…mi hajtja a géniuszokat? Szeretnéd tudni, mit tanulhatsz a t?rténelem nagyjaitól, hogy a legt?bbet hozd ki magadból? Ha igen, vár rád egy kaland. Sean Patrick k?nyve hatalmas sikert aratott a tengerentúlon. Ha elolvasod, tizenegy bámulatos elme életébe pillanthatsz be. Megtudhatod, mi hajtotta ?ket, és hogyan alakította az életüket egy-egy jellemz? tulajdonság. Látni fogod t?bbek k?z?tt, hogyan indult útjára Walt Disney stúdiója, miként vált egy karddal játszó kisfiúból a hódító Nagy Sándor, vagy hogyan lett Nikola Tesla a megannyi nehézség ellenére az elektromosság atyja. A kiválóság nem adottság, hanem egy út, amire Te is ráléphetsz. Mondj ?IGEN!”-t a saját kalandodra, és ébreszd fel a benned rejl? géniuszt!

Vajon mennyire meghatározóak nemi szerepeink a mindennapi érintkezések során? Mik a kiegyensúlyozott és ?r?mteli párkapcsolatok kialakulásának alapk?vei? Mit?l tud hatékonyan m?k?dni a kommunikáció két ember k?z?tt? Napjainkban az emberi kapcsolatok – amelyek talán a legfontosabb er?forrást jelentik az életünkben – mind gyakrabban mondanak cs?d?t… A válások száma folyamatosan n?, és a hosszú távú párkapcsolatok m?k?dtetésébe is sokan buknak bele. BELS? N?RA k?nyve alaposan, ugyanakkor kell? érzékenységgel járja k?rül a témát, és rámutat: a legt?bb embernek az érzelmi kapcsolatok kezelése jelenti a f? problémát. Férfiak és n?k élnek egymás mellett, gyermekeik vannak, dolgoznak, pénzt keresnek – de nem képesek egymásra odafigyelni, nem érzik és nem értik egymást. A rossz kérdések rossz válaszokat szülnek, és ezt gyakran már ?k maguk sem veszik észre. A szerz? kérdésfelvetései, gondolatai, pszichiátriai praxisából hozott, vagy épp személyes, bens?séges t?rténetei, illetve a hétk?znapi társas helyzeteket elemz? sorai új megvilágításba helyezik a generációkon átível? problémákat, és mindenkinek segítenek eligazodni a párkapcsolati érintkezés útveszt?iben.

Cu toate c exist acorduri surprinztoare i frecvente ntre ei, Reich i Jung i abordeaz munca n moduri fundamental diferite. Cu asemenea diferene tulburtoare ale stilului i caracterului celor doi, unirea acestor dou sisteme este un exerciiu neateptat i remarcabil. Ironic, are loc prin medierea teoretic freudian.”Scopul umbrei este de a oferi sufletului omenesc opoziia i tensiunea necesare pentru a se dezvolta mai mult prin intermediul hotrrii i determinrii interioare, de a se elucida prin provocarea contrastelor i de a se trezi, pentru a fi astfel dispus s se transforme ntr-un mod profund.” Jung & Reich. Trupul ca umbr este o explorare a vieilor i a ideilor semnificative a dou figuri principale ale psihanalizei: Carl Jung i Wilhelm Reich, amndoi pionieri i genii controversate care nu s-au ntlnit niciodat dei au fost contemporani. Modul n care John P. Conger trateaz personalitile i perspectivele acestora – precum i ce ar fi putut asimila unul de la cellalt – reprezint o biografie combinat a similaritilor i diferenelor i totodat o evaluare contiincioas a teoriilor lor.

Folose?te cea mai mare for?? a propriei vie?i! Inima uman? este o crea?ie plin? de minuni ?i deosebit de complex?, cu un spectru larg de abilit??i neimaginate p?n? acum. Ea de?ine printre altele o inteligen?? proprie ?i o capacitate de percep?ie unic?, ce dep??e?te cu mult sim?urile umane obi?nuite. Noi putem accesa ?i utiliza aceste for?e, le putem aduce ?n echilibru cu propriul mental, descoperind ?n felul acesta cele mai bune solu?ii pentru orice problem? cu care ne confrunt?m. Ruediger Schache, autor a numeroase bestseller-uri, a conceput ?n acest sens 4 ?ntreb?ri cheie pline de ?n?elepciune. Cel care le va utiliza nu va descoperi doar r?spunsuri, ci ?i calea spre poten?ialul s?u cel mai ?nalt.

Suntem obi?nui?i s? etichet?m oamenii ?n func?ie de comportamentele pe care le afi?eaz?. Judec?m omul, nu comportamentul. Critic?m persoana, nu ac?iunile sale. Proiect?m asupra altora propriile noastre temeri, speran?e, dorin?e. Condamn?m la al?ii ceea ce nu putem accepta la noi ?n?ine. Ne dorim s? ne fie mai bine, dar omitem c? schimbarea ?ncepe ?ntotdeauna cu noi ?n?ine. Noi ne cre?m experien?ele ?i via?a. Copil?ria este piatra de temelie a vie?ii fiec?rui om. M? aflam la un curs de dezvoltare personal? c?nd unul dintre colegii mei, vorbind despre copil?ria lui ?i despre felul ?n care unele experien?e de atunci i-au trasat harta vie?ii, a izbucnit ?n pl?ns. Atunci am ?n?eles necesitatea de a con?tientiza mecanismele ce declan?eaz? anumite comportamente, pentru a ne putea schimba. Numai ?n momentul ?n care ?n?elegem cauza care a dus la o anumit? manifestare, putem s? ne schimb?m modul de a ac?iona.

Egy szó, amely sszetrte fiatal géniuszok karrierjét. Egy szó, amely miatt hatalmas vagyonokat pazaroltak el és virágzó vállaltok dltek romba. Egy szó, amely sok-sok nyomorúságért és szégyenért felel. Ez a szó – az EGO. Az EGO az ellenség! Az alkalmazkodóképesség, az ambíció és a siker ellensége. Mert amikor 160-nal száguldasz egy szabálytalanul elz kocsi után azért, hogy durvaságokat vághass a fejéhez, amikor sszeveszel a legjobb barátoddal semmiségeken, amikor nem hívsz fel valakit, akit szeretsz, mert arra vársz, hogy hívjon fel – az egód játszik veled. Ryan Holiday világsiker knyve megmutatja, hogyan ismerheted fel tetteid mgtt a saját egódat, amely sokszor arra kényszerít, hogy érdekeid ellen dnts. Ha felismered, az els és legfontosabb lépést már megtetted! Az egódat el kell pusztítanod. Vagy pusztít el téged.” Ryan Holiday tbb világsiker m szerzje. Texasban él, a Columbia Egyetemen tanít. Knyvei szerte a világon alapmvek lettek, Thaifldtl az Egyesült llamokig, Vietnámtól Franciaországig.

Fehér alapon vrs betk. Sokáig úgy éreztem, hogy a kíváncsiságom vezérel, ma már tudom, hogy az csupán eszkz volt. A fehér számomra a tisztaság, a bels béke jelképe. A tisztaságot és a bels békét azonban csak harccal és fájdalommal lehet elérni: ezt szimbolizálják a vrs betk. Ez a knyv a lángolásról, a szenvedélyrl, a hitrl és a bels békérl szól. Korábbi változata – amelyet 8 évvel ezeltt írtam – az életrl vallott gondolataim durva megfogalmazása volt. Ez a bvített és átdolgozott új Drogma egy nkritikus, niróniával teli knyv, sokkal érettebb írás, amelyben az is benne van, hogy hogyan lehet mindezeket megszerezni. Mindannyian függk vagyunk, mégpedig a félelmeinktl. Azoknak ajánlom ezt a knyvet, akik mindezt már megfogalmazták maguknak…” A DROGMA nem csak a szenvedélyrl és a szenvedésrl szól, hanem magáról a függésrl. A Narkósról”, aki lehet drog-, gyógyszer-, alkohol-, játék-, társ-, vagy akár Csernus-függ is… Arról, hogy mit lehet tenni, ha valaki végképp elveszítette a kontrollt, és zsákutcába kormányozta magát. A DROGMA hét nap trténete. DR. CSERNUS IMRE hét napjáé, amelyeken külns sorsok bontakoznak ki az olvasók eltt. Hét nap, amelynek eseményeihez Dr. Csernus két egykori betege fz megjegyzéseket – hol szinte szeretettel, hol metsz cinizmussal. Hét nap, amelyeknek sikeréért újra és újra meg kell küzdeni. A DROGMA ma már kultuszknyv. Nyolc évvel ezeltt született, mégis aktuálisabb, mint valaha. A szerz ezúttal tükrt tart nmaga elé, és a szveghez fztt kommentárjaiban kegyetlen szinteséggel néz szembe egykori nmagával.

Cine ne urm?re?te din umbr?? Din zorii omenirii, dorin?a de a controla g?ndurile, comportamentele ?i ac?iunile altora a fost foarte r?sp?ndit?. De la folosirea persuasiunii coercitive de c?tre egiptenii din Antichitate ?i cavalerii templieri p?n? la afirma?iile actuale privind h?r?uirea electronic? ?i ?bombardamentul“ cu microunde, am fost mereu la mila celor dornici s? ne reprogrameze g?ndirea ?i s? ne remodeleze convingerile. ?n R?zboaiele PSI g?sim relat?ri fascinante despre: ?ncerc?rile str?vechi de control al min?ii folosind vr?ji, po?iuni ?i ritualuri; sectele ?i folosirea reprogram?rii mentale; tehnici de control mental moderne, de la hipnoz?, droguri ?i electro?ocuri la radia?ie ?i control mediumnic; povestea secret? a c?ut?rii adev?ratului Candidat Manciurian – MKUltra ?i conexiunea CIA; ?minunata lume nou?“ a metodelor ingenioase de h?r?uire electronic? ?i de supraveghere agresiv?.

O lectur esenial pentru toi cei interesai s-i activeze genele sntii, fericirii i longevitii!“ – Dr. Mark Hyman, autorul crii The Blood Sugar SolutionAutorii bestsellerului Supercreierul prezint o nou i ndrznea nelegere a genelor umane i a modului n care modificri simple ale stilului de via ne pot schimba sntatea general. Saltul ctre starea de bine radical" este o promisiune ce ateapt s fie mplinit.Vreme de decenii, s-a crezut c genele ne determin destinul biologic. Acum, noua genetic ne nva c genele sunt dinamice i rspund la tot ceea ce gndim, spunem i facem. Dintr-odat, au devenit aliaii notri cei mai puternici n ncercarea de nnoire personal. Putem optimiza comportamentul i expresia genelor, pentru a ajunge la o stare de sntate i mplinire la care nici nu visam cu puin timp n urm. Impactul asupra prevenirii bolilor, imunitii, mbtrnirii i bolilor cronice este fr precedent.

S? ascult?m avertismentul megalitic al trecutului!Baz?ndu-se pe teoria sa revolu?ionar? potrivit c?reia Sfinxul din Egipt dateaz? cu mult mai devreme dec?t 2500 ?.Hr., geologul Robert Schoch apeleaz? la dovezi ?tiin?ifice pentru a confirma existen?a unei civiliza?ii avansate care le preced? pe cele ale Egiptului, Sumerului ?i Greciei Antice. De asemenea, vorbe?te ?i despre catastrofa care a distrus-o acum aproape 12 000 de ani, afirm?nd c? mo?tenirea acesteia ne poate da ?nv???turi pre?ioase privind viitorul omenirii.Combin?nd dovezi adunate din mai multe discipline ?tiin?ifice, Schoch demonstreaz? c? ultima er? glaciar? s-a sf?r?it brusc ?n 9700 ?.Hr., ca urmare a unor explozii solare. Acestea au provocat desc?rc?ri electrice/plasmatice care au declan?at activitate vulcanic?, cutremure, incendii ?i inunda?ii masive provenite din topirea ghe?arilor ?i de la ploile toren?iale.Autorul explic? modul ?n care aceste evenimente au eradicat civiliza?ia vremii ?i au dat omenirea ?napoi cu mii de ani. Civiliza?ia a reap?rut ?n jurul anului 3500 ?.Hr., cu fr?nturi de memorie ?i aptitudini pe cale s? se formeze. ?n acest cadru, el analizeaz? leg?tura dintre monumentele megalitice, ora?ele subterane ?i legendele antice, precum ?i reinterpretarea textelor rongorongo de pe Insula Pa?telui ?i ?ngroparea inten?ionat?, ?n urm? cu 10 000 de ani, a complexului de la G?bekli Tepe din Turcia.Schoch prezint? dovezile ?tiin?ifice care sugereaz? c? istoria s-ar putea repeta ?i un flux de mas? coronal? suficient de puternic ar putea distruge civiliza?ia actual?.?

Scris de un fost campion al concursurilor de memorie, Cum s-i cultivi memoria ne arat cum poate o memorie radical mbuntit s devin un instrument util n consolidarea carierei profesionale i a vieii personale.Pe lng faptul c ofer tehnici practice care te ajut s-i aminteti numere, date i fapte, cartea conine sugestii inovatoare privind noi metode de nvare i procesare a informaiilor, care i pot schimba complet viaa. Sunt incluse ultimele perspective tiinifice referitoare la agilitatea mental i promoveaz o abordare motivaional cu ajutorul creia i vei putea dezvolta obiective inteligente i te vei putea concentra mai bine pe realizarea acestora.Aveam o memorie att de proast, nct uitam s o sun pe mama mea de ziua ei de natere! i iat acum, dup numai un an, am ajuns s memorez orice, de la lucruri amuzant, cum ar fi primele 200 de zecimale ale numrului Pi, pn la discursul Am un vis al lui Martin Luther King. Att de bun este Mark!" -Emi Gal, antreprenor i inginer de software de origine romn

Cartea?B?rbatul con?tient??i ajut? pe b?rba?i s? priveasc? ?nl?untrul lor pentru a-?i descoperi scopul ?i misiunea; pentru a fi conecta?i, dar nu domina?i de emo?iile lor, pentru a-?i tr?i via?a c?ut?ndu-?i propriul drum, dar ?i asum?ndu-?i responsabilit??ile care ?nso?esc acest demers. B?rbatul con?tient exploreaz? 12 calit??i ale noii masculinit??i, cu informa?ii privind modul ?n care biochimia influen?eaz? aceste calit??i.?De asemenea, femeile vor afla ?n fiecare capitol indica?ii despre cum s? g?seasc? un b?rbat bun ?i de ?ncredere, dar ?i cum s?-l sprijine s?-?i valorifice la maximum calit??ile.?

Az els? értekezés (a ?pathoneurózisok?-ról) nem vonatkozik kizárólag a hisztériára, hanem azokat a pszicho-biologiai meggondolásokat k?zli, amelyek nélkül a k?vetkez?k nem volnának kell?kép érthet?k. A második: a ?hisztériás materializációs jelenségekr?l? ?sszefoglalja azt, ami ujjal a hisztéria elméletéhez a magam részér?l hozzájárulhatok. A harmadik a hisztériás stigmáknak eddig csak szomatikus oldalról vizsgált tüneteit nézi meg a lélekelemzés szemüvegén keresztül. A negyedik értekezés alkalmazni igyekszik az uj megismeréseket a hisztéria-analizis technikájára, az ?t?dik egy hisztériás hipochondria-esethez f?z néhány megjegyzést a hisztériának más kórformákkal való kombinálódásáról, a két k?vetkez? el?adás pedig a háborus hisztériák elemzése révén a traumás neurózisok problémájára akar némi világot deriteni. Az egyes dolgozatok egymástól teljesen függetlenek - mutatja be k?tetét a világhír? szerz?, Ferenczi Sándor.

Schopenhauer, bir yanda insan zihninin u?a?? olacak denli bedene ya da fiziksel organizmaya ba??ml? oldu?una y?nelik savunusuyla, ?bür yanda isten? ile tutkular?n ?o?unlukla us yoluyla bast?r?l?p ?arp?t?ld???na y?nelik saptamas?yla, Freudcu ruh??zümleme kuram?n? da ?ncelemeyi ba?arm??t?r. Schopenhauer’a g?re “yeter neden ilkesi”nin bütün tasar?mlar?n (ya da g?rüngülerin) kendisine uymak zorunda oldu?u d?rt temel bi?imi vard?r. Schopenhauer, yeter neden ilkesinin k?künü olu?turan bu d?rt temel bi?imi s?ras?yla,? (?) “olu?”; (??) “varolma”; (???) “bilme”; (?v) “eyleme” olarak belirlemi?tir. ??Schopenhauer’in Jeana üniversitesinde doktora tezi olarak sundu?u “Yeter Neden ilkesinin D?rt Sa?akl? K?kü, 1813″ ba?l?kl? ?al??mas?, pek ?ok bak?mdan ya?am?n?n ilerleyen y?llar?nda verece?i felsefe yap?tlar?n?n temelini ‘olu?turmas?yla olduk?a ?nemlidir. Tezin temel sav?, Kant’?n “g?rüngüler (pheinomenon) dünyas?”na kar??l?k gelen “tasar?mlar dünyas?”n?n bütünüyle “yeter neden ilkesi”nce y?netildi?idir. Bu ilkeye g?re, olanakl? bütün nesneler, hem ?teki nesnelerce belirlendikleri hem de kendileri d???ndaki bütün ?teki nesneleri belirledikleri zorunlu bir ili?ki i?inde bulunmaktad?rlar. Dolay?s?yla, her bilin? nesnesi ancak ?teki nesnelerle ili?kisi do?rultusunda a??klanabilirdir. Bu noktada Schopenhauer, ancak bu durumu ba?tan benimsemek ko?uluyla, Kant’?n tan?mlad??? anlamda dünyaya ili?kin birtak?m zorunlu sentetik a priori do?rular?n bilinmesinin olanakl? oldu?u saptamas?nda bulunur. ? ?Schopenhauer, tasar?mlar aras?ndaki bu zorunlu ili?ki türlerinden, §? “olu?”ta nedensellik ilkesi diye de bilinen neden sonu? ili?kisini; §? “varolma”da uzam-zaman ili?kisini; §? “bilme”de ?ncül-sonu? aras?ndaki kavramsal ili?kiyi; §? “eyleme” de eylem-itki ili?kisini temellendirmektedir. ? ????NDEK?LER: ? SHOPENAUER’?N HAYATI ve ?ALI?MALARIA?KIN METAF?Z??? ?ZER?NE?L?M VE ?L?M KORKUSU ?ZER?NE…SHOPENHAUER’IN AHLAK FELSEFES?AHLAKSHOPENHAUER VE KADINLARSHOPENHAUER VE M?Z?K…?STEN? VE TASARIM OLARAK D?NYAYA?AM B?LGEL??? ?ZER?NE AFOR?ZMALAR?L?M ?ZER?NE..SANAT ?ZER?NE..SHOPENHAUER VE D?N ?ZER?NE…SHOPENHAUER’IN C?NNET & C?NAYET FELSEFES?Nietzsche ve Schopenhauer :Hayat?n De?eriSchopenhauer ve H?ristiyanl?k?Ele?tirisi?lk Günah DoktriniHristiyan Ahlak?H?ristiyani ??retilerin Yaratt??? ?eli?kiler:H?ristiyan ??retilerin ?Ahlak ?zerindeki Olumsuz EtkileriH?ristiyanlar Mevcut Olan Ac?lar? ?o?u Zaman Daha da Art?rmaktalar:H?ristiyanl?k ?lüm Korkusunun ?stesinden GelmiyorTarihi Olaylar ile ?rülmü? Yak?n Ba?lant? ve Tarihsel DogmaH?ristiyanl?kta Hayvanlara Kar?? Tutunulan Tav?rSCHOPENHAURDEN ?ZL? S?ZLER…?

In Group Psychology and the Analysis of the Ego, (1922), Sigmund Freud based his preliminary description of group psychology on Le Bon's work, but went on to develop his own, original theory, related to what he had begun to elaborate in Totem and Taboo. Theodor Adorno reprised Freud's essay in 1951 with his Freudian Theory and the Pattern of Fascist Propaganda, and said that "It is not an overstatement if we say that Freud, though he was hardly interested in the political phase of the problem, clearly foresaw the rise and nature of fascist mass movements in purely psychological categories. Group Dynamics refers to a system of behaviors and psychological processes occurring within a social group (intragroup dynamics), or between social groups (intergroup dynamics). The study of group dynamics can be useful in understanding decision-making behavior, tracking the spread of diseases in society, creating effective therapy techniques, and following the emergence and popularity of new ideas and technologies. Group dynamics are at the core of understanding racism, sexism, and other forms of social prejudice and discrimination. These applications of the field are studied in psychology, sociology, anthropology, political science, epidemiology, education, social work, business, and communication studies. Within the context of psychology, Social Psychology is the scientific study of how people's thoughts, feelings, and behaviors are influenced by the actual, imagined, or implied presence of others. By this definition, scientific refers to the empirical method of investigation. The terms thoughts, feelings, and behaviors include all psychological variables that are measurable in a human being. The statement that others' presence may be imagined or implied suggests that we are prone to social influence even when no other people are present, such as when watching television, or following internalized cultural norms. Social psychologists typically explain human behavior as a result of the interaction of mental states and immediate social situations. In general, social psychologists have a preference for laboratory-based, empirical findings. Social psychology theories tend to be specific and focused, rather than global and general.Social psychologists therefore deal with the factors that lead us to behave in a given way in the presence of others, and look at the conditions under which certain behavior/actions and feelings occur. Social psychology is concerned with the way these feelings, thoughts, beliefs, intentions and goals are constructed and how such psychological factors, in turn, influence our interactions with others. Social psychology is an interdisciplinary domain that bridges the gap between psychology and sociology. During the years immediately following World War II, there was frequent collaboration between psychologists and sociologists. However, the two disciplines have become increasingly specialized and isolated from each other in recent years, with sociologists focusing on "macro variables" (e.g., social structure) to a much greater extent. Nevertheless, sociological approaches to social psychology remain an important counterpart to psychological research in this area. In addition to the split between psychology and sociology, there has been a somewhat less pronounced difference in emphasis between American social psychologists and European social psychologists. As a broad generalization, American researchers traditionally have focused more on the individual, whereas Europeans have paid more attention to group level phenomena.. About Author: Sigmund Freud (Born Sigismund Schlomo Freud; 6 May 1856 – 23 September 1939) was an Austrian neurologist who became known as the founding father of psychoanalysis. Freud qualified as a doctor of medicine at the University of Vienna in 1881, and then carried out research into cerebral palsy, aphasia and microscopic neuroanatomy at the Vienna General Hospital. He was appointed a university lecturer in neuropathology in 1885 and became a professor in 1902. In creating psychoanalysis, a clinical method for treating psychopathology through dialogue between a patient and a psychoanalyst, Freud developed therapeutic techniques such as the use of free association (in which patients report their thoughts without reservation and in whichever order they spontaneously occur) and discovered transference (the process in which patients displace on to their analysts feelings derived from their childhood attachments), establishing its central role in the analytic process. Freud’s redefinition of sexuality to include its infantile forms led him to formulate the Oedipus complex as the central tenet of psychoanalytical theory. His analysis of his own and his patients' dreams as wish-fulfillments provided him with models for the clinical analysis of symptom formation and the mechanisms of repression as well as for elaboration of his theory of the unconscious as an agency disruptive of con

n voltam a legautentikusabb rock and roll fej a nyolcvanas években” – állítja magáról Dénes József, ismertebb nevén Dnci, a pesti underground fenegyereke. Dolgozott nyomdai segédmunkásként, ltzrként és knyvárusként is, de elssorban mégiscsak gitáros volt. Számára a zene jelentette az életet. m amikor érezte, hogy kzeledik az utolsó dal, lecsavarta az ersítt, és befelé kezdett fülelni. s írt egy knyvet. A hetvenes-nyolcvanas évek jassznyelvén, prédikátori éleslátással az igazán lényeges dolgokról. A gyógyszerezs korszakról, a Kassák klubos bandákról és a Hit Gyülekezetében eltlttt éveirl. A Sváb- és a Szabadság-hegyrl, Amszterdamról, Nagy-Britanniáról, és arról, milyen jó volt mégis mindig visszatérni a golyóluggatta, málló ferencvárosi falak kzé. Arról, milyen érzés volt bekerülni a pasarétiek” zenekarába, és miképp ismerkedett meg a szakállas szürkeállománnyal”. Arról, mi trténik, ha egy férfi úgy istenigazából beleszeret egy nbe, és micsoda, ha a n már nem szereti tbbé. Legfképpen pedig arról, képes-e beilleszkedni egy rk kívülálló bármilyen kzsségbe, vagy kilkdik, mint a br alá fúródó szálka Lehetünk-e egy életen át szkésben Hogy mennyire ismerjük fel a kztünk él zsenit, dntse el a hálás utókor. Víg Mihály Dnci, a zeneszerz, a gitárvirtuóz. Az echte ferencvárosi pestisrác. Az érz, intellektuális hajlamú keres, a mosókonyhai levegj munkássorról. Dnci, az egyetlen, aki kzülünk akkor igazán zenélni tudott, akitl magam is tanulgattam. Dnci, a barát. Az intézeti múlt mély sebei miatt néha másokon is sebeket ejtett, mégse lehetett rá hosszan haragudni. Végül tán ez a kihordhatatlan fájdalom rántotta vissza t ugyanabba a spirálba, amibl a ’80-as években már egyszer kiszabadult. Dnci, akinek a fél-háromnegyed árvaság szántotta át lelkét. Az éhez-szomjazó, aki meglep értelmi képességeivel kitrni készült hátterébl. Dnci, akit a rácsok újra maguk mgé zártak. Megtudtam, hogy végül mégse menthetetlenül. Az utolsó pillanatban szíve még kifért a résen, hogy befogadja Magyarország fltt az ég. Mert megvan írva: Aki az r nevét segítségül hívja, az megmenekül.” Pajor Tamás Dnci a barátom volt. Minden mondatából kihallom tudásszomjas, érzékeny, megszállott, esend, karcos hangját. Mint amikor Bachot játszott konokul a gitárján, a Mester u. 46-ban, a gangra nyíló konyhában az intézetbl frissen szabadult fiú. Pontos, tiszta, szép, szinte, kíméletlen. Egy korszak lenyomata. Forgách András

Depresszió. Egy sokak életét megkeserít? és t?nkretev? állapot, amely megosztja a gondolkodó embereket, és amellyel sokan mind a mai napig nem tudnak mit kezdeni. Vajon mi az oka ennek? A szerz? célja, hogy megmutassa: a depresszió nagyon is hétk?znapi jelenség, nincs benne semmi misztikum, semmi elborzasztó. Ez a k?tet nem az ismeretek didaktikus felsorolása, nem tank?nyvi rendszerezésben járja k?rül a témát az okoktól a terápiáig – erre számos kiváló szakk?nyv áll rendelkezésre. Nem találunk benne statisztikákat, bonyolult pszichológiai fejtegetéseket, vagy biológiai elméleteket, sem pedig a kezelési módszerek részleteit, hiszen ilyen munkák is szép számmal akadnak. E k?nyv legfontosabb célja: láttatni és érzékeltetni. Láttatni a depresszióról való gondolkodás dimenzióit, és érzékeltetni azt a sok-sok dilemmát, amellyel nap mint nap szembe kell néznie mind a depressziós embernek, mind pedig k?rnyezetének. BELS? N?RA érzéseket és benyomásokat k?zvetít a gyakorló pszichiáter szakmai – és lelki – szemén keresztül, hiszen a depressziót érzelmek nélkül nem lehet érteni és megértetni. Nézzünk szembe ?szintén a tényekkel és a valósággal, hiszen csakis a megismerés és a tudás biztosíthatja a gy?zelmet a depresszió elleni küzdelemben.

To drugie wydanie ?Podró?y marzeń” Agaty W?odek. Ksi??ka powsta?a z potrzeby serca, ch?ci dzielenia si? wra?eniami, prze?yciami, ale te? mnóstwem wiedzy, któr? naby?a podczas podró?owania po Australii. Nie jest kompletnym przewodnikiem ani nie zaskakuje zwrotami akcji… po prostu zabiera nas ze sob? w drog?. Ta podró?, sprowokowana nowym otoczeniem, staje si? dla Agaty po cz??ci podró?? w g??b siebie. Publikacja ta jest dla ludzi, którzy znaj? Australi? z kina, telewizji, sporadycznych lektur. Autorka idealnie odda?a nie tylko australijskie krajobrazy, kontakt z unikatow? przyrod?, ale przede wszystkim luz, który tam panuje, którego tak bardzo nam brakuje. Ksi??ka uruchamia wyobra?ni? czytelnika, prowadzi po australijskich ?cie?kach, zach?ca, inspiruje do podró?y ?ycia, któr? odby?a Agata W?odek. Nie zapomina te? o Aborygenach, rdzennych mieszkańcach tej ziemi. Agata W?odek z wykszta?cenia jest biologiem ?rodowiskowym, z zawodu hotelarzem, a z zami?owania podró?niczk?. Czasem pisze wiersze… W 2014 roku opu?ci?a na 10 miesi?cy Kraków i odby?a podró? swoich marzeń po Australii.

Ця книга — ман?фест про те, як, зрештою, припинити виконувати вказ?вки ?згори?, узяти ?н?ц?ативу у сво? руки ? почати робити те, чого хочете саме ви. Це заклик побороти св?й перв?сний страх перед незв?даним ? заявити про себе, запустити новий проект, узятися за справд? важливу ? ц?каву справу. Часто люди мають усе необх?дне для досягнення усп?ху, проте не наважуються зробити перший крок. Автор перекону?: не можна чекати, поки доля сама обере вас ? вкаже правильний шлях, сл?д д?яти! Варто лише почати ? не боятися невдач — хтозна, яка з ваших ?дей урешт? вт?литься у щось ген?альне. У цьому можете не сумн?ватися — автор б?льше десяти св?тових бестселер?в точно зна?, що потр?бно для усп?ху.

Cnd a constatat, pe baza identitii structurale ntre simptomul nevrotic, pe de o parte, i vis, act ratat, cuvnt de spirit, produse culturale, pe de alt parte, c ntre normal i patologic exist doar o deosebire de grad, i nu una de natur, Freud a trecut de la psihopatologie la psihologie. Psihanaliza, ca psihologie, este o psihologie a incontientului. Spre deosebire de psihologia contiinei, care studiaz fenomenele psihice contiente (sau accesibile n mod direct contiinei), psihologia incontientului cerceteaz acele fenomene psihice accesibile contiinei doar indirect, prin intermediul interpretrii de tip psihanalitic. Descoperirea incontientului psihic a revoluionat nu numai psihologia, ci i celelalte tiine ale omului: filosofia, antropologia, sociologia, estetica etc. Dac ar fi s formulez n puine cuvinte i ntr-un mod sugestiv esena psihologiei incontientului, a spune c ea const n ideea c i oamenii sntoi, nu numai nevroticii, au incontient. Iar incontientul oamenilor sntoi are aceleai coninuturi ca i incontientul nevroticilor. Diferena e doar de grad. Orict ar prea de surprinztor, psihanaliza nu este, aa cum ne-am obinuit s o gndim, un domeniu nestructurat interior, ci un adevrat sistem de discipline. Disciplinele psihanalitice – psihoterapia, psihopatologia, psihologia, metapsihologia i psihanaliza aplicat – se afl n relaii cronologice i logice. Din punct de vedere cronologic, prima a fost psihoterapia psihanalitic. Teoretizarea experienei psihoterapeutice a condus la constituirea psihopatologiei psihanalitice, care a stat la baza psihologiei psihanalitice. Pe temeiul acesteia s-au cldit metapsihologia i psihanaliza aplicat. Structura de rezisten a acestei cldiri multietajate o formeaz ideea de incontient. Parcurgerea celor optsprezece volume ale operelor complete a lui Jung mi-a prilejuit constatarea, surprinztoare la prima vedere, c exist mai multe tipuri de arhetipuri, dac folosim drept criteriu definiia arhetipului cu care Jung opereaz de-a lungul ntregii sale opere, i anume de pattern of behaviour, de for interioar de ordinul instinctului, cu valene spirituale. Arhetipurile care corespund acestei definiii i pe care le-am numit tipice descriu ntr-adevr o experien a speciei transmis ereditar. Din categoria arhetipurilor tipice fac parte: arhetipul matern, arhetipul patern, arhetipul infans, anima, animus, arhetipul renaterii, comunismul ca arhetip, arhetipurile regionale sau etnice, de tipul arhetipului germanilor (Wotan), cristalizare i transmitere a unei experiene colective de ordin general, nu universal.“ – Vasile Dem. Zamfirescu

C??i dintre noi reu?esc s?-?i exprime o nevoie sau o emo?ie f?r? s? fie recepta?i ca fiind critici, egoi?ti sau manipulatori? De c?te ori nu evit?m, din fric?, s? ne spunem p?rerea? ?i ?n c?te r?nduri nu pornim o discu?ie doar pentru a ne ?desc?rca nervii"? Creat? de psihologul american Marshall B. Rosenberg, metoda Comunic?rii NonViolente (CNV) ofer? un cadru accesibil ?i de impact pentru dezvoltarea unor rela?ii empatice ?i respectuoase at?t cu sine, c?t ?i cu cei din jur. Bazat? pe numeroase exerci?ii ?i povestiri ilustrative, cartea demonstreaz? c? a comunica ?nonviolent “nu ?nseamn? s? devii pasiv sau de o polite?e artificial?, ci s? reu?e?ti s?-?i transmi?i c?t mai autentic ?i mai conving?tor sentimentele ?i opiniile, ?in?nd totodat? cont de impactul vorbelor tale asupra interlocutorului. Metoda CNV poate fi aplicat? cu folos at?t ?n familie, c?t ?i la serviciu, la ?coal? sau ?n rela?iile cu prietenii.