Politi?ki komentari koje je Borislav Radosavljevi? pisao od 2001. do 2003. godine za autorsku emisiju na televiziji Palma plus.

Vallomás csajozásról, rapháborúról, és magyar focivalóságról. "Curtis vagyok, az újpesti huligán, aki ?k?llel üti a n?ket, pénzért veszi a nézettséget és a hírnév reményében az utcagyerek stílust is hajlandó eldobni. Jól tudom, sokan ezt gondolják rólam, de azzal is tisztában vagyok, hogy a legt?bben csak irigyek a sikereimre, mások féltékenyek rám, mert a csajuk engem akar - vagy már le is csaptam a kezükr?l... Nekem viszont tiszta a lelkiismeretem, istenfél? ember vagyok, akit az imádott anyukája tart r?vid pórázon. Csak hát nincs k?nny? dolga velem: iskoláskoromban a rend?rségr?l szedtek ?ssze, mert egyedül szembe szálltam és téglákkal dobáltam meg egy busznyi kispesti drukkert; és azt is a családomnak k?sz?nhetem, hogy édesapám halála után a bátyám nyakon csípett, s elindította az újpesti focikarrierem. Jóllehet, engem maga alá temetett a mocskos magyar futballk?zeg és egy máig az NB I-ben edz?sk?d? szarházi megutáltatta velem a játékot, azt sem én, sem a Fradi-tábor nem felejti el soha, hogy egy "K?sz?n?m Istenem, hogy nem vagyok fradista" feliratú pólóban ünnepeltem a kecskeméti bajnoki címet az ?ll?i úti pályán. Labdarúgónak készültem, de rapperként ismert meg az ország és nem tagadom, minden pillanatát kiélvezem és kihasználom a zenélésnek: a klubtulajok komoly pénzt fizetnek, hogy náluk csináljak bulit, és míg a korombeli srácok prostikat vesznek, engem a csajok ráncigálnak az ágyba. De még mindig érnek meglepetések... T?led kérte már anyuka, hogy a szeme el?tt tedd magadévá a lányát? Vagy téged utaztatott már ki külf?ldre n? csak azért, hogy veled t?lts?n néhány éjszakát? Na, ugye! Curtis, az utca álma."

Jedan od najve?ih poznavatelja hrvatske knji?evnosti Tvrtko Zane, poznatiji pod pseudonimom Branimir Donat, u svojem je prou?avanju hrvatske knji?evne ba?tine duljem od pola stolje?a objavio veliki broj tekstova i knjiga, a broj kartica koje je napisao jednak je njegovu znanju, koje mo?emo zvati enciklopedijskim. Iz goleme ostav?tine na?eg jedinog i najve?eg poznavatelja brojnih, ?esto zaboravljenih autora, ali jednako tako i velikan? knji?evnosti, urednik Goran Rem izabrao je one mo?da najva?nije tekstove. Druga knjiga iz serije Prakseologija hrvatske knji?evnosti posve?ena je modernosti i modernizmu. U njoj su izabrani tekstovi koji se bave autorima 20. stolje?a, simbolizmom, secesijom, dadizmom, eksprezionizmom, ali i - kola?ima, a uz tekstove o djelu hrvatskih autora, Krle?e, Mato?a, Cesarca, Nazora, Kamova i mnogih drugih, u ovaj je svezak uvr?ten i esej o Franzu Kafki. Zajedno s jo? tri sveska izabranih djela Branimira Donata ova ?e knjiga dati maleni uvid u ?irinu tema kojima se Tvrtko Zane bavio.

Da. E despre mine. E despre tine. E despre noi. Din toate p?r?ile ?i toate direc?iile. Despre falimentul moral ?i trezirea spiritului. Despre cum e s? ui?i ?i c?t de bine e s? ??i reaminte?ti. (Beatrice, activist) Un volum de poezii despre poezia ?i nepoezia vie?ii. Mai degrab? despre ce omoar? poezia vie?ii. De citit dac? sunte?i odihni?i ?i cu chef de introspec?ie. Aten?ie, poate s? doar?. (Mihaela, manager) Am frunz?rit-o cu trufia c? nu e despre mine. Am citit-o cu teama c? ar putea fi despre mine. Am recitit-o cu ambi?ia s? nu devin? despre mine. (Ioana, manager formare) Am deschis cartea, am r?sfoit, am citit. Apoi am ?nchis Outlook-ul ?i m-am g?ndit la lucruri simple: prieteni, muzic?, sine. (Andrei, copywriter) Am avut permanent senza?ia c? navighez pe valuri, fel de fel de valuri, valuri peste valuri de via??, valuri cu gloata mijlocie, prins? ?n caden?a asta a noastr?, modern? ?i golit? de rost personal. (Carmen, strategic planner) O oglind? care reflect? ?n cuvinte propria via?? – care via??? – multiplicat? ?n mii de alte trupuri, care tr?iesc aceea?i nesf?r?it? ?zi a c?rti?ei“. (Sylvia, marketing manager) Mi-a transmis impresia de oper? rock, sau, m? rog, cum s-ar putea numi a?a ceva pe muzic? de Parov Stelar, Nicholas Jarr ?i al?ii mai de acum. (?tefan, student) ?Auzi, de ce nu scrie nimeni poezie despre corporati?ti?“ m-a ?ntrebat un prieten acum vreo cinci ani. La vremea aceea am pufnit ?n r?s de mi-a dat ?pri?ul pe nas, dar, anul trecut, mi-am dat seama c? se poate. Tocmai terminasem Saga – bilete la clasa din mijloc, un poem epic, ironic ?i ?ntins pe vreo 30 de pagini. Despre iubirea dintre doi corporati?ti, desp?r?i?i ?n adolescen?? ?i reg?si?i la disperare, pe la 30 de ani ?i ceva, cu ocazia unui infarct. L-am rugat pe Paul Hitter, ale c?rui desene cu miz? social? ?i tu?e cinice m? atr?geau demult, s? ilustreze c?teva scene din istoria celor doi eroi ai poemului. Au ie?it 7 desene care nu doar ajut? textul, ci duc povestea mai departe, o cresc ?i o dezvolt?. Din vagonul de accelerat Timi?oara-Bucure?ti p?n? pe malul m?rii, Paul a transcris vizual o hart? a nelini?tilor, fricilor, la?it??ilor ?i speran?elor unei genera?ii care a ?mb?tr?nit ?nainte de vreme, dar care ?nc? sper? la evadare. Saga – bilete la clasa din mijloc este o carte-album despre noi ?i despre voi, despre cei ce umplu sta?ia Pipera la 7 diminea?? ?i despre cei care r?d de ei ?ntorc?ndu-se din club, despre cei adu?i la nebunie de creditul ipotecar ?i cei ?ntor?i victorio?i ?i ar?i din Goa sau de la festivaluri. Este poezie pentru c? sunte?i poezie, este scris? pentru c? trebuia scris? ?i este desenat? ca s? nu mai existe niciun dubiu.“ (T?u?ance)

Volum nominalizat la sec?iunea ?Critic?. Istorie ?i Teorie Literar?“ – Premiile ?Observator cultural“, edi?ia a VI-a, 2012 Lucrarea de fa?? pleac? de la ideea c?, odat? cu sf?r?itul anilor ‘60/?nceputul anilor ‘70, se configureaz?, ?n context rom?nesc, o mi?care poetic? cu caracter experimentalist, care se ?ndep?rteaz? de paradigmele modernismului, urm?nd modelul avangardelor interbelice. Principiul fundamental al unei asemenea poezii trebuie c?utat ?n pragmatica ?tiin?ei contemporane, c?ci ea presupune elaborarea unor ?axiomatici“ (concretizate ?n abord?ri teoretice, programe ?i manifeste artistice), urmat? apoi de investigarea, printr-o mi?care de extensie, a limitelor, de c?utarea obstinat? a noului, care se raporteaz? la propria sa ?axiomatic?“ ?n calitate de diferen??, de ?paralogie“, extinz?ndu-i limitele, dar ?i problematiz?nd-o, printr-un demers care e constructiv ?i deconstructiv totodat?, contestatar ?i autocontestatar ?n acela?i timp.

volumul al III-lea dintr-un interviu de un cristian Trilogia lui Ion Cucu este, deopotriv?, o construc?ie editorial? ?i o demonstra?ie personal?. Ion Cucu nu e, cum s-a crezut, doar un fotograf, iar opera lui cap?t? o cu totul alt? dimensiune dac? iese din tiparul unui album oarecare sau al unei expozi?ii, fie ea ?i permanent?. Interviul ?i portretele spun mai mult dec?t povestea unor fotografii – ?mpreun?, acestea dezv?luie talentul, for?a, patimile ?i d?ruirea fotografului celor zece pre?edin?i. Ai Uniunii Scriitorilor. Pentru c? prin aceast? institu?ie s-a legitimat ?i se reg?se?te, ca artist fotograf, scriitorul Ion Cucu. Trilogia s-a sf?r?it, de-acum urmeaz? Istoria. (un cristian)

Debut?nd cu volumul Mandala (Editura Vinea, 2005), Oana C?t?lina Ninu n-a ratat aproape niciunul dintre premiile care i-au ie?it in cale. O recunoa?tere, f?r? ?ndoial?, meritat?, ?ntruc?t vorbim despre cel mai semnificativ debut liric din anul respectiv. [...] Oric?t de rebele, reprezent?rile se topesc ?ntr-o sintax? aluvionar?, corodat? prin dialogism ?i nivelat? prin directe?e. De altfel, ?n Mandala, fracturat nu e at?t discursul, care se deruleaz? lent ?i f?r? intersti?ii vizibile, c?t universul reprezent?rilor, care suport? o macera?ie organizat? din partea unei viziuni schizoide. Poemele C?t?linei Ninu descriu, cu o fervoare incandescent?, cele mai diverse forme de mutilare, ?n slujba c?rora eul liric pune la b?taie un arsenal impresionant (foarfece, ace, ?urubelni?e, col?i, unghii, bricege, lame, epilatoare, v?traie etc.), care l-ar face s? p?leasc? de invidie pe un anumit conte austriac. ?i nu e de mirare, de vreme ce figura central? a Mandalei se prezint?, ?nc? din primul text al volumului, drept ?femeia foarfec?“. (Andrei Terian, ?n Ziarul de duminic?)?Fuga de feminitate“, exorcizarea umorilor feminine ?i a corporalit??ii maligne devine miza actului poetic, prin care femeia real? e ?nlocuit? prin ?femeia inscrip?ionat?“. El are ?ns? caracterul unei vivisec?ii, presupune scormonirea nemiloas? a fibrelor ?i a ?esuturilor, e o autotortur? aproape cu neputin?? de ?ndurat, astfel ?nc?t privirea introspectiv?, care scormone?te ca un bisturiu ?n profunzimea plasmei organice cunoa?te momente de relaxare, deplas?ndu-se (ca in ciclul Nu e timpul,fato) de la spectacolul visceralit??ii ?n criz? la filmul cotidianului. Acum, Oana C?t?lina Ninu abordeaz? reportajul autenticist, care cap?t? ?ns? aspectul ?picturilor metafizice“, unde realul e ?textualizat“, realc?tuit, devenind suportul reveriei thanatice, c?ci poeta descrie ?cet??i ale mor?ilor“, evoc? ritualuri funerare grote?ti sau sortilegii sanguinare. (Octavian Soviany ?n Luceaf?rul)Mandala este ?i una dintre figurile ini?ierii. Poezia se scrie ?mpotriva limbajului dat, ?mpotriva sensului uzat, cu sufletul, dar ?mpotriva lui, cu trupul, dar ca mortificare a trupului, cu durere, ca singur vaccin al durerii prin smulgerea ei din trup ?i a?ezarea ei ?n pagin?. (Alex Matei ?n Observator cultural)Poemele se sus?in unele pe altele ?ntr-o ordine nu mecanic?, de domino, ci subversiv?: ?povestea“ ?nainteaz? exclusiv de la un ciclu la altul. ?n interiorul secven?elor, numai discurs: fragmentele narative sunt sincopate ori deturnate. O anume urgen?? a durerii, o panic? reverberat? fiziologic ?n prima parte a volumului (mandala) cedeaz? locul unei aluviuni de repro?uri distante mim?nd refrenul (nu te mai preface ana), apoi unei terapii solitare, cu oscila?ii ?i indecizii (nu e timpul fato). Iat? o radiografiere par?ial? a zonelor liminare. P?n? aici, nu de pu?ine ori scabrosul corporal (sexual sau nu, dup? caz) conserv? atmosfera co?maresc?, comparabil? aceleia din Capriciile lui Goya. (Cosmin Ciotlo? ?n Rom?nia literar?).

Ceea ce surprinde i fascineaz din capul locului n Ppdia electric este naturaleea cu care erban Axinte i transcrie viziunile. Discursul su nu are nimic contrafcut, strident, literar; din contr, poetul las impresia c nu face dect s repertorieze ct mai neutru, cu o precizie de grefier, o lume care i se ofer de-a gata i care, n ultim instan, l cuprinde. E drept c asemenea fotograme, care nu pot fi captate dect n stri liminale, precum visul, hipnoza, beia sau demena, au un aspect halucinant i misterios, de underworld rsrit parc din aburii alcoolului ori cufundat ntr-o memorie lichefiat. Numai c acest efect nu provine din anularea, ci tocmai din dilatarea percepiei comune, din celulele surescitate ale retinei care descoper nu att o irealitate imediat, ct o realitate remixat, n care lucrurile pot fi i aa, i altminteri. N-a putea bga mna-n foc c lumea i-a mai ieit i de aceast dat lui erban Axinte aa cum a vrut. Poezia, ns – cu siguran.“ – Andrei Terianerban Axinte este, dup cum tie toat lumea, unul dintre cele mai bune produse ale criticii literare din ultimul deceniu. Cronicar la Observator cultural, el este i autorul uneia dintre cele mai ambiioase sinteze recente – Definiiile romanului. De la Dimitrie Cantemir la G. Clinescu, o morfologie istoric a romanului romnesc care merit cu prisosin o receptare en fanfare.ns, pe de alt parte, taman faptul c toat lumea tie cine e criticul literar erban Axinte nu-i face un PR prea grozav poetului erban Axinte, cu toate c cel din urm e egalul absolut n drepturi al celui dinti. Lucrul s-a vzut i la precedenta sa carte de poezie, Lumea i-a ieit cum ai vrut (Vinea, 2006) – recomandat de prefaa empatic a lui Doris Mironescu, volumul n-a avut totui receptarea pe care ar fi meritat-o. Iar acum, dup cum se vede, scriu la rndul meu o prefa empatic, spernd din toat inima c Ppdia electric va fi o carte mai norocoas.(...)Ppdia electric e construit din trei cicluri (ca i Lumea i-a ieit aa cum ai vrut, de altfel – ceea ce poate s sugereze un anumit pattern arhitectural urmrit cu schepsis), intitulate decoct, bulb i acele electrice; ei bine, poemele tuturor acestor trei cicluri sunt inervate de imagini remarcabile, deseori de-a dreptul memorabile – citez aproape la ntmplare: s ni se ridice din inim o lumin att de puternic nct custura lumilor s nu se mai vad (acele electrice), ceva crete acum din mine, / cineva sufl asupra mea / cu miliarde de fotoni. // aura / nflorete din bulbul cretetului meu / ntr-o uria ppdie electric (ppdia electric), de ce i este fric, atta timp ct stai acolo, / nimic nu te poate atinge. // ce vd n tine, ce vd n tine, // un cimitir n care toi dumnezeii pmntului / i-au lsat morii s nfloreasc (de ce i este fric) .a.m.d. Sunt, toate, imagini de o mare frumusee, cu care empatizezi instantaneu i te fac s stabileti cu textul de sub ochi acel contract de ncredere despre care vorbea cndva Borges ca de o condiie sine qua non a lecturii de poezie.(...) Aadar, dac inem s-l etichetm generaionist pe erban Axinte, nu putem dect conchide c e cel mai atipic doumiist. Cu excepia obsesiei pentru hapax-ul existenial, nimic nu-l leag de generaia sa: nici poetica, nici maniera, nici tehnica. O atipie profund transpare din tot scrisul lui poetic; or, dup cum se tie, atipicii sunt ntotdeauna ctigtori pe termen lung.“ – Radu Vancu

vine un tractor, un T 82.5 din Bielorusia,nimeni din cei prezen?i nu am mai v?zut a?a ceva –un tractor care s? planteze cartofi,ne apropiem cu fric? de el,femeile se tem s? urce ?n locurile de unde s? pun? cartofii ?ntr?un tub,le apuc? panica, iau ?n m?ini c?te o sap??i zic c? mai bine planteaz? cu propriile m?ini,e prea periculos acest tractor,nu ?tie nimeni cum merge,e dintr-un alt viitor,tractorul ?sta e un fel de monstru Frankenstein,?l atingem ?i apoi fugim de l?ng? el speria?i

Am pus ?n valiz? / Chilo?i ?i po?ete / Degetu’ t?u mare / Trei perechi de ghete.?n aia mai mic? / Am pus o batist? / 5 kile de mere / O spr?ncean? trist?.?n cea mijlocie / Nu o ?nc?put / Dec?t 4 pere / ?i-un genunchi futut.Nu mi-e dor de tine / Te am peste tot / Te am ?n valiz? / Chiar ?i ?n compot.

Mergnd pe linia lui Adrian Punescu, autorul volumului abordeaz aceeai atitudine fa de cititorii obinuii ca i marele su nainta. Ioan Popa, membru al Uniunii Scriitorilor din Romnia, privete lirica din perspectiva cititorului de rnd. El i exprim sentimentele i ideile n aa fel, nct s fie neles de toat lumea. Abordeaz subiecte din viaa de zi cu zi a fiecruia dintre noi, vorbete de mersul la cumprturi, de evoluiile vieii politice, de divor, beii, scandaluri, aglomeraie urban i cte i mai cte. Adic aduce n poezie situaiile i strile sufleteti crora trebuie s le facem fa zilnic cu toii.Poetul are o solid formaie clasic i, n scrierile sale, apar i referine la antichitate, fie c acestea in de istorie, fie c in de mit. n acest fel, de multe ori elementele efemerului, ale derizoriului, ajung s ating o rezonan universal. ns exprimarea este lipsit de preiozitate, are simplitatea i transparena pe care cititorul nesofisticat de poezie le simte ca fiindu-i familiare.Scriind pentru toi cititorii de poezie, Ioan Popa continu o tradiie romneasc nobil. S amintim numai de mult iubiii notri poei George Cobuc, Ion Minulescu, George Toprceanu, Adrian Punescu. Oricare dintre noi intr uor n rezonan cu poeziile lor i le ptrunde nelesul fr s dispun de o aparatur complicat de receptare i interpretare.Fiind uor de neles, poeziile lui Ioan Popa se citesc cu bucurie i plcere – i cu un zmbet n colul gurii.“ – Vasile Poenaru

31 interjú két k?tetben a 13. kerület híres lakosaival Sztankay Istvántól Schweitzer Józsefen és Beke Katán át Spiró Gy?rgyig. ?letinterjúk: ?dám Gy?rgy agykutató, Antalóczy Attila népm?vel?, Arató Gy?rgy építész, Arató István fest?, Bánffy Gy?rgy színész, Bánki ?rpád f?szerkeszt?, Baranyi Ferenc k?lt?-m?fordító, Beke Kata oktatáspolitikus, Csáji Attila fest?, Hegyi Gyula EU-képvisel?, Kéri László politikai kommentátor, Léner Péter rendez?, Lendvay Kamilló zeneszerz?-karmester, Mester ?kos újságíró, Nemeskürty István irodalomt?rténész, Ormos Mária t?rténész, Pataki Ferenc szociálpszichológus, Pet? Iván politikus, Petschnig Mária Zita k?zgazdász, Popper Péter valláspszichológus, Rajk László építész, Schweitzer József f?rabbi, Spiró Gy?rgy író, Szávai János író-m?fordító, Szabó István filmrendez?, Szathmáry István idegorvos, Szelényi Iván szociológus, Sztankay István színész, Tóth József politikus, Vámos Tibor mérn?k, Vigyázó Miklós kanonok.

Ce e un manechin? Un om-p?pu??, unu’ care se las? ?mbr?cat ?i dezbr?cat ?n v?zul lumii, o f?ptur? derutant?, un fel de paralitic ?ntr-un spital; nu mi?c?, nu vorbe?te dec?t ?nl?untrul s?u, ca ?ntr-un joc de-a v-a?i ascunselea: ?observi cum ??i fur vorbele cum ??i mut patul c?nd eram t?n?r? m? ?ndr?gosteam ?n mai acum m? ?ndr?gostesc ?n octombrie soarele meu bostanul meu doldora de semin?e orice ascunz?toare e o m?rturisire“. (Nora Iuga, iulie 2010)

Fluturele este o insect din ordinul Lepidoptera, termen ce provine din termenii grecesti lepis (coaj) si pteron (arip). Mai mult coaj dect miez. Acest ordin are aproximativ 165.000 de specii cunoscute care, n ciuda unei mari varieti de forme si culori, au o structur similar, mai toi fiind nscrii n uniunile scriitoriceti de pretutindeni. Printre azteci, fluturii sunt un simbol al sufletului sau ultima suflare a unui muribund. Un fluture care zboar printre flori reprezint sufletul unui rzboinic czut pe un cmp de lupt. ntr-adevr, rzboinicii se ntorc pe pmnt sub form de colibri sau fluturi care, de data aceasta, se apuc imediat de scris i nu mai suport vederea armelor. Eventual sapa o mai tolereaz, pentru a-i spa pe cei care nu le laud culorile, stilul i fandoselile. Curcanul, ns, este o pasre de talie mare, originar din America, domesticit cu premii literare nc din timpul aztecilor. n timpul mperecherii n vederea formrii gtilor literare, culoarea pielii capului i gtului devine albastru i rou aprins, masculul desfurnd coada n form de evantai. Femelele desfoar doar sunete guturale: glu-glu-glu! i recit cu gravitate ce le vine la ndemn, pe sub aripi. Specie hipersensibil, curcanii pot s sufere atacuri de cord sau de panic. n timpul unor teste ale avioanelor U.S. Air Force s-a constatat decesul a mai multor curcani din zon din cauza atacurilor cardiace. Remediul este aplicarea de laude i aplauze n zonele tumefiate. Fluturele-curcan este o specie ncruciat ce, paradoxal, nu tolereaz fluturii i curcanii pur-snge. Exist zvonuri c unele exemplare modificate genetic pot rezista fr s scrie chiar i 6 luni. Timp n care clocesc citind pe rupte. (tiri despre fluturi, curcani i hibrizi/stirileprotv.ro)“

S?nge albastru nu mai exist? pe pia?a de carte de zeci de ani. De fapt, de la debut, din 1969. C?nd scriu aceste r?nduri, ?nc? nu mi-am rev?zut ?i recitit cartea. Aproape c? pot spune c? nu am habar ce am scris ?n S?nge albastru. ?i nici nu cred c? a? putea fi obiectiv? fa?? de valoarea estetic? a c?r?ilor mele de ?nceput. Nu-mi amintesc s? fi scris cineva, vreun critic, c?t ar fi fost el de neverosimil, despre carte. E?ecul a fost total. To?i colegii de v?rsta mea debutaser? deja, cu brio. Pentru ei ?ncepuser? vremurile recunoa?terii ?i ale privilegiilor. Eu s?pam, ca o c?rti?? kafkian?, bolnav? ?i oarb?, prin p?m?ntul poeziei din capul meu. ?tiu, doar, c? n-am putut dintr-o pudoare (ne)verosimil? s?-mi exhib sentimentele legate de boala care nu m? l?sa s? respir. Aveam tuberculoz? pulmonar? sever?. Am fost inocent?. S?nt ?i acum, dar altfel. A venit Alex Goldi?, un t?nar critic de aproximativ treizeci de ani, care a readus ?n scen? S?nge albastru, un gest exorbitant ?i riscant din partea lui, pentru care ?i mul?umesc. (Angela Marinescu)De peste patru decenii, Angela Marinescu a r?mas una dintre cele mai excentrice figuri ale poeziei rom?ne?ti, de ne?ncadrat ?n nici o poetic? genera?ionist?. ?n S?nge albastru, excelentul volum de debut din 1969 (care m? face s? m? ?ntreb unde s?nt str?lucitele debuturi de alt?dat?), t?n?ra poet? r?sturna abstractismul panteist ?i livresc à la Nichita St?nescu sau Ana Blandiana ?ntr-un imaginar dens ?i grav, ?nc?rcat de fantasme sexuale ?i funerare. Simbolurile ascensiunii, ale tinere?ii ?i ale purit??ii, tipic ?aizeciste, f?ceau loc unui con?inut poetic ponderabil ?i impudic. Ce ?mp?rt??ea poezia Angelei Marinescu cu versurile colegilor de genera?ie era, poate, doar o anumit? calofilie barbian? a formei, la care va renun?a pe parcurs. Cu optzeci?tii are autoarea Blindajului final ?i mai pu?ine lucruri ?n comun, c?ci formula ei poetic? e tot ce poate fi mai str?in ?nscen?rilor textuale. E explicabil, a?adar, faptul c? tocmai postura de outsider o recomand? pe Angela Marinescu drept mam? absolut? a autenticismului rom?nesc. (Alex Goldi?)

Volumul de fa?? din seria Eminescu, poem cu poem ne dezva?? de toate vechile obiceiuri de interpretare care au prezentat ?n limbaj de lemn poeziile eminesciene. Alex. ?tef?nescu ne face din nou cuno?tin??, de data aceasta ?n cuvinte simple ?i idei proaspete, cu unele dintre cele mai cunoscute poezii din literatura rom?n?. Analiza sa cuprinde observa?ii fresh ?i referin?e culturale pe gustul elevilor, tinerilor ?i iubitorilor de literatur? care (re)descoper? ast?zi crea?ia eminescian?.

Rónai Egon nagy siker? m?sorának legérdekesebb beszélgetéseib?l szerkesztett k?tetet. Vendégei a magyar kulturális, gazdasági és politikai élet legjavából kerültek ki. Az elgondolkodtató interjúkkal most k?nyv alakban találkozhat az olvasó.  ?… remekül tudok élni, mert nagyon boldog tudok lenni, ha kisüt a nap… De ahogy múlik az id?, változik, mert tudja, jól vagyunk megteremtve. Fiatalon még sokkal k?nnyebben átlépünk tragédiákat… Ilyenkor meg már sokkal jobban nyomaszt az emberi szenvedés. Hihetetlen, hogy mit tudunk kitalálni egymás ellen!”/ T?r?csik Mari/?A kapitalista piacgazdaságban nincs teljes foglalkoztatás, az a szocializmusban volt, amikor a kapun belüli munkanélküliség formájában eltüntették a kapun kívüli munkanélküliséget. Teljesen értelmetlen azzal a tudatot torzítani, és az embereket ilyen értelemben butítani, hogy teljes lesz a foglalkoztatás.”/ Bokros Lajos/?Rengeteg telefonviccet meg egyebeket csináltam, szeretem az életben is a váratlan helyzeteket, ilyen pánik szituációkban elég jól viselkedem. Azt szoktam mondani, hogy velem koccanni autóval, az egy mámor a másiknak. Mert én r?h?gve szállok ki, nem ordítok, hogy maga barom.” /Szilágyi János/?Más id?k voltak, az igaz. 2002-t?l t?rt el valami ebben az országban. 2002-ben, amikor nagyon sokad magammal felültem oda a tribünre, Orbán Viktor beszéde m?gé, akkor ez nagyon érdekes hatással volt a k?rnyezetemre.” /Kovács ’Kokó’ István/  Rónai Egon újságíró, televíziós-rádiós m?sorvezet?. Ahogy mondja, 50 éves, de 60 éve van a szakmában: 15 év az írott sajtóban, 25 a rádiózásban, 20 a televízióban. Pályafutását a Népsportnál kezdte, azután a rádiózás k?vetkezett, a Magyar Rádió, majd a Danubius Rádió, amelynek alapító tagja, kés?bb program- és hírigazgatója volt. Vezette a Budapest Rádiót és a PontFM Rádiót. 2000-ben bábáskodott a Sport1 TV indulásánál is, ahol aztán egy évtizedet t?lt?tt. Ezután csábította el jelenlegi munkahelye, az ATV. Ezek mellett másfél évtizeden át tanította a rádiós utánpótlást, k?zben 12 éven át reklámügyn?kséget is vezetett. Az ATV-ben a Start! cím?, reggeli politikai magazin mellett Csatt címmel vitam?sort vezet. A k?tet beszélgetéseinek az alapja a 2011 óta minden héten - jelenleg is - jelentkez? portrém?sora, a Húzós.

Heyman ?vát 1944-ben, Nagyváradon hurcolták el?bb gettóba, majd Auschwitzba, ahol személyesen Mengele küldte a halálba. Tizenhárom éves volt. Titkos naplóját édesanyja találta meg, aki k?nyvvé formálta, és kiadta. ?gy lett ?va naplója a holokauszt egyik legmegrázóbb dokumentuma. Az olykor érezhet? anyai beavatkozástól a napló még drámaibb, még megrázóbb lett, f?ként, mert tudjuk: a megjelenés után ?va édesanyja mély depresszióba esett, majd ?ngyilkos lett. A napló azóta megjelent angolul, héberül, néhány évvel ezel?tti, ?va lányom cím?, magyar kiadása után pedig németül, franciául, spanyolul és baszk nyelven is.  "Pedig, kis naplóm, én nem akarok meghalni, én még akkor is élni akarok, ha egyedül az egész k?rzetb?l csak én maradhatnék itt. ?n egy pincében, vagy egy padláson, vagy bármilyen lyukban is kivárnám a háború végét, én, kis naplóm, még a kancsi csend?rt?l, aki elvitte a lisztet t?lünk, még attól is hagynám magam megcsókolni, csak ne ?ljenek meg, csak hagyjanak élni!"A család elhurcolásáról Zsolt Béla: Kilenc koffer c. k?nyvében írt, melyet "Az emberi becstelenség krónikája" - ként tart számon a The Observer.

Ezek a versek azoknak szólnak, akik úgy érzik, hogy életük felett a gondok hullámai készülnek ?sszecsapni. Szürke hétk?znapokban k?nnyen keseredünk el, vagy csüggedünk, ha nehezen j?nnek a sikerek, ha kevés a pozitív visszajelzés. Legyen szó pénzr?l, egészségr?l, kapcsolatokról, vagy a boldogságról. Néhány lélekemel? gondolat segíthet felfedezni a benned rejl? er?t, a kiaknázatlan er?forrásokat, amik képesek éreztetni veled, hogy olyan életet élsz, amilyet szeretnél és hogy senkivel nem cserélnél! M?nich Krisztina tapasztalta, hogy a szeretetnek és a hitnek hatalmas ereje van. Meger?sít benne, hogy a helyes úton jársz, gyógyít, inspirál és felemel. Verseivel és az Angyalokkal együtt szeretne biztatást, reményt nyújtani.

n doar civa ani, tefan Manasia a devenit una dintre cele mai importante figuri ale poeziei noastre de azi. i nu m refer aici doar la activitatea lui poetic propriu-zis (dac lsm la o parte plachetele underground, autorul a publicat deja trei volume), ci i la prezena pregnant n spaiul public(istic).“ – Alex Golditefan Manasia dispune – i n noul volum se vede cu ochiul liber – de o capacitate enorm de a experimenta. De altfel, poetul este cunoscut nc de la Amazon ca un mptimit al stilisticii glam. Poezia luxuriant, baroc, domolit i mprosptat de o estetic a onestitii discursului definesc, acum la al patrulea volum, anarhismul livresc al autorului.“ – tefan Baghiu

Babits Mihály remekbe szabott válogatása és ezek m?fordításai 1947-ben jelent meg az Officina Kiadó gondozásában. Az Erato példás munka, mely hozza az eredeti nyelv? változatot, legyen az g?r?g, latin, olasz, francia, vagy angol nyelv?. Manapság az a generáció, mely egyként képes a digitális világban eligazodni és g?r?g, vagy latin nyelven olvasni és érteni, megszámlálhatóan kicsiny lélekszámú. Ezért úgy d?nt?ttünk, hogy elhagyjuk az eredeti változatban megtalálható g?r?g és latin nyelv? verseket és csak Babits magyar nyelv? m?fordítását k?z?ljük abban a sorrendben, ahogy az egykori k?tet oldalain megjelentek. Reméljük, hogy a digitális világ szerelemre, lírára fogékony és olvasni kedvel? lakói értékelik vállalkozásunkat. Jó olvasást, és felr?ppen? szerelmes sóhajokat kívánunk.