A ?Védtelen város” elnevezés? irodalmi és fotópályázatot 2015 szeptemberében indította útjára az Underground Kiadó szerkeszt?sége. A beérkezett m?vekb?l állt ?ssze ez a válogatás. Kett?s célunk volt. Egyrészt terepet adni szépíróknak és fotósoknak, hogy végzettségt?l, kortól, minden címkét?l függetlenül, csupán a m?vészetcsinálás ?r?méért alkothassanak. Másrészt olyan tematikát akartunk k?rbejárni, amely sokaknak sokfélét jelent. ?gy teremtettünk meg egy városi kaleidoszkópot, egy életb?l merített, mégis fiktív teret, amely folyamatosan változik – a szemlél?t?l függ?en. /a szerkeszt?: Sós Dóra/

ADY – Magyar – angol kétnyelv? kiadás – Hungarian-English bilingual edition Kocsi-út az éjszakában Milyen csonka ma a Hold, Az éj milyen sivatag, néma, Milyen szomoru vagyok én ma, Milyen csonka ma a Hold. Minden Egész elt?r?tt, Minden láng csak részekben lobban, Minden szerelem darabokban, Minden Egész elt?r?tt. Fut velem egy rossz szekér, Utána mintha jaj-szó szállna, Félig mély cs?nd és félig lárma, Fut velem egy rossz szekér. Ride in the night How broken’s today the Moon, And how dismal and mute is this night, Today I am how sad and not blithe, How broken’s today the Moon. All the Wholes are broken now, And all the flames flare up in small parts, And all the loves are broken in hearts, All the Wholes are broken now. Bad cart is running with me, As if a cry of pain would there sound, Profound’s the still and partly din’s round, Bad cart is running with me.

Un b?ie?el singuratic ?i f?r? prieteni Un b?rbat secretos care a petrecut ani de zile ?ncerc?nd s? transforme metalele ?n aur Unul dintre cele mai mari genii ale tuturor timpurilor Toate cele de mai sus! ? Afl? mai multe despre adev?ratul Isaac Newton ?n aceast? biografie amuzant? ?i minunat ilustrat?!

n doar opt ani, Peggy Guggenheim a schimbat faa artei secolului XX; iar viaa sa, cea public i cea privat, a fost la fel de radical precum colecia pe care a deinut o. --The IndependentPatroan a artelor nc din anii 1930, Peggy Guggenheim ne ofer, ntr un autoportret plin de sinceritate, o perspectiv din interior asupra nceputului artei moderne, fcnd mrturisiri revelatoare despre familia sa bogat i excentric, despre relaiile sale personale i oferindu ne portrete adesea surprinztoare ale artitilor nii.Confesiunile unei dependente de art imortalizeaz un capitol nsemnat din istoria artei moderne, precum i personalitatea uneia dintre cele mai fervente susintoare a ei.Ar trebui s ne mulumim, deocamdat, cu ceea ce a produs secolul XX — Picasso, Matisse, Mondrian, Kandinsky, Klee, Léger, Braque, Gris, Ernst, Miró, Brncui, Arp, Giacometti, Lipchitz, Calder, Pevsner, Moore i Pollock. Astzi este vremea colecionrii, nu a creaiei.Haidei cel puin s conservm i s le oferim oamenilor toate marile comori pe care le avem. -- Peggy Guggenheimntlnirea cu frumosul ne modific. Arta, n toate formele ei de exprimare, ne vorbete despre frumuseea acestei lumi, indiferent ct de sublim sau atroce este ea.Prin Colecia StArt pe care o inaugureaz odat cu apariia Confesiunilor lui Peggy Guggenheim, Editura Pandora M i propune s familiarizeze cititorii cu arta modern a secolului XX i cu fabuloasa lume din spatele cortinelor care ascund de multe ori poveti extraordinare i viziuni inedite. Colecia StArt este un loc de ntlnire ntre cei care au curiozitatea de a citi viaa prin alt fel de lentile dect cele obinuite i cei mai importani actori ai scenei de art, fie c este vorba despre artiti, curatori, galeriti, colecionari, critici sau istorici.

Lectura este una dintre activit??ile umane cel mai frecvent investigate ?n diversele episteme care au ordonat g?ndirea uman? a ultimului secol. Ea a fost analizat? at?t ca proces diacronic, c?t ?i ca activitate sincronic? ?n paradigmele ?tiin?elor limbajului ?i ?n cele ale hermeneuticii ?i ofer? un c?mp conceptual foarte amplu, astfel ?nc?t orice nou demers care ?i?ar propune s??l acopere ?n integritate trebuie s? acceseze domenii variate, modalit??i distincte de conceptualizare.?

E versesk?tet egy színes, izgalmas, változatos gy?jtemény, amely valójában nem más, mint egy lélek kalandos bels? útkeresése. Az utazás hétk?znapi helyszíneken zajlik, mégis megannyi érzelem, élmény és izgalmas felfedezés vár arra az olvasóra, aki sze?ret gondolatban elmerülni a lélek tengerében, s partot érni egy rejtélyes szigeten, hogy bejárja a Lélektérképet.Milyen lehet az éjjeli napsütés, milyen csodák rejt?znek s?tét erd?k, padlások mélyén, milyen szép és dallamos lehet a csend hangja? Hogyan képes a világjáró vándor meg?birkózni az útjába kerül? akadályokkal, és milyen harcok árán vívja ki végül a végs? gy?zelmet? Hogyan lehet képes egy lélektelen buszmegálló k?nnyeket csalni az em?ber szemébe? Sok-sok érdekes kérdés vár megválaszolásra, ebben az id?nként szé?dít? magasságokat és ijeszt? mélységeket sem nélkül?z? gy?jteményben, melyben megtalálhatóak k?nnyed, dallamos, már-már mesés versek, de mély lelki tartalma?kat mutató írások is.Tartson velem! Kísérje el útján a világjáró vándort, aki valójában a szobából sem mozdult ki, mégis kalandok ezreit élte át...

Bihari Péternek láthatóan az a szándéka, hogy ?személyes t?rténeteken” keresztül mondja el, milyen is volt a világháború. Tudja és érti, hogy a háború t?rténete nem csak hadt?rténet, hanem társadalomt?rténet. Ezért nagyon sok oldalról ad pillanatfelvételeket a háborús létr?l – arról, hogyan élte meg az emberiség egy bizonyos része a háború állapotát.

Eram ?n Her?str?u, la parcul de distrac?ii, ?Luna-parc“, cum i se spunea pe atunci, ?ase b?ie?i ?i o fat?: Vintil? Iv?nceanu, Virgil Mazilescu, Daniel Turcea, Mihai Teclu, George Almosnino, Iulian Neac?u ?i Nora Iuga. Infatua?ii, arogan?ii, scandalagii, cosmopoli?ii – ONIRICII. B?ie?ii trecuser? un pic de dou?zeci, ?fata“ trecuse bini?or de treizeci, important era c? nu se vedea. Ne d?deam ?n ma?inu?e; caramboluri ?i chiote! Pe urm?, la bere, Pur?i – a?a ?i spuneam eu lui Vintil? – se ia de Iulian: ?Da’ neagra ta, cum ?i zice, dactilografa de noapte, te mai viziteaz??“... ?i urechea mea p?lnie se f?cu ?i la dou? noaptea, la ma?ina mea, am b?tut eu mai departe ce-mi dicta ea. (Nora Iuga, iulie 2010)

Critic? literar? Editura ALLFA inaugureaz? seria de volume ?Eminescu, poem cu poem”, care va cuprinde ?ntreaga oper? poetic? antum? a marelui poet analizat? de scriitorul ?i criticul literar Alex. ?tef?nescu. Lucrarea ?Eminescu, poem cu poem. C?lin (file din poveste)” ne dezva?? de toate vechile obiceiuri de interpretare care au prezentat ?n limbaj de lemn poezia eminescian?. Alex. ?tef?nescu ne face din nou cuno?tin??, de data aceasta ?n cuvinte simple ?i idei proaspete, cu una dintre cele mai cunoscute poezii din literatura rom?n?. Analiza sa cuprinde observa?ii fresh ?i referin?e culturale pe gustul elevilor, tinerilor ?i iubitorilor de literatur? care (re)descoper? ast?zi poezia eminescian?. C?lin, ?voinicul” din basmele populare rom?ne?ti, ?i face o vizit? nocturn?, neanun?at?, fetei de ?mp?rat. Alex. ?tef?nescu scoate ?n eviden?? capacitatea poetului de a p?stra ritmul, de a nu precipita relatarea, de?i evenimentele se precipit?. Marii poe?i ai lumii, Homer ?i Dante, st?p?neau acelea?i mijloace. Mai mult dec?t at?t, o dezvoltare calm? a ideilor, cu toate nuan??rile necesare, se reg?se?te ?i ?n interiorul replicilor personajelor lui Shakespeare. Un mare scriitor ?tie c? spectacolul existen?ei este mai important dec?t succesul sau insuccesul ?ntreprinderilor omene?ti. Volumul cuprinde poemul ?C?lin (file din poveste)” ?nso?it de textul critic al lui Alex. ?tef?nescu.

Cartea de fa surprinde momente de libertate, arcuiri de libertate, zvcniri libere, explozii spre frumos, notate n fragmente lirice. n esen ei ncape i mulumirea pentru aceste momente, pentru minunea coninut n ele. Iar bucuriei acestei liberti i dau o orientare n sus i spre rsrit, c mrturisire i c recunotina pentru putin de a o fi trit-o.Din punct de vedere muzical, poeziile se acordeaz i cu muzica pe care o interpretez i studiez – muzica psaltic – prelund multe din elementele ntlnite n acest gen muzical. sub aspectul formei, n multe situaii am pstrat varianta cea mai brut, considernd c pstreaz cel mai bine culoarea momentului poeziei.“ –Cristian Boro

Йшов четвертий р?к св?тово? в?йни. Втомлений под?ями генерал-лейтенант рос?йсько? ?мператорсько? арм?? Павло Петрович Скоропадський, нащадок старовинно? старшинсько? фам?л??, ще не знав, що стане гетьманом незалежно? Укра?нсько? Держави. Епоха зм?н, яку самовбивчо наближали революц?онери вс?х мастей, перетворилася на апокал?псис, в?йну вс?х проти вс?х, але Скоропадському стало духу взяти на себе невдячну ношу державного буд?вництва. Спроба зак?нчилася ц?лковитим ? оч?куваним провалом, але окрем? починання гетьмана дотривали до наших дн?в: саме йому Укра?на завдячу?, наприклад, Академ??ю наук. У цих пронизливих спогадах постають буремн? роки революц?? ? громадянсько? в?йни та особиста драма Скоропадського, який за влучними словами Вячеслава Липинського, став укра?нцем, т?льки переставши бути гетьманом. Але, на жаль, було вже п?зно: Укра?ну охопив червоний морок з п?вноч?. Коментар? до видання п?дготували Георг?й Потульницький, Владлена Мара?ва. П?слямова — Ярослава Пеленського, ?горя Гирича та Георг?я Папак?на.

A k?tet egy sajátos életutat bejárt embert mutat be, aki harminc év, bányában végzett munka után d?nt?tt úgy, hogy életét nagy szerelmének, a festészetnek szenteli. ?gy érezte, b?n lenne Isten adta tehetségét veszni hagyni, és nem hívni fel az emberek figyelmét az olykor rejt?zk?d?, máskor mulandó szépre rohanó világunkban. Ebben az érzésben osztozhat az album olvasója, aki végignézi Sziklai Károly festményeit és elolvassa Jenes Gyula portréját a naiv fest?r?l.

Nova zbirka poezije ?arka Pai?a otkriva izvanredan autorov poetski svijet u kojem se na najneposredniji i najjasniji na?in spajaju njegova filozofska razmi?ljanja, post-punk poetika i jasna eti?ka komponenta. Poezija ?arka Pai?a ipak prije svega i nadasve progovara o slobodi i ?e?nji za njom, a Pai? u stihovima daje inovativne, sna?ne slike i ?itatelja ostavlja da nad stihovima razmi?lja, da im se vra?a i da ih iznova ?ita i citira.

Tomica Bajsi? pripada onoj skupini pisaca koja doista slavi ?ivot i razliku. Bajsi? zna da je svaki ljudski ?ivot neponovljiv. Pripada onoj izumiru?oj vrsti ljudi koja ne ?eka da svijet stigne na ekran, nego ima hrabrosti suo?iti se sa svim ?ivotnim izazovima – od najuzvi?enijih radosti do najdublje patnje.Tomica Bajsi? jedan je od rijetkih lovaca na metafore i zna?enja jer savr?eno dobro zna da negdje ipak postoji to?ka u kojoj jezik, osobito onaj pjesni?ki, jo? uvijek ima razloga postojati. Jer, mo?da negdje postoji i ona kristalna kocka vedrine o kojoj je pjevao Tin Ujevi?. Ako se i danas krije negdje u prostorima suvremene hrvatske knji?evnosti, onda je posjeduje Tomica Bajsi?. I dijeli je s nama bez ikakvoga zazora i sebi?nosti. Kako je mo?e imati netko tko je doista vidio nevidljivo more iskona? Pa i ono u kojemu ?uvamo sebe od sebe samih: to na?e nevidljivo more, sunce, sol, valovi, plime, oseke i jedno jedro, kada smo pomislili da vi?e nigdje nikoga nema.

Az általános igazságok rendszerint csak okkal-móddal igazak.” Fiatal kltk versei hangzanak el itt néhány perc múlva. Fiatal kltk” ...vajon lehet-e klt más, mint fiatal Fiatalság és kltészet lényegszeren sszetartozik a dolgok rk rendjében, aki igazán fiatal, egy kissé mindig klt, és aki igazán klt, mindig fiatal marad - írta Szerb Antal 1941. december 3-án, majd két hét múlva elhangzik a rádióban is Gobbi Hilda és Szendr József kzremkdésével. Az adás nem egyedi eset volt, Szerb 1934 és 1938 kztt számos eladás anyagát állította ssze Cs. Szabó László kérésére, aki a Magyar Rádió irodalmi osztályát vezette. A jelen ktet külnlegessége abban rejlik, hogy a hagyatékban fellelt Rádióeladások dosszié anyagát kzli, a benne lév gépiratok fotójával együtt. Némely írás elzménye megjelent a Nyugat hasábjain, más jegyzet posztumusz ktetekben újabb vagy rvidebb változatban, van téma, amelyik regényben kszn vissza, de mindezek együtt elssorban az író nagyobb lélegzet alkotásainak keletkezésére világítanak rá. A rádiós tárcákban Szerb kitn elemz, stílusa magával ragadó, meglátásai, sszegzései igazi kuriózumolvasatai irodalomnak, kzéletnek, íróknak és hseiknek. A mindssze tucatnyi gépiratból is árad a szerz lenygz tudása, elemz világképe és az a szinte csak rá jellemz elegancia, ahogy az irodalmi témák kztt játszi knnyedséggel átjár. A képes melléklet regénytredéket, stílusparódiákat tartalmaz, és tovább ersíti az ismert vagy kevésbé ismert tényt, hogy Szerb Antal hagyatékában van még mit keresni, rendszerezni és kutatni.

Augustin Fr??il? (1953-2010), scriitor ?i cantautor, a fost un apropiat al lui Nichita St?nescu ?i membru al Cenaclului de Luni. A publicat ?n cele mai importante reviste culturale, iar ?ntre 1991 ?i 2010 a fost redactor-?ef al Editurii ALLFA, departamentul de literatur? al Grupului Editorial ALL. C?r?i publicate: Gramatica mor?ii, poezie, 1995 (premiul USR), El-Roi, poezie, 1996, Plaja nudi?tilor, poezie, 1998. Dintre c?r?ile traduse de Augustin Fr??il? din englez?: Legende franceze, Pove?ti japoneze, 1001 de nop?i, Moby Dick, 100 de minuni ale lumii, 100 de ora?e ale lumii, 100 de muzee ale lumii, Islamul ?i Vestul. A tradus poezie din limbile francez?, italian? ?i spaniol?. C?r?ile sale au fost traduse ?n german?, croat?, greac?, spaniol?, englez?. Ca muzician, a ?nregistrat ?i editat discul O recitare, 1982, muzic? original? pe versurile lui Nichita St?nescu, ?i dou? CD-uri ?n 2005: Mai sunt pentru c? el mai este ?i A?a am tr?it. Al treilea CD, Balad? pentru Transilvania, c?ntece originale pe versurile lui A. Fr??il?, a ap?rut ?n 2007. Voce muzical? ?i poetic? unic? ?n literatura rom?n? contemporan?, el declara ?ntr-un tulbur?tor, ultim interviu publicat ?n revista Luceaf?rul: ?N-am f?cut niciodat? nici cel mai mic efort de a cultiva vreo rela?ie, m-am l?sat doar ?n voia valului – asum?ndu-mi riscurile de rigoare, – am l?sat destinul s? lucreze pentru mine, s?-mi arate dac? trebuia s? fiu acolo ori nu. Asta m-a costat, ?ns?: imagine, notorietate, carier?, via?? de familie, via?? social?... n-a fost zi s? nu pl?tesc pre?ul dezordinii, aventurii mele existen?iale.“

mi nchipui pe pmnt locuriUnde nu ajunge raza de soareLocuri unde nu adie vntulLocuri oarbe i surde, fr cldurFr memorie –Dar nu am destul putere s-mi nchipuiLocuri unde s nu ajungi s nu m ajungDurerea.

Talán ismered azt az érzést, amikor van két barátod, akik nem ismerik a másikat, de biztos vagy benne, hogy jól kijnnének egymással, és minden vágyad, hogy végre sszeismerkedjenek - hogy aztán reményeid szerint els látásra megkedveljék egymást. Nos, ez volt az igazi oka annak, hogy megírtam ezt a knyvet. n magam elég szerencsés voltam, hogy gyerekkoromban >>találkozhattam<< ezekkel a zeneszerzkkel - e zseniális, olykor hihetetlenül nehéz természet, máskor nagyon szórakoztató, de mindig csodálatosan elevennek ható emberekkel. s azt akartam, hogy te is megismerd ket, és életre szóló barátságot kss velük. A knyvben megpróbáltam a lehet leghitelesebb lenni. Szerencsére semmi szükség nincs rá, hogy a zeneszerzkkel kapcsolatban a fantáziámra hagyatkozzak - k maguk sokkal meglepbb dolgokat produkáltak, mint bármi, amit ki tudnék találni.” Nagyon rülk, hogy a knyvem magyarul is megjelenik. Magyarország simán pályázhatna manapság a világ legzeneibb országának címére - és maradjon is ez így még jó sokáig! Boldog leszek, ha a knyv révén kicsit tbben kezdenek érdekldni ez iránt a hat nagy zeneszerz iránt, hiszen zsenialitással áldotta meg ket a sors, külnleges életet éltek és elképeszt figurák voltak. rm volt megírni a knyvet - remélem, olvasni is az lesz.” Steven Isserlis

rülk, hogy úgy dntttél, belenézel a knyvembe. Tudod, ez az hely, ahol a szerzk ismert emberektl idéznek arról, hogy milyen nagyszer ez a knyv. De én ezt nem igazán szeretem. Olcsó trükknek tartom, ami csak arra jó, hogy bepalizza az embereket. Nem hiszek benne. Te ennél úgyis okosabb vagy, és szebb úgysem dlnél be. Nagyon tetszik a blúzod jól megy a knyvemhez! ELLEN DEGENERES Imádom, ahogy fogod ezt a knyvet. Látszik, hogy erre születtél Vedd meg és el se engedd! ELLEN DEGENERES Tudod, mi tetszik nekem a legjobban benned Az, hogy így egymásra találtunk. Na meg a szemed! ELLEN DEGENERES Te vagy a legkedvesebb olvasóm! Minden idk abszolút kedvence. De psszt... meg ne mondd a tbbieknek! ELLEN DEGENERES

The girl had been an orphan from childhood, and Rowland Trowbridge had been almost as a father to her. Avice loved him and watched over him as a daughter; at least, that had been the case until lately. A few weeks since, Mr. Trowbridge had succumbed to the rather florid charms of Mrs. Black, his housekeeper, and told Avice he would marry her in a month. Though greatly surprised and not greatly pleased, Avice had accepted the situation and treated the housekeeper with the same pleasant courtesy she had always shown her. The two “got along” as the phrase is, though their natures were not in many ways congenial. Avice remained at the window till she saw at last Leslie Hoyt’s tall form approaching. She ran to open the door herself. “Oh, Judge Hoyt,” she cried, “Uncle hasn’t come yet! There must be something wrong! What can we do” THE MARK OF CAINBY CAROLYN WELLS AUTHOR OF “A CHAIN OF EVIDENCE,” “THE GOLD BAG,” “THE WHITE ALLEY,” ETC.WITH A FRONTISPIECE IN COLOR BY GAYLE HOSKINS

Szeptemberben indult az ATV-n a Húzós ?t?dik évada Rónai Egonnal, és most itt van a korábbi adásokból ?sszeállított ?t?dik Húzós-k?nyv! Legalább olyan izgalmas, tanulságos és szórakoztató olvasmány, mint a korábbiak. A paletta is rendkívül színes, ?megszólal” benne csillagász, filmrendez?, író, orvosprofesszor, politikus, sportoló, színész, rádiós és televíziós m?sorvezet?, üzletember, valamint zenész. Kedves Olvasó, jó szórakozást! Bajnai Gordon: ?Ennek az országnak az egyik legnagyobb baja az, hogy a politika olyan mélységig beleásta magát az életünkbe, a barátságba, a családba, a munkahelyi kapcsolatokba, a sportba, a kultúrába, hogy a mi életünk szól a politikáról, ahelyett – ahogy egy normális országban –, hogy a politika szólna a mi életünkr?l.” Bródy János: ?…néha az az érzésem, hogy nincs is olyan nagyon messze az a birka ország, amir?l a legutóbb írtam.” Gálv?lgyi János: ?…egy kazettám eljutott Benny Hillhez, akit?l kaptam egy levelet, és kaptam harminc darab dedikált fényképet, t?bbek k?z?tt ilyet: ?Szeretett mesteremnek, Gálv?lgyi Jánosnak! Benny Hill” Kint van a szobám falán.” Gerendai Károly: ?Ma Magyarországon az már gazdag embernek számít, aki hó végén nem küszk?dik napi pénzügyi problémákkal. [...] ?n mindig is arra vágytam, hogy […] megengedhessek magamnak sok mindent… Ráadásul vitatkozom ezzel ?a pénz nem boldogít” mondással, mert nekem az a véleményem, a pénz arra van, hogy boldogítson. Az egy másik kérdés, hogy ?nmagában csak ez nem elegend? a boldogsághoz.” Gundel Takács Gábor: ?Ha az ember tudja, milyen a legkisebb pontnak lenni, és ezt nem felejti el, akkor ember tud maradni kés?bb is. […] De híresnek lenni, meg ismertnek lenni, azért az, bizonyos emberi szempontból, akár csapda is lehet. ?s akár maga alá is temetheti az embert.” Kaáli Nagy Géza: ?…a medd?ség egy betegség, egy népbetegség. [...] Ezek a gyermektelen párok kegyetlen lelkiállapotban vannak amiatt, hogy nem lehet gyerekük, szenvednek. Na, most ezekben az egyébként is küszk?d? emberekben, legyenek hív?k vagy nem hív?k, b?ntudatot ébreszteni, minimálisan szólva, nem szerencsés dolog.” Karinthy Márton: ?…életem meghatározó figurája volt apám. Olyan valaki, akivel mind szembesülni, mind harcolni, mind legy?zni, mind túlhaladni, mind egyáltalán túlélni, az mind program volt. Elég er?s egyéniség volt, ahogy mindig mondta, nemcsak a nagyapád van itt szellemében, hanem én is itt vagyok él?súlyban.” Pásztory Dóra: ?Egyszer?en idegesített, hogy van, amit nem tudok megcsinálni, és magamnak akartam bebizonyítani, hogy márpedig meg tudom csinálni. […] A hajgumizás volt ilyen… Emiatt megn?vesztettem a hajamat, hogy kikísérletezzem, ezt hogyan tudom megoldani. ?s sikerült, begumiztam, aztán levágattam. A probléma megoldódott.” Sas József: ??n fél?s vagyok, de ha fontosnak tartok valamit, akkor nem. Egyébként azok félnek igazán, akik a humortól is félnek.”