Az általános igazságok rendszerint csak okkal-móddal igazak.” Fiatal kltk versei hangzanak el itt néhány perc múlva. Fiatal kltk” ...vajon lehet-e klt más, mint fiatal Fiatalság és kltészet lényegszeren sszetartozik a dolgok rk rendjében, aki igazán fiatal, egy kissé mindig klt, és aki igazán klt, mindig fiatal marad - írta Szerb Antal 1941. december 3-án, majd két hét múlva elhangzik a rádióban is Gobbi Hilda és Szendr József kzremkdésével. Az adás nem egyedi eset volt, Szerb 1934 és 1938 kztt számos eladás anyagát állította ssze Cs. Szabó László kérésére, aki a Magyar Rádió irodalmi osztályát vezette. A jelen ktet külnlegessége abban rejlik, hogy a hagyatékban fellelt Rádióeladások dosszié anyagát kzli, a benne lév gépiratok fotójával együtt. Némely írás elzménye megjelent a Nyugat hasábjain, más jegyzet posztumusz ktetekben újabb vagy rvidebb változatban, van téma, amelyik regényben kszn vissza, de mindezek együtt elssorban az író nagyobb lélegzet alkotásainak keletkezésére világítanak rá. A rádiós tárcákban Szerb kitn elemz, stílusa magával ragadó, meglátásai, sszegzései igazi kuriózumolvasatai irodalomnak, kzéletnek, íróknak és hseiknek. A mindssze tucatnyi gépiratból is árad a szerz lenygz tudása, elemz világképe és az a szinte csak rá jellemz elegancia, ahogy az irodalmi témák kztt játszi knnyedséggel átjár. A képes melléklet regénytredéket, stílusparódiákat tartalmaz, és tovább ersíti az ismert vagy kevésbé ismert tényt, hogy Szerb Antal hagyatékában van még mit keresni, rendszerezni és kutatni.

Mihai Eminescu este considerat de cititori ?i de critica literar? mondial? drept cea mai important? voce poetic? din literatura rom?n?. ?Titlul de fata reprezinta cea mai bogata colectie de poezii a poetului Mihai Eminescu. In cele 650 de pagini regasiti titluri celebre precum: Floare albastra * Revedere * Scrisoarea III * Luceafarul * Ce te legeni... * Mai am un singur dor * Sara pe deal

E versesk?tet egy színes, izgalmas, változatos gy?jtemény, amely valójában nem más, mint egy lélek kalandos bels? útkeresése. Az utazás hétk?znapi helyszíneken zajlik, mégis megannyi érzelem, élmény és izgalmas felfedezés vár arra az olvasóra, aki sze?ret gondolatban elmerülni a lélek tengerében, s partot érni egy rejtélyes szigeten, hogy bejárja a Lélektérképet.Milyen lehet az éjjeli napsütés, milyen csodák rejt?znek s?tét erd?k, padlások mélyén, milyen szép és dallamos lehet a csend hangja? Hogyan képes a világjáró vándor meg?birkózni az útjába kerül? akadályokkal, és milyen harcok árán vívja ki végül a végs? gy?zelmet? Hogyan lehet képes egy lélektelen buszmegálló k?nnyeket csalni az em?ber szemébe? Sok-sok érdekes kérdés vár megválaszolásra, ebben az id?nként szé?dít? magasságokat és ijeszt? mélységeket sem nélkül?z? gy?jteményben, melyben megtalálhatóak k?nnyed, dallamos, már-már mesés versek, de mély lelki tartalma?kat mutató írások is.Tartson velem! Kísérje el útján a világjáró vándort, aki valójában a szobából sem mozdult ki, mégis kalandok ezreit élte át...

Bihari Péternek láthatóan az a szándéka, hogy ?személyes t?rténeteken” keresztül mondja el, milyen is volt a világháború. Tudja és érti, hogy a háború t?rténete nem csak hadt?rténet, hanem társadalomt?rténet. Ezért nagyon sok oldalról ad pillanatfelvételeket a háborús létr?l – arról, hogyan élte meg az emberiség egy bizonyos része a háború állapotát.

A ?Védtelen város” elnevezés? irodalmi és fotópályázatot 2015 szeptemberében indította útjára az Underground Kiadó szerkeszt?sége. A beérkezett m?vekb?l állt ?ssze ez a válogatás. Kett?s célunk volt. Egyrészt terepet adni szépíróknak és fotósoknak, hogy végzettségt?l, kortól, minden címkét?l függetlenül, csupán a m?vészetcsinálás ?r?méért alkothassanak. Másrészt olyan tematikát akartunk k?rbejárni, amely sokaknak sokfélét jelent. ?gy teremtettünk meg egy városi kaleidoszkópot, egy életb?l merített, mégis fiktív teret, amely folyamatosan változik – a szemlél?t?l függ?en. /a szerkeszt?: Sós Dóra/

ADY – Magyar – angol kétnyelv? kiadás – Hungarian-English bilingual edition Kocsi-út az éjszakában Milyen csonka ma a Hold, Az éj milyen sivatag, néma, Milyen szomoru vagyok én ma, Milyen csonka ma a Hold. Minden Egész elt?r?tt, Minden láng csak részekben lobban, Minden szerelem darabokban, Minden Egész elt?r?tt. Fut velem egy rossz szekér, Utána mintha jaj-szó szállna, Félig mély cs?nd és félig lárma, Fut velem egy rossz szekér. Ride in the night How broken’s today the Moon, And how dismal and mute is this night, Today I am how sad and not blithe, How broken’s today the Moon. All the Wholes are broken now, And all the flames flare up in small parts, And all the loves are broken in hearts, All the Wholes are broken now. Bad cart is running with me, As if a cry of pain would there sound, Profound’s the still and partly din’s round, Bad cart is running with me.

lmában nem, de életében egyszer kinyílik az ajtó az írón eltt. Szeredás Emerenc ajtaja, amely mások számára rkre zárva marad. A megingathatatlan jellem, erklcséhez és hiedelmeihez tántoríthatatlanul ragaszkodó asszony házvezetnnek áll az írónhz, ám els perctl nyilvánvaló, hogy diktál. Gazdája megmérettetik, és nem találtatván knnynek, Emerenc nem csupán otthona, hanem lelke ajtaját is megnyitja eltte, ha csak résnyire is. gy sejlik fel Magyarország huszadik századi trténelmének kulisszái eltt egy magára maradt n tragikus, fordulatos sorsa. Vajon mit rizget az ids asszony a hét lakatra zárt ajtó mgttAz ajtó a ki- és bezártság, a születés és a halál si jelképe. llandó kettsség jellemzi a két fhs áhítatosan odaadó, máskor szinte gyllkd kapcsolatát is. A szeretet kapujában állnak. Sikerülhet-e végül beljebb vagy elengedni egymást Az ajtó Szabó Magda talán legismertebb regénye: Szabó István forgatott belle filmet, és 2015-ben felkerült a The New York Times sikerlistájára.

Szeptemberben indult az ATV-n a Húzós ?t?dik évada Rónai Egonnal, és most itt van a korábbi adásokból ?sszeállított ?t?dik Húzós-k?nyv! Legalább olyan izgalmas, tanulságos és szórakoztató olvasmány, mint a korábbiak. A paletta is rendkívül színes, ?megszólal” benne csillagász, filmrendez?, író, orvosprofesszor, politikus, sportoló, színész, rádiós és televíziós m?sorvezet?, üzletember, valamint zenész. Kedves Olvasó, jó szórakozást! Bajnai Gordon: ?Ennek az országnak az egyik legnagyobb baja az, hogy a politika olyan mélységig beleásta magát az életünkbe, a barátságba, a családba, a munkahelyi kapcsolatokba, a sportba, a kultúrába, hogy a mi életünk szól a politikáról, ahelyett – ahogy egy normális országban –, hogy a politika szólna a mi életünkr?l.” Bródy János: ?…néha az az érzésem, hogy nincs is olyan nagyon messze az a birka ország, amir?l a legutóbb írtam.” Gálv?lgyi János: ?…egy kazettám eljutott Benny Hillhez, akit?l kaptam egy levelet, és kaptam harminc darab dedikált fényképet, t?bbek k?z?tt ilyet: ?Szeretett mesteremnek, Gálv?lgyi Jánosnak! Benny Hill” Kint van a szobám falán.” Gerendai Károly: ?Ma Magyarországon az már gazdag embernek számít, aki hó végén nem küszk?dik napi pénzügyi problémákkal. [...] ?n mindig is arra vágytam, hogy […] megengedhessek magamnak sok mindent… Ráadásul vitatkozom ezzel ?a pénz nem boldogít” mondással, mert nekem az a véleményem, a pénz arra van, hogy boldogítson. Az egy másik kérdés, hogy ?nmagában csak ez nem elegend? a boldogsághoz.” Gundel Takács Gábor: ?Ha az ember tudja, milyen a legkisebb pontnak lenni, és ezt nem felejti el, akkor ember tud maradni kés?bb is. […] De híresnek lenni, meg ismertnek lenni, azért az, bizonyos emberi szempontból, akár csapda is lehet. ?s akár maga alá is temetheti az embert.” Kaáli Nagy Géza: ?…a medd?ség egy betegség, egy népbetegség. [...] Ezek a gyermektelen párok kegyetlen lelkiállapotban vannak amiatt, hogy nem lehet gyerekük, szenvednek. Na, most ezekben az egyébként is küszk?d? emberekben, legyenek hív?k vagy nem hív?k, b?ntudatot ébreszteni, minimálisan szólva, nem szerencsés dolog.” Karinthy Márton: ?…életem meghatározó figurája volt apám. Olyan valaki, akivel mind szembesülni, mind harcolni, mind legy?zni, mind túlhaladni, mind egyáltalán túlélni, az mind program volt. Elég er?s egyéniség volt, ahogy mindig mondta, nemcsak a nagyapád van itt szellemében, hanem én is itt vagyok él?súlyban.” Pásztory Dóra: ?Egyszer?en idegesített, hogy van, amit nem tudok megcsinálni, és magamnak akartam bebizonyítani, hogy márpedig meg tudom csinálni. […] A hajgumizás volt ilyen… Emiatt megn?vesztettem a hajamat, hogy kikísérletezzem, ezt hogyan tudom megoldani. ?s sikerült, begumiztam, aztán levágattam. A probléma megoldódott.” Sas József: ??n fél?s vagyok, de ha fontosnak tartok valamit, akkor nem. Egyébként azok félnek igazán, akik a humortól is félnek.”

vóhely, Wekerle, zsidók a vonaton, Csévharaszt, cserevilág, május elseje, tanoncotthon, Szabad Nép-félórák, VIT, munkássors, Vica, harckocsiezred, DISZ, proli esküv, nkényes lakásfoglalás, sámlis televíziónézések, irodalmi élet, koda, hétvégi telek, panelház.Egy mélyen megélt, 20. századi magántrténelem, amelyben sokan osztoztak.

Of all the myths which have come down to us from the East, and of all the creations of Western fancy and belief, the Personality of Evil has had the strongest attraction for the mind of man. The Devil is the greatest enigma that has ever con-fronted the human intelligence. So large a place has Satan taken in our imagination, and we might also say in our heart, that his expulsion therefrom, no matter what philosophy may teach us, must for ever remain an impossibility. As a character in imagi-native literature Lucifer has not his equal in heaven above or on the earth beneath. In contrast to the idea of Good, which is the more exalted in proportion to its freedom from anthropomor-phism, the idea of Evil owes to the presence of this element its chief value as a poetic theme. The discrowned archangel may have been inferior to St. Michael in military tactics, but he cer-tainly is his superior in matters literary. The fair angels—all frankness and goodness—are beyond our comprehension, but the fallen angels, with all their faults and sufferings, are kin to us. There is a legend that the Devil has always had literary aspi-rations. The German theosophist Jacob B?hme relates that when Satan was asked to explain the cause of God’s enmity to him and his consequent downfall, he replied: “I wanted to be an author.” Whether or not the Devil has ever written anything over his own signature, he has certainly helped others compose their greatest works. It is a significant fact that the greatest im-aginations have discerned an attraction in Diabolus. What would the world’s literature be if from it we eliminated Dante’s Divine Comedy, Calderón’s Marvellous Magician, Milton’s Paradise Lost, Goethe’s Faust, Byron’s Cain, Vigny’s Eloa, and Lermon-tov’s Demon? Sorry indeed would have been the plight of litera-ture without a judicious admixture of the Diabolical. Without the Devil there would simply be no literature, because without his intervention there would be no plot, and without a plot the story of the world would lose its interest. Even now, when the belief in the Devil has gone out of fashion, and when the very mention of his name, far from causing men to cross themselves, brings a smile to their faces, Satan has continued to be a puissant personage in the realm of letters. As a matter of fact, Beelzebub has perhaps received his greatest elaboration at the hands of writers who believed in him just as little as Shake-speare did in the ghost of Hamlet’s father.

Mennyi ideig tart ki a Camino varázsa? Meddig maradhat valaki zarándok egy nagyvárosban? Ha megkérdezték, azt mondtam: ?r?kre! Pedig egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy ez nem igaz. Tudtam, hogy rossz d?ntést hoztam. Addigra azonban már kés? volt, újra a régi lendülettel tepertem a mókuskerékben. Sejtettem, hogy a testem azt próbálja jelezni, hogy nem jó az irány. Figyelmeztetni akar, hogy tévúton járok. Nem lehet visszafordulni, nem szabad visszatérni ahhoz, aminek egyszer már teljes meggy?z?déssel hátat fordítottam, ami szembe megy a lelkiismeretemmel és az ?nbecsülésemmel. Ezúttal mégsem hallgattam a bels? hangomra. Számokat láttam magam el?tt, amelyek igencsak jól mutattak. A lelki béke, a felh?tlen szabadság érzése azonban gellert kapott. ?jra sokat szorongtam, és egyre gyakrabban jutott eszembe, hogy az életem véges. Pakolászni kezdtem magam k?rül, azt hiszem, rendbe akartam tenni a dolgaimat. A világéletemben hangoztatott ?én mindig mindent megoldok” jelmondat halkulni kezdett, bizonytalanná, er?tlenné vált. ?Ki kell bírnom egy ideig” – ez lett az új célkit?zés. A helyzet rosszabb volt, mint ami miatt pár éve világgá mentem onnan. ?m addigra már nyakig benne voltam a s?r?jében, és minden nap azt számolgattam, hány hónapnyi t?réssel tudok megszerezni pár év szerény anyagi biztonságot. Amire aztán nem kerülhetett sor, mert a sors a fejemre koppintott.

Hasas hófelh?kkel terhes ólomszürke ég borul a vidéki kisvárosra. Tóth János tanító családjában disznóvágás lesz, s míg a toros vacsorára készülnek, váratlan események zúzzák szét a hétk?znapok nyugalmát, évtizedek óta felszín alatt lappangó ellentéteket robbantva ki. Két nap leforgása alatt két család élete fordul f?l fenekestül. Két családé, amelyek mindenben kül?nb?znek egymástól, s amelyek sorsát mégis eltéphetetlenül egybefonja a huszadik század t?rténelme. A szegénysorból származó Tóth Jánost ?zvegy édesanyja hihetetlen áldozatok árán taníttatta. Tóth mégis elhagyja ?t és két testvérét, mert belebolondul a valaha jómódú f?ldbirtokos Kémeryék ifjabbik lányába, Paulába. ?t n?vérével és ?ccsével a fukar, szigorú nagymama neveli, akit?l a gyerekek t?bb verést kapnak, mint szeretetet vagy ételt. Nem csoda hát, hogy miután a g?g?s Paula hozzákényszerül ?ccse házitanítójához, Tóth Jánoshoz, a férfinak szüntelen megvetés és megaláztatás jut osztályrészül. Vajon meddig tartható fenn egy kapcsolat, amely az egyik félnek mindent, a másiknak semmit sem jelent? A?Disznótor?az eltemetett titkok regénye: egyszerre s?tét tónusú b?nügyi t?rténet és megrázó, g?r?g sorstragédia. Régi, fájdalmas emlékeket ébresztett bennem a?Disznótor?elolvasása. Hiszen a vallásos, puritán Hajdúság, ahol a regény játszódik, egyben saját gyerekkorom színhelye is, annak minden szépségével és drámájával. Ahogy Szabó Magda is fogalmaz, a k?nyv ?üzenet (…) abból a hajdani világból emebbe”. A nagyszüleim múltba vesz? világából, amelyben nem volt virtualitás, az emberek ?igazi” életet éltek, cselekedeteiknek súlyuk és k?vetkezményük volt, a becsületnek pedig nem volt alternatívája.?– Sándor Anikó

A fordító huszon?t amerikai k?lt? ?sszesen százegy versét válogatta kétnyelv? antológiába. Olyan k?lt?k verseit, akik kortársaink a második ezredforduló tájékán. Igyekezett színes képet kapni – és mutatni – a magyar irodalomkedvel?knek híres k?lt?k változatos egyéniségér?l, témájuk kavalkádjáról.A versfordítás ?r?k dilemmája: mennyire legyen szolgai, mennyire legyen szabad. Jelen k?tet fordítójának célja az arany k?zépút megtartása volt, ellenállni a parttalan átk?ltés csábításának. A maga valójában mutatni meg az amerikai k?ltészet tartalmi és formai sokszín?ségét. Három-négy vers egy-egy k?lt?t?l, szellemi kóstoló, néhány felvillantott gondolat, kép, hangulat – távolról sem életm?vek, vagy korszakos k?tetek bemutatásának igényével.A fordító azzal az ambícióval hízeleg magának, hogy férfi mivoltának dacára képes hitelesen tolmácsolni a szebbik nem érzéseit is.A versek kedvel?it szólítja meg ez az ?sszeállítás, egyben hasznos – és remélhet?leg élvezetes – kirándulásra vezetheti azokat, akik az angol nyelvvel ismerkednek, vagy foglalkoznak. ?Amerikás magyarjaink” is haszonnal vehetik kézbe. Nekik és gyermekeiknek a magyar szókincset segíthet ?rizni és gyarapítani. The translator has selected, for inclusion in this anthology, a total of one hundred and one poems written by twenty five American poets at about the turn of the last century. These tr anslations are intended to convey the color and personality of each poet for Hungarian readers, while still respecting and preserving the essential style of each poet — and while also avoiding the temptation to rewrite.American poetry has so much diversity of form and content that a translator has to attempt, for each individual poet, to include representative works that express unique tastes, thoughts, images and humors, in acceptance of the fact that comprehensive treatment of each poet is not reasonably within reach in this volume.A sincere effort has been made to faithfully present the work of a number of American women, at least as well as a mere man can do.Throughout, the chosen works all reflect an overriding purpose of fur-thering a love of poetry while also serving as an effective tool for learning English. Hungarians abroad, and their families, it is hoped, will also find that this anthology will help them to increase and broaden the vocabulary of their native language.

A k?tet egy sajátos életutat bejárt embert mutat be, aki harminc év, bányában végzett munka után d?nt?tt úgy, hogy életét nagy szerelmének, a festészetnek szenteli. ?gy érezte, b?n lenne Isten adta tehetségét veszni hagyni, és nem hívni fel az emberek figyelmét az olykor rejt?zk?d?, máskor mulandó szépre rohanó világunkban. Ebben az érzésben osztozhat az album olvasója, aki végignézi Sziklai Károly festményeit és elolvassa Jenes Gyula portréját a naiv fest?r?l.

The girl had been an orphan from childhood, and Rowland Trowbridge had been almost as a father to her. Avice loved him and watched over him as a daughter; at least, that had been the case until lately. A few weeks since, Mr. Trowbridge had succumbed to the rather florid charms of Mrs. Black, his housekeeper, and told Avice he would marry her in a month. Though greatly surprised and not greatly pleased, Avice had accepted the situation and treated the housekeeper with the same pleasant courtesy she had always shown her. The two “got along” as the phrase is, though their natures were not in many ways congenial. Avice remained at the window till she saw at last Leslie Hoyt’s tall form approaching. She ran to open the door herself. “Oh, Judge Hoyt,” she cried, “Uncle hasn’t come yet! There must be something wrong! What can we do” THE MARK OF CAINBY CAROLYN WELLS AUTHOR OF “A CHAIN OF EVIDENCE,” “THE GOLD BAG,” “THE WHITE ALLEY,” ETC.WITH A FRONTISPIECE IN COLOR BY GAYLE HOSKINS

Nova zbirka poezije ?arka Pai?a otkriva izvanredan autorov poetski svijet u kojem se na najneposredniji i najjasniji na?in spajaju njegova filozofska razmi?ljanja, post-punk poetika i jasna eti?ka komponenta. Poezija ?arka Pai?a ipak prije svega i nadasve progovara o slobodi i ?e?nji za njom, a Pai? u stihovima daje inovativne, sna?ne slike i ?itatelja ostavlja da nad stihovima razmi?lja, da im se vra?a i da ih iznova ?ita i citira.

Йшов четвертий р?к св?тово? в?йни. Втомлений под?ями генерал-лейтенант рос?йсько? ?мператорсько? арм?? Павло Петрович Скоропадський, нащадок старовинно? старшинсько? фам?л??, ще не знав, що стане гетьманом незалежно? Укра?нсько? Держави. Епоха зм?н, яку самовбивчо наближали революц?онери вс?х мастей, перетворилася на апокал?псис, в?йну вс?х проти вс?х, але Скоропадському стало духу взяти на себе невдячну ношу державного буд?вництва. Спроба зак?нчилася ц?лковитим ? оч?куваним провалом, але окрем? починання гетьмана дотривали до наших дн?в: саме йому Укра?на завдячу?, наприклад, Академ??ю наук. У цих пронизливих спогадах постають буремн? роки революц?? ? громадянсько? в?йни та особиста драма Скоропадського, який за влучними словами Вячеслава Липинського, став укра?нцем, т?льки переставши бути гетьманом. Але, на жаль, було вже п?зно: Укра?ну охопив червоний морок з п?вноч?. Коментар? до видання п?дготували Георг?й Потульницький, Владлена Мара?ва. П?слямова — Ярослава Пеленського, ?горя Гирича та Георг?я Папак?на.

Ova je knjiga nastajala u nelagodi: autor je pisao u inozemstvu o svojoj zemlji, u kojoj se vodio rat. Dio tekstova koji su ovdje sakupljeni bio je objavljen u doma?im i stranim glasilima, u prijevodu ili originalu, ?esto i jednom i drugom. Ve?ina ih je izi?la, usprkos svemu, u nekoliko tomova koje su objavili razni izdava?i, vi?e strani nego doma?i. Matvejevi? je gotovo svakoga mjeseca navra?ao u domovinu, biv?u i sada?nju, da vidi i uvjeri se ?to se u njoj doga?a te o tome obavijesti strani i doma?i svijet – bolji dio svijeta koji je dobronamjerno ?elio znati istinu. Branio je s najvi?e upornosti pisce i intelektualce koji su se na?li u nevoljama, u raznim dijelovima biv?e Jugoslavije ili, kako se danas ka?e, "regije".Osim esejisti?ko-poetskih ogleda, poput ?Mediteranskoga brevijara?, prevedenog na vi?e od dvadeset jezika i ?Druge Venecije? koja je nagra?ena nagradom ?Strega?, jednim od najzna?ajnijih knji?evnih priznanja u Italiji, kritika je vrlo pozitivno ocijenila Matvejevi?eve knjige eseja nastalih ?izme?u azila i egzila?, napose djelo o ?Kruhu na?emu? te, me?u ostalim, zbirku ?Otvorenih pisama? koja su pridonijela da autor bude uvr?ten u francusku "Legiju ?asti". Matvejevi? je objavio niz ?lanaka i eseja u kojima je iznosio o?tre kritike o situacijama, li?nostima i pojavama u biv?oj Jugoslaviji, uo?i, za vrijeme i nakon rata koji je zadesio na?e gradove i sela.Knjiga "Granice i sudbine" nosi podnaslov "O jugoslavenstvu prije i poslije Jugoslavije".

Romana 486. (Végzetes szerelem)

Szívhang 428. (Rendkívüli ajánlat)

Knock out