Zece basarabeni pentru cultura rom?n? face parte dintr-un proiect mai amplu numit Interviuri cu tinerii dintre milenii. Anul 2000 era considerat unul mistic ?i chiar apocaliptic, s-a vorbit ?i s-a scris foarte mult despre aceast? cifr? plin? de simboluri, oricum, atunci treceam nu doar dintr-un secol ?n altul, ci ?i dintr-un mileniu ?n altul. Cum erau tinerii care au tr?it aceste momente, ce f?ceau, cum g?ndeau, ce proiecte de viitor aveau? – cartea aceasta ne r?spunde la aceste ?ntreb?ri-st?ri. Tinerii ale?i pentru dialoguri erau ?n focul ac?iunii, ?n v?rf, iar acum fiecare e o certitudine, nici unul nu a tr?dat speran?a investit? ?n ei, chiar dac? soarta lor – inevitabil – s-a schimbat de atunci.Dumitru Crudu nu mai scrie poezie, ?n schimb, acum a debutat ?i ca romancier ?i e unul din cei mai aprecia?i dramaturgi contemporani, piesele sale fiind puse ?n scen? pe toate continentele, ceea ce se ?nt?mpl? ?i cu piesele Nicoletei Esinencu, care atunci ?nc? nu debutase ?n volum, de?i textele ei erau jucate pe scena unor teatre de prestigiu at?t din Rom?nia, c?t ?i din Rusia, SUA, Germania, iar acum are c?r?i publicate ?i aici, ?i peste hotare. ?tefan Ba?tovoi a devenit ieromonahul Savatie, poetul deosebit de talentat dintre milenii s-a c?lug?rit, ?i-a f?cut o editur? ?i a ?nfiin?at ?i o revist?, iar c?r?ile sale de dup? c?lug?rire, romane ?i eseuri existen?iale, sunt poate cele mai citite c?r?i, cel pu?in asta spun v?nz?rile. Alexandru Vakulovski nu mai e debutantul furios care demonstreaz? prin c?r?ile sale de debut (3!) c? se poate scrie ?i altfel, revolu?ion?nd limbajul ?n literatura rom?n?. ?ntre timp, trilogia Letopizde? a fost publicat?, scriitorul edit?nd ?i c?teva c?r?i de poezie, iar piesele sale de teatru au fost traduse ?i editate ?n antologii din str?in?tate, unde au fost dramatizate, poeziile sale fiind selectate ?i pentru antologia de poezie din SUA, New European Poets, cea mai recent? carte a sa fiind romanul 157 de trepte spre iad sau Salva?i-m? la Ro?ia Montan? (Editura Cartier, 2010). Vasile Ernu a lucrat la una dintre cele mai mari edituri din Rom?nia, a editat o carte de mare succes (N?scut ?n URSS, Editura Polirom, 2007), tradus? ?n mai multe limbi, iar pe a doua a publicat-o direct ?n str?in?tate. Pavel P?duraru ??i continu? lupta ziaristic?, dar ?ntre timp s-a afirmat ca poet ?i a publicat ?i un roman destul de controversat, care a provocat multe discu?ii. Mito? Micleu?anu este, al?turi de Florin Braghi?, fondatorul ?i realizatorul ?Planetei Moldova“. ?ntre timp, Florin s-a concentrat pe munca de designer, iar Mito? pe literatur?, edit?nd trei c?r?i ?i devenind una dintre cele mai sigure voci literare. Roman Tolici este unul dintre cei mai aprecia?i arti?ti plastici tineri, expun?nd mai mult ?n str?in?tate dec?t acas? – la Praga, Strausberg, Celje, Berlin. Super-boxerul Octavian ??cu a devenit un om de ?tiin?? la fel de st?p?n pe noile instrumente de munc?, care scrie c?r?i de istorie ?i lucreaz? la multe proiecte valoroase. Iar Zdob ?i Zdub este una dintre cele mai populare ?i mai originale forma?ii de limb? rom?n?, c?nt?nd la prestigioase festivaluri europene, ?n turnee de promovare a albumelor sau pur ?i simplu ?n concerte, purt?nd marca unui nou stil: hardcore moldovenesc.Ce-i une?te pe ace?ti arti?ti ?nc? tineri? ?n primul r?nd, locul na?terii, to?i fiind rom?ni basarabeni, apoi limba ?n care creeaz?, to?i cei ?zece“ intervieva?i trec?nd Prutul ?i activ?nd ?n cultura rom?n?. Interviurile sunt splendide, Mihail Vakulovski fiind un maestru ?n domeniu, iar r?spunsurile sunt deschise, directe, lipsite de orice fel de inhibi?ii. O carte cu siguran?? interesant? ?i pentru cititorii dintre mileniile trei ?i patru. Lectur? pl?cut?!

Volum nominalizat la sec?iunea ?Critic?. Istorie ?i Teorie Literar?“ – Premiile ?Observator cultural“, edi?ia a VI-a, 2012 Acest al doilea volum abordeaz?, tot din perspectiva experimentalismului, care sufer? ?n contextul postdecembrist anumite ?radicaliz?ri“, poezia autorilor intra?i ?n literatur? dup? 1990. Asemenea ?radicaliz?ri“ (care pot fi subordonate unei ideologii/retorici a excesului) sunt privite din perspectiva conceptului de ?hiper?modernitate“ teoretizat de Gilles Lipovetsky, pe care autorul ?l propune ?n locul celui (consacrat) de postmodernism. Plec?nd de aici, sunt luate ?n discu?ie abord?rile teoretice ale ultimelor dou? promo?ii poetice, ca ?i ?manifestele literare“ (fracturist, utilitarist etc.) ale acestora ?i sunt analizate c?teva direc?ii poetice, situate ?n continuitatea experien?elor experimentaliste discutate ?n volumul anterior.

Pornind de la Ioana Em. Petrescu, studiul propus urm?re?te s? probeze cu arsenalul criticii de descenden?? fenomenologic?, mereu actualizat?, o teorie referitoare la asumarea eminescianismului de c?tre cei mai importan?i poe?i ai secolului trecut. Actualitatea lui Eminescu se dovede?te astfel ?i prin ve?nica recitire ?i asumare a poeziei sale de c?tre poe?i precum Bacovia, Blaga, Barbu, Arghezi, Labi?, Nichita St?nescu. Aceast? prezen?? eminescian?, asumat? teoretic (vezi Blaga) sau topit? ?n profunzimile textelor poetice (vezi Labi? sau Nichita St?nescu), sus?ine valabilitatea canonului eminescian. Eminescu este astfel inactual doar dac? privim o parte ?nsemnat? a poeziei actuale, prea ancorat? ?ntr-o realitate golit? de semnifica?ie, o poezie s?r?cit? de profunzimea transfigurat? a Creatorului. (In)actualitatea lui Eminescu probeaz? astfel doar tragic? noastr? inactualitate./ – Florin Oprescu

Iat?, ?n cuvintele Aurei Christi, curg?nd abundent, din surse ascunse, fluidul vivifiant al poeziei, s? nu ne temem de retorica majusculelor, al marii Poezii. (Nicolae Balot?) Aura Christi a uimit critica de specialitate prin ample volute metaforice, calde, ?ndr?zne?e, abord?nd, ?n c?teva volume, printr-o splendid? frond?, clasicul sonet poetic ?i dovedind o excelent? st?p?nire a limbii, a mijloacelor specifice, ?ntr-o liric? a medita?iei grave, ad?nci, exprimat? ?n metafore, ?n care modernitatea ?i sensibilitatea secolului se confund?, cu vigoare clar?, de o marcat? originalitate, tumultuos ?i muzical aproape, ?ntr-o subtil? rezonan?? eufonic?, cu trimiteri, accente ?i imagini simbolice, cu marele torent al liricii europene de ?nalt nivel, de la Rimbaud ?i Baudelaire, la Rilke ?i Blaga. ?i, ?nc? odat?, la ?vetaieva ?i Nichita St?nescu. (Nicolae Breban) M? auzi tu, oare, ?nstr?inato? Am citit poeziile tale la ceas de sear?, pe o teras?, av?nd ?n fa?? colinele Ierusalimului. Eu nu sunt un bun comentator de poezie, cei care au scris despre poezia ta te-au ?prins“ foarte bine, ai for??, un sim? rar al tragicului ?i antene pentru transcenden??… (Leon Volovici) Ignor?nd retorica unei poezii postmoderniste intolerante, metonimice – baliz?ndu-se ?n criteriul retoricului, un trop ajunge, iat?, s? impun? un model poetic – Aura Christi continu? s? ofere un osp?? metaforic. Psalmul coexist? cu viziunea aspr?, expresionist?. Universul ?i limbajul au torsiuni tragice, ?n nara?iuni poematice deopotriv? fruste ?i fabuloase, cvasimitice. Moartea e o prezen?? familiar?, ca privirea ?i olfac?ia ?ns??i. Mitul e prezent ca joc automodelator. Calea spre mit ajunge o traversare a suferin?ei. (Marian Victor Buciu) A scrie c?derea apocaliptic? nu e u?or. E un merit al Aurei Christi faptul de a g?si singura solu?ie la aceast? c?dere fatal?, dat? din pornire: cel care o scrie o ?i ?opre?te“, ?incit?nd rigoarea/ celui din urm? frig“. Doar un fel de zeu al poeziei, o divinitate descoperit? cu greu, con?tient? de destr?marea mitului, poate s? impun? din nou mitul: instituirea ?mai viului“ este cu putin?? doar datorit? mor?ii. ?nvierea nu e posibil? dec?t datorit? ei. Sensul celei mai mari dintre taine se dezleag?, astfel, paradoxal, prin r?sturnarea negativit??ii generale a sensului. (...) Descoperirea f?cut? de poet? este c? realul ?nsu?i are origine poetic? (nu real?!), prin c?derea ?n ?emisfera cealalt?“, de parc? Dante ?nsu?i ar fi acum reeditat ?n alt? semantic?: ?Ah, calul e fiu al pega?ilor dintotdeauna“. Fiin?ele existente ??i au ob?r?ia ?n himere, iar realitatea ia fiin?? din metafor?. (...) Alt? ?descoperire“ poetic?: ?ntreg mitul temporal al omenirii poate fi ranversat. (…) Iat?, deci, cum se poate recupera mitul ?ntr-o epoc? ?n care toat? lumea postmodern? a visat la demitizare ?i dez-iluzionare pentru a se apropia de realul ca atare. (?tefania Mincu)

Aer ?n iarb? este o poezie a ciclicit??ii. Anotimpuri ?i anotimpuri ale inimii. Toposuri ?i loca?uri ale refugiului ?n bucurii simple. Regenerarea prin elemente g?site ?n col?urile altor inimi. O poezie filmic?. O dinamic? cinematic? a cuvintelor ?i a surprizelor prinse de suflet ?i redate ?n pixelii colora?i ai fericirilor nea?teptate. Aer ?n iarb? este ?i ?n ?note de mare“ ?i ?n ?prim?vara la cheie“ un ciclu care mimeaz? numai aparent dicteul automat. Aer ?n iarb? este momentul c?nd treci pe strad? ?i scapi de lume, este spa?iul gol dintre cuvintele care ??i rostesc via?a ca s? dea propulsie maxim?.?Cu totul remarcabil? este, ?n poemele lui Mihai Vieru, capacitatea autorului de a descoperi, ?n spatele spectacolului cotidian, prezen?a miraculosului, a misterului, c?teodat? feeric, alt?dat? terifiant. Poetul e un spirit fantast, ?nzestrat cu ni?te antene extrem de sensibile la partea de umbr? a existen?ei, ?i un vizionar apt s? surprind? spectacularul banalului ?i s? transforme, a?a cum ??i dorea pe vremuri Rimbaud, o fabric? oarecare ?ntr-o moschee.“ (Octavian Soviany)

Riduri deschide colec?ia ?Falanga basarabean?“ (coordonator Dumitru Crudu). Un volum al tinere?ii vitaliste care ?ncepe s? se obi?nuiasc? treptat ?i sigur cu ridurile societ??ii cu o speran?? de via?? din ce ?n ce mai exact stabilit?. Un volum de versuri care sfideaz? moartea prin chiar urmele pe care le las? ?n urm?, ca ni?te tatuaje, amintirea poeziei vie?ii celor dragi.

ficiune nseamn poate c.poate c o gaur de vierme este i existena uman.mcar pentru c omul o resimte ca parcurs, mai rapid dect ar fi de dorit, dintr-o zon necunoscut n alta la fel de necunoscut.poate c ntr-o gaur de vierme prezentul e singurul timp posibil.ce este prezentul fr contiin nimic.contiina o amprent de identificare pe care sinele o numete eu, iar ceilali el.criminalitii presar peste amprente un praf, o substan destinat scoaterii lor n relief. poezia lucreaz i ea cu asemenea prafuri, limbajul expresiv sau alte trucuri.trebuie s se poat i altfel.personajul volumului gaura de vierme transfer materialul livrat de contiin printr-un loc ngust, o fant. timpul prezent din gaura de vierme: oameni, lucruri i ntmplri la care, din motivele lui, eu nu a renunat, care sunt vii, active.trecerea prin fant presupune comprimare i tensiune i totui proba trecerii trebuie s fie firescul, normalitatea spunerii. exist un punct unde sunetul nu e alterat de efectele distanei n timp sau spaiu.ce spunem firesc poate fi important, poate interesa cel puin.“ – g.g.

Irene Matoko, rom?nc? cu tat? congolez, scrie cu lacrimi ?n ochi ?i cu durere ?n suflet. Scurta sa relatare ne impresioneaz? profund ?i ne face s? ne ?ntreb?m cum este posibil ca, ?n secolul XXI, s? persiste ?n sufletele unor oameni ura de ras? ?i prejudec??ile ?n fa?a tr?s?turilor fizice native ale semenilor no?tri.Din p?cate, profesori ?i colegi, persoane la care ne-am a?tepta cel mai pu?in s? prigoneasc? o fiin?? uman? pentru simplul fapt c? are pielea de alt? culoare, ac?ioneaz? brutal ?i inuman ?mpotriva unor copii nevinova?i.Citi?i cartea aceasta ?i pl?nge?i. Citi?i cartea aceasta ?i privi?i-v? ?n oglind?. Citi?i aceast? carte ?i aminti?i-v? de cele dou? porunci ale lui Isus: iube?te-l cu toat? fiin?a pe Dumnezeu (acesta, care a creat rasele umane) ?i iube?te-l pe semenul t?u ca pe tine ?nsu?i.Chiar dac? semenul t?u are alt? culoare.

Volumul Marianei Damian reconstituie via?a celui mai iubit poet latin, Publius Ovidius Naso, ?n contextul istoric, politic ?i cultural al perioadei lui Augustus. Cartea este o radiografie am?nun?it? a fr?m?nt?rilor poetului roman ?n urma exil?rii sale la marginea imperiului, pe malul M?rii Negre, invit?ndu-i pe cititori la o relectur? a operei ovidiene din perspectiva motivelor ?nstr?in?rii, singur?t??ii ?i nostalgiei.

O s m tii de undeva e ca o matrioc din ppui de sticl, cu care umbli c-un fel de team, s nu le scapi i s se strice, dar apas fr fric, intr, trage, privete-le, studiaz-le, citete – au trecut prin multe, au rezistat n lumea real i au s reziste i-n varianta lor hrtioas. (…) Dup ce-o s citeti cartea ei de debut, o s exclami precum o tenismen care tocmai a ctigat un turneu foarte important – WOW! – i de aici ncolo o s tii exact de unde o cunoti.“ – Mihail Vakulovski Scrisul acestei femei frumoase din toate unghiurile de vedere i de simire nu se savureaz. Se muc, se mestec, se-nghite drag. E dulce i te ustur. Incantaie amanic este aceasta, nu scriitur. Vrjitorie curat creia n-ai cu ce s vrei s i te sustragi. Curgi cu ea, te-amesteci i te umpli de bun mireasm. Pentru c ea e bun i se d. Pentru c ea e att de bun nct te restituie ie-i. Cuvinte-flori-de-cmp care nu se adun-n mnuchiuri, ci se rsfir-n… poeme. L-am auzit pe Iulian Tnase zicnd c-aa se cheam povetile-poeme. ndat m-am gndit la Petronela, c-o tiu de undeva, din miezul nestricat al lumii, din timpurile-n care nu i se despriser apele i nici vntoasele n asta i cealalt. Pe cnd aveam noi ochi muli de heruvimi i aripi ase de serafimi.“ – Ana Barton Scrie cu pasiune, tie s rite, s-i transforme experiena de via n poeme. Este recognoscibil i nu plictisete. Petronela Rotar are toate ansele unei traiectorii literare memorabile.“ – Alexandru Petria

ntre crile de poezie ale autoarei, Inima ca un pumn de boxeur este una dintre cele mai interesante deveniri“, una dintre multiplele sale viei“ artistice. Prima via a acestei cri a nceput n 1982 prin publicarea volumului la Editura Cartea Romneasc, constituind mpreun cu Scrisori neexpediate i Opinii despre durere revenirea n literatur a Norei Iuga dup aproape un deceniu n care poeta a avut interdicie de publicare. (Cezar Gheorghe)

Aproxima?ii o carte de critic? literar? ?n care autorul a ?nregistrat cele mai importante apari?ii din literatura rom?n? a ultimilor ani, ?n studii critice, cronici literare ?i eseuri care comenteaz? c?r?i, scriitori sau tendin?e ale momentului actual. Structurat? ?n trei cicluri, cartea lui Iulian Boldea se remarc? prin precizia formul?rilor, obiectivitatea enun?urilor ?i prin metodele critice adecvate valorificate. Tototdata, ea con?ine numeroase puncte de vedere, perspective ?i ipoteze critice meritorii, dup? cum v?de?te o extrem? aten?ie la nuan?ele textului, la relieful s?u subliminal. Demersul critic al autorului se caracterizeaz?, ?nainte de toate, prin rigoarea aser?iunilor ?i relevan?a demonstra?iei. ?ntre autorii comenta?i ?n aceast? carte, pot fi aminti?i Virgil Nemoianu, Al. Paleologu, Nicolae Manolescu, Gabriel Liiceanu, Adrian Marino, Ion Vartic, Marta Petreu, Mircea Muthu, Dan Culcer, ?tefan Borbély, Horia B?descu, Vasile Dan, Eugen Dorcescu, Ion Zuba?cu s.a.

T?bb mint egy év tel el azóta, hogy hazaértem. Akik kívülr?l néznek, aligha észlelnek kül?n?sebb változást. De nekem már csak k?d?sen rémlik egy n?, aki egykor én voltam, aki mindig felhúzva tartotta a vállát a feszültségt?l, mert másoknak akart megfelelni. Két hónappal hazatértem után eladtam elegáns, nagypolgári lakásomat, és bek?lt?ztem egy kisebbe, szerényebbe. Az autómat lecseréltem egy olcsóbb, alacsonyabb fogyasztásúra. Az addig igénybe vett szolgáltatások nagy részét lemondtam, megváltam a k?ltséges biztosítások t?bbségét?l, a giga-csomagoktól, az ilyen-olyan el?fizetésekt?l, és egy lényegesen egyszer?bb életvitelre rendezkedtem be. A ruháimat is kiválogattam, a felesleget elajándékoztam vagy áruba bocsátottam. Az maradt csak meg, és mindenb?l csak annyi, amire valóban szükségem van. Olykor gyertyával világítok, órákig bámulom, hogyan táncol a láng a s?tétben. Vagy ücs?rg?k a teraszon, és nézem az égboltot, amelynek addig ismeretlen szépségeit az ?ton fedeztem csak fel… Amíg ezt a boldogságot nem éltem át, elképzelni sem tudtam, hogy egyszer úgy fogom gondolni: ha mindenemet elveszíteném, akkor is maradna egy csomó dolog, ami boldoggá tesz. Látom a k?rnyezetemben él?ket, amint fáradtan hajszolnak valamit, amit már megnevezni sem tudok, annyira távolinak t?nik, hogy magam is így éltem. Nem tehetek t?bbet értük, mint hogy elmondom a magam t?rténetét, amely így kezd?dik: van esély! Csak a békességnek el?bb helyet kell készíteni, kell egy nagytakarítás. Amíg a beidegz?dések, el?ítéletek foglalják a helyet, addig a cs?nd nem ver tanyát odabent. Pedig ahhoz, hogy meghalljam a saját hangomat, cs?ndre volt szükség. Ilyen az életem a Camino után.

Bipoláris érzelmi zavar – hangzik a kórházi pszichiáter diagnózisa… Gyógyíthatatlan mentális betegség. Péceli Rita megrémül: ezek szerint élete végéig ?bolond” marad? Rita kezdetben megpróbálja ott folytatni, ahol a diagnózis el?tt abbahagyta. ?m széls?séges érzelmi hullámzásai alatt rossz d?ntéseket hoz, rossz kapcsolatokat k?t, elveszíti szerelmét, és biztos állása, megélhetése is veszélybe kerül. Egy éven belül háromszor kell befeküdnie a pszichiátriára. Rita a sok szenvedés hatására végül úgy d?nt, felveszi a keszty?t, és szembenéz a betegséggel. Vajon siker koronázza-e az er?feszítéseit, és képes lesz-e együtt élni a betegséggel, ha megfogadja segít?i tanácsait? ?lhet-e majd ezután is teljes érték? életet? S ami talán a legfontosabb: megtalálja-e a boldogságot? A regény igaz t?rténet alapján íródott. ?– Talán én nem tettem meg mindent – vallottam be halkan. – ?s félek, nem is fogok tudni megtenni. Pedig nem akarok újra kórházba kerülni. – Látja, most megfogalmazta a célját – mosolygott a szem?ld?két felhúzva Kamilla. – Higgye el, sikerülni fog. Kételkedve sóhajtottam fel, de akkor és ott megmozdult bennem valami. Elt?kéltem: mindent meg fogok tenni, nehogy megint a pszichiátrián k?ssek ki. – Az els? lépés, hogy elfogadják magukat – folytatta a pszichológus. – ?gy, ahogy vannak. A betegségüket. Ne vádolják magukat érte, ne érezzék szégyenbélyegnek, ne tagadják el saját maguk el?l, ha baj van. Maguk ugyanolyan értékes emberek, mint bárki más.”

B?R DAMLA SEVG?YLE MERHABA ?Dokunan hafif bir esinti, bir damla ya?, bir kü?ük ka?amak bak??tan ve bir tatl? s?zden sonra yüre?in ?eperlerine yap???p kalan a?k?n izleriyle dolu ya?amakt?r belki de istenilen… ??zlemek sevgiyle yüre?e dokunmaksa; bir tatl? s?z, bir gidenin ard?ndan kalan iz, bir hüzün i?indeki umutsuzluklarda bile, umut arayan kalple var olmakt?r kimbilir belki de i?imizde kalan… ??zlemek; a?k?n g?zya?lar?nda, yar?n? olmayan a?klarda ve bir garip a?k?n i?inde bile mutlulu?u, sevginin kanatlar?nda ?zlemle arayarak yazmakt?r belki de sayfalarda saklanan… ?Kim bilir belki de sevgiyi i?inde bularak kanatlanmakt?r, kanats?z hallerinde bile ?zlemle a?ka u?makt?r… ?Her okunan ?iirin i?inde hissedebilmektir belki de; tarifi olmayan, tarifsiz o duyguyu, yüre?indeki bir k?v?lc?m ate?iyle canland?r?p ya?atabilmektir belki de arzulanan... ?Sevgiyle dolu sayfalarda, hissettiklerinizi bulup dolu dolu ya?aman?z dile?iyle… Cengiz ?ET?K 1964 y?l?nda Konya/Karap?nar do?du. ?lkokulu Emirgazi il?esinde okudu. Ortaokulu ve liseyi Karap?nar’da okudu. Endüstri Meslek Lisesi Torna tesviye’den mezun oldu. 1989 y?l?nda Burdur E?itim Yüksek Okulu’ndan S?n?f ??retmeni olarak mezun olduktan sonra 1990 y?l?ndan bu yana zaman zaman idarecilik yapsa da ?u an Uzman S?n?f ??retmeni olarak ?al??makta olup iki k?z babas?d?r. 1986 y?l?nda ilk ?yküsü “sonun Ba?lang?c?” bir sinema dergisinin a?t??? yar??mada birinci gelmi?tir. Finike yerel gazetelerinde 2005 y?l?ndan sonra bir?ok k??e yaz?lar? yay?nland?. 2006 y?l?nda ilk ?iir kitab? “Son S?züm Sana Gülüm” yay?nlad?. ?kinci kitab? “Siyahlarday?m Alev Bak??l?m” 2008 y?l?nda yay?nland?. Ayr?ca güfte halinde “ Siyahlarday?m” 2010 y?l?nda ve “Vazge? G?nlüm” 2016 y?l?nda iki ?iiri bestelenip ?ark? olarak hayat bulmu?tur. 2017 y?l? son ay?nda ilk bilimkurgu roman? “Pokentranl? G?kmen” okurlar?yla tan??t?.

Egy vicces, olykor megható szerelmes k?nyvet tart a kezében az olvasó. A t?rténetekb?l megtudhatjuk, hányféleképpen lehet n?ként csalódni úgy, hogy annak még a távoli Amerikában, a Szex és New York-sorozat hazájában is híre menjen. S miért a sok koppanás? Mert az ember lánya gyakran minden szerencse és f?leg ?nismeret híján halászgat a zavarosban. Ilyenkor bizony el?fordul, hogy a kiszemelt férfi nem éppen álmaink hercege, csak mi képzeltük róla, hogy ? a nagy ?. Ismer?s a szituáció? Fel a fejjel, azaz talpra, és indulás tovább! A végállomás csakis a boldogság lehet. ?…az el?szoba fel?l kulcsz?rgés hallatszott, majd nevetés harsant, amire vékonyka hang felelt. Egy n? és egy gyerek léphetett be a lakásba. Zoltán egész testében lemerevedett, majd odasúgta Helgának: – Ez Rozi a fiammal. Egy nappal el?bb hazahozta. A francba! Bújj el gyorsan, nehogy meglásson, kül?nben kikaparja a szemedet. Menj ki az erkélyre, én majd behúzom a s?tétít? függ?nyt. – Neked barátn?d van? – tátotta el a száját Helga. – Exbarátn?m, de nem hagy békét. Minden n?t elüld?z mell?lem. Na, menj már ki! Helgának azonban esze ágában sem volt az erkélyen kuksolni, amíg az ismeretlen n? el nem hagyja a terepet. Nekid?lt a konyhapultnak, karjait keresztbe fonta. – T?lem aztán megláthat – mondta kimérten. – ?n nem félek senkit?l, és senki el?l nem fogok bujkálni. – Ha neked esik, magadra vess – vetette oda a férfi idegesen. – ?n el?re szóltam.”

Nihilismul lui tefan Bolea este o masc n spatele creia se ascunde o inocen perpetuu incandescent. Revolta blasfematorie a poetului marcheaz un ritual de trecere spre iniiere, degajnd, n mod paradoxal, o nemrginit sete de via. Muzicalitatea incantatorie a textelor n limbile german, englez i romn plonjeaz cititorul n viziunea lumii reale.“ (Basarab Nicolescu)

Yirmi birinci yüzy?lda, teknolojik geli?melerin de etkisiyle, büyük bir "öz güven patlamas?" ya?ayan insanl?k; kurulu?undan bu yana kendi yasalar?na göre çal??an ba?ta ekolojik sistem olmak üzere: Biyolojik ve jeolojik sistemlere müdahale ederek; kendi kurallar?na göre de?i?tirmeye kalkt?. ??te, ba?ta baz? hastal?klar olmak üzere; birçok sorunlar da burada ortaya ç?kt?. Maalesef bugün nerede ise hepimiz, hastay?z! Hastal?klar?m?z?n ise çe?it çe?it ad? olsa bile en yayg?n olan?: "Parçalama Hastal???" olup çok da kolay tedavi edilebilecek gibi de görünmemektedir.Günümüzde, teknolojik geli?mi?li?in de etkisiyle: ?nsano?lu, bütünü anlamak için onu parçalamay? seçti. Parçalar? üzerinden bütünü; anlamaya ve tan?maya çal??maktad?r.. Oysa ki, parçalar? birle?tirerek bütünü tan?mak hem daha kolay, hem de daha do?al bir yöntem oldu?unu da bilmesine ra?men.Y?llard?r; maddeleri parçalad?k yetmedi. Atomlar? parçalad?k bitmedi. Bu i? daha nereye kadar gidecek? Ve ne kadar daha sürecek? Bilinmez! Ancak bizler, bir an önce maddeleri ve sistemleri parçalamaktan vazgeçmek mecburiyetindeyiz! Yoksa: Korkar?m çok yak?nda, yeryüzündeki ya?am? kökünden bitirece?iz!..Bu arada, baz? "Laboratuvar Ka?iflerine" de birkaç hat?rlatmada bulunmak isterim:Hani; Sizlerin, mikro organizmalar? incelemek için hergün bakt???n?z o devasa büyüteçler'iniz (Dev Elektron Mikroskoplar?n?z) var ya! ??te o büyüteçler; inceledi?iniz o organizmalar?, sizlerin gözünde milyonlarca kez büyütmekte iken; sizleri de belki onlar?n "gözünde" milyonlarca kez küçültüyor olmas?nlar (?) Yine: Belki de sizler; onlar? tan?maya çal???rken; onlar da bizleri anlamaya çabal?yor olmas?nlar? Dahas?: Belki de onlar da bizleri merak ediyorlard?r (?) Kim bilir? Ne dersiniz? Bir de böyle dü?ünmeyi denemelisiniz!.."LABORATUARDAK? ?BL?S"{???R L?STES? & ?Ç?NDEK?LER}:YAZAR HAKKINDA {ÖZ GEÇM??}TANITMALIK {PROSPEKTÜS}T?N VE TENZERRELABORATUARDAK? ?BL?SB?ZDEN M?D?R?RUH YARASIKONDUNEFES?ST?R?DYEN?N HÜNER?MOLEKÜLER SEYAHATYARI?L?NÇHIZ/HAZ ÇEL??MECES?HAL?S YAPAYLIKLAR D?YARINDA -1MAZ?DEK? AYAK ?ZLER?MMAN?SA TARZANIARKA KAPAK?a’irin Yay?nlanm?? Di?er Kitaplar?VEYSEL TOPALO?LU (?A?R; SADEKUL)

A Dublinban nevelkedett John Kavanagh vékony dongájú k?ly?k volt, akit az iskolában rendszeresen kínoztak és vertek a társai. Miután tinédzserként egyszer ?sszeverték az utcán, mert próbált egy járókel? védelmére kelni, úgy d?nt?tt, megtanulja megvédeni magát. Nem sokkal kés?bb már sportolókat edzett egy apró pajtában, és megszervezte ?rország els? kevert harcm?vészeti rendezvényeit. Aztán egy napon egy pimasz k?ly?k sétált be az edz?termébe. Conor McGregornak hívták. Az ír fiú a semmib?l érkezett, és néhány év alatt a világ egyik legismertebb sportolója lett… Két súlycsoportban is világbajnoki címet szerzett… Ma már egymilliárd forintért száll ketrecbe, és felkerült a világ legjobban keres? sportolóinak százas listájára… Szórakoztató stílusával, hipszter külsejével igazi médiasztár lett, és arra készül, hogy meccseivel futballstadionokat t?lt meg…Ebben a k?nyvben John Kavanagh két leny?g?z? élett?rténetet mesél el: a sajátját és McGregorét, mik?zben végigk?veti az MMA robbanásszer? elterjedését az egész világon. Kavanagh a ?Gy?zz vagy tanulj!” mottót a zászlajára t?zve már nemcsak a világ egyik legelismertebb trénere, hanem képvisel?je egy eszmének, amelynek lényege a kitartás, és a pozitív világszemlélet. Mert mik?zben ott állt az egész világ csodálatát kivívó McGregor mellett a legnehezebb pillanatokban és legnagyobb diadalok perceiben is, megtanulta, mit jelent a becsvágy, a fegyelem, a csalódás – mit jelent beteljesíteni valakinek az álmait. "Mindenkinek, aki tudni szeretné, hogyan k?vesse az álmait – egészen a célig." – Tony Parsons"Vannak emberek, akik képesek a feje tetejére állítani a világot. John Kavanagh és Conor McGregor ilyenek." – S. Kovács ?dám A szerz?r?lJohn Kavanagh, a Straight Blast Gym ?rország vezet?je, a világ egyik leghíresebb kevert harcm?vészeti edz?je. Versenyz?i k?z?tt találjuk a UFC pehely- és k?nny?súlyú bajnokát, Conor McGregort.

Aki a s?tétség éveit elfelejti, nem érdemli meg azt a napot, amely ma rásüt. Egy fájón búgó hang valahonnan az ?gb?l. A szívre helyezett parázs perg? hamuja. Akinek lábánál a tenger álmodott. Diz?z és nemzeti intézmény: Karády Katalin. Olyan gyémántragyogású csillag volt, amit itthon és a halált süv?lt? orosz hómez?n ugyanúgy látni lehetett. Mert a legszebb csók volt, amit meg nem adott az élet. ?gve dobták el, mert mindig izzott valami jéghideg forrósággal. Nem volt jó színészn?, csupán elhitet? színészn? volt. Sz?gletes mozgású, tündéri trampli. Mégis talán maga Ady Endre is beleszeretett volna. Dalaival az emberek szívét csókolta meg, hogy tovább tudjanak dobogni... A háta volt zseniális, ahogy elmenni tudott. Elvitte vállán az id?t, a filmjeit, a legendáját... Az ítéletet, a rá mért titokzatos büntetést kutatta, a Labirintus bejáratát. A b?n?s n?, aki elkárhozni nem tud, s ezért a férfiak végzetévé lesz. De ez a végzet mindig k?z?s. Elment, elrohant, mert elégett a szíve. Játszott a t?rténelemmel, játszott és énekelt. Majd odahagyott huszonvalahány filmet, sikert, álmokat, s egy elveszített háborút. ?tkelt az óceánon, hogy kalaposn? legyen. Ne kérdezd, ki voltam, / A csókodat én akartam, / ha majd egyszer megsokalltad, / azt mondom agy?!" Lehullott a parázs a hamvadó cigarettavégr?l. Végigszívták. ? vissza sem nézett, és nem mondhatta senki, hogy AGY?. (Mihalicza Tamás, 1990)

Fegyverek lehetnek-e pusztítóbb, gyilkos fegyverek, Mint a ragyogó n?i szemek? Lágy természet sátrába bekuporodva, A nap csak mécsesként pislákolva, ?rzi szerelmedet. Hallottál még annyi árulásról, Mit egy szép h?lgy magába tárol? ?szi es?ként patakba folyt a k?nny, F?ld anyánk méhében új gy?trelem k?sz?n. Burkában fogva vagy. Menekültél már asszonyi kacagás el?l, Mi kíméletlenül, hátadba t?rként kerül? Ha igen, keress meg engem kedvesem, ?n már régen letettem fegyverem. Szeg?dj társamul. Ajánlások... ?Els?re nagyon szép! Azok a k?lt?i képek, hasonlatok. Tudom, nem lehet egy m?b?l kiragadni részeket /nem is illik/, de mégis... ?Ha igen, keress meg engem kedvesem, ?n már régen letettem fegyverem.” Nem gy?ny?r?? A hangulata is tetszik.” - Szabó Mihály ?Fantasztikusan szép vers!” - Lehoczky Judit ?nekesn? ?Mária versei a mindennapi emberhez szólnak. Helyettünk fogalmazza meg az ?r?m?t, bánatot, érzéseket, melyek olyan ismer?sek számunkra. Hiszen mindenki volt szerelmes, a szerencséseknek még van szeretett ?desanyja, és mindenki találkozik élete során azzal a kérdéssel, mi végre is született erre a világra. Ezért olyan k?zeliek számunkra Mária sorai, hiszen az életünk legfontosabb gondolatait formálja meg k?lteményeiben.” - Geberle Zsóka