n doar opt ani, Peggy Guggenheim a schimbat faa artei secolului XX; iar viaa sa, cea public i cea privat, a fost la fel de radical precum colecia pe care a deinut o. --The IndependentPatroan a artelor nc din anii 1930, Peggy Guggenheim ne ofer, ntr un autoportret plin de sinceritate, o perspectiv din interior asupra nceputului artei moderne, fcnd mrturisiri revelatoare despre familia sa bogat i excentric, despre relaiile sale personale i oferindu ne portrete adesea surprinztoare ale artitilor nii.Confesiunile unei dependente de art imortalizeaz un capitol nsemnat din istoria artei moderne, precum i personalitatea uneia dintre cele mai fervente susintoare a ei.Ar trebui s ne mulumim, deocamdat, cu ceea ce a produs secolul XX — Picasso, Matisse, Mondrian, Kandinsky, Klee, Léger, Braque, Gris, Ernst, Miró, Brncui, Arp, Giacometti, Lipchitz, Calder, Pevsner, Moore i Pollock. Astzi este vremea colecionrii, nu a creaiei.Haidei cel puin s conservm i s le oferim oamenilor toate marile comori pe care le avem. -- Peggy Guggenheimntlnirea cu frumosul ne modific. Arta, n toate formele ei de exprimare, ne vorbete despre frumuseea acestei lumi, indiferent ct de sublim sau atroce este ea.Prin Colecia StArt pe care o inaugureaz odat cu apariia Confesiunilor lui Peggy Guggenheim, Editura Pandora M i propune s familiarizeze cititorii cu arta modern a secolului XX i cu fabuloasa lume din spatele cortinelor care ascund de multe ori poveti extraordinare i viziuni inedite. Colecia StArt este un loc de ntlnire ntre cei care au curiozitatea de a citi viaa prin alt fel de lentile dect cele obinuite i cei mai importani actori ai scenei de art, fie c este vorba despre artiti, curatori, galeriti, colecionari, critici sau istorici.

A k?tet egy sajátos életutat bejárt embert mutat be, aki harminc év, bányában végzett munka után d?nt?tt úgy, hogy életét nagy szerelmének, a festészetnek szenteli. ?gy érezte, b?n lenne Isten adta tehetségét veszni hagyni, és nem hívni fel az emberek figyelmét az olykor rejt?zk?d?, máskor mulandó szépre rohanó világunkban. Ebben az érzésben osztozhat az album olvasója, aki végignézi Sziklai Károly festményeit és elolvassa Jenes Gyula portréját a naiv fest?r?l.

Nora Iuga mi-a spus c? scriu despre ce nu se vede. Mi-a pl?cut foarte mult formularea. De?i vorbim despre un paradox, av?nd ?n vedere c? orice carte, mai ales una de poezie, este o form? de exhibi?ionism. Cartea aceasta este a?adar despre ceea ce percepem c? exist? ?n jurul nostru. Despre o lume pe care ne-o cl?dim singuri ?i ?n care s?ntem unicii locuitori. Locul ?n care ajungem de fiecare dat? c?nd vrem s? fim doar cu noi ?n?ine. Mi-ar face mare pl?cere ca mul?i dintre cei care o vor citi s? simt? la fel.

Soii Claudia i Haruya Sumiya sunt modele de buntate i sensibilitate. Au parcurs zeci de mii de kilometri n drumurile lor din Japonia pn n Ro-mnia, pentru salvarea cinilor fr stpn, n timp ce 90% dintre romni, spre ruinea lor, au asistat pasivi la mcelrirea a peste 300.000 de cini. Etalon pentru iubitorii de animale, cartea se adreseaz tuturor vrstelor; are i candoare, i caracter educativ, i mult nelepciune. Dac au inim, n paginile ei se regsesc oameni din toate categoriile socia-le. Judecata de valoare a doamnei Claudia Sumiya este imbatabil: ntr-adevr, toi cei care se ocup s omoare cinii, de la preedinte pn la hingherul de rnd, sunt oameni cu mintea contorsionat”. Devotai unei cauze nobile, soii Sumiya i-au salvat de la un sfrit iminent i ngrozitor pe celua Fetia din Romnia, pe motanul Sultan i pe ci-nele Sheba din Japonia. Grija lor i a iubitorilor de animale s-a ndreptat i spre eroul Ta-keshi Koizumi, condamnat la moarte pentru vina de a-i fi rzbunat cel mai loial prieten, cinele Chiro, ucis de hingheri, cu bestialitate. Cu siguran, familia Sumiya este binecuvantat cu mult fericire, pentru c iubirea revrsat ctre un animal se ntoarce nze-cit spre cel care-l iubete necondiionat. nchei prin a-i felicita pe cei doi autentici iubitori de animale i scriitori remarcabili, care ne dau permanent lecii de via: Iubim oamenii, de aceea cei mai inteligeni dintre ei spun c noi suntem cei mai buni prieteni ai lor. V mulumim c existai!“ – Marius Marinescu

A szerz? a két nem k?z?tti klasszikus konfliktushelyzeteket vázol fel, majd k?nnyedén kivitelezhet? és hatékony megoldásokat kínál a kezelésükre. Ha megfogadjuk tanácsait, vérbeli "férfiszelídít?ként" nem esik majd nehezünkre, hogy k?lcs?n?s megbecsülésre és szerelemre épül? párkapcsolatban éljünk, olyan intim viszonyban, amelyben kulcsszerepet játszik a humor, és amelyben álmaink férfija szívesen és ?nszántából k?vet bennünket, hogy kapcsolatunk boldog és sikeres legyen.

A bájos, v?r?s hajú Répássy Rebeka szereti a magas sarkú cip?ket, a drágak?veket és a bécsi kávét. Nem szereti viszont a tenger gyüm?lcseit, a tolakodó pasikat és a felt?nést. A sors szeszélye folytán mégis egyik pillanatról a másikra az osztrák tévé képerny?jén találja magát, és a Kísérletkastély cím? valóságshow ígéretes szerepl?jeként egy ország kíséri figyelemmel minden mozdulatát. A tét Rebeka számára százezer euró, a hírnév, és váratlan ráadásként a szívfájdítóan jókép? producer, Marcus szerelme. A Bécsben dolgozó magyar lány igyekszik megállni a helyét a kereskedelmi tévék számára ismeretlen világában, ahol semmi sem az, aminek látszik: az ellenfelek barátnak álcázzák magukat, a segítség kerül? utakon jár, és még az igazi szerelem is álruhába bújik. Vajon ki mozgatja a szálakat a háttérben? Mi a szerepe az eseményekben a titokzatos újságírón?nek, Fr?ulein Lemkének? ?s vajon megtartja-e Rebeka kezdeti elhatározását, miszerint nem hajlandó szerelmeskedni a kamerák el?tt? Aki a rokonszenves Rebekához hasonlóan kedveli az osztrák f?várost, a karácsonyi hangulatot és a bécsi kávét, az kül?n?sen élvezni fogja PALOT?S PETRA izgalmakban és fordulatokban nem sz?k?lk?d? regényét.

Cucamonga este o carte de avangard?, experimental?, care cuprinde texte din zonele poeziei, prozei ?i filozofiei. Cele cinci capitole ale c?r?ii s?nt urm?toarele:1) Best Sailor. Este un poem ?n proz?, polemic ?i critic la adresa societ??ii de consum ?i a pie?ei de carte dominate de bestselleruri. Arm?tura fiec?ruia dintre cele ?apte capitole ale acestui poem este alc?tuit? din scurte descrieri ale c?r?ilor prezente ?n topurile de v?nz?ri din Statele Unite ale Americii, topuri publicate ?n revista The New York Times Book Review (nr. 11 din 24 martie 2008). Unul dintre personajele cele mai sonore care apar ?n acest text este Barack Obama.Best Sailor este probabil singurul poem din lume cu bibliografie (lista cuprinde ?n jur de 100 de c?r?i).2) 19 pove?ti despre orice. Este un capitol care cuprinde 19 poeme scrise ?n registre diferite, fiecare fiind despre ceva anume: Despre visele unora pl?tite de al?ii; Despre importan?a ficu?ilor ?n via?a c?l?torilor; Despre pas?rea care ??i ia zborul din om; Despre pescuitul alternativ; Despre cum se pleac? ?n luna de miere; Despre cum ajunge privirea s? vad?; Despre orbirea vorbirii; Despre pompierul care ??i incendia ?ig?rile; Despre rolul menghinei ?n deprinderea tehnicii zborului; Despre legile rescrise ale ospitalit??ii termodinamice; Despre c?l?toria p?m?ntului ?n jurul omului; Despre mor?i numai de bine; Despre teorema pesc?ru?ului cu cap de lup; Despre fatalitatea de a urm?ri ?tirile la televizor; Despre anatomia valurilor; Despre garderoba incandescent? a lui Dumnezeu; Despre con?inutul de metal al picioarelor; Despre lumina care ne calc? pe urme; Despre categoriile aristotelice ale liniei orizontului. Ultimele cinci poeme-pove?ti au la baz? c?te o ipotez? ?tiin?ific? ?i s?nt scrise ?ntr-o manier? inovatoare.3) Iubita mea vitreg? ?i 4) Unul dintre domni?oara W ?i doamna Kuttare s?nt dou? poeme ?n proz?, cu personaje ?i ?nt?mpl?ri stranii. (Aceste poeme s?nt relu?ri din c?r?i mai vechi, ap?rute ?n urm? cu 8-9 ani.)5) Demonadologia este o lucrare de filozofie, o scurt? introducere ?n metafizica r?ului, alc?tuit? din 90 de paragrafe, care parodiaz? Monadologia, celebrul tratat de metafizic? al lui G. W. Leibniz. Monadei leibniziene i-a fost aici substituit? demonada, ?n locul lui Dumnezeu apare Demonezeu, iar cea mai bun? dintre lumile posibile a fost ?nlocuit? de cea mai rea dintre lumile posibile. De?i trateaz? despre principiile care stau la baza r?ului din lume, Demonadologia se ?ncheie ?ntr-o not? optimist?, cu happy-end.

M? numesc Valeriu Mircea Popa. M-am n?scut ?n 4 octombrie 1947. Eu ?i fratele meu Sorin (un matematician de elit?) suntem a patra genera?ie de intelectuali din familie. O familie de prin Ardeal.?n via?a de acum am fost (?i poate ?nc? mai sunt) golan, student, muzician (chitar? clasic? ?i instrumentul indian numit sitar), textier, fum?tor, afemeiat, b?utor de vodc?, culturist, defectolog, logoped ?i psihoterapeut ?n ?coli speciale, practicant de karate, contrabandist, marochiner, poet, ?ngrijitor de b?tr?ni ?ntr-un Altenheim din Germania, tat?, cre?tin gnostic, lector universitar, doctor ?n psihologia artei, t?mplar, designer de bijuterii, gravor, bijutier.De o vreme ?ncoace am impresia c? sunt un nimeni.Nu vreau s? ?tiu ce am fost ?n vie?ile anterioare.

volumul al II-lea dintr-un interviu de un cristian Ce noroc a avut Genera?ia noastr?, Genera?ia ‘60, c? a fost contemporan?, c? a avut ?n mijlocul ei ?n permanen?? un artist ca Ion Cucu, un om ?n stare s? fixeze imaginea ei ?ntr-o vreme ?n care nu puteau s? r?m?n? niciun fel de alte imagini, pentru c? televiziunea era dedicat? exclusiv perechii conduc?toare, pentru c? la un moment dat nici m?car pe c?r?ile proprii nu puteau s? apar? fotografii. Dac? n-ar fi existat Cucu ?n mijlocul scriitorilor ?i dac? n-ar fi fost ?ntr-o m?sur? aproape magic? – a? zice – prieten cu ei ?i nu i-ar fi intuit, aceast? genera?ie important? a literaturii rom?ne n-ar fi existat vizual. Nu s-ar fi ?tiut cum eram. R?sfoind albumul lui, concluzia mea e c? eram frumo?i. Senza?ia e c? ne f?cea mai frumo?i dec?t eram. ?ntotdeauna c?nd v?d o fotografie a mea f?cut? de Ion Cucu, m? ?ntreb ?oare chiar a?a ar?tam ?n realitate?“. Senza?ia este c? prietenia cu care ne privea f?cea s? ap?rem mai frumo?i. (Ana Blandiana)

„Bagdad, capitala devastat? a Irakului. ?i «Bagdad» – capitala unei combustii ontologice care pare a urm?ri, prin arheologia poeziei, ipostazierea întro stare de maxim? vulnerabilitate, splendoare ?i vinov??ie a acelor lucruri care sunt la limita vizibilit??ii, amalgamând realit??ile (sociale, istorice, existen?iale, memoriale etc.) întrun nod al autodemol?rilor ?i al infrarealit??ilor beligerante. Index de ecouri instinctive: tropismele lui Nathalie Sarraute ?i antiescapismul via Aktionsgruppe Banat. Iulia Modiga debuteaz? puternic ?i tran?ant, cu transfigur?ri germanice pe linie experimental?, cu rigoare lingvistic? ?i cu o atitudine imagistic? cu totul extrateritorial? în contextul actualelor poetici române?ti.“ (Liviu G. Stan) „Miar fi greu s? detectez motivele care au conduso pe Iulia Modiga spre poezie. Datele ei oficiale – doctorand? în sociologie, ma?tera unui site unionist ?i mama unui b?iat crescut frumos – nu l?sau loc b?nuielii c? Iulia ar avea ?i preocup?ri lirice. Uite îns? c? un sâmbure, ascuns bine pân? acum, a irumpt întrun volum de poezie care, sunt convins, va stârni interesul criticilor literari, pe care, îns?, îi desfid de pe acum dac? vor accesa tagul «poezie feminin?» ?i nu vor recunoa?te c? în «Bagdad» e poezie pur? ?i simpl?, scris? nu din ambi?ia de a încropi vreun manifest sau de a promova, în subsidiar, cine mai ?tie ce idei, ci din pl?cerea de a imagina ?i a formula tot cei trece prin minte Iuliei. Au f?cut vreodat? poe?ii altceva?“ (Dumitru B?di?a) „Poezia Iuliei Modiga din acest volum se na?te din nota?ii frânte ?i rapide, din înregistr?ri neutre ale unor st?ri acute de disperare ?i revolt?, din jocuri lingvistice, din ambiguit??i c?utate, din ciocnirea unei sensibilit??i exacerbate cu un cotidian agresiv, dintro luciditate sentimental? ie?it? din comun, din mici ilumin?ri personale, dar ?i din fel de fel de expresii scânteietoare memorabile, precum «u?ile se deschid în exterior»; «oameni în c?ma?? alb? de z?pad?»; «respir?m ca sub ap?»; «din cre?tet în t?lpi sârm? ghimpat?»; «deatunci ritmul cardiac î?i strânge genunchii la piept în slow motion/ precum troleele care trec pe bd. ?tefan cel Mare când efectueaz? o vizit? Merkel sau Biden»; «m? a?ez în praf întro prelungire de mesteac?n/ alt?dat? ai fi suflat ?i ar fi disp?rut tot». Dac? ar fi s?i caut un nume acestei poezii r?scolitoare, ia? spune c? e o poezie a a?tept?rii dup? ce nu mai ai niciun fel de a?tept?ri.“ (Dumitru Crudu) „Iulia Modiga scrie o poezie în care detaliile cotidiene primesc profiluri ferme, fundamentale, privind mereu spre un cel?lalt absent. Dar acest cel?lalt din volumul «Bagdad» este pentru poem o ocazie de a contura deopotriv? st?ri politice ?i personale. Uneori cel?lalt este poezia («copiii etnobotanici ?i masca?ii o conduc pe ultimul drum»), alteori cel?lalt este partenerul unei plastice discu?ii despre putere ?i istorie (unde «pe?ti?orii înoat? cu ciocane s? sparg?», iar «Bruce Lee plânge pentru c? ?i regii plâng câteodat?»). Versurile Iuliei nu cunosc ambiguitatea: «m?car am crescut un câine/ care nu te cunoa?te/ care tear sfâ?ia/ la o simpl? comand?». Reu?ita cea mai de seam? în «Bagdad» ?ine de claritatea cu care este decupat un spa?iu personal între atâtea detalii care au preten?ia c? sunt mai importante decât noi. ?i, de acolo, poezia Iuliei Modiga organizeaz? ap?rarea f?r? s? cedeze.“ (R?zvan ?upa)

ber Zsófi, a harmincas, okos és sikeres mfordító egy nap arra ébred, hogy ki akar szállni a hétkznapok mókuskerekébl. Krnyezete legnagyobb dbbenetére vidékre kltzik, hogy birtokba vegye a nagymamájától rklt, mesébe ill házat. A titokzatos Nagyi azonban, akirl faluszerte azt suttogták, boszorkány, mást is tartogat unokája számára. Zsófi krül egyre sokasodnak a megmagyarázhatatlan események és a véletlen egybeesések. Mintha a ház – vagy valaki más – üzenni akarna neki. Vajon mit jelentenek a külns dátumok a nagypapa fényképének hátoldalán Mi minden rejtzhet az ódon, sokrekesz szekreterben Kinek a horoszkópját rizgette féltett kincsként a Nagyi és miért Bauer Barbara generációkon átível regénye arra keresi a választ, honnan jvünk, és milyen terheket halmoztak ránk felmenink. Talán nem is tudunk róluk, mégis egy életen át cipeljük ket Vagy elég bátrak vagyunk ahhoz, hogy megszabaduljunk a kéretlen útravalóktól Mialatt Zsófit mindinkább magába szippantja nagymamája naplója, melynek lapjain egy idtlen szerelem felemel és szívszorító trténete bontakozik ki, saját sorsa is gykeres fordulatot vesz egy férfi váratlan felbukkanásával. Nagyon úgy fest, hogy Szoboszlai András az igazi – de lehet, hogy egy kicsit még annál is tbb. Mieltt kzs jvjük tervezgetésébe vágnának, szembe kell nézniük saját múltjukkal, és kiderül, hogy trténetük szálai a felszín alatt szorosabban fonódnak ssze, mint azt bármelyikük is gondolta volna…

lmában nem, de életében egyszer kinyílik az ajtó az írón eltt. Szeredás Emerenc ajtaja, amely mások számára rkre zárva marad. A megingathatatlan jellem, erklcséhez és hiedelmeihez tántoríthatatlanul ragaszkodó asszony házvezetnnek áll az írónhz, ám els perctl nyilvánvaló, hogy diktál. Gazdája megmérettetik, és nem találtatván knnynek, Emerenc nem csupán otthona, hanem lelke ajtaját is megnyitja eltte, ha csak résnyire is. gy sejlik fel Magyarország huszadik századi trténelmének kulisszái eltt egy magára maradt n tragikus, fordulatos sorsa. Vajon mit rizget az ids asszony a hét lakatra zárt ajtó mgttAz ajtó a ki- és bezártság, a születés és a halál si jelképe. llandó kettsség jellemzi a két fhs áhítatosan odaadó, máskor szinte gyllkd kapcsolatát is. A szeretet kapujában állnak. Sikerülhet-e végül beljebb vagy elengedni egymást Az ajtó Szabó Magda talán legismertebb regénye: Szabó István forgatott belle filmet, és 2015-ben felkerült a The New York Times sikerlistájára.

Conor McGregor a küzd?sportok legragyogóbb csillaga. A dublini három év alatt t?bbet ért el a The Ultimate Fighting Championship-ben, mint bárki más a szervezet húsz éve íródó t?rténelmében. 2013-ban ? volt az els?, aki egyidej?leg birtokolt két világbajnoki címet, kiütésekkel tarkított menetelése el?bb pehelysúlyban, majd k?nny?súlyban, megrengette a világot. De bármilyen k?nnyednek is t?ntek McGregor h?stettei, útja k?zel sem volt sima, ahogy sikere sem volt el?zetesen biztosra vehet?. Ez nem egy újabb t?rténet egy újabb kivételesen tehetséges és sikerre született sportolóról. Ez a sztori egy elképeszt?en elszánt és legy?rhetetlen lelkierej? fiatalemberr?l szól, aki megváltoztatott egy egész sportágat. A Notorious: Conor McGregor élete és harcai Crumlintól Las Vegasig, a ketrect?l a luxusautókig nemcsak azt vesézi ki, miként változtatta meg az MMA Conor McGregort, hanem azt is, hogy Conor McGregor miként forradalmasította a küzd?sportok világát.

me, egy zenéldoboz, és benne a táncospár: már halljuk is a monoton muzsikát, amelynek dallamára lassan, szertartásosan, ugyanarra a koreográfiára perdülnek-fordulnak a táncosok. Amikor a dallam lejár, egy láthatatlan kéz újra felhúzza a dobozt a kulccsal, és a férfi és a n végtelen tánca folytatódhat – a szabadulás reménye nélkül. Hiába van az arcukon mosoly, a lelkük, kiváltképpen a né, zilált; rks kzttük a feszültség, és az áldozat sebei talán sohasem gyógyulnak be. Ismers a helyzet Nem véletlenül, hiszen gyakrabban fordul el, mint gondolnánk, hogy társas kapcsolatainkban áldozattá válik az egyik fél, és helyzetébl nemhogy a kiutat nem találja, de sérült nbecsülése folytán azt sem érzékeli: ez nem természetes állapot. RADOS VIRG pszichológiai témájú regénye azt boncolgatja, hogy milyen mélységekig süllyedhet a férfi és n kztti kapcsolat, és trténete lapjain kibomlanak a bántalmazás lélektanának súlyos titkai. A szép és intelligens, ám a szíve mélyén súlyos nbizalomhiánnyal küszkd Kárpáti Anna ügyetlenül csetlik-botlik a partnerkapcsolatok világában. Már-már feladja a társkeresést, amikor találkozik Ferkóval. Eleinte minden szép és jó, de egy napon robban a bomba. Ferkóról kiderül, hogy korántsem az a kedves, szeretetteljes férfi, akinek addig mutatta magát, hanem rideg, goromba, erszakos ember. Szinte nap mint nap szóval és tettel, lelkileg és fizikailag bántalmazza Annát. mégsem tud hátat fordítani neki, ellenkezleg: egyre mélyebbre merül a kapcsolatba, remélve, hogy a férfi megváltozik a kedvéért. Van-e kiút ebbl az rdgi krbl Mi minden trténik Annával, amíg ráébred: saját testi és lelki épsége érdekében ki kell lépnie az életét megkeserít, egészségtelen viszonyból Vajon sikerül-e neki Mi, olvasóként végigkísérhetjük a táncát”; tanúi lehetünk, ahogyan – az t megillet támogatással – sikerül megtalálnia nmagát… A mben a trténet és a szereplk is kitaláltak. Bármilyen hasonlóság valóságos eseményekkel vagy személyekkel csupán a véletlen mve.

rülk, hogy úgy dntttél, belenézel a knyvembe. Tudod, ez az hely, ahol a szerzk ismert emberektl idéznek arról, hogy milyen nagyszer ez a knyv. De én ezt nem igazán szeretem. Olcsó trükknek tartom, ami csak arra jó, hogy bepalizza az embereket. Nem hiszek benne. Te ennél úgyis okosabb vagy, és szebb úgysem dlnél be. Nagyon tetszik a blúzod jól megy a knyvemhez! ELLEN DEGENERES Imádom, ahogy fogod ezt a knyvet. Látszik, hogy erre születtél Vedd meg és el se engedd! ELLEN DEGENERES Tudod, mi tetszik nekem a legjobban benned Az, hogy így egymásra találtunk. Na meg a szemed! ELLEN DEGENERES Te vagy a legkedvesebb olvasóm! Minden idk abszolút kedvence. De psszt... meg ne mondd a tbbieknek! ELLEN DEGENERES

Classic travelogue/memoir. According to Wikipedia: "Robert Louis (Balfour) Stevenson ( 1850 - 1894), was a Scottish novelist, poet, and travel writer, and a leading representative of Neo-romanticism in English literature. He was the man who "seemed to pick the right word up on the point of his pen, like a man playing spillikins", as G. K. Chesterton put it. He was also greatly admired by many authors, including Jorge Luis Borges, Ernest Hemingway, Rudyard Kipling, Vladimir Nabokov, and J. M. Barrie. Most modernist writers dismissed him, however, because he was popular and did not write within their definition of modernism. It is only recently that critics have begun to look beyond Stevenson's popularity and allow him a place in the canon."

According to Wikipedia: "James Boswell, 9th Laird of Auchinleck (October 29, 1740 – May 19, 1795) was a lawyer, diarist, and author born in Edinburgh, Scotland; he is best known for his biography of Samuel Johnson. His name has passed into the English language as a term (Boswell, Boswellian, Boswellism) for a constant companion and observer. Boswell is also known for the detailed and frank journals that he wrote for long periods of his life, which remained undiscovered until the 1920s. These included voluminous notes on the grand tour of Europe that he took as a young man and, subsequently, of his tour of Scotland with Johnson. His journals also record meetings and conversations with eminent individuals belonging to The Club, including Lord Monboddo, David Garrick, Edmund Burke, Reynolds and Oliver Goldsmith. His written works focus chiefly on others, but he was admitted as a good companion and accomplished conversationalist in his own right."

Accounts of personal contacts with well-known authors. Chapters include: Thackeray, Hawthorne, Dickens, Wordsworth, and Miss Mitford. According to Wikipedia: "James Thomas Fields (December 31, 1817 – April 24, 1881) was an American publisher and author." Husband of author Annie Fields.

If Social Viral Marketing Doesn’t Make Dollars, it Doesn’t Make Sense: Gone Viral

Investing-The Beginner's Guide to Investing

Scripting the Past