In ampla structura a vitalului dincolo si mai adanc decat omul marunt si decat cel elementar Garleanu gaseste o noua forma a vietii sprijinind si incluzand pe toate celelalte mai inaintate si mai complexe forma umila a vitalitatii expresia ei cea mai simpla si cea mai generala. Povestitorul ii imbratiseaza destinul cu pietate panteista si inveselindu-se sau varsand o lacrima pe seama ei plange si rade de sine insusi de toti oamenii laolalta si poate chiar de zei. Este aci o atitudine tipica a naturalismului modern adica a acelei indrumari literare formate in scoala interpretarii stiintifice a vietii care se calauzeste de convingerea ca umanul se rezolva in biologie si ca spiritul nu are alte legi decat acele ale vietii in general. Unitatea vietii permite aflarea talcurilor ei generale in acele din formele ei care fiind mai simple sunt in acelasi timp mai limpezi...“ – Tudor Vianu Arta prozatorilor romani

Y?rede ya?am??, Halk A???? Emin Demirayak ve Kadir Türen gibi Teke kültürünün en yetkin, en üretken saz ve s?z ustalar?n?n dolu dolu ge?en s?ra d??? ya?am ?ykülerini, folklor zenginli?ini ve s?cak insan ?ykülerini masals? bir dil ile anlatan bir an? romand?r Dirmil ?mürcüsü. ?????????????? ? ? Orman?n bakanl?k eliyle kesili?ine silah?yla kar?? gelip hapis yatan, orman?n dingin gücünün i?inizde b?rakt??? inan?lmaz ya?ama iste?iyle sizi en yak?n ormana ko?turtacak bir ?a?r? ?yküsüdür. Emin Demirayak duyarl? sanat?? ki?ili?iyle haks?zl?klara kar?? duran, türküleri ta? plaklara kaz?nan dostlar? kadar dü?manlar? da olan ve sesiyle var olan Emin Demirayak, ?kavgalar?n birinde a?z? kulaklar?na kadar kesilir, kavgalar?n birinde de g?zü ??kar?l?r. Ve 1980 y?l?nda 12 Eylül’ün ilk saatlerinde 17 kur?unla sinsice ?ldürülür. Dirmil, da?larla ?evrili bir ovan?n ba??nda Oyuk da??na yaslanm??, ayaklar?n?n ucunda duran k?ylere yukardan bak?yordu. Bat?dan toplad??? tepeleri, do?uya da? s?ralar? ve platolar ?eklinde da??tm??t?. Bin y?ll?k sedirler, ard??lar tüm g?rkemiyle K?zlarsivrisi’nden ?ehre do?ru iniyordu. K?z?lc?klar, p?ynarlar, al??lar, ?am a?a?lar?, sedirler; ?i?e?ini a?m?? kekikler, papatyalar, da? menek?eleri, sessizlikte patlayan bin bir tomurcuk ar?lara, ku?lara, kelebeklere ve insanlara kollar?n? a?m?? beklemekteydi. Doruklar?n karlar? nisan ya?murlar?yla eridi. Yapraklardan dü?en damlalar, yama?lardan patlayan kara sular, p?narlar, dereler, kocaman Dirmil ?ay?’ndan k?püre k?püre ?a?layarak akt? ve Yaprakl?’da koca bir deniz olu?turdu. Oluktan akan sular, kal?n ?am a?ac? g?vdelerine oyulmu? yalaklar? doldurup da?lar?n vefal? dostu ke?ileri sulad??? gibi doruk ?ocuklar? i?in de bir plaj i?levini yap?yordu. Gulaz zaman?yd?; bütün ke?iler, koyunlar kuzulay?p sürüler ?o?ald?. Kuzular?n, o?laklar?n a??z sütlerine ?ocuklar, ?obanlar ortak oldu. Duman? tüten topraklar sürüldü. Ta?a, ku?a, topra?a deyip ü? kere at?ld? tohum. Ve bire bin verdi. HAL?L ERDEM ? 1961 Dirmil-Burdur do?umlu. Gazi ?niversitesi E?itim Fakültesi S?n?f ??retmenli?ini bitirdi. Türk?e B?lümünde lisans tamamlad?. Kar Ayd?nl??????? (Roman)?????? Fam Yay?nlar? 2014 Dirmil ?mürcüsü???? (Roman)?????? Fam Yay?nlar?2006- 2014 Goca Meryem? (Roman)?????? Fam Yay?nlar? 2014 Tokat??????????????? (?ocuk Roman?) Kendi Yay?n? 2013 Teke Y?resi Halk ?nan?lar? (Ara?t?rma - inceleme) Kendi Yay?n? 2008 Karacao?lan Gelene?inde Dirmil Güzellemeleri ve ?yküler (Ara?t?rma inceleme) 2011 Alter Yay. Gece Mavisinde A?k?????????????? (?iir)?????? Kendi Yay?n? 1998 Ve Al???ld? ?lüme???? (?iir )????? Temmuz Yay?nlar? 1990 Kardan Adam?? (?ocuk ?iirleri) Kendi Yay?n? 1998 I??k Avc?lar??????? (?ocuk ?iirleri) Kendi Yay?n?) 2013 ??pten ??rendi?im Hayat?? ?ocuk Kitab?????????????? 2015 G?l Hikayeleri?????????? (?ykü)?????????????? ??????????????????????2015 ??iir ve yaz?lar?n? Bah?e, Mavi Umut, Bahar, ?al?, ??retmen Dünyas?, Dirmil, Noktam, Bezuvar, süje, Kar dergilerinde yay?nlad?. Beykonak E?itim ve Kültür Vakf? Yirce ?iir Yar??mas?nda. Ne-Var Yok ?iiriyle Birincilik ald?.(2004) Resim ?al??malar?n? da yürüten Halil ERDEM 3 ki?isel, 25 karma resim sergi etkinli?inde bulundu.

Kog??lniceanu ?n literatura istoric?? a Rom?niei ?i Alecsandri ?n literatura noastr?? poporan?? joac?? p?n?? la un punct rolul lui Columb ?n privin?a geografic??. – Bogdan P. Hasdeu Mihail Kog??lniceanu a fost una din acele naturi alese ce greu ?ncap c?teva al??turea ?n veac; pentru care timpul care l-a tr??it a fost prea scurt ?i spa?iul ?n care i-a fost ?nvoit s?? se mi?te prea ne?nc??p??tor spre a dezvolta uria?a putere a concep?iunilor cuget??rilor ?i n??zuin?ilor lui. – A.D. Xenopol

Malaria Андрея М. Мелехова – это необычный приключенческий роман о прошлом, настоящем и будущем. Читая его, мы становимся свидетелями последних месяцев существования СССР. Последний съезд КПСС, последний футбольный чемпион умирающей империи, первые ростки капитализма и начало раскола советского народа по национальному признаку. Война в Ираке и конфликт в Нагорном Карабахе. Несколько сот советских военных советников, специалистов и переводчиков, занесённых в раздираемую гражданской войной Анголу, служат, спекулируют, рассуждают о судьбе страны, любят женщин, торгуют запчастями от истребителей и иногда становятся героями. Планируют операции против партизан УНИТА, попадают в засады и чудом спасаются из сбитых вертолётов. Они с тоской читают советские газеты месячной давности и болеют малярией. Главный герой романа – юный офицер-переводчик, закончивший первый курс Военного института. Честный, справедливый и пока во многом наивный юноша. Волею судьбы восемнадцатилетний парень становится участником событий, призванных изменить судьбы мира на десятилетия вперёд. Как это ни странно, лишь в малярийном бреду ему открывается загадочная связь между далёким прошлым и далёким будущим...

Ихтияндр Андрея М. Мелехова — это повесть о том, какую страну мы потеряли. Сюжет (основанный на реальных событиях) описывает события одного летнего дня 1985 года в обычной советской в/ч. Армейский маразм читатель видит глазами главного героя — студента, призванного на срочную службу. Узнаваемые персонажи, живые диалоги, комические обстоятельства, в которых разворачивается драматический сюжет (утерян пистолет, что может быть хуже), легкий стиль — все это держит читателя с первой до последней страницы.

Жан Одинак – власник книжково? барж? ?Л?тературна аптека? – точно зна?, як вил?кувати почуття, що не вважаються захворюваннями й не д?агностуються л?карями. Адже в?н – читач душ, тож кожному покупцев? добира? книги, як? якнайкраще впораються ?з завданням вил?кувати людський смуток, тугу чи знев?ру. ?диний, кого Жан не може зц?лити, ? це в?н сам. Душевн? терзання в?д спогад?в про Манон, котра покинула месь? Одинака двадцять один р?к тому, розбили йому серце ? дос? тривожать душевн? рани. Усе, що вона залишила, ? лист, який Жан н?як не наважу?ться прочитати. Усе зм?ню?ться одного л?тнього дня п?сля зустр?ч? з Катр?н, глибоку печаль яко? месь? Одинак спод?ва?ться вил?кувати. Саме цей момент став переломним у житт? Жана. В?н вируша? в подорож до м?сця найболюч?ших спогад?в – серця Провансу, аби пережити час страждань ? в?днайти себе.

...Того страшного спекотного л?та 61-го в?н не забуде н?коли, й нав?ть сорок рок?в по тому все сказане ? вчинене тод? спливатиме в пам’ят? так, наче трапилося т?льки вчора. Тод?, йому було тринадцять, безтурботний п?дл?ток, що зростав у благопристойн?й родин? (тато – священик Методистсько? церкви, мама – творча ? талановита регентка хору, ген?альна сестра – майбутня студентка ? молодший братик-школяр), упродовж тих трьох л?тн?х м?сяц?в пройде жорстоку школу доросл?шання. Через вервечку загадкових смертей, що матимуть р?зн? прояви — нещасний випадок, природна смерть, авар?я, вбивство — йому доведеться сповна п?знати життя, сповнене драматизму, та?мниць, брехн? та зради, в?дданост? та перелюбства.??Але звичайн?с?нький хлопчисько у траг?чний для його родини час, коли звичний йому св?т в одну мить зруйнувався, здавалося б, назавжди, виявив дива розважливост? та км?тливост?, навчився втрачати ? в?днаходити, ненавид?ти ? прощати та п?знав ц?ну любов?.??Пронизливий роман про г?рку ц?ну мудрост?, про нев?дворотну Божу мил?сть ? про те, що нас в?д в?чност? в?докремлю? лише подих, один останн?й подув в?тру...??

Andersena pasakas: ?Lakstīgala”, ?Sliktais princis”, ?Rū?ītis”. Trīs brīni??īgas, visiem zināmas un lasītāju iecienītas pasakas vienā grāmati?ā. ?Lakstīgala” - tā ir skaista pasaka par necilu putni?u, kas dzīvoja kāda ?īnas ?eizara dārzā. Lakstīgalas burvīgās dziesmas spēja sagādāt ne tikai prieku, bet arī dziedināja slimo ?eizaru. ?? ?Sliktais princis” – ?ī pasaka vēstī par cietsirdīgu un ne?ēlīgu valdnieku, kur? nolēma gūt varu pār visu pasauli, pastāvīgi karojot. ?Rū?ītis” – tas ir stāsts par elfu, kur? pārticībā dzīvoja bagāta tirgotāja mājā un kuru sajūsmināja nabadzīga studenta, grāmatu un dzejas cienītāja, pasaule. ? Andersena pasakas ir burvju stāsti, kuros apslēptas svarīgas patiesības un morāles vērtības. Tās iepriecina mūsdienu bērnus tāpat kā pirms gadiem vi?u vecākus un vecvecākus.? Katra pasaka ir veidota ar skaistām un krāsainām ilustrācijām.

Osnovu svake pri?e ove zbirke ?ini istra?ivanje emotivnog i erotskog u odnosu dve ?ene, ali ovo ?tivo nije samo to; Ana Kala se poigrava sa ?anrovima, pa je njena osnovna tema nekada obra?ena kao romansa, nekada kao triler, a nekad kao nau?na fantastika.Knjiga sadr?i veoma eksplicitne opise erotskih scena i nije namenjena maloletnicima, kao ni onima koji su neskloni kvir literaturi.

Il libro della giungla di Rudyard Kipling è tra i romanzi per ragazzi più amati. Si presenta come una raccolta di racconti a cui ha fatto seguito Il secondo libro della giungla nel 1895. Le storie del libro della giungla narrano del piccolo Mowgli, "il cucciolo d’uomo" rapito da una tigre, Shere Khan, e poi adottato dai lupi che lo educano insegnandogli come riuscire a sopravvivere nella giungla.

jabb külnleges világba nyerhetnek betekintést azok, akik Kordos Szabolccsal tartanak ezen a kontinenseken átível utazáson. A hatalmas siker Luxushotel, Hungary szerzjének új knyvében elárulják titkaikat a magánrepülgépeken dolgozó magyar légiutas-kísérk, valamint megszólalnak a diszkont- és a hagyományos légitársaságok sokat látott alkalmazottai. Megosztják a szerzvel így az olvasóval is trténeteiket a fldi kiszolgáló személyzet tagjai és a mindent elnyel gyomrú tehergépek magányos pilótái.Szeretné tudni, miért éri meg 20 millió forintot klteni egyetlen repülútra, ha mindssze négy percet tlt a helyszínen az ember Kíváncsi rá, hogyan reagált a magyar legénység egy máig titokban tartott gépeltérítési kísérletre Megismerné, milyen krülmények kztt élnek a pilóták és a légiutas-kísérk a Kzel-Keleten Mi az igazság a Mile High ClubrólHa érdeklik a mindennapok 10 kilométerrel a fld felett, és a repültéri élet valósága, akkor az Airport, Hungaryt rmmel forgatja majd.

Evie Snowt id?s korában, álmában, a szerettei k?rében ragadja el a halál. Ki az, aki nem ilyen békés eltávozásra vágyik? Amikor azonban megérkezik a mennyország kapujába, rá kell d?bbennie, hogy újra huszonhét éves, és az ajtó nem nyílik. Ahhoz, hogy átjuthasson rajta, meg kell szabadulnia a lelkére nehezed? terhekt?l: három titoktól, amely fél évszázadon át nyomasztotta ?t. Fel kell tárnia titkait, miel?tt kés? lesz. Evie csodálatos utazása során t?bbet tanul az életr?l és a szerelemr?l, mint azt valaha képzelte volna, s talán a rég elvesztett szerelméhez vezet? utat is sikerül megtalálnia. ? Varázslatos regénnyel lepte meg rajongóit Carrie Hope Fletcher, aki az egyik legnépszer?bb fiatal sztár és nemcsak hazájában, Angliában. Népszer? West End-énekesn?, százezrek által k?vetett youtuber, író, második k?tete ez - és egyben els? regénye. ?Napokkal megjelenése után, ahogy el?z? k?tete is, azonnal a Sunday Times els? számú bestsellere lett.

Az Einstein-prófécia után itt az újabb misztikus t?rténelmi thriller a 15 nyelvre lefordított amerikai bestseller szerz?t?l, Robert Masello-tól.Frank Slater katonai járványügyi szakért?nek hadbíróság elé kell állnia, de a büntetése végrehajtása alól rejtélyes okokból felmentik. Nem sokkal kés?bb, olyan állásajánlatot kap, amelyet senki nem akart elfogadni.El kell utaznia egy kis szigetre Alaszka k?zelében, és fel kell derítenie egy életveszélyes jelenséget: az ?r?k jég olvadásnak indult, és kivetette magából egy egész kolónia f?ldi maradványait.A településnyi emberrel a rettegett spanyolnátha végzett 1918-ban és Franknek meg kell állapítania, hogy a maradványok hordozzák-e még a halálos vírust.A Romanov-kereszt egyszerre újabb teória a t?rténelem egyik legnagyobb rejtélyér?l, kül?n?s k?rülmények k?zt játszódó szerelmi t?rténet, és lélegzetelállító thriller a természetfelettir?l. "Ebben a leny?g?z?, humoros és hátborzongatóan természetfeletti thrillerben Robert Masello ügyes kézzel fonja egymásba az orosz uralkodócsalád halálának t?rténetét egy új, világméret? influenzajárvány lehet?ségével. Adjunk a keverékhez még egy falka vérszomjas farkast, néhány él?halottat, egy vérfagyasztó befejezést, és egy magával ragadó, letehetetlen olvasmányt kapunk. A kifinomult próza és t?rténetsz?vés folyamatosan biztosítja Masello helyét ennek a népszer? m?fajnak a csúcsán."- Publishers Weekly

Da-da, ?i noi, martorii fl?m?nzi de auto-construc?ie, ridicoli ?i glorio?i pasageri ai ?nceputului de mileniu precoce ?mb?tr?nit, precoce obosit de existen??!, fl?m?nzi – ?ntr-un mod dizgra?ios, strident, dep??it – de idealuri – oho!, ce cuv?nt cu miros de alt secol cultural! –, a?tept?m, vis?nd, Povestea, spus? cu o jum?tate de gur?, ?n ritmuri lente, neb?nuit de ?ncete, cu digresiuni multiple, savant-priceput inserate ?n corpul ei masiv ?i cumva greoi, aparent greoi, cu ac?iune – nu foarte mult?, totu?i! –, cu eroi care au aerul de – ?i, deci, sunt de fapt, ?ntr-o m?sur? mai mare – antieroi, cu personaje problematice, cu dialoguri lungi-lungi ?n perimetrul generos-calculat al c?rora personajele se livreaz?, gr?bite s? se consume, definitiv, se precipit?, se nelini?tesc, prinse de un etern neast?mp?r rapace, de pofta – ca s? nu zicem setea – de a spune totul-totul, ?ncol?i?i de spaima venirii bru?te a unei Apocalipse.

Romanul Condamnat s? ucid? este o ?ncercare de a reda realit??ile ?epocii de aur“, dar ?i cele din perioada impunerii de c?tre ru?i a comunismului ?n Rom?nia. Personajul central, arhitectul Tudor Gur?u, s?tul de lipsa de perspectiv? a meseriei sale, ca proiectant de garduri de prefabricate, cote?e de porci ?i blocuri de garsoniere pentru nefamili?ti, realizeaz? c? locul s?u nu este ?ntr-un institut de proiect?ri f?r? perspective. Se ?ntreab? dac? nu a venit momentul s? fug? peste grani??, sper?nd c? ?n Apus ??i poate valorifica aptitudinile... Trebuie s? dispar? pentru a nu pl?ti cu via?a o crim? pe care n-a ?nf?ptuit-o. Fur? ma?ina celor veni?i la locuin?a lui s?-l aresteze ?i str?bate cu ea jum?tate de ?ar?, apoi cealalt? jum?tate cu bicicleta. Trece, ?n cele din urm?, Dun?rea ?n Iugoslavia.

Televiziunea, v?zut? din interior, a?a cum ar?ta ?nainte de 1989, merita atunci ca ?i acum porecla folosit? ca titlu al romanului, o fiin?? demn? de tot dispre?ul. Este un roman cu coloratur? istoric?, de?i ?n ansamblul s?u pare o fic?iune istoric? a unei genera?ii de naivi.

Proza scurt? scris? de t?n?rul scriitor, originar din Timi?oara, se distinge printr-un stil ?ngrijit, expresiv, ?n mod cert, situat ?n siajul lui Matei Caragiale. O carte incitant? despre lumea pestri?? ?i sugestiv? a tranzi?iei autohtone. Cartea este destinat? publicului larg ?i va constitui un succes de libr?rie.

Clipele vie?ii mele sunt pentru mine la fel de importante ca primele clipe ale Universului.Clipesc, aud, respir, m? mi?c… deci exist!Pentru cei ce nu mai au r?bdare. Pentru cei care caut? mereu sf?r?itul ?nc? de la ?nceput. Pentru cei ce nu mai au timp…Acum se termin? ?nceputul ?i, cum suntem pe punctul de a disp?rea definitiv, nu v?d de ce am mai c?uta care este motivul ?i dac? s?ar mai fi putut face ceva. (Ciprian Vestemean)

De ce, oare, ne ?ntreb?m, ?i ?nlesnise Gra?ian Porumb omului pe care-l dispre?uia aceast? fapt?, aceast? grav? injusti?ie? Nu ?tim, d?m din umeri, privim ?n st?nga, privim ?n dreapta, dar de nic?ieri nu ne vine un ajutor c?t de c?t, un r?spuns. ?i nu ne r?m?ne atunci, insisten?i cum suntem, dec?t s? ghicim: trebuia oare, ?n imagina?ia ?nfierb?ntat? de nou? ?i ciudat? aventur? a t?n?rului – trebuia oare ca prietenul s?u Bizoniu, s? ?coboare" ?i ?n ?lumea cealalt?" care, ha, ha, se afla tot ?n lumea noastra, ?n lumea ?celor nev?zu?i?" A, nu, ei nu sunt nev?zu?i dec?t pentru simplul motiv ca ?i ?nl?turam din calea, din drumurile noastre ?i ?i ascundem, ?i ??nchidem" ?n subteranele lor care se cheam? sau temni?e, sau case de nebuni! Oricum, ?n ?subteranele nebunilor" Gra?ian consider? c? "micul pop?" ??i plimbase deja pa?ii ?i f?ptura, urma doar sa ?accead?" ?i la "ceilal?i", cei ne?n?ele?i ?i ?pedepsi?i" care, vii ?i fiin?e fiind, ca ?i noi, aveau la r?ndul lor dreptul de a-L ?nt?lni. A?a cum ?i ?el", omul viu ?i ?n?eleg?tor – de?i, cum am v?zut, el nu ?abuz?" de ?n?elegerea sa, nu se gr?bea defel ?s? ?n?eleag?", ci mai ales s? aud?, s? vad?, s? stea al?turi, s? fie, adic?, s?-?i d?ruiasca din merindea timpului s?u ?i nou?, s? fie ?cu noi" – deci, a?a cum ?i ?el" avea ?dreptul" de a fi cu ?ei". Cine ?tie? (Nicolae Breban)Puterea nev?zut? este cel de-al treilea volum din tetralogia Ziua ?i noaptea, care are ca supratem? rela?ia maestru-ucenic.

Marina ?vetaieva se distinge printr-o scriitur? accentuat personal?, nu numai ?n poezie, dar ?i ?n proz?. Este vorba de stilistica ei nervoas?, abrupta, sincopata, chiar ?i ortografic inconfundabil?, cu multiple linii de pauz? ori intercal?ri neuzuale de paranteze, exclama?ii ?i altele. Care s? fie, deci, cuv?ntul nimerit pentru a surprinde particularitatea acestei crea?ii? I-am spus: stare patetic?. ?i pot spune: stare febril?. I-am spus: radicalitate. ?i pot spune: frenezie. ?i via?a, ?i opera ?vetaievei febriciteaz?. Ele repudiaz?, f?r? ?ncetare, situa?iile medii, mediocre, cotidiene, cumin?i. ...Dac? excesul poate periclita via??, excesivul poate salva arta. Excesivul e aici o supralicitare a d?ruirii, o hipertrofie a ata?amentului. ?vetaieva smulge arta din str?mtor?rile ei, ale ?vetaievei ?i ale artei. E ca o hiperbola a omului, ca o dovada a demnit??ii rec??tigate: prin arta subumanul trece ?n sublim. Crez?nd ?n art?, ?vetaieva crede ?n umanitate, ?n ?ansa nemuririi ei palpabile. Dar transgresarea mor?ii ea o stoarce din vecin?tatea mor?ii; dintr-o via?? ne?ncetat periclitat? de absolutismele ei. Via?a nu e tr?it? pe m?sura artei, s-o oblig?m la nem?surare! – ar putea fi deviza ei, ultimul ei mesaj.

Constat c literatura mare n-au scris-o, dup 1989, cei care ctigaser puterea, n cultur, sub eticheta biruitoare de postmodernism, ci scriitorii singuratici, indiferent de generaie, indiferent dac unora li s-au pus stigmatul de expirai. Nicolae Breban, o spun de la bun nceput, a dat una dintre marile cri ale literaturii romne moderne i transmoderne, aproape o carte-testament. (...) Singura cale este una dintre cele mai lucide cri care s-au scris vreodat, capodopera-sintez a operei lui Nicolae Breban, susinut la o tensiune narativ excepional. (...) Singura cale este unul dintre marile romane transmoderne, n varianta cinic/kynic.“ – Theodor CodreanuCred c un mare scriitor cum este Nicolae Breban ar merita mult mai mult atenie de ct a avut parte n ultimii douzeci de ani, cnd s-a ncpnat s fac ceea ce a fcut dintotdeauna, indiferent de epoca pe care a traversat-o, indiferent de situaia social pe care a avut-o: s scrie. Ca orice mare creator, Breban a avut mereu puterea de a institui prin scrisul su, n pofida evidenelor, normalitatea.“ – Bogdan Creu)Nicolae Breban, nscut n 1934, continu, de la debutul su literar din 1957 i de la publicarea primului su romn, Francisca, n 1965, s fie o prezen de vrf n literatura romn contemporan. (...) Autorul attor volume a probat, de asemenea, un singular curaj civic, atunci cnd, la nici doi ani de la alegerea sa, exclusiv pentru merite culturale, ca membru supleant al Comitetului Central al Partidului Comunist Romn (august 1969), a dezavuat, la Paris, n mod public, regimul Ceauescu, pentru tezele culturale dogmatice din iulie 1971. Cu acel prilej, i-a dat i demisia din funcia de redactor-ef al principalei reviste literare autohtone, Romnia literar. El a refuzat, totui, exilul i s-a ntors n Romnia, suportnd cu demnitate urmrile gesturilor sale de nesupunere n numele unei contiine scriitoriceti libere...“ – Ion IanoiN. Breban este mai ales unul dintre marii romancieri ai literaturii romne dintotdeauna, cel mai important dintre romancierii notri actuali, sincron, prin formele i substana ficiunii, celei mai semnificative literaturi contemporane universale.“ – Marian Victor Buciu