Kellen felpaprikázott hangulatban lépett be az irodába, majd táskáját az asztalra csapva, nekiállt, hogy levetkzzn. Kabátját a fogasra akasztva, gyors pillantást vetett a tükrbe, és akkor látta meg, hogy a haja ott hátul, égnek áll. s így jtt végig az utcán! Az ágaskodó tincset lesimította, stét szemüvegét pedig kicsit feljebb tolta az orrán. Nem volt rá igazán szüksége, csupán kis dioptria volt az egyik lencsén, de úgy gondolta, a negyvenes évei elején érdekesebbé, modernebbé, talán fiatalosabbá is teszi, a stétített foncsorozású, divatos szemüveg. Ez tette-e, vagy csak a sors játszott vele aznap reggel, de minden balul üttt ki. A szemüvegtl függetlenül, stéten látta az egész világot, és benne nmagát. Ekkor kopogtak az ajtón, és a kolléganje lépett be. A harmincas, vrs kis nt lopva gyakran elnézegette, amint eltte haladt a folyosón. Jó alakú, frissen elvált asszony volt, gyerek nélkül. Azt ugyan nem tudta, van-e valakije, mégsem mert kezdeményezni. A n most mosolyogva üdvzlte, majd rákérdezett: hallottam, a kisfnk megjegyzést tett a késésedre. Mi volt veled ma reggel , minden balul üttt ki – és elkezdte mesélni a kálváriáját. A n láthatóan érdekldéssel hallgatta. Azért ezt te eltúlzod egy kicsit – mondta. Nem olyan stét a világ, amilyennek te látod! Végül is, gondolj csak bele. Sikerült bezárnod a lakásajtót Igen. Elcsúsztál a vizes kvn Nem. Na, de a járdán! – vetette kzbe. De nem trt el egyetlen csontod se! Még a kabátod se lett piszkos! Igaz. Beértél a munkahelyedre Hát persze, de el is késtem! Fejedet vették Nem. Na, látod! Vedd csak le ezt a stét szemüveget, azon keresztül látod te olyan stéten az eseményeket! Azzal, hogy szavának érvényt szerezzen, a kis vrs odanyúlt, és olyan gyengéd mozdulattal vette le az orráról a szemüveget, hogy az flért egy cirógatással! Egész melege lett tle. Lehet, hogy mégis kezdeményezhetne valamit ennél a kis nnél!”

Sikerül-e a vándordiáknak kiszabadítani Arabella hercegkisasszonyt, aki az Ezerarcú Szellem fogságában raboskodik? Évszakmesék. Tavasz után nyár, nyár után az ?sz, majd a tél. Így változnak az évszakok örökös körforgásban, mióta világ a világ. Falevelek hullnak, hópelyhek szállingóznak, tavaszi virágok nyílnak, sárgán izzik a nyári nap. Minden évszaknak megvannak a maga sajátosságai, s a maga sajátos történetei.Sikerül-e a némi varázser?vel is rendelkez? vándorló diáknak kiszabadítani Arabella hercegkisasszonyt, aki az Ezerarcú Szellem fogságában raboskodik? Odaér-e Frida id?ben a Havas Hegyek Birodalmába, egy titokzatos jégcsillagot követve?  Megtalálja-e Kristóf a zöld ruhás hölgyet, akiért a szíve dobog, vagy vajon megleli-e Roland király h?n áhított boldogságát? Kik azok az évszaktündérek, és miért segítenek h?seinknek?Mindezekre a kérdésekre választ kapunk, ha végigkövetjük, miként alakul a könyv szerepl?inek sorsa, s közben betekintést nyerhetünk a tündérek varázslatos, csodákkal teli világába is.

Un roman scandalos, genialoid.Poetul poate fi considerat un Paganini al poeziei, ?in?nd sub b?rbie, ?n locul unei viori Stradivarius, un dic?ionar. Din fericire, crea?ia lui nu s-a risipit ?n aer, asemenea unui recital, ci s-a p?strat, fie ?i ?n dezordine, ?n caiete, ?n c?r?i ?i reviste, ?n memoria computerului, pe dischete.

Wesselényi naplója Széchenyivel tett híres nyugat-európai útjáról. 1925 óta az els? teljes kiadás.

Atanar a civilizációtól távol, egy gyors folyású, hegyi patak partján tér magához. Megd?bbenve tapasztalja, hogy emlékeit elvesztette, eddigi életéb?l semmire nem emlékszik. Ki ?? Honnan j?tt? Hová tart? A múlt felderítésére egyetlen esélye egy r?vid levél, mely átázva kerül el? mellénye zsebéb?l. Ennek nyomán elindul, hogy felderítse múltját, ám hamarosan megtapasztalja, hogy ez nem olyan egyszer? dolog. ?tja során számtalan ellenséget, akadályt kell leküzdenie, mert ez a világ veszélyes, és a gyengék nem sokáig élnek. Azonban értékes barátokra is szert tesz kalandozásai során. ?s k?zben egy percre sem felejti el célját: felkutatni elveszett múltját. A nyomok végül egy távoli grófságba vezetnek, ahol furcsa dolgok t?rténnek…

Cartea reprezint? o minimonografie spectaculoas? despre proza, publicistica ?i poezia unuia dintre cei mai mari poe?i interbelici, Tudor Arghezi. M.V. Buciu are un instrumentar critic adus la zi, ca ?i bibliografia de altfel, aten?ia exegetului fiind focalizat? asupra operei acestui mare scriitor, contestat vehement ?n perioada post-decembrist?. ?n esen??, monografia lui M.V. Buciu, constituie o temeinic? tentativ? de rea?ezare a lui Tudor Arghezi ?n actualitatea literar?, readuc?nd ?n discu?ie, dar nu mai pu?in ?n actualitate, complexitatea personalit??ii argheziene, un urma? al poetului na?ional, Mihai Eminescu.

Az els? két történet a Világállamban játszódó disztópia. A  Haszontalan mágia f?szerepl?je a szürke kishivatalnokként él? Jim Scone: kezébe kerül egy ?srégi recept. A vegyület felszabadítja az ember mentális képességeit. Scone képes lett a múltba pillantani. Így kiderítette, hogy ki er?szakolta meg brutálisan a komputerosztály csinos, fiatal alkalmazottját, aki emiatt öngyilkos lett. Ám hiába a különleges képesség, a nyomozók ?t tartják tettesnek és elmegyógyintézetbe csukják.A K?folyam egyrészt a Spear ?rhajó parancsnokának, Estellnek és a különös planéta lakójának, Ellteának története, másrészt a Világállam nev? diktatúra utolsó éveir?l, a változásról szóló novella.A szürke ország cím? hosszabb elbeszélés átmenet a valós történelmi korrajz és egy fantázia szülötte jöv? között. A közelmúlt eseményei: a kilencvenes évek közepe, a f?h?s egy pályakezd? újságíró hölgy; a jöv?beni események legyenek meglepetés...

A Viszkis rabló visszatért. A legenda tovább él - igaz, már csak a képzeletben. Ambrus Attila els? regénye alighanem zavarba ejti az olvasót. Valóság és fantázia keveredik benne megannyi izgalommal, akcióval, váratlan fordulattal. A nyers, szókimondó stílusban megírt cselekményben megelevenednek bankrablások, a császári élethez tartozó hódítások, a szegény, kilátástalan gyerekkor emlékei, no meg a b?rt?nben átélt, kit?r?lhetetlen napok. A f?h?s valóságos haramiává válik, mert újra rabol, s?t gyilkol is, mik?zben szerelemre és talán normális életre vágyik. A Viszkis rabló visszatér, de most nem elégszik meg a kisebb zsákmánnyal. A Magyar Nemzeti Bank páncélautóját veszi célba: megtervezi, el?készíti és csatlósaival bele is vág az évtized balhéjába. Ambrus Attiláért egykor a fél ország rajongott, s mindenki azért szurkolt, hogy ne kerülj?n rend?rkézre. Az általa kreált f?szerepl? talán kevésbé lesz szimpatikus, mint a Viszkis a valóságban, de hatással lesz ránk, az egészen bizonyos. Szeretjük és utáljuk egyszerre. Ha elkezdjük olvasni a t?rténetét, már nem szabadulunk t?le. A K?nyvjelz? magazin 2015. decemberi számában megjelent cikk: Ha nem kerül?k b?rt?nbe, már nem élnék

Marele romancier face o incursiune ?n trecutul nu foarte ?ndep?rtat al Rom?niei, trat?nd anii dictaturii ro?ii f?r? p?rtinire, ?ncerc?nd o radiografie crud?, impar?ial? ?i – lucru extrem de rar ?n Balcani – radical? a unei jum?t??i de secol de istorie.Cartea e destinat? studen?ilor, elevilor, profesorilor, precum ?i publicului larg de cititori.

A negatív érzelmek - mint a b?ntudat, a düh, a kétség, a csalódás - nyomot hagynak a lelkünkben. Minél hosszabb id?n át vagyunk kitéve ezeknek a rossz érzelmi állapotoknak, annál maradandóbbak lesznek a nyomaik is. Kurt Tepperwein kifejlesztett egy eredményes lelki méregtelenít? módszert, amellyel fel tudjuk frissíteni, s?t úgyszólván újraéleszthetjük a lelkünket. Meggy?z? és k?nnyen alkalmazható programmal magyarázza el az okokat; hogy hogyan szabadulhatunk meg a negatív mintáktól; és hogy mely tényez?k segítik a lelki higiénét. A nélkül?zhetetlen tanácsadó k?nyvet egy sor személyes kérdéslista és az ?nvizsgálat elvégzéséhez való gyakorlati útmutató teszi teljessé. "Ismerjük fel, hogy minden helyzetben megvan a lehet?ségünk arra, hogy eld?ntsük, mit állítunk a k?zéppontba, és hogyan akarunk reagálni. K?vessenek az úton, és meglátják, hogy minden bosszantó helyzetben van legalább egy olyan aspektus, amely hálára vagy ?r?mre adhat okot."

Várostrom, varázslat, lovagi torna. Mindez Balatónia szomszédságában, a fajszok f?ldjén, ahol az udvaronccá cseperedett Rév Fül?p újra fontos szerepet kap, és azt is megtudja, mi a teend?, ha j?nnek a siófok. De hova lehetett Fajszf?ld uralkodója, Hatodik (Torkos) Hollád király, aki sz?rén-szálán elt?nt?

Cred ?n sensibilitatea publicului fa?? de un teatru al ideilor, dar ?i fa?? de un teatru de ac?iune fidel formelor clasice. Cu riscul de a fi considerat un manierist, accept aceast? etichet?, dac? ?mi aleg drept modele nume ca Montherlant, Camus, Vallejo sau Camil Petrescu. Am ?ncercat s? tratez una dintre marile teme ale dramaturgiei universale, care ?ncepe cu vechii greci ?i se ?mpline?te ?n teatrul clasic francez: conflictul dintre datorie ?i pasiune. Drama apare atunci c?nd cele dou? imperative devin divergen?e ?i ea se poate reg?si ?i azi de la marii lideri politici la oamenii de r?nd. Dar pentru a o ilustra am ales varianta teatrului istoric, deoarece (pentru a-l cita pe Henri Rochefort ) ?viitorul, ?n momentul de fa??, pare at?t de sumbru, ?nc?t am sim?it s? m? hr?nesc o vreme cu trecutul". Drama personajelor mele, fie c? este vorba despre Ugo, fie c? este vorba despre printul Rudolf, este e?ecul ?nregistrat ?n ?ncercarea de a le g?si un liant, de a le ?mp?ca. Am v?zut ?n Rudolf de Habsburg un adev?rat profet al lumii moderne… care a prev?zut toate catastrofele secolului al XX-lea ?i a ?ncercat s? orienteze politica austriaca ?ntr-o alta direc?ie. Dar via?a sa privat?, departe de a fi un model, a dejucat acest plan. El dispare pentru c? nu-?i mai g?se?te locul ?n lumea lui, ?n timp ce Ugo d’Este ??i accept? sf?r?itul din acela?i motiv. (Corneliu ?enchea)

nainte de orice altceva, Poezia de la Gndirea este o carte despre slbiciunea conceptelor. Ce mai definesc azi cuvinte precum tradiionalism sau modernism ntre rzboaie, termenii au polarizat probabil toate disputele, nelsnd n stare de neutralitate aproape nimic. Nu-i vorba, nu ideologiile fac literatura. Iar cnd este vorba despre poezie, lucrurile sunt cu atat mai complicate. Or, privind napoi cu suspiciune, Mircea A. Diaconu realizeaz nu doar o descriere comparativa a principalelor constante ale poeziei de la Gndirea, ci si o anatomie – sceptic mcar – a conceptelor n disputa lor cu realitatea de fapt. Criticii conceptelor – dublate de o ncercare de refundamentare a lor – i rspunde o analiz minuioas, fr parti-pris-uri, a realitii de fapt. n distana aceasta, dintre concept i realitate, ptrunde ochiul deopotriv al istoricului i al criticului literar. Iar ceea ce rezult nu mai este o sum de adevruri apodictice, ci o proiecie hermeneutic fundamentat interogativ.

Annyit már most nyugodtan elmondhatok, hogy akárcsak A n? cím? k?nyvnél - amely alapjában véve nem csupán a n?r?l szólt -, menet k?zben már itt is tudtam, láttam, hogy ez a k?nyv sem tisztán csak a férfiról fog szólni. Szerettem volna sok mindent beletenni a férfiasság kérdésér?l, a b?ntudat megoldásának az elkezdésér?l, a gyászról, halálról, búcsúról, elengedésr?l, virágokról, ?nmagamról. Tényleg sok mindent. Válaszokat egy sor kérdésre. Felvetéseket a pasikkal kapcsolatosan. Hogy például "miért élt a párom nyolc hónapig egy másik csajjal párhuzamos életet mellettem, mik?zben azt bizonygatta, hogy mennyire szerelmes belém?" A minap kaptam egy ilyen e-mailt! ?pp karácsonykor robbant szét a dolog... Amikor ez a k?nyv készült, k?rbetelefonáltam egy csomó pasit, akit ismerek. A tinédzserekt?l kezdve az ?tvenesekig valamennyiüknek ugyanazt a kérdést tettem fel: mit?l érzik magukat férfinak. A kérdésre, hogy mit?l érzik magukat férfinak, a pasik egy jelent?s része azt felelte, hogy ezen ?k még soha nem gondolkodtak, és ez a kérdés eléggé meglepetésszer?en érte ?ket... Holott a n?k esetében az utóbbi ?t-tíz év másról sem szólt, mint hogy definiálják, mi az, hogy n?... ?gy t?nik, ezek olyan dolgok, amelyekr?l a pasik általában nem beszélnek. Vagy csak nagyon felületesen. Magáról a férfilétr?l... Azért nem, mert "ez teljesen magától értet?d?", hogy az illet? férfi. Fel sem merül, hogy ezt bármi megkérd?jelezhetné..."

O carte pasionant i minuios documentat.“ – Le Figaro Littéraire Dac exist o dinastie care s ntrupeze Europa, aceea este Casa de Habsburg“, scrie Jean des Cars n debutul acestei cavalcade pasionante prin istoria zbuciumat a Europei. Destinul prodigios al Habsburgilor ncepe, n cheie minor, n secolul al XI-lea, ntr-o fortrea situat n cantonul elveian Aargau, prinde aripi n 1273, odat cu alegerea, cu totul neateptat, a contelui Rudolf de Habsburg ca mprat al Sfntului Imperiu German, i i ncheie epopeea monarhic la Schnbrunn, pe 11 noiembrie 1918, cnd Carol al IV-lea semneaz actul de renunare la coroana imperial a Austriei. Vreme de apte secole, Habsburgii au dominat o mare parte a Europei, a Orientului Apropiat i a Americii de Sud. Cuceritorul Carol Quintul, reformatoarea Maria Tereza, Franz Joseph i legendara sa soie Sisi, Zita, suverana datoriei, sunt doar cteva dintre figurile emblematice ale acestei familii excepionale, care a marcat istoria. Nendoielnic, dispariia lor semnaleaz prbuirea unei lumi, dar numele lor rmne venic sinonim cu nflorirea artelor, grandoarea politic i identitatea european. Pentru alctuirea acestui volum incitant, n care faptul istoric documentat se ntlnete fericit cu excursul jurnalistic profesionist i bine calibrat, dar i cu o anecdotic ncnttoare, Jean des Cars, talentat raconteur i recunoscut cronicar al marilor monarhii europene, a consultat arhive, a vizitat toate locurile-reper ale dinastiei, a realizat interviuri i a cules mrturiile inedite ale mprtesei Zita i ale arhiducelui Otto de Habsburg. Istoria este plin de maiesti individuale, ns Habsburgii ntruchipeaz maiestatea dinastic. [...] A ajunge s nu mai constitui doar o familie, s nu mai reprezini doar o ar, ci un agregat de naiuni, a stpni jumtate din Europa i o mare parte din America, a purta o coroan mai grea chiar dect coroana Imperiului Britanic, dar a te plimba, n acelai timp, prin Prater, cu o umbrel sub bra, iat un spectacol pe care omenirea nul va mai vedea vreodat.“ – Paul Morand n 1919, prbuirea imperiilor i, apoi, o redivizare geografic arbitrar elimin de la conducere familii vechi i puternice, cum ar fi Romanovii, Hohenzollernii i Habsburgii. Dup veacuri de prestigiu i influen, vechile case domnitoare sunt terse de pe hart, asasinate sau surghiunite. Dar, n timp ce familiile imperiale din Rusia i din Germania au fost nevoite, ulterior, s se mulumeasc, dup caz, cu nostalgii discrete, compromisuri regretabile sau reabilitri tardive, Habsburgii au luptat mpotriva anihilrii progresive la care erau supui, ripostnd chiar fa de ostracizarea care le era impus. Nu fr eforturi sau adversiti umilitoare, ei au reuit s triasc, s i refac imaginea, s existe din nou, s impun respect fa de numele lor nainte de anii ’40 i s redobndeasc un loc att n memoria vechii Europe, ct i n noua construcie european, ceea ce este un lucru excepional.“ – Jean des Cars

jabb külnleges világba nyerhetnek betekintést azok, akik Kordos Szabolccsal tartanak ezen a kontinenseken átível utazáson. A hatalmas siker Luxushotel, Hungary szerzjének új knyvében elárulják titkaikat a magánrepülgépeken dolgozó magyar légiutas-kísérk, valamint megszólalnak a diszkont- és a hagyományos légitársaságok sokat látott alkalmazottai. Megosztják a szerzvel így az olvasóval is trténeteiket a fldi kiszolgáló személyzet tagjai és a mindent elnyel gyomrú tehergépek magányos pilótái.Szeretné tudni, miért éri meg 20 millió forintot klteni egyetlen repülútra, ha mindssze négy percet tlt a helyszínen az ember Kíváncsi rá, hogyan reagált a magyar legénység egy máig titokban tartott gépeltérítési kísérletre Megismerné, milyen krülmények kztt élnek a pilóták és a légiutas-kísérk a Kzel-Keleten Mi az igazság a Mile High ClubrólHa érdeklik a mindennapok 10 kilométerrel a fld felett, és a repültéri élet valósága, akkor az Airport, Hungaryt rmmel forgatja majd.

Evie Snowt id?s korában, álmában, a szerettei k?rében ragadja el a halál. Ki az, aki nem ilyen békés eltávozásra vágyik? Amikor azonban megérkezik a mennyország kapujába, rá kell d?bbennie, hogy újra huszonhét éves, és az ajtó nem nyílik. Ahhoz, hogy átjuthasson rajta, meg kell szabadulnia a lelkére nehezed? terhekt?l: három titoktól, amely fél évszázadon át nyomasztotta ?t. Fel kell tárnia titkait, miel?tt kés? lesz. Evie csodálatos utazása során t?bbet tanul az életr?l és a szerelemr?l, mint azt valaha képzelte volna, s talán a rég elvesztett szerelméhez vezet? utat is sikerül megtalálnia. ? Varázslatos regénnyel lepte meg rajongóit Carrie Hope Fletcher, aki az egyik legnépszer?bb fiatal sztár és nemcsak hazájában, Angliában. Népszer? West End-énekesn?, százezrek által k?vetett youtuber, író, második k?tete ez - és egyben els? regénye. ?Napokkal megjelenése után, ahogy el?z? k?tete is, azonnal a Sunday Times els? számú bestsellere lett.

Az Einstein-prófécia után itt az újabb misztikus t?rténelmi thriller a 15 nyelvre lefordított amerikai bestseller szerz?t?l, Robert Masello-tól.Frank Slater katonai járványügyi szakért?nek hadbíróság elé kell állnia, de a büntetése végrehajtása alól rejtélyes okokból felmentik. Nem sokkal kés?bb, olyan állásajánlatot kap, amelyet senki nem akart elfogadni.El kell utaznia egy kis szigetre Alaszka k?zelében, és fel kell derítenie egy életveszélyes jelenséget: az ?r?k jég olvadásnak indult, és kivetette magából egy egész kolónia f?ldi maradványait.A településnyi emberrel a rettegett spanyolnátha végzett 1918-ban és Franknek meg kell állapítania, hogy a maradványok hordozzák-e még a halálos vírust.A Romanov-kereszt egyszerre újabb teória a t?rténelem egyik legnagyobb rejtélyér?l, kül?n?s k?rülmények k?zt játszódó szerelmi t?rténet, és lélegzetelállító thriller a természetfelettir?l. "Ebben a leny?g?z?, humoros és hátborzongatóan természetfeletti thrillerben Robert Masello ügyes kézzel fonja egymásba az orosz uralkodócsalád halálának t?rténetét egy új, világméret? influenzajárvány lehet?ségével. Adjunk a keverékhez még egy falka vérszomjas farkast, néhány él?halottat, egy vérfagyasztó befejezést, és egy magával ragadó, letehetetlen olvasmányt kapunk. A kifinomult próza és t?rténetsz?vés folyamatosan biztosítja Masello helyét ennek a népszer? m?fajnak a csúcsán."- Publishers Weekly

Neked talán sikerül, mert fiatal vagy, én nem fogok visszatérni.” Marceline Loridan-Ivens édesapjának szavai ezek, amelyeket 1944 tavaszán a franciaországi Drancyban mondott az akkor 16 éves lányának, mieltt az auschwitzi, illetve a birkenaui haláltáborba deportálták volna ket. A férfinak igaza lett, lányát pedig azóta is kísértik ezek a szavak. Soha nem tudta feldolgozni, ami trtént, így most megírta, egyszeren, szikár stílusban annak az embernek, akit a világon a legjobban szeretett: haláltáborban meggyilkolt édesapjának. Loridan-Ivens gynyr vallomása az elmúlt évek egyik legnagyobb irodalmi sikere volt. Loridan-Ivens az apa-lánya kapcsolat legmélyére hatol. Precíz, visszafogott mesterm…” - Financial Times Mély, megragadó, és mégis knnyed. Mintha minden egyes mondat az emberi szenvedés és túlélés gondolatát sugározná.” - Sunday Times Hátborzongató és gynyr knyv.” - Independent Az egyik legremekebb, legknyrtelenebb knyv, amit valaha írtak.” - Guardian

Egy nem mindennapi gyerekkori barátság lélegzetelállító t?rténete, amely kiállja az id? próbáját. Gustav Perle egy svájci kisvárosban n? fel, ahol a II. világháború sz?rny?ségeib?l csak halk visszhang jut el. Egyedüli gyerekként nevelkedik imádott édesanyjával, Emilie-vel, aki meglehet?en mogorván bánik vele. ?sszebarátkozik egy vele egykorú tehetséges és jó esz? zsidó fiúval Anton Zweibellel, az ígéretes zongoristapalántával.A regény Gustav családjának t?rténetét k?veti nyomon, feltárja az anya antiszemitizmusának gy?kereit, amelynek kihatása lesz fia és legkedvesebb barátjának életére is. Visszatekintés a háborús évekre és egy lelkiismereti ügy kellemetlen k?vetkezményeire, és el?re nézés két életútra, két karrierre; egy szállodatulajdonoséra és egy zongoram?vészére.A Gustav-szonáta a barátságról szól: a szenvedélyes szeretetr?l, az eltávolodásról és a küzdelemr?l. Er?teljes és mélyen megindító m? az egyik legnagyobb kortárs regényíró tollából.?A szeretet és irigység mesteri elbeszélése.” – The Guardian“Egy t?kéletes regény az élet t?kéletlenségér?l” – The Observer“Tremain egy géniusz.” – The Times"Végletes és fájdalmas szépség. Briliáns regény; Tremain a legnagyobb brit írók egyike.” -Salman RushdieRose Tremain 1943-ban született Londonban. Regényei és novellái világszerte 27 országban jelentek meg, számtalan díjat nyertek, beleértve a Sunday Express ?v K?nyve Díját a Restoration-nel (a regényt Booker-díjra is jel?lték). A Sacred Country-val Franciaországban elnyerte a ?Prix Femina Etranger”-díjat, a Music and Silence-szel a Whitbread ?v K?nyve díjat, és a Road Home-mal 2008-ban a regényeknek járó Orange-díjat. 1995-ben a Restoration-b?l Változások kora címmel filmet forgattak, és 2009-ben színpadra is vitték. Legújabb regénye a sokat dicsért Gustav-szonáta, amiben Rose ?páratlan tehetsége csúcsára érkezett” (Observer).Rose Tremain korábbi regénye Színarany címmel jelent meg magyarul a Park Kiadó gondozásában.

– Van valami, amiért még mindig haragszol az elmúlt évekbl – néztem a szemébe, amikor megálltunk a kapunkban. – Nem. Nincs – szólt szintén, némi tprengés után. – Neked – Azt hiszem, nincs – ismertem be, és komolyan is gondoltam. – Viszont – tettem hozzá, amolyan "azért ne nyugodj meg" pillantással – nehogy azt hidd, hogy Benot nem jelentett nekem sokat. – Gondolom. De a te kitalált barátodat Jérome-nak hívták – emlékeztetett mosolyogva. – Részletkérdés – nevettem el magam, aztán a vállába fúrva az arcom, szorosan átleltem. – rülk, hogy az elmúlt négy évem minden egyes napja rólad szólt – suttogtam alig hallhatóan. Cortez kissé eltolt magától, hogy a szemembe tudjon nézni, majd hosszasan megcsókolt, engem pedig elnttt a forróság a hajnali hvsben. Azt hiszem, ezt végleg megbeszéltük.”