Cum ?i-au crescut regii britanici copiii din 1066 p?n? ?n prezent Lumea ?ntreag? a fost uimit? c?nd Prin?esa Diana s-a dovedit a fi o mam? bun? ?i afectuoas?. Ea a constituit o excep?ie: Familia Regal? a Marii Britanii este cunoscut? mai cur?nd pentru rela?iile reci ?i chiar tensionate dintre genera?iile de p?rin?i ?i copii. ?nc? din vremea Reginei Victoria ?i a Regelui George al VI-lea, p?rin?ii ?i-au exprimat ?n mod f??i? dezam?girea fa?? de mo?tenitori. David Cohen folose?te materiale noi ?i documente descoperite recent, ce dateaz? ?nc? din vremea dinastiei Tudor, ?i realizeaz? ?n Educa?ia regal? o combina?ie captivant? ?ntre istorie ?i telenovel?. ?O bog??ie de anecdote – de la lec?iile de scrim? p?n? la faptul c? Prin?ul Charles a avut valet de la v?rsta de trei ani.“

Sigmund Freud este considerat p?rintele psihanalizei. N?scut ?n 1856, a profesat ca fiziolog, medic ?i psiholog ?i ?i-a petrecut cea mai mare parte a vie?ii la Viena. Ideile sale inovatoare sunt legate de incon?tient, refulare, interpretarea viselor ?i metoda clinic? de tratament prin dialog. ?n acest volum ve?i g?si fragmente relevante din cele mai importante lucr?ri ale sale. Seria Lec?ii de via?? din The School of Life alege c?te un mare g?nditor ?i pune accentul pe acele idei ale sale care au o ?nsemn?tate profund? pentru noi, cei de ast?zi. C?r?ile din aceast? serie demonstreaz? c? voci importante din trecut ?nc? au lucruri fundamentale de transmis genera?iilor actuale.

Imediat ce ai anunat c eti nsrcinat, rudele, prietenii, cunoscuii, chiar i persoanele strine se grbesc s-i dea sfaturi. Pe internet gseti tot felul de informaii despre natere i creterea copiilor, unele verificate, altele mai puin, dar care adesea se bat cap n cap. Cum s-o scoi la capt n tot acest hi informaional Mari mituri despre dezvoltarea copiilor este o carte ce-i propune s demoleze ideile preconcepute, bazndu-se pe rezultatele cercetrilor tiinifice, pe dovezi, pe date statistice. Cartea dezbate fr menajamente 50 de mituri, rspunznd la ntrebri precum: Se poate prezice sexul bebeluului uitndu-te la forma corpului matern Genereaz anestezia epidural complicaii la natere S lai copilul s plng sau s-l iei n brae la cel mai mic semn de suferin S l aezi n premergtor ori s-l lai s se ridice singur n poziie biped Poate vaccinarea s induc autismul Dar consumul de zahr mi va agita copilul Pn la ce vrst este indicat alptarea mi traumatizez copilul pe via dac-i dau o palm Divorul prinilor poate distruge viaa copiilor Cu exemple din filme i seriale cunoscute, cu trimiteri la referine bibliografice de ncredere, cartea de fa reprezint un mic ghid pentru prini, extrem de util n numeroasele momente de cumpn cu care se confrunt pe parcursul creterii unui copil. Totodat, ea poate fi i un excelent suport de curs pentru cei ce se pregtesc n psihologia copilului. Ideea c un copil singur la prini este rsfat dateaz de peste un secol… cercetrile sugereaz c aceasta nu este n realitate dect un mit… Copiii singuri la prini […] au o motivaie de realizare nalt, un nivel mai ridicat al stimei de sine i relaii mai pozitive cu prinii […] i sunt similari tuturor celorlalte grupuri familiale n ceea ce privete maturitatea, spiritul de cooperare, autocontrolul, stabilitatea emoional, participarea social, extraversia i popularitatea n grupul lor de vrst.“ – Stephen Hupp i Jeremy Jewell Gemenii identici nu sunt identici din punct de vedere genetic O femeie poate rmne nsrcinat n timpul sarcinii Nu toate fetele au cromozomi sexuali XX i nu toi bieii au cromozomi XY Taii nu folosesc pedeapsa corporal mai des dect mamele Acestea i multe alte mituri sunt discutate prin prisma cercetrilor tiinifice de cea mai nalt calitate, i nu aa cum obinuim s facem noi, majoritatea prinilor, atunci cnd recurgem la intuiii, zvonuri i preri transmise din gur-n gur. Aceast carte ar trebui s se afle pe noptiera oricrui printe i consultat ori de cte ori ai dubii c faci ceea ce trebuie.“ – Michael Shermer, redactor al revistei Skeptic, editorialist la Scientific American, autor al crilor: Why People Believe Weird Things, The Believing Brain i The Moral Arc.

Volumul al treilea din seria N?scu?i ?n cea?? Am?gi?i s? elibereze spiritul r?u N?ruire ?n timp ce ?ncercau s? ?nchid? F?nt?na ?n?l??rii, noul ?mp?rat Elend Venture ?i so?ia lui, asasina Vin, se str?duiesc s? salveze lumea de Inchizitorii uciga?i ai N?ruirii, de ce?urile letale ?i insidioase numite Ad?ncime ?i de c?derile tot mai masive de cenu?? neagr? care amenin?? s? ?ngroape p?m?nturile ?i s?-i ucid? prin ?nfometare pe locuitorii lor. Pe c?nd caut? ultimul depozit secret de atiu al fostului ?mp?rat, sursa celor mai puternice energii ale N?scu?ilor din Cea??, cei doi ?nfrunt? at?t for?ele N?ruirii, c?t ?i mon?tri ?i puteri amintite ?n profe?ii. ?Un apogeu dramatic ?i surprinz?tor… Saga lui Sanderson are personaje complexe ?i o intrig? fascinant?, pun?nd ?ntreb?ri serioase despre loialitate, credin?? ?i responsabilitate."Publishers Weekly Seria N?scu?i din cea?? este o trilogie, la care a fost ad?ugat ulterior un al patrulea volum a c?rui ac?iune se petrece la 300 de ani dup? evenimentele din seria original?.

O carte-eveniment, alc?tuit? din dialoguri cu Ana Blandiana, Nicolae Breban, Augustin Buzura, Ion Iano?i, Gabriela Melinescu, Irina Petra?, Dumitru Radu Popa, Alex ?tef?nescu ?i Ion Vianu. Un manual indirect de istorie, realizat de cunoscuta scriitoare (romanciera, poeta ?i eseista) ?n baza m?rturiilor unor oameni de cultur? de prima m?n?, posibile modele europene, care – ?n falsa tranzi?ie interminabil? – aleg, iar ?i iar, voca?ia, atipica meserie de scriitor, r?m?n?nd – martori impar?iali ?i aten?i – mereu ?n prim plan. O carte extrem de dens?, actual?, un fragment dintr-o posibil? istorie a mentalit??ilor. ?Aceast? carte a ap?rut din nevoia de prietenie; a fost adunat?, treptat-treptat, ?n ritmurile felului meu de a fi, uneori-adeseori, catastrofic de ?ncet. Interlocutorii mi i-am ales, i-am c?utat, am ?ncercat s?-i "tachinez" cu ?ntreb?ri, temele discu?iilor converg?nd, firesc, de fiecare dat?, spre o arie de preocup?ri, care ne unesc mai mult dec?t ne despart. Fie ca dialog?m cu Ion Iano?i, fie cu Nicolae Breban, fie cu Ana Blandiana, fie cu Augustin Buzura, fie cu un alt interlocutor, de fiecare dat?, voiam s? aflu – folosind ca instrument, iar uneori ca arm? (din apanajul retoricii, de buna seam?) ?ntreb?rile; unele dintre acestea, da, naive, st?ngace, ?n schimb vii, mereu vii! – cum a rezistat fiecare dintre ei, cum a reu?it s?-?i construiasc? un destin, cum a izbutit s? fie, sa r?m?n? el ?nsu?i/ea ?ns??i ?i s? nu se pr?bu?easc?, cum a izbutit fiecare s? nu renun?e la lupta pentru sine ?nsu?i, pentru cultura rom?n?? Cu unele dintre personajele acestei c?r?i – dac? acceptam ca fiecare scriitor e un personaj, iar literatura este o singur? carte unic? – vreau s? cred c? m-am ?mprietenit, descoperindu-le, redescoperindu-le de fiecare dat?; ?mi place s? cred c? fiecare, aproape fiecare dintre invita?ii mei – ?ntr-un fel sau altul – m-a marcat, m-a f?cut s? m? reapropii altminteri de literatur?, de lectur?, de carte, s? v?d altminteri c?teva lucruri nelipsite pentru mine de greutate, sau – ?i mai important ! – m-a ajutat (uneori, f?r? s? ?tie!) sa r?m?n aceea?i, adic? s? nu m? schimb. Adesea, c?ut?nd prezen?a scriitorilor, de fapt c?utam o calitate la care ?ntunecat?, ?ntortocheat? de mine ajunge greu, c?teodat?, foarte greu: senin?tatea. Apoi… c?utam oameni de litere vii, scriitori ?n carne ?i oase – cum spuneam ?n adolescen??, ?i, iat?, mai spun ?i la cei circa patruzeci de ani – c?rora nu le este str?in cultul prieteniei, cultul voca?iei, cultul lucrului bine f?cut, al lucrului "rotund", cum afirm? un personaj din unul din romanele mele. Apoi… da, nu ascund, c?utam ceea ce se nume?te "complicitate" ?ntr-o lume cultural? postdecembrist? pestri?-amar?, desp?r?it? ?n grupuri, biserici, pui de catedrale. Marea majoritate a protagoni?tilor acestei c?rti de altminteri sunt mari lupi singuratici; ?i mi-a f?cut pl?cere s?-i ?ndemn s? vorbeasc? despre felul ?n care trateaz? solitudinea, via?a, literatura, contemporaneitatea. (Aura Christi)

Cassian Maria Spiridon e un fervent al fragmentului liric, al concentratului capabil a fixa poezia. Spa?iul ?i timpul verbului se contrag astfel la minimalul semn al substan?ei, ungarettian urm?rite ?n sensul unor fugitive contacte ale universului l?untric cu cel exterior, ?nconjurate de magia t?cerii. Pe deasupra oric?rei dezvolt?ri, resim?ite ca parazitare, fragmentul e suveran ca loc privilegiat al poeziei. Dac? Paul Valery afirm? c? partea cea mai profund? a omului e pielea sa, ?n?elegem alarma nivelului senzorial, ?ncordarea sim?urilor ?n vederea ?ntegr?rii ?n real a fiin?ei. Se ajunge astfel la o poetic? a sim?urilor. Aceasta restaureaz? concretul ?n drepturile lui de atotputernic? imaginea a lumii. Cassian Maria Spiridon tr?ie?te liric prin concret, ?nlocuind sublimarea experien?elor sale suflete?ti printr-o decupare ghidat? de acuitatea contemplativ?. (Gheorghe Grigurcu)Pozi?ia individual? a unui Cassian Maria Spiridon, interiorizat, divizat ?i iscoditor (dup? o copil?rie frustrat?), comport? st?ri de opozi?ie, accente de orgoliu ?i tentative (e?uate) de ini?iere ?ntr-un umanism f?r? tenebre. Ca?iva dintre contemporanii s?i mai v?rstnici ?i sunt aproape. (…) Problematiz?nd, la modul ?nalt, d?nd prioritate cerebralit??ii ?i ?nc?dr?ndu-se axial ?n fluxul psiho-nevrotic al momentului sau, Cassian Maria Spiridon opune decorativismului ?i transparen?elor ?nsemnele unei vie?i interioare fr?m?ntate. Poezia sa, de un lirism ideizat, e jurnalul superior-ceremonios al unui melancolic de extrema luciditate. (Constantin Ciopraga)

Robin ?tia c? Paul nu era perfect. Dar fiindc? el i-a spus c? sunt foarte noroco?i c? s-au ?nt?lnit, ea l-a crezut. ?n atmosfera stranie a Marocului, Paul e a?a cum a visat Robin: pasional, talentat, competent. E convins? c? aici va r?m?ne ?n sf?r?it ?ns?rcinat?. C?nd ?ns? Paul dispare brusc, iar Robin se treze?te principala suspect? ?n ancheta poli?iei, totul se schimb?. Pe m?sur? ce ?ncepe s? afle adev?rul, Robin r?t?ce?te din atmosfera decadent? ce ?nv?luie Casablanca ?n ar?i?a nemiloas? a de?ertului Sahara, prins? ?ntr-un v?rtej tot mai terifiant din care nu ?tie dac? va reu?i s? scape. Cu talentul s?u de a scrie romane care te ?in cu sufletul la gur?, dar te ?i ?ndeamn? la medita?ie, Douglas Kennedy te invit? ?ntr-o c?l?torie palpitant? ?n inima ?ntunericului, adres?ndu-?i totodat? o provocare: ce ai face dac? via?a ta ar depinde tocmai de aceast? c?l?torie? "Kennedy are o ?n?elegere profund? a personajelor feminine sofisticate, dar nefericite."?Daily Mirror "O poveste de dragoste?noir, superb scris?."?The Times "O aventur? psihologic? sub soarele arz?tor al de?ertului."?New Statesman

Lumea ?n care tr?im este tot mai schimb?toare. Tehnologia progreseaz? rapid, valorile se transform?, apar ?i dispar profesii cu o vitez? uluitoare. Cum am putea preg?ti ast?zi copilul, pentru lumea ?n care va tr?i m?ine, c?nd, poate, ceea ce pre?uim ast?zi, m?ine va fi dat uit?rii?P?rin?ii oscileaz? adesea ?ntre permisivitate ?i exigen??, ne?tiind care este strategia educa?ional? optim? pentru viitorul copiilor lor. S?-l scutim de orice efort ?i de orice responsabilitate? S?-l ?nscriem la cursuri op?ionale, ?n speran?a de a-i deschide c?t mai multe drumuri? S? insist?m pe disciplin? ?i materiile ?colare??n Calea ?nving?torului, cei doi autori recurg la numeroase exemple din via?a de zi cu zi ?i cercet?ri de ultim? or? ?i, ?ntr-un stil alert ?i atractiv, ofer? solu?ii simple. P?rin?ii nu numai c? se vor bucura mai t?rziu de roadele eforturilor lor, ci vor reu?i, prin intermediul activit??ilor desf??urate ?mpreun? cu copiii, s? creasc? coeziunea dintre ei ?i ace?tia.

Psihologia Sinelui, ?ntemeiat? de Heinz Kohut, este una dintre cele mai importante orient?ri din psihologia, psihoterapia ?i psihanaliza contemporan?. Pornind de la tulbur?rile narcisice de personalitate, frecvente ?n clinica sa din America anilor ‘50, Kohut se distan?eaz? de teoria pulsiunilor elaborat? de Freud pe baza trat?rii nevrozelor, foarte r?sp?ndite ?n Europa ?nceputului de secol. ?n centrul psihologiei sinelui se va afla linia narcisic? a dezvolt?rii psihice, pe care Kohut o consider? prioritar?. Sinele, obiectele sinelui, oglindirea, transferul narcisic iau locul principalelor concepte freudiene. Importantele modific?ri teoretice se concretizeaz? ?n ?nnoiri ale tehnicii, ?ntre care privilegierea empatiei ?n raport cu interpretarea se situeaz? pe primul plan.Sintetiz?nd ?ntreaga concep?ie a lui Kohut, prelegerile interactive sus?inute de el la Chicago la mijlocul anilor ‘70 se adreseaz? psihoterapeu?ilor, psihiatrilor, psihologilor, precum ?i tuturor celor interesa?i de cunoa?terea de profunzime a omului.

T?rténik Olivér házában, Frigyes herceg udvarában, valamint az Ardeni-erd?ben – vélhet?leg Franciaországban. Egy nagy erej? vitéz, miként nálunk majd Toldi, legy?z egy bajnokot. Bár testvére ármánya miatt meg kellett volna halnia a párviadalban, mégis az ? homlokára kerül a gy?ztesnek kijáró koszorú. ?s ezzel kezdetét veszi vessz?futása. El?bb csak bátyja, majd uralkodója haragja el?l, utóbb egyenest a szám?zetésbe. Vigaszul csupán egy mosoly, egy fehér lánykézb?l kapott amulett és ?reg szolgája sírig h? ragaszkodása szolgál. ?m az ardeni erd? mélyén további barátokra, igaz szerelemre, és el?z?tt hercegének birodalmára talál.

Volumul Save Point e un prilej bun de ?mp?care intre cele 2 p?r?i vitale autorului, cea tehnologic? ?i cea literat?, un mediu analog ?n care se gasesc instantanee, deseori in format ludic, ale unor lumi ?n care au loc evenimente at?t de mici ?i at?t de subit ?nc?t s-ar putea spune despre ele c? aproape nu au avut loc vreodat?.

The Jungle Book (1894) is a collection of stories written by Rudyard Kipling.The tales in the book (and also those in The Second Jungle Book which followed in 1895, and which includes five further stories about Mowgli) are fables, using animals in an anthropomorphic manner to give moral lessons. The verses of The Law of the Jungle, for example, lay down rules for the safety of individuals, families and communities. Kipling put in them nearly everything he knew or "heard or dreamed about the Indian jungle."

Borbély Szilárd új prózak?tete tematikusan is kapcsolódik a Halotti pompa lírai requiemjéhez. Itt is a k?nyv centrumában a 2000. év karácsony t?rtént brutális kett?s gyilkosság és a szül?k elvesztésének fájdalma áll. De immár a próza nyelvén és eszk?zeivel: a dokumentumok, rend?rségi jegyz?k?nyvek és a személyes emlékek megidézésével azért t?rténik az írói nyomozás, hogy valamiképpen megérthesse az anya meggyilkolásának tragédiáját, illetve a b?ntény lezáratlanságát, azaz a b?n?s?k szabadon engedését (Egy b?ntény mellékszálai).

Amúgy is knnyen ragadtatom magam e knyv kapcsán a mindig gyanús szuperlatívuszokra: mesterm. A regény nyelve és tárgya hibátlanul találkozott, csndes ragyogása van a szvegnek. Pontos és drámai korrajz, lélekrajz, emberrajz. Mit jelent a nincsben lenni, mit jelent a nincs agresszivitásában élni Mit jelent, amikor minden totális, kint is, bent is, a kiszolgáltatottság, a szorongás, az állam, az apa, minden totális. Mit jelent éhezni Mit jelent, amikor semminek sem lehet lenni, jónak se Amikor szeretni sem szabad. De azért mégis szeretünk. Elegáns és nyomasztó knyv. Bátor knyv, amely ismeri a félelmet. Mint a jó irodalom mindig, rólunk szól, éljünk bárhol is a világon.“ (Esterházy Péter)

Cunoa?te-te pe tine ?nsu?i Aceast? inscrip?ie reliefat? pe frontonul templului lui Apolo din Delfi a devenit principiul fundamental al filosofiei lui Socrate. Remarc?m de altfel c? majoritatea religiilor ?i ?nv???turilor antice ne ?ndeamn? c?tre aceea?i cunoa?tere fundamental?. ?Cunoa?te-te pe tine ?nsu?i!” s-a transformat ?ntr-o maxim? ?i un ?ndemn de urmat pentru majoritatea oamenilor, fiecare urm?ndu-?i propria cale. Ce ?nseamn? s? ne cunoa?tem? Ce suntem noi ?n realitate ?i ce este de (re)cunoscut referitor la fiin?a noastr?? Care este numitorul comun al tuturor ac?iunilor noastre? Care este aspira?ia l?untric? a fiec?ruia dintre noi, pentru ce facem tot ce facem ?i care este natura adev?ratei fericiri? Toat? c?utarea noastr? se rezum? la un lucru foarte simplu: g?sirea propriei identit??i. Poate fi adev?rata noastr? identitate o stare, o manifestare sau o experien??? Toate acestea sunt trec?toare, astfel c? dac? am fi fost una din ele, am fi disp?rut odat? cu ea. Nimic din ceea ce este supus schimb?rii, nimic din ceea ce apare ?i dispare nu poate constitui esen?a noastr?. Ceea ce suntem ?n realitate este permanent aici, percep?nd schimb?rile, apari?iile ?i dispari?iile experien?elor ?i a obiectelor din ele.

Egy csodálatos fantáziával és íráskészséggel megáldott fiatal n? került a budapesti Moravcsik-féle elmeklinikára. Akkor végezte ott éppen klinikai gyakorlatait dr. Brenner József fiatal orvos, Csáth Géza néven országos hír? novellista és zenekritikus. Rendkívül sokoldalú tehetség: zenél és zenét szerez, felfedez? érték? zenekritikát ír, ráérez a legújabb festészeti ízlésre, s útt?r?je a novellam?fajnak. Akármibe fog, mindig és mindenben megel?zi kora gondolkodását, ízlését, m?veltségét. ?gy van ez orvostudományi munkásságával is. A nagy tekintély?, de konzervatív iskolát képvisel? Moravcsik professzor égisze alatt a szakmában még igazán sehol el nem ismert freudi módszereket alkalmazza betege pszichés védelmi mechanizmusainak f?ltárásában, megismerésében. A korszak magyar tudományosságát a teljes nyitottság jellemezte az új t?rekvések iránt. Még a konzervatív Moravcsik és orvosgárdája is elt?rte, s?t segítette kezd? orvosa freudista kísérleteit. Egy zseniális adottságokkal rendelkez? elmebeteg, egy zseniális fiatal orvos és lélekbúvár író, valamint egy minden újra fogékony tudományos k?rnyezet szerencsés találkozása eredményeképpen született meg Az elmebetegségek pszichikus mechanizmusa.

Galántai Zsófi úgy érzi, célba ért. Sikeres a munkájában, és végre ?sszek?lt?zhet a szerelmével. Aztán j?n egy furcsa, szégyenteljes, mégis felejthetetlen éjszaka egy messzir?l j?tt idegennel, és Zsófi jól felépített élete ?sszeomlik. Mindent hátrahagyva elindul a mexikói után, aki titokzatos jeleket hagy számára szerte a világban... Szerelem? Kalandvágy? Zarándoklat? - vajon mi hajtja a magyar lányt egyre egzotikusabb tájak, egyre veszélyesebb kalandok, és ?nmaga számára is ismeretlen énje felé?? Mi ad t?bb muníciót a lelkünknek: ha bátran kilépünk a megszokott és talán unalmas életünkb?l, vállalva a kockázatot, hogy veszítünk - vagy ha vágyainkat elnyomva éljük mindennapjainkat? Merre vezet az utunk? Hol jobb: útk?zben vagy "célba érve"? Fej?s ?va bestsellere most új kiadásban kerülhet az olvasó kezébe. A mexikói krimibe ill? izgalmakat, igazi lélektani drámát és jó szórakozást ígér.

Un b?iat de ?ase ani care a impresionat-o pe ?mp?r?teasa Austriei cu geniul s?u muzical Un compozitor care a scris peste 600 de concerte, sonate, simfonii ?i opere ?n cei treizeci ?i cinci de ani c?t a tr?it Un muzician serios c?ruia ?i pl?cea s? spun? glume stupide Toate cele de mai sus! ? Afl? mai multe despre adev?ratul Wolfgang Amadeus Mozart ?n aceast? biografie amuzant? ?i minunat ilustrat?!

Un copil care a ?nv??at s? deseneze ?nainte s? ?nve?e s? vorbeasc?. Un iubitor de animale care avea un ?oricel, o broasc?-?estoas?, o maimu?? ?i o mul?ime de pisici ?i c?ini. Cel mai celebru artist al secolului al XX-lea. Toate cele de mai sus! Afl? mai multe despre adev?ratul Pablo Picasso ?n aceast? biografie amuzant? ?i minunat ilustrat?!

Rendhagyó útinapló egy egzotikus világról és a n?i lélekr?l Akkor kezdtem ábrándozni a ?sz?késr?l”, amikor gyerekkoromban beszereztem egy már akkor is ciki pálmafás-tengerpartos posztert a zsebpénzemb?l, és felragasztottam a gyerekszobám falára, nem zavartatva magam szüleim d?bbent pillantásától. Attól kezdve a téli estéken odaképzeltem magam a kókuszpálma alá, ahol h?ség van, és – bár akkor még nem jártam tengerparton – szinte hallottam a tenger zúgását, egészen elalvásig. Elérkezett az id?, hogy beváltsam a magamnak tett ígéretet, és teljesülj?n a gyerekkori álmom: néhány éve télen ?megsz?ktem” kedvenc városomba, Bangkokba, és k?rbeutaztam Délkelet-?zsiát. Találkozásokról, naplementékr?l, ázsiai mesékr?l és elképeszt? sorsokról, egzotikus nagyvárosi lüktetésr?l, lakatlan szigetekr?l és egy másfajta életszemléletr?l szól ez a k?nyv, amit egy thai pálma alatt kezdtem írni. ?t forró, napsütéses téli hónap alatt sokat tanultam, és szinte minden megváltozott bennem és k?rül?ttem: a sors akaratából megtanultam elengedni, sorsfordító d?ntéseket hoztam, szembenéztem ?nmagammal, az újságíróval, a n?vel, az emberrel, mint talán még soha azel?tt. Ez a k?nyv nem a képzelet szüleménye, de ahányszor beleolvasok, a képzeletemben újra utazom, újra ott vagyok azok k?z?tt az emberek k?z?tt, akikt?l meg lehet tanulni ?LNI. Csupa nagybet?vel. Fej?s ?va

Agatha Raisin lázasan tervezgeti karácsonyát, amelyet ezúttal igazi mesebeli ünnepként szeretne megülni. Titokban reménykedik volt férje, James Lacey felbukkanásában is. Várakozása közben különös levelet kap egy eldugott falu gazdag birtokosn?jét?l, aki arra gyanakszik, hogy a családjából valaki meg akarja ölni. Agatha boldogan hagyja ott unalmas eseteit, és egykori kollégájával, Roy-jal elautózik az ódon udvarház tulajdonosához. Kapóra jön segítségként egy új gyakornoklány, Toni, akit nemcsak a szerencse kedvel különösképpen, de a szimata is páratlan. Agathát elfogja a féltékenység, mert úgy t?nik, felbukkant a színen egy nála is ígéretesebb tehetség, aki ráadásul rendkívül csinos is…A titkokkal teli udvarházban összegy?lik a család, és hamarosan bekövetkezik a gyilkosság. Nem egyszer? megfejteni a rejtélyt, mert a rokonokon kívül a faluban mindenki gyanús, aki él, hiszen az áldozat szinte tálcán kínálta magát, hogy végezzenek vele.A nagy siker? sorozat korábbi darabjaihoz hasonlóan Agatha Raisin ezúttal is kacagtató kalandok során át jut el a megoldásig, amelyben régi barátai mellett új ismeretségek is segítik. A vidéki Anglia hangulatos helyszínein játszódó krimi felh?tlen szórakozást ígér a sorozat régi és új olvasóinak egyaránt.Fej?s Éva