购物车
个人中心
Comparatism ?i germanistic?
￥65.32
Halucina?ii, semne ?i prevestiri, psihoze, scindare ?i panic?, abandon, decrepitudine, demen?? entropic?, suicid – iat? tot at?tea nume ale ?v?milor depresiunii”, ?n care sufletul nostru intrasecular se zbate, crucificat ?i, totu?i, cu speran?a m?ntuirii. Este tabloul crizei omului, profetizate de vizionari ai veacului al XIX-lea – Dostoevski, Kierkegaard, Nietzsche, Kafka – oferit acum ?n versiune milenarist? de naratori rom?ni precum Nicolae Breban, Augustin Buzura, Florin ?lapac, Radu Aldulescu, Dumitru ?epeneag, Marius Tupan. (Geo Vasile)
Milliárdos fiú
￥58.94
Aura Christi posed numeroase virtui. Fora compoziiei pe multe planuri. Impactul personal ntre lecturi bogate i o viguroas inventivitate. Mijloace suple de caracterizare. O stilistic adaptat nevoilor expresive.” (Ion Ianoi) Corpul romanesc conine originalitate i – cel mai mare ctig – un timbru numai al su. E inclasificabil, n termenii triadei manolesciene doric-ionic-corintic. Dar, spre deosebire de alte scrieri tinere, i face s zvcneasc pe toi trei.” (Nicoleta Slcudeanu)
Turnul col?ei - ?ntre vreme ?i ve?nicie
￥39.24
Nout??ile critice sunt devastatoare: realul realului nu mai poate fi decodat, reinventat etc. dup? ?nt?lnirile sale repetate cu textul, dup? deform?rile sale repetate, dup? transfigur?rile ?i metamorfozele acestuia; cel mult, critica face posibil un real inventat, o inven?ie recombinatorie a ceea ce ar mai fi r?mas din realul realului dup? deform?rile sale repetate ?i multiplele ?ncifr?ri ?n text ale acestuia; o decodare a realului nu este posibil? nici m?car prin textul critic, odat? ce acesta se folose?te de un pattern similar celui literar ?n naiva sa tentativ? de a demola toate barierele ce ?l separ? de lumea realului; textul critic nu (mai) poate nici explica textul literar din perspectiva modului propriu ?n care acesta recombin?, inventeaz? sau numai deformeaz? realul ?i nici opera asupra lumii realului, a c?rei reinventare dup? dramatica ei suferin?? din tr?nta cu textul devine utopic?.Textul critic propune/ instituie un real propriu, un real critic, care nu este dec?t o form? (particular?) inventat? a tuturor ?nt?lnirilor anterioare dintre real ?i texte ca obiecte critice. El este o recompunere, o inven?ie, o masc?, o fantasm? care, spre deosebire de inven?iile literare (care au notorietatea de a deforma realul), mizeaz? pe minciuna cultural? (ori numai naivitatea) de a pretinde c? dispune de instrumente ?tiin?ifice (performante) de recuperare a realului din text ?i c? de?ine ?ntreg inventarul de recuperare a realului din cle?tii prea str?n?i ai corsetelor sale textuale. (Dorin Popescu)
Manifestele avangardei ruse. Antologie
￥32.62
Amurgul ora?elor este o antologie care reune?te cele mai valoroase poezii scrise de Nichita Danilov de la debutul din anii ‘80 p?n? ?n prezent. De?i este un membru de seam? al optzecismului, prezent ?n toate antologiile importante ale acestui curent literar, Nichita Danilov propune o poezie atemporal?, metaforic?, parabolic?, cu scenarii mitice, al c?rei model este, cum remarca ?i Nicolae Manolescu, Lucian Blaga. Se poate detecta la Nichita Danilov un neoexpresionism mistic ?i vizionar, dublat de o con?tiin?? ironic? vie. Exist?, ?n Amurgul ora?elor, superbe poezii de dragoste, de o clasic? simplitate, c?t ?i poeme alegorice, cu substrat filozofic, dar ?i capodopera Nou? varia?iuni pentru org?.
Crabii eremi?i
￥81.67
Critic? literar? Editura Allfa inaugureaz? seria de volume ?Eminescu, poem cu poem” care va cuprinde ?ntreaga oper? poetic? antum? a marelui poet analizat? de scriitorul ?i criticul literar Alex. ?tef?nescu. Lucrarea ?Eminescu, poem cu poem. Luceaf?rul” ne dezva?? de toate vechile obiceiuri de interpretare care au prezentat ?n limbaj de lemn poezia eminescian?. Alex. ?tef?nescu ne face din nou cuno?tin??, de data aceasta ?n cuvinte simple ?i idei proaspete, cu cea mai cunoscut? poezie din literatura rom?n?. Analiza sa cuprinde observa?ii fresh ?i referin?e culturale pe gustul elevilor, tinerilor ?i iubitorilor de literatur? care (re)descoper? ast?zi poezia eminescian?. Numai un scriitor de geniu poate crea un personaj care s? ajung? mai cunoscut dec?t el. A?a cum Hamlet egaleaz? celebritatea lui Shakespeare, iar Don Quijote pe cea a lui Cervantes, ?i Eminescu este concurat ca notorietate de unul dintre personajele sale, luceaf?rul. Mai mult dec?t at?t, poetul a fost numit p?n? la sa?ietate ?luceaf?rul poeziei rom?ne?ti”, sintagm? despre care Alex. ?tef?nescu spune c? este considerat? ?n prezent o expresie uzat? din limba de lemn a omagierii lui Eminescu. Renun??nd la limbajul bombastic ?n care a fost prezentat p?n? acum, criticul literar subliniaz? frumuse?ea literar? a straniului love-story dintre luceaf?r ?i C?t?lina. Este o poveste de neuitat, comparabil? cu alte iubiri irealizabile (sau posibile numai prin sacrificiu) ?ntip?rite ?n memoria noastr? cultural?, precum aceea dintre Zeus, st?p?nitorul cerurilor, ?i Europa, prin?esa fenician?, cea a lui Romeo ?i a Julietei, ?i precum povestea dintre riga Crypto ?i lapona Enigel din poemul lui Ion Barbu. Volumul cuprinde poemul ?Luceaf?rul” ?nso?it de textul critic al lui Alex. ?tef?nescu.
11 elegii
￥24.44
Cartea lui Michael Finkenthal ofer o prim, ptrunztoare, lectur critic mai ampl a scrierilor suprarealiste ale lui Dolfi Trost, unul dintre membrii Grupului suprarealist romn – foarte activ ntre anii 1940 i 1947 la Bucureti –, coautor, alturi de Gherasim Luca, al celebrului manifest Dialectique de la dialectique. E o contribuie valoroas, revelatoare pentru suprarealismul frenetic al bucuretenilor angajai ntr-un ndrzne dialog cu micarea european de avangard. Documente inedite rotunjesc profilul unui spirit nonconformist, pe care interpretul su are grij s-l situeze, atent la nuane, n contextul agitat al epocii. O recuperare, aadar, salutar care mbogete substanial imaginea acestei ultime etape a avangardei istorice romneti.“ – Ion Pop
Z?pad? neagr? ?i alte povestiri
￥24.44
Dar mai bine las-m pe o strad pustie i privete cum nimic nu se schimb.“ – Laureniu Ion
Cosmos
￥18.56
Cosmos I Go search the ?ons an you willWhere withered leaves of Doubt are whirled,And who hath solved this riddle, Life,Or Death - that moves with sails unfurled,Beyond the straining eyes of manMarooned upon an unknown world. II Nor tongue hath told, nor vision caughtThat paradox. Primeval Cause;Each age has had some parableEach age succeeding marked the flaws;While shifted, with the calendar,What men have termed generic laws. III Creed after creed behold them nowLike Etna on Vesuvius piled;Till, scaled to earth by drifting sandsThey lie in later days reviled,And pushed aside by Time's rough handAs toys are, by a peevish child.
Epistolar avangardist
￥32.62
Augustin Fr??il? (1953-2010), scriitor ?i cantautor, a fost un apropiat al lui Nichita St?nescu ?i membru al Cenaclului de Luni. A publicat ?n cele mai importante reviste culturale, iar ?ntre 1991 ?i 2010 a fost redactor-?ef al Editurii ALLFA, departamentul de literatur? al Grupului Editorial ALL. C?r?i publicate: Gramatica mor?ii, poezie, 1995 (premiul USR), El-Roi, poezie, 1996, Plaja nudi?tilor, poezie, 1998. Dintre c?r?ile traduse de Augustin Fr??il? din englez?: Legende franceze, Pove?ti japoneze, 1001 de nop?i, Moby Dick, 100 de minuni ale lumii, 100 de ora?e ale lumii, 100 de muzee ale lumii, Islamul ?i Vestul. A tradus poezie din limbile francez?, italian? ?i spaniol?. C?r?ile sale au fost traduse ?n german?, croat?, greac?, spaniol?, englez?. Ca muzician, a ?nregistrat ?i editat discul O recitare, 1982, muzic? original? pe versurile lui Nichita St?nescu, ?i dou? CD-uri ?n 2005: Mai sunt pentru c? el mai este ?i A?a am tr?it. Al treilea CD, Balad? pentru Transilvania, c?ntece originale pe versurile lui A. Fr??il?, a ap?rut ?n 2007. Voce muzical? ?i poetic? unic? ?n literatura rom?n? contemporan?, el declara ?ntr-un tulbur?tor, ultim interviu publicat ?n revista Luceaf?rul: ?N-am f?cut niciodat? nici cel mai mic efort de a cultiva vreo rela?ie, m-am l?sat doar ?n voia valului – asum?ndu-mi riscurile de rigoare, – am l?sat destinul s? lucreze pentru mine, s?-mi arate dac? trebuia s? fiu acolo ori nu. Asta m-a costat, ?ns?: imagine, notorietate, carier?, via?? de familie, via?? social?... n-a fost zi s? nu pl?tesc pre?ul dezordinii, aventurii mele existen?iale.“
Schi?e ?i nuvele aproape… futuriste
￥32.62
Lumin?, ?ncet este o antologie care reune?te cele mai valoroase poeme scrise de Marian Dr?ghici – un poet atipic, greu de integrat ?ntr-o anume genera?ie, de?i, structural, pare s? r?m?n? afiliat unei ontologii postmoderniste. Marian Dr?ghici scrie o poezie cerebral?, fragmentar?, ironic? ?i autoironic?, din care nu lipsesc ?ns? m?rcile unui vizionarism ?bine temperat“. De?i poezia din Lumin?, ?ncet e mai degrab? geometric?, ?n care, totu?i, abund? artele poetice, se poate remarca aici – cum sus?ine ?i criticul literar Dan Cristea – ??mbinarea dintre religia poeziei ?i poezia religiei“.
Acum, c?nd am ucis totul
￥24.44
Selec?ie de Teodor Dun? ?O parte a criticii a socotit c? Mazilescu este un ?poet de limbaj?, elaborat, rafinat, atras de artificiu, nu cu scopul exacerb?rii retorice a limbajului, ci, din contr?, pentru configurarea unui minimalism poetic, prin distorsiuni sintactice, blancuri, omisiuni, ?ntreruperi etc. ce au rolul de a revela o insolitare suplimentar? a limbajului poetic. Eugen Negrici caracteriza lirica lui Mazilescu prin formula fericit?: ?o stilistic? a eschivei?. Virgil Mazilescu trebuie privit, ?ns?, nu doar ca un poet al limbajului, oric?t de ?ncifrat, ci ?i ca un poet al fiin?ei, cu un discurs liric ce are o miz? clar ontologic?, dispus? chiar ?ntr-un registru neoexpresionist, un discurs ce ?ncorporeaz? ?n sine ‘?marile teme? ale modernit??ii: moartea, nebunia, suferin?a, Poezia cu ?majuscul?? ?i care percepe ?mistica poeziei ca instrument de m?ntuire, gravitatea rostirii? (Mircea C?rt?rescu)’.“ – Iulian Boldea
Scriitorul de vagoane ?i alte povestiri aproape adev?rate
￥24.44
Camil L. A. Camil este un alt nume. Persoana din spatele lui Camil L. A. Camil nu-?i asum? responsabilitatea celor scrise, de?i voi crede?i c? i-ar apar?ine de drept. ?Probabil”, g?nde?te acea persoan?, poeziile scrise de Camil L. A. Camil sunt retu?uri ?n trans?.” Eu nu sunt la?, dar nu mai ?tiu unde ?i c?nd am scris cele ce urmeaz?! S? fie uitarea singurul meu viciu?
Munca
￥24.44
O carte pe s?pt?m?n? reprezint? norma decent? pentru un critic de ?nt?mpinare, cu at?t mai mult cu c?t el mai scrie ?i studii sau eseuri, ??i duce copilul la ?coal?, plimb? c?inele pe trasee lungi, dinainte calculate, petrece mult timp printre studen?i la cursuri ?i seminarii, formeaz? oameni tineri ?i ?ncurajeaz? debuturi, fiind prezent c?teva ore zilnic ?i pe Internet, pentru a prelua comenzi de colaborare sau ca s? onoreze unele mai vechi, cu scaden?e ?n general respectate. Cartea de fa?? prezint? jum?tatea pedanta, disciplinat? a celui care a scris, ca un program personal de evaziune, Visul lupului de step?: 52 de texte, dedicate scriitorilor rom?ni, formeaz? aici un ?an ideal“ consacrat literaturii recente, compus din respect pentru munca altora, din admira?ie ?i entuziasm, dar ?i din responsabilitatea critic? a disocierilor lucide, tran?ante, atunci c?nd cazurile o impun. Practic?nd cu pl?cere cronica de ?nt?mpinare de mai bine de 30 de ani, autorul c?r?ii de fa?? ?tie prea bine c? nu laude a?teapt? ?n primul r?nd scriitorul rom?n din partea criticului s?u, ci ?n?elegerea obiectiv? a demersului literar ?i onestitate. ?n consecin??, se prea cuvine ca recenzentul s? r?m?n? un om marginal ?i s? priveasc? vedetele din penumbr?. ?n ultim? instan??, critica de ?nt?mpinare devine stil prin coregrafia subtil? a distan??rilor reciproce: a scriitorului de sine ?nsu?i prin intermediul criticului s?u, ?i a acestuia din urm? de propria sa fixa?ie, prin mijlocirea c?r?ilor mereu noi pe care le cite?te.
Tratamente naturiste ?n serviciul s?n?t??ii
￥40.79
O edi?ie aniversar?, dedicat? unuia dintre cei mai mari creatori europeni, realizat? cu participarea unor importante personalit??i ale culturii rom?ne (Nicolae Balota, Eugen Simion, Nicolae Manolescu etc.); edi?ie special? ce con?ine o bogat? iconografie. Textele sunt menite s? omagieze o legend? vie a literaturii rom?ne – ctitor, al?turi de Liviu Rebreanu ?i Hortensia Papadat-Bengescu, al romanului modern.
Nietzsche ?i muzica
￥48.97
De ce fr minotaur Fiindc literatura, din perspectiva mea, este un labirint, iar naintarea n ea, una plin de pericole, topite ns n pura iridiscen. Un labirint, dar unul radios, menit s atrag atenia asupra infinitii de jocuri ascunse n textul literar. Jocuri care te prind (mai bine-zis te seduc), doar ca s te poi elibera, s fii vzut n mijloc, schind un salut triumfator – poate spre nite prieteni nevzui. Cu nimic altceva n jur dect pietre ncinse, ncrustate cu nestemate. Nevoit s mergi mereu nainte, lai averea asta altcuiva, n-o poi lua cu tine – sensul e s iei din labirint cu totul nud (neatins de prejudeci ori de cliee), fr cicatrici literare, literatura s fie pentru tine o poart, nu o temni. Ea poart, ntr-adevr, n sine, aceast imens generozitate. Niciun minotaur care s te sfie, doar picurul de miere al bucuriei lecturii, pe lespezile arse de soare: suntem la amiaz, ateni, vigili (minotaurul ar fi doar creaia noastr). Senzaia de deschidere druit de literatur st deci la originea acestei cri, mai degrab un sinuos autoportret de cititor (nu att narcisiac, ct fidel siei) dect o lucrare sistematic. Un chip caleidoscopic, conturat din capricii reunite, firesc, ca rsplata pentru a fi urmrit cu ncredere traiectoria neregulat a lecturii – sinuozitate nelipsit totui de un sim al unitii, tradus n meditaia continu asupra unor noiuni precum familiaritate i alteritate, a relaiona ori a insolita.“ – Simona Grazia Dima
Karma s?n?t??ii
￥40.79
Lidia Lazu a scris aceste poeme. i pe urm a uitat c le-a scris. Le-a gsit pe marginea unei ferestre, ciugulite de psrile cerului, cu frumuseea pierdut pentru totdeauna – c toate lucrurile sortite s ntrein miracolul existenei. Acesta este mitul n jurul cruia ar putea s se consolideze o ntreag oper poetic. Eu cred c nici unul dintre poeii romni nu a reuit s construiasc o asemenea imagine, care ntr-adevr s ne reprezinte ntr-un asemenea chip i ntr-o asemenea msur. Lidia Lazu scrie din preaplinul firii sale. (...) Ea face parte dintre acei oameni care nu scriu din pricina slbiciunilor lor, ci din pricina prea multelor daruri cu care a fost nzestrat de Dumnezeu.“ – Mircea Ciobanu
Karma norocului
￥40.79
Sub limita de detec?ieVorbi?i ?n ?oapt?Ceva se petreceSub pragul vostru auditiv.A?a cum silabele gurii taleSunt sorbite de timpanele ei, tot astfelAcolo, ?n ad?nc,Picur? ceva –P?m?ntului ?i scap? lacrimiPe care le-nghit r?d?cinile;Acolo, ?n ?naltSe spulbera ceva –V?zduhului ?i scap? lacrimiPe care le-nghit ?ngerii.E un plan?et f?r? istovAl lucrurilor, fertil –Doar c? se petreceSub limita de detec?ie.
Gy?zz vagy tanulj!: K?z?s utunk az MMA világában Conor McGregorral
￥56.57
E versesk?tet egy színes, izgalmas, változatos gy?jtemény, amely valójában nem más, mint egy lélek kalandos bels? útkeresése. Az utazás hétk?znapi helyszíneken zajlik, mégis megannyi érzelem, élmény és izgalmas felfedezés vár arra az olvasóra, aki sze?ret gondolatban elmerülni a lélek tengerében, s partot érni egy rejtélyes szigeten, hogy bejárja a Lélektérképet.Milyen lehet az éjjeli napsütés, milyen csodák rejt?znek s?tét erd?k, padlások mélyén, milyen szép és dallamos lehet a csend hangja? Hogyan képes a világjáró vándor meg?birkózni az útjába kerül? akadályokkal, és milyen harcok árán vívja ki végül a végs? gy?zelmet? Hogyan lehet képes egy lélektelen buszmegálló k?nnyeket csalni az em?ber szemébe? Sok-sok érdekes kérdés vár megválaszolásra, ebben az id?nként szé?dít? magasságokat és ijeszt? mélységeket sem nélkül?z? gy?jteményben, melyben megtalálhatóak k?nnyed, dallamos, már-már mesés versek, de mély lelki tartalma?kat mutató írások is.Tartson velem! Kísérje el útján a világjáró vándort, aki valójában a szobából sem mozdult ki, mégis kalandok ezreit élte át...
O Espiritismo e as For?as Radiantes
￥31.31
ber Zsófi, a harmincas, okos és sikeres mfordító egy nap arra ébred, hogy ki akar szállni a hétkznapok mókuskerekébl. Krnyezete legnagyobb dbbenetére vidékre kltzik, hogy birtokba vegye a nagymamájától rklt, mesébe ill házat. A titokzatos Nagyi azonban, akirl faluszerte azt suttogták, boszorkány, mást is tartogat unokája számára. Zsófi krül egyre sokasodnak a megmagyarázhatatlan események és a véletlen egybeesések. Mintha a ház – vagy valaki más – üzenni akarna neki. Vajon mit jelentenek a külns dátumok a nagypapa fényképének hátoldalán Mi minden rejtzhet az ódon, sokrekesz szekreterben Kinek a horoszkópját rizgette féltett kincsként a Nagyi és miért Bauer Barbara generációkon átível regénye arra keresi a választ, honnan jvünk, és milyen terheket halmoztak ránk felmenink. Talán nem is tudunk róluk, mégis egy életen át cipeljük ket Vagy elég bátrak vagyunk ahhoz, hogy megszabaduljunk a kéretlen útravalóktól Mialatt Zsófit mindinkább magába szippantja nagymamája naplója, melynek lapjain egy idtlen szerelem felemel és szívszorító trténete bontakozik ki, saját sorsa is gykeres fordulatot vesz egy férfi váratlan felbukkanásával. Nagyon úgy fest, hogy Szoboszlai András az igazi – de lehet, hogy egy kicsit még annál is tbb. Mieltt kzs jvjük tervezgetésébe vágnának, szembe kell nézniük saját múltjukkal, és kiderül, hogy trténetük szálai a felszín alatt szorosabban fonódnak ssze, mint azt bármelyikük is gondolta volna…
Rejtelem a déltengeren
￥28.78
lmában nem, de életében egyszer kinyílik az ajtó az írón eltt. Szeredás Emerenc ajtaja, amely mások számára rkre zárva marad. A megingathatatlan jellem, erklcséhez és hiedelmeihez tántoríthatatlanul ragaszkodó asszony házvezetnnek áll az írónhz, ám els perctl nyilvánvaló, hogy diktál. Gazdája megmérettetik, és nem találtatván knnynek, Emerenc nem csupán otthona, hanem lelke ajtaját is megnyitja eltte, ha csak résnyire is. gy sejlik fel Magyarország huszadik századi trténelmének kulisszái eltt egy magára maradt n tragikus, fordulatos sorsa. Vajon mit rizget az ids asszony a hét lakatra zárt ajtó mgttAz ajtó a ki- és bezártság, a születés és a halál si jelképe. llandó kettsség jellemzi a két fhs áhítatosan odaadó, máskor szinte gyllkd kapcsolatát is. A szeretet kapujában állnak. Sikerülhet-e végül beljebb vagy elengedni egymást Az ajtó Szabó Magda talán legismertebb regénye: Szabó István forgatott belle filmet, és 2015-ben felkerült a The New York Times sikerlistájára.
12 szabály az élethez - ?gy kerüld el a káoszt!
￥70.80
A ?Védtelen város” elnevezés? irodalmi és fotópályázatot 2015 szeptemberében indította útjára az Underground Kiadó szerkeszt?sége. A beérkezett m?vekb?l állt ?ssze ez a válogatás. Kett?s célunk volt. Egyrészt terepet adni szépíróknak és fotósoknak, hogy végzettségt?l, kortól, minden címkét?l függetlenül, csupán a m?vészetcsinálás ?r?méért alkothassanak. Másrészt olyan tematikát akartunk k?rbejárni, amely sokaknak sokfélét jelent. ?gy teremtettünk meg egy városi kaleidoszkópot, egy életb?l merített, mégis fiktív teret, amely folyamatosan változik – a szemlél?t?l függ?en. /a szerkeszt?: Sós Dóra/
