Az általános igazságok rendszerint csak okkal-móddal igazak.” Fiatal kltk versei hangzanak el itt néhány perc múlva. Fiatal kltk” ...vajon lehet-e klt más, mint fiatal Fiatalság és kltészet lényegszeren sszetartozik a dolgok rk rendjében, aki igazán fiatal, egy kissé mindig klt, és aki igazán klt, mindig fiatal marad - írta Szerb Antal 1941. december 3-án, majd két hét múlva elhangzik a rádióban is Gobbi Hilda és Szendr József kzremkdésével. Az adás nem egyedi eset volt, Szerb 1934 és 1938 kztt számos eladás anyagát állította ssze Cs. Szabó László kérésére, aki a Magyar Rádió irodalmi osztályát vezette. A jelen ktet külnlegessége abban rejlik, hogy a hagyatékban fellelt Rádióeladások dosszié anyagát kzli, a benne lév gépiratok fotójával együtt. Némely írás elzménye megjelent a Nyugat hasábjain, más jegyzet posztumusz ktetekben újabb vagy rvidebb változatban, van téma, amelyik regényben kszn vissza, de mindezek együtt elssorban az író nagyobb lélegzet alkotásainak keletkezésére világítanak rá. A rádiós tárcákban Szerb kitn elemz, stílusa magával ragadó, meglátásai, sszegzései igazi kuriózumolvasatai irodalomnak, kzéletnek, íróknak és hseiknek. A mindssze tucatnyi gépiratból is árad a szerz lenygz tudása, elemz világképe és az a szinte csak rá jellemz elegancia, ahogy az irodalmi témák kztt játszi knnyedséggel átjár. A képes melléklet regénytredéket, stílusparódiákat tartalmaz, és tovább ersíti az ismert vagy kevésbé ismert tényt, hogy Szerb Antal hagyatékában van még mit keresni, rendszerezni és kutatni.

ber Zsófi, a harmincas, okos és sikeres mfordító egy nap arra ébred, hogy ki akar szállni a hétkznapok mókuskerekébl. Krnyezete legnagyobb dbbenetére vidékre kltzik, hogy birtokba vegye a nagymamájától rklt, mesébe ill házat. A titokzatos Nagyi azonban, akirl faluszerte azt suttogták, boszorkány, mást is tartogat unokája számára. Zsófi krül egyre sokasodnak a megmagyarázhatatlan események és a véletlen egybeesések. Mintha a ház – vagy valaki más – üzenni akarna neki. Vajon mit jelentenek a külns dátumok a nagypapa fényképének hátoldalán Mi minden rejtzhet az ódon, sokrekesz szekreterben Kinek a horoszkópját rizgette féltett kincsként a Nagyi és miért Bauer Barbara generációkon átível regénye arra keresi a választ, honnan jvünk, és milyen terheket halmoztak ránk felmenink. Talán nem is tudunk róluk, mégis egy életen át cipeljük ket Vagy elég bátrak vagyunk ahhoz, hogy megszabaduljunk a kéretlen útravalóktól Mialatt Zsófit mindinkább magába szippantja nagymamája naplója, melynek lapjain egy idtlen szerelem felemel és szívszorító trténete bontakozik ki, saját sorsa is gykeres fordulatot vesz egy férfi váratlan felbukkanásával. Nagyon úgy fest, hogy Szoboszlai András az igazi – de lehet, hogy egy kicsit még annál is tbb. Mieltt kzs jvjük tervezgetésébe vágnának, szembe kell nézniük saját múltjukkal, és kiderül, hogy trténetük szálai a felszín alatt szorosabban fonódnak ssze, mint azt bármelyikük is gondolta volna…

lmában nem, de életében egyszer kinyílik az ajtó az írón eltt. Szeredás Emerenc ajtaja, amely mások számára rkre zárva marad. A megingathatatlan jellem, erklcséhez és hiedelmeihez tántoríthatatlanul ragaszkodó asszony házvezetnnek áll az írónhz, ám els perctl nyilvánvaló, hogy diktál. Gazdája megmérettetik, és nem találtatván knnynek, Emerenc nem csupán otthona, hanem lelke ajtaját is megnyitja eltte, ha csak résnyire is. gy sejlik fel Magyarország huszadik századi trténelmének kulisszái eltt egy magára maradt n tragikus, fordulatos sorsa. Vajon mit rizget az ids asszony a hét lakatra zárt ajtó mgttAz ajtó a ki- és bezártság, a születés és a halál si jelképe. llandó kettsség jellemzi a két fhs áhítatosan odaadó, máskor szinte gyllkd kapcsolatát is. A szeretet kapujában állnak. Sikerülhet-e végül beljebb vagy elengedni egymást Az ajtó Szabó Magda talán legismertebb regénye: Szabó István forgatott belle filmet, és 2015-ben felkerült a The New York Times sikerlistájára.

Graff Angéla és Encsy Eszter élete és sorsa oly szorosan tartozik ?ssze, akár a nappal és az éjszaka – s ?k ketten éppen ennyire ellentétei is egymásnak. Komor korban t?ltik együtt gyermekéveiket, amelynek s?tétségér?l Angéla mit sem tud, s amely ?r?kre feketére festi Eszter lelkét. Angéla gondtalan áhítattal mosolyog a hajnali fénybe, mik?zben széthulló családja életük romjait menekíti, Eszter pedig tehetetlen irigységgel zokog, amiért nem láthatja szenvedni ezt az ártatlan angyalt. ?vekkel kés?bb találkoznak ismét, a kapocs kettejük k?z?tt egy férfi ? férj és szeret?. Eszter ünnepelt színészn?, mégis boldogtalan: a lelkében izzó démoni gy?l?let lassan elpusztít mindent, ami boldoggá tehetné. Angéla ?r?k gyermek, fogalma sincs a k?rül?tte munkáló gyilkos indulatokról, emészt? szenvedélyekr?l. Nem sejti, hogy akiket a legjobban szeret, háta m?g?tt megcsalják, élete f?lforgatására készülnek. Az ?z?egy szerelmi háromsz?g és egy élethosszig tartó, engesztelhetetlen bosszú kegyetlen t?rténete. Szabó Magda magával ragadó, kíméletlen regénye mé.ltán tette egy csapásra híressé és elismertté szerz?jét: t?bb mint húsz nyelvre fordították le, és máig sem veszített elementáris erejéb?l

Nagy élmény ez az éjszaka! Felettem zldell faág és a csillagos ég.” A csndben zek, dámvadak osonnak le a kopolyához”… – írja naplójában tizenévesen a majdani kutató, a nvénybiológia professzora, két teljes napot egyedül eltltve a Nagynyíri erdben. Folytatódik a sor nyári diákmunkaként egész megyéket feltérképez kerékpártúrákkal, ifjúkori nyaralásokkal, majd eljutunk a már felntt férfi, családapa kutatói munkáival sszekapcsolódó utazásaihoz, tanulmányútjaihoz. Egyszer turista számára elérhetetlen oldalát láthatjuk Hollandiának, Japánnak, megtudjuk, hol van Fokhagymaország”, van-e, volt-e rabszolgaság a 20. sz.-ban, mit mond a távolról jtt magyarnak Dél-Amerika… Megismerhetjük más népek szokásait, vallását, gynyrkdhetünk természeti és épített kincseik szépségében. Ismeretekben gazdag leírások, pontos információkkal az adott ország fldrajzi adottságairól, társadalmáról, olykor trténelmérl is – érzékletesen, élményszeren. Nem hagyva ki a korabeli Magyarország külfldi utakkal kapcsolatos hozzáállását sem... Szülfldjérl, Trtelrl indul, és vissza is tér oda. Bár Szegeden él, mégis tevékenyen vesz részt a település mindennapjaiban. E. L. tudósként gondolkodik, de a hétkznapok nyelvén fogalmaz. Visszaemlékezéseit olvasva knnyedén, szinte észrevétlenül gazdagodik tudásunk, emelkedik lelkünk… Szafián Zsuzsanna tanár, író

Cucamonga este o carte de avangard?, experimental?, care cuprinde texte din zonele poeziei, prozei ?i filozofiei. Cele cinci capitole ale c?r?ii s?nt urm?toarele:1) Best Sailor. Este un poem ?n proz?, polemic ?i critic la adresa societ??ii de consum ?i a pie?ei de carte dominate de bestselleruri. Arm?tura fiec?ruia dintre cele ?apte capitole ale acestui poem este alc?tuit? din scurte descrieri ale c?r?ilor prezente ?n topurile de v?nz?ri din Statele Unite ale Americii, topuri publicate ?n revista The New York Times Book Review (nr. 11 din 24 martie 2008). Unul dintre personajele cele mai sonore care apar ?n acest text este Barack Obama.Best Sailor este probabil singurul poem din lume cu bibliografie (lista cuprinde ?n jur de 100 de c?r?i).2) 19 pove?ti despre orice. Este un capitol care cuprinde 19 poeme scrise ?n registre diferite, fiecare fiind despre ceva anume: Despre visele unora pl?tite de al?ii; Despre importan?a ficu?ilor ?n via?a c?l?torilor; Despre pas?rea care ??i ia zborul din om; Despre pescuitul alternativ; Despre cum se pleac? ?n luna de miere; Despre cum ajunge privirea s? vad?; Despre orbirea vorbirii; Despre pompierul care ??i incendia ?ig?rile; Despre rolul menghinei ?n deprinderea tehnicii zborului; Despre legile rescrise ale ospitalit??ii termodinamice; Despre c?l?toria p?m?ntului ?n jurul omului; Despre mor?i numai de bine; Despre teorema pesc?ru?ului cu cap de lup; Despre fatalitatea de a urm?ri ?tirile la televizor; Despre anatomia valurilor; Despre garderoba incandescent? a lui Dumnezeu; Despre con?inutul de metal al picioarelor; Despre lumina care ne calc? pe urme; Despre categoriile aristotelice ale liniei orizontului. Ultimele cinci poeme-pove?ti au la baz? c?te o ipotez? ?tiin?ific? ?i s?nt scrise ?ntr-o manier? inovatoare.3) Iubita mea vitreg? ?i 4) Unul dintre domni?oara W ?i doamna Kuttare s?nt dou? poeme ?n proz?, cu personaje ?i ?nt?mpl?ri stranii. (Aceste poeme s?nt relu?ri din c?r?i mai vechi, ap?rute ?n urm? cu 8-9 ani.)5) Demonadologia este o lucrare de filozofie, o scurt? introducere ?n metafizica r?ului, alc?tuit? din 90 de paragrafe, care parodiaz? Monadologia, celebrul tratat de metafizic? al lui G. W. Leibniz. Monadei leibniziene i-a fost aici substituit? demonada, ?n locul lui Dumnezeu apare Demonezeu, iar cea mai bun? dintre lumile posibile a fost ?nlocuit? de cea mai rea dintre lumile posibile. De?i trateaz? despre principiile care stau la baza r?ului din lume, Demonadologia se ?ncheie ?ntr-o not? optimist?, cu happy-end.

M? numesc Valeriu Mircea Popa. M-am n?scut ?n 4 octombrie 1947. Eu ?i fratele meu Sorin (un matematician de elit?) suntem a patra genera?ie de intelectuali din familie. O familie de prin Ardeal.?n via?a de acum am fost (?i poate ?nc? mai sunt) golan, student, muzician (chitar? clasic? ?i instrumentul indian numit sitar), textier, fum?tor, afemeiat, b?utor de vodc?, culturist, defectolog, logoped ?i psihoterapeut ?n ?coli speciale, practicant de karate, contrabandist, marochiner, poet, ?ngrijitor de b?tr?ni ?ntr-un Altenheim din Germania, tat?, cre?tin gnostic, lector universitar, doctor ?n psihologia artei, t?mplar, designer de bijuterii, gravor, bijutier.De o vreme ?ncoace am impresia c? sunt un nimeni.Nu vreau s? ?tiu ce am fost ?n vie?ile anterioare.

volumul al II-lea dintr-un interviu de un cristian Ce noroc a avut Genera?ia noastr?, Genera?ia ‘60, c? a fost contemporan?, c? a avut ?n mijlocul ei ?n permanen?? un artist ca Ion Cucu, un om ?n stare s? fixeze imaginea ei ?ntr-o vreme ?n care nu puteau s? r?m?n? niciun fel de alte imagini, pentru c? televiziunea era dedicat? exclusiv perechii conduc?toare, pentru c? la un moment dat nici m?car pe c?r?ile proprii nu puteau s? apar? fotografii. Dac? n-ar fi existat Cucu ?n mijlocul scriitorilor ?i dac? n-ar fi fost ?ntr-o m?sur? aproape magic? – a? zice – prieten cu ei ?i nu i-ar fi intuit, aceast? genera?ie important? a literaturii rom?ne n-ar fi existat vizual. Nu s-ar fi ?tiut cum eram. R?sfoind albumul lui, concluzia mea e c? eram frumo?i. Senza?ia e c? ne f?cea mai frumo?i dec?t eram. ?ntotdeauna c?nd v?d o fotografie a mea f?cut? de Ion Cucu, m? ?ntreb ?oare chiar a?a ar?tam ?n realitate?“. Senza?ia este c? prietenia cu care ne privea f?cea s? ap?rem mai frumo?i. (Ana Blandiana)

Monumentala monografie dedicat? unuia dintre cei mai mari romancieri ai lumii are avantajul de a sintetiza o bun? parte din bibliografia scris? pe marginea operei uria?ului care a semnat, ?ntre altele, capodopera Crima ?i pedeaps?. Ion Iano?i plaseaz? ?ac?iunea“, firul epic al cercet?rii ?ntreprinse ?n contextul secolului al XIX-lea, astfel ?nc?t eroii vie?ii literare de atunci se contureaz? pregnant, provoc?tor de viu.

Lirica Aurei Christi s-a format i s-a modelat iute, ferm, cu o ndrzneal i o gravitate rar a tonului, mai ales n jurul poeziei de meditaie post-romantic, de la Rilke la vetaieva, de la Blaga la Nichita Stnescu. Necznd prad ispitelor culturale i mondene post-decembriste, ntre care aa-zisul post-modernism romnesc, ce afia cu o anume suficien refuzul valorilor clasice i moderne n favoarea unei lirici descompuse i uneori barbar improvizate sub scuza autenticismului, poeta noastr a uimit critica de specialitate prin ample volute metaforice, calde, ndrznee, abordnd, n cteva volume, printr-o splendid frond, clasicul sonet poetic i dovedind o excelent stpnire a limbii, a mijloacelor specifice, ntr-o liric a meditaiei grave, adnci, exprimat n metafore, n care modernitatea i sensibilitatea secolului se confund, cu vigoare clar, de o marcat originalitate, tumultuos i muzical aproape, ntr-o subtil rezonan eufonic, cu trimiteri, accente i imagini simbolice, cu marele torent al liricii europene de nalt nivel, de la Rimbaud i Baudelaire, la Rilke i Blaga. i, nc odat, la vetaieva i Nichita Stnescu.“ (Nicolae Breban)A scrie cderea apocaliptic nu e uor. E un merit al Aurei Christi faptul de a gsi singura soluie la aceast cdere fatal, dat din pornire: cel care o scrie o i oprete, incitnd rigoarea/ celui din urm frig. Doar un fel de zeu al poeziei, o divinitate descoperit cu greu, contient de destrmarea mitului, poate s impun din nou mitul: instituirea mai viului este cu putin doar datorit morii. nvierea nu e posibil dect datorit ei. Sensul celei mai mari dintre taine se dezleag, astfel, paradoxal, prin rsturnarea negativitii generale a sensului. (...) Descoperirea fcut de poet este c realul nsui are origine poetic (nu real!), prin cderea n emisfera cealalt, de parc Dante nsui ar fi acum reeditat n alt semantic: Ah, calul e fiu al pegailor dintotdeauna. Fiinele existente i au obria n himere, iar realitatea ia fiin din metafor. (...) Alt descoperire poetic: ntreg mitul temporal al omenirii poate fi ranversat. (…) Iat, deci, cum se poate recupera mitul ntr-o epoc n care toat lumea postmodern a visat la demitizare i dez-iluzionare pentru a se apropia de realul ca atare.“ (tefania Mincu)http://aurachristi.ro/

La zece ani de la moartea lui Emil Cioran – un studiu aplicat ?i incitant despre viata ?i opera sa, rela?ia filosofului de la R??inari cu marii g?nditori ai lumii, dar ?i cu ?ara ce l-a d?ruit lumii, cu care parisianul nu ?nceteaz? niciodat? controversele. Un studiu de teorie ?i istorie literar? extrem de interesant ?i util ce se adreseaz? elevilor, studen?ilor, precum ?i publicului larg de cititori.

Volumul de versuri Elegii parisiene este scris ?n anii 1986-1987, la Paris, reprezent?nd – conform confesiunii autorului – ?alcoolul unei veri“. Este un volum dens, scris ?n siajul Elegiilor… rilkeene, de factur? expresionist?, volumul fiind menit sa ne aduc? ?n fa?? o alt? posibil? imagine a romancierului Nicolae Breban.

De la fulminantul s?u debut ca poet ?i teoretician al futurismului, Vladimir Maiakovski s-a dovedit a fi un n?valnic emanator de energii artistice, ideatice, un generos creator de metafore surprinz?toare, ?nc?t cople?ea, hipnotiza o parte a publicului; las? cu gura cascat? sute ?i sute de in?i… Era un adev?rat retor (cu ?glas de arhidiacon“, cum scria Pasternak) al noii literaturi, al futurismului rus; retor clam?nd ?n gura mare!… Acest poem tot Pasternak l-a definit ca fiind un ?nemuritor document din preclipele mor?ii“… Vladimir Maiakovski face parte din spi?a nu prea numero?ilor poe?i c?rora li se potrive?te calificativul de uria?. (Leo Butnaru)

Aura Christi posed numeroase virtui. Fora compoziiei pe multe planuri. Impactul personal ntre lecturi bogate i o viguroas inventivitate. Mijloace suple de caracterizare. O stilistic adaptat nevoilor expresive.” (Ion Ianoi) Corpul romanesc conine originalitate i – cel mai mare ctig – un timbru numai al su. E inclasificabil, n termenii triadei manolesciene doric-ionic-corintic. Dar, spre deosebire de alte scrieri tinere, i face s zvcneasc pe toi trei.” (Nicoleta Slcudeanu)

„Bagdad, capitala devastat? a Irakului. ?i «Bagdad» – capitala unei combustii ontologice care pare a urm?ri, prin arheologia poeziei, ipostazierea întro stare de maxim? vulnerabilitate, splendoare ?i vinov??ie a acelor lucruri care sunt la limita vizibilit??ii, amalgamând realit??ile (sociale, istorice, existen?iale, memoriale etc.) întrun nod al autodemol?rilor ?i al infrarealit??ilor beligerante. Index de ecouri instinctive: tropismele lui Nathalie Sarraute ?i antiescapismul via Aktionsgruppe Banat. Iulia Modiga debuteaz? puternic ?i tran?ant, cu transfigur?ri germanice pe linie experimental?, cu rigoare lingvistic? ?i cu o atitudine imagistic? cu totul extrateritorial? în contextul actualelor poetici române?ti.“ (Liviu G. Stan) „Miar fi greu s? detectez motivele care au conduso pe Iulia Modiga spre poezie. Datele ei oficiale – doctorand? în sociologie, ma?tera unui site unionist ?i mama unui b?iat crescut frumos – nu l?sau loc b?nuielii c? Iulia ar avea ?i preocup?ri lirice. Uite îns? c? un sâmbure, ascuns bine pân? acum, a irumpt întrun volum de poezie care, sunt convins, va stârni interesul criticilor literari, pe care, îns?, îi desfid de pe acum dac? vor accesa tagul «poezie feminin?» ?i nu vor recunoa?te c? în «Bagdad» e poezie pur? ?i simpl?, scris? nu din ambi?ia de a încropi vreun manifest sau de a promova, în subsidiar, cine mai ?tie ce idei, ci din pl?cerea de a imagina ?i a formula tot cei trece prin minte Iuliei. Au f?cut vreodat? poe?ii altceva?“ (Dumitru B?di?a) „Poezia Iuliei Modiga din acest volum se na?te din nota?ii frânte ?i rapide, din înregistr?ri neutre ale unor st?ri acute de disperare ?i revolt?, din jocuri lingvistice, din ambiguit??i c?utate, din ciocnirea unei sensibilit??i exacerbate cu un cotidian agresiv, dintro luciditate sentimental? ie?it? din comun, din mici ilumin?ri personale, dar ?i din fel de fel de expresii scânteietoare memorabile, precum «u?ile se deschid în exterior»; «oameni în c?ma?? alb? de z?pad?»; «respir?m ca sub ap?»; «din cre?tet în t?lpi sârm? ghimpat?»; «deatunci ritmul cardiac î?i strânge genunchii la piept în slow motion/ precum troleele care trec pe bd. ?tefan cel Mare când efectueaz? o vizit? Merkel sau Biden»; «m? a?ez în praf întro prelungire de mesteac?n/ alt?dat? ai fi suflat ?i ar fi disp?rut tot». Dac? ar fi s?i caut un nume acestei poezii r?scolitoare, ia? spune c? e o poezie a a?tept?rii dup? ce nu mai ai niciun fel de a?tept?ri.“ (Dumitru Crudu) „Iulia Modiga scrie o poezie în care detaliile cotidiene primesc profiluri ferme, fundamentale, privind mereu spre un cel?lalt absent. Dar acest cel?lalt din volumul «Bagdad» este pentru poem o ocazie de a contura deopotriv? st?ri politice ?i personale. Uneori cel?lalt este poezia («copiii etnobotanici ?i masca?ii o conduc pe ultimul drum»), alteori cel?lalt este partenerul unei plastice discu?ii despre putere ?i istorie (unde «pe?ti?orii înoat? cu ciocane s? sparg?», iar «Bruce Lee plânge pentru c? ?i regii plâng câteodat?»). Versurile Iuliei nu cunosc ambiguitatea: «m?car am crescut un câine/ care nu te cunoa?te/ care tear sfâ?ia/ la o simpl? comand?». Reu?ita cea mai de seam? în «Bagdad» ?ine de claritatea cu care este decupat un spa?iu personal între atâtea detalii care au preten?ia c? sunt mai importante decât noi. ?i, de acolo, poezia Iuliei Modiga organizeaz? ap?rarea f?r? s? cedeze.“ (R?zvan ?upa)

Paul Arva schi?eaz? fr?nturi dintr-un prezent-trecut ale c?rui grani?e imaginare se ?ntrep?trund cu cele ale realului. Amintirile ies la lumin? dintr-un subteran ad?nc (o ?min?“) sub forma unor poeme ?n proz? scrise cu sinceritate ?i sensibilitate.

12 interviuri cu Ioan Es. Pop. Via?a ?i opera unuia dintre cei mai importan?i poe?i rom?ni ?n interviuri

Aceast? carte de interviuri, pe care le-am realizat ?n timp, reprezint?, pentru mine, portrete scrise ?i vorbite ale unor scriitori de valoare cu care am avut ?ansa s? m? ?nt?lnesc. Dar ele nu au numai o valoare literar?, ci ?i una afectiv?.

Nora Iuga mi-a spus c? scriu despre ce nu se vede. Mi-a pl?cut foarte mult formularea. De?i vorbim despre un paradox, av?nd ?n vedere c? orice carte, mai ales una de poezie, este o form? de exhibi?ionism. Cartea aceasta este a?adar despre ceea ce percepem c? exist? ?n jurul nostru. Despre o lume pe care ne-o cl?dim singuri ?i ?n care s?ntem unicii locuitori. Locul ?n care ajungem de fiecare dat? c?nd vrem s? fim doar cu noi ?n?ine. Mi-ar face mare pl?cere ca mul?i dintre cei care o vor citi s? simt? la fel.

BORNAI TIBOR ?S BORNAI TIBOR? Talán csak nem ?nmagával fog társalogni a szerz?? Nos, ezúttal másról van szó. A k?nyvet, amit most a kezében tart az olvasó, ketten írták: Bornai Tibor, az édesapa, aki hatvanéves korában, negyven évvel ezel?tt hunyt el, és fia, Bornai Tibor, aki akkor még csak tizenhét éves volt. Az apa 1912-ben született, és 1972-ben halt meg. Fia 1955-ben látta meg a napvilágot, a másik dátum még titok. Kettejük t?rténeteib?l rajzolódik ki ez a nehéz, csodákkal és tragédiákkal telezsúfolt id?szak, amelynek kezdete éppen most, a k?nyv megjelenésekor ér százéves évfordulójához. Err?l a száz évr?l mesélnek ?k ketten: a kályha mellett ülve téli estéken, a Balaton partján heverészve, egy május elsejei felvonuláson, egy Párizs felé robogó kisbuszon, a Népliget mutatványosbódéi el?tti padon vagy egy ?ll?i úti bérház konyhájában. Sírós-nevet?s k?nyv ez, dokumentumregény, minden benne szerepl? tény és adat valóságos. Apa és fia jegyzetfüzetében lapozgathatunk csodálkozva, hogy mennyire rímel egymásra ez a két sors. ?s talán sokan lesznek majd, akik a maguk életében is megtalálják az ugyanilyen rímképlet? verssorokat. ?Oroszlán az Ecseri úton? Hogy kerül egy oroszlán az Ecseri útra, ahol a használt gyerekkocsitól a hibás rádióig, a szakadozott k?nyvekt?l a molyos rókaboáig ócska tárgyakat adnak-vesznek az emberek?” Kiderül majd, ahogy az olvasók az igazi, nagy kérdésekre is választ találnak ebben az emberséggel és humorral átsz?tt k?nyvben.

Meg lehet-e gyógyulni egy súlyos betegségb?l, amelynek már a puszta neve is sokakat rettegéssel t?lt el? Péceli Rita válasza: igen! S hogy mi kell hozzá? Elszántság, bátorság, bizalom és szeretet. Odafigyelés ?nmagunkra, remek orvosok, barátaink támogatása és nem utolsósorban egy h?séges társ, aki jóban-rosszban kitart mellettünk. Mert a gyógyulás lehetséges, még akkor is, ha a bajban éppen azoktól nem kapunk segítséget, akikre a leginkább számítunk. A t?rténet bizonyítja: a legnehezebb helyzetb?l is megtalálhatjuk a kiutat. Mert a szeretet és a segítség er?t ad. Ennek k?sz?nhet?en Rita felveszi a keszty?t, és a hosszú, gy?trelmes küzdelem végén megtalálja a gyógyulást, a boldogságot és igazi hivatását is. Visszakapja egészségét, normális életét, s?t a szenvedés árán egy sokkal gazdagabb, igazabb életet nyer a régi helyett. ?Hamarosan hozzám is odaj?ttek. – Ni, csak, a vicces kedv? h?lgy. – Engem is átraktak a kórtermi ágyamba. Megint elveszítettem az ?ntudatomat. Amikor végleg felébredtem, úgy éreztem, majd kicsattanok. Az ablaküvegen átfúródó napsugarak táncot jártak a szobában, minden sarokba jutott bel?lük. Az ágynem?k a korábbinál is fehérebben vakítottak. Egy darabka mennyország dicsfénnyel és felh?kkel. Valóságos eufória lett úrrá rajtam. – ?lek, élek, élek! – kiáltottam. – Micsoda boldogság!” A visszakapott élet Rados Virág második regénye, a nagy siker? Bipoláris folytatása, amely szintén igaz t?rténet alapján íródott.