Mennyi ideig tart ki a Camino varázsa? Meddig maradhat valaki zarándok egy nagyvárosban? Ha megkérdezték, azt mondtam: ?r?kre! Pedig egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy ez nem igaz. Tudtam, hogy rossz d?ntést hoztam. Addigra azonban már kés? volt, újra a régi lendülettel tepertem a mókuskerékben. Sejtettem, hogy a testem azt próbálja jelezni, hogy nem jó az irány. Figyelmeztetni akar, hogy tévúton járok. Nem lehet visszafordulni, nem szabad visszatérni ahhoz, aminek egyszer már teljes meggy?z?déssel hátat fordítottam, ami szembe megy a lelkiismeretemmel és az ?nbecsülésemmel. Ezúttal mégsem hallgattam a bels? hangomra. Számokat láttam magam el?tt, amelyek igencsak jól mutattak. A lelki béke, a felh?tlen szabadság érzése azonban gellert kapott. ?jra sokat szorongtam, és egyre gyakrabban jutott eszembe, hogy az életem véges. Pakolászni kezdtem magam k?rül, azt hiszem, rendbe akartam tenni a dolgaimat. A világéletemben hangoztatott ?én mindig mindent megoldok” jelmondat halkulni kezdett, bizonytalanná, er?tlenné vált. ?Ki kell bírnom egy ideig” – ez lett az új célkit?zés. A helyzet rosszabb volt, mint ami miatt pár éve világgá mentem onnan. ?m addigra már nyakig benne voltam a s?r?jében, és minden nap azt számolgattam, hány hónapnyi t?réssel tudok megszerezni pár év szerény anyagi biztonságot. Amire aztán nem kerülhetett sor, mert a sors a fejemre koppintott.

Hasas hófelh?kkel terhes ólomszürke ég borul a vidéki kisvárosra. Tóth János tanító családjában disznóvágás lesz, s míg a toros vacsorára készülnek, váratlan események zúzzák szét a hétk?znapok nyugalmát, évtizedek óta felszín alatt lappangó ellentéteket robbantva ki. Két nap leforgása alatt két család élete fordul f?l fenekestül. Két családé, amelyek mindenben kül?nb?znek egymástól, s amelyek sorsát mégis eltéphetetlenül egybefonja a huszadik század t?rténelme. A szegénysorból származó Tóth Jánost ?zvegy édesanyja hihetetlen áldozatok árán taníttatta. Tóth mégis elhagyja ?t és két testvérét, mert belebolondul a valaha jómódú f?ldbirtokos Kémeryék ifjabbik lányába, Paulába. ?t n?vérével és ?ccsével a fukar, szigorú nagymama neveli, akit?l a gyerekek t?bb verést kapnak, mint szeretetet vagy ételt. Nem csoda hát, hogy miután a g?g?s Paula hozzákényszerül ?ccse házitanítójához, Tóth Jánoshoz, a férfinak szüntelen megvetés és megaláztatás jut osztályrészül. Vajon meddig tartható fenn egy kapcsolat, amely az egyik félnek mindent, a másiknak semmit sem jelent? A?Disznótor?az eltemetett titkok regénye: egyszerre s?tét tónusú b?nügyi t?rténet és megrázó, g?r?g sorstragédia. Régi, fájdalmas emlékeket ébresztett bennem a?Disznótor?elolvasása. Hiszen a vallásos, puritán Hajdúság, ahol a regény játszódik, egyben saját gyerekkorom színhelye is, annak minden szépségével és drámájával. Ahogy Szabó Magda is fogalmaz, a k?nyv ?üzenet (…) abból a hajdani világból emebbe”. A nagyszüleim múltba vesz? világából, amelyben nem volt virtualitás, az emberek ?igazi” életet éltek, cselekedeteiknek súlyuk és k?vetkezményük volt, a becsületnek pedig nem volt alternatívája.?– Sándor Anikó

Szeptemberben indult az ATV-n a Húzós ?t?dik évada Rónai Egonnal, és most itt van a korábbi adásokból ?sszeállított ?t?dik Húzós-k?nyv! Legalább olyan izgalmas, tanulságos és szórakoztató olvasmány, mint a korábbiak. A paletta is rendkívül színes, ?megszólal” benne csillagász, filmrendez?, író, orvosprofesszor, politikus, sportoló, színész, rádiós és televíziós m?sorvezet?, üzletember, valamint zenész. Kedves Olvasó, jó szórakozást! Bajnai Gordon: ?Ennek az országnak az egyik legnagyobb baja az, hogy a politika olyan mélységig beleásta magát az életünkbe, a barátságba, a családba, a munkahelyi kapcsolatokba, a sportba, a kultúrába, hogy a mi életünk szól a politikáról, ahelyett – ahogy egy normális országban –, hogy a politika szólna a mi életünkr?l.” Bródy János: ?…néha az az érzésem, hogy nincs is olyan nagyon messze az a birka ország, amir?l a legutóbb írtam.” Gálv?lgyi János: ?…egy kazettám eljutott Benny Hillhez, akit?l kaptam egy levelet, és kaptam harminc darab dedikált fényképet, t?bbek k?z?tt ilyet: ?Szeretett mesteremnek, Gálv?lgyi Jánosnak! Benny Hill” Kint van a szobám falán.” Gerendai Károly: ?Ma Magyarországon az már gazdag embernek számít, aki hó végén nem küszk?dik napi pénzügyi problémákkal. [...] ?n mindig is arra vágytam, hogy […] megengedhessek magamnak sok mindent… Ráadásul vitatkozom ezzel ?a pénz nem boldogít” mondással, mert nekem az a véleményem, a pénz arra van, hogy boldogítson. Az egy másik kérdés, hogy ?nmagában csak ez nem elegend? a boldogsághoz.” Gundel Takács Gábor: ?Ha az ember tudja, milyen a legkisebb pontnak lenni, és ezt nem felejti el, akkor ember tud maradni kés?bb is. […] De híresnek lenni, meg ismertnek lenni, azért az, bizonyos emberi szempontból, akár csapda is lehet. ?s akár maga alá is temetheti az embert.” Kaáli Nagy Géza: ?…a medd?ség egy betegség, egy népbetegség. [...] Ezek a gyermektelen párok kegyetlen lelkiállapotban vannak amiatt, hogy nem lehet gyerekük, szenvednek. Na, most ezekben az egyébként is küszk?d? emberekben, legyenek hív?k vagy nem hív?k, b?ntudatot ébreszteni, minimálisan szólva, nem szerencsés dolog.” Karinthy Márton: ?…életem meghatározó figurája volt apám. Olyan valaki, akivel mind szembesülni, mind harcolni, mind legy?zni, mind túlhaladni, mind egyáltalán túlélni, az mind program volt. Elég er?s egyéniség volt, ahogy mindig mondta, nemcsak a nagyapád van itt szellemében, hanem én is itt vagyok él?súlyban.” Pásztory Dóra: ?Egyszer?en idegesített, hogy van, amit nem tudok megcsinálni, és magamnak akartam bebizonyítani, hogy márpedig meg tudom csinálni. […] A hajgumizás volt ilyen… Emiatt megn?vesztettem a hajamat, hogy kikísérletezzem, ezt hogyan tudom megoldani. ?s sikerült, begumiztam, aztán levágattam. A probléma megoldódott.” Sas József: ??n fél?s vagyok, de ha fontosnak tartok valamit, akkor nem. Egyébként azok félnek igazán, akik a humortól is félnek.”

Йшов четвертий р?к св?тово? в?йни. Втомлений под?ями генерал-лейтенант рос?йсько? ?мператорсько? арм?? Павло Петрович Скоропадський, нащадок старовинно? старшинсько? фам?л??, ще не знав, що стане гетьманом незалежно? Укра?нсько? Держави. Епоха зм?н, яку самовбивчо наближали революц?онери вс?х мастей, перетворилася на апокал?псис, в?йну вс?х проти вс?х, але Скоропадському стало духу взяти на себе невдячну ношу державного буд?вництва. Спроба зак?нчилася ц?лковитим ? оч?куваним провалом, але окрем? починання гетьмана дотривали до наших дн?в: саме йому Укра?на завдячу?, наприклад, Академ??ю наук. У цих пронизливих спогадах постають буремн? роки революц?? ? громадянсько? в?йни та особиста драма Скоропадського, який за влучними словами Вячеслава Липинського, став укра?нцем, т?льки переставши бути гетьманом. Але, на жаль, було вже п?зно: Укра?ну охопив червоний морок з п?вноч?. Коментар? до видання п?дготували Георг?й Потульницький, Владлена Мара?ва. П?слямова — Ярослава Пеленського, ?горя Гирича та Георг?я Папак?на.

ber Zsófi, a harmincas, okos és sikeres mfordító egy nap arra ébred, hogy ki akar szállni a hétkznapok mókuskerekébl. Krnyezete legnagyobb dbbenetére vidékre kltzik, hogy birtokba vegye a nagymamájától rklt, mesébe ill házat. A titokzatos Nagyi azonban, akirl faluszerte azt suttogták, boszorkány, mást is tartogat unokája számára. Zsófi krül egyre sokasodnak a megmagyarázhatatlan események és a véletlen egybeesések. Mintha a ház – vagy valaki más – üzenni akarna neki. Vajon mit jelentenek a külns dátumok a nagypapa fényképének hátoldalán Mi minden rejtzhet az ódon, sokrekesz szekreterben Kinek a horoszkópját rizgette féltett kincsként a Nagyi és miért Bauer Barbara generációkon átível regénye arra keresi a választ, honnan jvünk, és milyen terheket halmoztak ránk felmenink. Talán nem is tudunk róluk, mégis egy életen át cipeljük ket Vagy elég bátrak vagyunk ahhoz, hogy megszabaduljunk a kéretlen útravalóktól Mialatt Zsófit mindinkább magába szippantja nagymamája naplója, melynek lapjain egy idtlen szerelem felemel és szívszorító trténete bontakozik ki, saját sorsa is gykeres fordulatot vesz egy férfi váratlan felbukkanásával. Nagyon úgy fest, hogy Szoboszlai András az igazi – de lehet, hogy egy kicsit még annál is tbb. Mieltt kzs jvjük tervezgetésébe vágnának, szembe kell nézniük saját múltjukkal, és kiderül, hogy trténetük szálai a felszín alatt szorosabban fonódnak ssze, mint azt bármelyikük is gondolta volna…

lmában nem, de életében egyszer kinyílik az ajtó az írón eltt. Szeredás Emerenc ajtaja, amely mások számára rkre zárva marad. A megingathatatlan jellem, erklcséhez és hiedelmeihez tántoríthatatlanul ragaszkodó asszony házvezetnnek áll az írónhz, ám els perctl nyilvánvaló, hogy diktál. Gazdája megmérettetik, és nem találtatván knnynek, Emerenc nem csupán otthona, hanem lelke ajtaját is megnyitja eltte, ha csak résnyire is. gy sejlik fel Magyarország huszadik századi trténelmének kulisszái eltt egy magára maradt n tragikus, fordulatos sorsa. Vajon mit rizget az ids asszony a hét lakatra zárt ajtó mgttAz ajtó a ki- és bezártság, a születés és a halál si jelképe. llandó kettsség jellemzi a két fhs áhítatosan odaadó, máskor szinte gyllkd kapcsolatát is. A szeretet kapujában állnak. Sikerülhet-e végül beljebb vagy elengedni egymást Az ajtó Szabó Magda talán legismertebb regénye: Szabó István forgatott belle filmet, és 2015-ben felkerült a The New York Times sikerlistájára.

Graff Angéla és Encsy Eszter élete és sorsa oly szorosan tartozik ?ssze, akár a nappal és az éjszaka – s ?k ketten éppen ennyire ellentétei is egymásnak. Komor korban t?ltik együtt gyermekéveiket, amelynek s?tétségér?l Angéla mit sem tud, s amely ?r?kre feketére festi Eszter lelkét. Angéla gondtalan áhítattal mosolyog a hajnali fénybe, mik?zben széthulló családja életük romjait menekíti, Eszter pedig tehetetlen irigységgel zokog, amiért nem láthatja szenvedni ezt az ártatlan angyalt. ?vekkel kés?bb találkoznak ismét, a kapocs kettejük k?z?tt egy férfi ? férj és szeret?. Eszter ünnepelt színészn?, mégis boldogtalan: a lelkében izzó démoni gy?l?let lassan elpusztít mindent, ami boldoggá tehetné. Angéla ?r?k gyermek, fogalma sincs a k?rül?tte munkáló gyilkos indulatokról, emészt? szenvedélyekr?l. Nem sejti, hogy akiket a legjobban szeret, háta m?g?tt megcsalják, élete f?lforgatására készülnek. Az ?z?egy szerelmi háromsz?g és egy élethosszig tartó, engesztelhetetlen bosszú kegyetlen t?rténete. Szabó Magda magával ragadó, kíméletlen regénye mé.ltán tette egy csapásra híressé és elismertté szerz?jét: t?bb mint húsz nyelvre fordították le, és máig sem veszített elementáris erejéb?l

Nagy élmény ez az éjszaka! Felettem zldell faág és a csillagos ég.” A csndben zek, dámvadak osonnak le a kopolyához”… – írja naplójában tizenévesen a majdani kutató, a nvénybiológia professzora, két teljes napot egyedül eltltve a Nagynyíri erdben. Folytatódik a sor nyári diákmunkaként egész megyéket feltérképez kerékpártúrákkal, ifjúkori nyaralásokkal, majd eljutunk a már felntt férfi, családapa kutatói munkáival sszekapcsolódó utazásaihoz, tanulmányútjaihoz. Egyszer turista számára elérhetetlen oldalát láthatjuk Hollandiának, Japánnak, megtudjuk, hol van Fokhagymaország”, van-e, volt-e rabszolgaság a 20. sz.-ban, mit mond a távolról jtt magyarnak Dél-Amerika… Megismerhetjük más népek szokásait, vallását, gynyrkdhetünk természeti és épített kincseik szépségében. Ismeretekben gazdag leírások, pontos információkkal az adott ország fldrajzi adottságairól, társadalmáról, olykor trténelmérl is – érzékletesen, élményszeren. Nem hagyva ki a korabeli Magyarország külfldi utakkal kapcsolatos hozzáállását sem... Szülfldjérl, Trtelrl indul, és vissza is tér oda. Bár Szegeden él, mégis tevékenyen vesz részt a település mindennapjaiban. E. L. tudósként gondolkodik, de a hétkznapok nyelvén fogalmaz. Visszaemlékezéseit olvasva knnyedén, szinte észrevétlenül gazdagodik tudásunk, emelkedik lelkünk… Szafián Zsuzsanna tanár, író

„C? Lucia Cuciureanu era nu numai predispus?, dar ?i preg?tit? de zbenguial? liric? se vedea deja din volumul las? apa s? curg?, unde lucrarea principal? era f?cut? de verv? ?i de inteligen??. Nici aici, în noua carte (o sut? de kilometri mai la nord), nu lucreaz? altcineva în locul lor. Textul e un joc de compozi?ie cu regul? de imprevizibilit??i cât mai spontane (pe principiul «s? fie u?or ilogic» totul) ?i cu gândul s? par? fermec?toare. A?a ar ?i p?rea dac? din loc în loc n-ar c?dea, în plin? euforie ludic? (inclusiv intra-textual?, nu doar referen?ial? la tot pasul), câte-un strop de ghea?? sau câte-o imagine de frison (de genul lini?tii «din fereastr?/ca un pumn în plex» ori al «creierului strivit de ?enile» ce «pare o poian? cu brându?e» ?.a.) care magnetizeaz? anxios pulberea de nota?ii existen?iale.“ - Al. Cistelecan

eu rd ca s nu gndesc,tu rzi de mutrele mele,de lustra din tavan,de piciorul mesei.sunt att de mic sub tinenct nu m vede nimeni de pe marte.dac big brother triete,pe tine te observ primul.“

n lirica decadent a lui Pierre Lous (18701925), actul erotic are valene mistice i chiar religioase. Poemele sale reproduc un adevrat ritual de adoraie.Pierre Lous ncepe ca secesionist (plin de langori i crnuri fezandate) i/sau ca prerafaelit, ca s continue,n lo stile floreale, ca n, bunoar, celebrele Chansons de Bilitis, scriere apocrif a unei aazise discipole din vechea Grecie a Sapphidei, transpus muzical de civa mari compozitori (printre acetia, Debussy) i tradus, de muli ani, i n romn, ca una ce, antic fiind, devine acceptabil cum este, printre altele, Ars amatoria a surghiunitului la Tomis“ – erban Foar.

The girl had been an orphan from childhood, and Rowland Trowbridge had been almost as a father to her. Avice loved him and watched over him as a daughter; at least, that had been the case until lately. A few weeks since, Mr. Trowbridge had succumbed to the rather florid charms of Mrs. Black, his housekeeper, and told Avice he would marry her in a month. Though greatly surprised and not greatly pleased, Avice had accepted the situation and treated the housekeeper with the same pleasant courtesy she had always shown her. The two “got along” as the phrase is, though their natures were not in many ways congenial. Avice remained at the window till she saw at last Leslie Hoyt’s tall form approaching. She ran to open the door herself. “Oh, Judge Hoyt,” she cried, “Uncle hasn’t come yet! There must be something wrong! What can we do” THE MARK OF CAINBY CAROLYN WELLS AUTHOR OF “A CHAIN OF EVIDENCE,” “THE GOLD BAG,” “THE WHITE ALLEY,” ETC.WITH A FRONTISPIECE IN COLOR BY GAYLE HOSKINS

Nova zbirka poezije ?arka Pai?a otkriva izvanredan autorov poetski svijet u kojem se na najneposredniji i najjasniji na?in spajaju njegova filozofska razmi?ljanja, post-punk poetika i jasna eti?ka komponenta. Poezija ?arka Pai?a ipak prije svega i nadasve progovara o slobodi i ?e?nji za njom, a Pai? u stihovima daje inovativne, sna?ne slike i ?itatelja ostavlja da nad stihovima razmi?lja, da im se vra?a i da ih iznova ?ita i citira.

Tomica Bajsi? pripada onoj skupini pisaca koja doista slavi ?ivot i razliku. Bajsi? zna da je svaki ljudski ?ivot neponovljiv. Pripada onoj izumiru?oj vrsti ljudi koja ne ?eka da svijet stigne na ekran, nego ima hrabrosti suo?iti se sa svim ?ivotnim izazovima – od najuzvi?enijih radosti do najdublje patnje.Tomica Bajsi? jedan je od rijetkih lovaca na metafore i zna?enja jer savr?eno dobro zna da negdje ipak postoji to?ka u kojoj jezik, osobito onaj pjesni?ki, jo? uvijek ima razloga postojati. Jer, mo?da negdje postoji i ona kristalna kocka vedrine o kojoj je pjevao Tin Ujevi?. Ako se i danas krije negdje u prostorima suvremene hrvatske knji?evnosti, onda je posjeduje Tomica Bajsi?. I dijeli je s nama bez ikakvoga zazora i sebi?nosti. Kako je mo?e imati netko tko je doista vidio nevidljivo more iskona? Pa i ono u kojemu ?uvamo sebe od sebe samih: to na?e nevidljivo more, sunce, sol, valovi, plime, oseke i jedno jedro, kada smo pomislili da vi?e nigdje nikoga nema.

Az általános igazságok rendszerint csak okkal-móddal igazak.” Fiatal kltk versei hangzanak el itt néhány perc múlva. Fiatal kltk” ...vajon lehet-e klt más, mint fiatal Fiatalság és kltészet lényegszeren sszetartozik a dolgok rk rendjében, aki igazán fiatal, egy kissé mindig klt, és aki igazán klt, mindig fiatal marad - írta Szerb Antal 1941. december 3-án, majd két hét múlva elhangzik a rádióban is Gobbi Hilda és Szendr József kzremkdésével. Az adás nem egyedi eset volt, Szerb 1934 és 1938 kztt számos eladás anyagát állította ssze Cs. Szabó László kérésére, aki a Magyar Rádió irodalmi osztályát vezette. A jelen ktet külnlegessége abban rejlik, hogy a hagyatékban fellelt Rádióeladások dosszié anyagát kzli, a benne lév gépiratok fotójával együtt. Némely írás elzménye megjelent a Nyugat hasábjain, más jegyzet posztumusz ktetekben újabb vagy rvidebb változatban, van téma, amelyik regényben kszn vissza, de mindezek együtt elssorban az író nagyobb lélegzet alkotásainak keletkezésére világítanak rá. A rádiós tárcákban Szerb kitn elemz, stílusa magával ragadó, meglátásai, sszegzései igazi kuriózumolvasatai irodalomnak, kzéletnek, íróknak és hseiknek. A mindssze tucatnyi gépiratból is árad a szerz lenygz tudása, elemz világképe és az a szinte csak rá jellemz elegancia, ahogy az irodalmi témák kztt játszi knnyedséggel átjár. A képes melléklet regénytredéket, stílusparódiákat tartalmaz, és tovább ersíti az ismert vagy kevésbé ismert tényt, hogy Szerb Antal hagyatékában van még mit keresni, rendszerezni és kutatni.

Aceast carte este o eliberare de Cioran, o desprire de acesta. Dar nu este o rfuial, ci o desprire atent i amiabil i, cred eu, provizorie, pentru ca nu poi scpa definitiv de bolile culturale ale adolescenei i primei tinerei, nici nu ar fi bine s-o poi face, ns le poi mblnzi. i, cred, acesta este efectul pe care l va obine autoarea asupra ei nii n urma scrierii acestei cri, dincolo de excelena lucrrii ca atare – pentru ca este o carte foarte bine gndit i scris – i trecnd peste debutul n volum. i este foarte bine aa! Cioran cu care va avea de-a face de acum nainte, nu mai poate fi un autor devastator, cotropitor, care-i reduce propria personalitate, ncercnd s-o paraziteze“, s-o vampirizeze“ pe a ta. Efectul sau nu va mai fi, n termeni blagieni, unul modelator, ci unul catalitic, deci autoarea – ca i oricare alt ins care a trit o asemenea experien – va merge mai departe pe propriile picioare, ns beneficiind i de plus cunoaterea cptat n urma frecventrii operei sale, a disecrii gndirii sale oximoronice i paradoxale.“ – Liviu Antonesei

Mai presus de observaiile strlucite risipite pe parcursul analizelor romanelor lui N. Breban, de siturile pertinente, de sigurana tonului i ingeniozitatea cailor de abordare, ne ispitete n acest studiu figura spiritului creator ntrezrit de M.V. Buciu n atitudinea prozatorului fa de dubla opresiune, a codului ideologic i a scriiturii, deopotriv alienante. Cum autorul este, el nsui, prozator, teza manifest un interes special pentru o anumit specie de luciditate creatoare care recunoate sau cunoate limitele scriiturii i i alege contient forma de alienare. Ea trdeaz admiraia fa de un destin exemplar i, poate, un vis de transvazare, fapt care i explic tensiunea participativ a frazelor.“ – Eugen Negrici.E un rezultat spectaculos al aplicrii unui sistem unitar de interpretare, combinnd n proporii adecvate teoria i analiza. (...) Noiunile-cheie se potrivesc n broasca textului, deschis astfel interpretrii ntr-un mod expert, fr a utiliza peraclul impresionismului.“ – Ion Simu.Refuzndu-i conformarea la tradiiile autohtone ale reveriei impresioniste n marginea textului i a re-citirii rnd cu rnd, n faa publicului, autorul a procedat n maniera unui universitar american: nzuin a randamentului maxim, redundana minim, livrare extrem-modernizat a demersului critic ctre utilizator, o atmosfer de document informatic, cu elaborare asistat de calculator. Abordarea e complet problematizat, iar cartea e contruita n sistem fagure: celulele, odat stabilite prin identificarea i delimitarea problemelor relevante, au fost umplute compact cu pasta informaiei i analizei.“ – Nicolae Brna.Sunt sigur c Marian Victor Buciu va deveni, n urmtorii zece ani, autorul unei opere.“ – Mircea Ciobanu, 1993.mi place judecata Dvs., rapid, adnc, cu acces, a zice instinctiv, la abstract.“ – Nicolae Breban.Subtil, rafinat, erudit, Marian Victor Buciu este probabil cel mai european critic din Romnia.“ – Dumitru epeneag.

Cititorul l rentlnete pe acelai Cezar Ivnescu agitat, polemic, necrutor nainte de toate cu sine nsui, ca s aib ndreptirea de a pretinde i altora rigoare maxim i fr rabat, n judecarea formelor sensibile, de a aprecia, dup normele grele ale destinului scriitoricesc predispoziia confrailor de a se angaja cu toat fiina n aventura fr seamn a creaiei de tip genial. Legea acceptabil i de aur se deduce din preceptul motenit dup textele sacre: muli chemai, dar puini alei. Cezar Ivnescu se dorete a fi printre acetia din urm. i chiar este (!) dac i se identific semnele i rnile. Nu trebuie s ne neliniteasc, prin urmare, cuvintele grele, cu rost n fond, i cu hotrrea omului, la adresa impostorilor, a criticilor de ocazie, a meseriailor de duzin. Pe corabia argonauilor muli s-au ncumetat s urce la plecare, dar puini s-au nvrednicit s poarte cununa de legend la ntoarcere. Urcuul pe scara lui Iacob, pn la ntlnirea cu lumin, ngerii i poezia adevrat, nu-i este accesibil oricui.“ – Petru Ursache

A ncerca experiena rentoarcerii ctre firescul ce a fost nainte, adic o recuperare n registru postmodernist, o sprtur n cuirasa metatextului, spre o reevaluare a resurselor poetice, o revigorare natural, fr acea automacerare sisific, a te elibera de capcanele pe care i le-ai ntins singur n desiul textului, a evada din ngrdire zidindu-i alt cas a poeziei, iat direcia derulat contient de Rodica Braga, cu o implicare tonifiant […]. Contribuia poetic a Rodici Braga n aceast carte este fundamental, ntruct intrrile ei (s-ar putea scrie un studiu aparte despre organizarea muzical programatic a acestui Commentarius perpetuus..., organizare ce ar pune n eviden mai exact principiul tonal care st la baza ntregii construcii poetice) umplu material un spaiu rarefiat de eul autoscopic al lui Mircea Ivnescu…“. (Marin Mincu)Rodica Braga este o scriitoare deplin, cu acces egal la mai multe modaliti ale expresiei literare. […] Poemele cresc paralel cu proza nvluie concentric acelai miez tare al analizei: trecerea. Proza vibreaz nu de puíne ori poematic, iar poemele au o poveste discret n fundal.[…] Poezia Rodici Braga are un timbru propriu, modulat volum dup volum, cu un elegant echilibru ntre cntecul nalt-reflexiv al modernitii i frngerile de ritm ale postmodernitii dezvrjite“. (Irina Patra)Rodica Braga scrie o literatur oarecum special, cu sonoriti dramatice vtuite, cu vibraii de afectivitate […] ce se practic puin la noi i pe care am numi-o, mprumutnd termenii muzicali, de camer. O poezie de interior, dar un interior al fiinei, al sufletului ce reverbereaz n sine, profund, la zgomotul tumultuos din afar, capabil a nregistra, cu finee, ns cu fineea unui seismograf sentimental, seismele produse n omenescul vital de scurgerea implacabil a timpului...“. (Constantin Cublean)

Edgar Allan Poe's Complete Poetical Works' is an elegant edition boasting the entire Poe catalog. It features works from the famous gothic American writer. His works span the years from 1827 to his death in 1849.?This treasure book collects all of Poe's poetry in a single volume, some of the most evocative poetry in the English language.

Conor McGregor a küzd?sportok legragyogóbb csillaga. A dublini három év alatt t?bbet ért el a The Ultimate Fighting Championship-ben, mint bárki más a szervezet húsz éve íródó t?rténelmében. 2013-ban ? volt az els?, aki egyidej?leg birtokolt két világbajnoki címet, kiütésekkel tarkított menetelése el?bb pehelysúlyban, majd k?nny?súlyban, megrengette a világot. De bármilyen k?nnyednek is t?ntek McGregor h?stettei, útja k?zel sem volt sima, ahogy sikere sem volt el?zetesen biztosra vehet?. Ez nem egy újabb t?rténet egy újabb kivételesen tehetséges és sikerre született sportolóról. Ez a sztori egy elképeszt?en elszánt és legy?rhetetlen lelkierej? fiatalemberr?l szól, aki megváltoztatott egy egész sportágat. A Notorious: Conor McGregor élete és harcai Crumlintól Las Vegasig, a ketrect?l a luxusautókig nemcsak azt vesézi ki, miként változtatta meg az MMA Conor McGregort, hanem azt is, hogy Conor McGregor miként forradalmasította a küzd?sportok világát.