购物车
个人中心
De la joc la ?nv??are. Cum folosim jocul didactic ?n educa?ia timpurie
￥57.14
Om politic liberal mai pu?in cunoscut, Gheorghe D. Pallade a l?sat un jurnal care, de?i cuprinde o perioad? destul de scurt? ?n timp, 1 martie 1897 - 8 ianuarie 1898, ne va introduce ?n atmosfera extrem de fr?m?ntat? din interiorul Partidului Na?ional Liberal.S-a n?scut ?n anul 1858 la B?rlad, dintr-o familie ?nst?rit?. ?i-a f?cut studiile secundare ?i universitare ?n ?ar?, lu?ndu-?i licen?a ?n drept la Facultatea de drept a Universit??ii din Bucure?ti ?n anul 1880. Intr? ?n magistratur? p?n? ?n 1884 c?nd, particip?nd la alegeri este ales deputat pe listele Partidului Na?ional Liberal. Din acest moment via?a lui devine public? ?i intr? ?n v?ltoarea luptelor politice. ?n acela?i an, al?turi de C.A. Rosetti a sus?inut colegiul unic ?i libertatea absolut? a presei. De fapt a ?i fost colaborator al ziarului Rom?nul.Paginile de jurnal, de?i nu acoper? nici un an de zile, prezint? una din cele mai zbuciumate perioade al Partidului Na?ional Liberal. Subiective sau nu, paginile r?mase de la Gh.D. Pallade vin s? completeze istoria politic? a Rom?niei de la sf?r?itul secolului al XIX-lea.L?s?m pe seama cititorului s? analizeze jurnalul lui Gh.D. Pallade. Nou? nu ne r?m?ne dec?t s? ar?t?m c? am considerat ca notele s? fie c?t se poate de complete, persoanele ?i locurile fiind foarte numeroase, f?r? de care, chiar un cititor avizat nu s-ar descurca. Iat? de ce am recurs la solu?ia de a desp?r?i notele de indicele de nume. Trebuie, de asemenea, s? atragem aten?ia c? notele sunt a?ezate alfabetic, deoarece tot volumul ar fi fost prea ?nc?rcat de numere ?i cifre. Sper?m c? modesta noastr? contribu?ie prin editarea acestui jurnal s? ?mplineasc? un scurt moment din fr?m?ntata noastr? istorie politic? a Rom?niei de la sf?r?itul secolului al XIX-lea.
Arta supravie?uirii
￥116.01
Cartea de Poezii a poetei confirm? un stil, o atitudine estetic? ?i o capacitate de a dep??i ?ngr?dirile presupuse de reactualizare a vechilor formule poetice. Claudia Voiculescu ??i asum? riscul de a p?rea demodat?, abord?nd ceea ce majoritatea poe?ilor din diverse genera?ii ori promo?ii, a respins, cel mai adesea din neputin??.Cred c? poezia Claudiei Voiculescu merit? aten?ia criticii ?i o mediatizare corespunz?toare. (Liviu Gr?soiu)Claudia Voiculescu ridic? forma fix? a rondelului la ?n?l?imi demne de orice competi?ie.... Este o poet? ?n al c?rei talent cred. (C.D. Zeletin)Poet? de ?nalt? for?? r?scolitoare, talent viguros cu cizel?ri de art? adev?rat? ?n ad?ncul substrat al cuv?ntului, vers pasional ?i cotropitor... (Pan. M. Vizirescu)Claudia Ilie, preoteas? ?ntru poezie... (Tudor George)Delicata poet? Claudia Ilie Voiculescu este o voce liric? de mare sensibilitate... (Dumitru Radu Popa)
B?rbatul con?tient
￥57.14
Volumul reprezint? punctul de finalizare a unor preocup?ri anterioare ale autorului, afirmat ?n c?mpul semioticii ?i al stilisticii prin studii ?i eseuri dedicate cu prec?dere poeziei rom?ne?ti de-a lungul evolu?iei ei. F?r? a-i ignora pe creatorii medii, importan?i pentru c? dau expresie continuit??ii, el ?i-a propus s? explice, cu mijloacele puse la dispozitie de progresul ?nregistrat de disciplinele umaniste ?n ultima jum?tate de secol, ?misterul“ care transforma limba ?n opera. Sunt discuta?i marii poe?i na?ionali, de la Mihai Eminescu la Nichita St?nescu, relev?ndu-i-se fiec?ruia specificitatea, a?a cum se deta?eaz? ea pe fundalul unor constante care definesc ?ns??i esen?a poeticit??ii.
S?nge albastru
￥32.62
Citindu-l, recitindu-l pe Nietzsche, citind i recitind nietzscheenii, dostoievskienii, m recream, m remodelam, strunjindu-m pe mine nsmi i, n acelai timp, m reapropiam altminteri, de fiecare dat, de continentul Nietzsche, iar n timp probabil, iari i iari, mai rapid – prin intermediul celui care l-a creat pe Zarathustra – de mine nsmi. Scrierile mele, romanele, poemele, eseurile se afl, volens nolens, sub auspiciile dionisiace ale acestui scriitor spre care m harponeaz, instinctiv, de bun seam, i voina de a deveni ceea ce sunt: poet. Un poet care propaga un soi de stranie religie a viului, n esen de neexprimat, o religie-mit de sorginte nietzschean, construit pe un exces de personalitate.(...) Boala, cu un pic de noroc, poate fi pintenul dat de un nesfrit zeu rutcios i perspicace n bolgiile luminoase ale destinului. ntlnirea mea cu acest spectacol de un dramatism randiose – care este Nietzsche – din ntmplare cred c s-a transformat n destin. Da. i totodat n voina de Destin“. – Aura Christi.Am terminat de citit cu nfrigurare Nietzsche i Marea Amiaz (oricum, verbul a citi nu sintetizeaz dect imperfect efortul sinestezic pe care-l necesit o carte att de complex i de bogat n idei). La un prim nivel, volumul poate fi lecturat ca un impresionant catalog al marilor teme“ din literatura european (german, francez, englez, rus, romn), aceea nrudit, direct sau indirect, cu suflul zarathustrian al fostului profesor de la Universitatea din Basel. La un nivel secund ns, mult mai profund i mai semnificativ, el este un elogiu excepional adus vitalismului injectat de solarul divin, reflectat magistral prin textele unor Berdiaev, Sestov, Kierkegaard i mai ales Nietzsche. Filiaia cea mai puternic i mai transparent care mi vine n minte dup parcurgerea paginilor tale este Rudolf Otto: dei nu are nevoie s-l citeze niciodat explicit, cartea este infuzat de conceptul de numinos, acel sacru inefabil intuit de teologul german n lucrarea sa capital, Das Heilige. Te felicit pentru acest volum, exemplar n toate sensurile, i sunt convins c oamenii crora li se adreseaz nu vor mai fi aceiai dup parcurgerea sa.“ – Ctlin Ghi.
Puterea nev?zut?
￥90.84
Aproxima?ii o carte de critic? literar? ?n care autorul a ?nregistrat cele mai importante apari?ii din literatura rom?n? a ultimilor ani, ?n studii critice, cronici literare ?i eseuri care comenteaz? c?r?i, scriitori sau tendin?e ale momentului actual. Structurat? ?n trei cicluri, cartea lui Iulian Boldea se remarc? prin precizia formul?rilor, obiectivitatea enun?urilor ?i prin metodele critice adecvate valorificate. Tototdata, ea con?ine numeroase puncte de vedere, perspective ?i ipoteze critice meritorii, dup? cum v?de?te o extrem? aten?ie la nuan?ele textului, la relieful s?u subliminal. Demersul critic al autorului se caracterizeaz?, ?nainte de toate, prin rigoarea aser?iunilor ?i relevan?a demonstra?iei. ?ntre autorii comenta?i ?n aceast? carte, pot fi aminti?i Virgil Nemoianu, Al. Paleologu, Nicolae Manolescu, Gabriel Liiceanu, Adrian Marino, Ion Vartic, Marta Petreu, Mircea Muthu, Dan Culcer, ?tefan Borbély, Horia B?descu, Vasile Dan, Eugen Dorcescu, Ion Zuba?cu s.a.
?nvierea
￥106.19
Dup? apari?ia monumentalei (la propriu) Istorii a literaturii rom?ne contemporane, 1941-2000, Alex ?tef?nescu este omul zilei ?n critica literar? rom?neasc?. Admirat sau pizmuit de confra?i, invitat ?i celebrat cu fast ?n ora?ele de provincie, intervievat de superbe ziariste, Alex ?tef?nescu se afl? mereu ?n centrul aten?iei, prezen?a sa ?ntr-un loc este imposibil s? treac? neobservat?. Chiar ?i cei care ??i propun s? ?l ignore ajung p?n? la urm? s? ??i piard? cump?tul, ?ncep s?-l v?neze cu invectivele lor, sporindu-i, indirect, vizibilitatea, notorietatea ?i popularitatea. Alex ?tef?nescu este, ?n lumea literaturii, genul de personaj care nu las? pe nimeni indiferent. Unii ?i sunt prieteni, al?ii du?mani de moarte (cei neinclu?i ?n Istorie ?i cei men?iona?i ?n emisiunea sa TV rezervat? c?r?ilor proaste, Tichia de m?rg?ritar). ?n fine, mai exist? o categorie, a celor care ?l cultiv? cu speran?a secret? c? i-ar putea intra ?n gra?ii ?i c? ?n felul acesta ?i-ar putea asigura un viitor luminos ?n literatura rom?n?. (Tudorel Urian)?Alex. ?tef?nescu este singurul critic rom?n contemporan care, metodic, confer? criticii caracteristicile unui ?act de persuasiune?. El face uz de o veritabil? strategie de seducere a cititorului: limbajul este dezabstractizat, f?r? a-?i pierde ?ns? competen?a ?i precizia conceptual?; expresia critic?, mereu dezinvolt? ?i de multe ori memorabil?, are o anumit? materialitate fraged?, fiind astfel u?or de receptat; pl?cerea lecturii ?i a scrisului, aproape palpabil?, devine contaminant? ?i ?mbie la reverii hedoniste; ?n sf?r?it, discursul e ?mp?nat de compara?ii sugestive ?i cu at?t mai ?ocante cu c?t nu se produc ?n spa?iul livrescului, ci al experien?ei comune, con?in?nd ?i o infuzie de umor gra?ios care ?ntre?ine comuniunea afectiv? cu cititorul.“??n volumul Cum se fabric? o emo?ie autorul adopt? forma dialogal? a discursului (?ntre un eu inocent-iscoditor ?i unul doct, profesoral) d?nd dinamism ?i o concrete?e plin? de substan?? problemelor convocate: stilul aluziv, natura artei, rela?ia artist-public, talentul, valoarea, mecanismul psihologic al crea?iei, succesul etc. Este vorba, de fapt, despre un mic ?tratat“ de educa?ie estetic?, alert, eficient ?i care, ?n mod expres, se adreseaz? unui public concret.“ (Petru Poant?)
Piktasis princas
￥9.32
i acest volum intr ?n seria celor pregtitoare, anun?nd O istorie politic a literaturii rom?ne postbelice. Nu e vorba de un ?rzboi cu estetismul”, reanim?nd fantoma lui Gherea, ci de reevaluri pe temei estetic, la mai multe m?ini, folosind achiziiile criticii literare; i, firete, de recontextualizri (interog?nd epoca), in?nd cont, ?ns, de fluctuaiile recepiei i de capricioasa meteorologie politic. ?n fond, suntem consecveni cu programul, anunat ?nc de la debut (Orizontul lecturii, 1983), ?neleg?nd c, sociologic judec?nd, nu putem examina fenomenul literar retez?ndu-i ombilicul istoric. Generaia orfelin discut, prin profiluri sintetizatoare, despre o serie creatoare, av?nd drept numitor comun vitregele condiii formative; ea a fost modelat de interdicii (lecturi clandestine, maetri ?ascuni”, biblioteci epurate), provoc?nd o reacie polemic (ruptura) i promov?nd, astfel, la start, un program negativ. Dar, ?n acelai timp, este o generaie auroral, cu rol de verig, redescoperind – euforic – tradiia, definind o stare de spirit, angaj?ndu-se, prin combustie creatoare, la o lucrare comun, recuperatoare, fecund, susinut, prin propulsie adjectival, de o critic solidar, risipind i cronici ?tactice”, cum recunotea Matei Clinescu. Chiar dac noi discutm, ?n acest volum, poeii ei, evident nu poate fi vorba doar despre o generaie de poei, transport?nd legenda Labi, anun?nd, prin voci tinere, o nou epoc de lirism. Nu e vorba, aadar, de o compact ?echip” liric, ci de un buchet de personaliti, cu voci distincte, evolu?nd ?n direcii imprevizibile, isc?nd, ?n timp, disensiuni, controverse ?nfierb?ntate, ierarhizri provizorii. i propun?nd un inventar tematic, hrnind un imaginar, p?n la un punct, comun, definind o fizionomie specific. (Adrian Dinu Rachieru)
Po?ta?ul nocturn. Ночной Почтальон
￥20.44
Edi?ie bilingv? Veaceslav Samo?kin este rus, corespondent de pres? la Bucure?ti, dar ?n primul r?nd, poet. Universul lui poetic penduleaz? ?ntre tragismul ?nsingur?rii ?i nevoia de confesiune. Elegiac? ?i intimist?, lirica din volumul Po?ta?ul nocturn este strig?tul de am?r?ciune al intelectualului lucid ?n fa?a vicisitudinilor unei istorii contorsionate ?i, totodat?, supapa prin care se revars? preaplinul propriilor drame existen?iale. Poet prin excelen?? citadin, Veaceslav Samo?kin ??i aminte?te cu nostalgie de ora?ul natal ?cu nume bol?evic“, care ?i-a pus amprenta asupra ?ntregii lui vie?i – ?Arhitectura sufletului meu/ e-a str?zilor lui prelungire“–, descrie cu delicate?e ner?bdarea de a ?nt?lni fata drag? – ?ochii mei ?nverzesc semaforul“ –, identific? ?n triste?ea unei toamne destinul unei iubiri trecute – ?era acea toamn?/ nu un anotimp, ci/ soarta noastr? doamn?“–, sufer? al?turi de femeile care pl?ng noaptea, cu hohote ?n?bu?ite, ?vie?ile nen?scute ori ucise/ ?n disperate p?ntece de mam?“... Tr?itor de c?teva decenii ?n ?ara noastr?, Veaceslav Samo?kin s-a integrat perfect ?n peisajul d?mbovi?ean: ?l putem ?nt?lni pe str?zile ora?ului sau ?i putem asculta, ?ntr-o cafenea, considera?iile generoase asupra literaturii ?i artei, politicii sau vie?ii, ?n general. C?ci cel pe care prietenii ?l apeleaz? cu diminutivul Slava nu este doar un intelectual de stirpe aleas?, impresionant prin erudi?ie, ci ?i un om de o fermec?toare ?i bl?nd? colocvialitate. ?n c?teva din versurile sale, poetul pentru care Rom?nia a devenit a doua patrie zugr?ve?te imaginea Bucure?tiului sub ar?i?a necru??toare a verii, anotimp ?nscris ?ntr-un ineluctabil ciclu universal. (Dinu Moraru)
Via?a unui c?rturar
￥186.80
Tr?g?nd linie, am spune c? ne afl?m ?n prezen?a unui demers pertinent de mare actualitate, a unui pre?ios instrument de lucru menit s? umple un gol ?n literatura didactico-?tiin?ific? de specialitate, dar totodat? put?nd deveni util ?i unor cercuri intelectuale interesate de evolu?ia fenomenului poetic rusesc ?n secolul XX, situate ?n afara comunit??ii universitare. (Mircea Croitoru) E o bibliotec? umbl?toare. A citit mii de c?r?i ale altora ?i a scris c?teva ale sale. ?l recuno?ti dintr-o mie. Ziarele, revistele, c?r?ile ?i sunt lipite de degete. Merge pe strad? ?i cite?te, a?teapt? lini?tit la o coad? ?i cite?te. Absent pentru lumea aceasta viermuitoare ?i pragmatic?, el s-a retras protector ?n spatele ziarelor ?i c?r?ilor, ?i a rezistat. Cu o ?inut? sobr?, de o ?epeno?enie verde, demn? de ?ara Fagilor de unde-?i trage ob?r?ia, nu-i po?i da anii pe care, incredibil, ?i are. (…) Dac? te duci la el acas?, totul pare sprijinit pe tomuri, iar dac? ai proasta inspira?ie s? clinte?ti ceva, acea ?arhitectur? intelectual?“ ??i poate fi fatal?. Un soi de Manole Anapoda, zidit ?n chip de An? ?ntr-o m?n?stire de c?r?i. Prietenii ?i spun Dima. Am tradus ?mpreun? din Bulat Okudjava volumul de versuri C?ntecul esen?ial ?i, din mul?i al?i poe?i contemporani ru?i, ?n periodice. Metodic, punctual, suferind de acribie ?i, bine?n?eles, scufundat ?ntr-o lectur? atunci c?nd nu lucram ?mpreun?, a dovedit c? nu e doar un consumator de literatur?, ci ?i un excelent cunosc?tor al limbii din care traducea, ?i chiar un creator. ?l invidiez pentru felul sfid?tor ?n care ?tie s? uite de televizor ?i de calculator. Dima cite?te. El e scufundat ?n ecranul unei file de carte, al unei pagini de ziar sau de revist?. ?ntr-o vreme ?n care aceste dou? ustensile subjug? lumea obosind-o, nevroz?nd-o, ?mb?tr?nind-o, f?c?nd abstrac?ie de mirajul lor, el a r?mas ?nc? proasp?t, zdrav?n ?i t?n?r. (Passionaria Stoicescu)
Penki i? vienos ank?ties
￥9.24
O carte incitant? despre unul dintre cei mai mari poe?i interbelici, taxat pe nedrept de c?tre G. C?linescu drept un poet minor. Studiul este semnat de cunoscutul exeget literar Mihai Cimpoi, pre?edinte al Uniunii Scriitorilor din R. Moldova, Membru al Academiei Rom?ne. Cartea se adreseaz? elevilor, studen?ilor, precum ?i publicului larg de cititori.
Büd?ss úr
￥58.94
Un volum fundamental, pagini memorabile despre literatura francez? nu numai pentru elevi, studen?i, profesori, constituind un manual indirect de literatur? francez?; este editat pentru prima dat? ?n Colec?ia Edi?ii Definitive, ?n condi?ii grafice cu totul excep?ionale. ??...Vor crede poate c? a fost un bufon, un farsor?. Medicul Pierre Boulenger nu se ?n?el? scriind astfel despre faima viitoare a marelui s?u prieten, Rabelais. Nimic mai ridicol dec?t p?rerile felurite care s-au risipit ?n decursul veacurilor pe socoteala maestrului Alcofibras. Mirarea acestuia ar fi mare dac? le-ar putea afla ?i desigur nu o dat? ar azv?rli printre hohote c?te-o vorba pe care urechile noastre mult prea fine de fii ai veacului al dou?zecilea nu ar putea-o cuprinde dec?t ?nro?indu-se. Ronsard vede ?n autorul lui Gargantua un animal jovial ?i ve?nic ?nsetat, t?v?lindu-se ?n b?l?i de vin ?ca o broasc? ?n noroi?. Tabloul acesta bestial cred c? n-a mai fost reluat de altul. ?n schimb judec??ile au fost tot at?t de neverosimile.” O carte esen?ial?. Un manual indirect de literatur? francez?.
Agatha Christie
￥33.03
„În 1964, ca parte dintr-un proiect de istorie oral? despre via?a ?i cariera lui John F. Kennedy, mama mea a intrat într-un dialog cu Arthur M. Schlesinger Jr. pentru a-?i împ?rt??i amintirile ?i percep?ia asupra lucrurilor. Înregistrate la mai pu?in de patru luni dup? moartea so?ului ei, aceste conversa?ii reprezint? un dar f?cut istoriei... Sper c? tinerele genera?ii care încep s? afle mai multe despre anii 1960 vor considera aceste rememor?ri o introducere util? în modul în care se face istoria ?i vor g?si în ele inspira?ia de a oferi ceva acestei ??ri care ne-a oferit tuturor atât de multe.“
Cavalerii Pardaillan. Vol 1
￥41.37
Volumul cuprinde poeme semnate de 34 de autori, pe care Alexandru Petria, realizatorul antologiei, le consider? reprezentative pentru anul 2013 ?i care au fost publicate ?n reviste, ?n format tip?rit sau online, ori pe diverse site-uri literare. Singurul criteriu de selec?ie este, a?a cum afirm? antologatorul, valoarea materialelor, ?i nu apartenen?a autorilor la anumite grup?ri literare. Dintre autorii textelor, ?i amintim pe: Adrian Suciu, Andrei Mocu?a, Andrei Zb?rnea, Aura Christi, Doina Uricariu, Dorin Tudoran, George G. Asztalos, Gheorghe Grigurcu, Leo Butnaru, Liviu Antonesei, Liviu Ioan Stoiciu, Menu? Maximinian, Mihail Vakulovski, Nicolae Coande, Petronela Rotar, ?tefan Doru D?ncu?.
V?r?s bet?kkel
￥68.83
Aki a s?tétség éveit elfelejti, nem érdemli meg azt a napot, amely ma rásüt. Egy fájón búgó hang valahonnan az ?gb?l. A szívre helyezett parázs perg? hamuja. Akinek lábánál a tenger álmodott. Diz?z és nemzeti intézmény: Karády Katalin. Olyan gyémántragyogású csillag volt, amit itthon és a halált süv?lt? orosz hómez?n ugyanúgy látni lehetett. Mert a legszebb csók volt, amit meg nem adott az élet. ?gve dobták el, mert mindig izzott valami jéghideg forrósággal. Nem volt jó színészn?, csupán elhitet? színészn? volt. Sz?gletes mozgású, tündéri trampli. Mégis talán maga Ady Endre is beleszeretett volna. Dalaival az emberek szívét csókolta meg, hogy tovább tudjanak dobogni... A háta volt zseniális, ahogy elmenni tudott. Elvitte vállán az id?t, a filmjeit, a legendáját... Az ítéletet, a rá mért titokzatos büntetést kutatta, a Labirintus bejáratát. A b?n?s n?, aki elkárhozni nem tud, s ezért a férfiak végzetévé lesz. De ez a végzet mindig k?z?s. Elment, elrohant, mert elégett a szíve. Játszott a t?rténelemmel, játszott és énekelt. Majd odahagyott huszonvalahány filmet, sikert, álmokat, s egy elveszített háborút. ?tkelt az óceánon, hogy kalaposn? legyen. Ne kérdezd, ki voltam, / A csókodat én akartam, / ha majd egyszer megsokalltad, / azt mondom agy?!" Lehullott a parázs a hamvadó cigarettavégr?l. Végigszívták. ? vissza sem nézett, és nem mondhatta senki, hogy AGY?. (Mihalicza Tamás, 1990)
A magyar népi mozgalom t?rténete
￥57.31
Márton László új regénye, A mi kis k?ztársaságunk a t?kéletes állam megalapításának groteszk-tragikus kísérletét jeleníti meg. 1944 végén, amikor a felszabadító és egyben megszálló szovjet csapatok megérkeztek a Viharsarokba, az ott él? agrárproletárok létrehozták a saját kis k?ztársaságukat. A regényben a t?rténelmi tények és az írói képzelet t?rténetei keverednek – a keser? szatírában tegnapi-mai ?nmagunkra ismerhetünk és saját kisszer?ségünk?n nevethetünk.
?res helyek trófeái: Vadászt?rténetek – kicsit másképp
￥28.53
A freskó a tarbai református pap vén mindenese, Anzsu házában rejt?zik egy lenvászon leped? alatt a falon. A családját festette meg annak idején rajta Annuska, az esperes lánya. Alakjai a szemünk láttára elevenednek meg. A papné temetésére gy?lnek ?ssze a család tagjai, hazatér Annuska is, aki megsz?k?tt a szül?i házból, hogy fest? lehessen. Megkeseredett apja egyik kezében a Bibliával, a másikban nadrágszíjjal nevelte gyerekeit. A tékozló lány visszatérése felbolydítja a várost és a családot, melynek tagjai magányban, szeretetlenül élnek. Annuska megjelenése arra készteti ?ket, hogy számot vessenek ?nmagukkal. A reggeli és esti harangszó k?z?tt eltel? tizenhárom órában elevenek és holtak hazugságai, álszentsége, képmutatása és ?nzése kerül mérlegre. ?m el?bb vagy utóbb mindenkir?l lehull az álarc.
Funeral of hearts
￥24.44
Nebunul indian este al treilea volum semnat de Ovidiu Raul Vasiliu ?i marcheaz? maturitatea liric? a t?n?rului poet ie?ean. Cartea con?ine peste 60 de poeme scrise ?n ultima perioad?, autorul exers?nd cu succes diverse registre stilistice ?i prozodice, ?n versuri ?sub a c?ror dexteritate formal? se ?ntrez?re?te ceea ce niciodat? nu poate fi exprimat p?n? la cap?t“ (Daniel Cristea-Enache).
Iubitafizica (?tiin?a iubirilor imaginare)
￥40.79
Dou? spa?ii literare: cel rom?nesc ?i cel spaniol. Dou? planuri de abordare: teoretic ?i hermeneutic.Acela?i element de referin??: metafic?iunea. Un studiu semnat de Anamaria Blanaru care vizeaz? o cercetare complex? a metafic?iunii, o privire critic? asupra polemicilor ?n care a fost abordat acest subiect.?
Un Corazón de Ranita. 4° volumen. El bautismo de la madurez
￥48.97
Aproape c? nu a existat epoc?, de la primele texte scrise p?n? azi, ?n care s? nu se vorbeasc? despre o criz? a literaturii. Periodic, fie regimul politic, fie situa?ia economic? ori exuberan?ele filozofarde au f?cut s? fie puse semne de ?ntrebare dup? cuv?ntul ?literatur?“. Timp de cinci ani, o serie de ?nt?lniri organizate ?n spa?ii neconven?ionale la Bucure?ti (?i, de c?teva ori, ?n afara Rom?niei) a ?ncercat s? adune scriitori de toate v?rstele pentru a-i pune fa?? ?n fa?? cu publicul lor. Nici acum, dic?ionarul limbii rom?ne nu include termenul ?performare“, dar, dac? ?n cazul artelor spectacolului traducerea ?interpretare“ poate s? func?ioneze, atunci c?nd este vorba despre literatur?, limba rom?n? nu ofer? dec?t termenul ?lectur?“. Acest cuv?nt nu acoper? complexitatea unei prezent?ri ce implic? ?i publicul ?n calitate de participant activ la ?nt?lnirea cu scriitorul, ?i cu textul acestuia. Ini?iat ca un proiect de promovare a literaturii contemporane pentru un public larg, ?Poeticile cotidianului“ s-a transformat, dup? ani de ?nt?lniri s?pt?m?nale, ?ntr-un eveniment literar cu propria sa concep?ie despre literatur?: poetica rela?ional?.
A tenger munkásai
￥8.83
El?sz?r futni tanítanak meg. Ez mindennek az alapja minden hadseregben szerte a világon. Megtanulsz futni, megtanulod bírni. Hegynek fel-le. Futsz erd?ben, tó- és folyóparton, futsz sportpályán. Együtt a szakasszal, és amikor valaki nem bírja és lemarad, nyomod a fekv?támaszt. Majd ha megérkezett, újra futsz.Ha már tudsz futni, van mire építeni a t?bbit. Megtanítanak, hogy bánj a fegyverrel, hogyan élesítsd a gránátot, vezess harcjárm?vet és telepíts m?szaki akadályt. De arra nem tanítanak meg, hogy amikor évekkel kés?bb a háború után, emlékeidt?l verejtékben úszva egyedül ébredsz jéghideg ágyadban, azt hogyan dolgozd fel. Amikor olyan s?tét az éj hajnali háromkor, hogy még az utcáról besz?r?d? lámpa fénye se hoz világosságot, amikor már rég kialudt az a mécses, amit a halott bajtársaid emlékére gyújtasz minden este. Akkor hiába tanítottak meg futni. Amikor arra ébredsz, hogy skorpiók vannak az ágyadban, és hallod az ellenség suttogását, mintha csak méterekre lennének t?led a l?vészárokban. Amikor minden olyan csendes, hogy már mar ez a hangtalanság. Akkor már nincs hova futnod. ?vek után rád?bbensz, hogy meg kell állnod és szembenézned a múltaddal. Mindennel, amit tettél, vagy nem tettél. ?n, mintha gyóntam volna, megírtam ezt a k?nyvet. Elszámoltam magammal, mert megtanultam egy fontos dolgot: a lelkedért csak te felelsz! Ezt senkinek se tanították meg. Erre nekünk kellett ráj?nnünk.
10.32.
￥34.25
A Dublinban nevelkedett John Kavanagh vékony dongájú k?ly?k volt, akit az iskolában rendszeresen kínoztak és vertek a társai. Miután tinédzserként egyszer ?sszeverték az utcán, mert próbált egy járókel? védelmére kelni, úgy d?nt?tt, megtanulja megvédeni magát. Nem sokkal kés?bb már sportolókat edzett egy apró pajtában, és megszervezte ?rország els? kevert harcm?vészeti rendezvényeit. Aztán egy napon egy pimasz k?ly?k sétált be az edz?termébe. Conor McGregornak hívták. Az ír fiú a semmib?l érkezett, és néhány év alatt a világ egyik legismertebb sportolója lett… Két súlycsoportban is világbajnoki címet szerzett… Ma már egymilliárd forintért száll ketrecbe, és felkerült a világ legjobban keres? sportolóinak százas listájára… Szórakoztató stílusával, hipszter külsejével igazi médiasztár lett, és arra készül, hogy meccseivel futballstadionokat t?lt meg…Ebben a k?nyvben John Kavanagh két leny?g?z? élett?rténetet mesél el: a sajátját és McGregorét, mik?zben végigk?veti az MMA robbanásszer? elterjedését az egész világon. Kavanagh a ?Gy?zz vagy tanulj!” mottót a zászlajára t?zve már nemcsak a világ egyik legelismertebb trénere, hanem képvisel?je egy eszmének, amelynek lényege a kitartás, és a pozitív világszemlélet. Mert mik?zben ott állt az egész világ csodálatát kivívó McGregor mellett a legnehezebb pillanatokban és legnagyobb diadalok perceiben is, megtanulta, mit jelent a becsvágy, a fegyelem, a csalódás – mit jelent beteljesíteni valakinek az álmait. "Mindenkinek, aki tudni szeretné, hogyan k?vesse az álmait – egészen a célig." – Tony Parsons"Vannak emberek, akik képesek a feje tetejére állítani a világot. John Kavanagh és Conor McGregor ilyenek." – S. Kovács ?dám A szerz?r?lJohn Kavanagh, a Straight Blast Gym ?rország vezet?je, a világ egyik leghíresebb kevert harcm?vészeti edz?je. Versenyz?i k?z?tt találjuk a UFC pehely- és k?nny?súlyú bajnokát, Conor McGregort.
