Bevándorlás Magyarországra, kitelepítés Németországba, málenkij robot Oroszországban, küzdelmes napok újra Magyarországon, a hazában. Világos, Hódmez?vásárhely és Elek. Itt kezd?d?tt családunk élete. 1856-ban született Josef Schwarz anyai dédnagytatám Világoson, katolikus sváb családban. Hódmez?vásárhely az apai ág születési helye. Kerekes Sándor nagyapám 1871-ben született katolikus magyar családban.A sváb parasztok Eleken találkoztak a magyar iparosokkal. Itt találták meg a munkalehet?séget, amivel családjukat el tudták tartani.Családunk t?rténete egyszer? hétk?znapi emberek életér?l szól, akik átéltek két világháborút, ukrajnai kényszermunkát és németországi kitelepítést. Unokáim családunk leszármazottainak ?t?dik generációja. Tudniuk kell, hogy a t?bb mint 150 év alatt családunk t?rténete hogyan alakult, milyen életet éltek ük- és dédszüleik.Elégtételt kell kapnia a nagyszüleimnek és a szüleimnek, hogy az emlékezet nem engedi elfelejteni az életüket.

Am pus ?n valiz? / Chilo?i ?i po?ete / Degetu’ t?u mare / Trei perechi de ghete.?n aia mai mic? / Am pus o batist? / 5 kile de mere / O spr?ncean? trist?.?n cea mijlocie / Nu o ?nc?put / Dec?t 4 pere / ?i-un genunchi futut.Nu mi-e dor de tine / Te am peste tot / Te am ?n valiz? / Chiar ?i ?n compot.

Az 1922-ben Kolozsvárott született és 2007-ben Budapest elhunyt Polcz Alainet szinte az egész ország tisztelte és szerette. F?zzünk ?r?mmel! cím? k?nyve megírására élettapasztalata és mértéktartásra ?szt?nz? b?lcsessége sarkallta. A kilencvenes évek derekán jutott arra az elhatározásra, hogy gasztronómiai ismeretein túl csokorba gy?jti azokat a mindennapi étek bebiztosításához szükséges ismereteit is, amelyeket hasznosnak tartott megosztani barátaival, ismer?seivel. A k?nyvet Kisorosziban kezdte el írni, ahol férjével, Mész?ly Miklóssal t?lt?tte kivált nyári napjait, de bárhol járt is, sehol sem szégyellte azonnal feljegyezni azt, amit k?tetéhez érdemleges észrevtételnek tartott.

Szabó Magda elmúlt nyolcvanéves, amikor lánytestvére született: írt magának egyet. Mert bár a Für Elise ?néletrajzi ihletés? m?, a regénybeli fogadott testvér, Bogdán Cecília korábban ismeretlen volt az olvasók el?tt. Az író talán gyerekkori barátn?jét mintázta meg Cili alakjában, talán ?nmagát. Cili trianoni árva, Zentáról származik, az árvaházból kerül Debrecenbe, négyévesen fogadja be új családja. ? a bájos, szeretnivaló sz?ke gyermek, akit minden bajtól óvnak, akit dédelgetnek ismer?s?k, ismeretlenek és a tanárai is.?Magdolna okos, m?velt már kisgyerekkorában is. Esti meseként bibliai t?rténeteket hallgat édesapjától, még iskolába sem jár, de már latinul veszekszik nagybátyjával. Szülei nem korlátozzák, nem nevelik, csak ?civilizálják”. Nyelveket tanul, olvas és ír, képzelete szárnyal, ?olyan szabálytalan voltam, mint maga a szabálytalanság”, már akkor kilóg a sorból.Cili t?rténete nem zárul le, annyit tudunk meg, hogy fiatalon meghal, de a részletek homályban maradnak. Ennek oka lehet az is, hogy Szabó Magda Magdaléna címmel a regény folytatását tervezte. A Jaffa Kiadó a sz?veggondozáson túl új arculattal, r?vid jegyzetekkel, és új, minden korosztály számára jól befogadható küls?vel igyekszik segíteni abban, hogy Szabó Magda m?vei kultúrt?rténeti rangjuknak és t?retlen népszer?ségüknek megfelel? helyre kerülhessenek. A k?nyv olvasása k?zben folyton azon t?rtem a fejem, vajon mennyi a valóság ebben a t?rténetben, és mennyi a fikció. ?letrajzi regényként emlegetik, de néha olyan érzésem támadt, hogy az írói fantázia kiszínezi, átrendezi az egykori eseményeket. El is határoztam, hogy utánanézek, de meggondoltam magam. Ugyanis teljesen mindegy. A regény minden egyes sorából olyan fájdalmas, néha ?nmarcangoló ?szinteség árad, hogy hajlandó vagyok minden egyes szavát elhinni, akár úgy t?rtént, akár nem. Kár, hogy nem lett folytatása. De a Für Elise így is egy ?nálló remekm?, akár egy befejezetlen szimfónia. – F?BI?N JANKA

Firul alb Un om t?n?rVorbind singur pe strad?Gesticul?nd gata s?Te ating? din gre?eal?. O femeie ?ntre dou? v?rste fardat?U?or nedormit? vorbindsingur? la casa de bileteapoi ?n metrou O fat? care spune tareUnui perete: ?uime?te-m?“ Un fir alb sub?ire desparte lumea ?n dou?.

P?rintele Dimitrie Bejan a r?mas ?n con?tiin?a posterit??ii drept unul din pu?inii martori p?timitori ai holocaustului comunist care a l?sat ?n urma sa o m?rturie scris? ce poart? amprenta unei autentice valori literare. Ca ?i celelalte c?r?i ale P?rintelui Bejan, Hotarul cu cet??i r?m?ne ?n cadrul memorialisticii, ?ns?, ?n paginile sale nu mai ?nt?lnim cutremur?toarele relat?ri zugr?vite ?n Oranki – Amintiri din captivitate. Aceast? carte este jurnalul c?l?toriei t?n?rului Dimitrie, membru al echipelor de cercetare sociologic? ale reputatului Dimitrie Gusti, trimis ?n Basarabia pentru a observa ?i consemna specificul locurilor. Mai mult dec?t simple ?nsemn?ri zilnice, Hotarul cu cet??i prezint? secven?e istorico-memorialistice, impresii de c?l?torie, observa?ii sociologice despre Basarabia perioadei interbelice.

Volumul trateaz? tema exilului ?n literaturile europene (cu predilec?ie cea rom?na, francez?, german? ?i rus?), constituind un manual indirect de literatur? axat, ?n special, pe tema exilului artistic. Scriitori ca, de pild?, Rainer Maria Rilke, Marina ?vetaieva, Nichita St?nescu, Nicolae Breban, Gabriela Melinescu s.a. fac parte – ?n percep?ia autoarei – din confreria ale?ilor meni?i s? reprezinte ?ara tinere?ii lor departe de grani?ele acesteia. Cartea se adreseaz? elevilor, studen?ilor, precum ?i publicului larg de cititori.

Cartea Autori ?i opere reune?te prefe?e, postfe?e, studii introductive ori de sine st?t?toare elaborate de-a lungul mai multor decenii de profesorul Ion Iano?i, rev?zute ?i ?mbun?t??ite pentru actuala edi?ie. Lucrarea ?nsumeaz? trei volume, cu subtitlurile: Culturi occidentale, Cultura rus?, Cultura rom?n?. Volumul I, Culturi occidentale, cuprinde 15 studii, organizate ?n trei par?i. Partea 1 trateaz? ?ase scriitori clasici ?i importante opere ale lor, majoritar rom?ne ale secolului XX. Partea a 2-a analizeaz? tot ?ase scrieri distincte apar?in?nd unor g?nditori ilu?tri din veacurile XIX ?i XX. Partea a 3-a prezint? opera de ansamblu a c?torva filosofi. Printre autorii discuta?i ?i amintim pe Italo Svevo, Franz Kafka, Robert Musil; Heinrich Heine, Friedrich Nietzsche, Martin Heidegger: dup? cum se vede, ?n majoritatea lor de limb? german?. Volumele Autori ?i opere ?ntregesc monografiile profesorului Ion Iano?i, prima – pe cele despre Thomas Mann ?i Hegel, cea de a doua – despre Dostoievski ?i Tolstoi, cea de a treia – despre Constantin Noica. Astfel, ele ?mplinesc preocup?ri de o via?? cu privire la figuri tutelare din literatura ?i filosofia german?, rus? ?i rom?neasc?, din ultimele secole.

Volumul de eseuri Melancolii portugheze radiografiaz? c?teva dintre v?rstele literaturii portugheze. Secven?ele alese ?i au ca protagoni?ti pe Luis de Camoes, Mariana Alcoforado, Fernando Pessoa, José Saramago ?i Antonio Lobo Antunes. De la ardoarea baroc? la melancolie, de la ie?iri patetice la replieri nostalgice, traseul puncteaz? treptele ?i centrii de tensiune ai unui tip de sensibilitate aparte, ?ntors, dup? expresia lui Camoes, ?cu spatele la p?m?nt ?i fa?a spre mare“. Demersul nu va fi str?in de procedeele, artificiile ?i ?ntregul arsenal al criti-fic?iunii.

O monografie de referin?? asupra operei argheziene. O capodoper?, pentru prima dat? ?n Colec?ia Edi?ii definitive.

G?LV?LGYI J?NOS k?tetében az olvasó átfogó képet kaphat a népszer? komikus színész egész életpályájáról, a gyerekkori indíttatásoktól kezdve a sorsfordító Ki mit tud?-on át egészen a jelent?sebb színpadi alakításokig és a paródiák kulisszatitkaiig. Gálv?lgyi k?nyve egyben f?hajtás a nagy mesterek és példaképek el?tt is. T?lük idézünk most: ?Egy jó whisky, egy finom szivar és ez a k?nyv. Mi kellhet még?” Winston Churchill ??n a hazám szolgálatáért adtam fel a színészetet. Gálv?lgyi színészként szolgálja hazáját. Ha ide születik, ma ? lenne az Egyesült ?llamok eln?ke.” Ronald Reagan ?Amikor esténként forgatók?nyvet írtam és elfáradtam, letettem a tollat. Ezt a k?nyvet nem tudtam letenni.” Charlie Chaplin ?Elfogulatlanul mondom: a Rómeó és Júlia, az Othello és a Sok h?hó semmiért után a legjobb k?nyv, amit valaha olvastam. William Shakespeare ?Gálv?lgyi egy arany ember.” Jókai Mór ?El?ítéletekkel vettem kezembe ezt a k?nyvet. Aztán mosolyogtam, majd kacagtam.” Teréz anya ?Most sajnálom igazán, hogy Kennedyt ismertem, de Gálv?lgyit sajnos nem.” Marilyn Monroe ?Aki ezt a k?nyvet nem olvassa, legyen az az ? tragédiája.” Madách Imre ?Nem tudtam, hogy kétszáz oldal is elég egy remekm?h?z.” Lev Tolsztoj

Книжка ?Прода?ться все. Джефф Безос та ера Amazon? — не лише ?стор?я усп?ху найб?льш ?нновац?йно? св?тово? компан??, а й свого роду пос?бник, ?нструкц?я для тих, хто хоче створити св?й б?знес. ??Автор книжки, Бред Стоун, майстерно пише про зародження та розвиток Amazon — в?д моменту створення компан?? на Волл-Стр?т на початку 1990-х ? дотепер. Ця компан?я одн??ю з перших побачила необмежен? можливост? ?нтернету та назавжди зм?нила те, як ми купу?мо ? чита?мо.??Також автор розкрива? та?мниц? тр?умфу засновника Amazon Джеффа Безоса, одного ?з найвидатн?ших кер?вник?в, невтомного генератора ?дей. Стоун розпов?да?, як Безос дисципл?новано ? подекуди педантично вт?лю? новаторськ? ?де? у життя, як лама? стереотипи, не визна? загальноприйнятих правил, а запроваджу? сво?.??

Oliver Cromwell, the future Lord Protector of the Commonwealth of England, was born at Huntingdon on April 25, 1599, receiving his baptismal name from his uncle, Sir Oliver Cromwell of Hinchingbrooke, a mansion hard by the little town. It was at Huntingdon that the father of the infant, Robert Cromwell, had established himself, farming lands and perhaps also adding to his income by the profits of a brewhouse managed by his wife, Elizabeth—a descendant of a middle-class Norfolk family of Steward—originally Styward—which, whatever writers of authority may say, was not in any way connected with the Royal House of Scotland. "I was," said Cromwell in one of his later speeches, "by birth a gentleman, living neither in any considerable height nor yet in obscurity. I have been called to several employments in the nation, and—not to be overtedious—I did endeavour to discharge the duty of an honest man in those services to God and His people's interest, and to the Commonwealth." The open secret of Cromwell's public life is set forth in these words:—his aim being: first, to be himself an honest man; secondly, to serve God and the people of God; and thirdly, to fulfil his duty to the Commonwealth. In this order, and in no other, did his obligations to his fellow-creatures present themselves to his eyes. For the work before him it could not be otherwise than helpful that his position in life brought him into contact with all classes of society. What powers and capacities this infant—or indeed any other infant—may have derived from this or the other ancestor, is a mystery too deep for human knowledge; but at least it may be noted that the descent of the Cromwells from Sir Richard Williams, the nephew of Thomas Cromwell, the despotic Minister of Henry VIII., brought into the family a Welsh strain which may have shown itself in the fervid idealism lighting up the stern practical sense of the warrior and statesman.Of Oliver's father little is known; but his portrait testifies that he was a man of sober Puritanism, not much given to any form of spiritual enthusiasm—very unlike his elder brother, Sir Oliver, who had inherited not only the estate, but the splendid ways of his father, Sir Henry Cromwell—the Golden Knight—and who, after running through his property, was compelled to sell his land and to retire into a more obscure position. As the little Oliver grew up, he had before his eyes the types of the future Cavalier and Roundhead in his own family. So far as parental influence could decide the question, there could be no doubt on which side the young Oliver would take his stand. His education was carried on in the free school of the town, under Dr. Beard, the author of The Theatre of God's Judgments Displayed, in which a belief in the constant intervention of Providence in the punishment of offenders was set forth by numerous examples of the calamities of the wicked. Though Oliver afterwards learned to modify the crudeness of this teaching, the doctrine that success or failure was an indication of Divine favour or disfavour never left him, and he was able, in the days of his greatness, to point unhesitatingly to the results of Naseby and Worcester as evidence that God Himself approved of the victorious cause.

A?Mózes egy, huszonkett???brahám és Izsák ósz?vetségi t?rténetének modern feldolgozása. Az ?brahámok a Horthy-kort, a második világháborút, a Rákosi-érát megélt és megszenvedett ?rettenetes” szül?k, nagyszül?k. Az Izsákok lázadó fiatalok, akik nem kíváncsiak felmen?ik múltjára, akart-akaratlan áldozatvállalásukra, szenvedéseikre, beteljesületlen szerelmeikre-vágyaikra, elrontott életükre. Nem hajlandók áldozatot hozni istenekért-eszmékért, a maguk útját akarják járni. Egy ?szigetre” vágynak, távol a vénekt?l, ahol együtt és maguk lehetnek. Gál Hugi és ?dám, Bartos Márta és Gyuri – a két testvérpár – csontkockán dobják ki, melyik lánynak kell teherbe esnie a ?nemzet mártírjának” fiától, a naivnak és jámbornak t?n? Miklóstól. Mert ? bizonyára kap majd egy lakást az anyjától nászajándékul. A játék azonban komolyra fordul: Hugi beleszeret Miklósba, és elhatározza: új életet kezd vele. Vajon Miklós is így akarja? Mikor újraolvastam a?Mózest, ugyanazt a késztetést éreztem, mint pár éve?Az ajtó?felelevenítésekor. Akkor elzarándokoltam Szabó Magda házához, hogy megbámulhassam azt a bizonyos ajtót, és ácsingózhassak a kerítés el?tt. A?Mózes?megjelenése után fiatalok tucatjai bukkantak fel a szerz?nél, csak hogy néhány szót válthassanak vele. Megrendülten t?prengek rajta, miféle szív és lélek lakozott ebben a t?rékeny testben, micsoda írói tehetség, hogy életb?lcsességét olyan er?vel tudta szavakba ?nteni, amivel embereket repít ki komfortzónájukból ? pusztán, hogy pár pillanatig megmerítkezhessenek valamiben, amir?l maguk sem tudják, mi, de a k?nyv hatására elementáris vágyként jelentkezik bennük. –?Singer Magdolna

O simfonie nevrotic? ?n transe poetice nu s-a mai scris. S-a f?cut ?ns? apel la aceast? formul? neconven?ional?, pentru a se ?ncerca o radiografiere a imaginarului poetic, a st?rilor ?i obsesiilor celui condamnat de societate s? se retrag? ?i s? tr?iasc? ?ntr-un turn. Poate este pentru prima dat? c?nd se ajunge ?n Groapa Marianelor a poeziei. Scardanelli, o carte parc? scris? cu g?ndul la marii damna?i, la H?lderlin, Kleist ?i Trakl. George Mor?rel s-a n?scut la data de 22 octombrie 1948, ?n ora?ul Turnu Severin. A absolvit ?coala primar? ?i liceul ?n Turnu-Severin, ?n anul 1966. ?n perioada 1992-1993 este translator de german? pentru firma de construc?ii Betina, ?n Germania. Este, apoi, ?ef de sec?ie ?i director al Arhivei multimedia din cadrul Televiziunii Rom?ne, de unde demisioneaz?, plec?nd la Paris. Urmeaz? cursurile de limba german? ale Facult??ii Sorbona din Paris. ?n perioada 2001-2002 e redactor la Biblioteca Na?ional? a Fran?ei din Paris, neput?nd s?-?i prelungeasc? contractul pe o durat? determinat?. Traduce din francez? pentru Editura Curtea Veche. Iar din 2007 exercit? func?ia de redactor la Editura Curtea Veche. C?r?i: Agen?i ?i supra-agen?i ?n comunism, critic? (2000); Capul poetic, poeme (2004).

Am c?utat timp s? citesc cartea ta cu aten?ie, de?i unele dintre fragmente mi-erau cunoscute. Te exprim? foarte bine: este polemic?, are energia de care am mai zis ?i pe care ai contestat-o, este o asumare sincer? ?i urmând chemarea ta, felul t?u de a vedea lucrurile, de a fi al?turi de „oamenii mari” ?i de a duce împreun? lupta pentru valorile în care crezi. Este vital? ?i, ca la Marino, repeti?ia este motivat? de (?i exprim?) intensitate. A o citi în afara caracterului ei polemic ?i a sensului de afirmare a solidarit??ii cu comunitatea de care te sim?i ata?at? înseamn? a o rata. Cred c? a fost foarte bine s? începi cu cazul Marino, c?ci este exponen?ial, dar ?i mai clar decât altele. (Gabriel Andreescu) Concluzia central? care ascunde chiar miza întregii c?r?i: „Nu cred c? fenomenul globaliz?rii, r?spândit pe mapamond, a cl?tinat identitatea francezilor, a nem?ilor, spaniolilor sau r?d?cinile altor na?iuni. Oricât de straniu ori deplasat ar suna pentru urechile unor comentatori români, adep?i ai politicii corecte, voi spune un adev?r familiar na?iunilor mari ale lumii. Exist? lucruri ce nu pot fi negociate. Între acestea sunt ?ara, familia, limba, identitatea ?i neamul”. Or, în România aceste dimensiuni ale fiin??rii noastre se „negociaz?” de peste dou? decenii, în condi?ii mistificatorii de intimidare, amenin?are c? nu po?i fi „în rândul lumii”, „european” ?i globalist, dac? nu renun?i la propria identitate, la propriile resurse umane, naturale, spirituale. Or, scriitorul român, de la cronicari la ?coala Ardelean?, pa?opti?ti, marii clasici, genera?ia Marii Uniri, cea interbelic? au fost p?zitori ai fiin?ei române?ti prin for?a crea?iei ?i a ethosului lor, cu întrerupere în deceniul proletcultist, pentru a se revigora cu genera?iile lui Nicolae Labi?, a lui Nichita St?nescu, a lui Nicolae Breban, Ioan Alexandru, a lui Cezar Iv?nescu ?i a Aurei Christi, de îndat? ce o parte dintre optzeci?ti s-a trezit din torpoarea simulacrelor postmoderniste. Sintagma din expresia tr?darea scriitorului are, acum, o dubl? trimitere: scriitorul român a fost tr?dat de elitele politice postdecembriste, dup? cum scriitorul, la rându-i, ?i-a uitat menirea de p?zitor al fiin?ei na?ionale. Solu?ia, crede Aura Christi, este, pe de o parte, heideggeriana p?zire a fiin?ei de c?tre poe?i, pe de alta, întoarcerea la vechea tabl? a valorilor europene ?i române?ti, toate abandonate de mentalitatea postmodernist?. (Theodor Codreanu) Ce sunt aceste polemice? O seam? de arabescuri excesive, radiografia patetic? ?i lucid? a unei sfâ?ieri, o serie de tentative de a în?elege, e?uate în neîn?elegere, reportajul unor revolte aneantizate în albia dezn?dejdii ?i a refuzului de a accepta s? asi?ti – redus la mu?enie, deci, vinovat din start – la comercializarea, trivializarea infernului comunist. Proces culminat, incredibil, cu un masacru al inocen?ilor regizat într?un stil de extrac?ie neostalinist?. Cum s? califici altfel vân?toarea de oameni mari, prin care s?a perpetuat europenitatea culturii române în anii dictaturii stalinisto?dejiste? Vân?toare organizat? sub ochii no?tri, în s?rmana noastr? democra?ie. Ce sunt aceste polemice? Poate, un semn al speran?ei c? nu e vândut chiar totul. Nu e terfelit chiar totul. Nu e pierdut chiar totul. (Aura Christi)

1525, Wittenberg, Szászország A szász választófejedelem híres udvari fest?je, Lucas Cranach szomorú szem? fiatal n? portréját festi meg. A m? csak látszólag egyszer? arckép, a mester gondoskodik róla, hogy a festmény rejtett üzenetéb?l a figyelmes szemlél? kiolvashassa a lány tragikus t?rténetét. 1897, München Katharina, a magányos fiatal lány rokonai durvasága el?l menekülve a müncheni magyar fest?kolónia egyik m?vészéhez fordul segítségért. A találkozásból szerelem, majd házasság lesz, és a pár hamarosan Magyarországra k?lt?zik. De vajon el lehet-e felejteni azt a megrázó élményt, amely ?r?kre megváltoztatta a sorsukat? 2013, Budapest Kata, az elegáns pesti galéria m?vészett?rténésze a szakmájában nagyon sikeres, a szerelemben jóval kevésbé. Egy fájdalmas csalódást k?vet?en úgy d?nt, kipróbálja a Hellinger-féle családállítást, ahol bebizonyosodik, magánélete kudarcaira a múltban kell keresnie a magyarázatot. ?lményei akkor nyernek értelmet, amikor egy hetven évvel korábban elt?nt családi festmény után kutatva Németországba utazik és megismerkedik a m? új tulajdonosával. Johannes, a weimari ügyvéd nem hajlandó megválni a képt?l, ám meglep? ajánlatot tesz a lánynak. Kata igent mond a férfinak, akivel k?z?sen próbálják meg felderíteni a festményt ?vez? rejtélyt, és mik?zben egyre k?zelebb kerülnek egymáshoz, ráj?nnek, hogy a Madonna jóval t?bb titkot ?riz, mint valaha sejtették volna. A századel?t?l napjainkig ível? és a m?kincs-kereskedelem izgalmas világába vezet? regény egy fordulatos nyomozás és egy szenvedélyes szerelem t?rténete.

Az ?kút az elsüllyedt, de soha el nem temetett gyermekkor k?nyve. A titokzatos ókút a Szabó család debreceni otthonának udvarán állt, és a kis Magdának a k?zelébe sem volt szabad mennie.Szabó Magda feln?ttként alászáll emlékei ókútjába, hogy páratlan érzékletességgel idézze meg gyermekkora színtereit, keltse új életre szerepl?it, legf?képpen szüleit. ?Két tündér gyermeke voltam” – mondta egyszer. Tündérvilágban élt, ahol játék, varázslat, látomás és valóság keveredett, s ami egyszerre volt meghitten ismer?s és csupa rejtély, hétk?znapi és kiismerhetetlen, boldogító és félelmetes. Itt mindenki regényh?sként járt-kelt, a boltjában kuksoló ékszerészt rejtélyes bánat gy?t?rte, a koldus elátkozott királyfi volt, a fák lombkoronája égig ért. Az ?kút az életr?l szól: állatokról és képekr?l, hitr?l és m?vészetr?l, háborúról és hazáról, szerelemr?l és halálról. A megejt? bájjal és humorral átsz?tt t?rténetekb?l egy titokzatos és csodálatos múlt sokszín?, eleven képe áll ?ssze, ami egyben kulcs is Szabó Magda életének és m?vészetének megértéséhez.

Sz?cs Iza okos, modern n?, lelkiismeretes orvos – és odaadó gyermek. Mindent megad ?zvegyen maradt anyjának, felk?lt?zteti Budapestre, ahol kényelmes élet várja Sz?csnét. Csak azt nem adja, amire anyjának a legnagyobb szüksége volna: ?nmagát. Nem látja, hogy anyagi javakkal nem lehet kiváltani a t?r?dést, és nem érti, hogy a gondoskodásnak az is része, ha hagyjuk, hogy a másik gondoskodjon rólunk. Férje sírk?vét felállítandó Sz?csné hazatér a városba, ahol egész életét leélte. Egy k?d?s, ?szi estén sétára indul fiatalkori találkáik színhelyére, s a feltétel nélküli szeretet, amely Izából olyannyira hiányzik, végre megmutatja neki az utat. A Pilátus egy anya t?rténete, aki le akarja venni lánya válláról a kellemetlen terhet, amelyet ? maga jelent.

Volt egyszer egy büszke város, Trója, melyet a g?r?g?k ?r?kre elt?r?ltek a f?ld színér?l. ?m egy maroknyi trójai, élén a h?s Aeneasszal útra kelt, hogy megtalálja új hazáját: így kezd?dik a Római Birodalom eredetmítosza. ?s így kezd?dik Szabó Magda regénye is, hogy Aeneast r?gt?n az elején, a menekülés k?zben váratlanul odaveszett feleségével, Creusával cserélje fel. A pillanat egy rendkívüli n? fájdalmasan szép és ironikus t?rténete. Egy n?é, akir?l mindenki azt hiszi, férfi. T?rténelmet ír, bejárja az alvilágot, látja a j?v?t, de nem ismeri a szerelmet. Imádott és rettegett félistenként kell élnie, holott nem vágyik másra, mint hétk?znapiságra. Halhatatlan, bár már megmenekülése pillanatában halott. Szabó Magda az antik világba helyezi a kiválasztottak magányának id?tlen t?rténetét. Színpompás fantáziája mitikus figurákat változtat hús-vér lényekké és sosemvolt isteneket b?v?l elénk. A mágiát minduntalan megt?r? kesernyés humor viszont mai m?vé, egy meghasonlott lélek modern eposzává avatja A pillanatot.

Un b?iat pe nume Bobby Zimmerman din Hibbing, statul MinnesotaUn c?nt?re? folk din Greenwich Village ?n anii ‘60Un autor c?ruia i s-a decernat ?n 2016 Premiul Nobel pentru Literatur?Toate cele de mai sus! Afl? mai multe despre adev?ratul Bob Dylan ?n aceast? biografie amuzant? ?i minunat ilustrat?!