购物车
个人中心
Szívhang 403. (Dzsungelt?z)
￥18.74
Szívhang 403. (Dzsungelt?z)
Csontbrigád
￥14.39
T?bb mint egy év tel el azóta, hogy hazaértem. Akik kívülr?l néznek, aligha észlelnek kül?n?sebb változást. De nekem már csak k?d?sen rémlik egy n?, aki egykor én voltam, aki mindig felhúzva tartotta a vállát a feszültségt?l, mert másoknak akart megfelelni. Két hónappal hazatértem után eladtam elegáns, nagypolgári lakásomat, és bek?lt?ztem egy kisebbe, szerényebbe. Az autómat lecseréltem egy olcsóbb, alacsonyabb fogyasztásúra. Az addig igénybe vett szolgáltatások nagy részét lemondtam, megváltam a k?ltséges biztosítások t?bbségét?l, a giga-csomagoktól, az ilyen-olyan el?fizetésekt?l, és egy lényegesen egyszer?bb életvitelre rendezkedtem be. A ruháimat is kiválogattam, a felesleget elajándékoztam vagy áruba bocsátottam. Az maradt csak meg, és mindenb?l csak annyi, amire valóban szükségem van. Olykor gyertyával világítok, órákig bámulom, hogyan táncol a láng a s?tétben. Vagy ücs?rg?k a teraszon, és nézem az égboltot, amelynek addig ismeretlen szépségeit az ?ton fedeztem csak fel… Amíg ezt a boldogságot nem éltem át, elképzelni sem tudtam, hogy egyszer úgy fogom gondolni: ha mindenemet elveszíteném, akkor is maradna egy csomó dolog, ami boldoggá tesz. Látom a k?rnyezetemben él?ket, amint fáradtan hajszolnak valamit, amit már megnevezni sem tudok, annyira távolinak t?nik, hogy magam is így éltem. Nem tehetek t?bbet értük, mint hogy elmondom a magam t?rténetét, amely így kezd?dik: van esély! Csak a békességnek el?bb helyet kell készíteni, kell egy nagytakarítás. Amíg a beidegz?dések, el?ítéletek foglalják a helyet, addig a cs?nd nem ver tanyát odabent. Pedig ahhoz, hogy meghalljam a saját hangomat, cs?ndre volt szükség. Ilyen az életem a Camino után.
Povestiri, nu pove?ti!
￥40.79
Nihilismul lui tefan Bolea este o masc n spatele creia se ascunde o inocen perpetuu incandescent. Revolta blasfematorie a poetului marcheaz un ritual de trecere spre iniiere, degajnd, n mod paradoxal, o nemrginit sete de via. Muzicalitatea incantatorie a textelor n limbile german, englez i romn plonjeaz cititorul n viziunea lumii reale.“ (Basarab Nicolescu)
Szentivánéji álom
￥8.67
Ha nem lennének angol kosztüm?s filmek és szürkéskék szemek, a világ is sokkal biztonságosabb hely volna. Legalábbis így vélekedik Mész?ly Dóra, a LEI magazin újságírója, amikor elhatározza, hogy interjút kér a híres angol színészt?l, Edward Yorke-tól. A feladat egyszer?nek t?nik, hiszen a férfi éppen Budapesten forgatja legújabb filmjét, ám a kezdeti biztató jelek után az ügy egyre bonyolultabbá válik… A lány váratlan akadályok sorával találja magát szemk?zt, ám az egyébként is makacs természet? Dóra nem ismer lehetetlent. Minden találékonyságát latba vetve üld?zi tovább a színészt, mik?zben kalandjai hol filmgyári díszletek k?zé, hol egy magánnyomozó irodájába, hol az éjszakai Budapest kocsmáiba, hol egy londoni szállodába sodorják. De vajon sikerül-e rátalálnia Edwardra? M?RK LEON?RA az Elle magazin f?szerkeszt?-helyettese, el?tte évekig a N?k Lapja munkatársaként dolgozott. H?sn?jével, Mész?ly Dórával szemben nem az interjú a kedvenc m?faja, de ha valaki igazán felkelti az érdekl?dését, ? sem adja fel k?nnyen… ?Vágyni, csodára várni, álmodozni: jó. Tudom, mit érezhetett a k?nyv szerz?je, amikor megszületett benne a vágy. Ismerem az érzést, ami a csoda k?zelében meglep, és az álmodozás sem áll távol t?lem. M?rk Leonóra nagyon pontosan és végtelenül ?nironikusan mutatja be a fázisokat. Egyszer én is évekig üld?ztem egy német punkénekest. Aztán, amikor elkaptam, a fülembe csengtek egy kedves versnek a sorai: ?Nem akarok elérni semmit. Nem akarom, hogy ne legyen mire vágynom.? Hogy a k?nyv újságíró f?szerepl?je mit érez a kalandok során, nem árulom el. Járjuk vele végig az utat. K?nnyen magával húz, élvezet k?vetni. A vége meg: maradjon csattanó.” Karafiáth Orsolya
Ahogy tetszik
￥8.67
Bipoláris érzelmi zavar – hangzik a kórházi pszichiáter diagnózisa… Gyógyíthatatlan mentális betegség. Péceli Rita megrémül: ezek szerint élete végéig ?bolond” marad? Rita kezdetben megpróbálja ott folytatni, ahol a diagnózis el?tt abbahagyta. ?m széls?séges érzelmi hullámzásai alatt rossz d?ntéseket hoz, rossz kapcsolatokat k?t, elveszíti szerelmét, és biztos állása, megélhetése is veszélybe kerül. Egy éven belül háromszor kell befeküdnie a pszichiátriára. Rita a sok szenvedés hatására végül úgy d?nt, felveszi a keszty?t, és szembenéz a betegséggel. Vajon siker koronázza-e az er?feszítéseit, és képes lesz-e együtt élni a betegséggel, ha megfogadja segít?i tanácsait? ?lhet-e majd ezután is teljes érték? életet? S ami talán a legfontosabb: megtalálja-e a boldogságot? A regény igaz t?rténet alapján íródott. ?– Talán én nem tettem meg mindent – vallottam be halkan. – ?s félek, nem is fogok tudni megtenni. Pedig nem akarok újra kórházba kerülni. – Látja, most megfogalmazta a célját – mosolygott a szem?ld?két felhúzva Kamilla. – Higgye el, sikerülni fog. Kételkedve sóhajtottam fel, de akkor és ott megmozdult bennem valami. Elt?kéltem: mindent meg fogok tenni, nehogy megint a pszichiátrián k?ssek ki. – Az els? lépés, hogy elfogadják magukat – folytatta a pszichológus. – ?gy, ahogy vannak. A betegségüket. Ne vádolják magukat érte, ne érezzék szégyenbélyegnek, ne tagadják el saját maguk el?l, ha baj van. Maguk ugyanolyan értékes emberek, mint bárki más.”
Téli rege
￥8.67
Egy vicces, olykor megható szerelmes k?nyvet tart a kezében az olvasó. A t?rténetekb?l megtudhatjuk, hányféleképpen lehet n?ként csalódni úgy, hogy annak még a távoli Amerikában, a Szex és New York-sorozat hazájában is híre menjen. S miért a sok koppanás? Mert az ember lánya gyakran minden szerencse és f?leg ?nismeret híján halászgat a zavarosban. Ilyenkor bizony el?fordul, hogy a kiszemelt férfi nem éppen álmaink hercege, csak mi képzeltük róla, hogy ? a nagy ?. Ismer?s a szituáció? Fel a fejjel, azaz talpra, és indulás tovább! A végállomás csakis a boldogság lehet. ?…az el?szoba fel?l kulcsz?rgés hallatszott, majd nevetés harsant, amire vékonyka hang felelt. Egy n? és egy gyerek léphetett be a lakásba. Zoltán egész testében lemerevedett, majd odasúgta Helgának: – Ez Rozi a fiammal. Egy nappal el?bb hazahozta. A francba! Bújj el gyorsan, nehogy meglásson, kül?nben kikaparja a szemedet. Menj ki az erkélyre, én majd behúzom a s?tétít? függ?nyt. – Neked barátn?d van? – tátotta el a száját Helga. – Exbarátn?m, de nem hagy békét. Minden n?t elüld?z mell?lem. Na, menj már ki! Helgának azonban esze ágában sem volt az erkélyen kuksolni, amíg az ismeretlen n? el nem hagyja a terepet. Nekid?lt a konyhapultnak, karjait keresztbe fonta. – T?lem aztán megláthat – mondta kimérten. – ?n nem félek senkit?l, és senki el?l nem fogok bujkálni. – Ha neked esik, magadra vess – vetette oda a férfi idegesen. – ?n el?re szóltam.”
Povesti pentru fetite
￥40.79
Ianoi e viu, atent i emoionat de orice problem de parc acum abia ar ntra, aplecndu-se uor, sub naltul portic al Cunoaterii. Curios, profesnd acea dubl curiozitate, rar azi – fa de problem, dar i fa de cel ce o ridic. Fa de Fiin. Cultura romn se poate felicita, n zilele i anii notri un pic buimaci, unde Nordul valorilor pare a se fi rtcit undeva, n alte secole sau pe alte continente, c posed un cercettor, un profesor i un ins capabil de o asemenea cuprindere a unor platforme culturale att de auguste i, aparent, contradictorii. Unul din puinii supravieuitori ai acelei Mitteleuropa sapieniale, acei ndrgostii fr pricin de misterele artei i ale gndului, unul dintre acei, rari azi i n Europa, ce pesc uor peste granie istorice i mentale, rigide pentru atia, cu o graie, cu o uurin ce ne poate nela asupra acelui depozit afund de suferin i travaliu, de tenacitate unic pe care numai prezena unui ideal poate s-o explice. Iat unde putem gsi Idealul su Modelul, dezorientai nu rareori de propriile noastre ezitri i eecuri.“ (Nicolae Breban)Ianoi este un om pentru care problema morala exist, iar faptul acesta l aaz ntr-o postur extrem de fecund i de necesar, de mediator. ntr-o lume care devine tot mai conflictual, uneori n mod stupid, cu totul superficial i aberant. Ion Ianoi cred ca ne d o lecie de economie de conflict. Vd n aceast lecie i n persoana lui un model de senintate, de sinceritate intelectual, de europenitate.“ (Mircea Martin)[...] stilul Ianoi; un stil unic n cultura romn. Nu e vorba, n cazul d-sale, de cri de erudiie pedant, seac, ci de cri scrise cu un mare talent literar, cred eu, i cu extraordinare capaciti de evocare.“ (Gabriel Dimisianu)Am spus i cu alte prilejuri, am scris i cu alte ocazii c Ion Ianoi este un dar fcut literaturii romne. Oare avem puterea de a ne bucura de acest dar Avem fora de a-l onora i de a ne minuna de el, aa cum se cuvine Printre scriitorii romni, prietenul nostru e perceput drept un crturar evreu-maghiar atipic. Printre evrei e tratat drept un romn sadea. n Ianoi vd un model de prim rang, un mare crturar ce s-a nzidit n literatura romn, un scriitor care ar face onoare oricrei culturi majore a lumii. Ianoi este, apoi, un spectacol, n pofida felului su de a fi, aproape n ciuda sa...“ (Aura Christi)
Dosarele Scarlet: Sp?rg?toare la ?n?l?ime
￥40.79
Edi?ie alc?tuit?, coordonat? ?i ?ngrijit? de Iulian Boldea?Profilul c?rturarului Nicolae Balot?, pe care acest volum se str?duie?te s?-l contureze, adun? laolalt? expresivitatea, rigoarea ?i erudi?ia eseistului ?i criticului literar, dar ?i afectivitatea sublimat? a memorialistului. Sumarul c?r?ii e alc?tuit din mai multe texte semnate de Nicolae Balot?, relevante pentru concep?ia sa critic? ?i estetic?, dintr-o schi?? de portret apar?in?nd lui Matei Boil?, din dou? dialoguri ?n care se ?mpletesc accentele confesive ?i proiec?iile teoretice ?i din dou? sec?iuni exegetice. Prima, Interpret?ri, con?ine abord?ri ale operei critice sau memorialistice a lui Nicolae Balot? ?n ansamblul ei, ?n timp ce a doua, Lecturi, cuprinde analize aplicate asupra unei anumite c?r?i. La toate acestea se adaug? necesarele repere bio-bibliografice. Textele au fost ini?ial tip?rite ?ntr-un num?r al revistei Vatra consacrat lui Nicolae Balot?; a?a se explic? unele referiri ale autorilor la binecunoscuta revist? din T?rgu-Mure?. Le mul?umesc, ?i pe aceast? cale, domnului Nicolae Balot?, pentru amabilitatea cu care a r?spuns provoc?rii noastre, ?i celorlal?i autori, pentru disponibilitatea domniilor lor, f?r? de care acest volum ar fi fost imposibil de realizat.“ – Iulian Boldea
Supravie?uitorii. Cartea a IV-a - Un drum primejdios
￥73.49
Cartea reprezint? o minimonografie spectaculoas? despre proza, publicistica ?i poezia unuia dintre cei mai mari poe?i interbelici, Tudor Arghezi. M.V. Buciu are un instrumentar critic adus la zi, ca ?i bibliografia de altfel, aten?ia exegetului fiind focalizat? asupra operei acestui mare scriitor, contestat vehement ?n perioada post-decembrist?. ?n esen??, monografia lui M.V. Buciu, constituie o temeinic? tentativ? de rea?ezare a lui Tudor Arghezi ?n actualitatea literar?, readuc?nd ?n discu?ie, dar nu mai pu?in ?n actualitate, complexitatea personalit??ii argheziene, un urma? al poetului na?ional, Mihai Eminescu.
Cel?lalt Arghezi
￥57.14
nainte de orice altceva, Poezia de la Gndirea este o carte despre slbiciunea conceptelor. Ce mai definesc azi cuvinte precum tradiionalism sau modernism ntre rzboaie, termenii au polarizat probabil toate disputele, nelsnd n stare de neutralitate aproape nimic. Nu-i vorba, nu ideologiile fac literatura. Iar cnd este vorba despre poezie, lucrurile sunt cu atat mai complicate. Or, privind napoi cu suspiciune, Mircea A. Diaconu realizeaz nu doar o descriere comparativa a principalelor constante ale poeziei de la Gndirea, ci si o anatomie – sceptic mcar – a conceptelor n disputa lor cu realitatea de fapt. Criticii conceptelor – dublate de o ncercare de refundamentare a lor – i rspunde o analiz minuioas, fr parti-pris-uri, a realitii de fapt. n distana aceasta, dintre concept i realitate, ptrunde ochiul deopotriv al istoricului i al criticului literar. Iar ceea ce rezult nu mai este o sum de adevruri apodictice, ci o proiecie hermeneutic fundamentat interogativ.
Un Corazón de Ranita. 4° volumen. El bautismo de la madurez
￥48.97
Aproape c? nu a existat epoc?, de la primele texte scrise p?n? azi, ?n care s? nu se vorbeasc? despre o criz? a literaturii. Periodic, fie regimul politic, fie situa?ia economic? ori exuberan?ele filozofarde au f?cut s? fie puse semne de ?ntrebare dup? cuv?ntul ?literatur?“. Timp de cinci ani, o serie de ?nt?lniri organizate ?n spa?ii neconven?ionale la Bucure?ti (?i, de c?teva ori, ?n afara Rom?niei) a ?ncercat s? adune scriitori de toate v?rstele pentru a-i pune fa?? ?n fa?? cu publicul lor. Nici acum, dic?ionarul limbii rom?ne nu include termenul ?performare“, dar, dac? ?n cazul artelor spectacolului traducerea ?interpretare“ poate s? func?ioneze, atunci c?nd este vorba despre literatur?, limba rom?n? nu ofer? dec?t termenul ?lectur?“. Acest cuv?nt nu acoper? complexitatea unei prezent?ri ce implic? ?i publicul ?n calitate de participant activ la ?nt?lnirea cu scriitorul, ?i cu textul acestuia. Ini?iat ca un proiect de promovare a literaturii contemporane pentru un public larg, ?Poeticile cotidianului“ s-a transformat, dup? ani de ?nt?lniri s?pt?m?nale, ?ntr-un eveniment literar cu propria sa concep?ie despre literatur?: poetica rela?ional?.
ROM: A komonizmus t?rténete
￥47.09
Volumele de dialoguri (vor fi trei ?n total) socratice adun? convorbiri cu personalit??i ale culturii ?i literaturii na?ionale, realizate ?n libertate, ?ncepind cu 1990. Ele au fost publicate ?n diverse reviste, ?n principal ?Convorbiri literare“ ?i ?Poezia“, dar ?i ?n ?Dacia literar?“, ?Poesis“, ?Hyperion“ ?.a. Dialogurile se succed ?n ordinea apari?ie ?i reflect? fr?m?nt?rile culturale, literare, politice ale momentului, de interes peren ?i constant privind biografia artistic? a personalit??ii intervievate. Dialogurile sunt vii, atractive, instructive ?i mereu actuale prin problematic? abordat?. Participan?ii la acest veritabil banchet platonician din primul volum, Democra?ia oblig? idiotul sa stea al?turi de geniu (310 pagini), sunt: Petre ?u?ea, Ana Blandiana, Alexandru Zub, Ioan Alexandru, Dimitrie Gavrilean, Mihai Ursachi, Cezar Iv?nescu, Svetlana Paleologu-Matta, ?erban Cantacuzino, ?tefan Avadanei, Cristian Simionescu, Luca Pi?u, Lauren?iu Ulici, Corneliu ?tefanache, Ioana Cr?ciunescu, Paul Goma, Monica Lovinescu, Ilie Cleopa, George Astalos, Marin Mincu, Liviu Ioan Stoiciu, Dan M?nuc?, Costache Ol?reanu, Sorin Vieru, Gellu Dorian, Alex ?tef?nescu, Nicolae Manolescu, Ilie Constantin.
Книга нонсенса
￥23.14
Este un autoportret al cunoa?terii personale, un autoportret schi?at ?n timp real, sub ochii cititorului, pe m?sura ce Lara ia cuno?tin?? de st?rile emo?ionale prin care trece, ??i analizeaz? sentimentele, rezultatul posibilelor ac?iuni, analizeaz? deciziile pe care le ia, consecin?ele posibile. Dilema declarat? a Larei este: cum ?mpaci nevoia inimii pentru noutate, pentru tr?iri spontane, cu monotonia mariajului, chiar dac? acesta e fericit? Con?tiin?a sa este prins? ?ntre dragostea pentru so?ul cu care ?tie c? se potrive?te ca structur? ?i pe care ?l iube?te, ?i efervescen?a aventurii cu un alt b?rbat, care ?i furnizeaz? spontanul dup? care t?nje?te. Romanul se concentreaz? pe amant ?n mod deliberat. Lara este perfect con?tient? de r?ul pe care ?l produce celor trei personaje ?mplic?te: so?, amant, ?i ei ?ns??i. Perioada ?n care este creat ?i definitivat autoportretul sunt ultimii ai comunismului, anii ?n care priva?iunile impuse popula?iei sem?nau mai degrab? cu priva?iunile unui r?zboi. Cu toate acestea, eroina se concentreaz? cu ?nc?p???nare pe iubirea ei, pe mi?c?rile sufletului ei, refugiindu-se ?n tr?irile proprii ?i reu?ind astfel s? se salveze de autocomp?timire ?i s? supravie?uiasc? ?ntr-o aparent? normalitate.
Esmond Henrik ?néletrajza
￥25.67
Esmond Henrik ?néletrajza
Romana 480. (Gy?r? k?lcs?nbe)
￥18.74
Romana 480. (Gy?r? k?lcs?nbe)
Hajnali cigaretta
￥25.67
Hajnali cigaretta
A tisztesség nevében
￥22.73
A tisztesség nevében
Er?s mint a halál
￥28.53
Er?s mint a halál
Romana 477. (Szerelmes a szakácsn?)
￥18.74
Romana 477. (Szerelmes a szakácsn?)
Romana 475. (Nászút a f?n?kkel)
￥18.74
Romana 475. (Nászút a f?n?kkel)
Bianca 244. (Az igazi nyeremény)
￥18.74
Bianca 244. (Az igazi nyeremény)
