A digitális technológia része a mindennapjainknak. K?nnyebbé teszi az életünket, a segítségével gyorsabban teremthetünk kapcsolatot egymással, és ler?vidíti az utazási id?t. De rossz kézbe kerülve életeket olthat ki. Amelia Sachs nyomozó éppen egy gyilkost üld?z forró nyomon haladva egy brooklyni áruházban, amikor a hajtóvadászatot végzetes esemény szakítja félbe. Egy mozgólépcs? gépházában találja magát, hogy kimentsen egy mélybe zuhant áldozatot és egyúttal kiengedje a markából a gyanúsítottat. De vajon tényleg egyszer?en egy rémiszt? baleset t?rtént? Lehet pusztán véletlen egybeesés, hogy a gyilkos éppen akkor járt a helyszínen? Fél?, hogy az áldozatok száma további látványos n?vekedést mutat. Sachs és Lincoln Rhyme, a t?rvényszéki szakért? kénytelenek rád?bbenni, hogy valószín?leg egyik legk?ny?rtelenebb eddigi ellenfelükkel állnak szemben. Valakivel, aki a leghétk?znapibb tárgyakat is képes ?ld?kl? fegyverré változtatni. Valakivel, aki egy távirányítóval is ?lni tud. Jeffery Deaver, a 150 országban kiadott, No.1. nemzetk?zi bestseller szerz? a mindennapi életünk részévé vált modern technikai eszk?z?k veszélyeit mutatja be, felejthetetlenül izgalmas thrillerében.

Egyszer emlékezet, elbb el kell mesélnem neki, kitalálni a részleteket, hogy legyen mire visszaemlékeznie. Legkisebb dolgok is megzavarhatják, elhangolják az egészet, elborítják, lefedik szépen. Akad azért mindig, ami már jól megy, újra meg újra elbukkan, mint a télikabát bélése, ha egyszer flfeslett a varrás. Visszatmkdd, kibújik megint. A fldrengés például eléggé megy, az be van rendesen gyakorolva. Egyetlen, jókora lendülés. Ha nem mese, nem csak képzelem, hogy emlékszem rá, hanem igazából volt. Nem azért emlékszem, mert annyiszor elmondták ugyanúgy. A csillár kilendült, mint a harang nyelve, a karácsonyfa végigkorcsolyázott a parketten a gyerekszoba sarkáig, aztán megindult visszafelé” – olvasható Kukorelly Endre TündérVlgy c. új regényében, ami az író eddigi legnagyobb vállalkozása. Nemcsak abban az értelemben, hogy a szerz kilenc évig írta knyvét, hanem a regény szintézis jelleg alkotás. rvényesülnek benne Kukorelly írásmódjának legfbb erényei: a nyelvi pontosság és szigorúság, irónia és gyngéd humor, az emlékezet mkdésének állandó felülvizsgálata, az elbeszéli n oszcilláló mozgása a múlt és jelen kztt, a lírai hangoltság. Tematikusan a regény az apa alakja kré szervezdik, és ezáltal felleli az elmúlt fél évszázad trténéseit. Metaforikusan szólva: a regény beszélje mintegy az apa hallgatását próbálja megérteni, aki horthysta katonatisztként megjárta a Don-kanyart, megsebesült, majd a kommunista diktatúrában banktisztviselként másodosztályú élet”-re kényszerült. A család deklasszálódását és saját szenvedését néma beletrdéssel elvisel apa mindvégig hallgat a múltjáról: a regény melankolikus nyomozása ennek a lehetséges okait és trténéseit rekonstruálja. Minden egyes fejezete az emlékezet próbája: kísérlet arra, hogy mítoszok és ráfogások nélkül férjen hozzá az élet legszemélyesebb tapasztalataihoz. Túlzás nélkül állítható, hogy a TündérVlgy az író legautentikusabb knyve.

Belenéztél már a párod mobiljába? Tényleg ezt akarod? Felkészültél a k?vetkezményekre? Minden egy e-maillel kezd?d?tt. Rachel meg sem akarta nézni. Szereti Jacket, és k?z?s gyermeküket hordja a szíve alatt. Megbízik a férfiban. Most azonban, miután látta, már nem tudja meg nem t?rténtté tenni azt a percet. Sem az események láncolatát, amelyet elindított. Vajon miért hazudik Jack a múltjáról? Mi az, amit rejteget? ?s Rachelnek van joga hozzá, hogy mindenáron megtudja az igazat? Te mit tennél, ha úgy gondolnád, hogy a párod titkol valamit? A Bármit, csak ne az igazat Gillian McAllister leny?g?z?, átüt? thrillere csalásról, árulásról és egy asszony megszállottságáról, hogy kiderítse az igazságot. " Ahogy elkezdtem olvasni, t?bbé nem volt er?m abbahagyni. Bámulatos, okos és életszer?. Imádtam." Jill Mansell "Csodálatos írás, és egy brilliáns sztori.Bámulatos debütálás." B.A. Paris, a Zárt ajtók m?g?tt bestseller szerz?je

Márton László új regénye, A mi kis k?ztársaságunk a t?kéletes állam megalapításának groteszk-tragikus kísérletét jeleníti meg. 1944 végén, amikor a felszabadító és egyben megszálló szovjet csapatok megérkeztek a Viharsarokba, az ott él? agrárproletárok létrehozták a saját kis k?ztársaságukat. A regényben a t?rténelmi tények és az írói képzelet t?rténetei keverednek – a keser? szatírában tegnapi-mai ?nmagunkra ismerhetünk és saját kisszer?ségünk?n nevethetünk.

Ha kíváncsi az olyan témákra, mint például hogy miként lehet felt?rni egy jelszót, vagy egy webhelyet, esetleg hogyan lehet lehallgatni bárki kommunikációját egy nyílt wifi hálózaton, akkor ez a k?nyv ?nnek szól. Sokan azt hiszik, hogy ezek ?rd?ng?s dolgok, pedig egyáltalán nem azok. ?ppen ezért fontos, hogy védekezni is kell ellenük, ami szintén nem bonyolult, csak egy kis odafigyelésre van szükség. K?nyvünk mindkét oldalt megmutatja, elrettentésképpen a lehet?ségeket, okulásként a védekezési módokat. Ha ?n azt hiszi, hogy biztonságban van, hiszen nem csinál semmi illegálisat és még vírusirtó is van a gépén, akkor nagyon téved! Teljesk?r? védelem ugyanis nem létezik! Ha elolvassa ezt a k?nyvet, meg fog d?bbenni, hogy milyen sok támadási lehet?ség van adataink ellen. A k?nyv, azon túl, hogy ismerteti, mit jelentenek az információbiztonsági szakkifejezések olyan témákkal foglalkozik, mint hogy milyen eszk?z?k támadhatók és hogyan, hogyan dolgozik egy hacker, mekkora kockázatot jelent az emberi tényez? (social engineering), stb. Kitér a jelszavak biztonságára, a kül?nféle hackeléshez használható programok és azok kezelésére, a billenty?zetnaplózási lehet?ségekre, a hálózatok és weboldalak támadására és felt?résére, az online bankolási kockázatokra, a titkosítási módszerekre, illetve hogy mit érdemes tenni a biztonságos adattárolás érdekében.Természetesen senkit sem akarunk illegális tevékenységre buzdítani, célunk sokkal inkább azt megmutatni, hogy mekkora veszélynek vagyunk kitéve, ezáltal a támadási és védekezési lehet?ségek bemutatásával ?szt?n?zzük az embereket a biztonságosabb számítógéphasználatra.

Aproxima?ii o carte de critic? literar? ?n care autorul a ?nregistrat cele mai importante apari?ii din literatura rom?n? a ultimilor ani, ?n studii critice, cronici literare ?i eseuri care comenteaz? c?r?i, scriitori sau tendin?e ale momentului actual. Structurat? ?n trei cicluri, cartea lui Iulian Boldea se remarc? prin precizia formul?rilor, obiectivitatea enun?urilor ?i prin metodele critice adecvate valorificate. Tototdata, ea con?ine numeroase puncte de vedere, perspective ?i ipoteze critice meritorii, dup? cum v?de?te o extrem? aten?ie la nuan?ele textului, la relieful s?u subliminal. Demersul critic al autorului se caracterizeaz?, ?nainte de toate, prin rigoarea aser?iunilor ?i relevan?a demonstra?iei. ?ntre autorii comenta?i ?n aceast? carte, pot fi aminti?i Virgil Nemoianu, Al. Paleologu, Nicolae Manolescu, Gabriel Liiceanu, Adrian Marino, Ion Vartic, Marta Petreu, Mircea Muthu, Dan Culcer, ?tefan Borbély, Horia B?descu, Vasile Dan, Eugen Dorcescu, Ion Zuba?cu s.a.

Pornind de la Ioana Em. Petrescu, studiul propus urm?re?te s? probeze cu arsenalul criticii de descenden?? fenomenologic?, mereu actualizat?, o teorie referitoare la asumarea eminescianismului de c?tre cei mai importan?i poe?i ai secolului trecut. Actualitatea lui Eminescu se dovede?te astfel ?i prin ve?nica recitire ?i asumare a poeziei sale de c?tre poe?i precum Bacovia, Blaga, Barbu, Arghezi, Labi?, Nichita St?nescu. Aceast? prezen?? eminescian?, asumat? teoretic (vezi Blaga) sau topit? ?n profunzimile textelor poetice (vezi Labi? sau Nichita St?nescu), sus?ine valabilitatea canonului eminescian. Eminescu este astfel inactual doar dac? privim o parte ?nsemnat? a poeziei actuale, prea ancorat? ?ntr-o realitate golit? de semnifica?ie, o poezie s?r?cit? de profunzimea transfigurat? a Creatorului. (In)actualitatea lui Eminescu probeaz? astfel doar tragic? noastr? inactualitate./ – Florin Oprescu

Mai mult dec?t psihoz? este un roman psihologic. Ac?iunea se desf??oar? pe mai multe planuri, plec?nd de la jurnalul eroinei principale, Ynonne Daphne, care, suferind de dou? boli psihice, ?ncearc? s? fac? fa?? neajunsurilor bolii. Fundalul c?r?ii este unul al spitalului, prezent?ndu-se realitatea dur? a bolii. ?n aceast? atmosfer? se desf??oar? ac?iunea real? care se suprapune cu lumile din mintea lui Yvonne. Faptul c? Yvonne cre?te prin spitale o determina s? vad? ?n medicii reali – p?rin?i, dezvolt?nd psihopatii ?i fantasme care o vor urm?ri ?i ?n timpul facult??ii. Traseul psihologic este bine g?ndit ?i analizat de autoare, pun?nd-o pe eroin?, succesiv, ?n mijlocul vie?ii reale c?reia trebuie s?-i fac? fa??. Yvonne este ?ns?, psihologic vorbind, un copil, iar reac?iile ei vor fi de fiecare dat? tulbur?toare, nea?teptate. Scenariul c?r?ii va fi ancorat prin diferite medii, prin spitale, prin universit??i, la conferin?e, printre scriitori, pentru c? Yvonne ajunge scriitoare. Planul real cu cel imaginar se ?mplete?te cu fine?e, aduc?ndu-se ?n planul ?nt?i o discu?ie imaginar? la care particip? principalii scriitori ai lumii, mas? la care va participa ?i Yvonne. Fragilitatea existen?ei umane o va determina pe Yvone s? comit? o tentativ? de suicid c?reia ?i supravie?uie?te. ?n final, cel care o va face s? ?n?eleag? c? ?n lume nimic nu conteaz? mai mult dec?t prietenia, prietenia adev?rat? dintre oameni, este medicul Hermann, pentru mintea lui Yvonne tata Hermann.

Gabriela Crean scrie poezie cu gnoz dedesubt. Faptul a fost remarcat nc de la prima sa carte, iar modul acesta de a construi a rmas nu constant, ci neschimbat, chiar dac unele accente s-au mai mutat. Gnoza, tradus apocrif, nu e ns dect schela unei viziuni de intensitate paroxistic. Important cu adevrat e suflul imaginativ, dezlnuirea spasmatic a imaginaiei i ritmul frenetic n care sublimele se topesc n grotesc sau imnoidele se revrs n apostrofe. Gabriela Crean vede lumea oximoronic, n coincidene stupefiante i radicale, n care gramatica sacrelor nu se mai poate distinge de cea a infernalelor. Modului ei de a traduce juisarea vizionar n sarcasme i febra celest n repulsii violente i s-ar potrivi conceptul de profanare al lui Giorgio Agamben. Asta dac poezia n-ar face altceva dect filosofia; dar cum face, Gabriela Crean scrie cu o exasperare exuberant i cu o arden vitriolat despre cel mai inconfortabil mod de a fi n lume: sub un imperativ atroce.“ – Al. Cistelecan

Florin Logreteanu propune noul su roman intitulat Casa cu iedera. Aciunea lui se desfoar pe fundalul evenimentelor care au premers conflictului balcanic dintre srbi i albanezi din ultimul deceniu al mileniului trecut. L-am citit n manuscris i sunt n msur s spun c e vorba de un excelent romn al psihozei colective, care lumineaz subsolurile contiinei umane.“ – Eugen Negrici

Ore de diminea?? ?ntr-o nou? edi?ie. F?r? ?ndoial? un eveniment. Este cartea care arunc? ?n aer bariera dintre pacostea proletcultist? ?i dreptul elementar de a g?ndi ?i a scrie liber. Cu discre?ie dar f?r? mil? prietenul meu Platon reu?e?te s? p?trund? natura uman? ?i s? simt? r?ul acolo unde nimeni n-ar fi crezut c? se poate ascunde. Ore de diminea?? este o carte despre timpul care i-a fost lui dat. Cartea asta vine din trecut dar apar?ine ?n aceea?i m?sur? prezentului ?i, poate, timpurilor care vor veni. O carte pentru cei ce nu scot din context prezentul pe care nu ei l-au ales. ?n aceia?i m?sur?, un text pentru cei (pu?ini?!) ?n stare s? priceap? c? a trimite ca pe o cer?etoare hoa?? istoria la tribunal este, dac? nu demagogie, atunci o prostie incurabil?. Citi?i Ore de diminea??. Scris? ?i tiparit? ?n anii '70. Este cartea unui autor de seam?. G. B?l?i???

Iat?, ?n cuvintele Aurei Christi, curg?nd abundent, din surse ascunse, fluidul vivifiant al poeziei, s? nu ne temem de retorica majusculelor, al marii Poezii. (Nicolae Balot?) Aura Christi a uimit critica de specialitate prin ample volute metaforice, calde, ?ndr?zne?e, abord?nd, ?n c?teva volume, printr-o splendid? frond?, clasicul sonet poetic ?i dovedind o excelent? st?p?nire a limbii, a mijloacelor specifice, ?ntr-o liric? a medita?iei grave, ad?nci, exprimat? ?n metafore, ?n care modernitatea ?i sensibilitatea secolului se confund?, cu vigoare clar?, de o marcat? originalitate, tumultuos ?i muzical aproape, ?ntr-o subtil? rezonan?? eufonic?, cu trimiteri, accente ?i imagini simbolice, cu marele torent al liricii europene de ?nalt nivel, de la Rimbaud ?i Baudelaire, la Rilke ?i Blaga. ?i, ?nc? odat?, la ?vetaieva ?i Nichita St?nescu. (Nicolae Breban) M? auzi tu, oare, ?nstr?inato? Am citit poeziile tale la ceas de sear?, pe o teras?, av?nd ?n fa?? colinele Ierusalimului. Eu nu sunt un bun comentator de poezie, cei care au scris despre poezia ta te-au ?prins“ foarte bine, ai for??, un sim? rar al tragicului ?i antene pentru transcenden??… (Leon Volovici) Ignor?nd retorica unei poezii postmoderniste intolerante, metonimice – baliz?ndu-se ?n criteriul retoricului, un trop ajunge, iat?, s? impun? un model poetic – Aura Christi continu? s? ofere un osp?? metaforic. Psalmul coexist? cu viziunea aspr?, expresionist?. Universul ?i limbajul au torsiuni tragice, ?n nara?iuni poematice deopotriv? fruste ?i fabuloase, cvasimitice. Moartea e o prezen?? familiar?, ca privirea ?i olfac?ia ?ns??i. Mitul e prezent ca joc automodelator. Calea spre mit ajunge o traversare a suferin?ei. (Marian Victor Buciu) A scrie c?derea apocaliptic? nu e u?or. E un merit al Aurei Christi faptul de a g?si singura solu?ie la aceast? c?dere fatal?, dat? din pornire: cel care o scrie o ?i ?opre?te“, ?incit?nd rigoarea/ celui din urm? frig“. Doar un fel de zeu al poeziei, o divinitate descoperit? cu greu, con?tient? de destr?marea mitului, poate s? impun? din nou mitul: instituirea ?mai viului“ este cu putin?? doar datorit? mor?ii. ?nvierea nu e posibil? dec?t datorit? ei. Sensul celei mai mari dintre taine se dezleag?, astfel, paradoxal, prin r?sturnarea negativit??ii generale a sensului. (...) Descoperirea f?cut? de poet? este c? realul ?nsu?i are origine poetic? (nu real?!), prin c?derea ?n ?emisfera cealalt?“, de parc? Dante ?nsu?i ar fi acum reeditat ?n alt? semantic?: ?Ah, calul e fiu al pega?ilor dintotdeauna“. Fiin?ele existente ??i au ob?r?ia ?n himere, iar realitatea ia fiin?? din metafor?. (...) Alt? ?descoperire“ poetic?: ?ntreg mitul temporal al omenirii poate fi ranversat. (…) Iat?, deci, cum se poate recupera mitul ?ntr-o epoc? ?n care toat? lumea postmodern? a visat la demitizare ?i dez-iluzionare pentru a se apropia de realul ca atare. (?tefania Mincu)

Toate popoarele sunt preocupate de identitatea lor, dar la rom?ni aceast? chestiune a ?mbr?cat forme speciale. Rom?nii, locuitori p?n? ?n epoca modern? ?n dou? principate autonome supuse Por?ii Otomane ?i r?vnite de mul?i al?i vecini, dar tr?itori ?i ?n vaste provincii ocupate de unguri, de austrieci, de ru?i ?i de turci, pierdu?i ?n mijlocul at?tor str?ini rapace, s-au ?ntrebat, parc? mai mult dec?t al?ii, de unde vin ?i cine sunt ei. P?n? la urm? ?ns?, toate popoarele mici, lovite de soart? ?i l?sate la cheremul celor mari, au asemenea preocup?ri, transformate uneori ?n adev?rate obsesii. (Ioan-Aurel Pop)

Fiatal, gy?ny?r?, gazdag és tehetséges, ráadásul a világ egyik legnépszer?bb színészn?je. Kell ennél t?bb a boldogsághoz? Bizony kell! Ha valaki, hát a huszonnyolc éves Connie pontosan tudja, hogy a jó adag csillámporral beszórt hollywoodi álomgyár valójában darálógép, ami szép lassan kizsigereli az embert. De egy nap betelik a pohár! Amerika üdv?skéje fogja magát, és elsz?kik Los Angelesb?l. Nagy titokban egy aprócska skót faluba utazik, mert cs?ndre és nyugalomra vágyik. Lochnabrae tényleg képeslapra kívánkozóan idilli hely, na de hogy békés lenne? Ugyan! Az amerikai sztár nem számolt a végletekig szókimondó és pletykás helyiekkel, akiket hosszú távon szinte lehetetlen elviselni, mik?zben jóval szerethet?bbek, mint a lány által túl jól ismert sztárok. Színpadra vinni a falubeli amat?r társulattal a Vízkeresztet egyszerre vicces és ideg?rl? feladat Connie számára. Persze valószín?leg k?nnyebben boldogulna, ha a szívd?gleszt? rendez? – aki megfogadta, hogy soha t?bbet nem kezd színészn?kkel ? nem lenne annyira undok vele. ?s f?leg, ha kevésbé szikrázna a leveg?, valahányszor egymásra néznek… ?Kiugrani a sajátunkból, hogy kipróbáljunk egy másik életet? Ki ne játszott volna még el a gondolattal? Hiszen ?másnak mindig k?nnyebb?... Sz?kés, szerelem, újrakezdés – err?l szól Victoria Connelly romantikus regénye. Akinek tetszett a Bárcsak itt lennél, vagy rajong Cecelia Ahern regényeiért, az ezt a k?nyvet is szeretni fogja!” Fej?s ?va

Csak szenvedélyes erd?járóknak! Filozófikus eszmefuttatások erd?r?l, madarakról, fegyverekr?l, vadászírókról és veszend? értékekr?l. Harmincegy állatmese a mátyásmadárról, a ravasz nyúlról, az Apró Vadászok Egyesületér?l - és persze az erd?r?l. A népszer? vadászíró (Az id?r?l és az erd?r?l, Az erd?r?l és az elt?nt id?r?l, Az elveszett erd?r?l és a megtalált id?r?l) újabb párbeszéde a természettel.

Dina Kane számára a szépség több mint vonzer?. Több mint üzlet. A szépség hatalom. Ám Dinának keményen meg kell küzdenie ezért a hatalomért, míg eljut a szegénységb?l és a kiszolgáltatottságból a leggazdagabb New York-i n?k szívéig. Kezdeti naivitásával csúnyán visszaél egy férfi, aki akkor még nem sejti: Dina Kane személyében nem egy eltaposható, buta fruskát gyalázott meg. A lány nem mindennapi képességekkel rendelkezik, ami a kereskedelmet illeti, és egy kis kozmetikai üzletben felfedezi azt, ami igazán érdekli: a szépségipart. Csakhogy a sikert senki nem garantálja. Egy kallódó testvér, egy gonosz anya, a pénztelenség és túl fiatal kora mellett még egy akadály az útjába áll: egykori megszégyenít?je, az aranyifjú Edward Johnson is kemény ellenfélnek bizonyul. Dinának azonban nemcsak szépsége különleges, de kitartása is. Felveszi a keszty?t, hogy megküzdjön mindazokkal, akik útjába állnak. Er?, kreativitás és kitartás – ez Dina mottója.   Nem véletlenül mondják, hogy egy szép n?nek mindig nehezebb érvényesülnie a pályáján, hát még akkor, ha az ötleteivel felülmúlja a kollégáit és a versenytársait. Dina er?s n?, aki akkor sem adja fel, amikor már mindenki más feladná a helyében... Fej?s Éva

Most szervezed az esküvtket Fejtrést okoz, hogy kit hívjatok meg Mit illik és mit nem Mitl tartasz a legjobban Egyáltalán hogyan készülj Izgulsz Esküv Tour - Az izguló jegyespárok végs menhelye t éve tltm a hétvégéimet boldog párokkal, lelkes násznéppel és odaadó segítkkel. Ugyanúgy izgulnak és ugyanúgy aggódnak, mint most te és a párod. Most kulcsot adok nekik ahhoz, hogy élményekben gazdagon, gondtalanul éljék meg ezt a napot. Ez a knyv sok tippet és trükkt ad, de a legjobb, hogy az eredményt együtt fogjuk elérni, átélni. Együtt tudom, menni fog, mert oltári jók vagytok!

Segítség a h?tleneknek, segítség a szeret?knek és segítség a megcsaltaknak. A k?tet szerz?je, Gelsei Bernadett szeret?ként maga is volt ilyen helyzetben, és pszichológusként is rendszeresen ad tanácsot azoknak, akik szerelmi háromsz?gbe kerültek. A k?nyvb?l jobban megérheted a társas hármas más résztvev?inek néz?pontját, és kitalálhatod, mit tegyél, ha valahogy szerelmi háromsz?gbe jutottál.

ld át és értsd meg a terápiát! - Pszichorendelés knyvben! Mira rejtélyes csomagot kap, ezzel külns egybeesések sora veszi kezdetét…Mi kze a halsütde logójának a hányattatott szerelmi élethezs a kis hableánynak a manipulatív fnkhzHogy válhat egy bársonyboleró megsemmisít fegyverré egy szül kezébenHogy vértez fel egy jó barát egy krokodillal, és a még ennél is rettenetesebb üveggolyókkal szembenA népszer pszichológusduó els, formabontó knyvében Mira regényes életét nyomon kvetve bepillantást nyerünk a terápia hagyományosan zárt ajtaja mgé, hogy aztán a regényben olvasottak tudományos hátterére is fény derüljn. A kapott támpontok alapján saját életünkben is beazonosíthatjuk azokat a sokszor észrevétlen nsorsrontó beidegzdéseket, amelyek miatt újra meg újra hasonló nehézségekbe ütkzünk. A m nem csak abban segít, hogy jobban megértsük magunkat, hanem abban is, hogy a gyakorlati útmutatót kvetve megszakítsuk rdgi kreinket.

1609 októberében?Fabricius Flóra, egy pozsonyi orvos lánya?Báthori Erzsébet ?udvarába érkezik, hogy megkeresse elt?nt n?vérét. Ha tudta volna, mi vár rá, talán útnak sem indul. Hamarosan megtanulja, semmi sem az, aminek látszik, és semmi sem biztos, csak a halál. Ki mozgatja vajon a szálakat? Ki az, aki befolyásolja az eseményeket, és a gyilkolástól sem riad vissza?? Minden erejére szüksége van, hogy legy?zze az akadályokat és kibogozza a s?tét titkot, melyet a csejtei vár falai rejtenek.? Egyetlen emberre számíthat csupán, az Itáliából érkezett, kétes jellem?, mégis rendkívül vonzó férfira, akir?l azt sem tudja pontosan, hogy kicsoda, és azt sem, miért segít neki.? R.?Kelényi Angelika, Terézanyu-díjas írón??17. század elején játszódóregénye kalandos, izgalmas, és vérfagyasztó t?rténetet mesél el, korh? t?rténelmi háttérbe helyezve.? Ahogy azt már megszokhattuk t?le, írása nem nélkül?zi a romantikát és a politikai cselsz?vést sem.?

Te is szereted, ha lustán elnyújtózhatsz a parton, szikrázik a nap, szemed el?tt a nagy kékség, ?sszecsúszik a víz és az ég, nem szól a telefon és az sem foglalkoztat, mi t?rténik a k?z?sségi oldalakon? ?ppen kikérted a kedvenc koktélodat, koccintasz a szeretteiddel, majd belenyúlsz a strandtáskába és el?veszed azt a k?nyvet, ami elfeledtet veled minden gondot, és a nyaralásod idejére teljes kikapcsolódást ígér. Igen, ez az igazi Holiday-érzés! Fej?s ?va legújabb k?nyvében is gondoskodik arról, hogy vele utazzunk, akár ha otthon, a kedvenc karosszékünkbe ülve vesszük is kezünkbe a k?tetet. Romantika, b?nügyi szál, kaland, utazás, nosztalgia, boldogságkeresés vár ránk - akárcsak az eddigi k?tetekben.? ?s hogy mit?l más a Holiday? Ebben a k?nyvben hosszabb-r?videbb t?rténetekkel szórakoztat a szerz? - mindenki maga d?nti el az olvasási sorrendet, ahogyan a hangulata diktálja. Egy biztos: mire az olvasó a vaskos k?tet utolsó lapjához érkezik, és véget ér a "holiday", t?kéletesen felt?lt?dik - és talán ez lesz élete legmesésebb nyara.