Nu ?tiu c?nd au trecut 15 ani. ?n mai 2000 nu m-am g?ndit o clip? unde voi fi peste 15 ani, ?tiam c? voi face acest ziar, dac? m? va ?ine Dumnezeu ?n via??, ?nc? un an, doi, zece, dar nu m-am v?zut o clip? m?car peste un num?r at?t de mare de ani. Pentru o publica?ie, de orice fel, 15 ani ?nseamn? enorm, aproape istorie, mai ales c?nd traverseaz? vremuri de criz?, cu fluctua?ii economice uria?e, cu schimb?ri politice care pot pune cap?t ?i celui mai minunat proiect.

Verne egyik legsikerültebb és legnépszer?bb regénye, melyet mindenféle m?fajban újra és újra feldolgoznak. A lebilincsel? t?rténet mindenki fantáziáját megmozgatja, a siker garantált. Pedig már szinte a legapróbb gyerekekt?l a feln?ttekig mindenki tudja, mi t?rténik: Phileas Fogg úr – az el?kel? londoni Reform Club tagja – vállalkozik arra, hogy fogadásból 80 nap alatt k?rül utazza a F?ldet. A regény mégis olyan fordulatos, annyi mulatságos meglepetést tartogat, Verne olyan találóan jellemzi szerepl?it, hogy az olvasók újra és újra megjutalmazzák magukat a k?tet élményével. Nem csoda, hisz Phileas Fogg és Passepartout fantasztikus kalandokkal teli világ k?rüli útja sohasem pontosan ugyanúgy zajlik.

"Reportajele din aceast? carte vorbesc despre aspecte din istoria recent?, cum ar fi migra?ia, corup?ia, via?a ?n penitenciare sau problemele minorit??ilor, ?nchiderea spitalelor sau stresul care schimb? vie?i, crizele din s?n?tate, pove?ti ale unor oameni obi?nui?i, care fac lucruri speciale. Reg?sim, ?ns?, ?i pove?ti de demult, cum e cazul reportajelor despre lupt?torii anticomuni?ti din mun?i, despre tezaurul de la Pietroasele sau istoriile din satele s?se?ti. Reportajele surprind realit??i dintr-o Rom?nie aflat? ?n continu? schimbare, cu enorme discrepan?e. Sunt ca o fotografie a realit??ii. Cine le cite?te afl? cum se tr?ia sau cum se tr?ie?te ?n anumite locuri. Cum se schimb? sau de ce nu se schimb? lucrurile ?i mentalit??ile. Cartea cuprinde 30 de reportaje publicate ?n revista Dilema veche, dar ?i adapt?ri dup? reportaje sau documentare radio difuzate la Europa FM ?i Radio Rom?nia Actualit??i. Reportajul e un gen mai rar ?nt?lnit ast?zi ?n presa din Rom?nia. Dar asta nu se ?nt?mpl? din cauza lipsei de interes a publicului, ci din pricina lipsei de bani ?i de investi?ii ?ntr-o pres? de calitate. De fiecare dat? c?nd totu?i apar reportaje bine f?cute, se constat? c? publicul le urm?re?te cu interes, tot a?a cum urm?re?te reportajele ?i documentarele oferite de televiziunile str?ine. Asta fiindc? oamenii au nevoie de pove?ti. Un reportaj bine f?cut este de fapt o poveste adev?rat?. P?n? la urm?, ?i aceast? carte este o carte cu pove?ti adev?rate." (Liliana Nicolae)

E textul pe baza cruia am fcut spectacolul Habemus bebe, n primvara lui 2014, mpreun cu soul meu, regizorul Robert Blan. Iniial nu-l voiam publicat, apoi m-am rzgndit, publicarea i d o via textului pe care scena nu i-o poate da (i invers cred c e la fel de valabil). Non Stress Test va fi un poem mai lung, pe o tem care nu a fost i nici nu este la mod: maternitatea. E nsoit i de un set de fotografii, sper s fie o carte mito. i de data asta m-am jucat cu limitele genului: o variant a textului a aprut deja n traducere (n bulgar i n maghiar) ca text de teatru”. (Elena Vldreanu)

The Jungle Book (1894) is a collection of stories written by Rudyard Kipling.The tales in the book (and also those in The Second Jungle Book which followed in 1895, and which includes five further stories about Mowgli) are fables, using animals in an anthropomorphic manner to give moral lessons. The verses of The Law of the Jungle, for example, lay down rules for the safety of individuals, families and communities. Kipling put in them nearly everything he knew or "heard or dreamed about the Indian jungle."

Ap?rut ?n 1897 ?i tradus pentru prima dat? ?n limba rom?n?, romanul Zile ?i nop?i ??i are r?d?cinile ?n experien?a de soldat a lui Jarry ?nsu?i. Conflictul dintre o inteligen?? aleas? ?i abrutizanta disciplin? militar?, absurdul ?i grotescul caz?rmilor ?i al spitalelor militare se ?mbin? aici cu evocarea fratelui absent – un adev?rat dublu al eroului -, pasiunea pentru heraldic? sau deliciile unui dezm?? ha?i?in. Satira, de care nu scap? nici lumea militar?, nici cea intelectual-artistic?, se las? atenuat? de lirism ?i jocuri de limbaj. Iar ?ntr-unul dintre capitole ??i face apari?ia chiar ?i conceptul de patafizic?.

Ki ne vágyna rá, hogy szeressék, elfogadják és megbecsüljék? Ki ne tenne meg bármit ezekért az értékekért? Bels? Nóra új k?nyve Utak egymáshoz cím? el?z? munkájának folytatása egy teljesen új néz?pontból: a k?nyv a ?szeret?” fogalmáról, lelki és párkapcsolati jelent?ségér?l szól. A k?nyv egyik állítása, hogy ha megismerjük és elfogadjuk a szeret?i viszonyrendszer m?k?dését, talán még élni is tudunk benne. Hiszen van úgy, hogy már nincsen út egymáshoz, hogy eltévedtünk, vagy már nem is keressük azt az utat, csak egy másikat, hogy ?sszet?rt életünk, lelkivilágunk mozaikjait újból egybeillesszük… Intimitás, érzelmek, lelki k?zelség: a hosszú távú kapcsolatokban gyakran nem éppen ezek halnak el? Pedig nélkülük szinte biztos az unalom, a megszokottság monotóniája és a boldogtalan hétk?znapok. Ilyenkor léphet be ?az a bizonyos harmadik”. A szerz? anélkül beszél a szeret?r?l, hogy pálcát t?rne f?l?tte, és inkább azt igyekszik feltárni, párkapcsolataink mely szakaszában bukkanhat fel, és milyen típusú hiányokra lehet gyógyír. Azt sem mellékes tudni, mikor szinte szükségszer?ség a megjelenése, milyen jelekb?l k?vetkeztethetünk egy ?harmadik” jelenlétére, mikor rombol, és mely esetekben lehet akár épít? a szeret?sdi.

Mit jelent az, hogy széls?jobboldal? Kikkel szimpatizálnak és mit képviselnek az újhungaristák? Mit jelképez a 88-as szám? Miféle ideológia áll a széls?jobboldali irányzatok hátterében? Mikor és miért válnak sikeressé a radikálisok? K?tetünk ezeken a kérdéseken kívül arra is választ ad, hogy melyek voltak a magyar széls?jobboldali mozgalmak megszületésének hazai el?zményei, külf?ldi szellemi el?képei és testvérmozgalmai. Mindemellett rávilágít a széls?jobboldaliság kritériumaira az irányzat 1919-es születését?l napjainkig, és feltárja a széls?jobboldali szubkultúrák változatos, markáns ismertet?jegyeit. A Jobbik és a Magyar Gárda tevékenységéig ível? áttekintés azt is megmutatja, milyen sokszín? jelenség a magyarországi széls?jobboldal, pontosabban az a radikális politikai mozgalmakat t?m?rít? gy?jt?fogalom, amelyet ma így szokás nevezni. A szerz?, PAKSA RUDOLF 1981-ben született Ajkán, az ELTE-n doktorált t?rténelemb?l és 2009 októberét?l az MTA T?rténettudományi Intézetének a munkatársa. ?rdekl?dési területe a modern kori magyar t?rténelem; kutatásai súlypontja a 19–20. századi historiográfia, a régi E?tv?s Collegium, valamint a Horthy-kori széls?jobboldali irányzatok.

T?bb mint egy év tel el azóta, hogy hazaértem. Akik kívülr?l néznek, aligha észlelnek kül?n?sebb változást. De nekem már csak k?d?sen rémlik egy n?, aki egykor én voltam, aki mindig felhúzva tartotta a vállát a feszültségt?l, mert másoknak akart megfelelni. Két hónappal hazatértem után eladtam elegáns, nagypolgári lakásomat, és bek?lt?ztem egy kisebbe, szerényebbe. Az autómat lecseréltem egy olcsóbb, alacsonyabb fogyasztásúra. Az addig igénybe vett szolgáltatások nagy részét lemondtam, megváltam a k?ltséges biztosítások t?bbségét?l, a giga-csomagoktól, az ilyen-olyan el?fizetésekt?l, és egy lényegesen egyszer?bb életvitelre rendezkedtem be. A ruháimat is kiválogattam, a felesleget elajándékoztam vagy áruba bocsátottam. Az maradt csak meg, és mindenb?l csak annyi, amire valóban szükségem van. Olykor gyertyával világítok, órákig bámulom, hogyan táncol a láng a s?tétben. Vagy ücs?rg?k a teraszon, és nézem az égboltot, amelynek addig ismeretlen szépségeit az ?ton fedeztem csak fel… Amíg ezt a boldogságot nem éltem át, elképzelni sem tudtam, hogy egyszer úgy fogom gondolni: ha mindenemet elveszíteném, akkor is maradna egy csomó dolog, ami boldoggá tesz. Látom a k?rnyezetemben él?ket, amint fáradtan hajszolnak valamit, amit már megnevezni sem tudok, annyira távolinak t?nik, hogy magam is így éltem. Nem tehetek t?bbet értük, mint hogy elmondom a magam t?rténetét, amely így kezd?dik: van esély! Csak a békességnek el?bb helyet kell készíteni, kell egy nagytakarítás. Amíg a beidegz?dések, el?ítéletek foglalják a helyet, addig a cs?nd nem ver tanyát odabent. Pedig ahhoz, hogy meghalljam a saját hangomat, cs?ndre volt szükség. Ilyen az életem a Camino után.

Un preot militant pentru drepturile imigran?ilor pare s???i fi ucis so?ia ?i apoi s? se fi ?mpu?cat. Un str?in pare s? fi murit ?ntr?un banal accident rutier. Dar anchetatorii din subordinea inspectorului Alex Recht trebuie s? vad? dincolo de aparen?ele ?n?el?toare ?i, pe fundalul sumbru al iernii suedeze, s? reconstituie un puzzle al dramelor sociale ?i familiale care au condus la crime. Intriga detectivistic? se ?mplete?te cu analiza psihologic? ?i thrillerul, iar rezultatul este o carte captivant? care a impus?o pe Kristina Ohlsson printre cei mai importan?i autori din literatur? poli?ist? scandinav?.

UNGV?RY KRISZTI?N és TABAJDI G?BOR rendhagyó útikalauza a 20. század politikai diktatúrái és legmegrázóbb t?rténelmi eseményei mentén veszi lajstromba Budapest emlékeit. A szerz?páros olyan f?városi helyszíneket mutat be olvasóinak, amelyek jobbára ismeretlenek a turisták el?tt, a városlakók számára pedig már a félmúlt homályába vesznek. A fiatal kutatók budapesti sétáin feltárulnak az 1919-es Tanácsk?ztársaság és az azt k?vet? fehérterror, a német megszállás, a nyilas rémuralom és a zsidóüld?zés, a világháborús f?város, a szovjet megszállás és a Rákosi-diktatúra, az 1956-os forradalom és szabadságharc, végül a Kádár-korszak elfeledett vagy épp szándékosan titokban tartott t?rténeti helyszínei és emlékhelyei. Az egyes t?rténelmi eseményekhez k?thet? szobrok és m?emlékek kapcsán a szerz?k múlt és jelen emlékezetpolitikai t?rekvéseit is áttekintik. A t?rténészpáros kíméletlen és fájdalmas ?szinteséggel mutat rá: a múlt századi véres diktatúrák emlékei jel?letlenül bár, de ma is ott kísértenek a f?város utcáin – ideje lenne hát mindenkinek megismerni ?ket. UNGV?RY KRISZTI?N 1969-ben született Budapesten. Tanulmányait az ELTE BTK t?rténelem-német szakán végezte. Budapest ostromát feldolgozó doktori disszertációja k?nyv formájában is megjelent, és számos hazai, illetve külf?ldi kiadást megélt. 2001-t?l az 1956-os Intézet tudományos munkatársa, t?bb nemzetk?zi tudományos testület tagja. Kutatási területe a 20. század politika- és hadt?rténete, a széls?jobb mozgalmak, valamint az állambiztonság t?rténete. TABAJDI G?BOR 1980-ban született Budapesten. Az ELTE B?lcsészettudományi Karán t?rténelmet, politikaelméletet és filozófiát tanult. Jelenleg az Országos Széchényi K?nyvtár 1956-os Intézetének munkatársa. Eddig f?ként a 20. századi Magyarország politikat?rténetével kapcsolatos publikációi jelentek meg. F? kutatási területei: a magyar állambiztonsági szervek, illetve a pártállami rendszer m?k?désének t?rténete. A fiatal kutatókat t?m?rít? ?Fehér Hollók” munkacsoport koordinátora.

n Ferma, tnrul Daniel primete pe neateptate o vizit de la mama sa, Tilde, care i spune, cu o for de convingere i o coeren tulburtoare, o istorie ntunecat a regiunii rurale din Suedia n care se retrsese de cteva luni mpreun cu soul ei. n povestea aceasta se amestec abuzul sexual, conspiraia i crima, iar Daniel este avertizat c, dac refuz s-o cread, propria lui mam n-o s l mai considere fiul ei. Pe de alt parte, un telefon primit de la tatl lui l informeaz pe Daniel c Tilde a suferit o cdere nervoas i povestea ei e rodul unei imaginaii paranoide. Care este adevrul Tnrul va trebui s cltoreasc pn la ferm n cutarea unor rspunsuri de care acum depinde chiar viaa mamei sale.

O poveste de dragoste se înfirip? între un soldat ?i o tân?r? turist?, într?un ora? de pe litoralul albanez. Numai c? nimic nu este ceea ce pare în acest minunat decor estival. Pe fundalul ruinelor unui teatru antic, regimul comunist monteaz? o înscenare grotesc? pentru a??i ?ine sub teroare propriul popor, iar protagoni?tii devin, cu sau f?r? voia lor, actori.

Ha nem lennének angol kosztüm?s filmek és szürkéskék szemek, a világ is sokkal biztonságosabb hely volna. Legalábbis így vélekedik Mész?ly Dóra, a LEI magazin újságírója, amikor elhatározza, hogy interjút kér a híres angol színészt?l, Edward Yorke-tól. A feladat egyszer?nek t?nik, hiszen a férfi éppen Budapesten forgatja legújabb filmjét, ám a kezdeti biztató jelek után az ügy egyre bonyolultabbá válik… A lány váratlan akadályok sorával találja magát szemk?zt, ám az egyébként is makacs természet? Dóra nem ismer lehetetlent. Minden találékonyságát latba vetve üld?zi tovább a színészt, mik?zben kalandjai hol filmgyári díszletek k?zé, hol egy magánnyomozó irodájába, hol az éjszakai Budapest kocsmáiba, hol egy londoni szállodába sodorják. De vajon sikerül-e rátalálnia Edwardra? M?RK LEON?RA az Elle magazin f?szerkeszt?-helyettese, el?tte évekig a N?k Lapja munkatársaként dolgozott. H?sn?jével, Mész?ly Dórával szemben nem az interjú a kedvenc m?faja, de ha valaki igazán felkelti az érdekl?dését, ? sem adja fel k?nnyen… ?Vágyni, csodára várni, álmodozni: jó. Tudom, mit érezhetett a k?nyv szerz?je, amikor megszületett benne a vágy. Ismerem az érzést, ami a csoda k?zelében meglep, és az álmodozás sem áll távol t?lem. M?rk Leonóra nagyon pontosan és végtelenül ?nironikusan mutatja be a fázisokat. Egyszer én is évekig üld?ztem egy német punkénekest. Aztán, amikor elkaptam, a fülembe csengtek egy kedves versnek a sorai: ?Nem akarok elérni semmit. Nem akarom, hogy ne legyen mire vágynom.? Hogy a k?nyv újságíró f?szerepl?je mit érez a kalandok során, nem árulom el. Járjuk vele végig az utat. K?nnyen magával húz, élvezet k?vetni. A vége meg: maradjon csattanó.” Karafiáth Orsolya

Enigma unor crime sângeroase din secolul al XVII?lea, tradi?ii africane aduse de sclavi, o confrerie secret? – toate acestea se împletesc în firul unei pove?ti spuse de diferi?i protagoni?ti, într?un amestec de perspective ?i rase care red? îns??i esen?a Braziliei. Iar deasupra tuturor se profileaz? figura misterioasei regine Jinga.

Egy vicces, olykor megható szerelmes k?nyvet tart a kezében az olvasó. A t?rténetekb?l megtudhatjuk, hányféleképpen lehet n?ként csalódni úgy, hogy annak még a távoli Amerikában, a Szex és New York-sorozat hazájában is híre menjen. S miért a sok koppanás? Mert az ember lánya gyakran minden szerencse és f?leg ?nismeret híján halászgat a zavarosban. Ilyenkor bizony el?fordul, hogy a kiszemelt férfi nem éppen álmaink hercege, csak mi képzeltük róla, hogy ? a nagy ?. Ismer?s a szituáció? Fel a fejjel, azaz talpra, és indulás tovább! A végállomás csakis a boldogság lehet. ?…az el?szoba fel?l kulcsz?rgés hallatszott, majd nevetés harsant, amire vékonyka hang felelt. Egy n? és egy gyerek léphetett be a lakásba. Zoltán egész testében lemerevedett, majd odasúgta Helgának: – Ez Rozi a fiammal. Egy nappal el?bb hazahozta. A francba! Bújj el gyorsan, nehogy meglásson, kül?nben kikaparja a szemedet. Menj ki az erkélyre, én majd behúzom a s?tétít? függ?nyt. – Neked barátn?d van? – tátotta el a száját Helga. – Exbarátn?m, de nem hagy békét. Minden n?t elüld?z mell?lem. Na, menj már ki! Helgának azonban esze ágában sem volt az erkélyen kuksolni, amíg az ismeretlen n? el nem hagyja a terepet. Nekid?lt a konyhapultnak, karjait keresztbe fonta. – T?lem aztán megláthat – mondta kimérten. – ?n nem félek senkit?l, és senki el?l nem fogok bujkálni. – Ha neked esik, magadra vess – vetette oda a férfi idegesen. – ?n el?re szóltam.”

National Book Critics Circle Award 2005 pentru carte de nonfic?iune. Premiul pentru Pace Erich-Maria-Remarque, 2001 Carte interzis? ?n Bielorusia ?Explozia reactorului num?rul 4 va deveni cel mai mare dezastru nuclear civil din istoria omenirii. Zona este o realitate ?n toat? monstruozitatea ei. La fel ca ?n cartea SF a fra?ilor Struga?ki, Picnic la marginea drumului, Zona este un infern pe p?m?nt, guvernat de propriile legi. Aici danseaz? lumini deasupra c?mpului, praful ridicat de v?nt are culori ciudate, se nasc copii cu muta?ii genetice, popula?ia a fost evacuat?, regiunea, interzis? ?i p?zit? de patrule militare, dar oameni stranii ?i-au f?cut din Zon? locul ?n care tr?iesc. Ei sunt C?l?uzele reale ?n Zona reactorului de la Cernob?l.“ – Ion M. Ioni?? C?nd fra?ii Arkadi ?i Boris Struga?ki publicau ?n 1972 celebrul lor roman SF Picnic la marginea drumului, nu ?i-ar fi putut imagina, nici ?n cele mai negre vise, c? Zona descris? ?n roman va deveni realitate paisprezece ani mai t?rziu, ?n ?ara lor, URSS. Conform ideologiei oficiale, Zona nu avea cum s? apar? ?n patria sovietelor. Doar URSS construia cele mai sigure reactoare nucleare din lume care ?ar fi putut fi instalate chiar ?n Pia?a Ro?ie, at?t de fiabile erau“. Nu a fost a?a. Pe 26 aprilie 1986, lumea avea s? intre ?n epoca Cernob?l. Explozia reactorului num?rul patru va deveni cel mai mare dezastru nuclear civil din istoria omenirii. Zona este o realitate ?n toat? monstruozitatea ei. La fel ca ?n cartea SF a fra?ilor Struga?ki, Zona este un infern pe p?m?nt, guvernat de propriile legi. Aici lumini danseaz? deasupra c?mpului, praful ridicat de v?nt are culori ciudate, se nasc copii cu muta?ii genetice, popula?ia a fost evacuat?, regiunea, interzis? ?i p?zit? de patrule militare, dar oameni stranii ?i-au f?cut din Zon? locul ?n care tr?iesc. ?O istorie oral? mi?c?toare a catastrofei din 1986 de la reactorul nuclear de la Cernob?l, ?n care curajul fatalist ?i stoic este dublat de un umor incredibil de negru. Jurnalista rus? Svetlana Aleksievici a ?nregistrat o serie de m?rturii pe care le-a prezentat sub forma unor ?monologuri?, ?n stil romanesc, care zugr?vesc imaginea vie a atmosferei generale de nemul?umire de la sf?r?itul perioadei comuniste, ?n care liderilor de partid agresivi, propagandei paranoice ?i mobiliz?rilor haotice li se opun sarcasmul deprimant, g?ndurile amare ?i abuzul de votc?. Rezultatul este o radiografie de neuitat a sufletului rus.“ – Publishers Weekly

Voltak olyan korok, amikor az azonos nem?ek szerelme elfogadott volt. Vajon hogy lehet, hogy most, a 21. században mégse tudunk mit kezdeni ezzel a dologgal? Miért van az, hogy sokan még ma is csak a kül?nbségeket akarják látni, legyen szó akár vallásról, b?rszínr?l vagy szexuális orientációról? Sokan óvtak attól, hogy megírjam ezt a k?nyvet. Azt mondták, nem olyan világban élünk, hogy ilyenekr?l beszélni lehessen. ?n mégis azt hiszem, hogy az emberi érzéseknek, az emberi életek tanulságainak, az ember drámáinak, dilemmáinak és ?r?meinek mindig és mindenkor helye van, mert talán ezek a legfontosabbak az életben. Remélem, hogy ez a k?nyv sokaknak jelent majd segítséget, kapaszkodót és ad er?t, hogy mindenb?l, a legnehezebb élethelyzetekb?l is van kiút. Fenntartásokkal vettem kezembe ezt a k?nyvet. Nem szeretem a klikkesedést, és vallom, hogy akkor lesz majd jó világ, ha nem kell olyan k?nyveknek születnie, mint ez a mostani. De sajnos még kell. ?rz?dik a hangomban a sértettség? Talán én is sebzett vagyok? Nem tagadom. Nem egyszer? mindennap úgy kimenni az utcára, hogy legalább egyszer ne azt halljad: ?Ott j?n az a buzi a tévéb?l!” ?n mégis mindenkinek azt tanácsolom, hogy inkább ugorjon ?ssze a gyomra egy beszólástól, minthogy egész életében ?k?lbe szoruljon a fel nem vállalt élete miatt… Amikor elkezdtem olvasni ezeket az interjúkat, beszippantott, s?t beindított a sok kül?nb?z? hang. Egyre inkább úgy éreztem, hogy az egész rólam szól. Mondatok, gondolatok, apák, anyák, hülye helyzetek, szorongások, szépségek, a vágy titokzatos tárgyai, szex, szemétség, szerelem, szatíra… Heterók, biszexek, melegek és egyéb állatfajták egyaránt megtalálják a saját mondataikat ezekben a sztorikban korra, nemre való tekintet nélkül. Leny?g?z?, hogy megismételhetetlen életeink mennyire ?sszeforrnak a t?bbiek sorsával, mások t?rténetével. Ez villanyozott fel igazán! Mert eszembe jutott az els? ?barin?m” az oviból, meg az ?ikern?vérem” a gimib?l, akivel csókolóztam, és megrémültem, mert tudtam, hogy egészen másra gondolunk csók k?zben. ?s bevillant a torna?lt?z?, ahol hideg verejtékben für?dtem k?vér kisfiúként, mik?zben a nyolcadikos srácok el?ttünk ?lt?ztek át, és disznó vicceket mesélve r?h?gtek. ?s persze el?bújt az emlékeim k?zül a jelenet, amikor Spanyolországba k?lt?ztem, és apám a gyorsforgalmi úton a reptér felé megkérdezte, hogy akkor végül is meleg vagyok-e. ?s persze az anyámnak írt levél Madridból, mert neki mégis inkább tartoztam ezzel a vallomással. Aztán az els? látogatásom a picike melegbárban, biológiak?nyvemmel a kezemben – másnap az ?t?sért feleltem… Meg a nagy csalódásom a ?legjobb barátomban”, akivel a gimiben el?sz?r lefeküdtem. ?s persze eszembe jutott a ?nagy szerelem”, ami ugyanúgy nem tudott normális lenni, ahogy az egész életem sem az. Ugye, hogy ezek a helyzetek nagyjából mindenki életébe behelyettesíthet?k? A melegek csak annyiból ?mások”, amennyiben a t?bbiek annak akarják tekinteni ?ket. Ez a k?nyv azért fontos, mert mindenki megtalálhatja benne azt, ami róla szól. Lakatos Márk

Gyermeknek és feln?tteknek szóló egyetlen mese A kis herceg, a második világháborúban elpusztult s már klasszikusnak számító francia író remekm?ve. Története úgy indul, mint minden Saint-Exupéry-regény, egy repül?kalanddal, de ezúttal a bonyodalom nem a valóságban, hanem a költ?i képzelet világában folytatódik. Egy kisfiú jelenik meg a szerencsétlenül járt pilóta mellett a Szahara magányában, egy kisfiú egy másik bolygóról. S vele együtt feltündököl egy másik világ is, melynek embersége, tisztasága és szépsége sajnos már csak a költészet világából való. És Saint-Exupéry úgy beszéli el kis hercege történetét a maga icipi bolygóján, hogy mindnyájan fájdalmasan megáhítjuk azt az igazabb bolygót, s szívünkbe zárjuk az emberségben nagy kis herceget.

Twenty-seven-year old Anne Elliot is Austen's most adult heroine. Eight years before the story proper begins, she is happily betrothed to a naval officer, Frederick Wentworth, but she precipitously breaks off the engagement when persuaded by her friend Lady Russell that such a match is unworthy. The breakup produces in Anne a deep and long-lasting regret. When later Wentworth returns from sea a rich and successful captain, he finds Anne's family on the brink of financial ruin and his own sister a tenant in Kellynch Hall, the Elliot estate. All the tension of the novel revolves around one question: Will Anne and Wentworth be reunited in their love?Jane Austen once compared her writing to painting on a little bit of ivory, 2 inches square. Readers of Persuasion will discover that neither her skill for delicate, ironic observations on social custom, love, and marriage nor her ability to apply a sharp focus lens to English manners and morals has deserted her in her final finished work.

Káprázatos, borzongtató, lélegzetelállító. T?kéletes. - Meg Rossoff Sally Gardner megd?bbent? regénye egy kegyetlen világban játszódik. Standish Treadwell - akinek kül?nb?z? szín?ek a szemei, és diszlexiája miatt nem tud írni-olvasni sem - egyetlen barátjával, Hectorral átmászik a várost k?rülvev? fal túloldalára, és ráj?nnek, mit rejteget el?lük az Anyaf?ld. Attól a pillanattól kezdve, hogy a két kamasz ráj?n egy óriási titokra, ami kapcsolatban van a Holdra szállással, az életük veszélybe kerül. Száz nagyon r?vid fejezet, t?kéletesen egyedi elbeszélésmódban, mely szinte végighajszolja az olvasót a t?rténeten, mert egyszerre izgalmas és s?tét humorú, lakatlan és borzongtató, gy?ngéd és elragadó. A Hold legs?tétebb oldala eredeti és megindító t?rténet, melyben a barátság és a bizalom az igazi fegyver. Sally Gardner Londonban n?tt fel, ma is ott él. Gyerekként maga is megküzd?tt a diszlexiával, egészen 14 éves koráig nem tanult meg sem írni, sem olvasni. Ikrei születése után kezdett regényeket publikálni, melyek a mágikus és t?rténelmi realizmus egyedi keverékei, stílusuk és témájuk kihívás az olvasóknak, akiket beszippant az általa teremtett világ. Sally szenvedélyesen hiszi, hogy a fiatal olvasókat inspirálni és szórakoztatni kell a k?nyvekkel, mint ahogy azt A Hold legs?tétebb oldala is bizonyítja, melyet számos díjjal tüntettek ki.