Bir psikanalist olmas? sebebiyle Fromm, dü?ünce te-mellerini ?nemli derecede Freud dü?üncesi üzerine oturtmu?tur. Ancak Freud’un ortaya koydu?u klasik psikanalizi kendine g?re yorumlam??, analizlerinde kültürel ve sosyal fakt?rleri, etkin bi?imde kullanm??t?r. Freud’un temel kavramlar?, Fromm dü?üncesinde de ?nemli bir yer i?gal etmi?tir. O, bu kavramlar? aynen kullanmakla birlikte, Freud’un eksik b?rakt??? y?nlerini, analitik bir ?ekilde ortaya koymaya ?al??m??t?r.     ???NDEK?LER  Eric Fromm'un Ki?ilik Kuram? FROMM’a G?RE E??TL?K. ??güdüler ve ?nsan Tutkular? PS?KANAL?Z?N BUNALIMI.SEVG? KURAMISEVG? NESNELER? SEVG? VE ?A?DA? BATI TOPLUMUNDA SEVG?N?N ??K???.SEVG?N?N UYGULANMASI   ?nsan sevmeyi ??renerek yeniden di?er insanlarla birle?ir ya da toplumun otoritesine uyarak güven kazanabilir. ?nsan?n ?eli?kisi; hem do?an?n bir par?as? olmas? hem de ondan kopuk olmas?; hem insan hem de hayvan olmas?ndan kaynaklan?r. Hayvan olarak doyurulmas? gereken fizyolojik ?zellikleri vard?r. ?nsan olaraksa ak?l yürütebilir, benli?inin bilincindedir. ?nsan?n psi?esini anlaman?n yolu onun var olu?undan kaynaklanan gereksinimlerini ??zümleyebilmeye dayal?d?r  ?nsan?n var olu?undan kaynaklanan gereksinimler: 1. ?li?ki Gereksinimi; ?nsan, insan olma u?runa do?adan kopmu?tur. ?yleyse do?a ile olan birincil beraberli?inden kopmu?tur. Hayvan do?a ile ba? edebilecek güce sahiptir. Oysa insan imgeleme ve dü?ünce gücüne sahip olup do?a ile yak?n ve ba??ml?l??a dayanan ili?kisini yitirmi?tir. ?nsan?n kendi ili?kilerini kurabilmesi i?in büyük bir ?aba harcamas? gerekir. Doyum sa?layabilmesi i?in de üremeye y?nelik bir sevgiye ihtiyac? vard?r. Bu tür bir sevgi ise kar??l?kl? sorumluluk, sayg?, ?zen ve anlay?? gerektirir.  2. A?k?n Olma Gereksinimi; ?nsan a?k?n olmaya zorlan?r ?ünkü hayvans? do?as?n?n üstüne ??kmak, herhangi bir varl?k olmak yerine yarat?c? bir varl?k olmak gereksinimindedir. ?nsan?n yarat?c? dürtüleri engellendi?i zaman y?k?c? olur. Sevgi ve nefret kar??t dürtüler de?ildir. ?kisi de insan?n hayvan do?as?n? a?abilme ?abas?ndan kaynaklan?r. Hayvan ne sevebilir ne de nefret edebilir. Oysa insan hem sevebilir em de nefret edebilir.  3. ?nsan do?al k?kenini arar; ?nsan dünyan?n tamamlay?c? bir par?as? oldu?unu ve bir yere ait oldu?unu hissetmek ister. ?ocukken anne-babas?na ait hisseder. Ancak geli?tik?e bu duygunun ortadan kalkmas? gerekir. (Yoksa tehlikeli sonu?lar do?urabilir. ) ?nsan kendisine en fazla doyum sa?layan ve en sa?l?kl? ait olma duygular?n? di?er insanlarla dost?a duygular ya?ayarak sa?lar.  4. Ki?isel bir kimli?e sahip olmak ister; Bazen birey yarat?c? gücünü kullanarak amac?na ula?amaz. O zaman bir grup ya da bir ba?kas? ile ?zde?le?erek farkl?l?k kazanabilir. B?yle durumlarda kimlik duygusu birisi olmaktan de?il, birine it olmaktan kaynaklan?r.  5. Her birey bir ba?vuru ?er?evesine ihtiya? duyar; Asl?nda bireyin i?inde ya?ad??? dünyay? tutarl? bir bi?imde alg?layabilmesini sa?lar. ?er?eve mant?kl? ya da mant?ks?z olabilir. ?lk ba?vuru ?er?evesi, ailesidir.   Fromm’a g?re bu gereksinimler insana ?zgüdür, hayvanlarda bulunmaz. Ayr?ca bu gereksinimler insanlar?n belirtmeleri g?zlenerek anla??lmaz. Asl?nda bu gereksinimler insan?n evrimi boyunca insan?n do?as?nda olu?mu?tur. Bu gereksinimlerin belirtilmesi, insan?n i?sel yetilerini tan?ma yollar? bireyin i?inde ya?ad??? toplumun düzenlemeleri taraf?ndan belirlenir.   

I shall be grateful to any Reader of this book who will point out any mistakes or misprints he may happen to notice in it, or any passage which he thinks is not clearly expressed. I have a quantity of MS. in hand for Parts II and III, and hope to be able——should life, and health, and opportunity, be granted to me, to publish them in the course of the next few years. Their contents will be as follows:— PART II. ADVANCED.Further investigations in the subjects of Part I. Propositions of other forms (such as “Not-all x are y”). Triliteral and Multiliteral Propositions (such as “All abc are de”). Hypotheticals. Dilemmas. &c. &c. Part III. TRANSCENDENTAL.Analysis of a Proposition into its Elements. Numerical and Geometrical Problems. The Theory of Inference. The Construction of Problems. And many other Curiosa Logica. Introduction TO LEARNERS.[N.B. Some remarks, addressed to Teachers, will be found in the Appendix]The Learner, who wishes to try the question fairly, whether this little book does, or does not, supply the materials for a most interesting mental recreation, is earnestly advised to adopt the following Rules:— (1) Begin at the beginning, and do not allow yourself to gratify a mere idle curiosity by dipping into the book, here and there. This would very likely lead to your throwing it aside, with the remark “This is much too hard for me!”, and thus losing the chance of adding a very large item to your stock of mental delights. This Rule (of not dipping) is very desirable with other kinds of books——such as novels, for instance, where you may easily spoil much of the enjoyment you would otherwise get from the story, by dipping into it further on, so that what the author meant to be a pleasant surprise comes to you as a matter of course. Some people, I know, make a practice of looking into Vol. III first, just to see how the story ends: and perhaps it is as well just to know that all ends happily——that the much-persecuted lovers do marry after all, that he is proved to be quite innocent of the murder, that the wicked cousin is completely foiled in his plot and gets the punishment he deserves, and that the rich uncle in India (Qu. Why in India? Ans. Because, somehow, uncles never can get rich anywhere else) dies at exactly the right moment——before taking the trouble to read Vol. I. This, I say, is just permissible with a novel, where Vol. III has a meaning, even for those who have not read the earlier part of the story; but, with a scientific book, it is sheer insanity: you will find the latter part hopelessly unintelligible, if you read it before reaching it in regular course. (2) Don’t begin any fresh Chapter, or Section, until you are certain that you thoroughly understand the whole book up to that point, and that you have worked, correctly, most if not all of the examples which have been set. So long as you are conscious that all the land you have passed through is absolutely conquered, and that you are leaving no unsolved difficulties behind you, which will be sure to turn up again later on, your triumphal progress will be easy and delightful. Otherwise, you will find your state of puzzlement get worse and worse as you proceed, till you give up the whole thing in utter disgust. (3) When you come to any passage you don’t understand, read it again: if you still don’t understand it, read it again: if you fail, even after three readings, very likely your brain is getting a little tired. In that case, put the book away, and take to other occupations, and next day, when you come to it fresh, you will very likely find that it is quite easy.(4) If possible, find some genial friend, who will read the book along with you, and will talk over the difficulties with you. Talking is a wonderful smoother-over of difficulties. When I come upon anything——in Logic or in any other hard subject——that entirely puzzles me, I find it a capital plan to talk it over, aloud. ? ? ? ? ? L. C.29, Bedford Street, Strand. February 21, 1896.

Bár témája miatt a Charles Dickens regényét feldolgozó filmes adaptációkat általában karácsony táján szokták játszani, mi azt ajánljuk, hogy bármikor vegyék kézbe ezt a t?rténetet. Mi Mikes Lajos klasszikus fordításában adjuk k?zre.

A hetvenes évek elején, Buenos Aires tartomány egyik kisvárosában meg?lték Tony Duránt. Tony, a sármos, rejtélyes idegen egy New Jerseyben nevelkedett Puerto Ricó-i szerencsevadász. Míg élt, az érdekl?dés k?zéppontjában állt, volt, aki csodálta, más figyelte minden lépését. ? volt a gy?ny?r? és kül?nleges Belladona ikerlányok szeret?je, az ?reg Belladonának, a vidék egyik leggazdagabb urának a bizalmasa. A b?ntényt k?vet?en a maga módján mindenki a tettes után nyomoz, ugyanakkor az esettel kapcsolatba hozott figurákon keresztül az olvasó el?tt feltárul a korabeli argentin társadalom minden ellentmondásossága, s kiderül, hogy a társadalmi-politikai visszásságok - korrupció, f?ldspekuláció, feketegazdaság - ágyaztak meg a gyilkosságnak. ?s hogy mi az igazság? Erre a kérdésre - a korrupt államügyészen kívül - Croce rend?rf?n?k és Luca Belladona t?nkrement gyártulajdonos, valamint a f?városi tudósító, Emilio Renzi keresi a választ. Az igazság azonban sokarcú, mély filozófiai fogalom. Piglia regénye árulásokról és piszkos üzletekr?l, egy ártatlan és egy igazi b?n?sr?l, szenvedélyekr?l és csapdákról szól. De leginkább az igazság viszonylagosságáról. Ricardo Piglia a kortárs argentin prózairodalom legkimagaslóbb írója, aki a regényeiben felvázolt eszmékkel, lebilincsel? ábrázolásmódjával, karakterteremt? m?vészetével kiérdemelte, hogy a kritika Borges méltó utódának tartsa.

1. The architect should be equipped with knowledge of many branches of study and varied kinds of learning, for it is by his judgement that all work done by the other arts is put to test. This knowledge is the child of practice and theory. Practice is the continuous and regular exercise of employment where manual work is done with any necessary material according to the design of a drawing. Theory, on the other hand, is the ability to demonstrate and explain the productions of dexterity on the principles of proportion. 2. It follows, therefore, that architects who have aimed at acquiring manual skill without scholarship have never been able to reach a position of authority to correspond to their pains, while those who relied only upon theories and scholarship were obviously hunting the shadow, not the substance. But those who have a thorough knowledge of both, like men armed at all points, have the sooner attained their object and carried authority with them. 3. In all matters, but particularly in architecture, there are these two points:—the thing signified, and that which gives it its significance. That which is signified is the subject of which we may be speaking; and that which gives significance is a demonstration on scientific principles. It appears, then, that one who professes himself an architect should be well versed in both directions. He ought, therefore, to be both naturally gifted and amenable to instruction. Neither natural ability without instruction nor instruction without natural ability can make the perfect artist. Let him be educated, skilful with the pencil, instructed in geometry, know much history, have followed the philosophers with attention, understand music, have some knowledge of medicine, know the opinions of the jurists, and be acquainted with astronomy and the theory of the heavens. 4. The reasons for all this are as follows. An architect ought to be an educated man so as to leave a more lasting remembrance in his treatises. Secondly, he must have a knowledge of drawing so that he can readily make sketches to show the appearance of the work which he proposes. Geometry, also, is of much assistance in architecture, and in particular it teaches us the use of the rule and compasses, by which especially we acquire readiness in making plans for buildings in their grounds, and rightly apply the square, the level, and the plummet. By means of optics, again, the light in buildings can be drawn from fixed quarters of the sky. It is true that it is by arithmetic that the total cost of buildings is calculated and measurements are computed, but difficult questions involving symmetry are solved by means of geometrical theories and methods. 5. A wide knowledge of history is requisite because, among the ornamental parts of an architect's design for a work, there are many the underlying idea of whose employment he should be able to explain toGree inquirers. For instance, suppose him to set up the marble statues of women in long robes, called Caryatides, to take the place of columns, with the mutules and coronas placed directly above their heads, he will give the following explanation to his questioners. Caryae, a state in Peloponnesus, sided with the Persian enemies against Greece; later the Greeks, having gloriously won their freedom by victory in the war, made common cause and declared war against the people of Caryae. They took the town, killed the men, abandoned the State to desolation, and carried off their wives into slavery, without permitting them, however, to lay aside the long robes and other marks of their rank as married women, so that they might be obliged not only to march in the triumph but to appear forever after as a type of slavery, burdened with the weight of their shame and so making atonement for their State. Hence, the architects of the time designed for public buildings statues of these women, placed so as to carry a load..

A New York Times bestseller életrajzírójának, J. Randy Taraborrellinek minden részletet felvillantó, briliánsan megírt k?tete nem egyszer?en a legsikeresebb popsztárok egyikének, Beyoncénak az életrajza. Bepillantás egy olyan világba, ahová szinte mindenki vágyik, de csak nagyon kevesen juthatnak el; az amerikai show-business világába. A végtelenül tehetséges Beyoncé Knowles már nyolcéves korában ebben a világban él, gyerek szépségversenyek és tehetségkutató vetélked?k résztvev?je. Egy pillanatra sem szakad el a színpadtól, és tizenhat évesen a Destiny's Child énekeseként már világsztár. Ontja a slágereket, 2014-ben a Forbes magazin szerint a világ leggazdagabb és legkeresettebb sztárja, az ? fényképével jelenik meg a híres Time magazin. Ez a k?nyv megmutatja a sikereket, de az emberfeletti er?feszítést is, az ?r?k?s harcot az érvényesülésért, az áskálódásokat, pletykákat; beszámol viharos és vad szerelmér?l a híres rapperrel, Jay-Z-vel, a csalódásokról és a meghatározó pillanatokról. ?s mik?zben olvassuk ezt a nyílt, olykor szívszorító, olykor felemel? beszámolót, ?r?kre megváltozik a véleményünk Beyoncéról és a távoli és csillogó show-businessr?l. A szerz?r?l J. Randy Taraborrelli a New York Times bestseller szerz?je, írt már k?nyvet Michael Jacksonról, Marilyn Monroe-ról, Madonnáról, és a Kennedy famíliáról is. K?ztiszteletben álló író, újságíró, a szórakoztatóipar jó nev? és állandó szerepl?je, és jó néhány televízióm?sor, k?ztük a Today, a Good Morning America, a CBS This Morning, az Entertainment Tonight és a CNN Headline News s?r?n felt?n? vendégszerepl?je.

The Native Born was written in the year 1910 by Ida Alexa Ross Wylie. This book is one of the most popular novels of Ida Alexa Ross Wylie, and has been translated into several other languages around the world.This book is published by Booklassic which brings young readers closer to classic literature globally.

Sok nevem volt már. T?bb mint amennyit meg tudnék jegyezni. A k?vetkez? nevemet még nem ismerem, a mostanit már rég elfeledtem. Már nem érdekel, ki voltam, s mit tettem. Voltak k?ztük h?stettek, jó dolgok, melyekre jó érzés visszagondolni, de még t?bb volt, amire nem vagyok büszke. Tettem dolgokat parancsra - akármelyik oldal is utasított -, és tettem dolgokat, hogy védjem magam... T?lem nem aludt nyugodtan a rend?rség, és t?lem rettegett az alvilág. A legkeresettebb b?n?z?k top 100-as listájának el?kel? harmadik helyét foglaltam el. Az igazságszolgáltatás kényes "végrehajtó" rését t?mtem be. Sok mindenre büszke vagyok, és még t?bbt?l fog el a hányinger. Nehéz volt, de végül felkerült az i-re a pont. Teljesítette feladatomat, megpihenhetek végre. Végeztem mindennel és mindenkivel. Ez életem utolsó napjainak t?rténete...

Az igaz szerelem le tud gy?zni minden akadályt? Gabriella, a t?rténet h?sn?je nyaralni indul barátn?jével Puerto Ricóba, ahol váratlanul találkozik az ünnepelt filmcsillaggal, David Canóval és szoros barátság alakul ki k?ztük. Vagy talán még annál is t?bb? Gabi szerelmes lesz a férfiba, mégis elutasítja annak k?zeledését és a nyaralás végeztével hazatér a férjéhez. Egy váratlan fordulat azonban úgy hozza, hogy id? k?zben Gabi férje, Roberto bejelenti: válni akar, újra fellángolt a szerelem k?zte és a volt barátn?je k?z?tt. Látszólag elhárul minden akadály Gabi és David szerelmének beteljesülése el?l. De a sors furcsa játékot ?z a szerelmesekkel, ezért a két egészen kül?nb?z? világból érkez? fiatal útjai hamarosan szétválnak, és Gabi kénytelen egy hatalmas titokkal a szívében élni. Vajon el tudja titkolni szerelme el?l azt, amit mindenki más tud? Katie Fran?oise els? romantikus-kalandos regényében választ keres a minden férfit és n?t foglalkoztató kérdésékre. Vajon el lehet választani azokat, akiket egymásnak szánt a sors?

A Dunnottar kastélyban ?rzik a legendás skót király, Robert Bruce kardját. Ezt az értékes kincset most mutatják meg el?sz?r a nagyk?z?nségnek, ám a megnyitóünnepségen a vendégek titokzatos álomba merülnek. Mire felébrednek, a kardnak már csak h?lt helyét látják. Régi legendák és szellemek k?z?tt ezúttal is a Mistery unokatestvérek oldják meg a rejtélyt.

Irene, Sherlock és Lupin, akik újra együtt vannak Londonban, egy napon kül?n?s sakkfeladványt találnak a Times hasábjain. A furcsa rejtvény szerz?je egy bizonyos ,,Fekete Barát". Sherlock szeme azonnal felcsillan... Másnap az egész várost megrázza a hír, hogy meggyilkoltak egy gazdag keresked?t. Az áldozat íróasztalán egy skarlátv?r?s rózsa hevert - ugyanaz a virág, amely húsz éve egy vakmer? b?nbanda jelképe volt. Visszatért volna a Skarlátv?r?s rózsa bandája? Három rendkívüli gyerek, akik elválaszthatatlan barátok. A krimi t?rténetének három világhír? szerepl?je. Lélegzetelállítóan izgalmas kalandok egész sora.

Nemzeti t?rténelmünk dics?séges helyszíne az egri vár, amelynek 1552-es ostroma során kétezer hazaszeret? ember gy?zedelmeskedett kétszázezer k?ny?rtelen idegen támadó felett. Hiába a múló id?, Bornemissza Gerg?ék legendája minduntalan b?vk?rébe vonja az épp feln?vekv? nemzedékeket. ?m az Egri csillagok nem csupán a magyar emberek kedvenc olvasmánya: Gárdonyi Géza is a legjobb m?vének tartotta a sodró lendület? regényt. A Manó K?nyvek Klassz!-sorozatában Nógrádi Gergely az eredeti cselekményt k?vetve, ám r?videbb formában meséli újra a klasszikus irodalom gy?ngyszemeit, azzal a céllal, hogy a remekm?vek a mai fiatalok számára is érthet? és szerethet? olvasmányok legyenek. Ugyanakkor a kiadó nemcsak a nagy nemzeti legendák megismertetéséért, de az értékes írói ?r?kség megóvásáért is síkra száll: a sorozat k?teteit számos, az eredeti regényekb?l kiemelt sz?vegrészlet gazdagítja.

*** BELLWETHER-D?JAS REG?NY ***Egyedül Rachel, egy dán édesanya és egy fekete édesapa gyermeke éli túl azt a családi tragédiát, amely egy végzetes reggelen k?vetkezett be chicagói házuk tetején.A kislány új gyámot kap, az afroamerikai nagyanyjával egy t?bbnyire feketék lakta k?z?sségbe kerül, ahol világosbarna b?re, kék szeme és szépsége miatt folyamatosan a figyelem k?zéppontjába kerül. Ez a figyelem végigkíséri, ahogy cseperedik és próbálja feldolgozni a gyászát, mik?zben lassan megérti, hogy az anyja titka és tragédiája milyen kapcsolatban áll saját bizonytalan identitásával.A fiatal félvér lány megrázó és szívbemarkoló t?rténete a társadalom rassz- és osztályfelfogását veszi célba, és a Washington Post a megjelenés évében az év regényének választotta a társadalmi igazságossággal kapcsolatos témákkal foglalkozó legjobb irodalmi kéziratért járó Bellwether-díjas írást.?A lány az égb?l – szárnyal… Energiájáról az élénk színekkel megrajzolt szerepl?k gondoskodnak, s az, ahogyan egymást látják. Durrow-nak fantasztikus füle van a párbeszédekhez, képes egyetlen sorral remények és félelmek egész tárházát életre kelteni.”– New York Times ??géretes debütálás… [Durrow] modern t?rténetet sz?tt identitásról és túlélésr?l.”– The Washington Post ?Komplex és komoly regény a félvér amerikaiak életér?l… Magával ragadó és elgondolkodtató olvasmány”– Minneapolis Star Tribune ?Megindító, csodálatos els? regény… Durrow er?t sugárzó regénye méltó rá, hogy helyet kapjon az amerikai életérzés klasszikus t?rténetei k?z?tt.”– The Miami Herald Durrow Rachelje fiatal félvér n?, akit semmiképp sem neveznék tragikus szerepl?nek. Bár bonyolult utat tesz meg az elidegenedés és a kétségbeesés útveszt?jében, végül olyan n?vé érik, akinek saját hangja van, és nyitott a világ számtalan lehet?ségére… Emelkedj fel! Szárnyalj! Lépj tovább! Elegáns csomagolásban ezt az üzenetet kapja kézhez az olvasó.” – The Huffington Post ?Feszes próza, konfliktusos végkifejlet, és mély reflexió rasszizmusra és faji identitásra: ezek visszhangoznak a m?ben, anélkül, hogy az politikai vagy bármilyen más túlságosan konkrét üzenetet k?zvetítene, mik?zben a t?rténet egyszerre m?k?dik mind modern feln?ttéválási meseként, mind releváns társadalmi kommentárként.”– Publishers Weekly

– A rosszak gyztek – kérdezte csalódottan a lány. Lecvekelt, és a kórházfolyosó fehérre festett falához simult, mintha ezzel is jelezni akarná, hogy nem hajlandó annyiban hagyni a dolgot. – Ez nem gyerekmese, kislány! A küzdelem gyakran a gonosz boszorka és a tzokádó sárkány kzt dl el – tárta szét a kezét Varga –, a bátor lovag már az elején meghalt szifiliszben.” Egyetlen, kiskaliber golyó a fejbe. A tettes profi bérgyilkos. Varga László nyomozó ügyész számára nagyon hamar személyes kérdéssé válik a megbízó felkutatása: három olyan n is belekeveredik az ügybe, aki fontos neki. A hajsza tbb szálon fut, a víg zvegy, az ukrán kokaincsempészek és a polgármester is célkeresztbe kerül. A fejesek legszívesebben eltussolnák az egészet, de a helyi média lecsap a botrányra. Kzben Varga félreérthetetlen üzenetet kap: jobban tenné, ha visszavenne az elánból. s még a helyi futballcsapat bennmaradása is tle függ. Egyszer féltékenység, alvilági leszámolás vagy politikai gyilkosság Melyik az a pont, ahol Varga végre rájn, hogy bábként rángatják Albert Levente krimisorozatának els ktete. Hiteles karakterek, váratlan fordulatok, elképzelt vidéki nagyváros, foci, szerelem, gasztronómia és humor. Sok humor.

Tiziano Vecelli or Tiziano Vecellio (1488/1490 – 27 August 1576) known in English as Titian was an Italian painter, the most important member of the 16th-century Venetian school. He was born in Pieve di Cadore, near Belluno (in Veneto), in the Republic of Venice. During his lifetime he was often called da Cadore, taken from the place of his birth. Recognized by his contemporaries as "The Sun Amidst Small Stars" (recalling the famous final line of Dante's Paradiso), Titian was one of the most versatile of Italian painters, equally adept with portraits, landscape backgrounds, and mythological and religious subjects. His painting methods, particularly in the application and use of color, would exercise a profound influence not only on painters of the Italian Renaissance, but on future generations of Western art. During the course of his long life, Titian's artistic manner changed drastically but he retained a lifelong interest in color. Although his mature works may not contain the vivid, luminous tints of his early pieces, their loose brushwork and subtlety of tone are without precedent in the history of Western art. Early years This early portrait (c. 1509), described by Giorgio Vasari in 1568, was long wrongly believed to be of Ludovico Ariosto; it is now thought to be a portrait of Gerolamo Barbarigo, and the composition was borrowed by Rembrandt for his own self-portraits. The exact date of Titian's birth is uncertain; when he was an old man he claimed in a letter to Philip II, King of Spain, to have been born in 1474, but this seems most unlikely. Other writers contemporary to his old age give figures which would equate to birthdates between 1473 to after 1482, but most modern scholars believe a date nearer 1490 is more likely; the Metropolitan Museum of Art's timeline supports c.1488, as does the Getty Research Institute.He was the son of Gregorio Vecelli and his wife Lucia. His father was superintendent of the castle of Pieve di Cadore and managed local mines for their owners. Gregorio was also a distinguished councilor and soldier. Many relatives, including Titian's grandfather, were notaries, and the family of four were well-established in the area, which was ruled by Venice. At the age of about ten to twelve he and his brother Francesco (who perhaps followed later) were sent to an uncle in Venice to find an apprenticeship with a painter. The minor painter Sebastian Zuccato, whose sons became well-known mosaicists, and who may have been a family friend, arranged for the brothers to enter the studio of the elderly Gentile Bellini, from which they later transferred to that of his brother Giovanni Bellini. At that time the Bellinis, especially Giovanni, were the leading artists in the city. There Titian found a group of young men about his own age, among them Giovanni Palma da Serinalta, Lorenzo Lotto, Sebastiano Luciani, and Giorgio da Castelfranco, nicknamed Giorgione. Francesco Vecellio, his older brother, later became a painter of some note in Venice.A fresco of Hercules on the Morosini Palace is said to have been one of Titian's earliest works; others were the Bellini-esque so-called Gypsy Madonna in Vienna, and the Visitation of Mary and Elizabeth (from the convent of S. Andrea), now in the Accademia, Venice.

THE earliest record we have of the employment of an infernal machine at all resembling the torpedo of the present day, was in 1585 at the siege of Antwerp. Here by means of certain small vessels, drifted down the stream, in each of which was placed a magazine of gunpowder, to be fired either by a trigger, or a combination of levers and clockwork, an Italian engineer, Lambelli, succeeded in demolishing a bridge that the enemy had formed over the Scheldt. So successful was this first attempt, and so tremendous was the effect produced on the spectators, by the explosion of one of these torpedoes, that further investigation of this new mode of Naval warfare was at once instituted.But it was not until some two hundred years after that any real progress was effected, though numerous attempts were made during this period, to destroy vessels by means of sub-marine infernal machines.It was owing to the fact, that the condition which is now considered as essential in torpedo warfare, viz., that the charge must be submerged, was then entirely ignored, that so long a standstill occurred in this new art of making war. Captain Bushnell, the Inventor of Torpedoes.—To Captain David Bushnell, of Connecticut, in 1775, is most certainly due the credit of inventing torpedoes, or as he termed them submarine magazines. For he first proved practically that a charge of gunpowder could be fired under water, which is incontestably the essence of submarine warfare. Submarine Boat.—To Captain Bushnell is also due the credit of first devizing a submarine boat for the purpose of conveying his magazines to the bottom of hostile ships and there exploding them.Drifting Torpedoes.—Another plan of his for destroying vessels, was that of connecting two of his infernal machines together by means of a line, and throwing them into the water, allowing the current to carry them across the bows of the attacked ship. Mode of Ignition.—The ignition of his magazines was generally effected by means of clockwork, which, when set in motion, would run for some time before exploding the machines, thus enabling the operators to get clear of the explosion.Captain Bushnell's few attempts to destroy our ships off the American coast in 1776 and 1777, with his submarine boat, and his drifting torpedoes were all attended with failure, a result generally experienced, where new inventions are for the first time subjected to the test of actual service. Robert Fulton.—Robert Fulton, an American, following in his footsteps, some twenty years after, revived the subject of submarine warfare, which during that interval seems to have been entirely forgotten. A resident in France, in 1797, he is found during that year making various experiments on the Seine with a machine which he had constructed, and by which he designed "to impart to carcasses of gunpowder a progressive motion under water, to a certain point, and there explode them."[A] Fulton's Failures.—Though these first essays of his resulted in failure, Fulton thoroughly believed in the efficacy of his schemes, and we find him, during that and succeeding years, vainly importunating the French and Dutch Governments, to grant him aid and support in carrying out experiments with his new inventions, whereby he might perfect them, and thus ensure to whichever government acceded to his views, the total destruction of their enemy's fleets. Bonaparte aids Fulton.—Though holding out such favourable terms, it was not until 1800, when Bonaparte became First Consul, that Fulton's solicitations were successful, and that money was granted him to carry out a series of experiments. In the following year (1801), under Bonaparte's immediate patronage, Fulton carried out various and numerous experiments in the harbour of Brest, principally with a submarine boat devised by him (named the Nautilus), subsequently to his invention of submarine carcasses as a means of approaching a ship and fixing one of his infernal machines beneath her..

Szakhmáry Zoltán, a tehetséges fiatal f?ldbirtokos t?bb száz hold f?ld?n gazdálkodik a Kiskunságon. Nem éri be az elmaradott f?ldm?vel?i módszerekkel, modernizálni akar. Mindezt azonban úgy, hogy k?zben saját társadalmi osztályához is ragaszkodik, ? dzsentriként akar mintagazdaságot létrehozni. A lehetetlent kísérti, mint egyébként minden dolgában. Ezt tetézi magánéleti konfliktusa: szeretik a n?k, és ? is odavan a szerelemért, de afféle "egyasszonyos ember", mondta róla maga Móricz. Olyan ember, akinek egyszerre csak egy n? fér meg a vágyaiban: bárhogy rajong is a feleségéért, ha mégis beleszeret valaki másba, akkor már csak érte, a szeret?jéért fog megveszekedni, élni és halni.

Bárdos András évtizedeken át az egyik legismertebb és legfoglalkoztatottabb televíziós riporter volt Magyarországon. Dolgozott a Magyar Televízióban, az RTL Klubon és a TV2-n is, vezetett két minisztereln?k-jel?lti vitát. A Rádió Krónika-m?sorai, Napk?zi, Naptévé, RTL-Híradó, Akták, Tények, Jó estét Magyarország - t?bb ezer interjút készített a k?zélet szerpl?ivel, politikusokkal. 1995 óta tanít a Színház- és Filmm?vészeti Egyetemen, t?bbek k?z?tt kommunikációt is.?Sokat tud a hazugságról, pályája során hallott eleget. Pamela Meyer hazugságról, a hazugság felismerésér?l szóló k?nyvéhez írt el?szavában arról írt, mi t?rténne, ha csak egyetlen napig igazat mondanánk. Ez az e-füzet Bárdos irónikus, mégis halálosan komoly el?szavát tartalmazza a Verj át, ha tudsz cím? k?nyvh?z.

Egy nyugtalan képzelet? koldusfiúcska a XVI. századi London nyomortanyáin k?nyveket olvas, és királyokról álmodik… ?rdekl?dése egy napon egészen a királyi palotáig sodorja, és egyszerre csak bent van a pompás termekben, s a vele egyid?s királyfi játékból ruhacserét ajánl, csak egy-két pillanatra. Nos, ez a játék, kül?nféle félreértések miatt, valóságra fordul! A koldusfiú hónapokon át élheti a királyfiú fenséges, de cseppet sem irigylésre méltó életét, a királyfiú pedig sz?rny? megaláztatások és szenvedések k?zt kénytelen ismereteket, emberséget és b?lcsességet gy?jteni elj?vend? országlása idejére. Mark Twain részrehajlás nélkül mindkét sorsnak a legalaposabban végére járt, mint aki maga is hol koldusnak, hol királyfinak álmodja magát…

Ebben a k?nyvben semmi sem az, aminek látszik.Louise, a fiatal titkárn? talán élete férfijával találkozik egy bárban, de a csók korainak bizonyul, kül?n?sen, miután hétf?n a munkahelyén megpillantja új f?n?két, Davidet – aki persze nem más, mint a férfi a bárból. ?s naná, hogy felesége van. Ami ezután t?rténik, az minden, csak nem megjósolható. Hiába kombinál az olvasó, el?bb-utóbb leesik neki, hogy ebben a szokványosnak látszó szerelmi háromsz?gben igazából semmi sem szokványos. ?s felesleges lenne arra intenünk, hogy inkább ne kedveljen meg egyetlen szerepl?t sem – úgyis képtelen lesz ellenállni. Mígnem egy ponton, amikor a legjobban aggódik majd az illet? sorsa miatt, ráébred: nem is ?t kellett volna féltenie!Sarah Pinborough regénye nem egy szerelmes t?rténet, egy krimi és egy thriller szimpla keveréke. Sokkal félelmetesebb annál. Mert Pinborough regénye elkísér. ?s nem hagy nyugodni. Ne higgy ennek a k?nyvnek!Ne higgy a szerepl?knek!Ne higgy saját magadnak se!?s t?rténjen bármi, senkinek se áruld el a végét! Sarah Pinborough az Egyesült Királyság egyik méltán népszer?, sokszoros díjnyertes romantikust?rténet- és krimiírója, akinek neve az egész világon ismert. Ne higgy a szemének! cím? regényét 19 nyelvre fordítják le, s a magyar kiadást már hetekkel az angliai bemutató után kezükbe vehetik az olvasók.Sarah Pinborough - er? és kecsesség. Egy irodalmi kaméleon! ― Neil GaimanPinborough írása élénk és érzelmileg vibráló. Nem tudtam letenni. ― Stephen KingT?kéletesen kidolgozott karakterek, páratlan írói munka, és egy cselekmény, ami teljes bizonytalanságban tart. A vége pedig úgy fejbe vág, mint mikor a mesében rázuhan egy zongora a nyúl fejére. Engem nem k?nny? leny?g?zni, de ez a k?nyv megtette. ― Joanne HarrisA Ne higgy a szemének! egy s?tét, hátborzongató hangulatú, letehetetlen k?nyv, brilliáns befejezéssel. Hamarosan rajongani fogsz Sarah Pinboroughért! ― Harlan CobenCsavaros pszichológiai thriller. A m?faj sokat látott olvasói is csak találgatnak - az utolsó oldalig. ― Publishers Weekly

Elképeszt? lélektani thriller – a Hátsó ablak találkozása a Holtodiglannal. Rachel ingázó, minden reggel felszáll ugyanarra a vonatra. Tudja, hogy minden alkalommal várakozni szoktak ugyanannál a fénysorompónál, ahonnan egy sor hátsó udvarra nyílik rálátás. Már-már kezdi úgy érezni, hogy ismeri az egyik ház lakóit. Jess és Jason, így nevezi ?ket. A pár élete t?kéletesnek t?nik, és Rachel sóvárogva gondol a boldogságukra. ?s aztán lát valami megd?bbent?t. Csak egyetlen pillanatig, ahogy a vonat tovahalad, de ennyi elég. A pillanat mindent megváltoztat. Rachel immár részese az életüknek, melyet eddig csak messzir?l szemlélt.? Meglátják; sokkal t?bb ?, mint egy lány a vonaton. Paula Hawkins els? thrillere azonnal a bestsellerlisták els? helyezettje lett. Harmincnégy országban megjelent, vitathatatlan, hogy az elmúlt évek legnagyobb sikerk?nyvét tartja kezében az olvasó.