n practica psihoterapeutic actual metafora joac un rol important, avnd rolul de a scurtcircuita“ resorturile psihice care-l menin pe client captiv n problema sa. Fie c este vorba de depresie, de anxietate, de atacuri de panic, de doliu, de reducerea durerii fizice sau de mpcarea cu o maladie irecuperabil, pentru aduli i pentru copii, metafora este un vehicul al schimbrii. n cartea sa, Burns reunete cazuri povestite de unii dintre cei mai buni psihoterapeui contemporani din diverse orientri, cazuri n care metafora a reprezentat ingredientul ce a fcut diferena ntre vindecare i adncirea n simptom. Valoroas att prin diversitatea situaiilor prezentate ct i prin stilul su comprehensibil, aproape didactic, lucrarea de fa este un instrument util n practica oricrui psihoterapeut.

Cine ne urm?re?te din umbr?? Din zorii omenirii, dorin?a de a controla g?ndurile, comportamentele ?i ac?iunile altora a fost foarte r?sp?ndit?. De la folosirea persuasiunii coercitive de c?tre egiptenii din Antichitate ?i cavalerii templieri p?n? la afirma?iile actuale privind h?r?uirea electronic? ?i ?bombardamentul“ cu microunde, am fost mereu la mila celor dornici s? ne reprogrameze g?ndirea ?i s? ne remodeleze convingerile. ?n R?zboaiele PSI g?sim relat?ri fascinante despre: ?ncerc?rile str?vechi de control al min?ii folosind vr?ji, po?iuni ?i ritualuri; sectele ?i folosirea reprogram?rii mentale; tehnici de control mental moderne, de la hipnoz?, droguri ?i electro?ocuri la radia?ie ?i control mediumnic; povestea secret? a c?ut?rii adev?ratului Candidat Manciurian – MKUltra ?i conexiunea CIA; ?minunata lume nou?“ a metodelor ingenioase de h?r?uire electronic? ?i de supraveghere agresiv?.

O lectur esenial pentru toi cei interesai s-i activeze genele sntii, fericirii i longevitii!“ – Dr. Mark Hyman, autorul crii The Blood Sugar SolutionAutorii bestsellerului Supercreierul prezint o nou i ndrznea nelegere a genelor umane i a modului n care modificri simple ale stilului de via ne pot schimba sntatea general. Saltul ctre starea de bine radical" este o promisiune ce ateapt s fie mplinit.Vreme de decenii, s-a crezut c genele ne determin destinul biologic. Acum, noua genetic ne nva c genele sunt dinamice i rspund la tot ceea ce gndim, spunem i facem. Dintr-odat, au devenit aliaii notri cei mai puternici n ncercarea de nnoire personal. Putem optimiza comportamentul i expresia genelor, pentru a ajunge la o stare de sntate i mplinire la care nici nu visam cu puin timp n urm. Impactul asupra prevenirii bolilor, imunitii, mbtrnirii i bolilor cronice este fr precedent.

S? ascult?m avertismentul megalitic al trecutului!Baz?ndu-se pe teoria sa revolu?ionar? potrivit c?reia Sfinxul din Egipt dateaz? cu mult mai devreme dec?t 2500 ?.Hr., geologul Robert Schoch apeleaz? la dovezi ?tiin?ifice pentru a confirma existen?a unei civiliza?ii avansate care le preced? pe cele ale Egiptului, Sumerului ?i Greciei Antice. De asemenea, vorbe?te ?i despre catastrofa care a distrus-o acum aproape 12 000 de ani, afirm?nd c? mo?tenirea acesteia ne poate da ?nv???turi pre?ioase privind viitorul omenirii.Combin?nd dovezi adunate din mai multe discipline ?tiin?ifice, Schoch demonstreaz? c? ultima er? glaciar? s-a sf?r?it brusc ?n 9700 ?.Hr., ca urmare a unor explozii solare. Acestea au provocat desc?rc?ri electrice/plasmatice care au declan?at activitate vulcanic?, cutremure, incendii ?i inunda?ii masive provenite din topirea ghe?arilor ?i de la ploile toren?iale.Autorul explic? modul ?n care aceste evenimente au eradicat civiliza?ia vremii ?i au dat omenirea ?napoi cu mii de ani. Civiliza?ia a reap?rut ?n jurul anului 3500 ?.Hr., cu fr?nturi de memorie ?i aptitudini pe cale s? se formeze. ?n acest cadru, el analizeaz? leg?tura dintre monumentele megalitice, ora?ele subterane ?i legendele antice, precum ?i reinterpretarea textelor rongorongo de pe Insula Pa?telui ?i ?ngroparea inten?ionat?, ?n urm? cu 10 000 de ani, a complexului de la G?bekli Tepe din Turcia.Schoch prezint? dovezile ?tiin?ifice care sugereaz? c? istoria s-ar putea repeta ?i un flux de mas? coronal? suficient de puternic ar putea distruge civiliza?ia actual?.?

Scris de un fost campion al concursurilor de memorie, Cum s-i cultivi memoria ne arat cum poate o memorie radical mbuntit s devin un instrument util n consolidarea carierei profesionale i a vieii personale.Pe lng faptul c ofer tehnici practice care te ajut s-i aminteti numere, date i fapte, cartea conine sugestii inovatoare privind noi metode de nvare i procesare a informaiilor, care i pot schimba complet viaa. Sunt incluse ultimele perspective tiinifice referitoare la agilitatea mental i promoveaz o abordare motivaional cu ajutorul creia i vei putea dezvolta obiective inteligente i te vei putea concentra mai bine pe realizarea acestora.Aveam o memorie att de proast, nct uitam s o sun pe mama mea de ziua ei de natere! i iat acum, dup numai un an, am ajuns s memorez orice, de la lucruri amuzant, cum ar fi primele 200 de zecimale ale numrului Pi, pn la discursul Am un vis al lui Martin Luther King. Att de bun este Mark!" -Emi Gal, antreprenor i inginer de software de origine romn

Ce se ?nt?mpl? atunci c?nd via?a pe care trebuie s? o duci nu seam?n? cu cea pe care ?i-ai planificat-o? Pe m?sur? ce intr?m ?ntr-o nou? er? a istoriei umanit??ii ?i speran?a medie de via?? cre?te, iar lumea devine un loc tot mai bun, plin de solu?ii tehnologice, oamenii ??i pun ?ntreb?ri tot mai profunde. Acum ne d?m seama c? modul ?n care am muncit nu mai d? rezultate. Fabricile se mic?oreaz?, nu se m?resc. Cariera de patruzeci de ani nu mai exist?. Omenirea necesit? o nou? abordare a voca?iei ?i avem nevoie de ceva nou – sau poate de ceva foarte vechi. Exist? o cale spre munca plin? de satisfac?ii care nu te oblig? s? te conformezi carierei alese de p?rin?i sau pentru care s?-?i compromi?i valorile. Nu va sem?na cu nici o lec?ie predat? la ?coal? ?i probabil nici cu ceea ce ?i-au spus profesorii despre viitorul t?u, dar te po?i baza pe ea. Sunt lucruri mai importante ?n via?? dec?t ceea ce ?i se ?nt?mpl?, iar voca?ia ?nseamn? mai mult dec?t s? pontezi o cartel?. Dar cum putem g?si o astfel de cale ce pare disp?rut? de mult? vreme?

De?i ?n ultimele zeci de ani progresul tehnologiei a devenit tot mai rapid, modific?nd condi?iile de via?? nu numai de la o genera?ie la alta, ci chiar ?n cadrul aceleia?i genera?ii, rela?iile dintre oameni au continuat s? se conduc? dup? acelea?i reguli vechi de secole. Avem a?tept?ri de la noi ?n?ine ?i de la ceilal?i bazate pe acelea?i principii de via?? vetuste, iar c?nd suntem dezam?gi?i arunc?m vina ?ntr-o parte ?i-n alta, inclusiv asupra propriei persoane, f?r? s? observ?m c? ?ncerc?m, de fapt, s? ?mbr?c?m un adult cu hainele unui copil. Ce face Meg Barker ?n aceast? carte remarcabil de atractiv scris? este s? pun? sub semnul ?ntreb?rii regulile actuale din cadrul rela?iilor intime ?i de prietenie. Ea ne propune s? reflect?m asupra lor ?i s? ?n?elegem de ce nu mai pot func?iona, suger?ndu-ne rescrierea lor ?ntr-o manier? flexibil?, adaptat? fiec?ruia ?n parte. Este o carte ce deschide perspective, oferind argumente pro ?i contra bazate pe cercetare, f?r? s? impun?, f?r? s? fac? judec??i de valoare. ? Rescrierea regulilor este un ghid prietenos ce ne poart? printre complicatele – ?i, adesea, contradictoriile – reguli ale iubirii: sunt oferite sfaturi cu privire la atrac?ie ?i sex, monogamie ?i conflict, identitate de gen ?i angajament. Aceast? carte trece ?n revist? modul ?n care regulile sunt ?rescrise“ ?n diferite feluri, d?ndu-i cititorului puterea s? g?seasc? abordarea care se potrive?te cel mai bine cu situa?ia lui. – Meg Barker ? “Tr?im ?ntr-o perioad? de mare incertitudine ?n ceea ce prive?te rela?iile. C?ut?m Alesul, dar ne trezim c? r?m?nem singuri pentru c? nimeni nu se ridic? la nivelul a?tept?rilor. T?njim dup? un final fericit, dar o desp?r?ire dup? alta ne las? r?ni?i ?i confuzi. G?sim un partener, dar realitatea rela?iilor noastre nu este cea la care ne a?teptam ?i devine greu s? p?str?m echilibrul ?ntre acestea ?i toate celelalte lucruri pe care le vrem de la via??. C?s?toria se dovede?te a fi o industrie ?rezistent? la recesiun“ ?i, ?n acela?i timp, rata divor?urilor ?i a desp?r?irilor se ridic? la cele mai ?nalte cote.“ – Meg Barker

Prezentul volum este dedicat unei expuneri sintetice ?i accesibile a psihanalizei, care ?nglobeaz? ?i dep??e?te primele Prelegeri de introducere ?n psihanaliz? (1916–) ?i seria nou? a acelora?i prelegeri din 1933. Cronologic, ea acoper? aproape treizeci de ani, din 1909, anul celor cinci conferin?e ?inute ?n Statele Unite, care au marcat intrarea triumfal? a psihanalizei ?n Lumea Nou?, ?i 1938, ultimul an de via?? al lui Freud, c?nd ?ncepe aceast? scriere, r?mas? neterminat?.Adres?ndu-se, datorit? con?inutului s?u, ?n primul r?nd celor care doresc s? se ini?ieze ?n psihanaliz? —studen?i ai facult??ilor de psihologie, medicin?, pedagogie, sociologie, filosofie, litere ?i teologie —, volumul de fa?? poate re?ine ?i aten?ia speciali?tilor prin faptul c? reprezint? o sintez? a ?ntregii opere a lui Freud, la care se adaug? idei noi.?Nu, con?tien?a nu poate fi esen?a elementului psihic, ea este numai o calitate a acestuia, ?i anume o calitate inconstant? care mai des este absent?, dec?t prezent?. Factorul psihic ?n sine, oricare i-ar fi natura, este incon?tient, ?i probabil de un tip asem?n?tor cu toate celelalte procese din natur? despre care avem cuno?tin??. Pentru argumentarea acestei aser?iuni, psihanaliza se raporteaz? la un num?r de fapte.Visul este o psihoz?, cu toate inep?iile, forma?iunile delirante, iluziile senzoriale ale unei psihoze. E adev?rat, este o psihoz? de scurt? durat?, inofensiv?, ?nzestrat? chiar cu o func?ie folositoare, ini?iat? prin acordul persoanei, ?ncheiat? printr-un act de voin?? de c?tre ea. Cu toate acestea, este o psihoz? ?i ?nv???m pe baza ei c? p?n? ?i o modificare at?t de profund? a vie?ii psihice poate fi anulat?, poate l?sa spa?iu func?iei normale. Este atunci prea temerar s? sper?m c? ar trebui s? putem supune ?i ?mboln?virile spontane temute ale vie?ii psihice influen?ei noastre ?i s? le vindec?m?“ – Freud

…mi hajtja a géniuszokat? Szeretnéd tudni, mit tanulhatsz a t?rténelem nagyjaitól, hogy a legt?bbet hozd ki magadból? Ha igen, vár rád egy kaland. Sean Patrick k?nyve hatalmas sikert aratott a tengerentúlon. Ha elolvasod, tizenegy bámulatos elme életébe pillanthatsz be. Megtudhatod, mi hajtotta ?ket, és hogyan alakította az életüket egy-egy jellemz? tulajdonság. Látni fogod t?bbek k?z?tt, hogyan indult útjára Walt Disney stúdiója, miként vált egy karddal játszó kisfiúból a hódító Nagy Sándor, vagy hogyan lett Nikola Tesla a megannyi nehézség ellenére az elektromosság atyja. A kiválóság nem adottság, hanem egy út, amire Te is ráléphetsz. Mondj ?IGEN!”-t a saját kalandodra, és ébreszd fel a benned rejl? géniuszt!

Jung’a g?re i? dünyam?za y?nelik de ?e?itli yap?lar?m?z vard?r. Her insanda hem di?ili?e ait bir?davran???ve hissedi? yap?s?( ki buna “anima” ad?n? vermi?tir) hem de erkekli?e ait bir yap? (“animus”) vard?r. Ona g?re bu iki yap? aras?ndaki dengeye ait sorunlar cinsel kimlik bozukluklar?ndan,??ki?ilik?bozukluklar?na dek ?ok farkl? psikiyatrik bozukluklara yol a?abilmektedir.?Bunlar?n en alt?nda ise, “kendilik” dedi?imiz as?l bizim i?imizdeki??z?olarak dü?ünülebilecek olan, rüyalar?m?zda farkl?la?arak ortaya ??kan adeta yerkürenin merkezindeki ma?ma katman? gibi enerjik bir yap? vard?r. ????NDEK?LER ?Carl Gustav Jung’un Ya?am ?yküsü?B?R?NC? B?L?M:?JUNG PS?KOLOJ?S?NE G?R??ANAL?T?K PS?KOLOJ?Bilin? ve Bilin?d???n?n ??leviKi?ilik Kuram?Psikoterapi SüreciJung’un psikoloji-psikiyatri bilimine yapt??? katk?larBilincin ?ne ??k???Bilincin ??levleri??levlerin y?netimi:Psikolojik tipler &?Dünyaya y?nelik tutumlar:D??ad?nüklük??e d?nüklükBilin?d???: Ki?isel ve Kolektif Bilin?d???Bilin? ve bilin?d??? ili?kisi:Jung ve E?zamanl?l?kE?zamanl?l?k –Jung’un Ger?ekli?e Yan?t?G?LGE KAVRAMI VE JUNG.. ? ?K?NC? B?L?M: FREUD VE JUNG ARASINDAK? FARKLAR Edebiyat Konusunda Freud ve Jung'un Yakla??mlar?n?n K?yaslanmas?FREUD VE JUNG DA PS?KANAL?Z VE D?N..Edebiyat Konusunda Freud Ve Jung'un Yakla??mlar?n?n K?yaslanmas?PS?KANAL?Z VE D?NPS?KANAL?ZDE R?YA YORUMU FREUD VE JUNG.. ? ???NC? B?L?M: JUNG VE D?RT ARKET?P.. ? D?RD?NC? B?L?M: JUNG VE PS?KANAL?T?K KURAM JUNG PS?KOLOJ?S?NE A?T BAZI KAVRAMLARKollektif Bilin?alt?nda bulunan belli ba?l? arketipler:K???L???N GEL???M?YA?AM D?NEMLER???LEVLERR?YALAR VE S?MGELERJUNG TERAP?S?PS?KOTERAP?DE S?MGELER?N KULLANIMIR?YALAR VE S?MGELERR?YALAR VE YORUMLARELE?T?R?LER G?R??LERArketip Kavram? ve Marka Ki?ilikleriStratejik A??dan Marka Ki?ilikleriJung'a G?re Ki?ilik Yap?s?Ki?isel Bilin?alt? ? BE??NC? B?L?M: Analitik Psikoloji Temel ?lke ve Kavramlar CARL GUSTAV JUNG'da,?E?zamanl?l?k –Jung’un Ger?ekli?e Yan?t?TEOR?ArketiplerAnne ArketipiManaG?lgePersonaAnima ve animusDi?er arketipler?nsan akl?n?n dinamikleriBenlikE?zamanl?l?k ? ALTINCI B?L?M: JUNG ?ZER?NE KISA B?R ?NCELEME Arketip Kavramlar?Eril Arketipler:Di?il Arketipler:K?tüler:As?l Mesele:?Carl Gustav Jung ve Analitik Psikoloji (?zet ve Kar??la?t?rma) ? YED?NC? B?L?M: CARL GUSTAV JUNG VE PS?KOLOJ? YEN? B?R D?NEM “B?L?N?ALTININ ??Z?M?”Carl Jung'un Astroloji Hakk?ndaki?S?ylemleriJUNG’ DAN BAZI S?ZLER: ? SEK?Z?NC? B?L?M: SONU?LAR .. ? DOKUZUNCU B?L?M: JUNG PS?KOLOJ?S?NE A?T BAZI KAVRAMLAR K???L???N GEL???M??nsan akl?n?n dinamikleriBenlikE?zamanl?l?kHayvan Davran??lar?na Psikolojik Yakla??mlar?nsan Davran??lar?n?n Anla??lmas?nda Bir Yakla??m: Psikoanalitik KuramFreud ve Evrimsel Biyoloji: Psikanalitik Kuram'?n Ele?tirisiFELSEFEN?N PS?KANAL?Z ?ZER?NE ETK?LER?…B?L?N?DI?ININ KARANLIK YANIJUNG’A G?RE C?NSELL???N ??LEV?…Komplekslerin TipolojisiLibido Ve ?tkiler ve YükseltilmesiLibidonun Dinami?iFreud’dan Sonra Libido

Schopenhauer, bir yanda insan zihninin u?a?? olacak denli bedene ya da fiziksel organizmaya ba??ml? oldu?una y?nelik savunusuyla, ?bür yanda isten? ile tutkular?n ?o?unlukla us yoluyla bast?r?l?p ?arp?t?ld???na y?nelik saptamas?yla, Freudcu ruh??zümleme kuram?n? da ?ncelemeyi ba?arm??t?r. Schopenhauer’a g?re “yeter neden ilkesi”nin bütün tasar?mlar?n (ya da g?rüngülerin) kendisine uymak zorunda oldu?u d?rt temel bi?imi vard?r. Schopenhauer, yeter neden ilkesinin k?künü olu?turan bu d?rt temel bi?imi s?ras?yla,? (?) “olu?”; (??) “varolma”; (???) “bilme”; (?v) “eyleme” olarak belirlemi?tir. ??Schopenhauer’in Jeana üniversitesinde doktora tezi olarak sundu?u “Yeter Neden ilkesinin D?rt Sa?akl? K?kü, 1813″ ba?l?kl? ?al??mas?, pek ?ok bak?mdan ya?am?n?n ilerleyen y?llar?nda verece?i felsefe yap?tlar?n?n temelini ‘olu?turmas?yla olduk?a ?nemlidir. Tezin temel sav?, Kant’?n “g?rüngüler (pheinomenon) dünyas?”na kar??l?k gelen “tasar?mlar dünyas?”n?n bütünüyle “yeter neden ilkesi”nce y?netildi?idir. Bu ilkeye g?re, olanakl? bütün nesneler, hem ?teki nesnelerce belirlendikleri hem de kendileri d???ndaki bütün ?teki nesneleri belirledikleri zorunlu bir ili?ki i?inde bulunmaktad?rlar. Dolay?s?yla, her bilin? nesnesi ancak ?teki nesnelerle ili?kisi do?rultusunda a??klanabilirdir. Bu noktada Schopenhauer, ancak bu durumu ba?tan benimsemek ko?uluyla, Kant’?n tan?mlad??? anlamda dünyaya ili?kin birtak?m zorunlu sentetik a priori do?rular?n bilinmesinin olanakl? oldu?u saptamas?nda bulunur. ? ?Schopenhauer, tasar?mlar aras?ndaki bu zorunlu ili?ki türlerinden, §? “olu?”ta nedensellik ilkesi diye de bilinen neden sonu? ili?kisini; §? “varolma”da uzam-zaman ili?kisini; §? “bilme”de ?ncül-sonu? aras?ndaki kavramsal ili?kiyi; §? “eyleme” de eylem-itki ili?kisini temellendirmektedir. ? ????NDEK?LER: ? SHOPENAUER’?N HAYATI ve ?ALI?MALARIA?KIN METAF?Z??? ?ZER?NE?L?M VE ?L?M KORKUSU ?ZER?NE…SHOPENHAUER’IN AHLAK FELSEFES?AHLAKSHOPENHAUER VE KADINLARSHOPENHAUER VE M?Z?K…?STEN? VE TASARIM OLARAK D?NYAYA?AM B?LGEL??? ?ZER?NE AFOR?ZMALAR?L?M ?ZER?NE..SANAT ?ZER?NE..SHOPENHAUER VE D?N ?ZER?NE…SHOPENHAUER’IN C?NNET & C?NAYET FELSEFES?Nietzsche ve Schopenhauer :Hayat?n De?eriSchopenhauer ve H?ristiyanl?k?Ele?tirisi?lk Günah DoktriniHristiyan Ahlak?H?ristiyani ??retilerin Yaratt??? ?eli?kiler:H?ristiyan ??retilerin ?Ahlak ?zerindeki Olumsuz EtkileriH?ristiyanlar Mevcut Olan Ac?lar? ?o?u Zaman Daha da Art?rmaktalar:H?ristiyanl?k ?lüm Korkusunun ?stesinden GelmiyorTarihi Olaylar ile ?rülmü? Yak?n Ba?lant? ve Tarihsel DogmaH?ristiyanl?kta Hayvanlara Kar?? Tutunulan Tav?rSCHOPENHAURDEN ?ZL? S?ZLER…?

A Mesetréning emlékeztet minket arra, hogy valahol mind Aladdinok és Szamárbr királyfik vagyunk: ha kimerészkedünk a komfortzónánkból, bármilyen célt elérhetünk.” Pór Attila, a Nk Lapja újságírójaMesés változások 1 hónap alatt – ezt ígéri ez a mesés-nismereti program annak, aki végigmegy a knyvben szerepl népmesék és mmesék útján. Minden napra egy mese – egy hónapon át. A mesékhez gyakorlatok kapcsolódnak, amelyek segítik az nvizsgálatot, az nismeretben való nvekedést.A mese maga az élet, az élet pedig mese. Ez ennek a Mesekalauznak az alapállása, és ezt mutatja meg Olvasóinak is.Milyen a mesés élet Olyan, amelyben célokat és vágyakat lehet megfogalmazni, és ezeknek a megvalósulásához el is lehet jutni. Hogyan Ha végigjárjuk a mesehsk útját. A régi emberek tudták ezt, a ma embere pedig kezdi újra felfedezni. A mesék úgy mkdnek az életünkben mint egy jó coach: segítenek elhozni legjobb nmagunkat, segítenek felismerni a bennünk rejl lehetségeket. Utat mutatnak, kalauzolnak, ha elakadunk az élet srjében.Ez a knyv bebizonyítja, hogy a felntt embernek is érdemes a mesék felé fordulnia. A mesés élet pedig jn, ha jnni engeded.

К?лька стол?ть нам нав’язували ?деальний образ людини — комун?кабельно?, харизматично?, енерг?йно?, — мовляв, саме ц? риси — запорука усп?ху. Тому й не дивно, що б?льш?сть переступила через себе, намагаючись в?дпов?дати цьому вз?рцев?. Сьюзен Кейн вважа?, що час скинути маски, ? на численних прикладах з пол?тики, б?знесу, осв?ти, громадського та культурного життя розпов?да?, у чому кри?ться потенц?ал тихих людей. Кейн сама ?нтроверт, тому щиро д?литься порадами, як здобути усп?х на робот? ? в особистому житт?, при цьому залишаючись самим собою.

To drugie wydanie ?Podró?y marzeń” Agaty W?odek. Ksi??ka powsta?a z potrzeby serca, ch?ci dzielenia si? wra?eniami, prze?yciami, ale te? mnóstwem wiedzy, któr? naby?a podczas podró?owania po Australii. Nie jest kompletnym przewodnikiem ani nie zaskakuje zwrotami akcji… po prostu zabiera nas ze sob? w drog?. Ta podró?, sprowokowana nowym otoczeniem, staje si? dla Agaty po cz??ci podró?? w g??b siebie. Publikacja ta jest dla ludzi, którzy znaj? Australi? z kina, telewizji, sporadycznych lektur. Autorka idealnie odda?a nie tylko australijskie krajobrazy, kontakt z unikatow? przyrod?, ale przede wszystkim luz, który tam panuje, którego tak bardzo nam brakuje. Ksi??ka uruchamia wyobra?ni? czytelnika, prowadzi po australijskich ?cie?kach, zach?ca, inspiruje do podró?y ?ycia, któr? odby?a Agata W?odek. Nie zapomina te? o Aborygenach, rdzennych mieszkańcach tej ziemi. Agata W?odek z wykszta?cenia jest biologiem ?rodowiskowym, z zawodu hotelarzem, a z zami?owania podró?niczk?. Czasem pisze wiersze… W 2014 roku opu?ci?a na 10 miesi?cy Kraków i odby?a podró? swoich marzeń po Australii.

Az els? értekezés (a ?pathoneurózisok?-ról) nem vonatkozik kizárólag a hisztériára, hanem azokat a pszicho-biologiai meggondolásokat k?zli, amelyek nélkül a k?vetkez?k nem volnának kell?kép érthet?k. A második: a ?hisztériás materializációs jelenségekr?l? ?sszefoglalja azt, ami ujjal a hisztéria elméletéhez a magam részér?l hozzájárulhatok. A harmadik a hisztériás stigmáknak eddig csak szomatikus oldalról vizsgált tüneteit nézi meg a lélekelemzés szemüvegén keresztül. A negyedik értekezés alkalmazni igyekszik az uj megismeréseket a hisztéria-analizis technikájára, az ?t?dik egy hisztériás hipochondria-esethez f?z néhány megjegyzést a hisztériának más kórformákkal való kombinálódásáról, a két k?vetkez? el?adás pedig a háborus hisztériák elemzése révén a traumás neurózisok problémájára akar némi világot deriteni. Az egyes dolgozatok egymástól teljesen függetlenek - mutatja be k?tetét a világhír? szerz?, Ferenczi Sándor.

Dr. Peterson a torontói egyetem megbecsült tanára, klinikai pszichológus és hivatásos provokátor. K?nyvével az egész világot zavarba hozta. A 12 szabály az élethez hónapok óta listavezet? az Amazonon, tarol a világ sikerlistáin, t?bbek k?zt a USA Today, a Wall Street Journal, a The Washington Post és a The New York Times toplistájának els? helyezettje. K?zel 40 ország megvásárolta a kiadás jogait. A professzor szerint az ember és a társadalom legfontosabb tennivalója, hogy elkerülje a káoszt és ugyanakkor a diktatúrát, hogy rend legyen az életben és a fejekben. Ehhez az ?si hagyomány igazságait ?tv?zi az élvonalbeli tudományos kutatások legújabb felfedezéseivel. Megtudhatjuk, miért érdemes békén hagynunk a g?rdeszkázó fiúkat, milyen borzalmas sors vár azokra, akik mindenkiben a hibát keresik, és miért kellene minden macskát megsimogatnunk az utcán. Mit taníthat nekünk az egyszer? homár idegrendszere a sikeres életr?l? Miért emelték az ?si egyiptomiak a gondos figyelmet isteni magasságokba? Miféle sz?rny? útra térnek azok, akik megkeserednek, arrogánsak és bosszúra szomjaznak? Dr. Peterson kitér a fegyelem, a szabadság, a kaland és a felel?sség értékeire, hogy aztán tizenkét praktikus és átüt? szabályban foglalja ?ssze világunk életb?lcsességeit. A 12 szabály az élethez szétzúzza a tudomány, a hit és az emberi természet modern k?zhelyeit, mik?zben átformálja sok olvasó lelkét és elméjét. Dr. Peterson viccesen és nagyon komolyan, meglep?en és tanulságosan, egyenesen, olykor kifejezetten bántóan fogalmaz. Az olvasó valószín?leg nem fog vele mindenben egyetérteni – a gyerekneveléssel kapcsolatos elveivel például kifejezetten nehéz azonosulni –, de k?nyvével olyan vitathatatlan értékeket képvisel, mint a szólásszabadság és a véleménynyilvánítás joga.?? ?Dr. Peterson a torontói egyetem megbecsült tanára, klinikai pszichológus és hivatásos provokátor. K?nyvével az egész világot zavarba hozta. A 12 szabály az élethez hónapok óta listavezet? az Amazonon, tarol a világ sikerlistáin, t?bbek k?zt a USA Today, a Wall Street Journal, a The Washington Post és a The New York Times toplistájának els? helyezettje. K?zel 40 ország megvásárolta a kiadás jogait. A professzor szerint az ember és a társadalom legfontosabb tennivalója, hogy elkerülje a káoszt és ugyanakkor a diktatúrát, hogy rend legyen az életben és a fejekben. Ehhez az ?si hagyomány igazságait ?tv?zi az élvonalbeli tudományos kutatások legújabb felfedezéseivel. Megtudhatjuk, miért érdemes békén hagynunk a g?rdeszkázó fiúkat, milyen borzalmas sors vár azokra, akik mindenkiben a hibát keresik, és miért kellene minden macskát megsimogatnunk az utcán. Mit taníthat nekünk az egyszer? homár idegrendszere a sikeres életr?l? Miért emelték az ?si egyiptomiak a gondos figyelmet isteni magasságokba? Miféle sz?rny? útra térnek azok, akik megkeserednek, arrogánsak és bosszúra szomjaznak? Dr. Peterson kitér a fegyelem, a szabadság, a kaland és a felel?sség értékeire, hogy aztán tizenkét praktikus és átüt? szabályban foglalja ?ssze világunk életb?lcsességeit. A 12 szabály az élethez szétzúzza a tudomány, a hit és az emberi természet modern k?zhelyeit, mik?zben átformálja sok olvasó lelkét és elméjét. Dr. Peterson viccesen és nagyon komolyan, meglep?en és tanulságosan, egyenesen, olykor kifejezetten bántóan fogalmaz. Az olvasó valószín?leg nem fog vele mindenben egyetérteni – a gyerekneveléssel kapcsolatos elveivel például kifejezetten nehéz azonosulni –, de k?nyvével olyan vitathatatlan értékeket képvisel, mint a szólásszabadság és a véleménynyilvánítás joga.?? Dr. Peterson a torontói egyetem megbecsült tanára, klinikai pszichológus és hivatásos provokátor. K?nyvével az egész világot zavarba hozta. A 12 szabály az élethez hónapok óta listavezet? az Amazonon, tarol a világ sikerlistáin, t?bbek k?zt a USA Today, a Wall Street Journal, a The Washington Post és a The New York Times toplistájának els? helyezettje. K?zel 40 ország megvásárolta a kiadás jogait. A professzor szerint az ember és a társadalom legfontosabb tennivalója, hogy elkerülje a káoszt és ugyanakkor a diktatúrát, hogy rend legyen az életben és a fejekben. Ehhez az ?si hagyomány igazságait ?tv?zi az élvonalbeli tudományos kutatások legújabb felfedezéseivel. Megtudhatjuk, miért érdemes békén hagynunk a g?rdeszkázó fiúkat, milyen borzalmas sors vár azokra, akik mindenkiben a hibát keresik, és miért kellene minden macskát megsimogatnunk az utcán. Mit taníthat nekünk az egyszer? homár idegrendszere a sikeres életr?l? Miért emelték az ?si egyiptomiak a gondos figyelmet isteni magasságokba? Miféle sz?rny? útra térnek azok, akik megkeserednek, arrogánsak és bosszúra szomjaznak? Dr. Peterson kitér a fegyelem, a szabadság, a kaland és a felel?sség értékeire, hogy aztán tizenkét praktikus és átüt? szabályban foglalja ?ssze világunk életb?lcsességeit. A 12 szabály az élethez szétzúzza a tudomány, a hit és az emberi természet modern k?zhelyeit, mik?zben átformálja sok olvasó lelkét és elméjét. Dr. Peterson viccesen és nagyon

Ця книга — ман?фест про те, як, зрештою, припинити виконувати вказ?вки ?згори?, узяти ?н?ц?ативу у сво? руки ? почати робити те, чого хочете саме ви. Це заклик побороти св?й перв?сний страх перед незв?даним ? заявити про себе, запустити новий проект, узятися за справд? важливу ? ц?каву справу. Часто люди мають усе необх?дне для досягнення усп?ху, проте не наважуються зробити перший крок. Автор перекону?: не можна чекати, поки доля сама обере вас ? вкаже правильний шлях, сл?д д?яти! Варто лише почати ? не боятися невдач — хтозна, яка з ваших ?дей урешт? вт?литься у щось ген?альне. У цьому можете не сумн?ватися — автор б?льше десяти св?тових бестселер?в точно зна?, що потр?бно для усп?ху.

Looking back to those days of old, ere the gate shut behind me, I can see now that to children with a proper equipment of parents these things would have worn a different aspect. But to those whose nearest were aunts and uncles, a special attitude of mind may be allowed. They treated us, indeed, with kindness enough as to the needs of the flesh, but after that with indifference (an indifference, as I recognise, the result of a certain stupidity), and therewith the commonplace conviction that your child is merely animal. At a very early age I remember realising in a quite impersonal and kindly way the existence of that stupidity, and its tremendous influence in the world; while there grew up in me, as in the parallel case of Caliban upon Setebos, a vague sense of a ruling power, wilful and freakish, and prone to the practice of vagaries--"just choosing so:" as, for instance, the giving of authority over us to these hopeless and incapable creatures, when it might far more reasonably have been given to ourselves over them. These elders, our betters by a trick of chance, commanded no respect, but only a certain blend of envy--of their good luck--and pity--for their inability to make use of it. Indeed, it was one of the most hopeless features in their character (when we troubled ourselves to waste a thought on them: which wasn't often) that, having absolute licence to indulge in the pleasures of life, they could get no good of it. They might dabble in the pond all day, hunt the chickens, climb trees in the most uncompromising Sunday clothes; they were free to issue forth and buy gunpowder in the full eye of the sun--free to fire cannons and explode mines on the lawn: yet they never did any one of these things. No irresistible Energy haled them to church o' Sundays; yet they went there regularly of their own accord, though they betrayed no greater delight in the experience than ourselves. On the whole, the existence of these Olympians seemed to be entirely void of interests, even as their movements were confined and slow, and their habits stereotyped and senseless. To anything but appearances they were blind. For them the orchard (a place elf-haunted, wonderful!) simply produced so many apples and cherries: or it didn't, when the failures of Nature were not infrequently ascribed to us. They never set foot within fir-wood or hazel-copse, nor dreamt of the marvels hid therein. The mysterious sources--sources as of old Nile--that fed the duck-pond had no magic for them. They were unaware of Indians, nor recked they anything of bisons or of pirates (with pistols!), though the whole place swarmed with such portents. They cared not about exploring for robbers' caves, nor digging for hidden treasure. Perhaps, indeed, it was one of their best qualities that they spent the greater part of their time stuffily indoors. To be sure, there was an exception in the curate, who would receive unblenching the information that the meadow beyond the orchard was a prairie studded with herds of buffalo, which it was our delight, moccasined and tomahawked, to ride down with those whoops that announce the scenting of blood. He neither laughed nor sneered, as the Olympians would have done; but possessed of a serious idiosyncrasy, he would contribute such lots of valuable suggestion as to the pursuit of this particular sort of big game that, as it seemed to us, his mature age and eminent position could scarce have been attained without a practical knowledge of the creature in its native lair. Then, too, he was always ready to constitute himself a hostile army or a band of marauding Indians on the shortest possible notice: in brief, a distinctly able man, with talents, so far as we could judge, immensely above the majority. I trust he is a bishop by this time,--he had all the necessary qualifications, as we knew.These strange folk had visitors sometimes,--stiff and colourless Olympians like themselves, equally without vital interests and intelligent pursuits: emerging out of the clouds, and passing away again to drag on an aimless existence somewhere out of our ken. Then brute force was pitilessly applied. We were captured, washed, and forced into clean collars: silently submitting, as was our wont, with more contempt than anger. Anon, with unctuous hair and faces stiffened in a conventional grin, we sat and listened to the usual platitudes. How could reasonable people spend their precious time so? That was ever our wonder as we bounded forth at last--to the old clay-pit to make pots, or to hunt bears among the hazels. It was incessant matter for amazement how these Olympians would talk over our heads--during meals, for instance--of this or the other social or political inanity, under the delusion that these pale phantasms of reality were among the importances of life. We illuminati, eating silently, our heads full of plans and conspiracies, could have told them what real life was. We had just left it outside

Questo libro è dedicato a coloro che desiderano vivere ogni momento della propria vita con serenità e consapevolezza. La morte fa parte della vita, come l’amore, come la lotta per le cose in cui crediamo, come i sogni che abbiamo da giovani e i dubbi che abbiamo da adulti. “Imparare a morire” ci spiega come prepararci al momento della morte: per essere pronti, un giorno, a incontrarla con leggerezza e sapere, oggi, come aiutare amici e persone amate mentre la stanno affrontando.

Яку найважлив?шу р?ч мусить зробити майбутня мама п?д час ваг?тност?? Ск?льки годин перед телеекраном можна перебувати малюку? Як у вихованн? д?тей впоратися ?з роздратуванням ? спалахами лют?? Науковц? знають в?д- пов?д? на ц? питання. ?Правила розвитку мозку?, бестселер за верс??ю New York Times, також пояснюють – як насправд? працю? наш мозок ? чому ми повинн? по-новому орган?зувати наше м?сце роботи ? навчання. ?Правила розвитку мозку? долають розб?жност? м?ж знаннями, якими оперу? сучасна наука, та батьк?вським досв?дом. Ось одна з неспод?ванок: що потр?бно ро- бити, щоб дитина вступила в Гарвардський ун?верситет? Навчити ?? контролювати власн? емоц?? та бажання. У чар?вних ? водночас пот?шних ?стор?ях молекулярний б?олог ? батько двох д?тей Джон Мед?на розгаду? та?мницю розвитку дитячого мозку.

Останн? дек?лька стол?ть нам вказували, що купувати, що дивитися ? як думати. Нас вчили не вир?знятися. Сьогодн? ж св?т стр?мко зм?ню?ться ? ми ? св?дками боротьби м?ж масов?стю та неформатом. ?накш?сть сьогодн? — нова норма. Саме тому сучасн? компан??, як? хочуть вижити, мають ор??нтуватися на ??накших? ? вести ?х за собою, надихаючи створювати щось нове, а не те, що нав’язу? система. Як не загубитися ? вижити в епоху ?ндив?дуальност?, як не пропустити ун?кальн? б?знес-можливост? — саме про це стисло, але неймов?рно яскраво та аргументовано розпов?да? Сет ?од?н.