购物车
个人中心
lumin?, ?ncet
￥24.44
C?t?lin Ghi?? este unul dintre cei mai serio?i, mai informa?i ?i mai inspira?i cercet?tori care se afirm? ?n comparatistica literar? ?i cultural? de la noi. Neotematismul s?u este unul atent la diferen?e – ?i ?n primul r?nd la diferen?a estetic? –, reticent fa?? de exploatarea ideologizant? a literaturii. Cartea de fa?? ??i acoper? tema cu mare grij?, cu acribie filologic? ?i teoretic?, dar o ?i dep??e?te uneori prin implica?ii nea?teptate ?i prin considera?ii de ansamblu. ?mi place ?n mod deosebit luciditatea autocritic? a autorului, ?n care v?d reflexul moral al modestiei ?i, ?n acela?i timp, orgoliul justificat al competen?ei profesionale“. – Mircea Martin
Inima dat? la maximum
￥16.27
gata! Mito? Micleu?anu (n. 1972), pictor, scriitor, muzician. Cofondator al proiectului ?Planeta Moldova“.
Share! Cum am ?nv??at din social media s?-i iubesc din nou pe rom?ni
￥57.14
O radiografie hermeneutic? a unor c?r?i-eveniment ce au v?zut lumina tiparului ?n perioada postdecembrist?, accentul fiind pus pe autorii interzi?i sub dictatur?, precum ?i pe c?r?ile poe?ilor ce devin, f?r? voia lor, o rara avis ?n societatea de tranzi?ie. Cartea se adreseaz? elevilor, studen?ilor, precum ?i publicului larg de cititori.
101 poeme
￥24.44
Prin u?ile l?sate vrai?teDe cei ce nu se mai ?ntorcPrin pere?ii pe care i?i zg?riar?ViseleD? buzna glasul mul?imiiCare se zbateDeja prins? ?ntre fireleIscusitei urzeli a paianjenilorPoliticiThrough the wide-open doorsBy those who never returnThrough the walls on which they’d scratchedTheir dreamsThe voice barges through from a crowdWhich is strugglingAlreadz trappedIn the skillfullz/woven webOf the spiders of politics
Capcana de piatr?
￥40.79
Sonetul contondentCelor doi / poe?i de mare soi...(Istrate ?i Murgeanu)Visam c? Marea-?i p?r?sea ghioculCu-al s?u tumult de valuri euxine?i, h?t-departe-n zonele alpine,Ca-n Cretaceu, ??i reg?sise locul...Priveam de-acuma fascinat la joculDe valuri ?n?esate de jivineDin vremuri disp?rute, care-n fine,??i ?ncercau, o dat?-n plus, norocul.Sim?eam o dulce binecuv?ntareC?-n groapa euxinic? ad?nc?O Mare Neagr? nu exist? ?nc?,Nici Casa Scriitorilor la mare;Nici doi poe?i cu barb?, bur?i ?i plete,S?-n?ire contondentele sonete.
A visszakapott élet
￥57.31
Ninge ?n martieNinge ?ntr-un hornDin care iese fumNinge tot mai densCople?itor?i ?ntoarce fumul din drum?l preseaz? ?n horn ca-ntr-un teasc?l ?ndeas? la loc ?n c?rbuniAstup? flac?raRea?az? focul ?nMiezul ?nsu?i al P?m?ntului.
O precizie cu adev?rat ?nsp?im?nt?toare
￥24.44
Nu cred c trebuie s interpretm altfel referirile lui Clinescu la vechimea poporului romn dect ca o proiecie mitic a unor date istorice i, mai ales, a unor intuiii i ambiii personale. Dar chiar i aa, aceste idei meritau s fie formulate i ncarnate n imagini, aceste pagini meritau s fie scrise, fie i numai pentru clipele de reverie istoric i de mobilizare afectiv pe care ni le produc, pentru ficiunile verosimile pe care ni le propun cu atta trie i n care suntem liberi s credem cu propria noastr trie ca ntr-un alt posibil destin.“ – Mircea Martin
Dincolo de bine ?i de r?u
￥46.36
Schlesak l combin pe Bakunin cu Marx i era sedus de modelul politic iugoslav. “Teoria tnrului Marx (preluat de la Hegel): realizarea i autorealizarea.“ Dictatura i aprea nc umana, aproape de o forma de realitate i de trirea autentic. Libertatea occidental ar fi creat doar un context amorf. n acest inacceptabil context, nu caut o ieire practic, optnd pentru una teoretic, teoria fiind suficient siei i dizlocnd tot restul. “Nu de soluii, ci de utopii, de ieiri, de asta avem nevoie.“ (dec. 1971) epeneag nu gndea diferit. i el definea contextul social i politic n termeni identici. Accepta i modelul iugoslav. i gsea calitatea de a fi joncional. “Iugoslavia poate juca rolul de punct de contact.“ Nu degeaba se spune: Historia magistr vitae! Istoria (realitatea, contextul) dicteaz modurile de a gndi, prea puin retrospectiv, vag proiectiv, ntr-un prezent tranzitoriu, amorf i (n)formal. La 12 august 1973, urma modelul ceh, “opoziie pe fa“ i-i schia corespondentului su un plan de colaborare.“Un eseu incitant despre unul dintre cei mai importani scriitori romni de expresie germana, stabilii n Italia.
Elegii parisiene
￥46.36
Vrnd s fac un dar poeilor romni – de la care n tineree am primit inestimabile daruri, Nichita, Cezar, Grigore – am ndrznit o versiune romneasc a intraductibilelor i abstruselor poeme rilkeene. Mostre supreme ale unui discurs poetic somnambulic, desfidnd nu numai logica i sintaxa curent dar i cea poetic, aceste Elegii… sunt, cred eu, un vrf dac nu un monument al spiritualitii moderne europene. Sunt fericit ca limba romn a strmoilor mei i a marilor poei romni a primit i a putut cuprinde arta poetului austriac, ce se clatin i cuvnt ntr-un aer de o tensiune insuportabil, ntre Pindar i Holderlin, un monument de vrf inegalabil, cu siguran, al creaiei europene.“ (Nicolae Breban)
Un deceniu de literatur? rom?n?
￥77.31
Drept cadru general al discu?iei noastre propun o poetic? a traducerii. Dup? p?rerea mea, aceast? disciplin? – al c?rei teritoriu ?nc?lca (ba chiar ??nc?leca“) domeniile lingvisticii teoretice ?i aplicate, teoriei literaturii ?i crea?iei literare – se pliaz? pe modelul actului comunic?rii. Dup? cum se ?tie, actul respectiv implic? un produc?tor de mesaje, mesajul sau textul produs ?i un receptor sau lector (care arareori e unul cu totul pasiv; cel mai adesea el exercit? func?ia de interpret al mesajului ori textului).S? observ?m acum c? procesul traducerii este compus de fapt din dou? acte de comunicare ?nl?n?uite, dintre care primul se desf??oara ?n spa?iul limbii ?i culturii de plecare, adica al Limbii sursa, iar cel?lalt ?n sfera limbii ?i culturii de destina?ie, altfel spus a Limbii ?int?. Traduc?torul reprezint? veriga de leg?tura dintre cele dou? segmente, c?ci lui ?i incumb? at?t lectura ?i interpretarea textului surs?, c?t ?i producerea textului ?int?.
10.32.
￥34.25
A Dublinban nevelkedett John Kavanagh vékony dongájú k?ly?k volt, akit az iskolában rendszeresen kínoztak és vertek a társai. Miután tinédzserként egyszer ?sszeverték az utcán, mert próbált egy járókel? védelmére kelni, úgy d?nt?tt, megtanulja megvédeni magát. Nem sokkal kés?bb már sportolókat edzett egy apró pajtában, és megszervezte ?rország els? kevert harcm?vészeti rendezvényeit. Aztán egy napon egy pimasz k?ly?k sétált be az edz?termébe. Conor McGregornak hívták. Az ír fiú a semmib?l érkezett, és néhány év alatt a világ egyik legismertebb sportolója lett… Két súlycsoportban is világbajnoki címet szerzett… Ma már egymilliárd forintért száll ketrecbe, és felkerült a világ legjobban keres? sportolóinak százas listájára… Szórakoztató stílusával, hipszter külsejével igazi médiasztár lett, és arra készül, hogy meccseivel futballstadionokat t?lt meg…Ebben a k?nyvben John Kavanagh két leny?g?z? élett?rténetet mesél el: a sajátját és McGregorét, mik?zben végigk?veti az MMA robbanásszer? elterjedését az egész világon. Kavanagh a ?Gy?zz vagy tanulj!” mottót a zászlajára t?zve már nemcsak a világ egyik legelismertebb trénere, hanem képvisel?je egy eszmének, amelynek lényege a kitartás, és a pozitív világszemlélet. Mert mik?zben ott állt az egész világ csodálatát kivívó McGregor mellett a legnehezebb pillanatokban és legnagyobb diadalok perceiben is, megtanulta, mit jelent a becsvágy, a fegyelem, a csalódás – mit jelent beteljesíteni valakinek az álmait. "Mindenkinek, aki tudni szeretné, hogyan k?vesse az álmait – egészen a célig." – Tony Parsons"Vannak emberek, akik képesek a feje tetejére állítani a világot. John Kavanagh és Conor McGregor ilyenek." – S. Kovács ?dám A szerz?r?lJohn Kavanagh, a Straight Blast Gym ?rország vezet?je, a világ egyik leghíresebb kevert harcm?vészeti edz?je. Versenyz?i k?z?tt találjuk a UFC pehely- és k?nny?súlyú bajnokát, Conor McGregort.
Egy bolond száz bajt csinál
￥14.39
A Buenos Aires-i h?ségben olvad a jégpáncél, amelybe évekkel ezel?tt zártam magam szégyenemben, amiért már nem vagyok fiatal… ?jjel-nappal tangózom! A testemen rég nem látott izmok rajzolódnak ki újra, az arcomról elt?nik a keménység, amellyel egész életemben azt üzentem a világnak, hogy er?s vagyok. Ha egyszer?bben akarnám kifejezni, amit érzek, azt mondanám: itt boldog vagyok! Megengedem magamnak, amit azel?tt soha: k?vetem a férfit, megadóan és feltétel nélkül. Táncolok, érzek, azaz élek! Pár hét alatt fokozatosan hántotta le rólam a rétegeket ez a város. Eleinte csak a h?ség: levettem zárt, hosszú ujjú ruhámat, és felvettem egy ujjatlan, mélyen dekoltáltat. Majd j?tt a meglepetés, hogy tetszem – így, ahogy vagyok! Bátran érezhetem magam megint szépnek, amir?l otthon már leszoktam. Túl az ?tvenen, ujjatlan ruhában, szarkalábakkal a szemem alatt. Ezen a helyen N? vagyok a férfiak szemének tükrében. Buenos Airesben az élet újra felkért egy táncra… ?desanyám k?nyvtáros volt egy vidéki kisvárosban, és iskola után sokat vártam rá a munkahelyén. Egyszer elhatároztam, hogy a teljes gyerekk?nyvtárat végigolvasom, válogatás nélkül. A pár év alatt aztán alaposan ?sszen?ttünk, a k?nyvek és én. Talán nem véletlen, hogy végül magam is az írást választottam hivatásul. 2011-ben végigjártam az El Caminót, ami új fejezetet nyitott az életemben. Egy másik, boldogabb élet kapuja tárult ki el?ttem, amely tele van csodával. Igaz t?rténeteimmel szeretném másoknak is megmutatni, hogy igenis lehet ezt másképpen is…
V?r?s bet?kkel
￥68.83
Aki a s?tétség éveit elfelejti, nem érdemli meg azt a napot, amely ma rásüt. Egy fájón búgó hang valahonnan az ?gb?l. A szívre helyezett parázs perg? hamuja. Akinek lábánál a tenger álmodott. Diz?z és nemzeti intézmény: Karády Katalin. Olyan gyémántragyogású csillag volt, amit itthon és a halált süv?lt? orosz hómez?n ugyanúgy látni lehetett. Mert a legszebb csók volt, amit meg nem adott az élet. ?gve dobták el, mert mindig izzott valami jéghideg forrósággal. Nem volt jó színészn?, csupán elhitet? színészn? volt. Sz?gletes mozgású, tündéri trampli. Mégis talán maga Ady Endre is beleszeretett volna. Dalaival az emberek szívét csókolta meg, hogy tovább tudjanak dobogni... A háta volt zseniális, ahogy elmenni tudott. Elvitte vállán az id?t, a filmjeit, a legendáját... Az ítéletet, a rá mért titokzatos büntetést kutatta, a Labirintus bejáratát. A b?n?s n?, aki elkárhozni nem tud, s ezért a férfiak végzetévé lesz. De ez a végzet mindig k?z?s. Elment, elrohant, mert elégett a szíve. Játszott a t?rténelemmel, játszott és énekelt. Majd odahagyott huszonvalahány filmet, sikert, álmokat, s egy elveszített háborút. ?tkelt az óceánon, hogy kalaposn? legyen. Ne kérdezd, ki voltam, / A csókodat én akartam, / ha majd egyszer megsokalltad, / azt mondom agy?!" Lehullott a parázs a hamvadó cigarettavégr?l. Végigszívták. ? vissza sem nézett, és nem mondhatta senki, hogy AGY?. (Mihalicza Tamás, 1990)
A magyar népi mozgalom t?rténete
￥57.31
Márton László új regénye, A mi kis k?ztársaságunk a t?kéletes állam megalapításának groteszk-tragikus kísérletét jeleníti meg. 1944 végén, amikor a felszabadító és egyben megszálló szovjet csapatok megérkeztek a Viharsarokba, az ott él? agrárproletárok létrehozták a saját kis k?ztársaságukat. A regényben a t?rténelmi tények és az írói képzelet t?rténetei keverednek – a keser? szatírában tegnapi-mai ?nmagunkra ismerhetünk és saját kisszer?ségünk?n nevethetünk.
Ultima vr?jitoare din Transilvania. Vol. 2 - Mathias
￥40.79
Aer ?n iarb? este o poezie a ciclicit??ii. Anotimpuri ?i anotimpuri ale inimii. Toposuri ?i loca?uri ale refugiului ?n bucurii simple. Regenerarea prin elemente g?site ?n col?urile altor inimi. O poezie filmic?. O dinamic? cinematic? a cuvintelor ?i a surprizelor prinse de suflet ?i redate ?n pixelii colora?i ai fericirilor nea?teptate. Aer ?n iarb? este ?i ?n ?note de mare“ ?i ?n ?prim?vara la cheie“ un ciclu care mimeaz? numai aparent dicteul automat. Aer ?n iarb? este momentul c?nd treci pe strad? ?i scapi de lume, este spa?iul gol dintre cuvintele care ??i rostesc via?a ca s? dea propulsie maxim?.?Cu totul remarcabil? este, ?n poemele lui Mihai Vieru, capacitatea autorului de a descoperi, ?n spatele spectacolului cotidian, prezen?a miraculosului, a misterului, c?teodat? feeric, alt?dat? terifiant. Poetul e un spirit fantast, ?nzestrat cu ni?te antene extrem de sensibile la partea de umbr? a existen?ei, ?i un vizionar apt s? surprind? spectacularul banalului ?i s? transforme, a?a cum ??i dorea pe vremuri Rimbaud, o fabric? oarecare ?ntr-o moschee.“ (Octavian Soviany)
Acluofobia. Zece povestiri macabre
￥40.79
Riduri deschide colec?ia ?Falanga basarabean?“ (coordonator Dumitru Crudu). Un volum al tinere?ii vitaliste care ?ncepe s? se obi?nuiasc? treptat ?i sigur cu ridurile societ??ii cu o speran?? de via?? din ce ?n ce mai exact stabilit?. Un volum de versuri care sfideaz? moartea prin chiar urmele pe care le las? ?n urm?, ca ni?te tatuaje, amintirea poeziei vie?ii celor dragi.
Cercul de camfor
￥32.62
ficiune nseamn poate c.poate c o gaur de vierme este i existena uman.mcar pentru c omul o resimte ca parcurs, mai rapid dect ar fi de dorit, dintr-o zon necunoscut n alta la fel de necunoscut.poate c ntr-o gaur de vierme prezentul e singurul timp posibil.ce este prezentul fr contiin nimic.contiina o amprent de identificare pe care sinele o numete eu, iar ceilali el.criminalitii presar peste amprente un praf, o substan destinat scoaterii lor n relief. poezia lucreaz i ea cu asemenea prafuri, limbajul expresiv sau alte trucuri.trebuie s se poat i altfel.personajul volumului gaura de vierme transfer materialul livrat de contiin printr-un loc ngust, o fant. timpul prezent din gaura de vierme: oameni, lucruri i ntmplri la care, din motivele lui, eu nu a renunat, care sunt vii, active.trecerea prin fant presupune comprimare i tensiune i totui proba trecerii trebuie s fie firescul, normalitatea spunerii. exist un punct unde sunetul nu e alterat de efectele distanei n timp sau spaiu.ce spunem firesc poate fi important, poate interesa cel puin.“ – g.g.
Povestiri v?n?tore?ti din vremea lui Neagoe Basarab
￥40.79
Irene Matoko, rom?nc? cu tat? congolez, scrie cu lacrimi ?n ochi ?i cu durere ?n suflet. Scurta sa relatare ne impresioneaz? profund ?i ne face s? ne ?ntreb?m cum este posibil ca, ?n secolul XXI, s? persiste ?n sufletele unor oameni ura de ras? ?i prejudec??ile ?n fa?a tr?s?turilor fizice native ale semenilor no?tri.Din p?cate, profesori ?i colegi, persoane la care ne-am a?tepta cel mai pu?in s? prigoneasc? o fiin?? uman? pentru simplul fapt c? are pielea de alt? culoare, ac?ioneaz? brutal ?i inuman ?mpotriva unor copii nevinova?i.Citi?i cartea aceasta ?i pl?nge?i. Citi?i cartea aceasta ?i privi?i-v? ?n oglind?. Citi?i aceast? carte ?i aminti?i-v? de cele dou? porunci ale lui Isus: iube?te-l cu toat? fiin?a pe Dumnezeu (acesta, care a creat rasele umane) ?i iube?te-l pe semenul t?u ca pe tine ?nsu?i.Chiar dac? semenul t?u are alt? culoare.
Pisicile r?zboinice. Cartea I - ?n inima p?durii
￥32.62
O s m tii de undeva e ca o matrioc din ppui de sticl, cu care umbli c-un fel de team, s nu le scapi i s se strice, dar apas fr fric, intr, trage, privete-le, studiaz-le, citete – au trecut prin multe, au rezistat n lumea real i au s reziste i-n varianta lor hrtioas. (…) Dup ce-o s citeti cartea ei de debut, o s exclami precum o tenismen care tocmai a ctigat un turneu foarte important – WOW! – i de aici ncolo o s tii exact de unde o cunoti.“ – Mihail Vakulovski Scrisul acestei femei frumoase din toate unghiurile de vedere i de simire nu se savureaz. Se muc, se mestec, se-nghite drag. E dulce i te ustur. Incantaie amanic este aceasta, nu scriitur. Vrjitorie curat creia n-ai cu ce s vrei s i te sustragi. Curgi cu ea, te-amesteci i te umpli de bun mireasm. Pentru c ea e bun i se d. Pentru c ea e att de bun nct te restituie ie-i. Cuvinte-flori-de-cmp care nu se adun-n mnuchiuri, ci se rsfir-n… poeme. L-am auzit pe Iulian Tnase zicnd c-aa se cheam povetile-poeme. ndat m-am gndit la Petronela, c-o tiu de undeva, din miezul nestricat al lumii, din timpurile-n care nu i se despriser apele i nici vntoasele n asta i cealalt. Pe cnd aveam noi ochi muli de heruvimi i aripi ase de serafimi.“ – Ana Barton Scrie cu pasiune, tie s rite, s-i transforme experiena de via n poeme. Este recognoscibil i nu plictisete. Petronela Rotar are toate ansele unei traiectorii literare memorabile.“ – Alexandru Petria
A fattyú
￥67.20
A New York Times bestseller életrajzírójának, J. Randy Taraborrellinek minden részletet felvillantó, briliánsan megírt k?tete nem egyszer?en a legsikeresebb popsztárok egyikének, Beyoncénak az életrajza. Bepillantás egy olyan világba, ahová szinte mindenki vágyik, de csak nagyon kevesen juthatnak el; az amerikai show-business világába. A végtelenül tehetséges Beyoncé Knowles már nyolcéves korában ebben a világban él, gyerek szépségversenyek és tehetségkutató vetélked?k résztvev?je. Egy pillanatra sem szakad el a színpadtól, és tizenhat évesen a Destiny's Child énekeseként már világsztár. Ontja a slágereket, 2014-ben a Forbes magazin szerint a világ leggazdagabb és legkeresettebb sztárja, az ? fényképével jelenik meg a híres Time magazin. Ez a k?nyv megmutatja a sikereket, de az emberfeletti er?feszítést is, az ?r?k?s harcot az érvényesülésért, az áskálódásokat, pletykákat; beszámol viharos és vad szerelmér?l a híres rapperrel, Jay-Z-vel, a csalódásokról és a meghatározó pillanatokról. ?s mik?zben olvassuk ezt a nyílt, olykor szívszorító, olykor felemel? beszámolót, ?r?kre megváltozik a véleményünk Beyoncéról és a távoli és csillogó show-businessr?l. A szerz?r?l J. Randy Taraborrelli a New York Times bestseller szerz?je, írt már k?nyvet Michael Jacksonról, Marilyn Monroe-ról, Madonnáról, és a Kennedy famíliáról is. K?ztiszteletben álló író, újságíró, a szórakoztatóipar jó nev? és állandó szerepl?je, és jó néhány televízióm?sor, k?ztük a Today, a Good Morning America, a CBS This Morning, az Entertainment Tonight és a CNN Headline News s?r?n felt?n? vendégszerepl?je.
Csontbrigád
￥14.39
T?bb mint egy év tel el azóta, hogy hazaértem. Akik kívülr?l néznek, aligha észlelnek kül?n?sebb változást. De nekem már csak k?d?sen rémlik egy n?, aki egykor én voltam, aki mindig felhúzva tartotta a vállát a feszültségt?l, mert másoknak akart megfelelni. Két hónappal hazatértem után eladtam elegáns, nagypolgári lakásomat, és bek?lt?ztem egy kisebbe, szerényebbe. Az autómat lecseréltem egy olcsóbb, alacsonyabb fogyasztásúra. Az addig igénybe vett szolgáltatások nagy részét lemondtam, megváltam a k?ltséges biztosítások t?bbségét?l, a giga-csomagoktól, az ilyen-olyan el?fizetésekt?l, és egy lényegesen egyszer?bb életvitelre rendezkedtem be. A ruháimat is kiválogattam, a felesleget elajándékoztam vagy áruba bocsátottam. Az maradt csak meg, és mindenb?l csak annyi, amire valóban szükségem van. Olykor gyertyával világítok, órákig bámulom, hogyan táncol a láng a s?tétben. Vagy ücs?rg?k a teraszon, és nézem az égboltot, amelynek addig ismeretlen szépségeit az ?ton fedeztem csak fel… Amíg ezt a boldogságot nem éltem át, elképzelni sem tudtam, hogy egyszer úgy fogom gondolni: ha mindenemet elveszíteném, akkor is maradna egy csomó dolog, ami boldoggá tesz. Látom a k?rnyezetemben él?ket, amint fáradtan hajszolnak valamit, amit már megnevezni sem tudok, annyira távolinak t?nik, hogy magam is így éltem. Nem tehetek t?bbet értük, mint hogy elmondom a magam t?rténetét, amely így kezd?dik: van esély! Csak a békességnek el?bb helyet kell készíteni, kell egy nagytakarítás. Amíg a beidegz?dések, el?ítéletek foglalják a helyet, addig a cs?nd nem ver tanyát odabent. Pedig ahhoz, hogy meghalljam a saját hangomat, cs?ndre volt szükség. Ilyen az életem a Camino után.
