Cum func?ioneaz? mintea noastr?? De ce facem unele alegeri ?i nu altele? Ce rol are plictiseala? Este moralitatea ?nn?scut?, sau este nevoie s? o ?nv???m? C?t de mult corupe puterea? C??tigul la loterie aduce fericirea? Dar z?mbetul? Sunt ?ntreb?ri pe care fiecare dintre noi ?i le-a pus la un moment dat, dar c?rora psihologii le-au dat un r?spuns fundamentat ?tiin?ific. ?n 15 minute psiholog este o lectur? u?oar? ?i pl?cut?, care te introduce ?n lumea fascinant? a psihicului uman, a?a cum este ea v?zut? ?i descifrat? de speciali?ti. Prin aceast? carte, autoarea realizeaz? un parcurs captivant, reu?ind s? prezinte studii ?i teorii ?tiin?ifice ?ntr-o manier? antrenant? ?i marcat? de umor. Bogatul s?u con?inut informa?ional este atent structurat ?i ?nso?it de numeroase imagini atractive, care au darul de a te ajuta s?-l re?ii mai u?or. C?nd Albert Einstein a murit, ?n 1955, creierul lui a fost scos, examinat, fotografiat ?i conservat, disp?r?nd timp de dou?zeci de ani, p?n? ?n 1978, c?nd a fost redescoperit. A fost t?iat ?n 240 de buc??i pentru examinare microscopic?, ceea ce a ?nsemnat o pacoste pentru cercet?rile ulterioare. Nu exist? nicio deosebire de m?rime ?ntre creierul lui Einstein ?i un creier ?normal". Sunt ?ns? deosebiri structurale. Lobul parietal inferior al creierului lui Einstein era cu 15% mai bine dezvoltat dec?t la al?ii [...] existau, de asemenea, mai multe conexiuni ?ntre p?r?ile creierului s?u dec?t sunt ?n mod obi?nuit.Anne Rooney I-ai administra ?ocuri electrice altei persoane, care nu e vinovat? de nicio crim?, doar pentru c? a?a ??i spune cineva s? faci? Nu? E?ti sigur? Suntem cu mult mai slabi ?n fa?a autorit??ii dec?t ne-ar pl?cea s? credem. Stanley Milgram, un psiholog de la Universitatea Yale, a fost interesat de disculparea invocat? de mul?i fo?ti nazi?ti, care au sus?inut c? ei doar s-au supus ordinelor. Psihologul a fost curios s? vad? p?n? unde ar merge oamenii supun?ndu-se ordinelor. A?adar, s-a decis s? afle.

Din Antichitate, c?nd visele erau considerate mesaje transmise de zei, profe?ii sau solu?ii oferite problemelor muritorilor, ?i p?n? ?n ziua de azi, visele au continuat s? fascineze mintea uman?. Oamenii ?i le povestesc unii altora ?i le ofer? ?interpret?ri“ populare, transmise din b?tr?ni. ?ns? odat? cu apari?ia psihanalizei la finele secolului al XIX-lea, visele au ?nceput s? suscite interesul mediului academic. ?Calea regal? spre incon?tient“, a?a cum a numit Freud visul, ne poart? spre profunzimile min?ii noastre, dezv?luindu-ne comori neb?nuite. Dic?ionarul interpret?rii viselor, singurul dic?ionar psihanalitic de vise disponibil pe pia?? ?n acest moment, cuprinde peste o mie de vise, apar?in?nd fie oamenilor simpli, pacien?i ai autorului, fie unor personalit??i precum Napoleon, Henry Miller sau Dali. Alte materiale provin din literatur?, mituri, basme, picturi, ?tiut fiind c? produsele culturii umane pot fi interpretate asemenea viselor. Cartea de fa?? reprezint? o lucrare de referin?? at?t pentru speciali?ti, c?t ?i pentru to?i cei dornici s? cunoasc? mai bine psihicul uman. Interpretarea modern? a viselor ?ncearc? s? aduc? oamenii ?napoi, la simplitatea pe care o aveau str?mo?ii no?tri, ?nainte ca societatea s? fie cotropit? de tehnologie ?i suprapopulare. Visele sunt ele ?nsele un limbaj primitiv. Freud numea limbajul din vise ?proces primar“, iar limba pe care o ?nv???m la ?coal?, ?proces secundar“. Din nefericire, pe m?sur? ce oamenii moderni au devenit mai educa?i ?i mai cultiva?i, ei ?i-au pierdut leg?tura cu procesele primare. Multe dintre bolile omului modern pot fi puse pe seama acestui factor. -- Gerald Schoenewolf

Segítség a h?tleneknek, segítség a szeret?knek és segítség a megcsaltaknak. A k?tet szerz?je, Gelsei Bernadett szeret?ként maga is volt ilyen helyzetben, és pszichológusként is rendszeresen ad tanácsot azoknak, akik szerelmi háromsz?gbe kerültek. A k?nyvb?l jobban megérheted a társas hármas más résztvev?inek néz?pontját, és kitalálhatod, mit tegyél, ha valahogy szerelmi háromsz?gbe jutottál.

ld át és értsd meg a terápiát! - Pszichorendelés knyvben! Mira rejtélyes csomagot kap, ezzel külns egybeesések sora veszi kezdetét…Mi kze a halsütde logójának a hányattatott szerelmi élethezs a kis hableánynak a manipulatív fnkhzHogy válhat egy bársonyboleró megsemmisít fegyverré egy szül kezébenHogy vértez fel egy jó barát egy krokodillal, és a még ennél is rettenetesebb üveggolyókkal szembenA népszer pszichológusduó els, formabontó knyvében Mira regényes életét nyomon kvetve bepillantást nyerünk a terápia hagyományosan zárt ajtaja mgé, hogy aztán a regényben olvasottak tudományos hátterére is fény derüljn. A kapott támpontok alapján saját életünkben is beazonosíthatjuk azokat a sokszor észrevétlen nsorsrontó beidegzdéseket, amelyek miatt újra meg újra hasonló nehézségekbe ütkzünk. A m nem csak abban segít, hogy jobban megértsük magunkat, hanem abban is, hogy a gyakorlati útmutatót kvetve megszakítsuk rdgi kreinket.

Tényleg minden n? egy potenciális házisárkány? Mit lehet tenni egy kapcsolat ellaposodása ellen? Vajon a sors vagy a szabad akarat irányítja az ember életét? Valóban szükségünk van az illúziókra ahhoz, hogy tovább tudjunk lépni? Ehhez hasonló izgalmas és húsbavágó kérdésekre keresi a választ SOMA MAMAG?SA legújabb k?tete, amely az elmúlt évek legjobb és legérdekesebb el?adásaiból válogat. Soma néha humorral, máskor szenvedéllyel, olykor elgondolkodva, de mindig nagy alapossággal járja k?rül témáit – hallgatóit és olvasóit egyaránt elragadtatva. ?Valójában mindig ugyanoda lyukadunk ki: a szeretethez. A szer-etet, a gy?l-?let. A szeretet eteti, táplálja az életer?t, a gy?l?let ki?li. Irányuljon az magunk, vagy mások felé. Amiért mi felel?sséget vállalhatunk: az saját magunk. A saját elsárkányosodásunkért. ?gyhogy kívánok mindenkinek bátor tük?rbe nézést, és sok-sok er?t!”

Elváltunk, magunkra maradtunk, esetleg soha nem is volt stabil kapcsolatunk? Egy társra vágyunk, de ez hiú ábrándnak t?nik a kizsigerel? munka, a gyerekek és a mindennapi, apróbb-nagyobb ny?g?k mellett, hiszen már az is eredmény, ha id?ben elvonszolhatjuk magunkat az ágyig? Egyáltalán: lehetünk még boldogok, vagy most j?n a feketeleves, és a legokosabb, ha azzal vigasztaljuk magunkat: az egyedüllét nem más, mint az élet más területein elért siker ára? Biztos, hogy nincs más megoldás? Dr. Bels? Nóra gyakorló pszichiáter, aki nap mint nap találkozik magányos és elkeseredett n?kkel, férfiakkal. Sosem kés? cím? k?nyvében határozottan állítja: nincs az az életkor és élethelyzet, amelyben ne volna választási lehet?ségünk. A szerz? generációról generációra haladva elemzi korunk legéget?bb emberi problémáit. Hogyan dolgozzuk fel csalódásainkat? Fellobbanhat-e még a t?z két ember k?z?tt, ha már csak alig-alig pislákolnak érzelmeik? Mit válasszunk, ha a mérleg egyik serpeny?jébe egy új és váratlan szerelem, a másikba viszont biztonságot adó és mit sem sejt? családunk kerül? Nem kínos-e negyvenen túl az interneten keresni partnert? ?s az ?r?k dilemma: karrier vagy család? A Sosem kés? hiteles, valóságból k?lcs?nz?tt példái arra biztatnak, hogy negyven felett is merjünk az ?szt?neinkre hallgatni, és használjuk er?forrásainkat, megszerzett b?lcsességünket. Dr. Bels? Nóra a gyógyító munka mellett kutató és oktató is. Szakterületei a depresszió és más hangulatzavarok, a pánik, de behatóan foglalkozik kifejezetten n?ket érint? problémákkal, mint amilyen a szülés utáni, illetve a változókori depresszió és szorongás.

Lehet házunk a hegytet?n, men? kocsink a garázsban, drága holmikkal telet?m?tt gardróbunk, de mindez mit sem ér, ha nincs kivel megosztani az élményeinket. Van, aki hamar megtalálja élete párját, mások csak hosszú barangolás, megannyi kanyar után. Olykor nehéz, igen. Hinni, várni, szeretni, csalódni, talpra állni, és újra bízni. De eszünkbe ne jusson sajnálni az olykor keser? tapasztalatok egyetlen percét sem, hiszen minden rossz a javunkat szolgálja – már ha levonjuk a megfelel? tanulságot a t?rténtekb?l. Akár így, akár úgy, el?sz?r ismerkedjünk meg ?nmagunkkal, és ha tisztán látunk, biztosan észrevesszük azt a jókép? idegent, aki már alig várja, hogy megszólíthasson. Na, és ekkor beindul a móka, elindul k?z?s utunk. Addig pedig nincs más dolgunk, mint alaposan felkészülni a témából: Mit?l vonzó egy n? a pasik szemében? Mit hangsúlyoznak a férfiak ismerkedéskor? Miért fontos az els? randi? Tényleg édesapánk arcát keressünk a partnerünkben? Most akkor a hasonló a hasonlónak ?rül, vagy az ellentétek vonzzák egymást? Fogós kérdések, ugye? MEGYERI ZSUZSA D?RA párkapcsolati kisokosa a pszichológia t?rténetének legizgalmasabb kísérleteit, legérdekesebb kutatásait és felismeréseit gy?jti egy csokorba. Az eredmények szórakoztató és t?rténetekben b?velked? bemutatásával segít, hogy mi magunk is levonhassuk a ránk vonatkozó k?vetkeztetéseket, és az els? randitól a gyerekvállalásig a legt?bb nehéz helyzetet csillagos ?t?sre oldjuk meg – hiszen az élet párban szép!

SZENDI G?BOR új k?tetében az egyéni és a párkapcsolati problémákat elemzi. Részletesen szól az akarat szerepének túlértékelésér?l, gondolkodásunk paradoxonairól, a szokások kialakulásáról és elhagyásának módjairól, valamint mindennek fényében a kapcsolati konfliktusokról és lehetséges, ?másodfokú” megoldásaikról. Szendi az evolúciós gondolkodás mellett ezúttal a modern viselkedésterápiás szemléletet hívja segítségül, és állítja: cselekedeteinket folyamatosan általunk nem ismert és nem is megismerhet? tényez?k – rejtett tanulás, genetikailag ?r?k?lt vonások, nem érzékelhet? ingerek, hamis emlékek, ?nigazoló értelmezések, téves észlelések stb. – irányítják. Vagyis a problémákat maga az ember teremti, az emberi gondolkodás hozza létre azáltal, hogy értelmezi ?nmagát, sorsát, k?rnyezetét. A szerz? szerint az emberi problémák lényege, hogy korlátozott információk alapján akarunk sokkal szélesebb alapokon nyugvó jelenségeket értelmezni. Ilyenkor általában túl nagy jelent?séget tulajdonítunk az okoknak, és a magyarázatokhoz az emberi tudatból és emlékezésb?l nyert információk rendszerint kevésnek bizonyulnak. Szendi Gábor gyakorlati tanácsokban b?velked? k?nyvében ugyanakkor rámutat: ha nem az okokat akarjuk tisztázni, hanem a megoldást keressük, sokkal hatékonyabban kezelhetjük egyéni és társas problémáinkat is.

Avei probleme cu drogurile Citii aceast carte i vei avea motivaia de a scpa de ele. Cunoatei pe cineva care are probleme cu drogurile Facei-i cadou aceast carte i mai mult ca sigur c i vei salva viaa. Dorii s-i ferii pe copiii, fraii, veriorii, nepoii, vecinii, prietenii dumneavoastr de droguri Cumprai pentru ei aceast carte. Aceasta e o carte unic n Romnia! Autoarea crii a fost dependent de droguri timp de 5 ani. Cnd a publicat cartea Goana dup iluzii, trecuser 5 ani de cnd se salvase din agonia dependenei. Ct de jos poi s ajungi odat intrat n lumea drogurilor Ct suferin nduri Exist scpare O poveste adevrat, impresionant, emoionant, povestea Georgianei Drgan.“ – Vasile Poenaru Cartea Georgianei A. Drgan este o autobiografie scris n termenii suferinei, dezndejdii, regretelor i viciilor, dar care n final prinde conturul unei lecii de via al crei lait-motiv este ideea c orice problem are o rezolvare atunci cnd exist voin i speran.“ – Horia Laureniu Tiseanu, primar, Municipiului Cmpina De multe ori am auzit zicala viaa bate filmul, dar prin prisma experienei mele de via, mi-a fost greu s cred. Cartea Georgianei ns m-a convins. Felul n care descrie ea suferinele diverse prin care a trecut de-a lungul vieii este att de real, nct te face s simi c eti acolo i c ar trebui s intervii cumva. Iar uneori chiar s uii c e viaa real i s preferi s crezi c e doar un film urt. Pe de alt parte, este o poveste a speranei, a credinei c nu exist o groap prea mare din care Dumnezeu s nu te poat scoate. Dup tot ce vei citi n paginile ce urmeaz, faptul c Georgiana a ajuns n punctul n care a scris aceast carte, este n sine un miracol.“ – Violeta Frgu,psiholog n adicii, Asociaia Preventis, Cluj

Ferenczi Sándor egyik kedves gondolata volt: a magyar k?z?nség számára megírni a pszichoanalizis r?vid ?sszefoglalását. Tudtuk, hogy el is készült ez az írás. Tervezgette, hogy megjelenteti k?nyvalakban, de mindig k?zbej?tt valami akadály. A k?nyv nagyobbik felének kéziratát, hátrahagyott írásai k?z?tt készen találtuk. Noha ez a m? nem mai kelet?, ma sincs az egész világirodalomban a lélekelemzésnek jobb, nagyszer?bb, világosabb ?sszefoglalása. Hozzácsatoltuk még három kés?bbi el?adását; ezek a lélekelemzés újabban felmerült kérdéseivel foglalkoznak. ?gy ez a kis munka a mai pszichoanalizis teljes ismertetését adja.

Initial value.~~Am citit o statistic? din care reie?ea c? procentul de pelerini rom?ni pe Camino de Santiago este de 0,04%. A fost momentul ?n care s-a n?scut ideea acestei c?r?i din dorin?a de a dezv?lui faptul c? exist? ?n lume un Drum pe care miracolul este la el acas?, un Drum pe care trebuie s? ai mare grij? ce-?i dore?ti, pentru c? acolo visele se materializeaz? cu mare repeziciune. Drumul reg?sirii de sine, Drumul care ??i ofer? privilegiul de a deveni varianta ta cea mai bun?. Cei ?apte milioane de pa?i f?cu?i mi-au revelat faptul c? ?n via?? nu exist? gre?eli, doar JOCUL ?n care ?n?elegi c? e?ti Lumin? ?i ?ntuneric. El Camino de Santiago sau Drumul Sf?ntului Iacob este o rut? legendar? de pelerinaj ce porne?te din Saint Jean Pied de Port ?i se termin? ?n Santiago de Compostela, ora? din nord-vestul Spaniei. ?nsum?nd o lungime de aproximativ 800 de km, Drumul c?l?uze?te pelerinul c?tre catedrala din Santiago ?n care ??i doarme somnul de veci apostolul iubirii, Sf?ntul Iacob. Po?i str?bate drumul pe jos, cu bicicleta sau c?lare, po?i s?-l parcurgi singur sau ?n compania cuiva. Urm?nd s?ge?ile galbene, care ??i indic? direc?ia de mers, vei fi c?l?uzit c?tre un loc magic: Sinele t?u.Buen Camino!

Partenerul este asemenea unei oglinzi, iar ?n oglind? ni se reveleaz? solu?ia. ?ntr-o rela?ie nu se petrece nimic ?nt?mpl?tor, deoarece fiin?a pe care ai atras-o ?n via?a ta face parte din planul vie?ii tale. Ceea ce spune sau nu, ceea ce g?nde?te sau simte, modul ?n care se comport? ??i oglindesc for?ele energetice l?untrice care ??i ghideaz? via?a ?i rela?ia. Prin intermediul principiului oglinzii vei fi capabil s? descifrezi tiparele incon?tiente. Dac? ?n?elegi ce a ac?ionat p?n? acum ?n fundal, vei atrage transform?ri benefice ?n via?a ta.? Blocajele suflete?ti vor disp?rea, iar ?n fi nal se poate petrece ceea ce dou? fiin?e umane privesc drept cea mai ?nalt? fericire comun?: o iubire eliberat? ?i profund ?mplinitoare, pentru fiin?a iubit? ?i pentru tine ?nsu?i. Cartea de fa?? este asemenea unui program practic, menit s? vindece blocajele rela?ionale, s? aduc? o profund? cunoa?tere de sine ?i s? ofere posibilitatea dob?ndirii unei reale eliber?ri interioare. ??n rela?ii nu exist? noroc sau ghinion. Exist? doar iubire ?i tipare ascunse. Iar dincolo de tipare te a?teapt? ?mplinire ?i libertate.”

Interven?ii de natur? extraterestr? ?n armat?, guvernare ?i tehnologiePrezen?a extraterestr? pe P?m?nt este tot mai extins? ?i, pe m?sur? ce intr?m ?n Era V?rs?torului, va fi recunoscut? oficial, produc?nd ?oc ?i o nevoie stringent? de a ?n?elege schimb?rile sociale ?i tehnologice cauzate de ?fra?ii“ no?tri din spa?iu. O carte de c?p?t?i ?n ceea ce prive?te progresele uimitoare pe care le va ?nregistra omenirea pe plan ?tiin?ific ?i spiritual ?n anii urm?tori, acest compendiu exploreaz? influen?a extratere?trilor asupra istoriei noastre trecute ?i prezente.Cartea relateaz? pove?ti despre r?piri ?i ?nt?lniri cu extratere?trii, ridic? problema tehnologiilor inexplicabile, de origine extrap?m?ntean?, folosite ?n domeniul public ?i militar, precum ?i a dispozitivelor antigravita?ie, analizeaz? exopolitica (influen?a prezen?ei extraterestre asupra politicii), Stargate-ul din Irak, Proiectul Hibrid de ?ncruci?are rasial?, leg?turile nazi?tilor cu OZN-urile ?i baza lor subteran? secret? din Antarctica, t?inuirea de c?tre guvernul american a ac?iunilor extraterestre, printre care cazul Roswell, ?i transformarea declan?at? de cometa Hale-Bopp. Volumul cuprinde interviuri cu speciali?ti afla?i ?n prima linie a mi?c?rii New Science derivat? din ?tiin?a extraterestr?.

Voltak olyan korok, amikor az azonos nem?ek szerelme elfogadott volt. Vajon hogy lehet, hogy most, a 21. században mégse tudunk mit kezdeni ezzel a dologgal? Miért van az, hogy sokan még ma is csak a kül?nbségeket akarják látni, legyen szó akár vallásról, b?rszínr?l vagy szexuális orientációról? Sokan óvtak attól, hogy megírjam ezt a k?nyvet. Azt mondták, nem olyan világban élünk, hogy ilyenekr?l beszélni lehessen. ?n mégis azt hiszem, hogy az emberi érzéseknek, az emberi életek tanulságainak, az ember drámáinak, dilemmáinak és ?r?meinek mindig és mindenkor helye van, mert talán ezek a legfontosabbak az életben. Remélem, hogy ez a k?nyv sokaknak jelent majd segítséget, kapaszkodót és ad er?t, hogy mindenb?l, a legnehezebb élethelyzetekb?l is van kiút. Fenntartásokkal vettem kezembe ezt a k?nyvet. Nem szeretem a klikkesedést, és vallom, hogy akkor lesz majd jó világ, ha nem kell olyan k?nyveknek születnie, mint ez a mostani. De sajnos még kell. ?rz?dik a hangomban a sértettség? Talán én is sebzett vagyok? Nem tagadom. Nem egyszer? mindennap úgy kimenni az utcára, hogy legalább egyszer ne azt halljad: ?Ott j?n az a buzi a tévéb?l!” ?n mégis mindenkinek azt tanácsolom, hogy inkább ugorjon ?ssze a gyomra egy beszólástól, minthogy egész életében ?k?lbe szoruljon a fel nem vállalt élete miatt… Amikor elkezdtem olvasni ezeket az interjúkat, beszippantott, s?t beindított a sok kül?nb?z? hang. Egyre inkább úgy éreztem, hogy az egész rólam szól. Mondatok, gondolatok, apák, anyák, hülye helyzetek, szorongások, szépségek, a vágy titokzatos tárgyai, szex, szemétség, szerelem, szatíra… Heterók, biszexek, melegek és egyéb állatfajták egyaránt megtalálják a saját mondataikat ezekben a sztorikban korra, nemre való tekintet nélkül. Leny?g?z?, hogy megismételhetetlen életeink mennyire ?sszeforrnak a t?bbiek sorsával, mások t?rténetével. Ez villanyozott fel igazán! Mert eszembe jutott az els? ?barin?m” az oviból, meg az ?ikern?vérem” a gimib?l, akivel csókolóztam, és megrémültem, mert tudtam, hogy egészen másra gondolunk csók k?zben. ?s bevillant a torna?lt?z?, ahol hideg verejtékben für?dtem k?vér kisfiúként, mik?zben a nyolcadikos srácok el?ttünk ?lt?ztek át, és disznó vicceket mesélve r?h?gtek. ?s persze el?bújt az emlékeim k?zül a jelenet, amikor Spanyolországba k?lt?ztem, és apám a gyorsforgalmi úton a reptér felé megkérdezte, hogy akkor végül is meleg vagyok-e. ?s persze az anyámnak írt levél Madridból, mert neki mégis inkább tartoztam ezzel a vallomással. Aztán az els? látogatásom a picike melegbárban, biológiak?nyvemmel a kezemben – másnap az ?t?sért feleltem… Meg a nagy csalódásom a ?legjobb barátomban”, akivel a gimiben el?sz?r lefeküdtem. ?s persze eszembe jutott a ?nagy szerelem”, ami ugyanúgy nem tudott normális lenni, ahogy az egész életem sem az. Ugye, hogy ezek a helyzetek nagyjából mindenki életébe behelyettesíthet?k? A melegek csak annyiból ?mások”, amennyiben a t?bbiek annak akarják tekinteni ?ket. Ez a k?nyv azért fontos, mert mindenki megtalálhatja benne azt, ami róla szól. Lakatos Márk

Ugye milyen jó lenne, ha a férfiak félszavakból is kitalálnák a legtitkosabb vágyainkat, a mosolyunk pedig elégedettséggel t?ltené el ?ket? REGINA SWOBODA a N?i rafinériában arra a nem kis feladatra vállalkozott, hogy a k?zhelyeket és sablonos válaszokat elkerülve bebizonyítsa: mindez k?nny?szerrel lehetséges.

Miért vannak nemek? Miért hal ki tízmillió év múlva a férfi? Mi a n?i szépség és mit vár a n? a férfit?l? Mire jó az orgazmus? Jó-e medd?ség ellen az orális szex? Mir?l árulkodik mutató- és gy?r?sujj-arányunk? Szendi Gábor A n? felemelkedése és tünd?klése cím? k?nyvében ehhez hasonló kérdésekre keresi a választ, mik?zben az evolúciós pszichológia néz?pontjából vizsgálja N? és Férfi kapcsolatát. Lebilincsel?en izgalmas gondolatmenetei bizonyítják, hogy ebben a férfik?zpontúnak hitt világban valójában a N? a titkos mozgató! A N? a szervez?je és egyben a f?díja annak a férfiak k?zt dúló, vérre men? viadalnak, amely érte folyik. Mik?zben a N? gyengének t?nik, az Er? vele van, ? az evolúció titkos favoritja!

Noi venim pe lumea aceasta cu un suflet sincer ?i cu ochii larg deschi?i. Primim cu ?nc?ntare fiecare raz? de soare, observ?m curcubeul ?n fiecare pic?tura de ploaie ?i respir?m cu tot pieptul, pun?ndu?ne ?n fa?a v?ntului. Dar trec anii ?i ceva se ?nt?mpl?: noi brusc observ?m c? ne?am dezobi?nuit s? r?dem, entuziasmul a fost ?nlocuit cu morm?itul, iar a?teptarea bucuriei, cu am?r?ciunea dezam?girii. ?i doar o prim? adiere de v?nt de prim?var? ne treze?te ?n suflet amintirea acelei perioade de aur, c?nd via?a noastr? era una adev?rat?, ?mplinit? ?i fericit?. Vom face o c?l?torie ?mpreun? cu marele maestru Vladimir Lermontov. Dansa?i, lua?i zborul ?i zbura?i spre o nou? via?? minunat?. Mai simplu dec?t at?t nu poate fi!

ntmplri reale ale unor oameni obinuii care te vor nva s apreciezi frumuseea vieiiCu toii avem de nfruntat adversiti din cnd n cnd. Cu toii suntem uneori triti. Cu toii suntem cteodat prea ocupai, prea mulumii de noi nine sau prea apsai de povara propriilor probleme ca s mai apreciem lucrurile pozitive din vieile noastre. Colecia Poveti adevrate“ i aduce cazuri reale, ntmplri din viaa unor oameni obinuii, ce ne vorbesc despre curaj i buntate, despre binecuvntrile i miracolele vieii, amintindu-ne c nu suntem singuri, c putem rzbate chiar i n cele mai ntunecate zile, c nc exist buntate n lume.Un diagnostic necrutor i o vindecare miraculoas. O femeie care, atunci cnd dezndejdea provocat de singurtate i de dificultile financiare e gata s o copleeasc, descoper, datorit bieelului su de ase ani, ct de norocoas e, de fapt, i c un tort de cear poate fi cel mai frumos cadou. O nunt pe care nici mcar accidentul care l las pe mire fr mini i fr un picior nu o poate opri. ... de ntmplri adevrate care i vor nclzi inima, i vor ridica moralul i te vor nva s preuieti bogiile din viaa ta.

Numeroase descoperiri arheologice, aparent misterioase, i multe indicii din scrierile strvechi ale omenirii l-au determinat pe Erich von Dniken s porneasc n cutarea unor explicaii pentru misterele neelucidate ale trecutului. Concluziile uimitoare la care ajunge autorul ne-ar putea convinge s ne revizuim imaginea despre istoria timpurie a Pmntului. Ele deschid deopotriv perspective noi asupra progresului tehnicii de azi i de mine.“ Cu aceste cuvinte era anunat, n 1968, apariia crii de fa, care a declanat, prin concluziile sale surprinztoare, ce nu se limitau la arheologie, un val de indignare n rndurile oamenilor de tiin, dar, pe de alt parte, i un viu entuziasm n rndul publicului larg.Erich von Dniken a susinut c Pmntul a fost vizitat n timpuri strvechi de ctre fiine inteligente extraterestre, i c acestea au creat de fapt homo sapiens. Chiar dac i-a argumentat teza prin cercetri ntreprinse cu rigurozitate n lumea ntreag, ea a ramas destul de controversat. Totui, succesul enorm al crii sale a demonstrat c subiectul abordat este unul de mare interes. n decurs de doi ani, cartea a atins numai n Germania un tiraj de peste cinci sute de mii de exemplare.Cercetrile i descoperirile lui Erich von Dniken nasc i astzi discuii aprinse. Numrul adepilor si crete de la an la an. Din acest motiv, am considerat oportun reeditarea n limba romn, ntr-o traducere nou i necenzurat, a crii sale de debut, care nu a pierdut nimic din caracterul exploziv, incitant i senzaional, att n privina limbajului, ct i a coninutului. n prefaa nou a crii, Erich von Dniken analizeaz reaciile pro i contra strnite de tezele sale, pe care le reexamineaz n contextul cunotinelor recent dobndite.

Acum, von D?niken exploreaz? misterele Greciei Antice!Cercet?rile exhaustive ale celebrului autor al unor bestselleruri precum Amintiri despre viitor ?i Amurgul zeilor sugereaz? c? ?zeii“ din mitologia greac? au fost de fapt extratere?tri care au sosit pe P?m?nt cu mii de ani ?n urm?. Dovezile arheologice ?i scrierile din antichitate, apar?in?nd unor autori precum Aristotel sau Platon, arat? c? ace?ti zei s-au ?ncruci?at cu oamenii, au efectuat experimente genetice ?i au creat f?pturi ?mitice“, cum ar fi centaurii ?i ciclopii. Pentru to?i cei interesa?i de Grecia, de ?nt?lnirile cu extratere?trii sau de istoria nerostit? a civiliza?iei, Odiseea zeilor constituie o interpretare fascinant? ?i revolu?ionar? a siturilor ?i legendelor Greciei antice.Istoria contactelor extraterestre din Grecia Antic?De peste patru decenii, Erich von D?niken scrie ?i vorbe?te sus?in?ndu-?i ideea conform c?reia oamenii ?i extratere?trii ?i-au ?ncruci?at drumurile ?n trecutul ?ndep?rtat.Von D?niken st?rne?te o nou? controvers? cu o supozi?ie care ne pune pe jar imagina?ia: ?i dac? miturile Greciei antice sunt de fapt tentative de a descrie evenimente reale? Dac? popoarele din antichitate au fost vizitate nu de zei ?i zei?e imaginare, ci de fiin?e extraterestre, sosite pe planeta noastr? cu mii de ani ?n urm?? Dup? ce a cercetat mitologia antic? ?i descoperirile arheologice curente, autorul a ajuns la c?teva ipoteze explozive. Astfel, el sus?ine c? explica?ia cea mai bun? pentru creaturi neobi?nuite precum centaurii ?i ciclopii, precum ?i pentru pove?tile despre continentul disp?rut al Atlantidei ?i r?zboaiele dintre zeit??i, ar putea fi expresia eforturilor depuse de arti?tii vremii pentru a consemna fenomene nemaiv?zute p?n? atunci.Concluziile lui von D?niken sunt uluitoare, dar sunt argumentate cu at?ta vigoare ?i claritate ?nc?t cititorul va fi stimulat ?i provocat s? considere implica?iile descoperirilor sale revolu?ionare pentru trecutul cosmic al omenirii.Dovezile explorate ?n cartea de fa?? sugereaz? c?:Situl oracular de la Delphi era de fapt o sta?ie de alimentare a aeronavelor;?L?na de aur“ pe care o c?uta Iason era de fapt o component? esen?ial? a unei nave aeriene;Troia ?i Atlantida au fost una ?i aceea?i cetate, distrus? ?n urma unui r?zboi nimicitor ?ntre extratere?tri ?i descenden?ii acestora;Ceea ce noi consider?m acum c? ar fi ?mitologie greac?“ este de fapt istorie;Legenda Atlantidei are o explica?ie nou? ?i surprinz?toare.

Povestea celui mai subestimat organ al corpuluiCheia unei vie?i mai s?n?toase ?i mai fericite se afl? ?n?untrul nostru.De?i intestinul este aproape la fel de important ca inima sau creierul, ?tim foarte pu?ine lucruri despre el. Giulia Enders ne arat? c?, departe de a fi doar acea parte utilitar? ?i – trebuie s? recunoa?tem – cam jenant? a corpului, a?a cum ne imagin?m, este unul dintre organele cele mai complexe, mai importante ?i chiar miraculoase ale anatomiei umane. Iar oamenii de ?tiin?? abia sunt pe cale s? descopere c?t de mult are acesta de oferit. Noi cercet?ri arat? c? bacteriile intestinale pot juca un rol ?ntr-o gam? larg? de afec?iuni, cum ar fi obezitatea, alergiile ?i Alzheimer.Pornind de la experien?a personal? a bolii care a inspirat munca ei de cercetare ?i continu?nd prin a explica totul de la fundamentele absorb?iei nutrimentelor la ultimele descoperiri ?tiin?ifice care leag? bacteriile intestinale de depresie, Enders a scris o carte de s?n?tate antrenant? ?i informativ?. ?armul discret al intestinului ne arat? f?r? t?gad? c? putem s? beneficiem cu to?ii de pe urma cunoa?terii minunatei lumi a func?ion?rii noastre interne.Mesajul autoarei este simplu: dac? ne trat?m bine intestinele, ?i ele ne vor trata le fel de bine. Dar cum ?i de ce trebuie s? facem asta? Putem afla citind aceast? surprinz?tor de agreabil? explorare a celui mai subestimat dintre organele noastre.?Cu entuziasm ?i un sim? al umorului foarte dezvoltat, Enders explic? tot ceea ce cititorii voiau ?i nu voiau s? ?tie despre intestinele lor... cartea aceasta sfideaz? plictiseala.“ – Publishers Weekly?Surprinz?tor, cartea se cite?te ca un thriller. Entuziasmul autoarei fa?? de subiectul tratat este contagios. Desenele alb-negru realizate de sora ei reu?esc s? aduc? un plus de informa?ii ?ntr-o manier? amuzant?. E ?mbucur?toare absen?a re?etelor ?i a limbajului tipic pentru c?r?ile de self-help.“ – Self Magazine