I shall be grateful to any Reader of this book who will point out any mistakes or misprints he may happen to notice in it, or any passage which he thinks is not clearly expressed. I have a quantity of MS. in hand for Parts II and III, and hope to be able——should life, and health, and opportunity, be granted to me, to publish them in the course of the next few years. Their contents will be as follows:— PART II. ADVANCED.Further investigations in the subjects of Part I. Propositions of other forms (such as “Not-all x are y”). Triliteral and Multiliteral Propositions (such as “All abc are de”). Hypotheticals. Dilemmas. &c. &c. Part III. TRANSCENDENTAL.Analysis of a Proposition into its Elements. Numerical and Geometrical Problems. The Theory of Inference. The Construction of Problems. And many other Curiosa Logica. Introduction TO LEARNERS.[N.B. Some remarks, addressed to Teachers, will be found in the Appendix]The Learner, who wishes to try the question fairly, whether this little book does, or does not, supply the materials for a most interesting mental recreation, is earnestly advised to adopt the following Rules:— (1) Begin at the beginning, and do not allow yourself to gratify a mere idle curiosity by dipping into the book, here and there. This would very likely lead to your throwing it aside, with the remark “This is much too hard for me!”, and thus losing the chance of adding a very large item to your stock of mental delights. This Rule (of not dipping) is very desirable with other kinds of books——such as novels, for instance, where you may easily spoil much of the enjoyment you would otherwise get from the story, by dipping into it further on, so that what the author meant to be a pleasant surprise comes to you as a matter of course. Some people, I know, make a practice of looking into Vol. III first, just to see how the story ends: and perhaps it is as well just to know that all ends happily——that the much-persecuted lovers do marry after all, that he is proved to be quite innocent of the murder, that the wicked cousin is completely foiled in his plot and gets the punishment he deserves, and that the rich uncle in India (Qu. Why in India? Ans. Because, somehow, uncles never can get rich anywhere else) dies at exactly the right moment——before taking the trouble to read Vol. I. This, I say, is just permissible with a novel, where Vol. III has a meaning, even for those who have not read the earlier part of the story; but, with a scientific book, it is sheer insanity: you will find the latter part hopelessly unintelligible, if you read it before reaching it in regular course. (2) Don’t begin any fresh Chapter, or Section, until you are certain that you thoroughly understand the whole book up to that point, and that you have worked, correctly, most if not all of the examples which have been set. So long as you are conscious that all the land you have passed through is absolutely conquered, and that you are leaving no unsolved difficulties behind you, which will be sure to turn up again later on, your triumphal progress will be easy and delightful. Otherwise, you will find your state of puzzlement get worse and worse as you proceed, till you give up the whole thing in utter disgust. (3) When you come to any passage you don’t understand, read it again: if you still don’t understand it, read it again: if you fail, even after three readings, very likely your brain is getting a little tired. In that case, put the book away, and take to other occupations, and next day, when you come to it fresh, you will very likely find that it is quite easy.(4) If possible, find some genial friend, who will read the book along with you, and will talk over the difficulties with you. Talking is a wonderful smoother-over of difficulties. When I come upon anything——in Logic or in any other hard subject——that entirely puzzles me, I find it a capital plan to talk it over, aloud. ? ? ? ? ? L. C.29, Bedford Street, Strand. February 21, 1896.

These tales are translated from a variety of authors. The translator has been chiefly led to the task by the hope of composing an entertaining volume out of materials not generally accessible. The works in which many of them are found, are by no means common, and the indelicacy with which almost all collections of Italian tales are polluted, deservedly excludes them from general perusal. Such care has, however, been employed in the following selection, and such liberties taken with the originals, when they appeared objectionable on this account, that it is hoped this little book will escape the censure too justly cast upon Italian works of humour, in general—a censure which falls heavily upon many of the otherwise admirable tales of Boccaccio. While, however, such trifling alterations have been made as appeared necessary, these tales may still justly be considered as fair specimens of the Italian Novella, and like the celebrated collection already alluded to, furnish us with a very lively idea of the early manners of the Italians. Those tales, from which our great dramatist borrowed parts of his plots, and some of his incidents, have a double interest, both from their own nature, and as they illustrate the process by which his genius, "by happy alchemy of mind," turned all the materials which fell in his way to gold. Two or three of this kind have been purposely selected. ITALIAN TALES: THE TEACHER TAUGHT. THE UNEXPECTED REPLY. WHO AM I? THE DEAD RIDER. THE SKILFUL PHYSICIAN THE POMEGRANATE SEED THE FATAL MISTAKE THE DEAD ALIVE THE FALSE CHAMPION THE MERCHANT OF VENICE THERE IS A SKELETON IN EVERY HOUSE. THE ELOPEMENT. THE FRIAR ENTRAPPED ANTONIO AND VERONICA. BELPHAGOR. THE SLEEPING DRAUGHT THE COUNTERPARTS

***#1 nemzetk?zi bestseller*** ?Letehetetlen, élénk, drámai, túlf?t?tt, megindító, kalandos, briliáns, és még ennél is sokkal t?bb… megéri az utolsó oldalig” – Sky’s Book Corner N?vérháború Alice: Gy?ny?r?, kedves, manipulativ, hazug. Clare: Intelligens, lojális, paranoiás, féltékeny Clare úgy gondolja, Alice egy manipulatív hazudozó, aki el akarja rabolni t?le az életét.Alice úgy gondolja, Claire féltékeny, amiért hosszú id? után újra felbukkant, és a családjukban elfoglalt helye miatt. Egyikük igazat mond. Másikuk egy megszállott ?rült. Két testvér. Egy igazság Sue Fortin páratlanul izgalmas a?pszichológiai thrillereiben soha nem tudhatod mi lesz a k?vetkez? lépés. Nemzetk?zi sikerk?nyvei végre itthon is megjennek.

Tényleg minden n? egy potenciális házisárkány? Mit lehet tenni egy kapcsolat ellaposodása ellen? Vajon a sors vagy a szabad akarat irányítja az ember életét? Valóban szükségünk van az illúziókra ahhoz, hogy tovább tudjunk lépni? Ehhez hasonló izgalmas és húsbavágó kérdésekre keresi a választ SOMA MAMAG?SA legújabb k?tete, amely az elmúlt évek legjobb és legérdekesebb el?adásaiból válogat. Soma néha humorral, máskor szenvedéllyel, olykor elgondolkodva, de mindig nagy alapossággal járja k?rül témáit – hallgatóit és olvasóit egyaránt elragadtatva. ?Valójában mindig ugyanoda lyukadunk ki: a szeretethez. A szer-etet, a gy?l-?let. A szeretet eteti, táplálja az életer?t, a gy?l?let ki?li. Irányuljon az magunk, vagy mások felé. Amiért mi felel?sséget vállalhatunk: az saját magunk. A saját elsárkányosodásunkért. ?gyhogy kívánok mindenkinek bátor tük?rbe nézést, és sok-sok er?t!”

j vitaminforradalom zajlik – bár egyelre még csak a kutatás zárt világában. Az elmúlt egy-másfél évtizedben a tudomány olyan felismerések birtokába jutott a vitaminok kapcsán, amelyek szó szerint életbevágóan fontosak lehetnek számunkra. m SZENDI GBOR új ktetének aktualitását nem csupán e forradalmi helyzet adja. Az új ismeretek fényében ideje újragondolnunk a vitaminok krül kialakult babonákat és mesterségesen gerjesztett mítoszokat is, amelyek az utóbbi évtizedekben sajnálatos módon kialakították az elvakult vitaminhívk és a konok vitaminellenesek táborát. A vitaminguruk és -próféták által keltett kdben fontos végre tisztán látnunk, mik a vitaminok valódi hatásai, mit tarthatunk igaznak és mit idejétmúlt illúziónak a vitaminokkal kapcsolatban. SZENDI GBOR knyve vállaltan nem enciklopédia: nem sorolja fel, melyik vitamin mire jó”, vagy éppen mit okoz” a hiányuk. Ehelyett a vitaminkutatás legújabb eredményei alapján bemutatja a legfontosabb vitaminok, valamint a kalcium és magnézium hatásmechanizmusát, és igyekszik ráébreszteni az olvasókat arra, hogy ezek a vitaminok és ásványi anyagok csak egymással komplex klcsnhatásban mkdnek megfelelen. Kvetkezésképp ahhoz, hogy a szervezetben kifejthessék kívánatos hatásukat, az egyikbl beszedend mennyiséget célszer a vele klcsnhatásban lév másikkal sszhangba hozni. Ahogy a szerz fogalmaz: Olyan az egész, mint egy szimfónia. Csak akkor áll ssze egységes élménnyé, ha játékával minden zenész a nagy egészet szolgálja.”

Elváltunk, magunkra maradtunk, esetleg soha nem is volt stabil kapcsolatunk? Egy társra vágyunk, de ez hiú ábrándnak t?nik a kizsigerel? munka, a gyerekek és a mindennapi, apróbb-nagyobb ny?g?k mellett, hiszen már az is eredmény, ha id?ben elvonszolhatjuk magunkat az ágyig? Egyáltalán: lehetünk még boldogok, vagy most j?n a feketeleves, és a legokosabb, ha azzal vigasztaljuk magunkat: az egyedüllét nem más, mint az élet más területein elért siker ára? Biztos, hogy nincs más megoldás? Dr. Bels? Nóra gyakorló pszichiáter, aki nap mint nap találkozik magányos és elkeseredett n?kkel, férfiakkal. Sosem kés? cím? k?nyvében határozottan állítja: nincs az az életkor és élethelyzet, amelyben ne volna választási lehet?ségünk. A szerz? generációról generációra haladva elemzi korunk legéget?bb emberi problémáit. Hogyan dolgozzuk fel csalódásainkat? Fellobbanhat-e még a t?z két ember k?z?tt, ha már csak alig-alig pislákolnak érzelmeik? Mit válasszunk, ha a mérleg egyik serpeny?jébe egy új és váratlan szerelem, a másikba viszont biztonságot adó és mit sem sejt? családunk kerül? Nem kínos-e negyvenen túl az interneten keresni partnert? ?s az ?r?k dilemma: karrier vagy család? A Sosem kés? hiteles, valóságból k?lcs?nz?tt példái arra biztatnak, hogy negyven felett is merjünk az ?szt?neinkre hallgatni, és használjuk er?forrásainkat, megszerzett b?lcsességünket. Dr. Bels? Nóra a gyógyító munka mellett kutató és oktató is. Szakterületei a depresszió és más hangulatzavarok, a pánik, de behatóan foglalkozik kifejezetten n?ket érint? problémákkal, mint amilyen a szülés utáni, illetve a változókori depresszió és szorongás.

A Kádár-kori titkosszolgálatok m?k?dése a rendszerváltás óta mind a mai napig a magyar k?zélet egyik meghatározó és kibeszéletlen témájának számít. Az 1962-ben új m?k?dési kereteket kialakító egykori szervezet legismertebb részlege – els?sorban egyes k?zéleti szerepl?k utóbb leleplez?d? ügyn?kmúltja miatt – a bels? elhárítással foglalkozó III/III. Csoportf?n?kség lett. E részleg tényleges tevékenysége ugyanakkor ma is csak t?redékesen ismert, mik?zben továbbra is számtalan félreértés, legenda és mítosz él a III/III-mal kapcsolatban. TABAJDI G?BOR k?tete az elmúlt évek kutatási eredményeinek felhasználásával a pártállami titkosszolgálatok, azon belül is a bels?reakció-elhárítás m?k?désének átfogó krónikáját adja. A k?nyv az események id?rendi tárgyalása során a sok esetben félrevezet? ügyn?kt?rténetek helyett magára a szervezetre helyezi hangsúlyt, így a jól dokumentálható, konkrét esetek kapcsán a bels? elhárítás nagyszabású akciói mellett a III/III-asok mindennapjait befolyásoló egyéb hatásokat is igyekszik bemutatni, a pártutasítások fogadtatásától kezdve a szabadid?s tevékenységeken át egészen az állomány társadalmi helyzetéig. Az egyes szócikkekhez tartozó események arra is rávilágítanak, hogy a ?létez? szocializmus” világában milyen hétk?znapi tevékenységi formák válhattak politikai kérdéssé, és melyek voltak azok, amelyek a hatalom megtorló intézkedéseit kiváltották. A szócikkekkel párhuzamosan futó k?zt?rténeti kronológia és a kor hangulatát megidéz? dokumentumok ugyanakkor eddig kevésbé érzékelt ?sszefüggéseket is megvilágítanak. A Budapest a diktatúrák árnyékában cím? nagy siker? t?rténelmi útikalauz szerz?je új néz?pontból, a III/III szervezeti oldaláról láttatja e sz?k három évtized t?rténéseit, és ennek k?sz?nhet?en az olvasó el?tt oldalról oldalra feltárul a pártállami Magyarország titkos t?rténete. A Kádár-kori titkosszolgálatok m?k?dése a rendszerváltás óta mind a mai napig a magyar k?zélet egyik meghatározó és kibeszéletlen témájának számít. Az 1962-ben új m?k?dési kereteket kialakító egykori szervezet legismertebb részlege – els?sorban egyes k?zéleti szerepl?k utóbb leleplez?d? ügyn?kmúltja miatt – a bels? elhárítással foglalkozó III/III. Csoportf?n?kség lett. E részleg tényleges tevékenysége ugyanakkor ma is csak t?redékesen ismert, mik?zben továbbra is számtalan félreértés, legenda és mítosz él a III/III-mal kapcsolatban. TABAJDI G?BOR k?tete az elmúlt évek kutatási eredményeinek felhasználásával a pártállami titkosszolgálatok, azon belül is a bels?reakció-elhárítás m?k?désének átfogó krónikáját adja. A k?nyv az események id?rendi tárgyalása során a sok esetben félrevezet? ügyn?kt?rténetek helyett magára a szervezetre helyezi hangsúlyt, így a jól dokumentálható, konkrét esetek kapcsán a bels? elhárítás nagyszabású akciói mellett a III/III-asok mindennapjait befolyásoló egyéb hatásokat is igyekszik bemutatni, a pártutasítások fogadtatásától kezdve a szabadid?s tevékenységeken át egészen az állomány társadalmi helyzetéig. Az egyes szócikkekhez tartozó események arra is rávilágítanak, hogy a ?létez? szocializmus” világában milyen hétk?znapi tevékenységi formák válhattak politikai kérdéssé, és melyek voltak azok, amelyek a hatalom megtorló intézkedéseit kiváltották. A szócikkekkel párhuzamosan futó k?zt?rténeti kronológia és a kor hangulatát megidéz? dokumentumok ugyanakkor eddig kevésbé érzékelt ?sszefüggéseket is megvilágítanak. A Budapest a diktatúrák árnyékában cím? nagy siker? t?rténelmi útikalauz szerz?je új néz?pontból, a III/III szervezeti oldaláról láttatja e sz?k három évtized t?rténéseit, és ennek k?sz?nhet?en az olvasó el?tt oldalról oldalra feltárul a pártállami Magyarország titkos t?rténete.

1610-ben, egy borzalmas évet maga m?g?tt hagyva, Fabricius Flóra kénytelen Velencébe utazni.?A ?b?n?s ?r?m?k városába érve egy ismert és az urak által gyakran látogatott házban találja magát.?Vendéglátója nem más, mint a híres kurtizán, megment?jének édesanyja. Velence urai hamarosan versengeni kezdenek az ártatlan lány kegyeiért, ám ? csupán egyetlen férfi után vágyakozik,?Lorenzo Marianit azonban nem k?nny? ?r?kre rabul ejteni.?Flóra úgy d?nt, segít neki egy gyilkosság leleplezésében, noha az áldozatot egy cseppet sem szívlelte.?A szálak a legmagasabb k?r?kbe, a Collegió tagjai k?zé vezetnek, akik k?zül a legfiatalabb consiglieri bármit megadna, hogy a szép magyar lányt a magáénak tudhassa.?Képes lesz-e Flóra ellenállni a gazdagság és a hatalom csábításának??R. Kelényi Angelika, Az ártatlan cím? k?nyve második részében, egy izgalmas, kalandos és romantikus utazásra invitálja az olvasókat a 17. század Velencéjébe.?Ahogy azt már megszokhattuk, a regény t?rténete a hatalom, a vágy, a b?n és a szerelem gyilkos kombinációja, t?rténelmi korba ágyazva.?

Te is szereted, ha lustán elnyújtózhatsz a parton, szikrázik a nap, szemed el?tt a nagy kékség, ?sszecsúszik a víz és az ég, nem szól a telefon és az sem foglalkoztat, mi t?rténik a k?z?sségi oldalakon? ?ppen kikérted a kedvenc koktélodat, koccintasz a szeretteiddel, majd belenyúlsz a strandtáskába és el?veszed azt a k?nyvet, ami elfeledtet veled minden gondot, és a nyaralásod idejére teljes kikapcsolódást ígér. Igen, ez az igazi Holiday-érzés! Fej?s ?va legújabb k?nyvében is gondoskodik arról, hogy vele utazzunk, akár ha otthon, a kedvenc karosszékünkbe ülve vesszük is kezünkbe a k?tetet. Romantika, b?nügyi szál, kaland, utazás, nosztalgia, boldogságkeresés vár ránk - akárcsak az eddigi k?tetekben.? ?s hogy mit?l más a Holiday? Ebben a k?nyvben hosszabb-r?videbb t?rténetekkel szórakoztat a szerz? - mindenki maga d?nti el az olvasási sorrendet, ahogyan a hangulata diktálja. Egy biztos: mire az olvasó a vaskos k?tet utolsó lapjához érkezik, és véget ér a "holiday", t?kéletesen felt?lt?dik - és talán ez lesz élete legmesésebb nyara.

Mivel az informatika egyre inkább átsz?vi életünket, a szoftverek min?ségével kapcsolatos elvárások egyre magasabbak. Egy szoftver el?állítása azonban nem csak programozásból áll, és a programozóktól sem lehet elvárni emberfeletti képességeket, a megrendel? el nem mondott elképzelésének t?kéletesen megfelel?, teljesen hibamentes munkát, mivel csak az nem hibázik, aki nem is dolgozik. Az informatika világában a szoftvertesztel?k azok, akik a szoftverek min?ségéért dolgoznak. A szoftvertesztel?k?n óriási felel?sség nyugszik és folyamatosan elvárások kereszttüzében kell helytállniuk. Mégis, szoftvertesztelés nélkül a legt?bb szoftver el sem jutna a felhasználókig, vagy ha igen, akkor megjelenésük botrányokkal, valamint óriási anyagi és erk?lcsi veszteségekkel járna együtt, a rengeteg fel nem tárt programhiba miatt. Szoftvertesztelésre és tesztel?kre ezért mindenképp szükség van. K?nyvünk a professzionális szoftvertesztelés alapjaival ismerteti meg az olvasót, számos gyakorlati példával f?szerezve, mell?zve a száraz, pusztán technikai megk?zelítés? leírásokat, kezdve a szoftvertesztelés általános bemutatásától, a fogalmak ismertetését?l, majd részleteiben tárgyalva a szoftvertesztelést és annak helyét a fejlesztési folyamatokban. Segítségével jó adag gyakorlati ismerettel vértezhetjük fel magunkat, melynek során valódi, a tesztelést támogató alkalmazásokat ismerhetünk meg, biztos alapot nyújtva a szoftvertesztelésben elhelyezked? leend? és gyakorló szakembereknek a mindennapi munkájukhoz. A szoftverteszteléssel most ismerked? szakembereknek és laikusoknak kimondottan hasznos lehet ez a k?nyv, de fejleszt?k és cégvezet?k számára is tartogat hasznos információkat, melyek segítségével bevezethetik, illetve hatékonyabbá tehetik a szoftvertesztelést munkájuk során.

Vajon létezik olyan szerelem, ami felülírja a bosszúvágyat is?Nathan korán árvaságra jutott. Az anyja elhagyta, az apját pedig meg?lték, amiért bosszút esküszik még kisgyerekként. Feln?ve a CIA munkatársa lesz, és beépített ügyn?kként megkapja élete legfontosabb megbízatását: egy családnál kezd dolgozni sof?rként, ahol a családf? a maffia tagja, és mint kés?bb kiderül, Nathan apjának halálához is k?ze van. Egyenesnek t?nik az út a bosszúja kivitelezésében, egyetlen problémát Jessica felbukkanása jelenti, Nathan esküdt ellenségének elviselhetetlen természet?, de ?rjít?en vonzó lánya.Nathannak és Jessicának rengeteg akadályt kell leküzdeniük ahhoz, hogy együtt lehessenek, a sors mégis elválasztja ?ket egymástól.?Minden titkukra fény derül, Nathan elveszíti élete értelmét, a szerelmét és a hitét is. Van innen visszaút??Katie Francoise erotikában és izgalmakban b?velked? regénye Nathan szemsz?géb?l mutatja be az olvasóknak, ahogy a bosszúvágy beteljesedik és végbemegy a továbblépéshez szükséges elengedés is.Választ kapunk arra is, hogy a titkok meddig maradhatnak titkok és, hogy megbocsáthatóak-e a b?n?k.?Az írón? eddig megjelent sikerk?nyvei: Egy igaz szerelem t?rténete és az Utolsó. Esély.

Ha kíváncsi az olyan témákra, mint például hogy miként lehet felt?rni egy jelszót, vagy egy webhelyet, esetleg hogyan lehet lehallgatni bárki kommunikációját egy nyílt wifi hálózaton, akkor ez a k?nyv ?nnek szól. Sokan azt hiszik, hogy ezek ?rd?ng?s dolgok, pedig egyáltalán nem azok. ?ppen ezért fontos, hogy védekezni is kell ellenük, ami szintén nem bonyolult, csak egy kis odafigyelésre van szükség. K?nyvünk mindkét oldalt megmutatja, elrettentésképpen a lehet?ségeket, okulásként a védekezési módokat. Ha ?n azt hiszi, hogy biztonságban van, hiszen nem csinál semmi illegálisat és még vírusirtó is van a gépén, akkor nagyon téved! Teljesk?r? védelem ugyanis nem létezik! Ha elolvassa ezt a k?nyvet, meg fog d?bbenni, hogy milyen sok támadási lehet?ség van adataink ellen. A k?nyv, azon túl, hogy ismerteti, mit jelentenek az információbiztonsági szakkifejezések olyan témákkal foglalkozik, mint hogy milyen eszk?z?k támadhatók és hogyan, hogyan dolgozik egy hacker, mekkora kockázatot jelent az emberi tényez? (social engineering), stb. Kitér a jelszavak biztonságára, a kül?nféle hackeléshez használható programok és azok kezelésére, a billenty?zetnaplózási lehet?ségekre, a hálózatok és weboldalak támadására és felt?résére, az online bankolási kockázatokra, a titkosítási módszerekre, illetve hogy mit érdemes tenni a biztonságos adattárolás érdekében.Természetesen senkit sem akarunk illegális tevékenységre buzdítani, célunk sokkal inkább azt megmutatni, hogy mekkora veszélynek vagyunk kitéve, ezáltal a támadási és védekezési lehet?ségek bemutatásával ?szt?n?zzük az embereket a biztonságosabb számítógéphasználatra.

Egy újrakezdés hihetetlen t?rténeteKori élete fordulóponthoz érkezik. Férje és szülei meghalnak, munkahelyét elveszíti, egyedül marad a világban, csak legjobb barátn?jére számíthat. Mindennapjait eddig családja szabályai szerint élte. A tragédia után minden megváltozik k?rül?tte.?Vajon hogy éli meg a hirtelen j?tt függetlenséget?Megtakarított pénzéb?l utazni szeretne, a helyszínt csukott szemmel választja ki a f?ldg?mbre b?kve. Azonban úgy t?nik, férje még a halála után is képes ezt a tervét is meghiúsítani. A lány régi életét maga m?g?tt hagyva munkát vállal egy kanadai farmon. A farm tulajdonosával, a jókép? Christopher Walkerrel, aki egyedül neveli kislányát, hamar k?lcs?n?s vonzalom alakul ki k?z?ttük.Vajon túléli kapcsolatuk a múlt szellemeinek felbukkanását? Van esély újrakezdeni egy tragédiák sokaságával telet?zdelt életet?J. K. Smith humoros jelenetekben és érzelmekben gazdag k?nyve ezekre a kérdésekre keresi a választ, és elvezeti az olvasót egy olyan világba, ahol a család és az ?sszefogás a legfontosabb érték.

In writing upon any matter of experience, such as art, the possibilities of misunderstanding are enormous, and one shudders to think of the things that may be put down to one's credit, owing to such misunderstandings. It is like writing about the taste of sugar, you are only likely to be understood by those who have already experienced the flavour; by those who have not, the wildest interpretation will be put upon your words. The written word is necessarily confined to the things of the understanding because only the understanding has written language; whereas art deals with ideas of a different mental texture, which words can only vaguely suggest. However, there are a large number of people who, although they cannot viibe said to have experienced in a full sense any works of art, have undoubtedly the impelling desire which a little direction may lead on to a fuller appreciation. And it is to such that books on art are useful. So that although this book is primarily addressed to working students, it is hoped that it may be of interest to that increasing number of people who, tired with the rush and struggle of modern existence, seek refreshment in artistic things. To many such in this country modern art is still a closed book; its point of view is so different from that of the art they have been brought up with, that they refuse to have anything to do with it. Whereas, if they only took the trouble to find out something of the point of view of the modern artist, they would discover new beauties they little suspected. If anybody looks at a picture by Claude Monet from the point of view of a Raphael, he will see nothing but a meaningless jargon of wild paint-strokes. And if anybody looks at a Raphael from the point of view of a Claude Monet, he will, no doubt, only see hard, tinny figures in a setting devoid of any of the lovely atmosphere that always envelops form seen in nature. So wide apart are some of the points of view in painting. In the treatment of form these differences in point of view make for enormous variety in the work. Works showing much ingenuity and ability, but no artistic brains; pictures that are little more than school studies, exercises in the representation of carefully or carelessly arranged objects, but cold to any artistic intention. At this time particularly some principles, and a clear intellectual understanding of what it is you are trying to do, are needed. We have no set traditions to guide us. The times when the student accepted the style and traditions of his master and blindly followed them until he found himself, are gone. Such conditions belonged to an age when intercommunication was difficult, and when the artistic horizon was restricted to a single town or province. Science has altered all that, and we may regret the loss of local colour and singleness of aim this growth of art in separate compartments produced; but it is unlikely that such conditions will occur again. Quick means of transit and cheap methods of reproduction have brought the art of the whole world to our doors. Where formerly the artistic food at the disposal of the student was restricted to the few pictures in his vicinity and some prints of others, now there is scarcely a picture of note in the world that is not known to the average student, either from personal inspection at our museums and loan exhibitions, or from excellent photographic reproductions. Not only European art, but the art of the East, China and Japan, is part of the formative influence by which he is surrounded; not to mention the modern science of light and colour that has had such an influence on technique. It is no wonder that a period of artistic indigestion is upon us. Hence the student has need ixof sound principles and a clear understanding of the science of his art, if he would select from this mass of material those things which answer to his own inner need for artistic expression.

An afternoon of a cold winter’s day, when the sun shone forth with chilly brightness, after a long storm, two children asked leave of their mother to run out and play in the new-fallen snow. The elder child was a little girl, whom, because she was of a tender and modest disposition, and was thought to be very beautiful, her parents, and other people who were familiar with her, used to call Violet. But her brother was known by the style and title of Peony, on account of the ruddiness of his broad and round little phiz, which made everybody think of sunshine and great scarlet flowers. The father of these two children, a certain Mr. Lindsey, it is important to say, was an excellent, but exceedingly matter-of-fact sort of man, a dealer in hardware, and was sturdily accustomed to take what is called the common-sense view of all matters that came under his consideration. With a heart about as tender as other people’s, he had a head as hard and impenetrable, and therefore, perhaps, as empty, as one of the iron pots which it was a part of his business to sell. The mother’s character, on the other hand, had a strain of poetry in it, a trait of unworldly beauty—a delicate and dewy flower, as it were, that had survived out of her imaginative youth, and still kept itself alive amid the dusty realities of matrimony and motherhood. So, Violet and Peony, as I began with saying, besought their mother to let them run out and play in the new snow; for, though it had looked so dreary and dismal, drifting downward out of the gray sky, it had a very cheerful aspect, now that the sun was shining on it. The children dwelt in a city, and had no wider play-place than a little garden before the house, divided by a white fence from the street, and with a pear-tree and two or three plum-trees overshadowing it, and some rose-bushes just in front of the parlor windows. The trees and shrubs, however, were now leafless, and their twigs were enveloped in the light snow, which thus made a kind of wintry foliage, with here and there a pendent icicle for the fruit. “Yes, Violet,—yes, my little Peony,” said their kind mother; “you may go out and play in the new snow.”

Holmes decodes a warning from Porlock, an informant against arch-criminal Moriarty, for "Douglas" resident five years at "Birlstone". Scotland Yard's MacDonald asks them to investigate a corpse with the same look and circle-in-triangle brand on the forearm as Birlstone owner Douglas. The head was blown off by an American-style sawed-off shotgun. Apparently, an intruder dropped a card with VV341, and left across a shallow moat. Watson observes the bereaved English wife and best male friend in unusually good spirits. When Holmes pretends the moat will be drained, the conspirators retrieve a missing dumb-bell weighting down the visitor's clothes beneath the water. Douglas comes from hiding, to explain he killed the assassin Baldwin in self-defence; the plan was to save him from more attacks by criminal survivors of Vermissa Valley. He hands Dr. Watson the following account. Young McMurdo gains reputation as tough counterfeiter, Freemen Lodge member fleeing murder charges in Chicago. In the Vermissa coal mine area, McGinty rules Scowrers branded by a circle in square, the local Lodge 341 who extort, murder, and exchange vicious deeds with nearby Lodges. Pretty Ettie prefers McMurdo to nasty Baldwin, and wants to flee, but will wait some months. When word comes that Pinkerton sent Edwards, McMurdo gathers ringleaders in one room, and springs his trap on them, surrounded by the law. Although the worst were hanged, after ten years, villains were freed, and chased McMurdo-Edwards-Douglas, despite changes of name, location, and wife. He married Ettie, then she died in California, where he made a fortune. The Valley of Fear, notable for Professor Moriarty's involvement, is set before "The Final Problem", the short story in which Moriarty was introduced. This introduces a logical difficulty, as in "The Final Problem" Dr. Watson has never heard of Moriarty, whereas by the end of The Valley Of Fear he is, or should be, familiar with his name and character. The "Moriarty" element in the story is tied into the fate of the informer in the story. It ties the Molly Maguire background to another event of that period: the murder of James Carey, an informer who was shot on board a ship off the coast of Natal, South Africa in 1883 by Patrick O'Donnell, an Irish republican who had relatives in the Mollies and briefly visited the Pennsylvania coal mining district, supposedly looking for the suspected informer among them.

The Mole had been working very hard all the morning, spring-cleaning his little home. First with brooms, then with dusters; then on ladders and steps and chairs, with a brush and a pail of whitewash; till he had dust in his throat and eyes, and splashes of whitewash all over his black fur, and an aching back and weary arms. Spring was moving in the air above and in the earth below and around him, penetrating even his dark and lowly little house with its spirit of divine discontent and longing. It was small wonder, then, that he suddenly flung down his brush on the floor, said 'Bother!' and 'O blow!' and also 'Hang spring-cleaning!' and bolted out of the house without even waiting to put on his coat. Something up above was calling him imperiously, and he made for the steep little tunnel which answered in his case to the gavelled carriage-drive owned by animals whose residences are nearer to the sun and air. So he scraped and scratched and scrabbled and scrooged and then he scrooged again and scrabbled and scratched and scraped, working busily with his little paws and muttering to himself, 'Up we go! Up we go!' till at last, pop! his snout came out into the sunlight, and he found himself rolling in the warm grass of a great meadow. 'This is fine!' he said to himself. 'This is better than whitewashing!' The sunshine struck hot on his fur, soft breezes caressed his heated brow, and after the seclusion of the cellarage he had lived in so long the carol of happy birds fell on his dulled hearing almost like a shout. Jumping off all his four legs at once, in the joy of living and the delight of spring without its cleaning, he pursued his way across the meadow till he reached the hedge on the further side. 'Hold up!' said an elderly rabbit at the gap. 'Sixpence for the privilege of passing by the private road!' He was bowled over in an instant by the impatient and contemptuous Mole, who trotted along the side of the hedge chaffing the other rabbits as they peeped hurriedly from their holes to see what the row was about. 'Onion-sauce! Onion-sauce!' he remarked jeeringly, and was gone before they could think of a thoroughly satisfactory reply. Then they all started grumbling at each other. 'How STUPID you are! Why didn't you tell him——' 'Well, why didn't YOU say——' 'You might have reminded him——' and so on, in the usual way; but, of course, it was then much too late, as is always the case. It all seemed too good to be true. Hither and thither through the meadows he rambled busily, along the hedgerows, across the copses, finding everywhere birds building, flowers budding, leaves thrusting—everything happy, and progressive, and occupied. And instead of having an uneasy conscience pricking him and whispering 'whitewash!' he somehow could only feel how jolly it was to be the only idle dog among all these busy citizens. After all, the best part of a holiday is perhaps not so much to be resting yourself, as to see all the other fellows busy working.

Zece basarabeni pentru cultura rom?n? face parte dintr-un proiect mai amplu numit Interviuri cu tinerii dintre milenii. Anul 2000 era considerat unul mistic ?i chiar apocaliptic, s-a vorbit ?i s-a scris foarte mult despre aceast? cifr? plin? de simboluri, oricum, atunci treceam nu doar dintr-un secol ?n altul, ci ?i dintr-un mileniu ?n altul. Cum erau tinerii care au tr?it aceste momente, ce f?ceau, cum g?ndeau, ce proiecte de viitor aveau? – cartea aceasta ne r?spunde la aceste ?ntreb?ri-st?ri. Tinerii ale?i pentru dialoguri erau ?n focul ac?iunii, ?n v?rf, iar acum fiecare e o certitudine, nici unul nu a tr?dat speran?a investit? ?n ei, chiar dac? soarta lor – inevitabil – s-a schimbat de atunci.Dumitru Crudu nu mai scrie poezie, ?n schimb, acum a debutat ?i ca romancier ?i e unul din cei mai aprecia?i dramaturgi contemporani, piesele sale fiind puse ?n scen? pe toate continentele, ceea ce se ?nt?mpl? ?i cu piesele Nicoletei Esinencu, care atunci ?nc? nu debutase ?n volum, de?i textele ei erau jucate pe scena unor teatre de prestigiu at?t din Rom?nia, c?t ?i din Rusia, SUA, Germania, iar acum are c?r?i publicate ?i aici, ?i peste hotare. ?tefan Ba?tovoi a devenit ieromonahul Savatie, poetul deosebit de talentat dintre milenii s-a c?lug?rit, ?i-a f?cut o editur? ?i a ?nfiin?at ?i o revist?, iar c?r?ile sale de dup? c?lug?rire, romane ?i eseuri existen?iale, sunt poate cele mai citite c?r?i, cel pu?in asta spun v?nz?rile. Alexandru Vakulovski nu mai e debutantul furios care demonstreaz? prin c?r?ile sale de debut (3!) c? se poate scrie ?i altfel, revolu?ion?nd limbajul ?n literatura rom?n?. ?ntre timp, trilogia Letopizde? a fost publicat?, scriitorul edit?nd ?i c?teva c?r?i de poezie, iar piesele sale de teatru au fost traduse ?i editate ?n antologii din str?in?tate, unde au fost dramatizate, poeziile sale fiind selectate ?i pentru antologia de poezie din SUA, New European Poets, cea mai recent? carte a sa fiind romanul 157 de trepte spre iad sau Salva?i-m? la Ro?ia Montan? (Editura Cartier, 2010). Vasile Ernu a lucrat la una dintre cele mai mari edituri din Rom?nia, a editat o carte de mare succes (N?scut ?n URSS, Editura Polirom, 2007), tradus? ?n mai multe limbi, iar pe a doua a publicat-o direct ?n str?in?tate. Pavel P?duraru ??i continu? lupta ziaristic?, dar ?ntre timp s-a afirmat ca poet ?i a publicat ?i un roman destul de controversat, care a provocat multe discu?ii. Mito? Micleu?anu este, al?turi de Florin Braghi?, fondatorul ?i realizatorul ?Planetei Moldova“. ?ntre timp, Florin s-a concentrat pe munca de designer, iar Mito? pe literatur?, edit?nd trei c?r?i ?i devenind una dintre cele mai sigure voci literare. Roman Tolici este unul dintre cei mai aprecia?i arti?ti plastici tineri, expun?nd mai mult ?n str?in?tate dec?t acas? – la Praga, Strausberg, Celje, Berlin. Super-boxerul Octavian ??cu a devenit un om de ?tiin?? la fel de st?p?n pe noile instrumente de munc?, care scrie c?r?i de istorie ?i lucreaz? la multe proiecte valoroase. Iar Zdob ?i Zdub este una dintre cele mai populare ?i mai originale forma?ii de limb? rom?n?, c?nt?nd la prestigioase festivaluri europene, ?n turnee de promovare a albumelor sau pur ?i simplu ?n concerte, purt?nd marca unui nou stil: hardcore moldovenesc.Ce-i une?te pe ace?ti arti?ti ?nc? tineri? ?n primul r?nd, locul na?terii, to?i fiind rom?ni basarabeni, apoi limba ?n care creeaz?, to?i cei ?zece“ intervieva?i trec?nd Prutul ?i activ?nd ?n cultura rom?n?. Interviurile sunt splendide, Mihail Vakulovski fiind un maestru ?n domeniu, iar r?spunsurile sunt deschise, directe, lipsite de orice fel de inhibi?ii. O carte cu siguran?? interesant? ?i pentru cititorii dintre mileniile trei ?i patru. Lectur? pl?cut?!

Volum nominalizat la sec?iunea ?Critic?. Istorie ?i Teorie Literar?“ – Premiile ?Observator cultural“, edi?ia a VI-a, 2012 Acest al doilea volum abordeaz?, tot din perspectiva experimentalismului, care sufer? ?n contextul postdecembrist anumite ?radicaliz?ri“, poezia autorilor intra?i ?n literatur? dup? 1990. Asemenea ?radicaliz?ri“ (care pot fi subordonate unei ideologii/retorici a excesului) sunt privite din perspectiva conceptului de ?hiper?modernitate“ teoretizat de Gilles Lipovetsky, pe care autorul ?l propune ?n locul celui (consacrat) de postmodernism. Plec?nd de aici, sunt luate ?n discu?ie abord?rile teoretice ale ultimelor dou? promo?ii poetice, ca ?i ?manifestele literare“ (fracturist, utilitarist etc.) ale acestora ?i sunt analizate c?teva direc?ii poetice, situate ?n continuitatea experien?elor experimentaliste discutate ?n volumul anterior.

Un caleidoscop ?n care se rotesc ?ncet imagini din copil?ria cu mineri, decantoare ?i benzi care transport? c?rbunele sau din adolescen?a ?ntr-o uniform? albastr?. Textele astea spun, ?n fond, pove?ti despre oameni dragi. (Ana Pu?ca?u)Ce-?i r?m?ne de f?cut atunci c?nd e?ti num?rat ?dup? gloan?e“, c?nd ajungi s? asociezi cele mai bune vremuri cu ?primele defil?ri“, prin fa?a ochilor ?i se deruleaz? ?toate marile filme ale indiferen?ei“, iar ?n loc de cer nu mai reu?e?ti s? vezi dec?t ?sute/de mii de c?m??i albastre cu epole?i“? Nu-?i r?m?ne altceva dec?t s? ratezi ?tot ce se putea rata“, asta e lec?ia pe care o ?nva?? at?t de bine ?i o pred?, iat?, mai departe, f?r? gre?eal?, fosta elev? a L(iceului) M(ilitar). De?i pare imprimat pe o band? magnetic?, iar limbajul este ?n esen?? unul sever, discursul ?pedagogic“ din te a?tept ca pe un glonte las? s? se strecoare printre r?nduri suficient din emo?iile, respira?iile sau ezit?rile instan?ei emitente, astfel ?nc?t abilitatea celei aflate la pupitru s? devin? de necontestat. Pentru c?, da, Ana Pu?ca?u convinge f?r? probleme, indiferent dac? scrie despre identit??i furate, manevre sterile, r?zboi, iubire sau ratare. (Cristina Ispas)Un spa?iu disciplinar, depresiv, amenin?at de gloan?e, p?ndit de moarte – o zon? biografic? marcat? de absolvirea LM-ului. Prezen?a semnificativ? a conjunctivelor ?i condi?ional-optativelor m? face s? cred c? totul ar putea fi ?ntocmai, iar rezultatul, exact cel b?nuit, c? oricine poate juca rolul principal propus de Ana Pu?ca?u. Concrete?ea spa?iilor nu se dezminte nici un moment, poeta r?m?n?nd fidel? geografiei ?i istoriei imediate, realiz?nd astfel un sumbru decor al lumii la ?nceput de mileniu; cu fabrici dezafectate, baruri, camioane ?i, de ce nu, cu Bosnia sau Basarabia. Teama care str?bate volumul, ca o ven? sub?ire, tr?deaz? fragilitatea de care literatura ultimelor decenii are at?ta nevoie. Debutul poetic al Anei Pu?ca?u este – probabil – cel mai a?teptat (?i mai reu?it) din zona Timi?oarei, ?n ultima vreme. (Moni St?nil?)

Eduard Limonov — rebel politic i comarul cel mai cumplit al lui Putin.“ – The GuardianLimonov nu este un personaj de ficiune. El exist.A fost un haiduc ucrainean; idol al underground-ului sovietic; ceretor, apoi valet al unui miliardar din Manhattan; scriitor la mod parizian; soldat pierdut pe undeva, prin Balcani; i acum, n imensa harababur postcomunist, btrn ef charismatic al unui partid al tinerilor desperados. Personal, se consider un erou, dar poate fi socotit i un ticlos. [...] viaa lui romanesc i periculoas spune ceva. Nu doar despre el, despre Limonov, nu doar despre Rusia, ci despre istoria noastr, a tuturor, de la ncheierea celui de-al Doilea Rzboi Mondial ncoace.“ – Emmanuel CarrèreRoman biografic sau biografie ficionalizat, cartea lui Emmanuel Carrère reconstruiete viaa unui personaj real, ivit parc din paginile unei cri. Un personaj excentric, ambiguu, evaziv i schimbtor, cu o via aproape neverosimil de aventuroas, care i permite autorului s traseze un portret convingtor al Rusiei din ultimii cincizeci de ani i n acelai timp s se lanseze ntr-o explorare uimitoare a paradoxurilor condiiei umane.Ca artist i politician, Limonov e, fr ndoial, unic i complex — un adevrat fenomen rusesc, o reflectare a intensitii neobinuite ce definete viaa n Rusia. i, aidoma rii din care vine, tocmai contradiciile sale l fac att de viu. – The GuardianIntimist, perspectiva lui Carrère este totodat istoric, ridicnd n jurul eroului su echivoc i temerar o vast i vibrant scen de teatru: URSS-ul izolat din anii lui Brejnev, apoi dezagregarea comunismului i, n fine, aruncarea Rusiei n capitalismul mafiot i ntr-un haos de proporii.Carrère nu-i asum niciodat poziia de judector, ns tie s insereze n amplul su roman de aventuri puternic ancorat n real meditaii profunde asupra destinului att al individului, ct i al civilizaiilor.“ – TéléramaNu mai viseaz la o insurecie violent, ci, mai degrab, la o revoluie portocalie, cum tocmai se produsese n Ucraina. O revoluie panic, democrat, de care se teme cel mai tare Kremlinul pe care e gata s l zdrobeasc prin indiferent ce mijloace. Iat de ce duce viaa asta de om hituit. Cu civa ani n urm, a fost fcut praf cu bte de baseball. Totul a renceput, abia dac a scpat unui atentat. Numele i figureaz n fruntea listei dumanilor Rusiei, adic a oamenilor de suprimat, pe care oficinele apropiate puterii i propun rzbunrii poporului, fcndu-le publice adresele i numerele de telefon. Ceilali de pe list erau Politkovskaia, ucis cu o puc cu aer comprimat, ex-ofierul FSB Litvinenko, otrvit cu poloniu dup ce denunase deriva criminal a serviciilor secrete, miliardarul Hodorkovski, nchis n Siberia pentru c a vrut s se bage n politic. Urmtorul e el, Limonov.