购物车
个人中心
Beyond Good and Evil
￥8.09
Beyond Good and Evil
Treasure Island: Bilingual Edition (English – Spanish)
￥40.88
Treasure Island: Bilingual Edition (English – Spanish)
Albert: Bilingual Edition (English – Russian)
￥40.88
Albert: Bilingual Edition (English – Russian)
A House of Gentlefolk: Bilingual Edition (English – Russian)
￥40.88
A House of Gentlefolk: Bilingual Edition (English – Russian)
Crime and Punishment: Bilingual Edition (English – Russian)
￥40.88
Crime and Punishment: Bilingual Edition (English – Russian)
The Cloak: Bilingual Edition (English – Russian)
￥40.88
The Cloak: Bilingual Edition (English – Russian)
Povesti pentru fetite
￥40.79
Ianoi e viu, atent i emoionat de orice problem de parc acum abia ar ntra, aplecndu-se uor, sub naltul portic al Cunoaterii. Curios, profesnd acea dubl curiozitate, rar azi – fa de problem, dar i fa de cel ce o ridic. Fa de Fiin. Cultura romn se poate felicita, n zilele i anii notri un pic buimaci, unde Nordul valorilor pare a se fi rtcit undeva, n alte secole sau pe alte continente, c posed un cercettor, un profesor i un ins capabil de o asemenea cuprindere a unor platforme culturale att de auguste i, aparent, contradictorii. Unul din puinii supravieuitori ai acelei Mitteleuropa sapieniale, acei ndrgostii fr pricin de misterele artei i ale gndului, unul dintre acei, rari azi i n Europa, ce pesc uor peste granie istorice i mentale, rigide pentru atia, cu o graie, cu o uurin ce ne poate nela asupra acelui depozit afund de suferin i travaliu, de tenacitate unic pe care numai prezena unui ideal poate s-o explice. Iat unde putem gsi Idealul su Modelul, dezorientai nu rareori de propriile noastre ezitri i eecuri.“ (Nicolae Breban)Ianoi este un om pentru care problema morala exist, iar faptul acesta l aaz ntr-o postur extrem de fecund i de necesar, de mediator. ntr-o lume care devine tot mai conflictual, uneori n mod stupid, cu totul superficial i aberant. Ion Ianoi cred ca ne d o lecie de economie de conflict. Vd n aceast lecie i n persoana lui un model de senintate, de sinceritate intelectual, de europenitate.“ (Mircea Martin)[...] stilul Ianoi; un stil unic n cultura romn. Nu e vorba, n cazul d-sale, de cri de erudiie pedant, seac, ci de cri scrise cu un mare talent literar, cred eu, i cu extraordinare capaciti de evocare.“ (Gabriel Dimisianu)Am spus i cu alte prilejuri, am scris i cu alte ocazii c Ion Ianoi este un dar fcut literaturii romne. Oare avem puterea de a ne bucura de acest dar Avem fora de a-l onora i de a ne minuna de el, aa cum se cuvine Printre scriitorii romni, prietenul nostru e perceput drept un crturar evreu-maghiar atipic. Printre evrei e tratat drept un romn sadea. n Ianoi vd un model de prim rang, un mare crturar ce s-a nzidit n literatura romn, un scriitor care ar face onoare oricrei culturi majore a lumii. Ianoi este, apoi, un spectacol, n pofida felului su de a fi, aproape n ciuda sa...“ (Aura Christi)
Dosarele Scarlet: Sp?rg?toare la ?n?l?ime
￥40.79
Edi?ie alc?tuit?, coordonat? ?i ?ngrijit? de Iulian Boldea?Profilul c?rturarului Nicolae Balot?, pe care acest volum se str?duie?te s?-l contureze, adun? laolalt? expresivitatea, rigoarea ?i erudi?ia eseistului ?i criticului literar, dar ?i afectivitatea sublimat? a memorialistului. Sumarul c?r?ii e alc?tuit din mai multe texte semnate de Nicolae Balot?, relevante pentru concep?ia sa critic? ?i estetic?, dintr-o schi?? de portret apar?in?nd lui Matei Boil?, din dou? dialoguri ?n care se ?mpletesc accentele confesive ?i proiec?iile teoretice ?i din dou? sec?iuni exegetice. Prima, Interpret?ri, con?ine abord?ri ale operei critice sau memorialistice a lui Nicolae Balot? ?n ansamblul ei, ?n timp ce a doua, Lecturi, cuprinde analize aplicate asupra unei anumite c?r?i. La toate acestea se adaug? necesarele repere bio-bibliografice. Textele au fost ini?ial tip?rite ?ntr-un num?r al revistei Vatra consacrat lui Nicolae Balot?; a?a se explic? unele referiri ale autorilor la binecunoscuta revist? din T?rgu-Mure?. Le mul?umesc, ?i pe aceast? cale, domnului Nicolae Balot?, pentru amabilitatea cu care a r?spuns provoc?rii noastre, ?i celorlal?i autori, pentru disponibilitatea domniilor lor, f?r? de care acest volum ar fi fost imposibil de realizat.“ – Iulian Boldea
O precizie cu adev?rat ?nsp?im?nt?toare
￥24.44
Nu cred c trebuie s interpretm altfel referirile lui Clinescu la vechimea poporului romn dect ca o proiecie mitic a unor date istorice i, mai ales, a unor intuiii i ambiii personale. Dar chiar i aa, aceste idei meritau s fie formulate i ncarnate n imagini, aceste pagini meritau s fie scrise, fie i numai pentru clipele de reverie istoric i de mobilizare afectiv pe care ni le produc, pentru ficiunile verosimile pe care ni le propun cu atta trie i n care suntem liberi s credem cu propria noastr trie ca ntr-un alt posibil destin.“ – Mircea Martin
Radio ?n z?pad?
￥24.44
uneori moartea vinedac? lumea arde multe lum?n?ri,dar muribunda astanu pricepe,nu vrea ca inima s?-i crape ?nc? ?ise tot pune pe partea st?ng?ca s-o lini?teasc?,?i url? c?t poate:?sunt vie! de ce pleca?i?“
Literatura rom?n? pentru Evaluarea Na?ional?. Aplica?ii, teste, sugestii de rezo
￥30.82
Ar fi prea simplu s? dai fr?u liberlacrimilor pe coala alba, virginal? –ci tu te ?nc?p???nezi s? la?i un semn deslu?itdespre aleanul din sufletu-?i oprimat – ?ncercis? ?ntinzi pe h?rtie materia stelar? a unei pic?turialbastre; o ?mpingi ?ncolo ?i ?ncoace, caligrafiezi litere,le ?ns?ilezi ?n cuvinte ne?nc?p?toare – ?i e de parc??n interiorul pic?turii de cerneal?s-ar afla un ce viu ?i neostoit, care se zbates? r?zbeasc? ?ntr-o parte sau alta, afar? dincaptivitatea pungii elastice – un spirit vital, care?mpunge orbe?te, nereu?ind s? evadeze, blestemats? se chinuiasc? acolo,ve?nic...
Genera?ia mea
￥24.44
...A ine jurnal, a nu fi singur sub canonad. A duce n crc trupul cu multe rni al unui camarad, toate sngernde... El mai tria n momentul cnd l-ai aburcat n spate, dar nu mai prea n simiri. naintezi prin viscolul de gloane i schije, dintre care unele adorm scurt n carnea lui dens. Cel puin aa crezi, cel puin aa ndjduieti – c loviturile nu s-au oprit n tine. Dar poi fi sigur Prin canonad nainte, sau cine mai tie ncotro, snge a curs i se mai prelinge nc din trupul prietenului, sau i dintr-al tu Greutatea lui te deznoad, i simi cldura... Mai triete oare ntrebarea nu are nevoie de rspuns, oricum n-ai s te debarasezi de strvul lui: te-a aprat i o s te mai apere de lovitura mortal. (El, camaradul, el, jurnalul.) i de vzut cine dintre noi mai supravieuiete, vom vedea la urm, i spui.“ – Ion Lazu
Hamburger cu m?m?liga
￥81.67
La attea pricini care-mi ntresc convingerea c avem de-a face cu un poet remarcabil, a aduga i pe acela, deloc secundar, c n ciuda unui anumit nomadism al strilor de spirit ale poetului, el gsete mijloace foarte variate de a pune n scen sentimentul su, ceea ce face ca poemele s capete individualitate.“ – Cornel Regman
Poemul de diminea??
￥24.44
Sonete n-ai s? sco?i b?t?nd pe taste?i complet?nd trei strofe ?i jumateCu vorbe-plevi, cu furca adunatePe aria rom?nei limbi prea vaste;Nu-?i ies nici cu ?epu?a pus?-n coaste,Nici cu-nghiontiri ?n prip?, pe la spate,Cum nu aduni senten?e, pe-nserateDin tigva celor ce-au tr?it la Oaste...C? ies din taste doar voroave proasteS?-mproa?te broa?te din b?ltoace-opace,Cum in?i peltici ?i babe prost?nace?ngaim? t?lcuri, cum c? via?a iaste...Nu ies sonetele lovind ?n clape.Sub ele Inefabilul nu-ncape.
Destin, libertate ?i suflet. Care este semnifica?ia vie?ii?
￥51.50
Discursul acesta ?ndr?gostit este structurat din termeni care apar?in filosofiei sau esteticii, fiind grefat pe structura de discurs a celui mai prestigios mit al poeziei: mitul lui Orfeu ?i Euridice. Acest mit reprezint? cadrul unei fenomenologii a c?ut?rii ?i cunoa?terii Fiin?ei, care arunc? o lumin? ?n ad?ncul fenomenologiei Operei. Autorul porne?te de la premiza c? sensul unei opere nu poate fi c?utat ?i cunoscut dec?t ?n orizontul Fiin?ei. Poezia liric? la care se restr?nge demersul teoretic ?i critic al lucr?rii poate vorbi nu numai despre prezen??, ci ?i despre absen?a Fiin?ei, altfel spus, at?t despre ce este, c?t ?i despre ce nu este Fiin?a. Orice fenomenologie devine, ?n cele din urm?, ontologie. Periplurile hermeneutice sunt f?cute prin opera unor poe?i ca, bun?oar?, Eminescu, Barbu, Arghezi, Nichita.
Pesc?ru?ul
￥32.62
Chipul cotropit pe partea dreapt de urmrile unei intervenii chirurgicale pstreaz, n mare, farmecul i drzenia. Prul strns n cretet i barba abundent te-ar trimite cu gndul la marii pontifi hiperboreeni sau la preoii taoiti, dac vioiciunea i gesticulaia nu te-ar opri la timp. tie multe, dar mrturisete puine. Viaa l-a fcut prudent. Cine i va dezvlui spiritul profund Poetul i savantul nu au fcut niciodat concesii. Nici omul nu are pe contiin fapte grandilocvent-regretabile, dei a stat sub vremi, iar ideologia marxist i-a fcut pe muli s-i ascund spiritul critic.“ – Gheorghe Postelnicu
C?l?uzitorul de suflete
￥57.14
„Mai devreme decât niciodat?“, cum scriam într-un vers de tinere?e, ajunge la tipar materia înjum?t??it?, v?muit? a jurnalului meu de scriitor din perioada 1979-1989; cel din anii anteriori s-a pierdut, nu mai are rost s? explic în ce fel. Iar materia jurnalelor mele din perioada de dup? 1989, structurat? în dou? volume: Lamenta?iile uitucului ?i Gândirea înceat?, î?i a?teapt? editorul. ?i, implicit, cititorii…
Zece prozatori exemplari. Perioada interbelic?
￥48.97
Cum dispare, cu de la sine putere, realismul socialist, transform?ndu-se – ?n textele publicate dup? ‘90 – ?ntr-un ?realism atroce“, ce oglinde?te p?r?ile ?ntunecate ?i incendiare ale existen?ei? Minimonografia Nicoletei S?lcudeanu, critic, profesor ?i istoric literar, r?spunde sugestiv ?i pertinent la aceast? ?ntrebare, cartea ei constituind-o un manual indirect de istorie a literaturii postdecembriste. Cartea se adreseaz? elevilor, studen?ilor, precum ?i publicului larg de cititori.
10.32.
￥34.25
A Dublinban nevelkedett John Kavanagh vékony dongájú k?ly?k volt, akit az iskolában rendszeresen kínoztak és vertek a társai. Miután tinédzserként egyszer ?sszeverték az utcán, mert próbált egy járókel? védelmére kelni, úgy d?nt?tt, megtanulja megvédeni magát. Nem sokkal kés?bb már sportolókat edzett egy apró pajtában, és megszervezte ?rország els? kevert harcm?vészeti rendezvényeit. Aztán egy napon egy pimasz k?ly?k sétált be az edz?termébe. Conor McGregornak hívták. Az ír fiú a semmib?l érkezett, és néhány év alatt a világ egyik legismertebb sportolója lett… Két súlycsoportban is világbajnoki címet szerzett… Ma már egymilliárd forintért száll ketrecbe, és felkerült a világ legjobban keres? sportolóinak százas listájára… Szórakoztató stílusával, hipszter külsejével igazi médiasztár lett, és arra készül, hogy meccseivel futballstadionokat t?lt meg…Ebben a k?nyvben John Kavanagh két leny?g?z? élett?rténetet mesél el: a sajátját és McGregorét, mik?zben végigk?veti az MMA robbanásszer? elterjedését az egész világon. Kavanagh a ?Gy?zz vagy tanulj!” mottót a zászlajára t?zve már nemcsak a világ egyik legelismertebb trénere, hanem képvisel?je egy eszmének, amelynek lényege a kitartás, és a pozitív világszemlélet. Mert mik?zben ott állt az egész világ csodálatát kivívó McGregor mellett a legnehezebb pillanatokban és legnagyobb diadalok perceiben is, megtanulta, mit jelent a becsvágy, a fegyelem, a csalódás – mit jelent beteljesíteni valakinek az álmait. "Mindenkinek, aki tudni szeretné, hogyan k?vesse az álmait – egészen a célig." – Tony Parsons"Vannak emberek, akik képesek a feje tetejére állítani a világot. John Kavanagh és Conor McGregor ilyenek." – S. Kovács ?dám A szerz?r?lJohn Kavanagh, a Straight Blast Gym ?rország vezet?je, a világ egyik leghíresebb kevert harcm?vészeti edz?je. Versenyz?i k?z?tt találjuk a UFC pehely- és k?nny?súlyú bajnokát, Conor McGregort.
Egy bolond száz bajt csinál
￥14.39
A Buenos Aires-i h?ségben olvad a jégpáncél, amelybe évekkel ezel?tt zártam magam szégyenemben, amiért már nem vagyok fiatal… ?jjel-nappal tangózom! A testemen rég nem látott izmok rajzolódnak ki újra, az arcomról elt?nik a keménység, amellyel egész életemben azt üzentem a világnak, hogy er?s vagyok. Ha egyszer?bben akarnám kifejezni, amit érzek, azt mondanám: itt boldog vagyok! Megengedem magamnak, amit azel?tt soha: k?vetem a férfit, megadóan és feltétel nélkül. Táncolok, érzek, azaz élek! Pár hét alatt fokozatosan hántotta le rólam a rétegeket ez a város. Eleinte csak a h?ség: levettem zárt, hosszú ujjú ruhámat, és felvettem egy ujjatlan, mélyen dekoltáltat. Majd j?tt a meglepetés, hogy tetszem – így, ahogy vagyok! Bátran érezhetem magam megint szépnek, amir?l otthon már leszoktam. Túl az ?tvenen, ujjatlan ruhában, szarkalábakkal a szemem alatt. Ezen a helyen N? vagyok a férfiak szemének tükrében. Buenos Airesben az élet újra felkért egy táncra… ?desanyám k?nyvtáros volt egy vidéki kisvárosban, és iskola után sokat vártam rá a munkahelyén. Egyszer elhatároztam, hogy a teljes gyerekk?nyvtárat végigolvasom, válogatás nélkül. A pár év alatt aztán alaposan ?sszen?ttünk, a k?nyvek és én. Talán nem véletlen, hogy végül magam is az írást választottam hivatásul. 2011-ben végigjártam az El Caminót, ami új fejezetet nyitott az életemben. Egy másik, boldogabb élet kapuja tárult ki el?ttem, amely tele van csodával. Igaz t?rténeteimmel szeretném másoknak is megmutatni, hogy igenis lehet ezt másképpen is…
V?r?s bet?kkel
￥68.83
Aki a s?tétség éveit elfelejti, nem érdemli meg azt a napot, amely ma rásüt. Egy fájón búgó hang valahonnan az ?gb?l. A szívre helyezett parázs perg? hamuja. Akinek lábánál a tenger álmodott. Diz?z és nemzeti intézmény: Karády Katalin. Olyan gyémántragyogású csillag volt, amit itthon és a halált süv?lt? orosz hómez?n ugyanúgy látni lehetett. Mert a legszebb csók volt, amit meg nem adott az élet. ?gve dobták el, mert mindig izzott valami jéghideg forrósággal. Nem volt jó színészn?, csupán elhitet? színészn? volt. Sz?gletes mozgású, tündéri trampli. Mégis talán maga Ady Endre is beleszeretett volna. Dalaival az emberek szívét csókolta meg, hogy tovább tudjanak dobogni... A háta volt zseniális, ahogy elmenni tudott. Elvitte vállán az id?t, a filmjeit, a legendáját... Az ítéletet, a rá mért titokzatos büntetést kutatta, a Labirintus bejáratát. A b?n?s n?, aki elkárhozni nem tud, s ezért a férfiak végzetévé lesz. De ez a végzet mindig k?z?s. Elment, elrohant, mert elégett a szíve. Játszott a t?rténelemmel, játszott és énekelt. Majd odahagyott huszonvalahány filmet, sikert, álmokat, s egy elveszített háborút. ?tkelt az óceánon, hogy kalaposn? legyen. Ne kérdezd, ki voltam, / A csókodat én akartam, / ha majd egyszer megsokalltad, / azt mondom agy?!" Lehullott a parázs a hamvadó cigarettavégr?l. Végigszívták. ? vissza sem nézett, és nem mondhatta senki, hogy AGY?. (Mihalicza Tamás, 1990)
