Vivimos en una sociedad moderna y tecnológica, tenemos un rápido y fácil acceso a la información de distintas formas. ?Ni siquiera podemos imaginarnos la vida de otra manera! Sin embargo, a veces olvidamos que las más bonitas experiencias surgen de las cosas sencillas... Leed el 6? volumen de la serie ?Un corazón de Ranita” y aprended cuál es el secreto del poder de no renunciar nunca a vuestros sue?os. Probad la Copa de la Sabiduría y adentraos en la competición para el puesto del mejor narrados, al lado del Joven Pulga y del Gusanito de Seda. Pasáoslo bien con el Mosquito Achispado y enteraos de los planes del Mosquito Cirujano de forjar su fama a cuesta del deseo de las tejoncillas de ser atractivas. ?Descubrid historias fantásticas y lecciones de vida sobre el amor, el valor y la amistad!

C??tig?tor al Concursului de Debut ?Adenium START”, edi?ia a treia, sec?iunea Proz?, romanul Vrum-vrum o are ?n centrul s?u pe Clara B., care, din empatie pentru p?l?riatul artist ratat Poeteski, pleac? spre Hollywood pentru a-i recupera acestuia Muza care ?l p?r?sise. O c?l?torie donquijotesc? spre nic?ieri, condimentat? cu tot ce a putut re?ine mai bun literatura absurdului de la Jarry ?i Harms ?ncoace.

Renumiții autori ruși Turgheniev și Gogol au descris cu măiastra lor pană vastele stepe ale patriei lor Turgheniev în Memoriile unui vânător și Gogol în Taras Bulba. Aceste admirabile opuri ce le‑am citit încă în tinerețile mele m‑au îndemnat să scriu și eu impresiunile unei vânătoare săvârșite de mine în tovărășie cu mai mulți amici ai mei prin Basarabia patria mea mai restrânsă începând de la Chișinău și cutreierând stepele bătrânului Bugeac până la gurile Dunării. Constantin Stamati

Cea mai original?? ?i deci cea mai valoroas?? pies?? na?ional?? este S?nziana ?i Pepelea feerie din care se trag viitoarele basme dramatizate din literatura rom?n??... Ultimele lucr??ri dramatice ale poetului aduc un progres de ad?ncime nea?teptat. Pe l?ng?? maturitatea tehnic?? apare facultatea crea?iei de oameni. Desigur c?? Despot-Vod?? se nutre?te din teatrul lui Victor Hugo cu toate acestea drama lui Alecsandri e original?? ?i dac?? e vorba de vreo ?nr?urire ea e din parte mai degrab?? a piesei lui Hasdeu R??zvan ?i Vidra pe care Alecsandri o numea ?n deriziune ?dramul“ de?i aceea deschidea seria dramelor istorice rom?ne. Marele patos be?ia liric?? ?i retoric?? din teatrul lui Hugo n-au trecut la Alecsandri ?nlocuite prin dizerta?ii poetice de ton minor cu prea mult?? frunz?? de cuvinte ?i prea pu?ine mari imagini. ?n schimb viziunea lumii e mai pozitiv??. Se contureaz?? de la ?nceput conflictul fundamental ?i tradi?ional din teatrul istoric rom?nesc care este nu ?ntre indivizi ci ?ntre ambi?ia voievodului pe de o parte ?i rezisten?a obiceiurilor ?i a corpurilor constituite pe de alta... George C??LNESCU. Istoria literaturii rom?ne de la origini p?n?? ?n prezent.

Om foarte bine inzestrat in ce priveste largimea cercului sau de vedere energia in exprimarea sentimentelor mladierea in tratarea temelor celor mai deosebite entuziasmul unei forme de un idealism inalt in sfarsit bogatia de cuvinte si usurinta de vers el scrie in acesti ani (pana la 1848 n. n.) cari sunt si cei mai buni ai talentului sau o intreaga opera poetica. […]Bolliac e fireste – asa cerea vremea si asa cerea si firea sa – poetul libertatii dusmanul privilegiilor osanditorul boierilor… N. IORGA Istoria literaturii romane in veacul al XIX (de la 1821 inainte)

Paul Cernat: ?Optzecist? prin v?rst? ?i background, prozatoarea Doina Popescu are o inteligen?? vie, mobil?, robuste?e dezinvolt? a nara?iei ?i, fapt deloc la ?ndem?na oricui, o bun? priz? la umanitatea personajelor. Scrise alert, americ?ne?te, cu prospe?ime stilistic? ?i o predilec?ie special? pentru relatarea la prezent proiectat? ?n trecut, cele opt povestiri din Vipia amiezii surprind, ?n registre diferite, scene de via?? cotidian? cu miez atroce. Dincolo de cotidianul consumerist al scenelor de cuplu sau al feliilor de actualitate social?, textele developeaz?, prin filtre livre?ti sau existen?iale abil montate, imagini ale degrad?rii biologice, secrete inavuabile, derive f?r? ie?ire ale unor personaje ?n conflict cu lumea. Amestecul de vitalitate ?i morbid e con?inut, de altfel, chiar ?n titlu. Cel pu?in trei nara?iuni sunt antologice: ?Bimbu?ca? (despre m?rirea ?i dec?derea postdecembrist? a unei sp?l?torese care, ?n anii ’80, ?inea singur? ?n fr?u infernul unei gr?dini?e de copii cu dizabilit??i), ?Reka, un frison galactic de demult? (istoria cu substrat psihanalitic a unei rela?ii tulburi din studen?ie, dintre naratoare ?i o stranie, deviant? coleg? de c?min unguroaic?) ?i piesa-titlu (o devastatoare diagram? clinic? ?n care cancerul galopant, brusc descoperit, al unui sexagenar ?i destabilizeaz? via?a so?iei, proiect?nd-o din realitatea medical? ?ntr-o irealitate hipnotic?). U?oara tendin?? demonstrativ?, prezent? mai ales ?n dialogul dramatic mam?-fiic? din ?Un pian pentru concert? ?i ?n ekfrastic-melodramatica ?Tabloul?, e compensat? de vitalitatea povestirii, de pregnan?a personajelor ?i acuitatea observa?iei realiste. O carte de proz? matur?, la temperaturi interioare ?nalte”.

Volumul a ambi?ionat s? aduc? ?n aten?ia cititorului activitatea unuia dintre cei mai importan?i lingvi?ti ?i publici?ti ai momentului din ?ara noastr?, din perspectiva speciali?tilor, dar ?i a fo?tilor sau actualilor s?i studen?i. ?n cei aproape ?aizeci de ani de activitate ?tiin?ific? ?i didactic?, Stelian Dumistr?cel s-a impus ?n domeniile dialectologie, stilistic?, etnolingvistic?, pragmatic? lingvistic? ?.a.; la Ia?i, a pus bazele unei ?coli de cercetare doctoral? de orientare co?erian?, confrunt?nd ?tehnica liber? a vorbirii ?i discursul repetat”. Pun?nd accentul pe activitatea sa publicistic?, ?miezul” acestui volum este constituit de treizeci de articole ap?rute ?n Revista de cultur? contemporan? ?Timpul”, c?rora li s-a ad?ugat o selec?ie de interviuri ?i articole publicate ?n alte diverse periodice, dar, la aniversare, ?i testimoniale care ?l prezint? pe Stelian Dumistr?cel ?i din postura dasc?lului preocupat at?t de fenomenele limbajului, c?t ?i de problemele comunic?rii, din perspectiv? larg interdisciplinar?.STELIAN-TRAIAN DUMISTR?CEL (n. 19 august 1937, Zvori?tea, Suceava) este, din 1958, cercet?tor ?tiin?ific la Institutul de Filologie Rom?n? ?A. Philippide” al Filialei Ia?i a Academiei Rom?ne. Din 1996, anul ?nfiin??rii Departamentului de Jurnalistic? ?i ?tiin?ele Comunic?rii la Universitatea ?Alexandru Ioan Cuza”, sus?ine cursuri de limba rom?n? (fonetic?, gramatic?, vocabular) ?i de stilistic? ?i retoric?, din perspectiva pragmaticii comunic?rii. A publicat, ?n calitate de autor ?i coautor peste trei sute de titluri (volume, studii, recenzii etc.) ?i aproape o mie de articole ?n periodice culturale ?i ?n presa cotidian?. Printre cele mai cunoscute volume se num?r? ?Influen?a limbii literare asupra graiurilor dacorom?ne” (1978), ?Lupta ?n jurul literei ? ?i demnitatea Academiei Rom?ne” (1993), ?P?n?-n p?nzele albe. Expresii rom?ne?ti. Biografii – motiva?ii” (1997, 2001), ?Limbajul publicistic rom?nesc din perspectiva stilurilor func?ionale” (2006), ?Discursul repetat ?n textul jurnalistic” (2006) ?.a.

Fic?iunea a fost blând? cu mine: mi-a ar?tat cum traversau ora?ele crupe de dame, pe când boschetarii dormeau, mi-a ar?tat cum un om poate s? fie luat din genunchi ?i a?ezat într-un pat de femeie, a?ezat acolo ca un semn de întrebare. ?i tot ea mi-a ar?tat ce r?mâne când secunda se termin? ?i cum se poate racorda timpul la ritmul b?t?ilor inimii unei necunoscute dup? o criz? de astm, ?i cum s? supravie?uiesc tr?ind singur ca un Dumnezeu bolnav, ?i cum se pot ridica scriitorii, ca ni?te duhuri, din ma?inile lor de scris – în vremea vi?eilor de aur. În povestiri am d?râmat temple, aici am fost înjunghiat la o r?scruce de t?ceri, aici am fost cel mai bun. Toate aceste texte m-au vindecat atât cât puteam fi vindecat de mine însumi. Andrei Cr?ciun

Dup D. Cantemir, a doua mare personalitate a literaturii romne este fr ndoial I. Eliade Rdulescu, scriitor cu suflet ardent, creator pretutindeni, desfurat deopotriv n via i n art, nzestrat cu mari nsuiri i cu tot att de mari cusururi. […] Eliade e un mistic la modul dantesc, cu uriae viziuni profetice. Anatolida sau Omul i forele ar fi fost adevrata biblic, poemul n 20 de cnturi al omului, de la creaie pn la victoria asupra Forei, amestec de soteriologie i program social, soluiunea n veac a problemei sociale fiind totdeodat cheia mntuirii spiritului, a cetii eterne.“ – George Clinescu, Istoria literaturii romne de la origini pn n prezent

Mi s-a cerut o biografie, dar dac? citi?i cartea ve?i avea parte de una. Mai bine v? spun pe scurt povestea c?r?ii, care n-a fost carte de la început. Au fost zilele ?i nop?ile mele, a?a cum le-am tr?it eu ?i-ai mei. Printre sârme ?i portocali. A fost o perioad? în care a? fi vrut s? uit unele întâmpl?ri, apoi am în?eles c? nu le voi putea ?terge din amintire ?i c? de fapt nici nu vreau. Le-am povestit, la început cu îndoiala c? cineva ar în?elege impactul pe care le-au avut pentru noi, apoi cu mirarea c? pe cineva intereseaz? aceast? poveste. M-au uimit reac?iile, am început s? scormonesc în memorie ?i m-am trezit scriind ceva despre care n-am crezut c? va fi o carte. Va fi, totu?i, va avea coper?i frumoase ?i câteva file din care, dac? le ve?i citi, ve?i ?ti c? sârmele aveau ghimpi, iar portocalii erau plini de culoare ?i parfum. În carte apare familia mea ?i vreau s? le mul?umesc pentru îng?duin?a de-a folosi amintirile lor în cuprinsul acestor pagini.

1588-ban vagyunk. A spanyol Armada megtámadni készül Angliát, a nemrégiben megkoronázott Erzsébet királyn? maga mellé veszi kegyencét, Robert Dudleyt, gyerekkori szerelmét, akit?l gyermeke fogan. A trón?r?k?s, Arthur Dudley, egy viharos éjszakán, titokban j?n a világra, majd egy vadászmajorban nevelkedik, anélkül, hogy sejtelme lenne arról, kicsoda is ? valójában. Nevel?apja csak halálos ágyánál árulja el igazi származását. Arthur Dudley harcol a holland-spanyol háborúban, megismeri az igaz szerelem boldogságát és szenvedéseit, a halálát várja a spanyol inkvizíció b?rt?nében, míg végül sikerül megmenekülnie és eljutnia gyerekkori példaképéhez, Robin Dudleyhoz és imádott királyn?jéhez, I. Erzsébethez, akiknek be kell bizonyítania, hogy a vérszerinti fiuk. A t?rténészeket régóta foglalkoztatja az a kérdés, hogy vajon I. Erzsébet és Robert Dudley hosszú éveken át tartó szerelmi kapcsolatából született-e gyermek. Bizonyos források emlegetnek egy Arthur Dudley nev? fiatalembert, aki csak feln?tt korában bukkant fel az angol királyi udvarban.

O s m tii de undeva e ca o matrioc din ppui de sticl, cu care umbli c-un fel de team, s nu le scapi i s se strice, dar apas fr fric, intr, trage, privete-le, studiaz-le, citete – au trecut prin multe, au rezistat n lumea real i au s reziste i-n varianta lor hrtioas. (…) Dup ce-o s citeti cartea ei de debut, o s exclami precum o tenismen care tocmai a ctigat un turneu foarte important – WOW! – i de aici ncolo o s tii exact de unde o cunoti.“ – Mihail Vakulovski Scrisul acestei femei frumoase din toate unghiurile de vedere i de simire nu se savureaz. Se muc, se mestec, se-nghite drag. E dulce i te ustur. Incantaie amanic este aceasta, nu scriitur. Vrjitorie curat creia n-ai cu ce s vrei s i te sustragi. Curgi cu ea, te-amesteci i te umpli de bun mireasm. Pentru c ea e bun i se d. Pentru c ea e att de bun nct te restituie ie-i. Cuvinte-flori-de-cmp care nu se adun-n mnuchiuri, ci se rsfir-n… poeme. L-am auzit pe Iulian Tnase zicnd c-aa se cheam povetile-poeme. ndat m-am gndit la Petronela, c-o tiu de undeva, din miezul nestricat al lumii, din timpurile-n care nu i se despriser apele i nici vntoasele n asta i cealalt. Pe cnd aveam noi ochi muli de heruvimi i aripi ase de serafimi.“ – Ana Barton Scrie cu pasiune, tie s rite, s-i transforme experiena de via n poeme. Este recognoscibil i nu plictisete. Petronela Rotar are toate ansele unei traiectorii literare memorabile.“ – Alexandru Petria

Az iráni írón? els? regénye máris 14 nyelven jelent meg világszerte. A t?rténet az iszlám forradalom utáni Iránban játszódik, ahol egy n? csak fejkend?ben léphet ki az utcára, és b?nnek számít, ha valaki amerikai zenét hallgat. Egy kis iráni faluban nevelkedik a kis Szába és ikertestvére, Mahtab. Szába élete egy csapásra megváltozik, amikor anyja és testvére számára felfoghatatlanul elt?nnek az életéb?l. A kislány meg van gy?z?dve róla, hogy Amerikába emigráltak nélküle.

A velencei bába népszer? szerz?je új k?nyvében a 16. századi Konstantinápolyba repíti az olvasót. Hanna és Izsák sok-sok akadályt küzdenek le, hogy új életet kezdjenek az oszmán birodalomban. Izsák selyemkészítésbe kezd, Hanna pedig, aki hamar elnyeri a f?város legjobb bábája elismerést, a szultán fény?z? háremében kap megbízatást. Egy éjszaka Hannát a szultán palotájába hívatják. Ekkor találkozik el?sz?r a gy?ny?r? Leával, akit elraboltak, hogy a szultán ágyasa legyen. ?m a lány súlyos titkot cipel magával. Ha fény derül rá, Leára sz?rny? sors vár. Hanna mindent elk?vet, hogy segítsen a lánynak, ám ezzel nem csak a saját, de a családja életét is kockára teszi. Mindennek tetejébe házukba egy elb?v?l? idegen n? állít be váratlanul, és kis híján romba d?nti Hanna családi boldogságát. Nem kevesebbet akar, mint a férjét és a szemük fényét, a kis Matteót.

Ferenczi Sándor egyik kedves gondolata volt: a magyar k?z?nség számára megírni a pszichoanalizis r?vid ?sszefoglalását. Tudtuk, hogy el is készült ez az írás. Tervezgette, hogy megjelenteti k?nyvalakban, de mindig k?zbej?tt valami akadály. A k?nyv nagyobbik felének kéziratát, hátrahagyott írásai k?z?tt készen találtuk. Noha ez a m? nem mai kelet?, ma sincs az egész világirodalomban a lélekelemzésnek jobb, nagyszer?bb, világosabb ?sszefoglalása. Hozzácsatoltuk még három kés?bbi el?adását; ezek a lélekelemzés újabban felmerült kérdéseivel foglalkoznak. ?gy ez a kis munka a mai pszichoanalizis teljes ismertetését adja.

A k?tet Poe fantasztikus elbeszéléseit-novelláit gy?jti egybe, olyan klasszikus és ?r?k darabokat, mint A kút és az inga, a Metzengerstein, vagy a T?rténet a Rongyos Hegyekb?l. Valamennyit Babits Mihály m?gonddal és szép magyar nyelvre ültetett értelmezésében adjuk k?zre.

Iubire ?n singur?tate. Care va fi pedeapsa unei mame care, urm?ndu-?i pasiunile nebune, ??i neglijeaz? fiul? Jon ?i mama sa, Vibeke, tr?iesc ?ntr-o mic? localitate norvegian?, cu nop?i lungi ?i reci, care-i aduc copilului groaznice co?maruri ?i-i alimenteaz? femeii fantasmele erotice. Urm?ndu-?i setea de iubire, Vibeke ignor? dragostea propriului fiu, care va ajunge s? r?t?ceasc?, la propriu ?i la figurat prin gerurile Norvegiei. O poveste cu suspans, despre compromis, singur?tate ?i nevoia puternic? de iubire.

S? mori ?n momentul cel mai nepotrivit. Ce poate fi mai r?u dec?t ca amanta al?turi de care vrei s? petreci o noapte s?-?i moar? ?n bra?e? Nimic, ar zice un cititor care nu-l cunoa?te pe Javier Marías. Scriitorul spaniol ?tie ?ns? ce poate fi mai r?u. Ca ?n apartamentul unde se ?nt?mpl? totul s? se afle chiar copilul ei. ?i de aici ?ncepe povestea. Deciziile incredibil de grele pe care b?rbatul trebuie s? le ia, remu?c?rile ce-l urm?resc apoi, r?sturn?rile neprev?zute de situa?ie, interven?ia regelui Spaniei ?i farsele pe care destinul pare s? le joace personajelor sunt ingrediente marca Marías, care te vor l?sa cu gura c?scat?.

Ethel, a fiatal francia grafikusn? úgy tudja, hogy zsidó származású. Egy furcsa véletlennek k?sz?nhet?en felfedezi, hogy családja t?rténetébe kitalált szálak sz?v?dtek. Minden jel arra mutat, hogy nagymamája, a mindenkinél jobban szeretett Marie, akire egész identitását felépítette, hazudott neki. Vajon azért, hogy érdekesebb életet kreáljon magának, mint amilyen a sajátja volt, vagy más, ennél titokzatosabb okokból? Ethel lázasan kutatni kezd, de nagyanyja, aki válaszolhatna kérdéseire, Alzheimer-kórral küszk?dik, és már meg sem ismeri Csillagot, ahogy unokáját szólította magyarul. Az ?nmagával, a szerelemmel és párkapcsolataival is vívódó Ethel nyomozása során egymásba forduló sorst?rténetek bontakoznak ki üld?ztetéssel, háborúval, elnyomással, meneküléssel, a ?sehova tartozás” gy?trelmeivel, családi titkokkal, szenvedélyekkel, szerelmekkel és árulásokkal. A Csillag egy hazugság t?rténete, amely máshova vezet, mint gondolnánk... Clara Royer els? regényét magyar származású nagymamájának ajánlja, aki gy?kereit?l rég elszakadva, távolra vet?dve az ?hazától, Csillagomnak szólította unokáját, pedig már elfelejtett magyarul. Marie alakját ? ihlette a 2011-ben magyar címmel megjelent k?nyvben, amellyel a fiatal szerz? berobbant a kortárs francia irodalomba, és a megindító t?rténet mesesz?vésével, sajátosan új nyelvhasználatával elismer? kritikai visszhangot vívott ki. Clara Royer egyetemi oktató, kutatási területe a két világháború k?z?tti magyar irodalom.

Virág harminc elmúlt, de sem az álommeló, sem az álomotthon, sem az álompasi nem akar valósággá válni. ?nbizalma, optimizmusa mégis t?retlen. Pedig van kivel ?sszemérnie magát. Alig pár évvel id?sebb n?vére, Judit már régen révbe ért. Jókép? férj, három gyerek, anyagi gondokról nem is hallott, de még rettenetes f?n?k sem igyekszik pokollá tenni az életét. Aztán váratlanul Juditot elhagyja a férje egy fiatalabb n? miatt... Hogyan tud újra magára találni a n?vér? ?s hogyan tud ebben segítségére lenni a kelekótya húg? Talán els? lépésként azzal, hogy pici albérletébe k?lt?zteti n?vérét a z?r?s kamaszlánnyal, az iskolát kezd? k?zéps?vel, és az épp járni tanuló egy éves unoka?ccsel. ?s míg a két testvér azon van, hogy Judit szívét ?sszeragasszák, Virág élete is a feje tetejére áll.

Ismer?seink, családtagjaink, kollégáink, a vállalati értékesít?k - egy szóval gyakorlatilag mindenki - egyfolytában hazudik nekünk. Egyikünknek sincs immunitása a ránk zúduló hazugságok ellen, úgyhogy mindannyian a csalás áldozatai vagyunk. A témát egymástól függetlenül vizsgáló kutatók jutottak ugyanarra az eredményre: az átlagembert minden áldott nap k?zel 200 alkalommal traktálják valami valótlansággal. Most végre létrej?tt valami, ami a védelmünkre lehet. A Verj át, ha tudsz! három kül?nb?z? elméletb?l és gyakorlatból - az arckifejezések helyes értelmezéséb?l, a kihallgatási technikák alkalmazásából és a hazugságvizsgáló kutatások átfogó ?sszehasonlításából - hoz létre új diszciplínát, kifejezetten azzal a céllal, hogy megtanítsa az üzleti élet szerepl?it arra, miként lehet a leghatékonyabban felderíteni a csalást, és ezáltal képessé tegye ?ket arra, hogy a rejtett háttér információk birtokában hozhassák meg fontos üzleti d?ntéseiket és vághassanak bele sorsd?nt? tranzakciók lebonyolításába. Ennek az új tudománynak a metódusait használja a gyakorlatban is az amerikai üzleti élet nem egy jól ismert alakja, elszántan arra, hogy végképp kiirtsa a nagy kockázattal járó üzleti tranzakciókból a hazugság elemeit. Hosszú évek teltek el, mire a Verj át, ha tudsz! végre k?zkinccsé tette az igazgatósági irodákban, a vezet?i értekezleteken, az állásinterjúkon, a jogi eljárásokban és az üzleti tárgyalásokon is a korábban csak a hírszerz?i k?r?kben, a rend?r akadémiákon és az egyetemi tanszékek eldugott kutatásaiban jelenlév?, szétszórtan fellelhet? tudást. Mi van a k?nyvben? Tanuljon olyan titkos kommunikációs technikákat, amelyek a k?zelmúltig csak egy maroknyi kutató, kihallgató tiszt és operatív hírszerz? el?tt voltak ismertek! A Verj át, ha tudsz! -ból megtudható, mi az ami ott van minden üzleti megbeszélésen, minden állásinterjú során, minden tárgyaláson az ?n orra el?tt, és amit mégsem vett eddig soha észre: - Az a tíz életveszélyes arckifejezés, amelyet jobb, ha megtanul felfedezni üzleti és társasági kapcsolataiban. - Az a tíz perd?nt? kérdés, amellyel bárkit rábírhat, hogy elmondja ?nnek az igazságot. Megtanulja, miképpen szúrja ki és fojtsa el csírájában egy viszonylag egyszer?, ?tlépcs?s módszer segítségével a szinte minden fontos üzleti tárgyaláson és interjúban el?bukkanó hazugságokat. Megtanul felismerni t?bb tucat olyan arckifejezést és testtartást, amelynek láttán jobb, ha harmadfokú készültségbe helyezi magát. Füle megtanulja, miképpen ismerheti fel azokat a szófordulatokat és frázisokat, amelyek beszédes jeleib?l megkül?nb?ztethet? a csalárd beszéd az igazmondástól. Végül megtudja azt is, miképpen vegye k?rül magát olyan megbízható tanácsadókkal, akik garantálhatják ?nnek a sikert.