购物车
个人中心
Versengés helyett együttm?k?dés: Hivatás és tanulás a digitális korban
￥17.49
Wesselényi naplója Széchenyivel tett híres nyugat-európai útjáról. 1925 óta az els? teljes kiadás.
Képzeld, pszichológusnál jártam!
￥49.54
Atanar a civilizációtól távol, egy gyors folyású, hegyi patak partján tér magához. Megd?bbenve tapasztalja, hogy emlékeit elvesztette, eddigi életéb?l semmire nem emlékszik. Ki ?? Honnan j?tt? Hová tart? A múlt felderítésére egyetlen esélye egy r?vid levél, mely átázva kerül el? mellénye zsebéb?l. Ennek nyomán elindul, hogy felderítse múltját, ám hamarosan megtapasztalja, hogy ez nem olyan egyszer? dolog. ?tja során számtalan ellenséget, akadályt kell leküzdenie, mert ez a világ veszélyes, és a gyengék nem sokáig élnek. Azonban értékes barátokra is szert tesz kalandozásai során. ?s k?zben egy percre sem felejti el célját: felkutatni elveszett múltját. A nyomok végül egy távoli grófságba vezetnek, ahol furcsa dolgok t?rténnek…
Supravie?uitorii. Cartea a IV-a - Un drum primejdios
￥73.49
Cartea reprezint? o minimonografie spectaculoas? despre proza, publicistica ?i poezia unuia dintre cei mai mari poe?i interbelici, Tudor Arghezi. M.V. Buciu are un instrumentar critic adus la zi, ca ?i bibliografia de altfel, aten?ia exegetului fiind focalizat? asupra operei acestui mare scriitor, contestat vehement ?n perioada post-decembrist?. ?n esen??, monografia lui M.V. Buciu, constituie o temeinic? tentativ? de rea?ezare a lui Tudor Arghezi ?n actualitatea literar?, readuc?nd ?n discu?ie, dar nu mai pu?in ?n actualitate, complexitatea personalit??ii argheziene, un urma? al poetului na?ional, Mihai Eminescu.
Hegek
￥29.18
Az els? két történet a Világállamban játszódó disztópia. A Haszontalan mágia f?szerepl?je a szürke kishivatalnokként él? Jim Scone: kezébe kerül egy ?srégi recept. A vegyület felszabadítja az ember mentális képességeit. Scone képes lett a múltba pillantani. Így kiderítette, hogy ki er?szakolta meg brutálisan a komputerosztály csinos, fiatal alkalmazottját, aki emiatt öngyilkos lett. Ám hiába a különleges képesség, a nyomozók ?t tartják tettesnek és elmegyógyintézetbe csukják.A K?folyam egyrészt a Spear ?rhajó parancsnokának, Estellnek és a különös planéta lakójának, Ellteának története, másrészt a Világállam nev? diktatúra utolsó éveir?l, a változásról szóló novella.A szürke ország cím? hosszabb elbeszélés átmenet a valós történelmi korrajz és egy fantázia szülötte jöv? között. A közelmúlt eseményei: a kilencvenes évek közepe, a f?h?s egy pályakezd? újságíró hölgy; a jöv?beni események legyenek meglepetés...
A Smaragdz?ld Fény
￥58.29
A Viszkis rabló visszatért. A legenda tovább él - igaz, már csak a képzeletben. Ambrus Attila els? regénye alighanem zavarba ejti az olvasót. Valóság és fantázia keveredik benne megannyi izgalommal, akcióval, váratlan fordulattal. A nyers, szókimondó stílusban megírt cselekményben megelevenednek bankrablások, a császári élethez tartozó hódítások, a szegény, kilátástalan gyerekkor emlékei, no meg a b?rt?nben átélt, kit?r?lhetetlen napok. A f?h?s valóságos haramiává válik, mert újra rabol, s?t gyilkol is, mik?zben szerelemre és talán normális életre vágyik. A Viszkis rabló visszatér, de most nem elégszik meg a kisebb zsákmánnyal. A Magyar Nemzeti Bank páncélautóját veszi célba: megtervezi, el?készíti és csatlósaival bele is vág az évtized balhéjába. Ambrus Attiláért egykor a fél ország rajongott, s mindenki azért szurkolt, hogy ne kerülj?n rend?rkézre. Az általa kreált f?szerepl? talán kevésbé lesz szimpatikus, mint a Viszkis a valóságban, de hatással lesz ránk, az egészen bizonyos. Szeretjük és utáljuk egyszerre. Ha elkezdjük olvasni a t?rténetét, már nem szabadulunk t?le. A K?nyvjelz? magazin 2015. decemberi számában megjelent cikk: Ha nem kerül?k b?rt?nbe, már nem élnék
F?t-Frumos ?i ?Vremea Uitat?“
￥32.62
Marele romancier face o incursiune ?n trecutul nu foarte ?ndep?rtat al Rom?niei, trat?nd anii dictaturii ro?ii f?r? p?rtinire, ?ncerc?nd o radiografie crud?, impar?ial? ?i – lucru extrem de rar ?n Balcani – radical? a unei jum?t??i de secol de istorie.Cartea e destinat? studen?ilor, elevilor, profesorilor, precum ?i publicului larg de cititori.
A végrehajtó és az adós: A bírósági végrehajtás a gyakorlatban
￥86.08
A negatív érzelmek - mint a b?ntudat, a düh, a kétség, a csalódás - nyomot hagynak a lelkünkben. Minél hosszabb id?n át vagyunk kitéve ezeknek a rossz érzelmi állapotoknak, annál maradandóbbak lesznek a nyomaik is. Kurt Tepperwein kifejlesztett egy eredményes lelki méregtelenít? módszert, amellyel fel tudjuk frissíteni, s?t úgyszólván újraéleszthetjük a lelkünket. Meggy?z? és k?nnyen alkalmazható programmal magyarázza el az okokat; hogy hogyan szabadulhatunk meg a negatív mintáktól; és hogy mely tényez?k segítik a lelki higiénét. A nélkül?zhetetlen tanácsadó k?nyvet egy sor személyes kérdéslista és az ?nvizsgálat elvégzéséhez való gyakorlati útmutató teszi teljessé. "Ismerjük fel, hogy minden helyzetben megvan a lehet?ségünk arra, hogy eld?ntsük, mit állítunk a k?zéppontba, és hogyan akarunk reagálni. K?vessenek az úton, és meglátják, hogy minden bosszantó helyzetben van legalább egy olyan aspektus, amely hálára vagy ?r?mre adhat okot."
Sz?rny? ?lmos tizedes kalandjai
￥36.54
Várostrom, varázslat, lovagi torna. Mindez Balatónia szomszédságában, a fajszok f?ldjén, ahol az udvaronccá cseperedett Rév Fül?p újra fontos szerepet kap, és azt is megtudja, mi a teend?, ha j?nnek a siófok. De hova lehetett Fajszf?ld uralkodója, Hatodik (Torkos) Hollád király, aki sz?rén-szálán elt?nt?
Cum s?-?i cultivi memoria
￥73.49
Cred ?n sensibilitatea publicului fa?? de un teatru al ideilor, dar ?i fa?? de un teatru de ac?iune fidel formelor clasice. Cu riscul de a fi considerat un manierist, accept aceast? etichet?, dac? ?mi aleg drept modele nume ca Montherlant, Camus, Vallejo sau Camil Petrescu. Am ?ncercat s? tratez una dintre marile teme ale dramaturgiei universale, care ?ncepe cu vechii greci ?i se ?mpline?te ?n teatrul clasic francez: conflictul dintre datorie ?i pasiune. Drama apare atunci c?nd cele dou? imperative devin divergen?e ?i ea se poate reg?si ?i azi de la marii lideri politici la oamenii de r?nd. Dar pentru a o ilustra am ales varianta teatrului istoric, deoarece (pentru a-l cita pe Henri Rochefort ) ?viitorul, ?n momentul de fa??, pare at?t de sumbru, ?nc?t am sim?it s? m? hr?nesc o vreme cu trecutul". Drama personajelor mele, fie c? este vorba despre Ugo, fie c? este vorba despre printul Rudolf, este e?ecul ?nregistrat ?n ?ncercarea de a le g?si un liant, de a le ?mp?ca. Am v?zut ?n Rudolf de Habsburg un adev?rat profet al lumii moderne… care a prev?zut toate catastrofele secolului al XX-lea ?i a ?ncercat s? orienteze politica austriaca ?ntr-o alta direc?ie. Dar via?a sa privat?, departe de a fi un model, a dejucat acest plan. El dispare pentru c? nu-?i mai g?se?te locul ?n lumea lui, ?n timp ce Ugo d’Este ??i accept? sf?r?itul din acela?i motiv. (Corneliu ?enchea)
Cel?lalt Arghezi
￥57.14
nainte de orice altceva, Poezia de la Gndirea este o carte despre slbiciunea conceptelor. Ce mai definesc azi cuvinte precum tradiionalism sau modernism ntre rzboaie, termenii au polarizat probabil toate disputele, nelsnd n stare de neutralitate aproape nimic. Nu-i vorba, nu ideologiile fac literatura. Iar cnd este vorba despre poezie, lucrurile sunt cu atat mai complicate. Or, privind napoi cu suspiciune, Mircea A. Diaconu realizeaz nu doar o descriere comparativa a principalelor constante ale poeziei de la Gndirea, ci si o anatomie – sceptic mcar – a conceptelor n disputa lor cu realitatea de fapt. Criticii conceptelor – dublate de o ncercare de refundamentare a lor – i rspunde o analiz minuioas, fr parti-pris-uri, a realitii de fapt. n distana aceasta, dintre concept i realitate, ptrunde ochiul deopotriv al istoricului i al criticului literar. Iar ceea ce rezult nu mai este o sum de adevruri apodictice, ci o proiecie hermeneutic fundamentat interogativ.
Az els? aradi vértanú: Tények és dokumentumok Ormai Norbert életér?l
￥28.53
Annyit már most nyugodtan elmondhatok, hogy akárcsak A n? cím? k?nyvnél - amely alapjában véve nem csupán a n?r?l szólt -, menet k?zben már itt is tudtam, láttam, hogy ez a k?nyv sem tisztán csak a férfiról fog szólni. Szerettem volna sok mindent beletenni a férfiasság kérdésér?l, a b?ntudat megoldásának az elkezdésér?l, a gyászról, halálról, búcsúról, elengedésr?l, virágokról, ?nmagamról. Tényleg sok mindent. Válaszokat egy sor kérdésre. Felvetéseket a pasikkal kapcsolatosan. Hogy például "miért élt a párom nyolc hónapig egy másik csajjal párhuzamos életet mellettem, mik?zben azt bizonygatta, hogy mennyire szerelmes belém?" A minap kaptam egy ilyen e-mailt! ?pp karácsonykor robbant szét a dolog... Amikor ez a k?nyv készült, k?rbetelefonáltam egy csomó pasit, akit ismerek. A tinédzserekt?l kezdve az ?tvenesekig valamennyiüknek ugyanazt a kérdést tettem fel: mit?l érzik magukat férfinak. A kérdésre, hogy mit?l érzik magukat férfinak, a pasik egy jelent?s része azt felelte, hogy ezen ?k még soha nem gondolkodtak, és ez a kérdés eléggé meglepetésszer?en érte ?ket... Holott a n?k esetében az utóbbi ?t-tíz év másról sem szólt, mint hogy definiálják, mi az, hogy n?... ?gy t?nik, ezek olyan dolgok, amelyekr?l a pasik általában nem beszélnek. Vagy csak nagyon felületesen. Magáról a férfilétr?l... Azért nem, mert "ez teljesen magától értet?d?", hogy az illet? férfi. Fel sem merül, hogy ezt bármi megkérd?jelezhetné..."
B?rbatul con?tient
￥57.14
Volumul reprezint? punctul de finalizare a unor preocup?ri anterioare ale autorului, afirmat ?n c?mpul semioticii ?i al stilisticii prin studii ?i eseuri dedicate cu prec?dere poeziei rom?ne?ti de-a lungul evolu?iei ei. F?r? a-i ignora pe creatorii medii, importan?i pentru c? dau expresie continuit??ii, el ?i-a propus s? explice, cu mijloacele puse la dispozitie de progresul ?nregistrat de disciplinele umaniste ?n ultima jum?tate de secol, ?misterul“ care transforma limba ?n opera. Sunt discuta?i marii poe?i na?ionali, de la Mihai Eminescu la Nichita St?nescu, relev?ndu-i-se fiec?ruia specificitatea, a?a cum se deta?eaz? ea pe fundalul unor constante care definesc ?ns??i esen?a poeticit??ii.
Védelemben
￥39.81
"Amerika z?r?s hely volt a hatvanas-hetvenes években: diáklázadások, hippik és polgárjogi mozgalmak, na meg persze szex, drog és rock&roll minden mennyiségben. Skip Gibbs és barátn?je, Robin Abbott kezdett?l fogva benne volt a legkeményebb balhékban, csak épp nem virággal harcoltak a rendszer ellen, hanem dinamittal. Nem csoda, hogy az FBI jó pár évre kivonta ?ket a forgalomból...Robin - akinek volt ideje t?prengeni a sitten - kiszabadulva végül arra a k?vetkeztetésre jut: nincs értelme a kapitalizmus ellen harcolni, elég megsarcolni azokat, akiknek amúgy is túl sok pénzük van. Választása a dúsgazdag Ricks testvérekre esik, els?sorban azért, mert úgy sejti, Woody és az ?ccse, Mark nyomták fel ?ket annak idején a sz?vetségieknél. Robin ?rd?gi tervet eszel ki, hogy elégtételt vegyen a b?rt?nben elvesztegetett évekért. Ha kell, akár dinamittal is.A páros csak egy valakivel nem számol: a volt bombaszakért? Chris Mankowskival, aki épp Woody Ricks után nyomoz a szexi Greta Wyatt meger?szakolása ügyében. Az id?zít? ketyeg, a kérdés már csak az, mikor robban a bomba!"
S?nge albastru
￥32.62
Citindu-l, recitindu-l pe Nietzsche, citind i recitind nietzscheenii, dostoievskienii, m recream, m remodelam, strunjindu-m pe mine nsmi i, n acelai timp, m reapropiam altminteri, de fiecare dat, de continentul Nietzsche, iar n timp probabil, iari i iari, mai rapid – prin intermediul celui care l-a creat pe Zarathustra – de mine nsmi. Scrierile mele, romanele, poemele, eseurile se afl, volens nolens, sub auspiciile dionisiace ale acestui scriitor spre care m harponeaz, instinctiv, de bun seam, i voina de a deveni ceea ce sunt: poet. Un poet care propaga un soi de stranie religie a viului, n esen de neexprimat, o religie-mit de sorginte nietzschean, construit pe un exces de personalitate.(...) Boala, cu un pic de noroc, poate fi pintenul dat de un nesfrit zeu rutcios i perspicace n bolgiile luminoase ale destinului. ntlnirea mea cu acest spectacol de un dramatism randiose – care este Nietzsche – din ntmplare cred c s-a transformat n destin. Da. i totodat n voina de Destin“. – Aura Christi.Am terminat de citit cu nfrigurare Nietzsche i Marea Amiaz (oricum, verbul a citi nu sintetizeaz dect imperfect efortul sinestezic pe care-l necesit o carte att de complex i de bogat n idei). La un prim nivel, volumul poate fi lecturat ca un impresionant catalog al marilor teme“ din literatura european (german, francez, englez, rus, romn), aceea nrudit, direct sau indirect, cu suflul zarathustrian al fostului profesor de la Universitatea din Basel. La un nivel secund ns, mult mai profund i mai semnificativ, el este un elogiu excepional adus vitalismului injectat de solarul divin, reflectat magistral prin textele unor Berdiaev, Sestov, Kierkegaard i mai ales Nietzsche. Filiaia cea mai puternic i mai transparent care mi vine n minte dup parcurgerea paginilor tale este Rudolf Otto: dei nu are nevoie s-l citeze niciodat explicit, cartea este infuzat de conceptul de numinos, acel sacru inefabil intuit de teologul german n lucrarea sa capital, Das Heilige. Te felicit pentru acest volum, exemplar n toate sensurile, i sunt convins c oamenii crora li se adreseaz nu vor mai fi aceiai dup parcurgerea sa.“ – Ctlin Ghi.
Dostoievski, tragedia subteranei
￥65.32
Lumea ?n care tr?im este tot mai schimb?toare. Tehnologia progreseaz? rapid, valorile se transform?, apar ?i dispar profesii cu o vitez? uluitoare. Cum am putea preg?ti ast?zi copilul, pentru lumea ?n care va tr?i m?ine, c?nd, poate, ceea ce pre?uim ast?zi, m?ine va fi dat uit?rii?P?rin?ii oscileaz? adesea ?ntre permisivitate ?i exigen??, ne?tiind care este strategia educa?ional? optim? pentru viitorul copiilor lor. S?-l scutim de orice efort ?i de orice responsabilitate? S?-l ?nscriem la cursuri op?ionale, ?n speran?a de a-i deschide c?t mai multe drumuri? S? insist?m pe disciplin? ?i materiile ?colare??n Calea ?nving?torului, cei doi autori recurg la numeroase exemple din via?a de zi cu zi ?i cercet?ri de ultim? or? ?i, ?ntr-un stil alert ?i atractiv, ofer? solu?ii simple. P?rin?ii nu numai c? se vor bucura mai t?rziu de roadele eforturilor lor, ci vor reu?i, prin intermediul activit??ilor desf??urate ?mpreun? cu copiii, s? creasc? coeziunea dintre ei ?i ace?tia.
Vindecarea prin pove?ti. Culegerea de cazuri destinat? folosirii metaforelor ter
￥114.37
Psihologia Sinelui, ?ntemeiat? de Heinz Kohut, este una dintre cele mai importante orient?ri din psihologia, psihoterapia ?i psihanaliza contemporan?. Pornind de la tulbur?rile narcisice de personalitate, frecvente ?n clinica sa din America anilor ‘50, Kohut se distan?eaz? de teoria pulsiunilor elaborat? de Freud pe baza trat?rii nevrozelor, foarte r?sp?ndite ?n Europa ?nceputului de secol. ?n centrul psihologiei sinelui se va afla linia narcisic? a dezvolt?rii psihice, pe care Kohut o consider? prioritar?. Sinele, obiectele sinelui, oglindirea, transferul narcisic iau locul principalelor concepte freudiene. Importantele modific?ri teoretice se concretizeaz? ?n ?nnoiri ale tehnicii, ?ntre care privilegierea empatiei ?n raport cu interpretarea se situeaz? pe primul plan.Sintetiz?nd ?ntreaga concep?ie a lui Kohut, prelegerile interactive sus?inute de el la Chicago la mijlocul anilor ‘70 se adreseaz? psihoterapeu?ilor, psihiatrilor, psihologilor, precum ?i tuturor celor interesa?i de cunoa?terea de profunzime a omului.
Scrisori din Cipangu. Povestiri japoneze de autori rom?ni
￥57.14
ntr-o cultur mercantil i narcisic, puini mai reuesc s triasc o iubire mplinit i autentic, stabil i satisfctoare. i aceasta, pentru c uitm adesea c iubirea, ca orice fel de art“, are nevoie de exerciiu i rbdare, de concentrare i determinare. n aceast carte clasic, Fromm exploreaz diversele chipuri ale iubirii, ncepnd cu forma ei romantic (adesea greit neleas), continund cu dragostea fratern i cea erotic i ncheind cu iubirea de sine i de Dumnezeu, precum i cu dragostea pentru prini i copii. Scris cu jumtate de secol n urm, acest ghid al ndrgostitului rtcit este mai actual ca oricnd, oferind, ntr-un limbaj limpede, ci spre un plus de intimitate, de pasiune i de rezonan afectiv. Lecia lui Fromm este c iubirea ncepe prin a oferi ceva celui drag (bucurie, nelegere, umor, curiozitate sau chiar tristee), prin a drui toate expresiile a ceea ce este viu n noi“.n anii 1970, am fost adeseori martor al felului deosebit n care Fromm i exprima iubirea. O simeam n felul n care ncepea o conversaie cu cineva. i, mai presus de toate, o simeam n felul n care se raporta la soia lui, Annis: cnd o sruta n lift, cnd i lua rmas bun, cnd o privea i o atingea. Capacitatea lui Fromm de a drui iubire poate fi resimit chiar i azi de cei care citesc Arta de a iubi.“ – Rainer Funk, psihanalist i fost asistent al lui E. FrommIubirea nu este n primul rnd o relaie cu o anumit persoan. Ea este o atitudine, o orientare a caracterului care determin relaionarea unei persoane cu lumea ca ntreg i nu doar cu un unic obiect al iubirii. Dac cineva iubete doar o alt persoan i este indiferent fa de restul semenilor si, iubirea sa nu este iubire, ci ataament simbiotic sau autocentrare amplificat.“ – Erich Fromm
Cotloane ?ntunecate
￥65.32
A fost odat? o fat?… care avea o umbr?. Al treilea volum al trilogiei Alb?-ca-z?pada.Trupa de teatru a unui liceu de art? pune ?n scen? o versiune modern? a basmului Alb? ca Z?pada, cu Lumikki Andersson ?n rolul principal. Repeti?iile merg bine, iar ?ntre Lumikki ?i b?iatul care-l interpreteaz? pe v?n?tor pare s? existe o chimie palpabil?. Oare Lumikki s-a ?ndr?gostit pentru prima oar??Cu pu?in ?nainte de premier?, lui Lumikki ?i parvine un ?ir de scrisori semnate de un admirator secret, a c?rui pasiune pentru ea se preschimb? rapid ?ntr-o obsesie periculoas?.?ncerc?nd s? afle adev?rata identitate a h?r?uitorului, Lumikki trebuie s? aduc? la lumin? cele mai sumbre secrete din propriul trecut. Iar cum premiera spectacolului se apropie cu repeziciune, Lumikki trebuie s?-l prind? ?n capcan? pe h?r?uitorul s?u, cu sufletul negru ca abanosul.?Motive din basme, intrig? poli?ist?, dileme ale lumii de azi – o lectur? nu tocmai u?oar?, care nu-i menajeaz? nici pe cei mai tineri dintre cititori.“ – Kirkus Reviews?Fanii lui Nesb? ?i ai lui Larsson nu vor fi dezam?gi?i.“ – Publishers WeeklyLumikki Andersson. O fat? din Riihim?ki. Care are o opinie ferm? despre fiecare lucru. Care ia note maxime ?i la fizic?, ?i la filosofie. Care a jucat rolul Ofeliei at?t de bine, ?nc?t vreo doi profesori s-au enervat, iar restul au fost emo?iona?i. Care nu ia parte la niciun eveniment al ?colii. Care mereu m?n?nc? de una singur?, dar nu pare niciodat? singuratic?. Nu e precum ceilal?i. Este exact ca ei.
Dincolo de bine ?i de r?u
￥46.36
Schlesak l combin pe Bakunin cu Marx i era sedus de modelul politic iugoslav. “Teoria tnrului Marx (preluat de la Hegel): realizarea i autorealizarea.“ Dictatura i aprea nc umana, aproape de o forma de realitate i de trirea autentic. Libertatea occidental ar fi creat doar un context amorf. n acest inacceptabil context, nu caut o ieire practic, optnd pentru una teoretic, teoria fiind suficient siei i dizlocnd tot restul. “Nu de soluii, ci de utopii, de ieiri, de asta avem nevoie.“ (dec. 1971) epeneag nu gndea diferit. i el definea contextul social i politic n termeni identici. Accepta i modelul iugoslav. i gsea calitatea de a fi joncional. “Iugoslavia poate juca rolul de punct de contact.“ Nu degeaba se spune: Historia magistr vitae! Istoria (realitatea, contextul) dicteaz modurile de a gndi, prea puin retrospectiv, vag proiectiv, ntr-un prezent tranzitoriu, amorf i (n)formal. La 12 august 1973, urma modelul ceh, “opoziie pe fa“ i-i schia corespondentului su un plan de colaborare.“Un eseu incitant despre unul dintre cei mai importani scriitori romni de expresie germana, stabilii n Italia.
Mályvacukor égbolt: Skye t?rténete
￥56.98
Un productor neobosit de surprize, n spaiul nostru literar, este Nicolae Breban…“ (Gabriel Dimisianu, Romnia literar“, nr. 42, 2009) Nicolae Breban este stpnit de – i ajunge sa stpneasc el nsui – voina de putere creatoare. Creaia este, dup Fr. Nietzsche, adevrata voina de putere. Ct pot crea – att exist“, iat relaia definitorie i poate chiar sensul vieii, raliat adnc unei ontologii a artei literare. Scriitorul se teme cel mai mult de insuficiena voinei. ntotdeauna a fost ngrozit de un succes de mna a doua. Un succes a fost faptul ca n Frana i-au fost publicate romane dificile“, ntr-un context literar i istoric defavorabil. (…) Breban triete cu luciditate abisal un vis estetic“. Urmeaz, aadar, i nu contrazice autonomia esteticului. Omul i cultura sunt artificioase, nu naturale. El crede c, n esen, literatura nu s-a schimbat niciodat de la Homer ncoace.“ (Marian Victor Buciu) Un romancier pentru o generaie a literaturii. Nici un prozator roman nu a trit, dup 1960, o evoluie att de rapid. Succesul fulgertor al lui Nicolae Breban nu poate i nici nu trebuie s fie judecat independent de momentul 1965 al literaturii tinere. O generaie de povestitori i de poei avea nevoie de un adevrat romancier pentru a-i consacra, aa cum se cuvine, strlucirea. Nu de un romancier fcut prin aglomerarea povestirilor, strlucitor pe fiecare pagina, spectaculos prin fiecare personaj al sau; generaia reclama nu un autor care tie sa povesteasc, ci un scriitor nzestrat cu vocaie de romancier: de adevrat constructor.“ (Cornel Ungureanu)
Banda celor ?ase ciori. Primul volum al seriei
￥90.84
Bestseller New York TimesUn roman din seria inspectorul Guido BrunettiCelebra c?nt?rea?? de oper? Flavia Petrelli reapare cu totul nea?teptat ?n via?a inspectorului de poli?ie Guido Brunetti.Flavia, care o interpreteaz? acum pe Floria Tosca din faimoasa oper? a lui Puccini, ?i m?rturise?te c? un admirator necunoscut a urmat-o de la Londra la Sankt Petersburg ?i la Vene?ia, cople?ind-o cu buchete imense de trandafiri galbeni. Pe m?sur? ce admiratorul invadeaz? via?a c?nt?re?ei, Brunetti ?ncearc? s? afle identitatea acestuia. Inspectorul ??i d? seama c? Flavia e ?n pericol c?nd un coleg de-al ei este r?nit grav.Va reu?i Brunetti s? intre ?n mintea admiratorului psihopat ?nainte ca Flavia sau altcineva din preajma ei s? p??easc? ceva r?u?"Un roman care are grandoarea unui spectacol de oper?… Seria Inspectorul Brunetti nu ?i-a pierdut deloc prospe?imea. Acesta e talentul extraordinar al Donnei Leon. Scriitura ei are exuberan?a unei opere de Puccini." - Independent (UK)"C?r?ile Donnei Leon se remarc? prin pitorescul locurilor unde se petrece ac?iunea ?i farmecul personajelor." - New York Times Book ReReview"Reapari?ia Flaviei ?i ofer? autoarei Donna Leon ocazia de a-?i exprima profunda dragoste pentru muzic? ?i de a construi o scen? magnific? ?ntre Flavia ?i admiratorul ei, scena ce reia finalul operei Tosca." - Booklist"Stilul elegant ?i expresiv al romanelor Donnei Leon face pentru Vene?ia ceea ce a f?cut Canaletto cu pensula ?i paleta de culori pentru cel mai seren dintre ora?e." - Daily Express
