周易(修订版)(上)

认识《易经》

【内容简介】 本书是美国著名人类学家武雅士等著名学者有关中国社会宗教与仪式主题的论文集。作者在实地调查基础上，对华南民间信仰做了具体而细致的研究，构建了汉族民间“神灵”的人类学解释模式，总结了汉民族的民间信仰的三种模式：官僚模式、个人模式、异端模式。所收论文16篇，如“一个台湾城镇历史中的宗教组织”、“香港的乡庙”、“台湾的建筑与超自然”、“广东的萨满信仰”、“道教仪式中的正统与异端”、“祖先崇拜和丧葬实践”、“神、鬼和祖先”等等。所论主题包括台湾、香港等地区的民间宗教信仰以及各种仪式，如道教、萨满教、祖先崇拜、鬼神信仰、丧葬仪式等等，分析潜藏在这些信仰和仪式背后的深层的社会、文化因素，揭示中国传统文化与当代社会的碰撞与交融。

《太上感应篇汇编》对道家经典《太上感应篇》原文进行逐句分析，并举出古今案例来作证，讲述事理圆融，文字简洁优美。本书为汇编原文加注标点，对生僻字词以及人名、地名、典故、引文等进行注释并译成现代白话文，对原文中史实还不够详细的内容作了“译者补充”。 　　本书历经数百年白话再版面世，中国社科院宗教所黄夏年先生和中央党校刘余莉教授分别为本书作序。

1917年7月，胡适受蔡元培之邀就任国立北京大学文科教授，讲授中国古代哲学史、中国名学、英文高等修辞学。胡适一边教学，一边编写教材。顾颉刚曾对同窗傅斯年推荐：“胡先生讲的的确不差，他有眼光、有胆量、有断制，确是一个有能力的哲学史家。” 　　自1919年至1937年间。胡适多次在北京大学讲授中国哲学史，而且主要是讲中古哲学史和近世哲学史，其中1919年2月出版的《中国哲学史大纲》（卷上）就是在讲义的内容基础上修定而成。胡适是首位采用了西方近代哲学的体系和方法研究中国哲学的人，由于他的出现，中国的思想史才初具规模。他在中国哲学史，甚至在各种专史和通史的研究方面，都是创性的，他觉得是中国哲学思想史的山鼻祖。 　　《胡适的北大哲学课》以胡适在北京大学的所有哲学讲义为母本，再综合胡适关于中国哲学的其他著作整理而成，力求为读者构建一个*全的胡适哲学体系，让读者*直的感受哲学大师的风采。

1917年7月，胡适受蔡元培之邀就任国立北京大学文科教授，讲授中国古代哲学史、中国名学、英文高等修辞学。胡适一边教学，一边编写教材。顾颉刚曾对同窗傅斯年推荐：“胡先生讲的的确不差，他有眼光、有胆量、有断制，确是一个有能力的哲学史家。” 　　自1919年至1937年间。胡适多次在北京大学讲授中国哲学史，而且主要是讲中古哲学史和近世哲学史，其中1919年2月出版的《中国哲学史大纲》（卷上）就是在讲义的内容基础上修定而成。胡适是首位采用了西方近代哲学的体系和方法研究中国哲学的人，由于他的出现，中国的思想史才初具规模。他在中国哲学史，甚至在各种专史和通史的研究方面，都是创性的，他觉得是中国哲学思想史的山鼻祖。 　　《胡适的北大哲学课》以胡适在北京大学的所有哲学讲义为母本，再综合胡适关于中国哲学的其他著作整理而成，力求为读者构建一个*全的胡适哲学体系，让读者*直的感受哲学大师的风采。

     《十力语要初续》乃《十力语要》的续编，仍沿用《十力语要》旧例，辑录书札、论文、杂文等总计四十二篇，是了解熊十力学术思想和生平的极其重要的文献。基本上反映出抗战胜利之后至1949年之间，熊十力在北平、杭州、广州等地的学术活动与主要思想，其中一个主题是围绕《新唯识论》作出阐释和发挥，提要钩玄，解疑答惑。

      本书作于1963年，是熊十力*后一部著作。案其《自序》，本欲将晚年随笔不拘长短汇集成册，因精力衰退仅成一卷，实乃一断续写成之长文。此文秉承熊先生的一贯做法，广引佛儒经典解释“十二缘生”，以此发挥其《新唯识论》到《乾坤衍》的思想。熊先生自谓归本于“孔子之《易》”，对于佛道二家时加评判，读者其善会焉。此书自云：“余虽不敢苟同于出世法，而人类有此一派思想，亦可为人间世贪痴凶残之徒，给以大棒大喝。世人诋余毁佛，非独不知余，又何所知于佛乎?”

      本书可视为《十力语要》《十力语要初续》的续编，将以上二书之外的熊先生论学的书信、札记、文章等汇为一编，与二书有所不同的是，本编所选惟冀存真，不敢稍加删减。       本书名为《熊十力论学书札》，凡编者以为能体现熊先生学问的，不计长短全部采录。 此处“学问”一词，乃取其传统意涵。儒家所谓修、齐、治、平，本是一个整体，并且“壹是皆以修身为本”，是与人生实践一体的，用熊先生常用的话语即是“体用不二”的。故本书不专主狭义的“学术”，凡关乎世道人心，举如工夫践履、人伦物事，乃至时事政局者，皆在编选范围之内。       此次增订，新收书信17通，附录中新增短文两篇。其中与锺泰、柳诒徵、张难先、巨赞法师等人的通信，均系近年来新发现，内容丰富，尤足珍贵。

本书属于韦伯在宗教社会学上的第三本主要著作，与《中国的宗教：儒教与道教》一起构成“世界诸宗教之经济伦理”之研究成果，属于三大卷本的《宗教社会学论文集》第二卷。作者在本书中研究了印度的宗教。作者认为，对亚洲整体而言，中国扮演了类似法国在近代欧洲所扮演的角色：所有世情通达的“洗练”，莫不是源自中国，再传布于西藏、日本和中南半岛。相反的，在亚洲，举凡超越现实利益的思想，很少能不将其根源追溯到印度的。尤其是，印度的（不管正统或异端的）救赎宗教，在整个亚洲地区扮演了类似于基督教的角色。

     《原儒》两卷，是熊十力论述儒家思想的代表作，主要包括《原学统》《原外王》《原内圣》三篇。全书以《周易》《春秋》《礼运》《周官》等儒家经典为依据，融贯释、道、名、墨、法诸家，综合考辨与分析，抉发孔子政治伦理思想的宗旨和内涵，使传统儒家思想得以焕发新生。

      熊十力自述其哲学思想的演变轨迹，自佛教唯识学（有宗），而探究空宗，后悟《大易》体用不二之义。其1932年出版的《新唯识论》从唯识学脱胎而来；1958年出版《体用论》，乃从自我体系立论，不复借助唯识学的理论框架；1961年写成影印《乾坤衍》，是对于《易经》乾坤二卦大义的推演，一方面揭示自家思想的来源，重申其归本《大易》之意，一方面对于现存《周易》文本的不同思想来源作出分析评判。

融合了哲学、历史学、人类学、社会学、遗传学、进化生物学、经济学、流行病学等多个学 科领域，作者克里斯塔基斯提出了一个令人瞩目的观点：基因不仅影响着我们身体的结构与 功能，影响着我们心智的结构与功能，影响着我们的行为，更影响着我们我们社会的结构与 功能。我们每个人都天生携带着进化的蓝图，可以用来建设一个美好的社会。进化使我们天 生良善。

La acest ?nceput de secol XXI, ?n ?ntreaga lume se intensific? studierea problemelor fundamentale, eterne, ca via?a ?i moartea, rostul vie?ii, originile ?i destina?iile noastre ultime, c?t ?i ?ntrebarea cu privire la existen?a de dup? moarte. Cartea examineaz? filosofia de via?? a budismului Nichiren ?n lumina ideilor de ultim? or? despre via?? ?i moarte, de?i cuprinderea exhaustiv? ?ntr?un singur volum a unei probleme at?t de vaste este imposibil?. Budismul Nichiren ofer? oamenilor mijloacele de a??i transforma destinele prin ?nf?ptuirea propriei revolu?ii umane individuale ?i dezv?luie calea spre pace ?i fericire.

Dac? Riscul g?ndirii nu s-a bucurat de aten?ia meritat?, probabil din cauza exploziei nea?teptate de produc?ii culturale – ?i mai ales pseudoculturale – care s-a petrecut dup? decembrie 1989, noua lucrare a celor doi g?nditori, scris? dup? aproape dou? decenii, ar trebui s? aib? toate premisele pentru a fi receptat? cum se cuvine.Sub forma ?n?el?toare a dialogului ?ntre cinci personaje caracterizate – fiecare – de un stil de g?ndire bine determinat cei doi ascund nenum?rate giuvaere ale g?ndirii originale, penetrante ?i vizionare. Cititorul obi?nuit s? caute pe copert? elementele care s?-i permit? m?car printr-un exerci?iu deductiv descifrarea ingredientelor discursului celor doi autori va fi surprins la fiecare pagin?.Dac? ?cele 5 lucruri esen?iale pe care trebuie s? le ?tii despre via??“ reprezint? de cele mai multe ori o simpl? etichet?, sub care compozi?ia eterogen? a con?inutului, superficialitatea ?i caracterul facil al expunerii mul?umesc ?i conving doar pe termen scurt, ?n cazul lucr?rii celor doi filosofi rom?ni lucrurile stau exact pe dos. ?n cele cinci capitole care analizeaz? avatarurile g?ndirii sunt ascunse nenum?rate modele de ?n?elepciune ?i de disciplin? a logosului, f?r? a fi anun?ate, explicate cu toate determina?iile conexe sau accentuate ?n vreun fel. Acesta este probabil cel mai elegant mod de a r?spl?ti cititorii: spun?ndu-le cum f?r? a-i avertiza c?.Pentru cine ??i dore?te totu?i o etichet? care s? u?ureze clasificarea acestui volum, cea mai concis? ?i mai potrivit? este oferit? de un binecunoscut dicton latin: Sapienti sat. ?ntr-un ocean de solu?ii, Sorin Vieru ?i Terente Robert construiesc o insul? de probleme a c?rei tr?inicie este alarmant? ?i, ?n acela?i timp, reconfortant?.

Istoriile excentricit??ii din Logica elefan?ilor adopt? tonul comentariului pe dou? voci, simul?nd (?i stimul?nd) un canon care dubleaz?, prin reluare, recuperarea detaliului ca fiind princip(i)al. Fiziologiile devin ilustre, consecven?a ??i expune abera?ia, apetitul pentru trecut este inevitabil patologic, iar neao?ismele curente rezoneaz?, fire?te, cu globalizarea. ?ntr-o logic? elefantin?, inteligen?a are a se v?di, chiar gigantesc, ?n nimicnicia ?faptului divers“. Supraabunden?a concentr?rii miniaturale exacerbeaz? efectele ?ngurgit?rii unei mu?te ori ale studierii timpului liber al felinelor de cas?. Lenjeria intim? necesit? un tratament aristocratic, iar ?njur?tura ?i b?taia se sacralizeaz? ?ntr-un univers ?n care guvernarea p?r?se?te modelul pastoral pentru recursul la structuri galinacee. Textele lui Ciprian V?lcan ?i ale Danei Percec (sur)prind acest nesa? cu care lumea ?ns??i pare a-?i exprimenta limitele, n?ucit? parc? de proliferarea propriilor excese.

Cum a fost ?nceputul, de unde ?i de ce a venit Universul la fiin??? Cine a creat, de fapt, via?a pe P?m?nt ?i cum va fi Sf?r?itul? Ce se ?nt?mpl? atunci c?nd murim ?i unde ajungem dup? aceea? ?i, la urma urmei, ce contur trebuie s?-i d?m vie?ii noastre dac? Dumnezeu nu exist?? Miturile ?i speran?ele noastre ofer? r?spunsuri convenabile, dar periculoase, la aceste ?ntreb?ri ?ntruc?t ?ntre?in iluzii care ne sporesc, ?n realitate, angoasa ?i la?itatea. Avem, totu?i, o alternativ?: apelul la metodele ?i descoperirile ?tiin?ei pentru a repune lucrurile ?i problemele ?n contextul din care au fost decupate din ignoran?? sau din r?utate. Despre via?? ?i moarte reabiliteaz? acest tip de demers ?ntr-un periplu scris cu umor, dar ?i cu seriozitate, cu elegan??, dar ?i cu duio?ie.

Publicat? ini?ial, ?n prima edi?ie ?n 1785, cu titlul Grundlegung zur Metaphysik der Sitten, este una dintre cele mai influente crea?ii din ?ntreaga oper? filosofic? a lui Immanuel Kant ?i, totodat?, un reper ?n istoria filosofiei universale. Lucrarea filosofului german cuprinde o prefa??, trei sec?iuni – Trecerea de la cunoa?terea ra?ional? comun? a moravurilor la aceea filosofic?, Trecerea de la ?n?elepciunea moral? popular? la metafizica moravurilor, Trecerea de la metafizica moravurilor la critica ra?iunii pure practice – ?i o remarc? final?, precedate de nota traduc?torului, Valentin Mure?an. ?n prefa??, Kant pledeaz? pentru o metafizic? a moravurilor ?i discut? despre metodologia pe care a folosit-o. El porne?te de la ?mp?r?irea filosofiei grece?ti ?n fizic?, etic? ?i logic?. ?n prima sec?iune, dup? cum ?i titlul sugereaz?, se face trecerea de la forma cunoa?terii comune privind moravurile la cea filosofic?. El discut?, printre altele, despre voin?a bun? ?i datorie. ?n sec?iunea a doua se aprofundeaz? problema imperativelor. ?n ultima sec?iune, Kant discut? despre voin??, libertate. De fapt, cea de-a treia sec?iune reprezint? punctul de pornire de la care Kant a dezvoltat Critica ra?iunii practice, publicat? ?n 1788.

Despre guvernarea reprezentativ” este o carte plin de surprize i sugestii despre bunele practici ale guvernrii, care nu trebuie s lipseasc din bibliotecile celor preocupai de zona politicii. Volumul de fa a vzut prima dat lumina tiparului n 1861 i reunete principiile la care a lucrat filosoful britanic John Stuart Mill n cea mai mare parte a vieii sale. Aceast lucrare publicat la mijlocul secolului al XIX-lea i pstreaz prospeimea i relevana pn astzi, cnd suntem tot mai aproape de a ncheia a doua decad a secolului XXI. n primul rnd, pentru c imagineaz pn n cele mai mici detalii acel model politic pe care l numim democraia reprezentativ”. Winston Churchill spunea despre acesta c este prost, dar e cel mai bun dintre cele pe care le-a inventat omenirea”. John Stuart Mill i descrie organizarea, detaliaz rolul instituiilor, felul n care sunt alei sau numii demnitarii i explic atribuiile fiecruia. Pune n eviden atu-urile, dar i vulnerabilitile guvernrii reprezentative, comparnd-o cu alte sisteme politice din vremea sa. n final, ajunge la o concluzie foarte asemntoare cu cea a premierului britanic din secolul urmtor. Colecia IN NUCE reunete fragmente venic verzi” din cultura omenirii, mpletind discursuri din art, literatur, tiine sociale i religie. Dincolo de renumele autorilor i de valoarea titlurilor pentru fiecare domeniu n parte, acestea sunt pilde ale nelepciunii universale din toate vremurile. De acelasi autor: Utilitarismul

Kitab?n ba?l?ca vasf? olarak, Antik Yunan polisinden günümüze uzanan yolda, ?ocuk ve gen? yeti?tirmenin kamusal ve insan? ?nemini ortaya koyarken, fizik?, ahl?k? ve kültürel y?nleriyle bir bütün olarak e?itim felsefesi üzerine kaleme al?nm?? en temel eserlerden biri olmas? g?sterilebilir… ?Bu noktada, Rousseau’nun, “Tüm yazd?klar?m i?inde en iyi eserim” diye takdim etti?i?Emile’in 1762’de yay?nland???nda lanetlenip, 30 y?l sonra, Frans?z Devrimi’nin ?ncüleri i?in Frans?z milli e?itiminin ilham kayna?? addedildi?i dikkate al?nd???nda, Kant’?n e?itim üzerine sarf etti?i s?zlerin tarihsel ve toplumsal ba?lam? da ortaya ??kar. 18.yüzy?l?n ortalar?ndan 19.yüzy?l?n ba?lar?na dek ge?en bir ?mürlük sürede k?ta Avrupas? büyük bir do?umun sanc?lar?yla sars?lmaktad?r. ?ncesi ve sonras? diye tarihi ikiye ay?ran ?ifte Devrim (Sanayi ve Frans?z Devrimi) büyük bir zihinsel d?nü?üme yol a?mak üzeredir. Kant’? büyüten, ya da büyüklü?üne ayr?ca de?er katan bir unsur da, onun i?te bu ?a??n insan? olmas?d?r. ?Kant, 1806’daki Jena Sava??n? ve Napoleon i?galinin Alman milleti üzerinde yaratt??? ?ok ve deh?eti g?remeden vefat etse de, Wilhelm von Humboldt gibi e?itim reformcular? arac?l???yla Prusya (genel itibar?yla da Alman) e?itim sistemi i?in ne denli ?nemli bir yol a?t???n? tüm kitap boyunca seziyor gibidir. Bununla birlikte Kant’?nE?itim ?zerine’si, milli dilde ibadet edip, okumay? yazmay? te?vik eden Luhterci gelene?in Pietizmle kendini yenilemi? ve Büyük Frederich taraf?ndan te?vik edilmi? olan e?itim anlay???n?n olgunla?ma ?a??n?n da bir ürünüdür. Bu sebeple, kitab?n tamam?na h?kim olan motif, Ayd?nlanmac? bir “i?sel ?zgürle?im” ve “ruhan? terbiye” aras?nda kurulmas? gereken büyük dengedir. ? ? ?Bu arka plan? dikkate alarak, ?imdi kitaba biraz daha yak?ndan bakabiliriz… E?itim ?zerine, memleketin sayg?n ?evirmenlerinden biri olan Ahmet Aydo?an’?n sunu? ve ?ns?züyle ba?l?yor. ?stü kapal? fakat sitem dolu bir de?erlendirme yaz?s? olan “’Sapere Aude!’ Diye ??kt?k Yola”, Kant’a s?zü teslim etmeden evvel, 30 sayfada, Kant’?n dü?ünce dünyas?ndan ne denli uzakta kald???m?z?n ele?tirisini yap?yor. Bu arada, kitab?n ortaya ??k?? ?yküsüne de 22.sayfada a??klay?c? bir notla yer veriliyor. K?ningsberg ?niversitesi’nde muhtelif zamanlarda verilen dersler i?in haz?rlanan notlardan derlendi?i anla??lan?E?itim ?zerine, modern Türk?e’nin bir felsefe dili olamamas?n?n da etkisiyle, ?e?itli dipnotlar arac?l???yla kavramlar?n ve kelimelerin daha anla??l?r k?l?nd??? bir h?lde okura sunuluyor. ? “?nsan E?itilmesi Gereken Bir Varl?kt?r”: ? ?Kant, dü?üncelerini temellendirdi?i giri? sayfalar?nda insan?n e?itime muhta? ten varl?k oldu?u ger?e?inden hareket ediyor ve insan?n ancak e?itimle insan olabilece?ini dile getiriyor. (s.35) E?itime y?nelik bu yakla??m, Kant’?n idealizm felsefesinin ger?ekle?mesine giden yolu a?an anahtarlardan biri say?labilir.? ? ???NDEK?LER: ? KANT'IN YA?AMI…KANT'A G?RE AYDINLANMA NED?R?AHLAKIN METAF?Z???…KANT VE E??T?M ?ZER?NE….KANT VE TANRIKANT IN ELE?T?REL FELSEFES?KANT’IN ELE?T?REL FELSEFES?NE PLATON VE PARMEN?DES?N KATKILARI Kritisizm Nedir? KANT FELSEFES?N?N TEMEL KAVRAMLARIKANT’IN KURAMSAL METAF?Z?K ELE?T?R?S? HAKKINDAK? D???NCELER?..I. KANT'IN LE?BN?Z- WOLFF VE HUME'UN FELSEFELER?NE Y?NEL?K ELE?T?R?S?II. KANT'TA METAF?Z?K B?LG?N?N OLANA?I: METAF?Z?K OLANAKLI MIDIR?SONU?LARKANT’IN D?NYA YURTTA?LI?I AMACINA Y?NEL?K GENEL B?R TAR?H D???NCES?KANT’?I EBED? BARI?” D???NCES?S?YAS? HAKLARDA TEOR? VE PRAT?K ?L??K?S? ?ZER?NEK?RESELLE?EN SORUNLAR KAR?ISINDA KANT ET???UNUTULMAZ KANT S?ZLER?…..

Egy kétségtelenül szellemes megjegyzés szerint a cím csak akkor fedheti le pontosan a k?nyv tartalmát, ha bet?r?l bet?re megegyezik vele. Valami hasonló mondható a fülsz?vegekr?l is (biztos Boegesnek is tetszene ez a gondolat), és ennek megfelel?en meg sem kísérlem néhány mondatban ?sszefoglalni, hogy mir?l lesz szó. Ehelyett inkább el?sz?r is azt emelem ki, hogy a címnek megfelel?en mir?l nem: például nem magáról Borgesr?l, a 20. század egyik legjelent?sebb argentin írójáról. Hanem inkább arról, hogy a novelláival kapcsolatban milyen, az irodalomtól olyakor látszólag meglehet?sen távol álló kérdések merülhetnek fel kezdve azon, hogy az általa leírt bábeli k?nyvtár valóban olyan teljes és mindenre kiterjed?-e, miként azt Borges sugallja; folytatva azon, hogy van-e egyáltalán értelme felvetni, hogy milyen lenne, ha valaki t?kéletes emlékezettel rendelkezne (nincs). Meg, hogy elképzelhet?-e, nem pedig, hogy létezik vagy legalább lehetséges-e egy olyan pont vagy térrész: egy olyan Alef, amelyen keresztül egyszerre láthatunk mindent. ?s így tovább egészen addig, hogy mit mondhatunk az irodalomkritikáról, az irodalmi zsánerek létrej?ttér?l meg elt?nésér?l vagy éppen az irodalmi halhatatlanságról – ismét csak mint elméleti problémáról. Azaz végs? soron persze mégiscsak egyfajta bolyongás ez a borgesi k?nyvtában, illetve bizonyos, legalább hipotetikusan lehetséges és az irodalomhoz így vagy úgy kapcsolódó kérdések fázisterében még akkor is, ha a fentebbiekben, miként a figyelmes olvasó már észre vehette, éppen azt tettem, amir?l korábban azt sejttettem, hogy nem fogom: néhány példa említésével próbáltam utalni rá, hogy mir?l szól az egész. De talán ez sincs igazi ellentmondásban azzal a megk?zelítéssel, amit ez a k?nyv sugall. Galántai Zoltán tudományt?rténész és író. Korábbi k?nyvei az eClassicnál: K?nyvkett?. A k?nyv, az írás és az irodalom j?v?jér?l (2013) http://eclassic.xyz/shop/bemutato/konyvketto-a-konyv-az-iras-es-az-irodalom-jovojerol/ Monoverzumok. Kozmosz, t?rvény, tudomány (2016) http://eclassic.xyz/shop/szabadpolc/monoverzumok/