购物车
个人中心
Doktor Proktor pukipora 4. - A nagy aranyrablás
￥56.98
Facerea unei case necesit? voin?a ?i pricepere, cu at?t mai mult facerea unei lumi. Acum, cred ca Muzulie Ceatpat avea geniu. ?mprejur?rile ?ns? i-au fost neprielnice. Amintirile mele legate de proiectul lui se pierd ?n tenebrele Templului s?pat, mai ?nainte de to?i vecii, ?n st?nca hercinic?, de natur?, de oamenii primitivi, ori de c?tre sfin?ii atra?i prin lucarna surprinz?toare a cupolei, ?n str?dania lor de a comunica cu o lume mai presus de fire. Templul Celui Foarte Mare, Bai Ulgun, cum se pomene?te el din str?vechime, este o caverna uria?? ascuns? vederii ?n inima gorganului ?nalt acoperit de zmeuri? ?i tufe de alun printre grohoti?uri. Calota lui, deschisa lumii de un trepan uria?, permite accesul ?n interior pe traseul ?erpuitor al unei sc?ri?e s?pat? ?n t?mpla de piatra p?n? la arhitrava care ?ncercuie?te naosul. De aici se ajunge la platforma principala mult mai u?or, pe scara solida de stejar, ce coboar? ?n fr?nturi de cate ?apte trepte, ?n jurul unei coloane de sus?inere, p?n? la locul unde se petrec toate: jertfe, impreca?ii, rug?ciuni. De jur ?mprejur, delimit?nd parca secven?ial spa?iul ?i timpul, pe suprafa?? concav? a platformei dou?sprezece ?an?uri sub?iri pornesc ?n raze, ca spi?ele unei ro?i ce se unesc ?ntr-un un punct virtual din mijlocul chepengului p?trat aflat ?n opozi?ie cu lucarna rotund? din acoperi?, ?i care prelungit sub podeaua naosului, duce ?ntr-un h?u b?nuit, unind astfel cerul cu p?m?ntul. (Ileana Cudalb) Un roman senza?ional.
莎士比亚戏剧典藏:麦克白
￥12.99
《麦克白》由英国剧作家威廉•莎士比亚创作，根据古英格兰史学家拉斐尔•霍林献特的《苏格兰编年史》中的古老故事改编而成。戏剧讲述了利欲熏心的国王和贪婪的王后被推翻的过程。《麦克白》同《哈姆雷特》《奥赛罗》《李尔王》被公认为莎士比亚的“四大悲剧”。
莎士比亚戏剧典藏:李尔王
￥12.99
李尔王年老之际，算把国家分给三个女儿。为了满足虚荣心，他让女儿们表达如何爱戴他的。大女儿和二女儿刻意讨好，只有三女儿朴实而真诚地表达了感情，却遭到李尔王的误解而被驱逐出宫。然而得到王国后，两个女儿态度大变，把李尔王和随从葛罗斯特赶出宫。李尔王伤心的时候遇到了一个圣徒并向她倾诉了对小女儿的歉意和想念，不想圣徒正是小女儿，她早已原谅了父亲。葛罗斯特之前听信了小儿子爱德蒙的谗言，赶走了大儿子爱德伽。为了得到王位，爱德蒙不惜陷害自己的父亲和哥哥。与此同时，李尔王的大女儿和小女儿都爱上了为了得到王位陷害父亲与哥哥的爱德蒙。*终，李尔王等人被抓，爱德蒙发布秘密处死的口令。爱德伽与爱德蒙决斗并杀死了埃德蒙。而高纳里尔与里根也已经死去。李尔王崩溃了......
Lec?ii de via?? de la Nietzsche
￥32.62
Cartea de fa?? ?ncearc? s? dea seam? cu privire la c?teva dintre c?r?ile ?i figurile critice importante ale culturii rom?ne, de la E. Lovinescu, la Al. Paleologu, Nicolae Mano?lescu, Eugen Simion, Lucian Raicu, Paul Cornea, Ion Iano?i, Dan Horia Mazilu sau Gheorghe Cr?ciun. Exist?, ?n cuprinsul c?r?ii de fa??, ?i c?teva comentarii consacrate memorialisticii rom?ne?ti de dup? 1989, ?n care am c?utat s? relev?m dimensiunile scriiturii depozi?ionale ?i valoarea documentar? a unor texte revelatoare prin deschidere ideatic? ?i prin adev?rul dic?iunii etice ?i afective.Un manual indirect de literatur? postdecembrist?.
?t tornacsuka a Hegyest?n
￥11.69
Kevesen vagyunk, s még tovább fogyunk, kik h?séggel, népünkért dolgozunk. Sokan kérdik: ?mért vagytok ostobák?” Csak hallgatunk és dolgozunk tovább. Más bíztat: ?Fordulj már végre el e romtemplomtól, és gazdag leszel!” De fog-szorítva tesszük, amit kell, jutalom, megtorlás, nem érdekel. Olyanok leszünk mint a parázsszemek! ?lesztünk tüzet, mely tán már elveszett.
Dezv?luirile unui digger. Secretele cumplite ale Metroului - 2
￥39.65
Edi?ie ?ngrijit? de Mircea A. Diaconu.Traian Chelariu apar?ine grupului tinerilor scriitori afirma?i ?n Cern?u?ii anilor ’30, a c?ror maturitate creatoare a fost distrus? de instaurarea comunismului ?n Rom?nia. Cu un doctorat ?n psihologie, cu burse de studiu la Paris ?i Roma, redactor-?ef al ?Universului Literar", se remarcase ?ntre r?zboaie ?i prin volumele sale de poezii ?i de eseuri filozofice. Dup? 1945, este exclus din ?nv???m?ntul superior, o vreme nu lucreaz? nic?ieri, apoi este angajat muncitor la deratizare, pentru a fi reintegrat, t?rziu, ?n ?nv???m?ntul superior, ca lector, la Institutul de ?nv???m?nt Superior care se ?nfiin?ase la Suceava ?n 1964. Avea sa moar? doar peste doi ani. De?i cu recomand?ri de la Vianu, Perpessicius, Tudor Arghezi ?i al?ii, nu reu?e?te s? fie reprimit ?n Uniunea Scriitorilor.
Colivia belgradean?
￥24.44
Edi?ie ?ngrijit? de Mircea A. Diaconu.Respectiva edi?ie ?n dou? volume Zilele ?i umbra mea ?ntrune?te pentru prima data ?n istoria culturii rom?ne, edi?ia integral? a disputatului jurnal al lui Traian Chelariu.Jurnalul din anii ’30, inedit ?n cea mai mare m?sura, este interesant din mai multe puncte de vedere. Pe de o parte, el ?nregistreaz? minu?ios atmosfera din mediul intelectual din Cernau?ii perioadei interbelice. Via?a universitar?, disputele tinerilor scriitori, ?ncercarea de a impune coordonate rom?ne?ti lumii culturale, toate acestea sunt minu?ios radiografiate ?n cele zece caiete manuscris. ?n jurnal, sunt reproduse scrisori trimise sau primite de la Ion Nistor, ministru ?n mai multe legislaturi, de la Mircea Streinul, tumultuosul coleg de genera?ie, de la alte figuri importante ale locului. Pe de alt? parte, g?sim aici reperele form?rii unui intelectual ale c?rui valori s?nt focalizate de necesitatea unei deveniri culturale. Viziunea stoic? pe care Traian Chelariu o ?ntruchipeaz? ?n anii ’50 este fundamentat? pe experien?a unei tinere?i angajate pe traiectul asum?rii culturii. ?n plus, jurnalul cuprinde experien?a studiilor sale la ?coala Rom?n? de la Paris ?i la Roma, fiind ?i din acest punct de vedere un document.
Focurile din tegel
￥40.79
Geo Vasile ne propune o selec?ie riguroas? de 100 de prozatori ?i esei?ti ale?i din ?ntreaga istorie a literaturii. Elementul inedit, provocator ?i inevitabil ?n acest context este selectarea ?i plasarea, evident, justificat?, a unor redutabili prozatori ?i esei?ti rom?ni ?n contextul generos ?i selectiv deopotriv? al concertului universal al litera?ilor. Astfel, al?turi de autori precum Paul Auster, Saul Bellow, Mario Vargas Llosa, Julio Cortázar, Henri Miller, Philip Roth etc., sunt a?eza?i Nicolae Breban, Augustin Buzura, Petru Cimpoe?u ?i mai tinerii s?i colegi, argumenta?ia adus? ?n arena de litere de istoricul ?i criticul literar Geo Vasile fiind una perfect justificat?, iar criteriul de selec?ie – unul atotputernic: valoarea.
?jratalálkozás az Adriánál
￥58.29
Az igazság cím? k?nyvben Damu Roland d?bbenetes ?szinteséggel és részletességgel mesélte el életét egészen addig a pillanatig, amíg a bíróság ki nem mondta rá a joger?s ítéletet: négy és fél év szabadságvesztést. T?rténete azonban ezzel korántsem ért véget. 2012. április 19-én (egy héttel a hivatalos behívó el?tt) váratlanul szembesült azzal a visszavonhatatlan d?ntéssel, hogy azonnali hatállyal meg kell kezdenie a b?rt?nbüntetését. ?s ez még csak az els? olyan jogtalan d?ntés volt a sorban, amelyet nem volt egyszer? megemésztenie... Miért vitték el egy héttel korábban? Miért került egy, az otthonától 320 kilométerre lév? b?rt?nbe? Miért kellett t?bbet bizonyítania másoknál? Szakadatlan igazságkeresése a b?rt?nbe vonulása után semmit sem vesztett lendületéb?l. Második k?nyvében a t?le megszokott részletességgel számol be a három b?rt?nben t?lt?tt év pokláról, az ottani mindennapokról, megaláztatásokról... ?s persze a számára oly fontos emberi kapcsolatokról, a megtalált igaz szerelemr?l. "A második k?nyvem szorosan kapcsolódik az els?h?z, de ez már a b?rt?nben t?lt?tt évekr?l szól. Olyan dolgokért ültem három évet, amit nem k?vettem el. Ez a k?nyv rólam, a feleségemr?l szerelmünkr?l és a b?rt?nben megélt dolgokról szól az én szemsz?gemb?l. Továbbra is ragaszkodom ahhoz, hogy csak az igazságot írjam le. Pontosan tudom, hogy a feleségem szeretete, h?sége, kitartása nélkül nem éltem volna túl a b?rt?néletet. Most tele vagyok ?tletekkel, tervekkel. A legfontosabb pedig: T?L?LTEM!" (Damu Roland)
A dédi ?r?ksége: T?rténelmi regény
￥28.53
Az ?kút az elsüllyedt, de soha el nem temetett gyermekkor k?nyve. A titokzatos ókút a Szabó család debreceni otthonának udvarán állt, és a kis Magdának a k?zelébe sem volt szabad mennie.Szabó Magda feln?ttként alászáll emlékei ókútjába, hogy páratlan érzékletességgel idézze meg gyermekkora színtereit, keltse új életre szerepl?it, legf?képpen szüleit. ?Két tündér gyermeke voltam” – mondta egyszer. Tündérvilágban élt, ahol játék, varázslat, látomás és valóság keveredett, s ami egyszerre volt meghitten ismer?s és csupa rejtély, hétk?znapi és kiismerhetetlen, boldogító és félelmetes. Itt mindenki regényh?sként járt-kelt, a boltjában kuksoló ékszerészt rejtélyes bánat gy?t?rte, a koldus elátkozott királyfi volt, a fák lombkoronája égig ért. Az ?kút az életr?l szól: állatokról és képekr?l, hitr?l és m?vészetr?l, háborúról és hazáról, szerelemr?l és halálról. A megejt? bájjal és humorral átsz?tt t?rténetekb?l egy titokzatos és csodálatos múlt sokszín?, eleven képe áll ?ssze, ami egyben kulcs is Szabó Magda életének és m?vészetének megértéséhez.
A Zrt.: Politikai krimi
￥28.53
Sz?cs Iza okos, modern n?, lelkiismeretes orvos – és odaadó gyermek. Mindent megad ?zvegyen maradt anyjának, felk?lt?zteti Budapestre, ahol kényelmes élet várja Sz?csnét. Csak azt nem adja, amire anyjának a legnagyobb szüksége volna: ?nmagát. Nem látja, hogy anyagi javakkal nem lehet kiváltani a t?r?dést, és nem érti, hogy a gondoskodásnak az is része, ha hagyjuk, hogy a másik gondoskodjon rólunk. Férje sírk?vét felállítandó Sz?csné hazatér a városba, ahol egész életét leélte. Egy k?d?s, ?szi estén sétára indul fiatalkori találkáik színhelyére, s a feltétel nélküli szeretet, amely Izából olyannyira hiányzik, végre megmutatja neki az utat. A Pilátus egy anya t?rténete, aki le akarja venni lánya válláról a kellemetlen terhet, amelyet ? maga jelent.
Tudatelégtelenség
￥11.20
Volt egyszer egy büszke város, Trója, melyet a g?r?g?k ?r?kre elt?r?ltek a f?ld színér?l. ?m egy maroknyi trójai, élén a h?s Aeneasszal útra kelt, hogy megtalálja új hazáját: így kezd?dik a Római Birodalom eredetmítosza. ?s így kezd?dik Szabó Magda regénye is, hogy Aeneast r?gt?n az elején, a menekülés k?zben váratlanul odaveszett feleségével, Creusával cserélje fel. A pillanat egy rendkívüli n? fájdalmasan szép és ironikus t?rténete. Egy n?é, akir?l mindenki azt hiszi, férfi. T?rténelmet ír, bejárja az alvilágot, látja a j?v?t, de nem ismeri a szerelmet. Imádott és rettegett félistenként kell élnie, holott nem vágyik másra, mint hétk?znapiságra. Halhatatlan, bár már megmenekülése pillanatában halott. Szabó Magda az antik világba helyezi a kiválasztottak magányának id?tlen t?rténetét. Színpompás fantáziája mitikus figurákat változtat hús-vér lényekké és sosemvolt isteneket b?v?l elénk. A mágiát minduntalan megt?r? kesernyés humor viszont mai m?vé, egy meghasonlott lélek modern eposzává avatja A pillanatot.
Tép?dések
￥28.53
A?Mózes egy, huszonkett???brahám és Izsák ósz?vetségi t?rténetének modern feldolgozása. Az ?brahámok a Horthy-kort, a második világháborút, a Rákosi-érát megélt és megszenvedett ?rettenetes” szül?k, nagyszül?k. Az Izsákok lázadó fiatalok, akik nem kíváncsiak felmen?ik múltjára, akart-akaratlan áldozatvállalásukra, szenvedéseikre, beteljesületlen szerelmeikre-vágyaikra, elrontott életükre. Nem hajlandók áldozatot hozni istenekért-eszmékért, a maguk útját akarják járni. Egy ?szigetre” vágynak, távol a vénekt?l, ahol együtt és maguk lehetnek. Gál Hugi és ?dám, Bartos Márta és Gyuri – a két testvérpár – csontkockán dobják ki, melyik lánynak kell teherbe esnie a ?nemzet mártírjának” fiától, a naivnak és jámbornak t?n? Miklóstól. Mert ? bizonyára kap majd egy lakást az anyjától nászajándékul. A játék azonban komolyra fordul: Hugi beleszeret Miklósba, és elhatározza: új életet kezd vele. Vajon Miklós is így akarja? Mikor újraolvastam a?Mózest, ugyanazt a késztetést éreztem, mint pár éve?Az ajtó?felelevenítésekor. Akkor elzarándokoltam Szabó Magda házához, hogy megbámulhassam azt a bizonyos ajtót, és ácsingózhassak a kerítés el?tt. A?Mózes?megjelenése után fiatalok tucatjai bukkantak fel a szerz?nél, csak hogy néhány szót válthassanak vele. Megrendülten t?prengek rajta, miféle szív és lélek lakozott ebben a t?rékeny testben, micsoda írói tehetség, hogy életb?lcsességét olyan er?vel tudta szavakba ?nteni, amivel embereket repít ki komfortzónájukból ? pusztán, hogy pár pillanatig megmerítkezhessenek valamiben, amir?l maguk sem tudják, mi, de a k?nyv hatására elementáris vágyként jelentkezik bennük. –?Singer Magdolna
Egy kis erotika
￥91.56
Vallomás csajozásról, rapháborúról, és magyar focivalóságról. "Curtis vagyok, az újpesti huligán, aki ?k?llel üti a n?ket, pénzért veszi a nézettséget és a hírnév reményében az utcagyerek stílust is hajlandó eldobni. Jól tudom, sokan ezt gondolják rólam, de azzal is tisztában vagyok, hogy a legt?bben csak irigyek a sikereimre, mások féltékenyek rám, mert a csajuk engem akar - vagy már le is csaptam a kezükr?l... Nekem viszont tiszta a lelkiismeretem, istenfél? ember vagyok, akit az imádott anyukája tart r?vid pórázon. Csak hát nincs k?nny? dolga velem: iskoláskoromban a rend?rségr?l szedtek ?ssze, mert egyedül szembe szálltam és téglákkal dobáltam meg egy busznyi kispesti drukkert; és azt is a családomnak k?sz?nhetem, hogy édesapám halála után a bátyám nyakon csípett, s elindította az újpesti focikarrierem. Jóllehet, engem maga alá temetett a mocskos magyar futballk?zeg és egy máig az NB I-ben edz?sk?d? szarházi megutáltatta velem a játékot, azt sem én, sem a Fradi-tábor nem felejti el soha, hogy egy "K?sz?n?m Istenem, hogy nem vagyok fradista" feliratú pólóban ünnepeltem a kecskeméti bajnoki címet az ?ll?i úti pályán. Labdarúgónak készültem, de rapperként ismert meg az ország és nem tagadom, minden pillanatát kiélvezem és kihasználom a zenélésnek: a klubtulajok komoly pénzt fizetnek, hogy náluk csináljak bulit, és míg a korombeli srácok prostikat vesznek, engem a csajok ráncigálnak az ágyba. De még mindig érnek meglepetések... T?led kérte már anyuka, hogy a szeme el?tt tedd magadévá a lányát? Vagy téged utaztatott már ki külf?ldre n? csak azért, hogy veled t?lts?n néhány éjszakát? Na, ugye! Curtis, az utca álma."
Arena 13
￥48.97
Cele 24 de studii, reunite i rearanjate, uneori i cronologic, de regul tematic, dau seam, ajuttor, asupra preocuprilor mele fa de cultura rusa din secolele XIX si XX. Ele sunt, cum am spus, complementare celor patru ntreprinderi unitare dedicate aceluiai domeniu. Primordiale rmn acelea. Acest volum nu urmrete dect s-i ajute pe cei n continuare sau din nou dornici s ptrund o mare cultur a lumii.Utilitatea e dispreuit, la noi, de muli intelectuali. Ei rvnesc mereu genialitatea. Geniul Tolstoi voia s fie util. Personal in dintotdeauna s m conformez ndemnului su.“ – Ion Ianoi
Думай як фр?к
￥29.84
Cosi, riunendo la precisione della forma metrica alla precisione del linguaggio, io ho potuto fare un'opera che è stata intesa parte a parte (e io lo so, perché recitando i miei sonetti vedo in volto i miei uditori) a Napoli come a Roma, e sarà intesa parte a parte a Milano come a Venezia (1894) Un "petit chef-d'uvre", un piccolo capolavoro, come giustamente scrisse Henri Montecorboli presentando ai lettori francesi quello che in Italia fu il caso letterario dell'anno 1894, il poemetto di Cesare Pascarella (1858-1940) che in una incantevole e coerente sequenza di cinquanta sonetti racconta in romanesco "La scoperta de l'America"; o meglio: la sua storia magistralmente riletta e narrata in un'osteria, tra la bevuta di un bicchiere e un altro di vino, da un "Romano de Roma" in un misto, rimasto inconfondibile, di erudizione sui generis e di ironica, sagace e malinconica fantasia popolare. SOMMARIO: Un "petit chef-d'uvre", un piccolo capolavoro... - La scoperta dell'America - Il Caffè Greco - Villa Gloria. LETTURE CRITICHE Ugo Ojetti, Colloquio con Cesare Pascarella - Dino Mantovani, Poeti romaneschi: Cesare Pascarella - Henri Montecorboli, Un poème italienne sur la découverte de l'Amérique - Caras y Caretas (Buenos Aires, 1899). OPERE GIOVANILI Er Fattaccio - Cose der monno - Er morto de campagna - La serenata - Sonetti -LE COLLANE "IN/DEFINIZIONI" E "CON(TRO)TESTI"
Пробуй, не зупиняйся
￥16.92
Oblik du?e Gordane Beni? nije mjesto nikakve zatvorenosti, nego otvorenosti i gostoljubivosti za svjetlost, koja u oniri?kome transu donosi i sjaj i tamu prapo?etka. To je - kako pi?e autorica - jo? uvijek ?isto mjesto na?ega velikoga i??ekivanja, to je mjesto gdje i du?a slobodno bira i svoje no?ne zvijezde i svoje danje puteljke, svoje oblike putuju?i kroz nimalo joj sklonu stvarnost, stvarnost koja doslovno, sada ?u napisati ono obe?ano o poni?enju - poni?ava sve tragove ljudskoga duha izvan op?eprihva?ene znanstveno/tehni?ke matrice i umjetnosti u periodu vlastite industrijalizacije i poodmakle desupstancijalizacije. Pjesni?ki dar kojim Gordana Beni? danas podaruje hrvatsko pjesni?tvo vrijedan je i vi?e nego po?tovanja. Stoga nam ne preostaje ni?ta ino nego ?ekati njezine sljede?e, koliko mudre toliko i odmetni?ke, rebelijanske knjige - ne da bi najavljena pentalogija dobila svoje kona?no izdanje, pa tako mogla biti akademski i ino uskladi?tena (?itaj: umrtvljena) kao jo? jedan ambiciozan pjesni?ki projekt hrvatskoga pjesni?tva, nego da sve oko sebe bar jednom u no?i i danu pogledamo u punoj, nezakrivenoj svjetlosti. Delimir Re?icki
Legjobb dolog, ami megt?rténhet és más írások
￥58.29
31 interjú két k?tetben a 13. kerület híres lakosaival Sztankay Istvántól Schweitzer Józsefen és Beke Katán át Spiró Gy?rgyig. ?letinterjúk: ?dám Gy?rgy agykutató, Antalóczy Attila népm?vel?, Arató Gy?rgy építész, Arató István fest?, Bánffy Gy?rgy színész, Bánki ?rpád f?szerkeszt?, Baranyi Ferenc k?lt?-m?fordító, Beke Kata oktatáspolitikus, Csáji Attila fest?, Hegyi Gyula EU-képvisel?, Kéri László politikai kommentátor, Léner Péter rendez?, Lendvay Kamilló zeneszerz?-karmester, Mester ?kos újságíró, Nemeskürty István irodalomt?rténész, Ormos Mária t?rténész, Pataki Ferenc szociálpszichológus, Pet? Iván politikus, Petschnig Mária Zita k?zgazdász, Popper Péter valláspszichológus, Rajk László építész, Schweitzer József f?rabbi, Spiró Gy?rgy író, Szávai János író-m?fordító, Szabó István filmrendez?, Szathmáry István idegorvos, Szelényi Iván szociológus, Sztankay István színész, Tóth József politikus, Vámos Tibor mérn?k, Vigyázó Miklós kanonok.
100 de remedii naturale pentru copilul t?u
￥81.67
La Zürich, c?nd intri ?ntr-un magazin, spui ?Grüetzi“, la Berlin, ?Hallo“, la Buenos Aires, ?Ola“, un ?Hallo“ ?ntors pe dos, poate unde-i pe emisfera cealalt?, la Viena, ?Grüss Gott“, dar ?i la Sibiu, acum 60 de ani, se spunea tot ?Grüss Gott“. Timi?oara nu cred c? f?cea opinie separat?, c? unde-i unu’ nu-i putere, o ?tie tot rom?nu’, dar nici Budapesta n-avea de ce s? fac? mofturi, de vreme ce Sisi, superba ?mp?r?teas? a Austriei, devenise regina Ungariei, datorit? unui foarte cool conte maghiar... cam a?a se ?ncruci?eaz? ?i limbile. ?Grüss Gott“ ?nseamn?: ?Salut?-l pe Dumnezeu“ sau ?Domnul s? te aibe ?n paz?“. Din binecuv?ntare a ajuns marcaj de grani?? a fostului imperiu habsburgic. Gata. Mi-am f?cut intrarea ?n scen?. De fapt n-am vrut dec?t s? v? spun ?Bun? ziua“. (Nora Iuga 29 decembrie 2009)
El Camino
￥57.31
O monografie de referin?? asupra operei argheziene. O capodoper?, pentru prima dat? ?n Colec?ia Edi?ii definitive.
tiin?a ?i experien?ele ?n pragul mor?ii.
￥81.67
Rstimp de douzeci de ani, sub egida acestui prestigios Club de Dialog – Ideea European – au fost organizate numeroase dezbateri, turnee, lecturi publice, conferine, ntruniri, simpozioane, att n ar, ct i peste hotare. M refer, n aceast ordine de idei, la Conferinele Modele Europene. Friedrich Nietzsche, Marx i Nietzsche. Vinovai fr vin, Modele europene. Ion Ianoi, Eugen Negrici. Iluziile literaturii romne sau Nicolae Breban. Trdarea criticii (...) in deopotriv la toate. Unele dintre acestea, multe – majoritatea! – au fost gndite de subsemnata mpreun cu romancierul Nicolae Breban, fiind rodul unei prietenii, al unei compliciti de litere rare – a spune, citnd-o de fapt pe Magda Ursache, unice – cum sunt, de pild, dezbaterile dedicate crilor-eveniment: Iluziile literaturii romne de Eugen Negrici i Trdarea criticii de Nicolae Breban, ca s citez exclusiv dou, oprindu-ne aici. Dar, m ntreb, iar i iar, de ce ne-am opri Nu spunea Blaga, oare, ntr-un vers memorabil: Orice nceput se vrea fecund“ Douzeci de ani sunt un nceput!Destinul nostru este literatura, spuneam ani de-a rndul, parafrazndu-l pe Napoleon, repetnd, iar i iar, aceast afirmaie gnomic, nu rareori, c pe o rugciune, ca pe o litanie, cu smerenie, iar, uneori-adeseori, cu spaim, ntruct – iubindu-l atroce pe sihastrul de la Torino, da, pe Nietzsche cel unic, cel hamletian – tiam, da, tiam, cine se joac de-a destinul... devine destin.“ – Aura Christi
