Lelakatolt ajtók, szokatlan fények, mutáns csótányok. Nate lakásával valami nincs rendben. De a gondolatait most más k?ti le. Utálja a munkáját, a bankszámlája lassan kimerül, és még barátn?je sincs. Elképzelni sem tudja, mit vár az életét?l. ?j lakása nem éppen ideális, de legalább élhet?, és megengedheti magának. A bérleti díj egészen alacsony, a házkezel? cég ügyn?ke szuperbarátságos, és a rendellenességek inkább csak idegesít?ek, mint nyugtalanítóak. Egészen addig, amíg a férfi nem találkozik Mandyvel, a szomszédjával, és fel nem fedezi a lány lakásának furcsaságait. ?s a másik szomszédjáét, Xela-ét . ?s Tim és Veek lakásáét is. Merthogy a régi, Los Angeles-i téglaépület minden egyes bérlakása szolgál némi rejtéllyel. Olyan rejtélyekkel, amelyeknek a t?rténete t?bb mint száz évvel korábbra nyúlik vissza. Némelyik furcsaság szembe?tl?, míg másokat zárt ajtók rejtenek el a kíváncsi tekintetek el?l. Viszont ha e kül?n?s rejtélyek ?sszeadódnak, az akár a véget is jelentheti Nate és barátai számára. Vagy az egész világ számára…

Owen élete fenekestül felfordul, amikor apja, akit a fiú meggy?z?dése szerint ártatlanul ítéltek el, meghal a b?rt?nben. Monroe, a fiú iskolájának informatikusa felajánlja neki, hogy egy Animus használatával lehet?vé teszi Owen számára, hogy tisztázza apja nevét. Az eszk?z segítségével ugyanis feltárhatja a saját DNS-ében rejl? genetikus emlékeket. ?m Owen nagyobb fába vágta a fejszéjét, mint hitte. A szimuláció alatt ugyanis felfedez egy ?si és nagy hatalmú, rég elveszettnek hitt relikviát – az ?denszigonyt. Két rivális titkos szervezet, az Orgyilkos Testvériség és a Templomos Rend semmit?l sem riad vissza, hogy megszerezze ezt az ereklyét. Owen számára hamarosan nyilvánvalóvá válik, hogy csak úgy menekülhet meg, ha ? találja meg el?sz?r a Szigonyt. Monroe irányítása alatt Owen és néhány másik fiatal egy olyan szimulációba lépnek be, amely a DNS-eikben lév? k?z?s emlékeken alapul: az 1863-as New York-i felkelés idejébe térnek vissza. Owen és társai súlyos kihívásokkal kerülnek szembe a forrongó város utcáin, ott megélt tapasztalatiknak pedig hosszú távú k?vetkezményei lesznek a jelenben. A t?bbsz?r?sen díjnyertes Matthew J. Kirby trilógiájában egy az Assassin’s Creed világában játszódó teljesen új t?rténetet ismerhetünk meg, amely szorosan illeszkedik a kánonba, számtalan utalással a játékokra és a decemberben mozikba kerül? filmre.

Miután John és Brooke magára maradt, városról városra stoppolva vadásznak Amerika k?zép-nyugati részén a még megmaradt utolsó Sorvadtakra. Csakhogy a Sorvadtak is vadásznak rájuk, ráadásul az FBI is a nyomukban van. Minden újabb várossal, minden újabb kamionos pihen?vel, minden újabb autópályával egyre k?zelebb kerülnek egy olyan kegyetlen gyilkoshoz, akire John semmilyen jól bejáratott analitikus és el?rejelz? módszere nem alkalmazható. K?zben Brooke meghasadt pszichéje az elméjén osztozó t?bb százezer halott személyiségt?l túlterhelve tántorog az ?sszeomlás peremén. Hol birtokában van szellemi képességeinek, hol nem, és minden nap új nevek, gondolatok és emlékek t?rnek felszínre benne, mígnem felbukkan az a személyiség, akire John végképp nem számított: Senki utolsó áldozata, csapdába esve John egyetlen megmaradt barátjának testében.

A New York Times bestseller Hollóárnyék-trilógia Magyarországon is nagy sikert elért szerz?jének új sorozata! TARTALOM: Véráldottak – olyan férfiak és n?k, akik a vad sárkányok véréb?l készült elixírek elfogyasztásával mérhetetlen er?knek parancsolnak. A Vashajó Szindikátust a véráldottak hatalma tette naggyá. Most azonban pusztító vihar k?zeleg: a sárkányok vérvonala gyengül?ben, a felemelked? Korvantin Birodalom pedig ugrásra készen várja a pillanatot, hogy kihasználhassa a Szindikátus gyengeségét. Ráadásul a vadonban is mozgolódás támad: a sárkányok támadásai egyre gyakoribbá válnak – és ami még ennél is rosszabb, szervezettnek t?nnek. Az utolsó reménysugár nem más, mint egy mitikus sárkány, amelynek nagyerej? vére valódi csodákra képes – ha egyáltalán létezik ez a rejtélyes lény. A sors végül három h?st választ ki magának. Claydon Tocreekre, a lajstromozatlan véráldottra és kisstíl? tolvajra hárul a feladat, hogy az ismeretlen vadonban felkutassa a legendás sárkányt, aminek a létezésében még csak nem is hisz. Lizanne Lethridge, a Szindikátus félelmetes erej?, ifjú elit kéme hirtelen találja magát ellenséges terepen, küldetése egyre veszedelmesebb helyzetekbe sodorja. Corrick Hilemore, az ismert világ peremén cirkáló kalózvadász Vashajó parancsnokhelyettese k?nnyen lehet, hogy túl nagy fába vágta a fejszéjét, amikor a k?ny?rtelen rablók nyomába eredt – és helyettük egy jóval komolyabb ellenséggel kerül szembe. Ahogy a birodalmak egymásnak feszülnek, mindhármuknak harcolni kell azért, amiben hisznek, ha nem akarják, hogy a világot elnyelje az ébred? t?z.

Mit ér az emlékezés, ha senki nem kíváncsi arra, ami elmúlt? B?n-e a hallgatás, ha védeni akarjuk szeretteinket a múlt sz?rny?ségeit?l? Mit tehetünk, ha a t?rténelem megismételni látszik ?nmagát?? Egy újságíró és egy sokat megélt nyolcvannégy éves h?lgy találkozása régi sebeket tép fel. Mélyen eltemetett emlékek kerülnek felszínre: A remény és a hit a kegyetlenséggel szemben, emberek az embertelenségben, és üzleti érdekek, melyek a pokol káoszát irányítják. Mi k?ti ?ssze egy kislány, egy náci tiszt, egy szovjet ezredes és egy m?fordító sorsát hetven év távlatából? ?Ez a t?rténet...

45.538 de cuvinte. At?tea stau str?nse ?n cartea asta. A?a ?mi indic? un contor al softului ?n care am editat textul. Ceea ce ?nseamn? c? ?n aceast? prezentare a ei, a c?r?ii, trebuie s? m? comport ca un gospodar care ar ?ncerca s? hr?neasc? toat? p?s?rimea satului cu o singur? m?n? de gr?un?e. N-am cum. ?i nici n-a? vorbi despre ea a?a cum o facem despre copiii no?tri, care sunt mereu ?i mai de?tep?i, mai frumo?i sau m?car mai ?nal?i dec?t ai altora. ?n momentul ?sta, tot programul de editare m? salveaz?. Observ c? are posibilitatea de a rezuma textul meu ?n numai zece sentin?e: De riduri. De paradigm?. Nu de om, ci de m?gar [...] De necur??ie. De ?coal?. De efeminat. De care uitasem. De munc?. De butie. De p?reri. ?mi dau seama ?ns? c? posibilul cititor interesat, ori librarul care ar dori s? v?nd? cartea, nu are cum s? ?n?eleag? prea multe din asta. Nu pricep nici eu de unde apeten?a programului pentru prepozi?ia de. Sunt singur ?n cas?, nimeni nu-?i poate da cu p?rerea despre volumul ?sta, editorii m? sun? rug?nd s? le trimit acest sinopsis. ?n clipa aia, Cimbru, c?inele meu, cel care m? ?n?elege mereu at?t de bine, ??i f?lf?ie coada pe l?ng? cracii pantalonilor mei. ?i pun manuscrisul ?n fa?? ?i-l rog s? m? ajute cumva. ?l miroase curios, de dou?, trei ori, p?n? ??i d? seama c? nu-i bun de m?ncat. E clar, cartea asta nu este bun? de m?ncat! Poate o fi bun? la altceva. Nu ?tiu, m?car ca palet? de ping-pong.

A regény Jókai munkásságának ahhoz a Fekete gyémántokkal megkezdett irányzatához kapcsolódik, melyben a modern ?nagyvilági” életet kívánta ábrázolni. A m? szerkezetileg két lazán ?sszefügg? részre tagolódik. Az els?, A ?tegnap” 1848-49-ben játszódik. F?h?se Illavai Ferenc, igazi Jókai alak: csúnya, de rettenthetetlenül bátor, m?velt, szerény, okos és jóságos. Gyámfiát és egyben unoka?ccsét, Opatovszky Kornélt t?bbsz?r kimenti kül?nféle halálos veszedelmekb?l, noha méltatlan rá, hogy ?r?k?séül megtartsa. Nagy szolgálatot tesz a gróf Tarnaváry családnak, életüket és vagyonukat is megmenti…. A második rész, A ?ma”: az 1860-as évek eleje, a Schmerling-korszak. Mind az Opatovszky-, mind a Tarnaváry-birtok t?nkrement az oktalan spekulációban és az egymással vívott harcban… A regény b?velkedik az izgalmas fordulatokban, ezért szerkezeti és jellemzési gyengéi ellenére kit?n? olvasmány.

Snt fericit de aceast regsire n literatur a lui InimRea, cum snt bucuros c, din ntmplare, i-am fost cumva un martor privilegiat, publicnd acum aproape patru ani n Timpul primele pagini din Cas pe pmnt i susinnd publicarea celor Cteva idei despre fericire la Editura T. Iar acum, Adenium i reediteaz unul din romanele deja publicate, care va fi, cum am scris deja c sper, urmat de altele. Cum nc mai trim n era Navigatorului, i urez lui InimRea vnt bun la pup!“ – Liviu Antonesei

Karinthy legismertebb, legnépszer?bb m?ve mindmáig az ?gy írtok ti. Ez a m? hozta meg számára az ismertséget, ezzel a k?nyvével aratta els? igazi, nagy sikerét. A kávéházi játékokból, nemzedéktársainak kigúnyolásából alakult karikatúrasorozat id?vel tudatos enciklopédiává b?vült, s nemcsak a magyar szerz?k arcképcsarnoka teljesedett ki, hanem világirodalmi és m?faji tematikával is gazdagodott. Máig ható sikerének titka, hogy Karinthy a célba vett írói egyéniség egész karakterét, az alkotói modor és modorosság torzképét rajzolta meg. K?tetünk a Még mindig így írtok ti méltán híres gy?jteményén túl a korabeli lapokban megjelent k?zlések legjobb gúnyrajzait is tartalmazza.

Ore de diminea?? ?ntr-o nou? edi?ie. F?r? ?ndoial? un eveniment. Este cartea care arunc? ?n aer bariera dintre pacostea proletcultist? ?i dreptul elementar de a g?ndi ?i a scrie liber. Cu discre?ie dar f?r? mil? prietenul meu Platon reu?e?te s? p?trund? natura uman? ?i s? simt? r?ul acolo unde nimeni n-ar fi crezut c? se poate ascunde. Ore de diminea?? este o carte despre timpul care i-a fost lui dat. Cartea asta vine din trecut dar apar?ine ?n aceea?i m?sur? prezentului ?i, poate, timpurilor care vor veni. O carte pentru cei ce nu scot din context prezentul pe care nu ei l-au ales. ?n aceia?i m?sur?, un text pentru cei (pu?ini?!) ?n stare s? priceap? c? a trimite ca pe o cer?etoare hoa?? istoria la tribunal este, dac? nu demagogie, atunci o prostie incurabil?. Citi?i Ore de diminea??. Scris? ?i tiparit? ?n anii '70. Este cartea unui autor de seam?. G. B?l?i???

Iat?, ?n cuvintele Aurei Christi, curg?nd abundent, din surse ascunse, fluidul vivifiant al poeziei, s? nu ne temem de retorica majusculelor, al marii Poezii. (Nicolae Balot?) Aura Christi a uimit critica de specialitate prin ample volute metaforice, calde, ?ndr?zne?e, abord?nd, ?n c?teva volume, printr-o splendid? frond?, clasicul sonet poetic ?i dovedind o excelent? st?p?nire a limbii, a mijloacelor specifice, ?ntr-o liric? a medita?iei grave, ad?nci, exprimat? ?n metafore, ?n care modernitatea ?i sensibilitatea secolului se confund?, cu vigoare clar?, de o marcat? originalitate, tumultuos ?i muzical aproape, ?ntr-o subtil? rezonan?? eufonic?, cu trimiteri, accente ?i imagini simbolice, cu marele torent al liricii europene de ?nalt nivel, de la Rimbaud ?i Baudelaire, la Rilke ?i Blaga. ?i, ?nc? odat?, la ?vetaieva ?i Nichita St?nescu. (Nicolae Breban) M? auzi tu, oare, ?nstr?inato? Am citit poeziile tale la ceas de sear?, pe o teras?, av?nd ?n fa?? colinele Ierusalimului. Eu nu sunt un bun comentator de poezie, cei care au scris despre poezia ta te-au ?prins“ foarte bine, ai for??, un sim? rar al tragicului ?i antene pentru transcenden??… (Leon Volovici) Ignor?nd retorica unei poezii postmoderniste intolerante, metonimice – baliz?ndu-se ?n criteriul retoricului, un trop ajunge, iat?, s? impun? un model poetic – Aura Christi continu? s? ofere un osp?? metaforic. Psalmul coexist? cu viziunea aspr?, expresionist?. Universul ?i limbajul au torsiuni tragice, ?n nara?iuni poematice deopotriv? fruste ?i fabuloase, cvasimitice. Moartea e o prezen?? familiar?, ca privirea ?i olfac?ia ?ns??i. Mitul e prezent ca joc automodelator. Calea spre mit ajunge o traversare a suferin?ei. (Marian Victor Buciu) A scrie c?derea apocaliptic? nu e u?or. E un merit al Aurei Christi faptul de a g?si singura solu?ie la aceast? c?dere fatal?, dat? din pornire: cel care o scrie o ?i ?opre?te“, ?incit?nd rigoarea/ celui din urm? frig“. Doar un fel de zeu al poeziei, o divinitate descoperit? cu greu, con?tient? de destr?marea mitului, poate s? impun? din nou mitul: instituirea ?mai viului“ este cu putin?? doar datorit? mor?ii. ?nvierea nu e posibil? dec?t datorit? ei. Sensul celei mai mari dintre taine se dezleag?, astfel, paradoxal, prin r?sturnarea negativit??ii generale a sensului. (...) Descoperirea f?cut? de poet? este c? realul ?nsu?i are origine poetic? (nu real?!), prin c?derea ?n ?emisfera cealalt?“, de parc? Dante ?nsu?i ar fi acum reeditat ?n alt? semantic?: ?Ah, calul e fiu al pega?ilor dintotdeauna“. Fiin?ele existente ??i au ob?r?ia ?n himere, iar realitatea ia fiin?? din metafor?. (...) Alt? ?descoperire“ poetic?: ?ntreg mitul temporal al omenirii poate fi ranversat. (…) Iat?, deci, cum se poate recupera mitul ?ntr-o epoc? ?n care toat? lumea postmodern? a visat la demitizare ?i dez-iluzionare pentru a se apropia de realul ca atare. (?tefania Mincu)

Toate popoarele sunt preocupate de identitatea lor, dar la rom?ni aceast? chestiune a ?mbr?cat forme speciale. Rom?nii, locuitori p?n? ?n epoca modern? ?n dou? principate autonome supuse Por?ii Otomane ?i r?vnite de mul?i al?i vecini, dar tr?itori ?i ?n vaste provincii ocupate de unguri, de austrieci, de ru?i ?i de turci, pierdu?i ?n mijlocul at?tor str?ini rapace, s-au ?ntrebat, parc? mai mult dec?t al?ii, de unde vin ?i cine sunt ei. P?n? la urm? ?ns?, toate popoarele mici, lovite de soart? ?i l?sate la cheremul celor mari, au asemenea preocup?ri, transformate uneori ?n adev?rate obsesii. (Ioan-Aurel Pop)

Imaginea Romaniei prin turism, targuri si expozitii universale, in perioada interbelica, este titlul unei noi carti extrem de interesante, adresata atat specialistilor cat si publicului larg. Lucrarea elaborata de dr. Claudiu-Alexandru Vitanos reprezinta bilantul unor eforturi sistematice ale autorului de cercetare a modului in care a fost elaborata politica nationala privind dezvoltarea turismului si, totodata, politica de promovare a Romaniei prin intermediul targurilor si expozitiilor universale de-a lungul deceniilor interbelice.

Experienele extracorporale reprezint un subiect fierbinte n zilele noastre i Anthony Peake a acoperit pe larg diversele domenii de cercetare care pot, cel puin, s ne ajute s nelegem acest fenomen neobinuit. Este prima carte care prinde n plasa ei visele, amanismul, gndirea oriental i fizica cuantic, fenomenele extracorporale fiind tema spre care converg toate.“ – Stanely Krippner, coautor al crii Personal MythologyUnul dintre cele mai mari mistere ale experienei umane este senzaia prsirii propriului corp i a descoperirii unui alt nivel al realitii. n cartea de fa Anthony Peake sugereaz c visul lucid, experienele extracorporale, vizualizarea la distan i cltoriile astrale constituie, toate, elemente ale aceluiai fenomen, un fenomen care poate da omenirii o idee despre un univers care este cu mult mai complex dect ne-am fi putut imagina vreodat. Peake face o trecere n revist a acestui subiect fascinant i apoi, folosind descoperirile recente din domeniul neurologiei, studiului contiinei i fizicii cuantice, sugereaz un nou model foarte provocator al interaciunii percepiei omului cu realitatea“.

Umorul, absurdul ?i tenta?ia suprarealist? sunt aduse aici la rang de repere pentru fic?iune. Blues pentru o pisic? neagr? este o colec?ie de povestiri ?n care Boris Vian ??i m?rturise?te pe spa?ii mici pasiunea pentru firescul r?sturnat cu susul ?n jos ?i pentru jocurile infinite cu limbajul ?i literatura. Pe fondul celui de-al doilea R?zboi Mondial, lumea a luat-o razna, dar toate personajele se lupt? pentru a salva aparen?ele. Protagoni?tii sunt dintre cei mai ciuda?i, iar ac?iunile lor ?n acord cu lumea ?n r?sp?r. Pescari de timbre, sculptori de pietre de morminte, motani-negri-vorbitori-englezi iubitori de b?uturi fine sunt reprezentativi pentru stilul lui Boris Vian.

Két év telt el ,,a nap", vagyis a világ t?bb országát egyszerre sújtó ?sszehangolt, elektromágneses hullámokat (EMP) gerjeszt? támadás óta. ?ramszolgáltatás híján az Egyesült ?llamok kontinentális területeinek nagy részén k?zépkori állapotok uralkodnak, s becslések szerint az offenzívát, valamint az azt k?vet? káoszt az ország lakosságának csupán húsz százaléka élte túl. Az észak-karolinai Black Mountain városa - lakóinak h?sies helytállása folytán - nem semmisült meg teljesen, de a halál és az emberfeletti megpróbáltatások ?ket sem kímélték. Vezet?jük, John Matherson otthona porig égett, és az inzulinkészletek kiapadása miatt a férfi elveszítette egyik lányát, a cukorbeteg Jennifert is. A Bluemontban újjászervez?d?tt amerikai kormány látszólag mindent megtesz annak érdekében, hogy feltartóztassa az országba humanitárius segítségnyújtásra hivatkozva benyomuló idegen katonai er?ket. Az új vezetés tervének részeként John egyetlen életben maradt lánya, a tizennyolc éves Elizabeth is megkapja a katonai behívóját...

Marianela este varianta spaniol? a pove?tii din copil?rie R??u?ca cea ur?t?. Satul Socartes este locul unde se petrece trista poveste de iubire a protagoni?tilor lui Pérez Galdós; numele localit??ii nu este ?nt?mpl?tor, romanul dezvolt?nd epic teoriile despre frumuse?e ale lui Socrate. Marianela, o feti?? orfan?, s?rac? ?i ur?t?, se ?ndr?goste?te de Pablo, un b?iat orb din na?tere. Fermecat de vocea ei, Pablo nu ?i-o poate imagina dec?t frumoas?, fapt pentru care ?i va ?mp?rt??i dragostea. Magia se risipe?te atunci c?nd medicul Teodoro Golfin ?i red? t?n?rului vederea. Dac? ?n basmul lui Andersen frumuse?ea este ?n final dezv?luit?, aici leb?da ?nt?rzie s? apar?, Marianela ascunz?ndu-se de privirea lui Pablo. A?a c? happy-end-ul se las? a?teptat. Va trece Pablo peste aceast? piedic? sau iubirea pentru Marianela se va risipi precum c?ntecele fetei purtate de v?nt? Ve?i afla din finalul romanului lui Pérez Galdós.

tii care e pluralul corect - acali sau acai Nu V rspunde Enormitatea Sa Bérurier: e un substantiv care apare numai la singular, pentru c acalul este o pasre care triete singuratic. Dac nu suntei mulumii de rspuns i vrei s aflai de unde izvorte Guatemala sau ce culoare avea calul alb al lui Henric al IV-lea, dac suntei nedumerii aflnd c 3 ori 8 fac 22, citii n continuare. Cnd ntr-o comun de lng Lyon dispare fr urm un bieel, Bérurier ajunge nvtor la coala de loaze, iar San-Antonio pe urmele unor interlopi care se in de partuze. Nu dup mult timp, totul se accelereaz, crimele se nmulesc, iar n jurul fermectorului comisar ncepe s danseze sarabanda rposailor.Mai multe detalii pe san-antonio.ro

Te milyennek képzeled a t?kéletes randit? ?lmodoztál már arról, hogy egyszer valaki kitalálja a legdédelgetettebb álmod? Szeretted a D.A.C. els? részét, és türelmetlenül várod, hogy megjelenjen a második? Akkor ezt el kell olvasnod! Kalapos ?va ebben a novellában kis bepillantást enged Márk fejébe, és azt is megtudhatjuk, hogy sikerül-e a fiúnak ?sszehoznia egy bénázásoktól és félreértésekt?l mentes randit Flórával. Lépj be te is a D.A.C. világába, és éld át velünk A t?kéletes randit! NOVELLA kizárólag e-k?nyvben!

Az el?kel? bentlakásos iskola borostyánnal borított falai k?z?tt korrupció, botrány és egy ?sszeesküvés baljós hálózata rejt?zik. Az Amerikából j?tt Raven Stone-nak felt?nik, hogy valami nagyon nem stimmel. El?sz?r is ott vannak a titokzatos elt?nések. Aztán a tanárok hazugságai. ?s most pedig a halálos fenyegetések... A nyugtalanító t?rténéseket csak tovább bonyolítja a rejtélyes Kieran Storm felt?nése, akinek nemcsak az agya penge, de a teste is d?gleszt?. Raven érzi, hogy beleszeret a fiúba, de megbízhat olyasvalakiben, akir?l szinte semmit sem tud?

Codul vindec?rii este echipamentul vostru pentru via??: folositi-l! ?n 2001, Alexander Loyd a descoperit cum s? activeze func?ia fizic? ?ncorporat? ?n organism, care poate ?nl?tura, ?n propor?ie de p?n? la 95%, sursa tuturor bolilor ?i st?rilor de r?u. ?n acest caz, sistemul neuro-imunitar ??i poate ?ndeplini misiunea de a vindeca orice r?u din organism. Descoperirile dr. Loyd au fost validate prin teste ?i m?rturii ale oamenilor din ?ntreaga lume, care au folosit sistemul Codul vindec?rii pentru a corecta, practic, orice problem? fizic?, emo?ional? sau rela?ional?, dar ?i pentru a avea succes deosebit ?n carier?. Testele doctorului Alexander Loyd au ar?tat c? exist? un ?cod universal al vindec?rii“ care poate ajuta la vindecarea celor mai multe probleme pentru cei mai mul?i oameni. cartea cuprinde ?i: Cele ?apte secrete ale vie?ii, s?n?t??ii ?i prosperit??ii; Tehnica de 10 secunde a Impactului imediat pentru dezamorsarea stresului zilnic; Detectorul de probleme suflete?ti, singurul test care identific? problemele de baz? printr-un raport personalizat ?i succint. ?Am folosit aproape toate tehnologiile moderne, protocoale de tratament, tehnici, sisteme, filozofii ?i modalit??i de vindecare at?t din medicina alopat?, c?t ?i din cea alternativ?, dar, dac? ar fi s? aleg doar una, aceasta ar fi lucrarea dr. Loyd. Nu cunosc niciun alt proces care s? fie at?t de elegant ?n simplitatea lui, at?t de u?or de ?nv??at, de profund eficient ?i, mai ales, etern. Cea mai bun? recomandare pe care o pot face este s? spun c? ?l folosesc eu ?nsumi, ?l folosesc pentru familia ?i pacien?ii mei.“ – Merril Ken Galera, medic, director medical la Galera Center ?Aproape c? trebuie s? treci printr-un proces ca acela din Codul vindec?rii pentru a-?i schimba convingerile gre?ite care te ?mpiedic? s? ai via?a ?i s?n?tatea pe care ?i le dore?ti.“ – Dr. Bruce Lipton, fost cercet?tor ?n domeniul biologiei celulei la Stanford ?i autor al bestsellerului Biology of Belief