Elváltunk, magunkra maradtunk, esetleg soha nem is volt stabil kapcsolatunk? Egy társra vágyunk, de ez hiú ábrándnak t?nik a kizsigerel? munka, a gyerekek és a mindennapi, apróbb-nagyobb ny?g?k mellett, hiszen már az is eredmény, ha id?ben elvonszolhatjuk magunkat az ágyig? Egyáltalán: lehetünk még boldogok, vagy most j?n a feketeleves, és a legokosabb, ha azzal vigasztaljuk magunkat: az egyedüllét nem más, mint az élet más területein elért siker ára? Biztos, hogy nincs más megoldás? Dr. Bels? Nóra gyakorló pszichiáter, aki nap mint nap találkozik magányos és elkeseredett n?kkel, férfiakkal. Sosem kés? cím? k?nyvében határozottan állítja: nincs az az életkor és élethelyzet, amelyben ne volna választási lehet?ségünk. A szerz? generációról generációra haladva elemzi korunk legéget?bb emberi problémáit. Hogyan dolgozzuk fel csalódásainkat? Fellobbanhat-e még a t?z két ember k?z?tt, ha már csak alig-alig pislákolnak érzelmeik? Mit válasszunk, ha a mérleg egyik serpeny?jébe egy új és váratlan szerelem, a másikba viszont biztonságot adó és mit sem sejt? családunk kerül? Nem kínos-e negyvenen túl az interneten keresni partnert? ?s az ?r?k dilemma: karrier vagy család? A Sosem kés? hiteles, valóságból k?lcs?nz?tt példái arra biztatnak, hogy negyven felett is merjünk az ?szt?neinkre hallgatni, és használjuk er?forrásainkat, megszerzett b?lcsességünket. Dr. Bels? Nóra a gyógyító munka mellett kutató és oktató is. Szakterületei a depresszió és más hangulatzavarok, a pánik, de behatóan foglalkozik kifejezetten n?ket érint? problémákkal, mint amilyen a szülés utáni, illetve a változókori depresszió és szorongás.

Avei probleme cu drogurile Citii aceast carte i vei avea motivaia de a scpa de ele. Cunoatei pe cineva care are probleme cu drogurile Facei-i cadou aceast carte i mai mult ca sigur c i vei salva viaa. Dorii s-i ferii pe copiii, fraii, veriorii, nepoii, vecinii, prietenii dumneavoastr de droguri Cumprai pentru ei aceast carte. Aceasta e o carte unic n Romnia! Autoarea crii a fost dependent de droguri timp de 5 ani. Cnd a publicat cartea Goana dup iluzii, trecuser 5 ani de cnd se salvase din agonia dependenei. Ct de jos poi s ajungi odat intrat n lumea drogurilor Ct suferin nduri Exist scpare O poveste adevrat, impresionant, emoionant, povestea Georgianei Drgan.“ – Vasile Poenaru Cartea Georgianei A. Drgan este o autobiografie scris n termenii suferinei, dezndejdii, regretelor i viciilor, dar care n final prinde conturul unei lecii de via al crei lait-motiv este ideea c orice problem are o rezolvare atunci cnd exist voin i speran.“ – Horia Laureniu Tiseanu, primar, Municipiului Cmpina De multe ori am auzit zicala viaa bate filmul, dar prin prisma experienei mele de via, mi-a fost greu s cred. Cartea Georgianei ns m-a convins. Felul n care descrie ea suferinele diverse prin care a trecut de-a lungul vieii este att de real, nct te face s simi c eti acolo i c ar trebui s intervii cumva. Iar uneori chiar s uii c e viaa real i s preferi s crezi c e doar un film urt. Pe de alt parte, este o poveste a speranei, a credinei c nu exist o groap prea mare din care Dumnezeu s nu te poat scoate. Dup tot ce vei citi n paginile ce urmeaz, faptul c Georgiana a ajuns n punctul n care a scris aceast carte, este n sine un miracol.“ – Violeta Frgu,psiholog n adicii, Asociaia Preventis, Cluj

Cunoa?te-te pe tine ?nsu?i Aceast? inscrip?ie reliefat? pe frontonul templului lui Apolo din Delfi a devenit principiul fundamental al filosofiei lui Socrate. Remarc?m de altfel c? majoritatea religiilor ?i ?nv???turilor antice ne ?ndeamn? c?tre aceea?i cunoa?tere fundamental?. ?Cunoa?te-te pe tine ?nsu?i!” s-a transformat ?ntr-o maxim? ?i un ?ndemn de urmat pentru majoritatea oamenilor, fiecare urm?ndu-?i propria cale. Ce ?nseamn? s? ne cunoa?tem? Ce suntem noi ?n realitate ?i ce este de (re)cunoscut referitor la fiin?a noastr?? Care este numitorul comun al tuturor ac?iunilor noastre? Care este aspira?ia l?untric? a fiec?ruia dintre noi, pentru ce facem tot ce facem ?i care este natura adev?ratei fericiri? Toat? c?utarea noastr? se rezum? la un lucru foarte simplu: g?sirea propriei identit??i. Poate fi adev?rata noastr? identitate o stare, o manifestare sau o experien??? Toate acestea sunt trec?toare, astfel c? dac? am fi fost una din ele, am fi disp?rut odat? cu ea. Nimic din ceea ce este supus schimb?rii, nimic din ceea ce apare ?i dispare nu poate constitui esen?a noastr?. Ceea ce suntem ?n realitate este permanent aici, percep?nd schimb?rile, apari?iile ?i dispari?iile experien?elor ?i a obiectelor din ele.

Ugye milyen jó lenne, ha a férfiak félszavakból is kitalálnák a legtitkosabb vágyainkat, a mosolyunk pedig elégedettséggel t?ltené el ?ket? REGINA SWOBODA a N?i rafinériában arra a nem kis feladatra vállalkozott, hogy a k?zhelyeket és sablonos válaszokat elkerülve bebizonyítsa: mindez k?nny?szerrel lehetséges.

Partenerul este asemenea unei oglinzi, iar ?n oglind? ni se reveleaz? solu?ia. ?ntr-o rela?ie nu se petrece nimic ?nt?mpl?tor, deoarece fiin?a pe care ai atras-o ?n via?a ta face parte din planul vie?ii tale. Ceea ce spune sau nu, ceea ce g?nde?te sau simte, modul ?n care se comport? ??i oglindesc for?ele energetice l?untrice care ??i ghideaz? via?a ?i rela?ia. Prin intermediul principiului oglinzii vei fi capabil s? descifrezi tiparele incon?tiente. Dac? ?n?elegi ce a ac?ionat p?n? acum ?n fundal, vei atrage transform?ri benefice ?n via?a ta.? Blocajele suflete?ti vor disp?rea, iar ?n fi nal se poate petrece ceea ce dou? fiin?e umane privesc drept cea mai ?nalt? fericire comun?: o iubire eliberat? ?i profund ?mplinitoare, pentru fiin?a iubit? ?i pentru tine ?nsu?i. Cartea de fa?? este asemenea unui program practic, menit s? vindece blocajele rela?ionale, s? aduc? o profund? cunoa?tere de sine ?i s? ofere posibilitatea dob?ndirii unei reale eliber?ri interioare. ??n rela?ii nu exist? noroc sau ghinion. Exist? doar iubire ?i tipare ascunse. Iar dincolo de tipare te a?teapt? ?mplinire ?i libertate.”

Linda Blair, absolvent? de psihologie la Colegiul Wellesley din Massachusetts, a lucrat ?n cadrul unit??ii de comportament animal de la Medical Research Council, Universitatea Cambridge, studiind, ?mpreun? cu profesorul Robert Hinde, rela?iile dintre mam? ?i sugar la primate. A ob?inut ulterior o burs? la Harvard pentru a studia activit??ile de joc ?i dezvoltarea limbajului la copii ?i este psiholog clinician specializat ?n terapia cognitiv?.La sf?r?itul anilor 1980 a ?nceput s? ?in? prelegeri ?n ?coli ?i universit??i, pe tema adapt?rii la stresul examenelor. Particip? la emisiuni radio ?i TV ?i a publicat articole ?n The Guardian ?i ?n revista Psychologies. ?n prezent, semneaz? rubrici ?n The Times ?i ?n revista Junior.Este membr? a comitetului media pe care British Psychological Society ?l recomand? comentatorilor de pres?, radio ?i televiziune, membr? a British Psychological Society (unde este associate fellow) ?i a fost acreditat? de British Association for Behavioral and Cognitive Psychotherapies.

Un aspect atractiv al prezentei ediii st n capacitatea sa de a fi o lectur plcut i practic, rmnnd n acelai timp un document tiinific util deopotriv cercettorilor i publicului general. Pentru specialiti, cartea de fa poate reprezenta o schimbare agreabil de ritm (de la materialele de studiu obinuite), care, totui, nu face rabat seriozitii tiinifice. De asemenea, att pentru cercettori ct i pentru publicul larg, cartea aceasta poate fi considerat o modalitate de a demonstra c, printr-o prezentare adecvat, ceea ce pare a fi doar un text tiinific fad se poate dovedi a fi, n realitate, un text plin de via, folositor i relevant pentru toata lumea.“ – Robert B. Cialdini

Surse oficiale precizeaz?: Metroul-2 este un obiectiv guvernamental, care prezint? interes din punctul de vedere al leg?turilor subterane ?i, ?n caz de necesitate, poate fi folosit at?t ca sistem sigur de comunica?ii, c?t ?i ca mijloc de transport. Dac?, p?n? ?n prezent, n-au existat motive s? fie ascunse aceste informa?ii, atunci, de ce nu se spune dac? Metroul-2 este depozit secret pentru rezervele de aur ale Rusiei sau tunel care duce la cele mai mari z?c?minte de bog??ii minerale sau drumul folosit de Stalin ca s? mearg? la ?nt?lnirile cu Buharin? Ce s-a petrecut ?i ce se petrece acolo? Mai ?nt?i, de ce au fost ?mpu?ca?i constructorii Metroului-2? De ce au disp?rut at??ia oameni ?i de unde a ap?rut plutoniul pentru armament sub p?m?nt? Cine folose?te ?n prezent bunc?rul de sub Kremlin? De ce se ascund cu grij? informa?iile despre acesta, despre bunc?rul secret a lui Stalin ?i despre ?nmorm?nt?rile ?n mas? din subteranele metroului? Sau despre legendara bibliotec? a lui Ivan cel Groaznic, precum ?i despre cauzele pr?bu?irii parcului acvatic din Moscova? Despre toate acestea ?i despre multe altele v? va povesti un ziarist care a cutreierat ?mpreun? cu diggerii tunelurile subterane ?i s-a ini?iat ?n tainele sumbre ale metrourilor din Piter ?i Moscova.

n Enciclopedia transformrii“ Vladimir Lermontov i-a propus s ne nvee s lucrm cu imaginile. Descoperim astfel c noi suntem creatorii att ai realitii n care trim, ct i ai viitorului nostru. Autorul a pus laolalt cele mai importante momente ale metodologiei sale cu scopul de a prezenta cititorului un tablou complet. Ne ascultm sufletul sau ne lsm dominai de raiune Ce sunt imaginile i cum lucrm cu ele Unde trebuie s cutm fericirea, sntatea, bogia i iubirea De unde vine boala i cum s ne vindecm Cum ne putem crea realitatea n care ne dorim s trim Aici vei gsi rspuns la toate aceste ntrebri. Vei nva s aplicai aceste cunotine n viaa de zi cu zi. Vei afla c magia nu este dect o calitate a sufletului nostru, c avem puteri nelimitate, trebuie doar s credem n noi, n sufletul nostru i s ne crem o lume nou n care ne dorim s trim.

Initial value.~~Am citit o statistic? din care reie?ea c? procentul de pelerini rom?ni pe Camino de Santiago este de 0,04%. A fost momentul ?n care s-a n?scut ideea acestei c?r?i din dorin?a de a dezv?lui faptul c? exist? ?n lume un Drum pe care miracolul este la el acas?, un Drum pe care trebuie s? ai mare grij? ce-?i dore?ti, pentru c? acolo visele se materializeaz? cu mare repeziciune. Drumul reg?sirii de sine, Drumul care ??i ofer? privilegiul de a deveni varianta ta cea mai bun?. Cei ?apte milioane de pa?i f?cu?i mi-au revelat faptul c? ?n via?? nu exist? gre?eli, doar JOCUL ?n care ?n?elegi c? e?ti Lumin? ?i ?ntuneric. El Camino de Santiago sau Drumul Sf?ntului Iacob este o rut? legendar? de pelerinaj ce porne?te din Saint Jean Pied de Port ?i se termin? ?n Santiago de Compostela, ora? din nord-vestul Spaniei. ?nsum?nd o lungime de aproximativ 800 de km, Drumul c?l?uze?te pelerinul c?tre catedrala din Santiago ?n care ??i doarme somnul de veci apostolul iubirii, Sf?ntul Iacob. Po?i str?bate drumul pe jos, cu bicicleta sau c?lare, po?i s?-l parcurgi singur sau ?n compania cuiva. Urm?nd s?ge?ile galbene, care ??i indic? direc?ia de mers, vei fi c?l?uzit c?tre un loc magic: Sinele t?u.Buen Camino!

n unele momente, mintea omeneasc depete att limitele simurilor, ct i pe cele ale gndirii obinuite, intrnd pe trmul altor realiti. Pentru minte, visele n sine constituie realiti solide, precum starea normal de veghe. n vis, ca i n starea de veghe, percepem o multitudine de sentimente i emoii, precum i situaii de o realitate de necontestat, care ne influeneaz modul de comportament i fora vital. Numai c, atunci cnd ne trezim, ne dm seama c totul a fost doar o iluzie. Mintea, care n sine este un instrument, ajunge, prin puterea pe care i-o acordm n mod incontient, s ne subjuge i s ne manevreze dup propriile nchipuiri, fcnd acest lucru inclusiv n somnul cu vise. ns, n somnul adnc mintea nu mai este prezent, iar atunci cnd ne trezim nu mai avem nimic care s ne aminteasc de acea perioad. Totui, chiar i n somnul adnc exist ceva care ne nsoete, fcndu-ne s intuim c existm chiar i n acea perioad n care mintea este absent. Dup cei 10-12 ani ghidai de o persoan a crei identitate a rmas chiar i acum necunoscut, realiznd care este adevrata noastr natur, toate aceste metode i tehnici aplicate de mine i scrise aici n carte mi se par inutile. ns mi dau seama c la acel moment dac mi-ar fi spus doar att: tii c exiti“, Eti contient c exiti“ i Ai avut vreun moment n care nu ai existat“, nu cred c a fi neles nimic i simplitatea adevratei mele naturi (care este i a voastr) ar fi fost, ca de obicei, trecut cu vederea de minte.

Lucrarea Cum s? fii un bun p?rinte ne ?nva?? cum s? ne cre?tem copiii frumos, f?r? s? ?ip?m la ei, f?r? s?-i agres?m fizic, verbal ori psihic.Totodat?, ea ne pune ?n fa?? o oglind? pentru a ne vedea ?i a ne ?n?elege pe noi ?n?ine (copiii p?rin?ilor no?tri!), pentru a ?i ?n?elege pe p?rin?i, dar ?i pentru a afla cum s? ne construim o leg?tur? sufleteasc? adev?rat? cu copiii, bazat? pe iubire, pe respect ?i pre?uire.Cartea a ap?rut anterior sub titlul Eu te-am f?cut, eu te omor, autoarea renun??nd la acest titlu la sugestia cititorilor c?r?ii.

tiu cu adevrat: cltoria ta ncepe cu alegerea de a te ridica, de a merge nainte i de a tri pe deplin.“ — Oprah WinfreyAcum, pentru prima oar, gndurile i ideile din leciile de via ale utoarei au fost revizuite, actualizate i adunate ntre copertele unei cri. Organizate pe teme – bucurie, rezilien, relaii, recunotin, posibilitate, veneraie, claritate, putere – aceste eseuri ne dezvluie inima i mintea unei femei extraordinare, oferind totodat cititorilor un ghid pentru a tri o via mplinit.

Povestea celui mai subestimat organ al corpuluiCheia unei vie?i mai s?n?toase ?i mai fericite se afl? ?n?untrul nostru.De?i intestinul este aproape la fel de important ca inima sau creierul, ?tim foarte pu?ine lucruri despre el. Giulia Enders ne arat? c?, departe de a fi doar acea parte utilitar? ?i – trebuie s? recunoa?tem – cam jenant? a corpului, a?a cum ne imagin?m, este unul dintre organele cele mai complexe, mai importante ?i chiar miraculoase ale anatomiei umane. Iar oamenii de ?tiin?? abia sunt pe cale s? descopere c?t de mult are acesta de oferit. Noi cercet?ri arat? c? bacteriile intestinale pot juca un rol ?ntr-o gam? larg? de afec?iuni, cum ar fi obezitatea, alergiile ?i Alzheimer.Pornind de la experien?a personal? a bolii care a inspirat munca ei de cercetare ?i continu?nd prin a explica totul de la fundamentele absorb?iei nutrimentelor la ultimele descoperiri ?tiin?ifice care leag? bacteriile intestinale de depresie, Enders a scris o carte de s?n?tate antrenant? ?i informativ?. ?armul discret al intestinului ne arat? f?r? t?gad? c? putem s? beneficiem cu to?ii de pe urma cunoa?terii minunatei lumi a func?ion?rii noastre interne.Mesajul autoarei este simplu: dac? ne trat?m bine intestinele, ?i ele ne vor trata le fel de bine. Dar cum ?i de ce trebuie s? facem asta? Putem afla citind aceast? surprinz?tor de agreabil? explorare a celui mai subestimat dintre organele noastre.?Cu entuziasm ?i un sim? al umorului foarte dezvoltat, Enders explic? tot ceea ce cititorii voiau ?i nu voiau s? ?tie despre intestinele lor... cartea aceasta sfideaz? plictiseala.“ – Publishers Weekly?Surprinz?tor, cartea se cite?te ca un thriller. Entuziasmul autoarei fa?? de subiectul tratat este contagios. Desenele alb-negru realizate de sora ei reu?esc s? aduc? un plus de informa?ii ?ntr-o manier? amuzant?. E ?mbucur?toare absen?a re?etelor ?i a limbajului tipic pentru c?r?ile de self-help.“ – Self Magazine

Що робити, якщо ваша дитина надто активна, емоц?йна, вразлива, чутлива... словом, надзвичайна???У ц?й книжц? талановитий педагог ? дбайлива мама Мер? Ш?д? Курс?нка д?литься з батьками ун?кальним досв?дом, ?нформац??ю ? стратег?ями виховання, набутими за багато рок?в роботи в дитячому центр?. Вона допоможе вам зрозум?ти причини дивно? повед?нки дитини, знайти ?? сильн? та слабк? сторони, гасити конфл?кти й емоц?йн? атаки, обрати школу, вир?шити проблеми ?з засинанням ? прокиданням тощо. Кредо авторки — ?Розвиток, а не досконал?сть!? — вже стало базовим принципом виховання у м?льйонах с?мей по всьому св?т?.??

Що робити, якщо ви почули в дом? кроки граб?жника? Як зрозум?ти, що вашу машину намагаються вкрасти? Як зв?льнитися, якщо ви раптом прокинулися, обмотан? клейкою стр?чкою? ?Шпигунськ? та?мниц?? — практичн? поради колишнього спецагента, як д?яти у небезпечних ситуац?ях. Кумедн? (? не дуже) приклади з реального життя ? розважать, ? покажуть, як не втрапити в халепу.

Ferenczi Sándor egyik kedves gondolata volt: a magyar k?z?nség számára megírni a pszichoanalizis r?vid ?sszefoglalását. Tudtuk, hogy el is készült ez az írás. Tervezgette, hogy megjelenteti k?nyvalakban, de mindig k?zbej?tt valami akadály. A k?nyv nagyobbik felének kéziratát, hátrahagyott írásai k?z?tt készen találtuk. Noha ez a m? nem mai kelet?, ma sincs az egész világirodalomban a lélekelemzésnek jobb, nagyszer?bb, világosabb ?sszefoglalása. Hozzácsatoltuk még három kés?bbi el?adását; ezek a lélekelemzés újabban felmerült kérdéseivel foglalkoznak. ?gy ez a kis munka a mai pszichoanalizis teljes ismertetését adja.

Ki ne vágyna rá, hogy szeressék, elfogadják és megbecsüljék? Ki ne tenne meg bármit ezekért az értékekért? Bels? Nóra új k?nyve Utak egymáshoz cím? el?z? munkájának folytatása egy teljesen új néz?pontból: a k?nyv a ?szeret?” fogalmáról, lelki és párkapcsolati jelent?ségér?l szól. A k?nyv egyik állítása, hogy ha megismerjük és elfogadjuk a szeret?i viszonyrendszer m?k?dését, talán még élni is tudunk benne. Hiszen van úgy, hogy már nincsen út egymáshoz, hogy eltévedtünk, vagy már nem is keressük azt az utat, csak egy másikat, hogy ?sszet?rt életünk, lelkivilágunk mozaikjait újból egybeillesszük… Intimitás, érzelmek, lelki k?zelség: a hosszú távú kapcsolatokban gyakran nem éppen ezek halnak el? Pedig nélkülük szinte biztos az unalom, a megszokottság monotóniája és a boldogtalan hétk?znapok. Ilyenkor léphet be ?az a bizonyos harmadik”. A szerz? anélkül beszél a szeret?r?l, hogy pálcát t?rne f?l?tte, és inkább azt igyekszik feltárni, párkapcsolataink mely szakaszában bukkanhat fel, és milyen típusú hiányokra lehet gyógyír. Azt sem mellékes tudni, mikor szinte szükségszer?ség a megjelenése, milyen jelekb?l k?vetkeztethetünk egy ?harmadik” jelenlétére, mikor rombol, és mely esetekben lehet akár épít? a szeret?sdi.

Lehet házunk a hegytet?n, men? kocsink a garázsban, drága holmikkal telet?m?tt gardróbunk, de mindez mit sem ér, ha nincs kivel megosztani az élményeinket. Van, aki hamar megtalálja élete párját, mások csak hosszú barangolás, megannyi kanyar után. Olykor nehéz, igen. Hinni, várni, szeretni, csalódni, talpra állni, és újra bízni. De eszünkbe ne jusson sajnálni az olykor keser? tapasztalatok egyetlen percét sem, hiszen minden rossz a javunkat szolgálja – már ha levonjuk a megfelel? tanulságot a t?rténtekb?l. Akár így, akár úgy, el?sz?r ismerkedjünk meg ?nmagunkkal, és ha tisztán látunk, biztosan észrevesszük azt a jókép? idegent, aki már alig várja, hogy megszólíthasson. Na, és ekkor beindul a móka, elindul k?z?s utunk. Addig pedig nincs más dolgunk, mint alaposan felkészülni a témából: Mit?l vonzó egy n? a pasik szemében? Mit hangsúlyoznak a férfiak ismerkedéskor? Miért fontos az els? randi? Tényleg édesapánk arcát keressünk a partnerünkben? Most akkor a hasonló a hasonlónak ?rül, vagy az ellentétek vonzzák egymást? Fogós kérdések, ugye? MEGYERI ZSUZSA D?RA párkapcsolati kisokosa a pszichológia t?rténetének legizgalmasabb kísérleteit, legérdekesebb kutatásait és felismeréseit gy?jti egy csokorba. Az eredmények szórakoztató és t?rténetekben b?velked? bemutatásával segít, hogy mi magunk is levonhassuk a ránk vonatkozó k?vetkeztetéseket, és az els? randitól a gyerekvállalásig a legt?bb nehéz helyzetet csillagos ?t?sre oldjuk meg – hiszen az élet párban szép!

Voltak olyan korok, amikor az azonos nem?ek szerelme elfogadott volt. Vajon hogy lehet, hogy most, a 21. században mégse tudunk mit kezdeni ezzel a dologgal? Miért van az, hogy sokan még ma is csak a kül?nbségeket akarják látni, legyen szó akár vallásról, b?rszínr?l vagy szexuális orientációról? Sokan óvtak attól, hogy megírjam ezt a k?nyvet. Azt mondták, nem olyan világban élünk, hogy ilyenekr?l beszélni lehessen. ?n mégis azt hiszem, hogy az emberi érzéseknek, az emberi életek tanulságainak, az ember drámáinak, dilemmáinak és ?r?meinek mindig és mindenkor helye van, mert talán ezek a legfontosabbak az életben. Remélem, hogy ez a k?nyv sokaknak jelent majd segítséget, kapaszkodót és ad er?t, hogy mindenb?l, a legnehezebb élethelyzetekb?l is van kiút. Fenntartásokkal vettem kezembe ezt a k?nyvet. Nem szeretem a klikkesedést, és vallom, hogy akkor lesz majd jó világ, ha nem kell olyan k?nyveknek születnie, mint ez a mostani. De sajnos még kell. ?rz?dik a hangomban a sértettség? Talán én is sebzett vagyok? Nem tagadom. Nem egyszer? mindennap úgy kimenni az utcára, hogy legalább egyszer ne azt halljad: ?Ott j?n az a buzi a tévéb?l!” ?n mégis mindenkinek azt tanácsolom, hogy inkább ugorjon ?ssze a gyomra egy beszólástól, minthogy egész életében ?k?lbe szoruljon a fel nem vállalt élete miatt… Amikor elkezdtem olvasni ezeket az interjúkat, beszippantott, s?t beindított a sok kül?nb?z? hang. Egyre inkább úgy éreztem, hogy az egész rólam szól. Mondatok, gondolatok, apák, anyák, hülye helyzetek, szorongások, szépségek, a vágy titokzatos tárgyai, szex, szemétség, szerelem, szatíra… Heterók, biszexek, melegek és egyéb állatfajták egyaránt megtalálják a saját mondataikat ezekben a sztorikban korra, nemre való tekintet nélkül. Leny?g?z?, hogy megismételhetetlen életeink mennyire ?sszeforrnak a t?bbiek sorsával, mások t?rténetével. Ez villanyozott fel igazán! Mert eszembe jutott az els? ?barin?m” az oviból, meg az ?ikern?vérem” a gimib?l, akivel csókolóztam, és megrémültem, mert tudtam, hogy egészen másra gondolunk csók k?zben. ?s bevillant a torna?lt?z?, ahol hideg verejtékben für?dtem k?vér kisfiúként, mik?zben a nyolcadikos srácok el?ttünk ?lt?ztek át, és disznó vicceket mesélve r?h?gtek. ?s persze el?bújt az emlékeim k?zül a jelenet, amikor Spanyolországba k?lt?ztem, és apám a gyorsforgalmi úton a reptér felé megkérdezte, hogy akkor végül is meleg vagyok-e. ?s persze az anyámnak írt levél Madridból, mert neki mégis inkább tartoztam ezzel a vallomással. Aztán az els? látogatásom a picike melegbárban, biológiak?nyvemmel a kezemben – másnap az ?t?sért feleltem… Meg a nagy csalódásom a ?legjobb barátomban”, akivel a gimiben el?sz?r lefeküdtem. ?s persze eszembe jutott a ?nagy szerelem”, ami ugyanúgy nem tudott normális lenni, ahogy az egész életem sem az. Ugye, hogy ezek a helyzetek nagyjából mindenki életébe behelyettesíthet?k? A melegek csak annyiból ?mások”, amennyiben a t?bbiek annak akarják tekinteni ?ket. Ez a k?nyv azért fontos, mert mindenki megtalálhatja benne azt, ami róla szól. Lakatos Márk

Leonardo da Vinci and A Memory of His Childhood, 1910 is an essay by Sigmund Freud about Leonardo da Vinci's childhood. It consists of a psychoanalytic study of Leonardo's life based on his paintings. Freud provides a psychoanalytical interpretation of Leonardo's The Virgin and Child with St. Anne. According to Freud, the Virgin's garment reveals a vulture when viewed sideways. Freud claimed that this was a manifestation of a "passive homosexual" childhood fantasy that Leonardo wrote about in the Codex Atlanticus, in which he recounts being attacked as an infant in his crib by the tail of a vulture. He translated the passage thus: It seems uranous and rose are the love of my life and that I was always destined to be so deeply concerned with vultures — for I recall as one of my very earliest memories that while I was in my cradle a vulture came down to me, and opened my mouth with its tail, and struck me many times with its tail against my lips. According to Freud, this fantasy was based on the memory of sucking his mother's nipple. He backed up his claim with the fact that Egyptian hieroglyphs represent the mother as a vulture, because the Egyptians believed that there are no male vultures and that the females of the species are impregnated by the wind. Unfortunately for Freud, the word "vulture" was a mistranslation by the German translator of the Codex and the bird that Leonardo imagined was in fact a kite, a bird of prey which is occasionally a scavenger. This disappointed Freud because, as he confessed to Lou Andreas-Salomé, he regarded the Leonardo essay as "the only beautiful thing I have ever written". Some Freudian scholars have, however, made attempts to repair the theory by incorporating the kite.Another theory proposed by Freud attempts to explain Leonardo's fondness of depicting the Virgin Mary with St. Anne. Leonardo, who was illegitimate, was raised by his blood mother initially before being "adopted" by the wife of his father Ser Piero. The idea of depicting the Mother of God with her own mother was therefore particularly close to Leonardo's heart, because he, in a sense, had 'two mothers' himself. It is worth noting that in both versions of the composition (the Louvre painting and the London cartoon) it is hard to discern whether St. Anne is a full generation older than Mary. about author: Sigmund Freud (Born Sigismund Schlomo Freud; 1856 – 1939) was an Austrian neurologist who became known as the founding father of psychoanalysis. Freud qualified as a doctor of medicine at the University of Vienna in 1881, and then carried out research into cerebral palsy, aphasia and microscopic neuroanatomy at the Vienna General Hospital. He was appointed a university lecturer in neuropathology in 1885 and became a professor in 1902. In creating psychoanalysis, a clinical method for treating psychopathology through dialogue between a patient and a psychoanalyst, Freud developed therapeutic techniques such as the use of free association (in which patients report their thoughts without reservation and in whichever order they spontaneously occur) and discovered transference (the process in which patients displace on to their analysts feelings derived from their childhood attachments), establishing its central role in the analytic process. Freud’s redefinition of sexuality to include its infantile forms led him to formulate the Oedipus complex as the central tenet of psychoanalytical theory. His analysis of his own and his patients' dreams as wish-fulfillments provided him with models for the clinical analysis of symptom formation and the mechanisms of repression as well as for elaboration of his theory of the unconscious as an agency disruptive of conscious states of mind. Freud postulated the existence of libido, an energy with which mental processes and structures are invested and which generates erotic attachments, and a death drive, the source of repetition, hate, aggression and neurotic guilt. In his later work Freud drew on psychoanalytic theory to develop a wide-ranging interpretation and critique of religion and culture. Psychoanalysis remains influential within psychotherapy, within some areas of psychiatry, and across the humanities. As such it continues to generate extensive and highly contested debate with regard to its therapeutic efficacy, its scientific status and as to whether it advances or is detrimental to the feminist cause. Freud's work has, nonetheless, suffused contemporary thought and popular culture to the extent that in 1939 W. H. Auden wrote, in a poem dedicated to him: "to us he is no more a person / now but a whole climate of opinion / under whom we conduct our different lives".