Йшов четвертий р?к св?тово? в?йни. Втомлений под?ями генерал-лейтенант рос?йсько? ?мператорсько? арм?? Павло Петрович Скоропадський, нащадок старовинно? старшинсько? фам?л??, ще не знав, що стане гетьманом незалежно? Укра?нсько? Держави. Епоха зм?н, яку самовбивчо наближали революц?онери вс?х мастей, перетворилася на апокал?псис, в?йну вс?х проти вс?х, але Скоропадському стало духу взяти на себе невдячну ношу державного буд?вництва. Спроба зак?нчилася ц?лковитим ? оч?куваним провалом, але окрем? починання гетьмана дотривали до наших дн?в: саме йому Укра?на завдячу?, наприклад, Академ??ю наук. У цих пронизливих спогадах постають буремн? роки революц?? ? громадянсько? в?йни та особиста драма Скоропадського, який за влучними словами Вячеслава Липинського, став укра?нцем, т?льки переставши бути гетьманом. Але, на жаль, було вже п?зно: Укра?ну охопив червоний морок з п?вноч?. Коментар? до видання п?дготували Георг?й Потульницький, Владлена Мара?ва. П?слямова — Ярослава Пеленського, ?горя Гирича та Георг?я Папак?на.

The girl had been an orphan from childhood, and Rowland Trowbridge had been almost as a father to her. Avice loved him and watched over him as a daughter; at least, that had been the case until lately. A few weeks since, Mr. Trowbridge had succumbed to the rather florid charms of Mrs. Black, his housekeeper, and told Avice he would marry her in a month. Though greatly surprised and not greatly pleased, Avice had accepted the situation and treated the housekeeper with the same pleasant courtesy she had always shown her. The two “got along” as the phrase is, though their natures were not in many ways congenial. Avice remained at the window till she saw at last Leslie Hoyt’s tall form approaching. She ran to open the door herself. “Oh, Judge Hoyt,” she cried, “Uncle hasn’t come yet! There must be something wrong! What can we do” THE MARK OF CAINBY CAROLYN WELLS AUTHOR OF “A CHAIN OF EVIDENCE,” “THE GOLD BAG,” “THE WHITE ALLEY,” ETC.WITH A FRONTISPIECE IN COLOR BY GAYLE HOSKINS

lmában nem, de életében egyszer kinyílik az ajtó az írón eltt. Szeredás Emerenc ajtaja, amely mások számára rkre zárva marad. A megingathatatlan jellem, erklcséhez és hiedelmeihez tántoríthatatlanul ragaszkodó asszony házvezetnnek áll az írónhz, ám els perctl nyilvánvaló, hogy diktál. Gazdája megmérettetik, és nem találtatván knnynek, Emerenc nem csupán otthona, hanem lelke ajtaját is megnyitja eltte, ha csak résnyire is. gy sejlik fel Magyarország huszadik századi trténelmének kulisszái eltt egy magára maradt n tragikus, fordulatos sorsa. Vajon mit rizget az ids asszony a hét lakatra zárt ajtó mgttAz ajtó a ki- és bezártság, a születés és a halál si jelképe. llandó kettsség jellemzi a két fhs áhítatosan odaadó, máskor szinte gyllkd kapcsolatát is. A szeretet kapujában állnak. Sikerülhet-e végül beljebb vagy elengedni egymást Az ajtó Szabó Magda talán legismertebb regénye: Szabó István forgatott belle filmet, és 2015-ben felkerült a The New York Times sikerlistájára.

Nagy élmény ez az éjszaka! Felettem zldell faág és a csillagos ég.” A csndben zek, dámvadak osonnak le a kopolyához”… – írja naplójában tizenévesen a majdani kutató, a nvénybiológia professzora, két teljes napot egyedül eltltve a Nagynyíri erdben. Folytatódik a sor nyári diákmunkaként egész megyéket feltérképez kerékpártúrákkal, ifjúkori nyaralásokkal, majd eljutunk a már felntt férfi, családapa kutatói munkáival sszekapcsolódó utazásaihoz, tanulmányútjaihoz. Egyszer turista számára elérhetetlen oldalát láthatjuk Hollandiának, Japánnak, megtudjuk, hol van Fokhagymaország”, van-e, volt-e rabszolgaság a 20. sz.-ban, mit mond a távolról jtt magyarnak Dél-Amerika… Megismerhetjük más népek szokásait, vallását, gynyrkdhetünk természeti és épített kincseik szépségében. Ismeretekben gazdag leírások, pontos információkkal az adott ország fldrajzi adottságairól, társadalmáról, olykor trténelmérl is – érzékletesen, élményszeren. Nem hagyva ki a korabeli Magyarország külfldi utakkal kapcsolatos hozzáállását sem... Szülfldjérl, Trtelrl indul, és vissza is tér oda. Bár Szegeden él, mégis tevékenyen vesz részt a település mindennapjaiban. E. L. tudósként gondolkodik, de a hétkznapok nyelvén fogalmaz. Visszaemlékezéseit olvasva knnyedén, szinte észrevétlenül gazdagodik tudásunk, emelkedik lelkünk… Szafián Zsuzsanna tanár, író

A szerz? a két nem k?z?tti klasszikus konfliktushelyzeteket vázol fel, majd k?nnyedén kivitelezhet? és hatékony megoldásokat kínál a kezelésükre. Ha megfogadjuk tanácsait, vérbeli "férfiszelídít?ként" nem esik majd nehezünkre, hogy k?lcs?n?s megbecsülésre és szerelemre épül? párkapcsolatban éljünk, olyan intim viszonyban, amelyben kulcsszerepet játszik a humor, és amelyben álmaink férfija szívesen és ?nszántából k?vet bennünket, hogy kapcsolatunk boldog és sikeres legyen.

The Divine Comedy describes Dante's journey through Hell (Inferno), Purgatory (Purgatorio), and Paradise (Paradiso), guided first by the Roman poet Virgil and then by Beatrice, the subject of his love and of another of his works, La Vita Nuova. While the vision of Hell, the Inferno, is vivid for modern readers, the theological niceties presented in the other books require a certain amount of patience and knowledge to appreciate. Purgatorio, the most lyrical and human of the three, also has the most poets in it; Paradiso, the most heavily theological, has the most beautiful and ecstatic mystic passages in which Dante tries to describe what he confesses he is unable to convey (e.g., when Dante looks into the face of God: "all'alta fantasia qui mancò possa" — "at this high moment, ability failed my capacity to describe," Paradiso, XXXIII, 142). "IN the midway of this our mortal life, I found me in a gloomy wood, astray Gone from the path direct: and e'en to tell It were no easy task, how savage wild That forest, how robust and rough its growth, Which to remember only, my dismay Renews, in bitterness not far from death.." (Dante) IN the midway of this our mortal life,I found me in a gloomy wood, astrayGone from the path direct: and e'en to tellIt were no easy task, how savage wildThat forest, how robust and rough its growth,Which to remember only, my dismayRenews, in bitterness not far from death.Yet to discourse of what there good befell,All else will I relate discover'd there.How first I enter'd it I scarce can say,Such sleepy dullness in that instant weigh'dMy senses down, when the true path I left,But when a mountain's foot I reach'd, where clos'dThe valley, that had pierc'd my heart with dread,I look'd aloft, and saw his shoulders broadAlready vested with that planet's beam,Who leads all wanderers safe through every way. Then was a little respite to the fear,That in my heart's recesses deep had lain,All of that night, so pitifully pass'd:And as a man, with difficult short breath,Forespent with toiling, 'scap'd from sea to shore,Turns to the perilous wide waste, and standsAt gaze; e'en so my spirit, that yet fail'dStruggling with terror, turn'd to view the straits,That none hath pass'd and liv'd. My weary frameAfter short pause recomforted, againI journey'd on over that lonely steep,The hinder foot still firmer. Scarce the ascentBegan, when, lo! a panther, nimble, light,And cover'd with a speckled skin, appear'd,Nor, when it saw me, vanish'd, rather stroveTo check my onward going; that ofttimesWith purpose to retrace my steps I turn'd. ? ?About Dante: ? Durante degli Alighieri, simply referred to as Dante (1265–1321), was a major Italian poet of the Middle Ages. His Divine Comedy, originally called La Comedia and later called Divina by Boccaccio, is widely considered the greatest literary work composed in the Italian language and a masterpiece of world literature. In Italy he is known as il Sommo Poeta ("the Supreme Poet") or just il Poeta. He, Petrarch and Boccaccio are also known as "the three fountains" or "the three crowns". Dante is also called the "Father of the Italian language".

Of all the myths which have come down to us from the East, and of all the creations of Western fancy and belief, the Personality of Evil has had the strongest attraction for the mind of man. The Devil is the greatest enigma that has ever con-fronted the human intelligence. So large a place has Satan taken in our imagination, and we might also say in our heart, that his expulsion therefrom, no matter what philosophy may teach us, must for ever remain an impossibility. As a character in imagi-native literature Lucifer has not his equal in heaven above or on the earth beneath. In contrast to the idea of Good, which is the more exalted in proportion to its freedom from anthropomor-phism, the idea of Evil owes to the presence of this element its chief value as a poetic theme. The discrowned archangel may have been inferior to St. Michael in military tactics, but he cer-tainly is his superior in matters literary. The fair angels—all frankness and goodness—are beyond our comprehension, but the fallen angels, with all their faults and sufferings, are kin to us. There is a legend that the Devil has always had literary aspi-rations. The German theosophist Jacob B?hme relates that when Satan was asked to explain the cause of God’s enmity to him and his consequent downfall, he replied: “I wanted to be an author.” Whether or not the Devil has ever written anything over his own signature, he has certainly helped others compose their greatest works. It is a significant fact that the greatest im-aginations have discerned an attraction in Diabolus. What would the world’s literature be if from it we eliminated Dante’s Divine Comedy, Calderón’s Marvellous Magician, Milton’s Paradise Lost, Goethe’s Faust, Byron’s Cain, Vigny’s Eloa, and Lermon-tov’s Demon? Sorry indeed would have been the plight of litera-ture without a judicious admixture of the Diabolical. Without the Devil there would simply be no literature, because without his intervention there would be no plot, and without a plot the story of the world would lose its interest. Even now, when the belief in the Devil has gone out of fashion, and when the very mention of his name, far from causing men to cross themselves, brings a smile to their faces, Satan has continued to be a puissant personage in the realm of letters. As a matter of fact, Beelzebub has perhaps received his greatest elaboration at the hands of writers who believed in him just as little as Shake-speare did in the ghost of Hamlet’s father.

Graff Angéla és Encsy Eszter élete és sorsa oly szorosan tartozik ?ssze, akár a nappal és az éjszaka – s ?k ketten éppen ennyire ellentétei is egymásnak. Komor korban t?ltik együtt gyermekéveiket, amelynek s?tétségér?l Angéla mit sem tud, s amely ?r?kre feketére festi Eszter lelkét. Angéla gondtalan áhítattal mosolyog a hajnali fénybe, mik?zben széthulló családja életük romjait menekíti, Eszter pedig tehetetlen irigységgel zokog, amiért nem láthatja szenvedni ezt az ártatlan angyalt. ?vekkel kés?bb találkoznak ismét, a kapocs kettejük k?z?tt egy férfi ? férj és szeret?. Eszter ünnepelt színészn?, mégis boldogtalan: a lelkében izzó démoni gy?l?let lassan elpusztít mindent, ami boldoggá tehetné. Angéla ?r?k gyermek, fogalma sincs a k?rül?tte munkáló gyilkos indulatokról, emészt? szenvedélyekr?l. Nem sejti, hogy akiket a legjobban szeret, háta m?g?tt megcsalják, élete f?lforgatására készülnek. Az ?z?egy szerelmi háromsz?g és egy élethosszig tartó, engesztelhetetlen bosszú kegyetlen t?rténete. Szabó Magda magával ragadó, kíméletlen regénye mé.ltán tette egy csapásra híressé és elismertté szerz?jét: t?bb mint húsz nyelvre fordították le, és máig sem veszített elementáris erejéb?l

A bájos, v?r?s hajú Répássy Rebeka szereti a magas sarkú cip?ket, a drágak?veket és a bécsi kávét. Nem szereti viszont a tenger gyüm?lcseit, a tolakodó pasikat és a felt?nést. A sors szeszélye folytán mégis egyik pillanatról a másikra az osztrák tévé képerny?jén találja magát, és a Kísérletkastély cím? valóságshow ígéretes szerepl?jeként egy ország kíséri figyelemmel minden mozdulatát. A tét Rebeka számára százezer euró, a hírnév, és váratlan ráadásként a szívfájdítóan jókép? producer, Marcus szerelme. A Bécsben dolgozó magyar lány igyekszik megállni a helyét a kereskedelmi tévék számára ismeretlen világában, ahol semmi sem az, aminek látszik: az ellenfelek barátnak álcázzák magukat, a segítség kerül? utakon jár, és még az igazi szerelem is álruhába bújik. Vajon ki mozgatja a szálakat a háttérben? Mi a szerepe az eseményekben a titokzatos újságírón?nek, Fr?ulein Lemkének? ?s vajon megtartja-e Rebeka kezdeti elhatározását, miszerint nem hajlandó szerelmeskedni a kamerák el?tt? Aki a rokonszenves Rebekához hasonlóan kedveli az osztrák f?várost, a karácsonyi hangulatot és a bécsi kávét, az kül?n?sen élvezni fogja PALOT?S PETRA izgalmakban és fordulatokban nem sz?k?lk?d? regényét.

Szeptemberben indult az ATV-n a Húzós ?t?dik évada Rónai Egonnal, és most itt van a korábbi adásokból ?sszeállított ?t?dik Húzós-k?nyv! Legalább olyan izgalmas, tanulságos és szórakoztató olvasmány, mint a korábbiak. A paletta is rendkívül színes, ?megszólal” benne csillagász, filmrendez?, író, orvosprofesszor, politikus, sportoló, színész, rádiós és televíziós m?sorvezet?, üzletember, valamint zenész. Kedves Olvasó, jó szórakozást! Bajnai Gordon: ?Ennek az országnak az egyik legnagyobb baja az, hogy a politika olyan mélységig beleásta magát az életünkbe, a barátságba, a családba, a munkahelyi kapcsolatokba, a sportba, a kultúrába, hogy a mi életünk szól a politikáról, ahelyett – ahogy egy normális országban –, hogy a politika szólna a mi életünkr?l.” Bródy János: ?…néha az az érzésem, hogy nincs is olyan nagyon messze az a birka ország, amir?l a legutóbb írtam.” Gálv?lgyi János: ?…egy kazettám eljutott Benny Hillhez, akit?l kaptam egy levelet, és kaptam harminc darab dedikált fényképet, t?bbek k?z?tt ilyet: ?Szeretett mesteremnek, Gálv?lgyi Jánosnak! Benny Hill” Kint van a szobám falán.” Gerendai Károly: ?Ma Magyarországon az már gazdag embernek számít, aki hó végén nem küszk?dik napi pénzügyi problémákkal. [...] ?n mindig is arra vágytam, hogy […] megengedhessek magamnak sok mindent… Ráadásul vitatkozom ezzel ?a pénz nem boldogít” mondással, mert nekem az a véleményem, a pénz arra van, hogy boldogítson. Az egy másik kérdés, hogy ?nmagában csak ez nem elegend? a boldogsághoz.” Gundel Takács Gábor: ?Ha az ember tudja, milyen a legkisebb pontnak lenni, és ezt nem felejti el, akkor ember tud maradni kés?bb is. […] De híresnek lenni, meg ismertnek lenni, azért az, bizonyos emberi szempontból, akár csapda is lehet. ?s akár maga alá is temetheti az embert.” Kaáli Nagy Géza: ?…a medd?ség egy betegség, egy népbetegség. [...] Ezek a gyermektelen párok kegyetlen lelkiállapotban vannak amiatt, hogy nem lehet gyerekük, szenvednek. Na, most ezekben az egyébként is küszk?d? emberekben, legyenek hív?k vagy nem hív?k, b?ntudatot ébreszteni, minimálisan szólva, nem szerencsés dolog.” Karinthy Márton: ?…életem meghatározó figurája volt apám. Olyan valaki, akivel mind szembesülni, mind harcolni, mind legy?zni, mind túlhaladni, mind egyáltalán túlélni, az mind program volt. Elég er?s egyéniség volt, ahogy mindig mondta, nemcsak a nagyapád van itt szellemében, hanem én is itt vagyok él?súlyban.” Pásztory Dóra: ?Egyszer?en idegesített, hogy van, amit nem tudok megcsinálni, és magamnak akartam bebizonyítani, hogy márpedig meg tudom csinálni. […] A hajgumizás volt ilyen… Emiatt megn?vesztettem a hajamat, hogy kikísérletezzem, ezt hogyan tudom megoldani. ?s sikerült, begumiztam, aztán levágattam. A probléma megoldódott.” Sas József: ??n fél?s vagyok, de ha fontosnak tartok valamit, akkor nem. Egyébként azok félnek igazán, akik a humortól is félnek.”

Az általános igazságok rendszerint csak okkal-móddal igazak.” Fiatal kltk versei hangzanak el itt néhány perc múlva. Fiatal kltk” ...vajon lehet-e klt más, mint fiatal Fiatalság és kltészet lényegszeren sszetartozik a dolgok rk rendjében, aki igazán fiatal, egy kissé mindig klt, és aki igazán klt, mindig fiatal marad - írta Szerb Antal 1941. december 3-án, majd két hét múlva elhangzik a rádióban is Gobbi Hilda és Szendr József kzremkdésével. Az adás nem egyedi eset volt, Szerb 1934 és 1938 kztt számos eladás anyagát állította ssze Cs. Szabó László kérésére, aki a Magyar Rádió irodalmi osztályát vezette. A jelen ktet külnlegessége abban rejlik, hogy a hagyatékban fellelt Rádióeladások dosszié anyagát kzli, a benne lév gépiratok fotójával együtt. Némely írás elzménye megjelent a Nyugat hasábjain, más jegyzet posztumusz ktetekben újabb vagy rvidebb változatban, van téma, amelyik regényben kszn vissza, de mindezek együtt elssorban az író nagyobb lélegzet alkotásainak keletkezésére világítanak rá. A rádiós tárcákban Szerb kitn elemz, stílusa magával ragadó, meglátásai, sszegzései igazi kuriózumolvasatai irodalomnak, kzéletnek, íróknak és hseiknek. A mindssze tucatnyi gépiratból is árad a szerz lenygz tudása, elemz világképe és az a szinte csak rá jellemz elegancia, ahogy az irodalmi témák kztt játszi knnyedséggel átjár. A képes melléklet regénytredéket, stílusparódiákat tartalmaz, és tovább ersíti az ismert vagy kevésbé ismert tényt, hogy Szerb Antal hagyatékában van még mit keresni, rendszerezni és kutatni.

A k?tet egy sajátos életutat bejárt embert mutat be, aki harminc év, bányában végzett munka után d?nt?tt úgy, hogy életét nagy szerelmének, a festészetnek szenteli. ?gy érezte, b?n lenne Isten adta tehetségét veszni hagyni, és nem hívni fel az emberek figyelmét az olykor rejt?zk?d?, máskor mulandó szépre rohanó világunkban. Ebben az érzésben osztozhat az album olvasója, aki végignézi Sziklai Károly festményeit és elolvassa Jenes Gyula portréját a naiv fest?r?l.

vóhely, Wekerle, zsidók a vonaton, Csévharaszt, cserevilág, május elseje, tanoncotthon, Szabad Nép-félórák, VIT, munkássors, Vica, harckocsiezred, DISZ, proli esküv, nkényes lakásfoglalás, sámlis televíziónézések, irodalmi élet, koda, hétvégi telek, panelház.Egy mélyen megélt, 20. századi magántrténelem, amelyben sokan osztoztak.

rülk, hogy úgy dntttél, belenézel a knyvembe. Tudod, ez az hely, ahol a szerzk ismert emberektl idéznek arról, hogy milyen nagyszer ez a knyv. De én ezt nem igazán szeretem. Olcsó trükknek tartom, ami csak arra jó, hogy bepalizza az embereket. Nem hiszek benne. Te ennél úgyis okosabb vagy, és szebb úgysem dlnél be. Nagyon tetszik a blúzod jól megy a knyvemhez! ELLEN DEGENERES Imádom, ahogy fogod ezt a knyvet. Látszik, hogy erre születtél Vedd meg és el se engedd! ELLEN DEGENERES Tudod, mi tetszik nekem a legjobban benned Az, hogy így egymásra találtunk. Na meg a szemed! ELLEN DEGENERES Te vagy a legkedvesebb olvasóm! Minden idk abszolút kedvence. De psszt... meg ne mondd a tbbieknek! ELLEN DEGENERES

me, egy zenéldoboz, és benne a táncospár: már halljuk is a monoton muzsikát, amelynek dallamára lassan, szertartásosan, ugyanarra a koreográfiára perdülnek-fordulnak a táncosok. Amikor a dallam lejár, egy láthatatlan kéz újra felhúzza a dobozt a kulccsal, és a férfi és a n végtelen tánca folytatódhat – a szabadulás reménye nélkül. Hiába van az arcukon mosoly, a lelkük, kiváltképpen a né, zilált; rks kzttük a feszültség, és az áldozat sebei talán sohasem gyógyulnak be. Ismers a helyzet Nem véletlenül, hiszen gyakrabban fordul el, mint gondolnánk, hogy társas kapcsolatainkban áldozattá válik az egyik fél, és helyzetébl nemhogy a kiutat nem találja, de sérült nbecsülése folytán azt sem érzékeli: ez nem természetes állapot. RADOS VIRG pszichológiai témájú regénye azt boncolgatja, hogy milyen mélységekig süllyedhet a férfi és n kztti kapcsolat, és trténete lapjain kibomlanak a bántalmazás lélektanának súlyos titkai. A szép és intelligens, ám a szíve mélyén súlyos nbizalomhiánnyal küszkd Kárpáti Anna ügyetlenül csetlik-botlik a partnerkapcsolatok világában. Már-már feladja a társkeresést, amikor találkozik Ferkóval. Eleinte minden szép és jó, de egy napon robban a bomba. Ferkóról kiderül, hogy korántsem az a kedves, szeretetteljes férfi, akinek addig mutatta magát, hanem rideg, goromba, erszakos ember. Szinte nap mint nap szóval és tettel, lelkileg és fizikailag bántalmazza Annát. mégsem tud hátat fordítani neki, ellenkezleg: egyre mélyebbre merül a kapcsolatba, remélve, hogy a férfi megváltozik a kedvéért. Van-e kiút ebbl az rdgi krbl Mi minden trténik Annával, amíg ráébred: saját testi és lelki épsége érdekében ki kell lépnie az életét megkeserít, egészségtelen viszonyból Vajon sikerül-e neki Mi, olvasóként végigkísérhetjük a táncát”; tanúi lehetünk, ahogyan – az t megillet támogatással – sikerül megtalálnia nmagát… A mben a trténet és a szereplk is kitaláltak. Bármilyen hasonlóság valóságos eseményekkel vagy személyekkel csupán a véletlen mve.

Talán majd karácsonykor (O`Neil testvérek 3.)

Júlia 622. - Arcpirító ajánlat

Szívességb?l szerelem

Falling Kingdoms – Királyok harca

Summer: Kezd?dj?n a vadászat!

Amikor ?sszeütk?ztünk