A tévéproducer Laurie Moran boldog, amikor A gyanú árnyékában cím?, megoldatlan b?nügyekkel foglalkozó reality-drámájának kísérleti epizódja sikert arat. ?s most megtalálta az ideális esetet, mely a k?vetkez? rész témája lehet: ez A Hamupip?ke-gyilkosság. Amikor Susan Dempsey-t, a gy?ny?r? és tehetséges Los Angeles-i egyetemistát holtan találták, a gyilkosság számos kérdést vetett fel. Miért parkolt az autója kilométerekre a holttestét?l? Megjelent egyáltalán azon a meghallgatáson, amelyre egy felt?rekv? filmrendez? várta az otthonában? Miért akarja Susan barátja elkerülni a kapcsolatukra vonatkozó kérdéseket? ?sszefüggésben volt az elt?nése egy ellentmondásos egyházzal? Ragyogó m?szaki érzéke miatt állt k?zel a számítástechnika-tanárához, vagy t?bbr?l volt szó? ?s miért hiányzott Susanr?l az egyik cip?je, amikor felfedezték a holttestét? Laurie tudja, hogy a t?rténet t?kéletesen alkalmas a képerny?re, kül?n?sen, hogy a korábbi gyanúsítottak k?z?tt ott vannak Hollywood elitjének tagjai és a technika milliárdosai. De vajon a gyilkos is így gondolja-e? Mary Higgins Clark és Alafair Burke? ?rengeteg intrikát és izgalmat” szállítanak a sorozat új, idegfeszít? darabjában. - Publishers Weekly Talán a perg? iram, talán a sokrét? karakterek miatt, de az els? oldaltól az utolsóig találgat az olvasó.? – Booklist

Szakhmáry Zoltán, a tehetséges fiatal f?ldbirtokos t?bb száz hold f?ld?n gazdálkodik a Kiskunságon. Nem éri be az elmaradott f?ldm?vel?i módszerekkel, modernizálni akar. Mindezt azonban úgy, hogy k?zben saját társadalmi osztályához is ragaszkodik, ? dzsentriként akar mintagazdaságot létrehozni. A lehetetlent kísérti, mint egyébként minden dolgában. Ezt tetézi magánéleti konfliktusa: szeretik a n?k, és ? is odavan a szerelemért, de afféle "egyasszonyos ember", mondta róla maga Móricz. Olyan ember, akinek egyszerre csak egy n? fér meg a vágyaiban: bárhogy rajong is a feleségéért, ha mégis beleszeret valaki másba, akkor már csak érte, a szeret?jéért fog megveszekedni, élni és halni.

Bárdos András évtizedeken át az egyik legismertebb és legfoglalkoztatottabb televíziós riporter volt Magyarországon. Dolgozott a Magyar Televízióban, az RTL Klubon és a TV2-n is, vezetett két minisztereln?k-jel?lti vitát. A Rádió Krónika-m?sorai, Napk?zi, Naptévé, RTL-Híradó, Akták, Tények, Jó estét Magyarország - t?bb ezer interjút készített a k?zélet szerpl?ivel, politikusokkal. 1995 óta tanít a Színház- és Filmm?vészeti Egyetemen, t?bbek k?z?tt kommunikációt is.?Sokat tud a hazugságról, pályája során hallott eleget. Pamela Meyer hazugságról, a hazugság felismerésér?l szóló k?nyvéhez írt el?szavában arról írt, mi t?rténne, ha csak egyetlen napig igazat mondanánk. Ez az e-füzet Bárdos irónikus, mégis halálosan komoly el?szavát tartalmazza a Verj át, ha tudsz cím? k?nyvh?z.

Egy nyugtalan képzelet? koldusfiúcska a XVI. századi London nyomortanyáin k?nyveket olvas, és királyokról álmodik… ?rdekl?dése egy napon egészen a királyi palotáig sodorja, és egyszerre csak bent van a pompás termekben, s a vele egyid?s királyfi játékból ruhacserét ajánl, csak egy-két pillanatra. Nos, ez a játék, kül?nféle félreértések miatt, valóságra fordul! A koldusfiú hónapokon át élheti a királyfiú fenséges, de cseppet sem irigylésre méltó életét, a királyfiú pedig sz?rny? megaláztatások és szenvedések k?zt kénytelen ismereteket, emberséget és b?lcsességet gy?jteni elj?vend? országlása idejére. Mark Twain részrehajlás nélkül mindkét sorsnak a legalaposabban végére járt, mint aki maga is hol koldusnak, hol királyfinak álmodja magát…

Ebben a k?nyvben semmi sem az, aminek látszik.Louise, a fiatal titkárn? talán élete férfijával találkozik egy bárban, de a csók korainak bizonyul, kül?n?sen, miután hétf?n a munkahelyén megpillantja új f?n?két, Davidet – aki persze nem más, mint a férfi a bárból. ?s naná, hogy felesége van. Ami ezután t?rténik, az minden, csak nem megjósolható. Hiába kombinál az olvasó, el?bb-utóbb leesik neki, hogy ebben a szokványosnak látszó szerelmi háromsz?gben igazából semmi sem szokványos. ?s felesleges lenne arra intenünk, hogy inkább ne kedveljen meg egyetlen szerepl?t sem – úgyis képtelen lesz ellenállni. Mígnem egy ponton, amikor a legjobban aggódik majd az illet? sorsa miatt, ráébred: nem is ?t kellett volna féltenie!Sarah Pinborough regénye nem egy szerelmes t?rténet, egy krimi és egy thriller szimpla keveréke. Sokkal félelmetesebb annál. Mert Pinborough regénye elkísér. ?s nem hagy nyugodni. Ne higgy ennek a k?nyvnek!Ne higgy a szerepl?knek!Ne higgy saját magadnak se!?s t?rténjen bármi, senkinek se áruld el a végét! Sarah Pinborough az Egyesült Királyság egyik méltán népszer?, sokszoros díjnyertes romantikust?rténet- és krimiírója, akinek neve az egész világon ismert. Ne higgy a szemének! cím? regényét 19 nyelvre fordítják le, s a magyar kiadást már hetekkel az angliai bemutató után kezükbe vehetik az olvasók.Sarah Pinborough - er? és kecsesség. Egy irodalmi kaméleon! ― Neil GaimanPinborough írása élénk és érzelmileg vibráló. Nem tudtam letenni. ― Stephen KingT?kéletesen kidolgozott karakterek, páratlan írói munka, és egy cselekmény, ami teljes bizonytalanságban tart. A vége pedig úgy fejbe vág, mint mikor a mesében rázuhan egy zongora a nyúl fejére. Engem nem k?nny? leny?g?zni, de ez a k?nyv megtette. ― Joanne HarrisA Ne higgy a szemének! egy s?tét, hátborzongató hangulatú, letehetetlen k?nyv, brilliáns befejezéssel. Hamarosan rajongani fogsz Sarah Pinboroughért! ― Harlan CobenCsavaros pszichológiai thriller. A m?faj sokat látott olvasói is csak találgatnak - az utolsó oldalig. ― Publishers Weekly

Elképeszt? lélektani thriller – a Hátsó ablak találkozása a Holtodiglannal. Rachel ingázó, minden reggel felszáll ugyanarra a vonatra. Tudja, hogy minden alkalommal várakozni szoktak ugyanannál a fénysorompónál, ahonnan egy sor hátsó udvarra nyílik rálátás. Már-már kezdi úgy érezni, hogy ismeri az egyik ház lakóit. Jess és Jason, így nevezi ?ket. A pár élete t?kéletesnek t?nik, és Rachel sóvárogva gondol a boldogságukra. ?s aztán lát valami megd?bbent?t. Csak egyetlen pillanatig, ahogy a vonat tovahalad, de ennyi elég. A pillanat mindent megváltoztat. Rachel immár részese az életüknek, melyet eddig csak messzir?l szemlélt.? Meglátják; sokkal t?bb ?, mint egy lány a vonaton. Paula Hawkins els? thrillere azonnal a bestsellerlisták els? helyezettje lett. Harmincnégy országban megjelent, vitathatatlan, hogy az elmúlt évek legnagyobb sikerk?nyvét tartja kezében az olvasó.

A m?vek világa Mikszáth gyermekkorát idézi f?l egyszer? t?rténetekkel, falusi alakokkal, háttérben a gy?ny?r? tájjal, a fenséges természettel" – írja az el?szóban Kaiser László. Mikszáth korai elbeszél? m?vészetének két tünd?kletes darabja A tót atyafiakban (1880) a népélet tragikus és m?vészi szemlélése Arany János balladak?ltészetéhez hasonlítja Mikszáth stílusát, akit a legnagyobb magyar írok sorában tartunk számon. A jó palócok (1881) kis t?rténetek tudatos kompozíciójából áll ?ssze. Számos forrásból ered?, t?bb helyszínhez k?thet? valós t?rténetek (zsánerképek) szervez?dnek ciklussá a k?tet lapjain, azt az írói meggy?z?dést sugallva, hogy a halál nem egyenl? a pusztulással, de azt is, hogy a sors független az emberi akarattól. A palóc t?rténetek gy?jteménye a romantikus népiesség záró darabja. H?sei: Olej bacsa és Lapaj, a híres dudás, Bede Anna és a pogány Filcsik feledhetetlenek. T?rténeteiknek babonás modernségét Mikszáth a józan megfigyelés, a csaknem pozitivista kriticizmussal ellenpontozza.

A Dublinban nevelkedett John Kavanagh vékony dongájú k?ly?k volt, akit az iskolában rendszeresen kínoztak és vertek a társai. Miután tinédzserként egyszer ?sszeverték az utcán, mert próbált egy járókel? védelmére kelni, úgy d?nt?tt, megtanulja megvédeni magát. Nem sokkal kés?bb már sportolókat edzett egy apró pajtában, és megszervezte ?rország els? kevert harcm?vészeti rendezvényeit. Aztán egy napon egy pimasz k?ly?k sétált be az edz?termébe. Conor McGregornak hívták. Az ír fiú a semmib?l érkezett, és néhány év alatt a világ egyik legismertebb sportolója lett… Két súlycsoportban is világbajnoki címet szerzett… Ma már egymilliárd forintért száll ketrecbe, és felkerült a világ legjobban keres? sportolóinak százas listájára… Szórakoztató stílusával, hipszter külsejével igazi médiasztár lett, és arra készül, hogy meccseivel futballstadionokat t?lt meg…Ebben a k?nyvben John Kavanagh két leny?g?z? élett?rténetet mesél el: a sajátját és McGregorét, mik?zben végigk?veti az MMA robbanásszer? elterjedését az egész világon. Kavanagh a ?Gy?zz vagy tanulj!” mottót a zászlajára t?zve már nemcsak a világ egyik legelismertebb trénere, hanem képvisel?je egy eszmének, amelynek lényege a kitartás, és a pozitív világszemlélet. Mert mik?zben ott állt az egész világ csodálatát kivívó McGregor mellett a legnehezebb pillanatokban és legnagyobb diadalok perceiben is, megtanulta, mit jelent a becsvágy, a fegyelem, a csalódás – mit jelent beteljesíteni valakinek az álmait. "Mindenkinek, aki tudni szeretné, hogyan k?vesse az álmait – egészen a célig." – Tony Parsons"Vannak emberek, akik képesek a feje tetejére állítani a világot. John Kavanagh és Conor McGregor ilyenek." – S. Kovács ?dám A szerz?r?lJohn Kavanagh, a Straight Blast Gym ?rország vezet?je, a világ egyik leghíresebb kevert harcm?vészeti edz?je. Versenyz?i k?z?tt találjuk a UFC pehely- és k?nny?súlyú bajnokát, Conor McGregort.

Pride And Prejudice, the story of Mrs. Bennet's attempts to marry off her five daughters is one of the best-loved and most enduring classics in English literature. Excitement fizzes through the Bennet household at Longbourn in Hertfordshire when young, eligible Mr. Charles Bingley rents the fine house nearby. He may have sisters, but he also has male friends, and one of these—the haughty, and even wealthier, Mr. Fitzwilliam Darcy—irks the vivacious Elizabeth Bennet, the second of the Bennet girls. She annoys him. Which is how we know they must one day marry. The romantic clash between the opinionated Elizabeth and Darcy is a splendid rendition of civilized sparring. As the characters dance a delicate quadrille of flirtation and intrigue, Jane Austen's radiantly caustic wit and keen observation sparkle.

A Pulitzer-díjas Michael Chabon újabb irodalmi remekm?vel jelentkezik igazságról és hazugságról, családi legendákról és egzisztenciális kalandokról, valamint azokról az er?kr?l, amelyek el akarnak bennünket pusztítani. A regény vallomás egy ?regember halálos ágyáról. A szerz? egy egész kort zsugorít egyetlen életbe, és egyetlen életet egyetlen hétbe a háború el?tti Philadelphia zsidó nyomornegyedeit?l Németország elfoglalásáig, egy floridai nyugdíjas falutól egy New York-i b?rt?nig, az amerikai ?rprogram aranykorától ?az amerikai évszázad” alkonyáig. Egy élet sodró, megható, tragikomikus, alaposan kikutatott és abszolút fiktív átirata, egy olyan életé, amely átível a huszadik század s?tét szívén. A k?nyv egy olyan hazugság, amely igazat mond, olyan kitaláció, ami tény; Michael Chabon legmerészebb és legmegindítóbb m?ve. ? A Ragyog a hold cím? k?nyv nemzetk?zi díjai, elismerései: NEW YORK TIMES BESTSELLER Winner of the Sophie Brody Medal ? An NBCC Finalist for 2016 Award for Fiction ? ALA Carnegie Medal Finalist for Excellence in Fiction ? Wall Street Journal’s Best Novel of the Year ? A New York Times Notable Book of the Year ? A Washington Post Best Book of the Year ? An NPR Best Book of the Year ? A Slate Best Book of the Year ? A Christian Science Monitor Top 15 Fiction Book of the Year ? A New York Magazine Best Book of the Year ? A San Francisco Chronicle Book of the Year ? A Buzzfeed Best Book of the Year ? A New York Post Best Book of the Year iBooks Novel of the Year ? An Amazon Editors' Top 20 Book of the Year ? #1 Indie Next Pick ? #1 Amazon Spotlight Pick ? A New York Times Book Review Editors’ Choice ? A BookPage Top Fiction Pick of the Month ? An Indie Next Bestseller

gy vagyok, hogy az apám és anyám kztti szex idevarázsolt, és most ezt egy halálos balesetnek vélem és nyilvánítom, és várom a halált, amibe bele fogok halni... Az ezen két pont kztti idt a lehet legboldogabban szeretném leélni. Gyakran ez sikerül” – vallja Feldmár András nmagáról. Szerz- és beszélgettársával, Büky Dorottyával is ezt a témát járják krül, utat mutatva nekünk, tévelygknek, segítve minket eligazodni nmagunk bels labirintusában. Hátha mi, a figyelmes olvasók a sorok mgé nézve rádbbenünk: valójában minden feltett kérdés rólunk és minden válasz nekünk szól, a mi kudarcainkról, a mi kétségeinkrl, a mi szenvedéseinkrl, a mi életünkrl. s, nem utolsósorban, a mi lehetségeinkrl. Arra, hogyan találjunk vagy teremtsünk magunknak olyan krnyezetet, amely muszájból kttt kompromisszumok nélkül is befogad bennünket, miként a borsót a héja.

1893, London. Amikor Cora Seaborne és Francis nev? fia megérkezik Essexbe, ott az a szóbeszéd járja, hogy az egykor a lápvidéken garázdálkodó s emberéleteket k?vetel? mitikus sz?rny, az essexi Kígyó újra felt?nt Aldwinter egyházk?zségének partjainál. Lelkes természetbúvárként Corát t?zbe hozza a hír, hisz talán egy eleddig ismeretlen állatfaj példányáról van szó. A lény nyomait k?vetve ismerkedik meg Aldwinter papjával, William Ransome-mal, akivel ellentmondásos érzelmeket táplálnak egymás iránt, míg végül a legváratlanabb módon alakítják át a másik életét. Az essexi kígyó cím? k?nyvet számos irodalmi díjra jel?lték, megjelenése óta t?bb mint egy éve az eladási listák elején szerepel a k?nyv az Egyesült Királyságban. Az ?v K?nyve - The WaterstonesBritish Book Award gy?zteseThe Sunday Times Bestseller Mint els?számú bestsellert és a 2016-os Waterstones Book of the Yeart Az essexi kígyót további nyolc díjra jel?lték, k?ztük a 2017-es Costa K?nyvdíjra és a 2017-es Bailey’s Women’s Prize for Fictionre. Sarah m?veit tizenegy nyelvre fordítják le, a Guardiannek és a The Financial Timesnak ír recenziókat. Kend?zetlenségében magával ragadó regény, melyben vágy és hit gabalyodik egymásba a lápon, de az igazi csoda a barátság. Sarah Perrynek megvan az a rendkívüli adottsága, hogy elk?vesse a prózával az elképzelhetetlent - más szóval olyan író, aki érti az életet. (Jessie Burton, a Babaház úrn?je és a Múzsa cím? k?nyv szerz?je) Az essexi kígyó élvezetes olvasmány: egy rendkívül tehetséges szerz? intelligens, magával ragadó munkája. (Sarah Waters, A szobalány cím? k?nyv szerz?je ) Ett?l a k?nyvt?l vágyat kapunk rá, hogy jobb emberré váljunk. (Justine Jordan, The Guardian)

A Buenos Aires-i h?ségben olvad a jégpáncél, amelybe évekkel ezel?tt zártam magam szégyenemben, amiért már nem vagyok fiatal… ?jjel-nappal tangózom! A testemen rég nem látott izmok rajzolódnak ki újra, az arcomról elt?nik a keménység, amellyel egész életemben azt üzentem a világnak, hogy er?s vagyok. Ha egyszer?bben akarnám kifejezni, amit érzek, azt mondanám: itt boldog vagyok! Megengedem magamnak, amit azel?tt soha: k?vetem a férfit, megadóan és feltétel nélkül. Táncolok, érzek, azaz élek! Pár hét alatt fokozatosan hántotta le rólam a rétegeket ez a város. Eleinte csak a h?ség: levettem zárt, hosszú ujjú ruhámat, és felvettem egy ujjatlan, mélyen dekoltáltat. Majd j?tt a meglepetés, hogy tetszem – így, ahogy vagyok! Bátran érezhetem magam megint szépnek, amir?l otthon már leszoktam. Túl az ?tvenen, ujjatlan ruhában, szarkalábakkal a szemem alatt. Ezen a helyen N? vagyok a férfiak szemének tükrében. Buenos Airesben az élet újra felkért egy táncra… ?desanyám k?nyvtáros volt egy vidéki kisvárosban, és iskola után sokat vártam rá a munkahelyén. Egyszer elhatároztam, hogy a teljes gyerekk?nyvtárat végigolvasom, válogatás nélkül. A pár év alatt aztán alaposan ?sszen?ttünk, a k?nyvek és én. Talán nem véletlen, hogy végül magam is az írást választottam hivatásul. 2011-ben végigjártam az El Caminót, ami új fejezetet nyitott az életemben. Egy másik, boldogabb élet kapuja tárult ki el?ttem, amely tele van csodával. Igaz t?rténeteimmel szeretném másoknak is megmutatni, hogy igenis lehet ezt másképpen is…

Rachel Jenner csak egy pillanatra engedett, csak egy pillanatra fordult el, és ennyi elég volt, hogy nyolc éves fia, Ben elt?nj?n. Vajon mi t?rténhetett azon a szürke, es?s délutánon ott az erd?ben, ahova csak a szokásos kutyasétáltatásra mentek. Végzetes hibát vétett Rachel? Vagy bárkivel megeshetett volna? Az anya legrettenetesebb rémálmát éli át, és még a k?zvélemény is ellene fordul. Nem bízhat meg sem a volt férjében, sem a n?vérében, sem a barátn?jében. Egyedül maradt. Nincs kivel megossza gondolatait, kétségeit, egyre er?s?d? félelmét, vajon hol lehet Ben, mi lehet vele, egyáltalán él-e még. A rend?rség nyomoz, de ott is emberek dolgoznak… Az óra pedig ketyeg… Ebben a regényben semmi és senki nem az, mint aminek hiszed. Akaratlanul is elgondolkodsz: talán te sem? Szívbemarkoló, letehetetlenül izgalmas regény, téged sem hagy majd nyugodni a gondolat, mi lett a kisfiúval. Fej?s ?va

"Negyvenkilenc voltam, amikor megszületett az els? és nyilvánvalóan egyetlen gyermekem, Linda.? Bár k?rnyezetem felkészített rá, hogy szinte minden ismer?snek, s?t idegennek is lesz valamilyen reakciója a hírrel kapcsolatban, talán még engem is meglepett, hogy milyen mennyiségben kaptam hideget-meleget. Ez a k?nyv az én verzióm, de nemcsak a saját sztorimat mesélem el benne, hanem hiszek abban, hogy segíteni tudok másoknak is a gondolataimmal.? Ha nem is tudom megoldani, hogy mindenki, aki szeretne, anyává válhasson, de bízom benne, az olvasóim céljainak eléréséhez kell? inspirációt nyújthatok." ?va ?szintén a kései teherbe esésr?l, gyermekvárásról, az els? hónapokról együtt.? Fej?s ?va új k?nyve egy személyes, naplószer? írás élete legutóbbi igen fontos eseményér?l, gyermeke születésér?l. ?szinte és humoros vallomások, t?rténetek gyerekvárásról, nevelésr?l, a mindennapokról. Egyfajta reflexió a sokakat foglalkoztató témára: a negyven f?l?tti gyerekvállalásra.? Tabukra fittyet hányó írás, amely minden gyereket tervez? vagy éppen már nevel? n?nek ajánlott olvasmány, kortól függetlenül, hogy mindenki számára egyértelm? legyen: Nem vagy egyedül, egy cip?ben járunk ;-)

SZENDI G?BOR új k?tetében az egyéni és a párkapcsolati problémákat elemzi. Részletesen szól az akarat szerepének túlértékelésér?l, gondolkodásunk paradoxonairól, a szokások kialakulásáról és elhagyásának módjairól, valamint mindennek fényében a kapcsolati konfliktusokról és lehetséges, ?másodfokú” megoldásaikról. Szendi az evolúciós gondolkodás mellett ezúttal a modern viselkedésterápiás szemléletet hívja segítségül, és állítja: cselekedeteinket folyamatosan általunk nem ismert és nem is megismerhet? tényez?k – rejtett tanulás, genetikailag ?r?k?lt vonások, nem érzékelhet? ingerek, hamis emlékek, ?nigazoló értelmezések, téves észlelések stb. – irányítják. Vagyis a problémákat maga az ember teremti, az emberi gondolkodás hozza létre azáltal, hogy értelmezi ?nmagát, sorsát, k?rnyezetét. A szerz? szerint az emberi problémák lényege, hogy korlátozott információk alapján akarunk sokkal szélesebb alapokon nyugvó jelenségeket értelmezni. Ilyenkor általában túl nagy jelent?séget tulajdonítunk az okoknak, és a magyarázatokhoz az emberi tudatból és emlékezésb?l nyert információk rendszerint kevésnek bizonyulnak. Szendi Gábor gyakorlati tanácsokban b?velked? k?nyvében ugyanakkor rámutat: ha nem az okokat akarjuk tisztázni, hanem a megoldást keressük, sokkal hatékonyabban kezelhetjük egyéni és társas problémáinkat is.

Szívszaggató t?rténet a minden akadályt leküzd? szerelemr?l, és a legnehezebb d?ntésr?l, amit életünkben hozhatunk. "Lucy, minden házasság tánchoz hasonló: id?nként bonyolult, máskor csodás, ám az id? túlnyomó részében igencsak eseménytelen. Mickey-vel viszont lesznek id?k, amikor üvegszilánkokon táncoltok majd. Fájni fog. Két lehet?séged van: vagy elmenekülsz ez el?l a fájdalom el?l, vagy szorosan ?sszekapaszkodtok, és együtt táncoltok át a k?vetkez? biztos helyre." Lucy Houstonnak és Mickey Chandlernek nem lett volna szabad egymásba szeretniük, még kevésbé ?sszeházasodniuk. Mindkettejüket hibás génekkel sújtotta ugyanis a sors: a férfi bipoláris személyiségzavarral küzd, a n? családjában a mellrák szedi áldozatait. ?m amikor Lucy huszonnegyedik születésnapján útjaik ?sszetalálkoznak, fellángol a szikra, és t?bbé le sem tagadhatják az egymás iránti vonzalmukat. Elt?kélten és megfontoltan küzdenek azért, hogy a kapcsolatuk m?k?dhessen, ezért írásba foglalják ígéreteiket. Mickey szedi a gyógyszereit. Lucy nem hibáztatja azért, ami felett nincs hatalma. A férfi ?szinteséget fogad. A n? türelmet. Mint bármely házasságban, nekik is vannak jó, rossz és néha nagyon rossz napjaik. Annak érdekében, hogy megbirkózhassanak az egyedülálló kihívásokkal, szívszaggató d?ntést hoznak: nem vállalnak gyermeket. Amikor azonban Lucy megjelenik egy rutin orvosi vizsgálaton, olyan meglepetés éri, ami mindent megváltoztat. Mindent. Egy pillanat alatt értelmüket vesztik a szabályok, és ?k ketten kénytelenek újradefiniálni a szerelem valódi lényegét. A K?nyvjelz? magazin 2015. szeptemberi számában megjelent cikk: Harc a szerelemért

jvári Hanna a tinik megszokott életét élte egészen egy évvel ezelttig, egy családi tragédia azonban mindent megváltoztatott. Most apukájával kettesben tlti a hétkznapokat, és rég nem a korosztályának átlagos problémái foglalkoztatják. Miután átveszi a tizenegyedikes bizonyítványát, az évzáró után váratlan felkérést kap az igazgatótól: részt vehet egy iskolai versenyen, ahol kiváló matekosként fleg a logikai feladatok megoldásában számítanak rá. Hanna krnyezete ragaszkodik hozzá, hogy elmenjen a megmérettetésre, így a Szirtes Gimnázium négyfs csapata elindul az Iskolák Országos Versenyén.

Aki a s?tétség éveit elfelejti, nem érdemli meg azt a napot, amely ma rásüt. Egy fájón búgó hang valahonnan az ?gb?l. A szívre helyezett parázs perg? hamuja. Akinek lábánál a tenger álmodott. Diz?z és nemzeti intézmény: Karády Katalin. Olyan gyémántragyogású csillag volt, amit itthon és a halált süv?lt? orosz hómez?n ugyanúgy látni lehetett. Mert a legszebb csók volt, amit meg nem adott az élet. ?gve dobták el, mert mindig izzott valami jéghideg forrósággal. Nem volt jó színészn?, csupán elhitet? színészn? volt. Sz?gletes mozgású, tündéri trampli. Mégis talán maga Ady Endre is beleszeretett volna. Dalaival az emberek szívét csókolta meg, hogy tovább tudjanak dobogni... A háta volt zseniális, ahogy elmenni tudott. Elvitte vállán az id?t, a filmjeit, a legendáját... Az ítéletet, a rá mért titokzatos büntetést kutatta, a Labirintus bejáratát. A b?n?s n?, aki elkárhozni nem tud, s ezért a férfiak végzetévé lesz. De ez a végzet mindig k?z?s. Elment, elrohant, mert elégett a szíve. Játszott a t?rténelemmel, játszott és énekelt. Majd odahagyott huszonvalahány filmet, sikert, álmokat, s egy elveszített háborút. ?tkelt az óceánon, hogy kalaposn? legyen. Ne kérdezd, ki voltam, / A csókodat én akartam, / ha majd egyszer megsokalltad, / azt mondom agy?!" Lehullott a parázs a hamvadó cigarettavégr?l. Végigszívták. ? vissza sem nézett, és nem mondhatta senki, hogy AGY?. (Mihalicza Tamás, 1990)

Rejt? Jen? 1941 táján írhatta életm?vének eme kevéssé ismert darabját. Az Afrikában játszódó kisregény f?h?se egy orvos-kalandor: az abszurdba hajló alaphelyzet, illetve Morbicer és a bennszül?ttek kulturális kül?nbségei számos komikus helyzetet eredményeznek. Az elbeszélés azonban jóval mélyebb üzenetet is hordoz: a humoron túl a hagyományos életrend és a modern civilizáció ütk?zésének tragédiájáról is szól. Mindez nem meglep?, hisz a II. világháború idején Rejt? maga is megtapasztalhatta a 20. század technikai fejl?désének zsákutcáit, a szilárdnak hitt értékek amortizálódását, a morális értékek morzsálódását (fegyverkezés, az államhatalom túlburjánzása, jogfosztottság stb.). A nyersanyag-lel?helyeket hajszoló, szerelmi csalódásában verg?d?, a bennszül?ttek szemében mitikus lénnyé váló Morbicer azonban gyógyít is - teszi ezt annak dacára, hogy nem jár érte k?sz?net. Figuráját Rejt? részben Albert Schweitzerr?l mintázta: a világhír? orvos és humanista afrikai kórházépítésér?l és gyógyító tevékenységér?l szóló k?nyve magyarul is olvasható volt, Rejt? innét vette az alap?tletet. A kisregény 75 évig lappangott az író szétzilált hagyatékában: annak idején vélhet?en az elbeszélésb?l kiolvasható háborúellenesség miatt nem jelenhetett meg. Kül?nleges annyiban is, hogy számos, egymástól markánsan eltér? változatban maradt f?nn, miáltal szinte egyedülálló módon nyílik rálátás a rejt?i sz?vegalakítás dzsungelkonyhájára, az általa teremtett figurák alakulására. A kisregény most el?sz?r jelenik meg ?nálló k?tetben - ráadásul r?gt?n 3 változatban! - Konzílium j?n. Nekünk kell megállapítani, hogy mi baja van a f?n?knek. - De uram, akkor csak róla állapítsuk meg a betegség okát. Rólam az egész világ tudja, hogy még sohasem loptam. - Bejártam az egész világot, és mindenütt tisztában vannak azzal, hogy te vagy a legnagyobb tolvaj. - Uram, te nemcsak rossz szív? vagy, hanem okos is, de most megtévesztett az egész világ. Kül?nben sem értem, hogy egy konzíliumon miért kell az én betegségeimr?l beszélni, hála Balongának, nem fáj semmim, tehát nem fontos, hogy loptam-e. Ha reméljük, r?videsen meghalsz, ezt a konzílium nev? gyógyítást én nem fogom csinálni. - Te is orvos vagy, tehát tudnod kell szintén, hogy vannak ragályos betegségek, ami azt jelenti, hogyha az egyik ember lop, akkor a másiknak sokszor olyan lesz a gyomra, mint a nadrág. - Vagy a b?r lábszárvéd?. Ezzel tisztában vagyok. De itt senki se beteg, csak a f?n?k. - Mi, orvosok tudjuk jól, hiszen magunk k?z?tt vagyunk, T?kász: hogy vannak úgynevezett bacilusgazdák, ez annyit jelent, hogy valaki lop, nem lesz semmi baja, és egy másiknak a k?zelében olyan lesz a gyomra, mint a b?r lábszárvéd?. Ezért te mint a t?rzs varázslója elmondod, hogy kit?l és mit loptatok, addig nem tudom meggyógyítani a f?n?k?t, mert gondolhatod, hogy más betegség lesz, ha valaki egy négert?l ellopja a halászózsákját, vagy egy misszionáriustól a hosszú cs?vet, amin keresztül befolynak a távoli fák és hegyek, egészen az ember szemébe. Vagy más betegsége lesz valakinek, akit megrúgok, mert elvitte házam el?l a f?lf?z?tt szárított húst...

Vészesen apad a Tó. Vajon miért? Rév Fül?p, a lovaglegény a Litéri sárkány hátára pattan, hogy kiderítse. A nyomok Nagylapály birodalmába vezetnek, ahol találkozunk Nyár L?rinccel, Zivatarzug lovagjaival, H?t?dik H?b?r?d?tt királlyal, és a világ legpimaszabb leányzójával, akire nem lehet haragudni. Kiderül, mi van a Mély Kút mélyén, és hogy miért nincs tó, ha van.