购物车
个人中心
DonQuijotisme AntropoLexice
￥47.42
Tenta?ia magnific?rii excesive a valorilor autohtone compor?t? nu pu?ine primejdii. Pe cele, mai ales, de a suscita acuza?ii de ?protocronism“, de etnocentrism, de ?localit?“, de p??unism sau ?esprit de clocher“, de ignorare a tabloului mondial al evolu?iilor ?n domeniul vizat, acuza?ii care, e adev?rat, pot fi drepte sau ne?drepte: criteriul r?m?ne legat de o chestiune de relativizare ?i de dozaj, deci de proced?ri ?nzestrate prin excelen?? cu o foarte firav? voca?ie consensual?. Am mai evocat, cu alt prilej – vorbind despre romanele lui D. ?epeneag, pe care nu le socoteam inferioare celor ale nobelizatului Claude Simon – de riscul reedit?rii sindromului ?Notre grand Arghiropoulos“, ironizat (cu simpatie, totu?i!) de E. Lovinescu ?n Aquaforte. Tot c?ut?nd, ?ns?, s? evit?m acest risc, ajungem s? ne expunem altuia: cel de a subaprecia, ?n pofida evi?den?ei, un num?r, deloc mic, de valori certe ale literaturii noastre postbelice. Nicolae B?rna
Tévúton
￥58.29
Tot ce urmeaz? s? sus?in ?n acest eseu nu poate fi de?monstrat cu precizie. ?ntr?un fel, nu fac altceva dec?t s? m? sabotez singur: sunt critic ?i istoric literar, profesor de lite?ratur? la Facultatea de Litere. Am, cum se spune, o ?cari?er? ?tiin?ific?“. Or, tot ce v? voi povesti ?n cele ce urmeaz? se a?az? contra tradi?iei, care la noi porne?te de la Mihail Dragomirescu, a ??tiin?ei literaturii“. C?linescu ironiza de fi?ecare dat? preten?iile pozitiviste ale unor cercet?tori care au impresia c? pot extrage, eventual cu cianuri, ca pe un mine?reu aurifer, adev?rul din textul literar. Literatura nu se las? disecat? cu instrumente ?tiin?ifice. C? analiza, interpreta?rea, hermeneutica literar? folosesc metode riguroase, fac uz sau caz de erudi?ie, e o alt? poveste. Dar nici o interpretare nu va ajunge la Adev?r. Pentru c? ?adev?rul“ literaturii nu e unul singur, ci o sum? de multe adev?ruri. Fiecare dintre ele depinz?nd de cititor, de inteligen?a lui, de cultura lui ?i, nu ?n ultimul and, de sensibilitatea lui. Bogdan Cre?u
Oameni de nic?ieri
￥22.99
Atunci c?nd Iisus le spune ucenicilor, ?n Evanghelia dup? Matei, 5:14, enun??nd ?fericirile“ (?n Cuv?ntarea de pe munte) c? ?voi sunte?i lumina lumii. O cetate situat? pe un munte nu poate s? r?m?n? ascuns?“, accep?iunea e strict metaforic?, la fel cum se ?nt?mpl? ?i ?n foarte cunoscuta scen? a Schimb?rii la fa??, tot ?n Mat. 17:2, unde se spune c? ?El s-a schimbat la fa?? ?naintea lor; fa?a lui a str?lucit ca Soarele ?i hainele i s-au f?cut albe ca lumina“. ?n Evanghelia dup? Marcu, mai aspr? ?i – dup? cum ?tim – mai veche dec?t aceea a lui Matei, lumina are, de asemenea, o accep?iune metaforic?, fiind asociat? cunoa?terii ezoterice pe care, prin credin??, o vor dob?ndi cre?tinii, spre deosebire de celelalte neamuri, c?rora le este rezervat? doar o cunoa?tere exoteric?. ?tefan Borbély
Comparatism ?i germanistic?
￥65.32
Halucina?ii, semne ?i prevestiri, psihoze, scindare ?i panic?, abandon, decrepitudine, demen?? entropic?, suicid – iat? tot at?tea nume ale ?v?milor depresiunii”, ?n care sufletul nostru intrasecular se zbate, crucificat ?i, totu?i, cu speran?a m?ntuirii. Este tabloul crizei omului, profetizate de vizionari ai veacului al XIX-lea – Dostoevski, Kierkegaard, Nietzsche, Kafka – oferit acum ?n versiune milenarist? de naratori rom?ni precum Nicolae Breban, Augustin Buzura, Florin ?lapac, Radu Aldulescu, Dumitru ?epeneag, Marius Tupan. (Geo Vasile)
Cum s? fii o fat? rea
￥65.32
B?rba?ii vin de pe Marte, femeile de la coafor este urmarea best-sellerului Femeile vin de pe Venus, b?rba?ii de la b?ut. Ambele volume s-au n?scut ?n paginile s?pt?m?nalului satiric Ca?avencii. De?i pare c? e vorba de un ?r?zboi ?ntre sexe“, ?n realitate, autorii n-au dus niciodat? un r?zboi, ci un dialog. R?nd pe r?nd, toate stereotipurile care circul? despre via?a de cuplu au fost puse ?ntr-o lumin? umoristic?, eliberatoare. Primul volum s-a bucurat de o primire extraordinar? din partea publicului, ating?nd ?n mai pu?in de doi ani de la lansare un tiraj de aproape 20.000 de exemplare. Ne face pl?cere s? v? oferim acum continuarea lui, const?nd ?ntr-o nou? colec?ie de texte pline de umor, inteligen?? ?i autoironie. * * * De unde naiba s? ?tie b?rbatul care-i sunt hainele murdare??? ??i miroase, timp de dou? ore, toate c?rpele de pe scaunul-cuier. Le ?mparte ?n dou? gr?mezi, unele curate ?i altele murdare. C?nd, transpirat, anun?? c? a terminat, bestia de so?ie se ?nfiin?eaz? ?i ia ambele mormane la sp?lat. — De ce le iei ?i pe-alea curate? o ?ntreab?, confuz. — Pentru c? sunt jegoase. ?i d?-le ?i pe toate alea de pe tine, c? put. — Dar sunt proasp?t sp?late, le-am luat de-abia acum o s?pt?m?n?. Vr?jitoarea e ?ns? de neclintit. ?i ?ntoarce spatele ?i iese, l?s?ndu-l gol, dezorientat, umilit ?i mirosindu-se la subra?. * * * C?nd e o hain? murdar?? C?nd te-ai uitat la ea. Ai p?ng?rit-o cu privirea ta. E ca ?i cum s-a frecat un pechinez ?n c?lduri pe ea, trebuie aruncat? la sp?lat. Multe femei stau la u?a ?ifonierului ?i te urm?resc c?nd ??i alegi haine: — Haaaa, tricou atins, tricou ?mbr?cat, tricou ?mpu?iiiiit!
Psalmi
￥55.59
n lirica decadent a lui Pierre Lous (18701925), actul erotic are valene mistice i chiar religioase. Poemele sale reproduc un adevrat ritual de adoraie.Pierre Lous ncepe ca secesionist (plin de langori i crnuri fezandate) i/sau ca prerafaelit, ca s continue,n lo stile floreale, ca n, bunoar, celebrele Chansons de Bilitis, scriere apocrif a unei aazise discipole din vechea Grecie a Sapphidei, transpus muzical de civa mari compozitori (printre acetia, Debussy) i tradus, de muli ani, i n romn, ca una ce, antic fiind, devine acceptabil cum este, printre altele, Ars amatoria a surghiunitului la Tomis“ – erban Foar.
A Game Called Loneliness: Incarcerated Tale
￥57.14
„C? Lucia Cuciureanu era nu numai predispus?, dar ?i preg?tit? de zbenguial? liric? se vedea deja din volumul las? apa s? curg?, unde lucrarea principal? era f?cut? de verv? ?i de inteligen??. Nici aici, în noua carte (o sut? de kilometri mai la nord), nu lucreaz? altcineva în locul lor. Textul e un joc de compozi?ie cu regul? de imprevizibilit??i cât mai spontane (pe principiul «s? fie u?or ilogic» totul) ?i cu gândul s? par? fermec?toare. A?a ar ?i p?rea dac? din loc în loc n-ar c?dea, în plin? euforie ludic? (inclusiv intra-textual?, nu doar referen?ial? la tot pasul), câte-un strop de ghea?? sau câte-o imagine de frison (de genul lini?tii «din fereastr?/ca un pumn în plex» ori al «creierului strivit de ?enile» ce «pare o poian? cu brându?e» ?.a.) care magnetizeaz? anxios pulberea de nota?ii existen?iale.“ - Al. Cistelecan
B?tr?na canapea albastr? ?i alte povestiri
￥32.62
eu rd ca s nu gndesc,tu rzi de mutrele mele,de lustra din tavan,de piciorul mesei.sunt att de mic sub tinenct nu m vede nimeni de pe marte.dac big brother triete,pe tine te observ primul.“
Iluzoria vulpe a fericirii
￥40.79
Din nord, dup? o experien?? de dasc?l la ?coala din Ieud, Ioan Es. Pop a naufragiat prin ’88, ?n Capital? ca muncitor pe un ?antier, mai apoi, dup? ’89, ca redactor la Luceaf?rul, izbutind s?-?i transforme naufragiul ?n descoperire esen?ial?, precum eroul lui Defoe. Cu migal?, cu entuziasm, cu r?bdare, cu Vineri, Robinson a f?cut din naufragiul s?u o terapeutic? a oric?rei alien?ri, inclusiv a celei de sine ?nsu?i. Cu talent, cu intui?ie, cu imagina?ie, cu nou?zeci?tii, Ioan Es. Pop ?i-a convertit naufragiul ?ntr-o splendid? revocare dramatic-liric? a neantului zilnic, cum numai poe?ilor de tot li se poate ?nt?mpla. Ieudul f?r? ie?ire este expresia plin? de prospe?ime poetic? a cestei convertiri. Lauren?iu Ulici
Paranormalitatea. De ce vedem lucruri inexistente
￥65.32
Mai presus de observaiile strlucite risipite pe parcursul analizelor romanelor lui N. Breban, de siturile pertinente, de sigurana tonului i ingeniozitatea cailor de abordare, ne ispitete n acest studiu figura spiritului creator ntrezrit de M.V. Buciu n atitudinea prozatorului fa de dubla opresiune, a codului ideologic i a scriiturii, deopotriv alienante. Cum autorul este, el nsui, prozator, teza manifest un interes special pentru o anumit specie de luciditate creatoare care recunoate sau cunoate limitele scriiturii i i alege contient forma de alienare. Ea trdeaz admiraia fa de un destin exemplar i, poate, un vis de transvazare, fapt care i explic tensiunea participativ a frazelor.“ – Eugen Negrici.E un rezultat spectaculos al aplicrii unui sistem unitar de interpretare, combinnd n proporii adecvate teoria i analiza. (...) Noiunile-cheie se potrivesc n broasca textului, deschis astfel interpretrii ntr-un mod expert, fr a utiliza peraclul impresionismului.“ – Ion Simu.Refuzndu-i conformarea la tradiiile autohtone ale reveriei impresioniste n marginea textului i a re-citirii rnd cu rnd, n faa publicului, autorul a procedat n maniera unui universitar american: nzuin a randamentului maxim, redundana minim, livrare extrem-modernizat a demersului critic ctre utilizator, o atmosfer de document informatic, cu elaborare asistat de calculator. Abordarea e complet problematizat, iar cartea e contruita n sistem fagure: celulele, odat stabilite prin identificarea i delimitarea problemelor relevante, au fost umplute compact cu pasta informaiei i analizei.“ – Nicolae Brna.Sunt sigur c Marian Victor Buciu va deveni, n urmtorii zece ani, autorul unei opere.“ – Mircea Ciobanu, 1993.mi place judecata Dvs., rapid, adnc, cu acces, a zice instinctiv, la abstract.“ – Nicolae Breban.Subtil, rafinat, erudit, Marian Victor Buciu este probabil cel mai european critic din Romnia.“ – Dumitru epeneag.
Prin? ?i profet
￥57.14
Cititorul l rentlnete pe acelai Cezar Ivnescu agitat, polemic, necrutor nainte de toate cu sine nsui, ca s aib ndreptirea de a pretinde i altora rigoare maxim i fr rabat, n judecarea formelor sensibile, de a aprecia, dup normele grele ale destinului scriitoricesc predispoziia confrailor de a se angaja cu toat fiina n aventura fr seamn a creaiei de tip genial. Legea acceptabil i de aur se deduce din preceptul motenit dup textele sacre: muli chemai, dar puini alei. Cezar Ivnescu se dorete a fi printre acetia din urm. i chiar este (!) dac i se identific semnele i rnile. Nu trebuie s ne neliniteasc, prin urmare, cuvintele grele, cu rost n fond, i cu hotrrea omului, la adresa impostorilor, a criticilor de ocazie, a meseriailor de duzin. Pe corabia argonauilor muli s-au ncumetat s urce la plecare, dar puini s-au nvrednicit s poarte cununa de legend la ntoarcere. Urcuul pe scara lui Iacob, pn la ntlnirea cu lumin, ngerii i poezia adevrat, nu-i este accesibil oricui.“ – Petru Ursache
O Espiritismo e as For?as Radiantes
￥31.31
ber Zsófi, a harmincas, okos és sikeres mfordító egy nap arra ébred, hogy ki akar szállni a hétkznapok mókuskerekébl. Krnyezete legnagyobb dbbenetére vidékre kltzik, hogy birtokba vegye a nagymamájától rklt, mesébe ill házat. A titokzatos Nagyi azonban, akirl faluszerte azt suttogták, boszorkány, mást is tartogat unokája számára. Zsófi krül egyre sokasodnak a megmagyarázhatatlan események és a véletlen egybeesések. Mintha a ház – vagy valaki más – üzenni akarna neki. Vajon mit jelentenek a külns dátumok a nagypapa fényképének hátoldalán Mi minden rejtzhet az ódon, sokrekesz szekreterben Kinek a horoszkópját rizgette féltett kincsként a Nagyi és miért Bauer Barbara generációkon átível regénye arra keresi a választ, honnan jvünk, és milyen terheket halmoztak ránk felmenink. Talán nem is tudunk róluk, mégis egy életen át cipeljük ket Vagy elég bátrak vagyunk ahhoz, hogy megszabaduljunk a kéretlen útravalóktól Mialatt Zsófit mindinkább magába szippantja nagymamája naplója, melynek lapjain egy idtlen szerelem felemel és szívszorító trténete bontakozik ki, saját sorsa is gykeres fordulatot vesz egy férfi váratlan felbukkanásával. Nagyon úgy fest, hogy Szoboszlai András az igazi – de lehet, hogy egy kicsit még annál is tbb. Mieltt kzs jvjük tervezgetésébe vágnának, szembe kell nézniük saját múltjukkal, és kiderül, hogy trténetük szálai a felszín alatt szorosabban fonódnak ssze, mint azt bármelyikük is gondolta volna…
Rejtelem a déltengeren
￥28.78
lmában nem, de életében egyszer kinyílik az ajtó az írón eltt. Szeredás Emerenc ajtaja, amely mások számára rkre zárva marad. A megingathatatlan jellem, erklcséhez és hiedelmeihez tántoríthatatlanul ragaszkodó asszony házvezetnnek áll az írónhz, ám els perctl nyilvánvaló, hogy diktál. Gazdája megmérettetik, és nem találtatván knnynek, Emerenc nem csupán otthona, hanem lelke ajtaját is megnyitja eltte, ha csak résnyire is. gy sejlik fel Magyarország huszadik századi trténelmének kulisszái eltt egy magára maradt n tragikus, fordulatos sorsa. Vajon mit rizget az ids asszony a hét lakatra zárt ajtó mgttAz ajtó a ki- és bezártság, a születés és a halál si jelképe. llandó kettsség jellemzi a két fhs áhítatosan odaadó, máskor szinte gyllkd kapcsolatát is. A szeretet kapujában állnak. Sikerülhet-e végül beljebb vagy elengedni egymást Az ajtó Szabó Magda talán legismertebb regénye: Szabó István forgatott belle filmet, és 2015-ben felkerült a The New York Times sikerlistájára.
A mélyb?l j?tt fest?: Sziklai Károly naiv festészete
￥28.53
Graff Angéla és Encsy Eszter élete és sorsa oly szorosan tartozik ?ssze, akár a nappal és az éjszaka – s ?k ketten éppen ennyire ellentétei is egymásnak. Komor korban t?ltik együtt gyermekéveiket, amelynek s?tétségér?l Angéla mit sem tud, s amely ?r?kre feketére festi Eszter lelkét. Angéla gondtalan áhítattal mosolyog a hajnali fénybe, mik?zben széthulló családja életük romjait menekíti, Eszter pedig tehetetlen irigységgel zokog, amiért nem láthatja szenvedni ezt az ártatlan angyalt. ?vekkel kés?bb találkoznak ismét, a kapocs kettejük k?z?tt egy férfi ? férj és szeret?. Eszter ünnepelt színészn?, mégis boldogtalan: a lelkében izzó démoni gy?l?let lassan elpusztít mindent, ami boldoggá tehetné. Angéla ?r?k gyermek, fogalma sincs a k?rül?tte munkáló gyilkos indulatokról, emészt? szenvedélyekr?l. Nem sejti, hogy akiket a legjobban szeret, háta m?g?tt megcsalják, élete f?lforgatására készülnek. Az ?z?egy szerelmi háromsz?g és egy élethosszig tartó, engesztelhetetlen bosszú kegyetlen t?rténete. Szabó Magda magával ragadó, kíméletlen regénye mé.ltán tette egy csapásra híressé és elismertté szerz?jét: t?bb mint húsz nyelvre fordították le, és máig sem veszített elementáris erejéb?l
The Alchemist
￥18.74
Of all the myths which have come down to us from the East, and of all the creations of Western fancy and belief, the Personality of Evil has had the strongest attraction for the mind of man. The Devil is the greatest enigma that has ever con-fronted the human intelligence. So large a place has Satan taken in our imagination, and we might also say in our heart, that his expulsion therefrom, no matter what philosophy may teach us, must for ever remain an impossibility. As a character in imagi-native literature Lucifer has not his equal in heaven above or on the earth beneath. In contrast to the idea of Good, which is the more exalted in proportion to its freedom from anthropomor-phism, the idea of Evil owes to the presence of this element its chief value as a poetic theme. The discrowned archangel may have been inferior to St. Michael in military tactics, but he cer-tainly is his superior in matters literary. The fair angels—all frankness and goodness—are beyond our comprehension, but the fallen angels, with all their faults and sufferings, are kin to us. There is a legend that the Devil has always had literary aspi-rations. The German theosophist Jacob B?hme relates that when Satan was asked to explain the cause of God’s enmity to him and his consequent downfall, he replied: “I wanted to be an author.” Whether or not the Devil has ever written anything over his own signature, he has certainly helped others compose their greatest works. It is a significant fact that the greatest im-aginations have discerned an attraction in Diabolus. What would the world’s literature be if from it we eliminated Dante’s Divine Comedy, Calderón’s Marvellous Magician, Milton’s Paradise Lost, Goethe’s Faust, Byron’s Cain, Vigny’s Eloa, and Lermon-tov’s Demon? Sorry indeed would have been the plight of litera-ture without a judicious admixture of the Diabolical. Without the Devil there would simply be no literature, because without his intervention there would be no plot, and without a plot the story of the world would lose its interest. Even now, when the belief in the Devil has gone out of fashion, and when the very mention of his name, far from causing men to cross themselves, brings a smile to their faces, Satan has continued to be a puissant personage in the realm of letters. As a matter of fact, Beelzebub has perhaps received his greatest elaboration at the hands of writers who believed in him just as little as Shake-speare did in the ghost of Hamlet’s father.
Júlia 476. (Szilveszter el?tt)
￥18.74
Júlia 476. (Szilveszter el?tt)
Eugénie császárné vallomásai
￥25.67
Eugénie császárné vallomásai
Júlia 474. (Termékeny tévedés)
￥18.74
Júlia 474. (Termékeny tévedés)
Eltitkolt származás: Második rész
￥37.11
Eltitkolt származás: Második rész
A sírásó
￥22.73
A sírásó
Szívhang kül?nszám 29. k?tet
￥43.08
Szívhang kül?nszám 29. k?tet
