Such is the system which underlies the Meditations of Marcus Aurelius. Some knowledge of it is necessary to the right understanding of the book, but for us the chief interest lies elsewhere. We do not come to Marcus Aurelius for a treatise on Stoicism. He is no head of a school to lay down a body of doctrine for students; he does not even contemplate that others should read what he writes. His philosophy is not an eager intellectual inquiry, but more what we should call religious feeling. The uncompromising stiffness of Zeno or Chrysippus is softened and transformed by passing through a nature reverent and tolerant, gentle and free from guile; the grim resignation which made life possible to the Stoic sage becomes in him almost a mood of aspiration. His book records the innermost thoughts of his heart, set down to ease it, with such moral maxims and reflections as may help him to bear the burden of duty and the countless annoyances of a busy life. It is instructive to compare the Meditations with another famous book, the Imitation of Christ. There is the same ideal of self-control in both. It should be a man's task, says the Imitation, 'to overcome himself, and every day to be stronger than himself.' 'In withstanding of the passions standeth very peace of heart.' 'Let us set the axe to the root, that we being purged of our passions may have a peaceable mind.' To this end there must be continual self-examination. 'If thou may not continually gather thyself together, namely sometimes do it, at least once a day, the morning or the evening. In the morning purpose, in the evening discuss the manner, what thou hast been this day, in word, work, and thought.' But while the Roman's temper is a modest self-reliance, the Christian aims at a more passive mood, humbleness and meekness, and reliance on the presence and personal friendship of God. The Roman scrutinises his faults with severity, but without the self-contempt which makes the Christian 'vile in his own sight.' The Christian, like the Roman, bids 'study to withdraw thine heart from the love of things visible'; but it is not the busy life of duty he has in mind so much as the contempt of all worldly things, and the 'cutting away of all lower delectations.' Both rate men's praise or blame at their real worthlessness; 'Let not thy peace,' says the Christian, 'be in the mouths of men.' But it is to God's censure the Christian appeals, the Roman to his own soul. The petty annoyances of injustice or unkindness are looked on by each with the same magnanimity. 'Why doth a little thing said or done against thee make thee sorry? It is no new thing; it is not the first, nor shall it be the last, if thou live long. At best suffer patiently, if thou canst not suffer joyously.' The Christian should sorrow more for other men's malice than for our own wrongs; but the Roman is inclined to wash his hands of the offender. 'Study to be patient in suffering and bearing other men's defaults and all manner infirmities,' says the Christian; but the Roman would never have thought to add, 'If all men were perfect, what had we then to suffer of other men for God?' The virtue of suffering in itself is an idea which does not meet us in the Meditations. Both alike realise that man is one of a great community. 'No man is sufficient to himself,' says the Christian; 'we must bear together, help together, comfort together.' But while he sees a chief importance in zeal, in exalted emotion that is, and avoidance of lukewarmness, the Roman thought mainly of the duty to be done as well as might be, and less of the feeling which should go with the doing of it. To the saint as to the emperor, the world is a poor thing at best. 'Verily it is a misery to live upon the earth,' says the Christian; few and evil are the days of man's life, which passeth away suddenly as a shadow. ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?*** ? "MARCUS AURELIUS ANTONINUS" was born on April 26, A.D. 121. His real name was M. Annius Verus, and he was sprung of a noble family which claimed descent from Numa, second King of Rome. Thus the most religious of emperors came of the blood of the most pious of early kings. His father, Annius Verus, had held high office in Rome, and his grandfather, of the same name, had been thrice Consul. Both his parents died young, but Marcus held them in loving remembrance. On his father's death Marcus was adopted by his grandfather, the consular Annius Verus, and there was deep love between these two. On the very first page of his book Marcus gratefully declares how of his grandfather he had learned to be gentle and meek, and to refrain from all anger and passion. The Emperor Hadrian divined the fine character of the lad, whom he used to call not Verus but Verissimus, more Truthful than his own name. He advanced Marcus to equestrian rank when six years of age, and at the age of eight made him a member of the ancient Salian priesthood. The boy's aunt, A

Avem o carte preponderent de sondare a mentalit??ii ruse, care este rezultatul unei radiografieri a societ??ii pe mai multe pali?ere, dintre care se deta?eaz? cel istoric ?i cel religios. (…) Rusia bolnav? este scris? ?n primii ani dup? evenimentele revolu?ionare din 1905?l907, ?n cursul c?rora autorul a avut o participare activ?, mai ales ?n ce prive?te punerea acestei revolu?ii sub semnul lui Hris?tos. Este o carte important? tocmai pentru c? oglinde?te deziluziile unei naturi pasiona?le, care, ?n centrul istoriei ?i al religiei, pune mereu fapta. Fire?te acum, dup? Arhipelagul lui Soljeni??n, pamfletele lui Merejkovski par simple exerci?ii de stil, ?nelibertatea” deza?vuat? ?n ele, Rusia ?arist? ca ??nchisoare a popoarelor” ap?r?nd chiar foarte apropiat? de ceea ce s?ar putea numi ?stat de drept”. ?n privin?a ?demasc?rii” ororilor contemporane?it??ii, putem spune c? – a?a cum au dovedit?o deceniile bol?evice – ?ntotdeauna este loc de mai r?u. (Emil Iordache)

Egy kétségtelenül szellemes megjegyzés szerint a cím csak akkor fedheti le pontosan a k?nyv tartalmát, ha bet?r?l bet?re megegyezik vele. Valami hasonló mondható a fülsz?vegekr?l is (biztos Boegesnek is tetszene ez a gondolat), és ennek megfelel?en meg sem kísérlem néhány mondatban ?sszefoglalni, hogy mir?l lesz szó. Ehelyett inkább el?sz?r is azt emelem ki, hogy a címnek megfelel?en mir?l nem: például nem magáról Borgesr?l, a 20. század egyik legjelent?sebb argentin írójáról. Hanem inkább arról, hogy a novelláival kapcsolatban milyen, az irodalomtól olyakor látszólag meglehet?sen távol álló kérdések merülhetnek fel kezdve azon, hogy az általa leírt bábeli k?nyvtár valóban olyan teljes és mindenre kiterjed?-e, miként azt Borges sugallja; folytatva azon, hogy van-e egyáltalán értelme felvetni, hogy milyen lenne, ha valaki t?kéletes emlékezettel rendelkezne (nincs). Meg, hogy elképzelhet?-e, nem pedig, hogy létezik vagy legalább lehetséges-e egy olyan pont vagy térrész: egy olyan Alef, amelyen keresztül egyszerre láthatunk mindent. ?s így tovább egészen addig, hogy mit mondhatunk az irodalomkritikáról, az irodalmi zsánerek létrej?ttér?l meg elt?nésér?l vagy éppen az irodalmi halhatatlanságról – ismét csak mint elméleti problémáról. Azaz végs? soron persze mégiscsak egyfajta bolyongás ez a borgesi k?nyvtában, illetve bizonyos, legalább hipotetikusan lehetséges és az irodalomhoz így vagy úgy kapcsolódó kérdések fázisterében még akkor is, ha a fentebbiekben, miként a figyelmes olvasó már észre vehette, éppen azt tettem, amir?l korábban azt sejttettem, hogy nem fogom: néhány példa említésével próbáltam utalni rá, hogy mir?l szól az egész. De talán ez sincs igazi ellentmondásban azzal a megk?zelítéssel, amit ez a k?nyv sugall. Galántai Zoltán tudományt?rténész és író. Korábbi k?nyvei az eClassicnál: K?nyvkett?. A k?nyv, az írás és az irodalom j?v?jér?l (2013) http://eclassic.xyz/shop/bemutato/konyvketto-a-konyv-az-iras-es-az-irodalom-jovojerol/ Monoverzumok. Kozmosz, t?rvény, tudomány (2016) http://eclassic.xyz/shop/szabadpolc/monoverzumok/

Lucrarea adun? eseuri filozofice ?i evoc? figuri de marc? ale culturii rom?ne.

La acest ?nceput de secol XXI, ?n ?ntreaga lume se intensific? studierea problemelor fundamentale, eterne, ca via?a ?i moartea, rostul vie?ii, originile ?i destina?iile noastre ultime, c?t ?i ?ntrebarea cu privire la existen?a de dup? moarte. Cartea examineaz? filosofia de via?? a budismului Nichiren ?n lumina ideilor de ultim? or? despre via?? ?i moarte, de?i cuprinderea exhaustiv? ?ntr?un singur volum a unei probleme at?t de vaste este imposibil?. Budismul Nichiren ofer? oamenilor mijloacele de a??i transforma destinele prin ?nf?ptuirea propriei revolu?ii umane individuale ?i dezv?luie calea spre pace ?i fericire.

Magyarázatok a Srimad-Bhagavatam tizedik éneke harminckettedik fejezetének 16-22. versáhez, az el?z? acaryák írásai alapján. A Na pāraye ’ham három része ?rī K???a, ?rī Caitanya Mahāprabhu és ?rīmatī Rādhārā?ī szeretetét mutatja be. Szeretetük egy-egy hatalmas folyóként h?mp?ly?g a prema óceánja felé. ?cāryáink kegyéb?l a bhakták megérinthetik ennek az óceánnak a partját, s néhány cseppnyi nektárt megízlelhetnek bel?le.

Elveink nem tudnak olyan szilárdak lenni, mint naiv pillanatainkban gondolnánk, mert világunkat az érzelmek, az értelem és a hit folyton változó egyensúlya tartja ?ssze. Az ember hajlamos nagy titkokat sejteni ott, ahol egyszer?en csak nagyobb er?k m?k?dnek, mint amiket uralni tud. Azonnal a nagy titkot keresi, amikor kiemelked? tehetségekkel találkozik, amikor a hit alapvet? kérdéseit firtatja, amikor a saját érzelmeit vizsgálja, és akkor is, amikor a tudomány eszk?zeivel igyekszik mélyebben megérteni a világot. Pedig: ?A nagy titok az, hogy nincs titok”. ?j k?nyvében Mér? László az elvek, az érzelmek, a hit és a tudomány erejét valamint korlátait járja k?rül. A csattanós, “?tperces” esszék felvillantják a témák kül?nféle arcait a mindennapi életben, a hosszabbak pedig bemutatják, mit tett mindehhez a modern pszichológia.

本套装包括《解读苏格拉底》、《解读柏拉图》、《读懂莎士比亚》、《存在主义简论》、《解读欧陆哲学》、《动物权利》等。

《德充符》基本上讲的是一些长得可能也不是很好看，身体也不是很健全，也没有什么钱，但却超级有魅力的人的故事。 在《德充符》里，庄子塑造了一个又一个现实社会中的所谓不堪者，并赋予他们精神的能量：国王请他们当宰相，他们不去；女人自己送上门来，他们不要；男人追随他们，他们也不允许。就连当时已经是超级大V、万众青年创业领袖的孔子，也觉得他们了不起。 这个世上，有种人既不受制于自己的形象，也不受制于自己的情绪，更不受制于自己过往的历史，甚至不受制于别人对他的看法，身上拥有一种特别的定力——朴素得起，安静得起。这就是“德充符”里的人。

本套装包含《王阳明：一切心法(全两册)》、《纸上卧游记》、《逍遥游：当《庄子》遭遇现实》、《思辨的禅趣：《坛经》视野下的世界秩序》、《道可道：《老子》的要义与诘难》、《隐公元年：一部另类的中国思想史》共7册

至今为止，众多讲述《庄子》的书籍中甚少提及当下人们在家庭关系、婚姻关系、职场人际、学习提升等方面所面临的种种巨大压力以及解决心法，而“梁冬说庄子”系列告诉您，每个人心里都住着一个庄子，没有任何一个问题庄子不能解决的。这是一套能让您人生格局更大的生命思维全景导图，只要您明白庄子说什么，任何人生问题都能迎刃而解。 满世界都在讲《庄子》，为什么要听“梁注”版：梁冬的注解和诠释让庄子从古籍走入当下，让庄子从文字化为生活。《庄子》是永不过时的自在法门，梁冬在和大家一起学习《庄子》的过程中，用AR、VR、统一场论、价值投资理论……重新注解庄子的故事。 本系列是梁冬继《黄帝内经说什么》之后，延续逐字逐句解读经典的风格，为您讲述如何与人相处、与自己相处、与世界相处的国学智慧经典。 读完本系列，你会从此开心，知道在当下充满变数的时代里如何提升自身价值，会洞悉人性的真相，不再受各种情绪的牵引，让一切牢牢掌握在自己手中。 “庄子说什么”系列丛书目前涵盖书目有：《梁冬说庄子·人间世》《梁冬说庄子·养生主》《梁冬说庄子·齐物论》《梁冬说庄子·德充符》《梁冬说庄子·大宗师》《梁冬说庄子·应帝王》，梁冬解读《庄子》其他篇目书籍即将陆续上市。

南怀瑾国学经典合集6册，分别是论语别裁（上下册）+易经杂说+易经系传别讲+老子他说+孟子旁通原本大学微言。 《论语别裁》，是一本关于《论语》的讲演录。书中对《论语》二十篇的每一段原文，都作了详细而又生动的讲述。不仅有篇章结构、段落联结上的提示，而且有原文义旨以及所涉人文掌故的阐发。尤为新颖的是，作者将对原文的串讲撮编为一个个历史故事，蕴意深邃而妙趣横生，这在众多的《论语》章疏中是别具一格的。 《老子》，又名《道德经》，是我国道家学派和道教*著名的一部经典。它综罗百代，广博精微，短短的五千文，以“道”为核心，建构了上至帝王御世、下至隐士修身、蕴涵无比丰富的哲理体系。 本书是著名学者南怀瑾先生关于《老子》的讲记。作者以深厚的文史功底，敏锐的社会洞察力，对《老子》的内涵做了充分的阐释、辨证和引述。具有深入浅出、明白通畅的特点。在普及中国传统文化、使深奥的古籍通俗化、专门的学术大众化方面，做了有益的探索。 《孟子》的讲记。作者采用“经史合参”的方法，以《孟子》的原文为“经”，春秋战国的社会背景、人物活动为“史”，并配合其他种种历史故事和社会现象，对孟子立身处世的人格及其思想影响，做了透彻的讲述。使读者能在谈笑风生的气氛中，轻松而又深刻地领受中国传统文化的熏习，增长文史知识，获取人生智慧。书末附有历代《孟子》研究书目。 《易经》（又名《周易》）是我国*古老的一部占筮书，同时也是一部凝结着远古先民睿智卓识的哲学著作。它以象征阳的“—”（又称“阳爻”）和象征阴的“——”（又称“阴爻”）为基本符号，以八卦（每一卦由三爻组成）及由八卦中任意两卦交相叠合而成的六十四卦（每一卦由六爻组成）为基本图形，通过对这些卦象的解释，阐述了事物和现象生成变化的法则。 本书是著名学者南怀瑾先生有关《易经》的讲记。其中，前部分主要介绍了《易经》的一般知识，以及与之相关的一些问题。后部分着重解释了六十四卦（始“乾卦”，终“未济卦”），而以对“乾卦”的解说为zui详。内容包括：卦名、卦辞、爻辞，以及解释它们的《彖辞》《象辞》《文言》等。具有深入浅出、通俗易晓的特点。

本书汇集南怀瑾先生历年来为自己的著作、他人的作品、整理出版的古籍所撰的序跋，以及其他文翰，总计七十二篇。分为儒家、易经、道家、等九大类，对中国文化的方方面面做了精深的阐述。内容叙及：古代文献，诸家学术，社会变迁，文史掌故，经世治学，为人之道，等等。文辞典雅，见识独特。

古人*的理想境界是什么？ 中国伦理道德的基本的内容是什么？ 为什么说中国的文化讲的是“人学”？ 儒释道如何在互相影响之下发展？ 面对“国学热”，季羡林晚年提出了“大国学”概念，主张以放宏观的视角看待传统文化。在本书中，季羡林纵横古今历史、对照东西文明，用通俗易懂的随笔文章，对中国文化的特色、中国人的人生哲学和思维方式、古代思想史流变等，做了深浅出的介绍，可以让普通读者获得基本的国学知识。

三教关系问题在目前中国哲学史、思想史、宗教史等研究界受到高度关注，已成为学术界讨论的热问题。为了呼应、推动学术界对这一问题的研究，本刊特别策划“三教关系专号”，邀请国内外长期从事三教关系问题的十七位专家，专门就这一问题撰写论文。专号分为儒、释、道三教关系，儒、道关系，佛、道关系等不同分题，从不同角度展示中国思想史中不同历史阶段，三教关系讨论的热问题及三教关系的不同特。全书共计27万余字。“三教关系专号”的编辑、策划在国内学术界尚属首次，我们希望以此推动国内外学术界对三教关系问题的研究。

该书选择“文本秩序”为切，将桓谭与两汉之际对经典文本的阐释方式揭示出来，甚具典型意义。作者认为文本秩序与社会秩序具有密切的联系，甚至一定程度上说，文本秩序是社会稳定程度的反映。由此出发考察了桓谭与两汉之际的学术背景、古今文经学的争辩、桓谭的史学、音乐、政治、军事、文学等思想。对当下颇为引人注目的文本研究当有启发与推动作用。 本书为国家社科基金后期资助项目。

本书分为上、下两编。上篇以马克思、恩格斯的重要著作文本为线索，梳理马克思和恩格斯运用唯物辩证法和历史唯物主义理论分析法学问题，创立、发展和深化历史唯物主义法学的思想历程，简要归纳他们在历史唯物主义法哲学领域的的主要理论贡献。下编阐释马克思、恩格斯的法哲学理论所重关注和深刻论述的四大问题，即法的本质、法的历史发展、法的价值、权利与人权等。马克思主义经典作家对近现代法哲学核心问题作出了科学的回答，深刻揭示了法与生产关系、社会阶级、国家之间的内在联系，法的统治功能及发展规律，为科学认识法律现象提供了方法论指引和根本遵循。

本教材遵循"站在时代前沿，重视基础理论，强调素质培养，有利自主学习”的编写原则，注重内容的基础性、前沿性、地方性、应用型和可读性，凸显教材学术性与普及性并重、全局性与地方性结合、系统性与专题性兼顾、传统性与应用性相融等特点，使教材成为一本特色鲜明、针对性强和便于自学的普适性通识教材。 全书共8章，分别为绪论、儒家经典、道家经典、佛学经典、中国古代文学经典、中国史学经典、北部湾文化精萃、现代新儒学经典等内容。本教材每章均由专题概况、代表人物和经典作品选读等板块构成。

This eBook features the unabridged text of ‘Dawn by H. Rider Haggard - Delphi Classics (Illustrated)’ from the bestselling edition of ‘The Complete Works of H. Rider Haggard’. Having established their name as the leading publisher of classic literature and art, Delphi Classics produce publications that are individually crafted with superior formatting, while introducing many rare texts for the first time in digital print. The Delphi Classics edition of Haggard includes original annotations and illustrations relating to the life and works of the author, as well as individual tables of contents, allowing you to navigate eBooks quickly and easily. eBook features: * The complete unabridged text of ‘Dawn by H. Rider Haggard - Delphi Classics (Illustrated)’ * Beautifully illustrated with images related to Haggard’s works * Individual contents table, allowing easy navigation around the eBook * Excellent formatting of the text Please visit www.delphiclassics.com to learn more about our wide range of titles

This eBook features the unabridged text of ‘The Last Man by Mary Shelley - Delphi Classics (Illustrated)’ from the bestselling edition of ‘The Complete Works of Mary Shelley’. Having established their name as the leading publisher of classic literature and art, Delphi Classics produce publications that are individually crafted with superior formatting, while introducing many rare texts for the first time in digital print. The Delphi Classics edition of Shelley includes original annotations and illustrations relating to the life and works of the author, as well as individual tables of contents, allowing you to navigate eBooks quickly and easily. eBook features: * The complete unabridged text of ‘The Last Man by Mary Shelley - Delphi Classics (Illustrated)’ * Beautifully illustrated with images related to Shelley’s works * Individual contents table, allowing easy navigation around the eBook * Excellent formatting of the text Please visit www.delphiclassics.com to learn more about our wide range of titles

内容简介 道家是战国时期重要学派之一，以春秋末年老子关于“道”的学说作为理论基础，以“道”说明宇宙万物的 本质、本源、构成和变化。认为天道无为，万物自然化生，否认上帝鬼神主宰一切，主张道法自然，顺其自然，提倡清静无为，守雌守柔，以柔克刚。政治理想是“小国寡民”、“无为而治”。老子以后，道家内部分化为庄子学派、杨朱学派、宋尹学派和黄老学派。本书首论道家之大要，次揭老子、庄子学术之旨趣，再明天师、全真诸道派之兴衰，*后论道术与精神。此次修订，依“治大国若烹小鲜”“大道至简”之微旨，以条畅道家学术宗旨为本，以删繁就简为要，以因应国人了解道家文化之现实需求。