E textul pe baza cruia am fcut spectacolul Habemus bebe, n primvara lui 2014, mpreun cu soul meu, regizorul Robert Blan. Iniial nu-l voiam publicat, apoi m-am rzgndit, publicarea i d o via textului pe care scena nu i-o poate da (i invers cred c e la fel de valabil). Non Stress Test va fi un poem mai lung, pe o tem care nu a fost i nici nu este la mod: maternitatea. E nsoit i de un set de fotografii, sper s fie o carte mito. i de data asta m-am jucat cu limitele genului: o variant a textului a aprut deja n traducere (n bulgar i n maghiar) ca text de teatru”. (Elena Vldreanu)

The Jungle Book (1894) is a collection of stories written by Rudyard Kipling.The tales in the book (and also those in The Second Jungle Book which followed in 1895, and which includes five further stories about Mowgli) are fables, using animals in an anthropomorphic manner to give moral lessons. The verses of The Law of the Jungle, for example, lay down rules for the safety of individuals, families and communities. Kipling put in them nearly everything he knew or "heard or dreamed about the Indian jungle."

Peter Pan, or The Boy Who Wouldn't Grow Up and Peter and Wendy are the stage play and novel (respectively) which tell the story of Peter Pan, a mischievous little boy who can fly, and his adventures on the island of Neverland with Wendy Darling and her brothers, the fairy Tinker Bell, the Lost Boys, the Indian princess Tiger Lily, and the pirate Captain Hook. The story was written by Scottish playwright and novelist J. M. Barrie, inspired by his friendship with the Llewelyn-Davies family.

Ap?rut ?n 1897 ?i tradus pentru prima dat? ?n limba rom?n?, romanul Zile ?i nop?i ??i are r?d?cinile ?n experien?a de soldat a lui Jarry ?nsu?i. Conflictul dintre o inteligen?? aleas? ?i abrutizanta disciplin? militar?, absurdul ?i grotescul caz?rmilor ?i al spitalelor militare se ?mbin? aici cu evocarea fratelui absent – un adev?rat dublu al eroului -, pasiunea pentru heraldic? sau deliciile unui dezm?? ha?i?in. Satira, de care nu scap? nici lumea militar?, nici cea intelectual-artistic?, se las? atenuat? de lirism ?i jocuri de limbaj. Iar ?ntr-unul dintre capitole ??i face apari?ia chiar ?i conceptul de patafizic?.

Ki ne vágyna rá, hogy szeressék, elfogadják és megbecsüljék? Ki ne tenne meg bármit ezekért az értékekért? Bels? Nóra új k?nyve Utak egymáshoz cím? el?z? munkájának folytatása egy teljesen új néz?pontból: a k?nyv a ?szeret?” fogalmáról, lelki és párkapcsolati jelent?ségér?l szól. A k?nyv egyik állítása, hogy ha megismerjük és elfogadjuk a szeret?i viszonyrendszer m?k?dését, talán még élni is tudunk benne. Hiszen van úgy, hogy már nincsen út egymáshoz, hogy eltévedtünk, vagy már nem is keressük azt az utat, csak egy másikat, hogy ?sszet?rt életünk, lelkivilágunk mozaikjait újból egybeillesszük… Intimitás, érzelmek, lelki k?zelség: a hosszú távú kapcsolatokban gyakran nem éppen ezek halnak el? Pedig nélkülük szinte biztos az unalom, a megszokottság monotóniája és a boldogtalan hétk?znapok. Ilyenkor léphet be ?az a bizonyos harmadik”. A szerz? anélkül beszél a szeret?r?l, hogy pálcát t?rne f?l?tte, és inkább azt igyekszik feltárni, párkapcsolataink mely szakaszában bukkanhat fel, és milyen típusú hiányokra lehet gyógyír. Azt sem mellékes tudni, mikor szinte szükségszer?ség a megjelenése, milyen jelekb?l k?vetkeztethetünk egy ?harmadik” jelenlétére, mikor rombol, és mely esetekben lehet akár épít? a szeret?sdi.

n Morile lui Quincas Berro Dágua i Btrnii marinari sau Cpitanul de curs lung, Jorge Amado ofer o adevrat mostr de magie literar, rescriind, dea lungul unor pagini memorabile prin dureroasele adevruri umane coninute, destine sau, alteori, pur i simplu frnturi de existen ntrun fel carel apropie de maetrii prozei latinoamericane de secol XX, dar i i fixeaz identitatea inconfundabil.

n secolul XXI, omenirea, devastat de cium, se afl n pragul extinciei. i, pentru c nu exist leac, evenimentele se precipit, iar protagonitii, n ncercarea de ai salva vieile, pleac n cutarea unui trm iluzoriu, a unui nou eden care s prezerve umanitatea. n final, rmas singur, naratorul triete cu sperana c undeva, ntrun col al planetei, exist mcar un supravieuitor i pornete n cutarea lui.

Lehet házunk a hegytet?n, men? kocsink a garázsban, drága holmikkal telet?m?tt gardróbunk, de mindez mit sem ér, ha nincs kivel megosztani az élményeinket. Van, aki hamar megtalálja élete párját, mások csak hosszú barangolás, megannyi kanyar után. Olykor nehéz, igen. Hinni, várni, szeretni, csalódni, talpra állni, és újra bízni. De eszünkbe ne jusson sajnálni az olykor keser? tapasztalatok egyetlen percét sem, hiszen minden rossz a javunkat szolgálja – már ha levonjuk a megfelel? tanulságot a t?rténtekb?l. Akár így, akár úgy, el?sz?r ismerkedjünk meg ?nmagunkkal, és ha tisztán látunk, biztosan észrevesszük azt a jókép? idegent, aki már alig várja, hogy megszólíthasson. Na, és ekkor beindul a móka, elindul k?z?s utunk. Addig pedig nincs más dolgunk, mint alaposan felkészülni a témából: Mit?l vonzó egy n? a pasik szemében? Mit hangsúlyoznak a férfiak ismerkedéskor? Miért fontos az els? randi? Tényleg édesapánk arcát keressünk a partnerünkben? Most akkor a hasonló a hasonlónak ?rül, vagy az ellentétek vonzzák egymást? Fogós kérdések, ugye? MEGYERI ZSUZSA D?RA párkapcsolati kisokosa a pszichológia t?rténetének legizgalmasabb kísérleteit, legérdekesebb kutatásait és felismeréseit gy?jti egy csokorba. Az eredmények szórakoztató és t?rténetekben b?velked? bemutatásával segít, hogy mi magunk is levonhassuk a ránk vonatkozó k?vetkeztetéseket, és az els? randitól a gyerekvállalásig a legt?bb nehéz helyzetet csillagos ?t?sre oldjuk meg – hiszen az élet párban szép!

T?bb mint egy év tel el azóta, hogy hazaértem. Akik kívülr?l néznek, aligha észlelnek kül?n?sebb változást. De nekem már csak k?d?sen rémlik egy n?, aki egykor én voltam, aki mindig felhúzva tartotta a vállát a feszültségt?l, mert másoknak akart megfelelni. Két hónappal hazatértem után eladtam elegáns, nagypolgári lakásomat, és bek?lt?ztem egy kisebbe, szerényebbe. Az autómat lecseréltem egy olcsóbb, alacsonyabb fogyasztásúra. Az addig igénybe vett szolgáltatások nagy részét lemondtam, megváltam a k?ltséges biztosítások t?bbségét?l, a giga-csomagoktól, az ilyen-olyan el?fizetésekt?l, és egy lényegesen egyszer?bb életvitelre rendezkedtem be. A ruháimat is kiválogattam, a felesleget elajándékoztam vagy áruba bocsátottam. Az maradt csak meg, és mindenb?l csak annyi, amire valóban szükségem van. Olykor gyertyával világítok, órákig bámulom, hogyan táncol a láng a s?tétben. Vagy ücs?rg?k a teraszon, és nézem az égboltot, amelynek addig ismeretlen szépségeit az ?ton fedeztem csak fel… Amíg ezt a boldogságot nem éltem át, elképzelni sem tudtam, hogy egyszer úgy fogom gondolni: ha mindenemet elveszíteném, akkor is maradna egy csomó dolog, ami boldoggá tesz. Látom a k?rnyezetemben él?ket, amint fáradtan hajszolnak valamit, amit már megnevezni sem tudok, annyira távolinak t?nik, hogy magam is így éltem. Nem tehetek t?bbet értük, mint hogy elmondom a magam t?rténetét, amely így kezd?dik: van esély! Csak a békességnek el?bb helyet kell készíteni, kell egy nagytakarítás. Amíg a beidegz?dések, el?ítéletek foglalják a helyet, addig a cs?nd nem ver tanyát odabent. Pedig ahhoz, hogy meghalljam a saját hangomat, cs?ndre volt szükség. Ilyen az életem a Camino után.

Un preot militant pentru drepturile imigran?ilor pare s???i fi ucis so?ia ?i apoi s? se fi ?mpu?cat. Un str?in pare s? fi murit ?ntr?un banal accident rutier. Dar anchetatorii din subordinea inspectorului Alex Recht trebuie s? vad? dincolo de aparen?ele ?n?el?toare ?i, pe fundalul sumbru al iernii suedeze, s? reconstituie un puzzle al dramelor sociale ?i familiale care au condus la crime. Intriga detectivistic? se ?mplete?te cu analiza psihologic? ?i thrillerul, iar rezultatul este o carte captivant? care a impus?o pe Kristina Ohlsson printre cei mai importan?i autori din literatur? poli?ist? scandinav?.

Documentele publicate sub egida Institutului de Istorie ?George Bari?iu“ al Academiei Rom?ne au fost structurate ?n dou? p?r?i: Emigra?ia albgardist? ?i Biserica Rus? din Bucure?ti. Prima parte cuprinde r?spunsul direc?iilor regionale la Ordinul Direc?iei Generale a Securit??ii Statului nr. 354/81558 privind albgardi?tii din raza acestora de competen??, iar cea de a doua – materiale ale Direc?iei Regionale a Securit??ii Bucure?ti despre personalul, emigran?ii ?i refugia?ii care frecventeaz? Biserica Rus?. Sursele relev? destinul, starea de spirit ?i material? a fo?tilor membri ai armatelor ruse ?i ucrainene stabili?i ?n Rom?nia, supravie?uitori ai celor dou? r?zboaie mondiale, liderii fiind deja aresta?i.Din sinteza informativ? a Direc?iei Regionale a Securit??ii Bac?u din 27 octombrie 1951:??n urma ac?iunilor contrarevolu?ionare desf??urate ?n t?n?rul Stat Sovietic de c?tre bandele conduse de Denikin, Kerenski ?i Vranghel, bande ce au fost distruse de c?tre t?n?ra Armat? Ro?ie Sovietic? ?i alungate peste grani?ele Statului Sovietic, ?i ?n ?ar? la noi au venit o serie de elemente ce au f?cut parte din aceste armate, care ?i-au stabilit domiciliul ?n diferite ora?e ale ??rii noastre, unde sub regimul burghezo-mo?ieresc ce se afla ?n acel timp la c?rma ??rii noastre au g?sit azil ?i ocrotire.Astfel ?i ?n regiunea Bac?u din aceste elemente identificate p?n? ?n prezent sunt ?n num?r de 6 persoane, ?i anume: Mateevski Konstantin, ?n prezent domiciliat ?n Piatra-Neam?, de profesie electrician ?i mecanic, angajat ?n aceast? func?ie la Sovromlemn Piatra-Neam?; Petrovski Vasile, fost colonel de artilerie ?i avia?ie ?n armata alb? a lui Vranghel, ?n prezent domiciliat ?n Piatra-Neam?, fiind angajat ca magazioner la fabrica Bistri?a din Piatra-Neam?; Galini?cenko Alexandru, domiciliat ?n Piatra-Neam?, f?r? ocupa?ie, ?n prezent fiind b?tr?n; Kazimirov Mark, de profesie ?ofer angajat ?n aceast? calitate la fabrica ?Reconstruc?ia“ Piatra-Neam?, fost ofi?er ?n Armata Alb? ucrainean?, ?n prezent lucreaz? ca t?mplar, ?i Babici Ifrim, fost ofi?er ?n armata lui Vranghel, actualmente domiciliat ?n comuna Tarc?u, raionul Piatra-Neam?, cu serviciul la Sovromlemn.?n leg?tur? cu susnumi?ii trebuie s? ar?t?m c? dac? ?n trecut existau unele rela?ii de prietenie ?ntre d?n?ii, ?nt?lniri ?n care ??i reaminteau cu pl?cere de trecutul lor, ast?zi, fiind elemente b?tr?ne, nu se mai observ? aceste leg?turi, mai ales c? majoritatea sunt c?s?tori?i cu cet??ence rom?ne ?i parte dintre d?n?ii au chiar ?i copii.De asemeni, din cele cunoscute de noi rezult? c? ace?tia nu ?ntre?in leg?turi prin coresponden?? cu str?in?tatea ?i nici cu elementele dubioase ?i du?m?noase din locurile unde tr?iesc ei. S-a putut constata c? aceste elemente sunt extrem de fricoase ca nu cumva s? vin? o dispozi?ie care s?-i pun? ?n situa?ia s? se ?ntoarc? ?n URSS, obliga?i. Comentarii ?n acest gen au fost extrem de multe ?n r?ndurile lor, ?n special ?ntre anii 1945-1946, c?nd ei credeau sigur c? vor fi evacua?i din ?ara noastr? ?i trimi?i ?n Uniunea Sovietic?. Totu?i ?i ?n prezent, de?i b?tr?ni, exist? ?i ?n r?ndurile lor unele comentarii ?i nemul?umiri, pe care ?ns? ?i le arat? ?n anturajul restr?ns pe care eventual ?l au.“

Volumul lui Cornel Mihai Ungureanu cuprinde interesante interviuri cu mari personalit??i ale culturii rom?ne?ti, din sfere multiple. Printre al?ii, Ana Blandiana, Gabriel Andreescu, Liviu Antonesei, Gellu Dorian, Bogdan Suceav?, Lucian Dan Teodorovici sau Daniel Cristea?Enache. Cititorul va g?si ?n paginile c?r?ii comentarii provocatoare privind operele ?i biografiile intervieva?ilor, precum ?i pagini din istoria tulbure din perioada comunist? ?i din cea contemporan?.

Volumul Marianei Damian reconstituie via?a celui mai iubit poet latin, Publius Ovidius Naso, ?n contextul istoric, politic ?i cultural al perioadei lui Augustus. Cartea este o radiografie am?nun?it? a fr?m?nt?rilor poetului roman ?n urma exil?rii sale la marginea imperiului, pe malul M?rii Negre, invit?ndu-i pe cititori la o relectur? a operei ovidiene din perspectiva motivelor ?nstr?in?rii, singur?t??ii ?i nostalgiei.

T?rténik Olivér házában, Frigyes herceg udvarában, valamint az Ardeni-erd?ben – vélhet?leg Franciaországban. Egy nagy erej? vitéz, miként nálunk majd Toldi, legy?z egy bajnokot. Bár testvére ármánya miatt meg kellett volna halnia a párviadalban, mégis az ? homlokára kerül a gy?ztesnek kijáró koszorú. ?s ezzel kezdetét veszi vessz?futása. El?bb csak bátyja, majd uralkodója haragja el?l, utóbb egyenest a szám?zetésbe. Vigaszul csupán egy mosoly, egy fehér lánykézb?l kapott amulett és ?reg szolgája sírig h? ragaszkodása szolgál. ?m az ardeni erd? mélyén további barátokra, igaz szerelemre, és el?z?tt hercegének birodalmára talál.

Volumul Save Point e un prilej bun de ?mp?care intre cele 2 p?r?i vitale autorului, cea tehnologic? ?i cea literat?, un mediu analog ?n care se gasesc instantanee, deseori in format ludic, ale unor lumi ?n care au loc evenimente at?t de mici ?i at?t de subit ?nc?t s-ar putea spune despre ele c? aproape nu au avut loc vreodat?.

Volumul cuprinde prima pies? a lui Boris Vian tradus? ?n rom?ne?te, Ecarisajul pentru to?i, urmat? de seria de Cronici roman?ate ap?rut? ?n volumul de opere complete. Ecarisajul pentru to?i este una dintre cele mai cunoscute piese ale lui Vian, ?n care umorul negru, absurdul ?i jocurile de cuvinte amintesc teatrul lui Eugène Ionesco. C?t despre Cronicile roman?ate, acestea fac parte dintr?o categorie de texte aparte scrise de Vian ?i ap?rute ini?ial ?n publica?ii periodice precum s?pt?m?nalul La Rue: colorate, incisive, ciudate sau sobre, Cronicile sunt un dublu portret, al epocii lui Vian ?i al preocup?rilor autorului: via?a monden?, jazz?ul, automobilele, literatura, stilul de via?? american.

Mit jelent az, hogy széls?jobboldal? Kikkel szimpatizálnak és mit képviselnek az újhungaristák? Mit jelképez a 88-as szám? Miféle ideológia áll a széls?jobboldali irányzatok hátterében? Mikor és miért válnak sikeressé a radikálisok? K?tetünk ezeken a kérdéseken kívül arra is választ ad, hogy melyek voltak a magyar széls?jobboldali mozgalmak megszületésének hazai el?zményei, külf?ldi szellemi el?képei és testvérmozgalmai. Mindemellett rávilágít a széls?jobboldaliság kritériumaira az irányzat 1919-es születését?l napjainkig, és feltárja a széls?jobboldali szubkultúrák változatos, markáns ismertet?jegyeit. A Jobbik és a Magyar Gárda tevékenységéig ível? áttekintés azt is megmutatja, milyen sokszín? jelenség a magyarországi széls?jobboldal, pontosabban az a radikális politikai mozgalmakat t?m?rít? gy?jt?fogalom, amelyet ma így szokás nevezni. A szerz?, PAKSA RUDOLF 1981-ben született Ajkán, az ELTE-n doktorált t?rténelemb?l és 2009 októberét?l az MTA T?rténettudományi Intézetének a munkatársa. ?rdekl?dési területe a modern kori magyar t?rténelem; kutatásai súlypontja a 19–20. századi historiográfia, a régi E?tv?s Collegium, valamint a Horthy-kori széls?jobboldali irányzatok.

UNGV?RY KRISZTI?N és TABAJDI G?BOR rendhagyó útikalauza a 20. század politikai diktatúrái és legmegrázóbb t?rténelmi eseményei mentén veszi lajstromba Budapest emlékeit. A szerz?páros olyan f?városi helyszíneket mutat be olvasóinak, amelyek jobbára ismeretlenek a turisták el?tt, a városlakók számára pedig már a félmúlt homályába vesznek. A fiatal kutatók budapesti sétáin feltárulnak az 1919-es Tanácsk?ztársaság és az azt k?vet? fehérterror, a német megszállás, a nyilas rémuralom és a zsidóüld?zés, a világháborús f?város, a szovjet megszállás és a Rákosi-diktatúra, az 1956-os forradalom és szabadságharc, végül a Kádár-korszak elfeledett vagy épp szándékosan titokban tartott t?rténeti helyszínei és emlékhelyei. Az egyes t?rténelmi eseményekhez k?thet? szobrok és m?emlékek kapcsán a szerz?k múlt és jelen emlékezetpolitikai t?rekvéseit is áttekintik. A t?rténészpáros kíméletlen és fájdalmas ?szinteséggel mutat rá: a múlt századi véres diktatúrák emlékei jel?letlenül bár, de ma is ott kísértenek a f?város utcáin – ideje lenne hát mindenkinek megismerni ?ket. UNGV?RY KRISZTI?N 1969-ben született Budapesten. Tanulmányait az ELTE BTK t?rténelem-német szakán végezte. Budapest ostromát feldolgozó doktori disszertációja k?nyv formájában is megjelent, és számos hazai, illetve külf?ldi kiadást megélt. 2001-t?l az 1956-os Intézet tudományos munkatársa, t?bb nemzetk?zi tudományos testület tagja. Kutatási területe a 20. század politika- és hadt?rténete, a széls?jobb mozgalmak, valamint az állambiztonság t?rténete. TABAJDI G?BOR 1980-ban született Budapesten. Az ELTE B?lcsészettudományi Karán t?rténelmet, politikaelméletet és filozófiát tanult. Jelenleg az Országos Széchényi K?nyvtár 1956-os Intézetének munkatársa. Eddig f?ként a 20. századi Magyarország politikat?rténetével kapcsolatos publikációi jelentek meg. F? kutatási területei: a magyar állambiztonsági szervek, illetve a pártállami rendszer m?k?désének t?rténete. A fiatal kutatókat t?m?rít? ?Fehér Hollók” munkacsoport koordinátora.

n Ferma, tnrul Daniel primete pe neateptate o vizit de la mama sa, Tilde, care i spune, cu o for de convingere i o coeren tulburtoare, o istorie ntunecat a regiunii rurale din Suedia n care se retrsese de cteva luni mpreun cu soul ei. n povestea aceasta se amestec abuzul sexual, conspiraia i crima, iar Daniel este avertizat c, dac refuz s-o cread, propria lui mam n-o s l mai considere fiul ei. Pe de alt parte, un telefon primit de la tatl lui l informeaz pe Daniel c Tilde a suferit o cdere nervoas i povestea ei e rodul unei imaginaii paranoide. Care este adevrul Tnrul va trebui s cltoreasc pn la ferm n cutarea unor rspunsuri de care acum depinde chiar viaa mamei sale.

A magyar k?nyvkiadás legnagyobb adósságainak egyike ez a k?nyv. A világ t?bb országában a holokausztirodalom egyik legjelent?sebb remekm?veként tartják számon, Magyarországon 1982-ben jelent meg utoljára.Zsolt Béla, nagyváradi író, újságíró, a zsidót?rvények után nem folytathatta a pályáját. Munkaszolgálatra Ukrajnába került, az út onnan haza, majd a váradi gettóba, kés?bb Bergen-Belsenbe vezetett, egészen a szabadulásig.Zsolt Béla regénye nem artisztikus memoár. Vad, olykor az elviselhet?ség határáig kegyetlen és ?szinte visszaemlékezés, felzaklató olvasmány.Az olykor egymás kínjának is ?rül? társairól. Az elmebajig kegyetlen, egyszersmind a megtorlástól retteg? csend?r?kr?l. ?rulásról, kétségbeesésr?l, az újra és újra feltámadó hamis reményr?l, és mindennek okáról és céljáról: a zsidók kifosztásáról.Aki elolvassa a Kilenc koffert, megérti, miért nem tud a rémálomból eszmélni sok európai ország azóta sem.Zsolt Béla feleségének egész családja odaveszett, k?ztük az a Heyman ?va, akinek gettónaplója megjelent már t?bb nyelven, magyarul Piros bicikli címen.

Gómez Herrera este un gaucho, un haiduc al pampasului argentinian, scos parc? din revistele motiva?ionale ?i de self-improving. ?tie ce poate ?i ce vrea ?i are la ?ndem?n? arme imbatabile: cinismul, pref?c?toria, falsitatea ?i calomnia. Demn de Juan Moreira, str?mo?ul s?u, Herrera ofer? re?eta perfect? pentru ob?inerea unui scaun ministerial ?ntr-o ?ar? european?. Comedia inocent? devine astfel o satir? bine regizat?, iar r?sul un z?mbet sarcastic. Hazliile ispr?vi ale nepotului lui Juan Moreira este un tabloul al arivistului, pe fundalul societ??ii argentiniene de la sf?r?itul secolul al XIX-lea ?i ?nceputul secolului al XX-lea.