Aura Christi posed numeroase virtui. Fora compoziiei pe multe planuri. Impactul personal ntre lecturi bogate i o viguroas inventivitate. Mijloace suple de caracterizare. O stilistic adaptat nevoilor expresive.” (Ion Ianoi) Corpul romanesc conine originalitate i – cel mai mare ctig – un timbru numai al su. E inclasificabil, n termenii triadei manolesciene doric-ionic-corintic. Dar, spre deosebire de alte scrieri tinere, i face s zvcneasc pe toi trei.” (Nicoleta Slcudeanu)

Nout??ile critice sunt devastatoare: realul realului nu mai poate fi decodat, reinventat etc. dup? ?nt?lnirile sale repetate cu textul, dup? deform?rile sale repetate, dup? transfigur?rile ?i metamorfozele acestuia; cel mult, critica face posibil un real inventat, o inven?ie recombinatorie a ceea ce ar mai fi r?mas din realul realului dup? deform?rile sale repetate ?i multiplele ?ncifr?ri ?n text ale acestuia; o decodare a realului nu este posibil? nici m?car prin textul critic, odat? ce acesta se folose?te de un pattern similar celui literar ?n naiva sa tentativ? de a demola toate barierele ce ?l separ? de lumea realului; textul critic nu (mai) poate nici explica textul literar din perspectiva modului propriu ?n care acesta recombin?, inventeaz? sau numai deformeaz? realul ?i nici opera asupra lumii realului, a c?rei reinventare dup? dramatica ei suferin?? din tr?nta cu textul devine utopic?.Textul critic propune/ instituie un real propriu, un real critic, care nu este dec?t o form? (particular?) inventat? a tuturor ?nt?lnirilor anterioare dintre real ?i texte ca obiecte critice. El este o recompunere, o inven?ie, o masc?, o fantasm? care, spre deosebire de inven?iile literare (care au notorietatea de a deforma realul), mizeaz? pe minciuna cultural? (ori numai naivitatea) de a pretinde c? dispune de instrumente ?tiin?ifice (performante) de recuperare a realului din text ?i c? de?ine ?ntreg inventarul de recuperare a realului din cle?tii prea str?n?i ai corsetelor sale textuale. (Dorin Popescu)

Parodicul nu este doar unul dintre modurile comice; el este rezultatul variatelor ncercri pe care literatura le face spre a se rennoi prin autonegare. Asumndu-i acest rol, literatura parodic are luciditatea de a-i etala mecanismul auto-producerii, analizndu-i exagerrile, dar i constitutivele convenii. Aceast ntoarcere spre literaritatea literaturii pe care mizeaz orice demers parodic este camuflat prin aparena orientare spre diferii autori, texte sau stiluri. Orice parodist este, simultan, explorator prin textele altora, dar i autorul ce-i analizeaz lucid teritoriul propriului text. Una dintre aceste dou dimensiuni poate fi dominant ntr-o parodie, oscilaiile fiind generate att de parodist, ct i de contextul estetic cruia acesta i aparine. Dac, n mod normal, principiile critice urmeaz dezvoltrii formelor literare, discursul parodic este un discurs critic contient deghizat n form literar sau un discurs literar cu finalitate critic. Vorbim de parodia studiat estetic i nu de parodia ca simpl deformare, comis din ignoran.“ O fenomenologie a parodicului din Evul Mediu, epoc modern i postmodern, aceast carte ofer i analiza parodicului n operele unor scriitori ca Urmuz, Caragiale, Crtrescu .a.

Deopotriv? cronica vivant? a tranzi?iei, aide-memoire, jurnal ?i anti-jurnal, foileton pamflet, addenda, Pe muchie de h?rtie ??i propune o radiografiere a st?rii literaturii rom?ne de azi, folosind ?n permanen?? oglinda retrovizoare."Tipic, scrie despre autoare Constantin C?lin, ?n critica actual?, e, cel mai adesea, s? coexi?ti, s? superi c?t mai pu?in? lume, s? te rezemi de grup, s? te pliezi pe ideile celor mai bine plasa?i ?n ierarhie, s? fii amuzant ca un comis-voiajor, s? te adaptezi la orice "canon", s? te aranjezi cu oricine. Atipic a devenit s? ?ncerci s? spui adev?rul integral, s? nu ui?i, s? nu fii la?, s? nu fii oportunist."

Cucamonga este o carte de avangard?, experimental?, care cuprinde texte din zonele poeziei, prozei ?i filozofiei. Cele cinci capitole ale c?r?ii s?nt urm?toarele:1) Best Sailor. Este un poem ?n proz?, polemic ?i critic la adresa societ??ii de consum ?i a pie?ei de carte dominate de bestselleruri. Arm?tura fiec?ruia dintre cele ?apte capitole ale acestui poem este alc?tuit? din scurte descrieri ale c?r?ilor prezente ?n topurile de v?nz?ri din Statele Unite ale Americii, topuri publicate ?n revista The New York Times Book Review (nr. 11 din 24 martie 2008). Unul dintre personajele cele mai sonore care apar ?n acest text este Barack Obama.Best Sailor este probabil singurul poem din lume cu bibliografie (lista cuprinde ?n jur de 100 de c?r?i).2) 19 pove?ti despre orice. Este un capitol care cuprinde 19 poeme scrise ?n registre diferite, fiecare fiind despre ceva anume: Despre visele unora pl?tite de al?ii; Despre importan?a ficu?ilor ?n via?a c?l?torilor; Despre pas?rea care ??i ia zborul din om; Despre pescuitul alternativ; Despre cum se pleac? ?n luna de miere; Despre cum ajunge privirea s? vad?; Despre orbirea vorbirii; Despre pompierul care ??i incendia ?ig?rile; Despre rolul menghinei ?n deprinderea tehnicii zborului; Despre legile rescrise ale ospitalit??ii termodinamice; Despre c?l?toria p?m?ntului ?n jurul omului; Despre mor?i numai de bine; Despre teorema pesc?ru?ului cu cap de lup; Despre fatalitatea de a urm?ri ?tirile la televizor; Despre anatomia valurilor; Despre garderoba incandescent? a lui Dumnezeu; Despre con?inutul de metal al picioarelor; Despre lumina care ne calc? pe urme; Despre categoriile aristotelice ale liniei orizontului. Ultimele cinci poeme-pove?ti au la baz? c?te o ipotez? ?tiin?ific? ?i s?nt scrise ?ntr-o manier? inovatoare.3) Iubita mea vitreg? ?i 4) Unul dintre domni?oara W ?i doamna Kuttare s?nt dou? poeme ?n proz?, cu personaje ?i ?nt?mpl?ri stranii. (Aceste poeme s?nt relu?ri din c?r?i mai vechi, ap?rute ?n urm? cu 8-9 ani.)5) Demonadologia este o lucrare de filozofie, o scurt? introducere ?n metafizica r?ului, alc?tuit? din 90 de paragrafe, care parodiaz? Monadologia, celebrul tratat de metafizic? al lui G. W. Leibniz. Monadei leibniziene i-a fost aici substituit? demonada, ?n locul lui Dumnezeu apare Demonezeu, iar cea mai bun? dintre lumile posibile a fost ?nlocuit? de cea mai rea dintre lumile posibile. De?i trateaz? despre principiile care stau la baza r?ului din lume, Demonadologia se ?ncheie ?ntr-o not? optimist?, cu happy-end.

M? numesc Valeriu Mircea Popa. M-am n?scut ?n 4 octombrie 1947. Eu ?i fratele meu Sorin (un matematician de elit?) suntem a patra genera?ie de intelectuali din familie. O familie de prin Ardeal.?n via?a de acum am fost (?i poate ?nc? mai sunt) golan, student, muzician (chitar? clasic? ?i instrumentul indian numit sitar), textier, fum?tor, afemeiat, b?utor de vodc?, culturist, defectolog, logoped ?i psihoterapeut ?n ?coli speciale, practicant de karate, contrabandist, marochiner, poet, ?ngrijitor de b?tr?ni ?ntr-un Altenheim din Germania, tat?, cre?tin gnostic, lector universitar, doctor ?n psihologia artei, t?mplar, designer de bijuterii, gravor, bijutier.De o vreme ?ncoace am impresia c? sunt un nimeni.Nu vreau s? ?tiu ce am fost ?n vie?ile anterioare.

volumul al II-lea dintr-un interviu de un cristian Ce noroc a avut Genera?ia noastr?, Genera?ia ‘60, c? a fost contemporan?, c? a avut ?n mijlocul ei ?n permanen?? un artist ca Ion Cucu, un om ?n stare s? fixeze imaginea ei ?ntr-o vreme ?n care nu puteau s? r?m?n? niciun fel de alte imagini, pentru c? televiziunea era dedicat? exclusiv perechii conduc?toare, pentru c? la un moment dat nici m?car pe c?r?ile proprii nu puteau s? apar? fotografii. Dac? n-ar fi existat Cucu ?n mijlocul scriitorilor ?i dac? n-ar fi fost ?ntr-o m?sur? aproape magic? – a? zice – prieten cu ei ?i nu i-ar fi intuit, aceast? genera?ie important? a literaturii rom?ne n-ar fi existat vizual. Nu s-ar fi ?tiut cum eram. R?sfoind albumul lui, concluzia mea e c? eram frumo?i. Senza?ia e c? ne f?cea mai frumo?i dec?t eram. ?ntotdeauna c?nd v?d o fotografie a mea f?cut? de Ion Cucu, m? ?ntreb ?oare chiar a?a ar?tam ?n realitate?“. Senza?ia este c? prietenia cu care ne privea f?cea s? ap?rem mai frumo?i. (Ana Blandiana)

Mennyi ideig tart ki a Camino varázsa? Meddig maradhat valaki zarándok egy nagyvárosban? Ha megkérdezték, azt mondtam: ?r?kre! Pedig egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy ez nem igaz. Tudtam, hogy rossz d?ntést hoztam. Addigra azonban már kés? volt, újra a régi lendülettel tepertem a mókuskerékben. Sejtettem, hogy a testem azt próbálja jelezni, hogy nem jó az irány. Figyelmeztetni akar, hogy tévúton járok. Nem lehet visszafordulni, nem szabad visszatérni ahhoz, aminek egyszer már teljes meggy?z?déssel hátat fordítottam, ami szembe megy a lelkiismeretemmel és az ?nbecsülésemmel. Ezúttal mégsem hallgattam a bels? hangomra. Számokat láttam magam el?tt, amelyek igencsak jól mutattak. A lelki béke, a felh?tlen szabadság érzése azonban gellert kapott. ?jra sokat szorongtam, és egyre gyakrabban jutott eszembe, hogy az életem véges. Pakolászni kezdtem magam k?rül, azt hiszem, rendbe akartam tenni a dolgaimat. A világéletemben hangoztatott ?én mindig mindent megoldok” jelmondat halkulni kezdett, bizonytalanná, er?tlenné vált. ?Ki kell bírnom egy ideig” – ez lett az új célkit?zés. A helyzet rosszabb volt, mint ami miatt pár éve világgá mentem onnan. ?m addigra már nyakig benne voltam a s?r?jében, és minden nap azt számolgattam, hány hónapnyi t?réssel tudok megszerezni pár év szerény anyagi biztonságot. Amire aztán nem kerülhetett sor, mert a sors a fejemre koppintott.

Hasas hófelh?kkel terhes ólomszürke ég borul a vidéki kisvárosra. Tóth János tanító családjában disznóvágás lesz, s míg a toros vacsorára készülnek, váratlan események zúzzák szét a hétk?znapok nyugalmát, évtizedek óta felszín alatt lappangó ellentéteket robbantva ki. Két nap leforgása alatt két család élete fordul f?l fenekestül. Két családé, amelyek mindenben kül?nb?znek egymástól, s amelyek sorsát mégis eltéphetetlenül egybefonja a huszadik század t?rténelme. A szegénysorból származó Tóth Jánost ?zvegy édesanyja hihetetlen áldozatok árán taníttatta. Tóth mégis elhagyja ?t és két testvérét, mert belebolondul a valaha jómódú f?ldbirtokos Kémeryék ifjabbik lányába, Paulába. ?t n?vérével és ?ccsével a fukar, szigorú nagymama neveli, akit?l a gyerekek t?bb verést kapnak, mint szeretetet vagy ételt. Nem csoda hát, hogy miután a g?g?s Paula hozzákényszerül ?ccse házitanítójához, Tóth Jánoshoz, a férfinak szüntelen megvetés és megaláztatás jut osztályrészül. Vajon meddig tartható fenn egy kapcsolat, amely az egyik félnek mindent, a másiknak semmit sem jelent? A?Disznótor?az eltemetett titkok regénye: egyszerre s?tét tónusú b?nügyi t?rténet és megrázó, g?r?g sorstragédia. Régi, fájdalmas emlékeket ébresztett bennem a?Disznótor?elolvasása. Hiszen a vallásos, puritán Hajdúság, ahol a regény játszódik, egyben saját gyerekkorom színhelye is, annak minden szépségével és drámájával. Ahogy Szabó Magda is fogalmaz, a k?nyv ?üzenet (…) abból a hajdani világból emebbe”. A nagyszüleim múltba vesz? világából, amelyben nem volt virtualitás, az emberek ?igazi” életet éltek, cselekedeteiknek súlyuk és k?vetkezményük volt, a becsületnek pedig nem volt alternatívája.?– Sándor Anikó

Szeptemberben indult az ATV-n a Húzós ?t?dik évada Rónai Egonnal, és most itt van a korábbi adásokból ?sszeállított ?t?dik Húzós-k?nyv! Legalább olyan izgalmas, tanulságos és szórakoztató olvasmány, mint a korábbiak. A paletta is rendkívül színes, ?megszólal” benne csillagász, filmrendez?, író, orvosprofesszor, politikus, sportoló, színész, rádiós és televíziós m?sorvezet?, üzletember, valamint zenész. Kedves Olvasó, jó szórakozást! Bajnai Gordon: ?Ennek az országnak az egyik legnagyobb baja az, hogy a politika olyan mélységig beleásta magát az életünkbe, a barátságba, a családba, a munkahelyi kapcsolatokba, a sportba, a kultúrába, hogy a mi életünk szól a politikáról, ahelyett – ahogy egy normális országban –, hogy a politika szólna a mi életünkr?l.” Bródy János: ?…néha az az érzésem, hogy nincs is olyan nagyon messze az a birka ország, amir?l a legutóbb írtam.” Gálv?lgyi János: ?…egy kazettám eljutott Benny Hillhez, akit?l kaptam egy levelet, és kaptam harminc darab dedikált fényképet, t?bbek k?z?tt ilyet: ?Szeretett mesteremnek, Gálv?lgyi Jánosnak! Benny Hill” Kint van a szobám falán.” Gerendai Károly: ?Ma Magyarországon az már gazdag embernek számít, aki hó végén nem küszk?dik napi pénzügyi problémákkal. [...] ?n mindig is arra vágytam, hogy […] megengedhessek magamnak sok mindent… Ráadásul vitatkozom ezzel ?a pénz nem boldogít” mondással, mert nekem az a véleményem, a pénz arra van, hogy boldogítson. Az egy másik kérdés, hogy ?nmagában csak ez nem elegend? a boldogsághoz.” Gundel Takács Gábor: ?Ha az ember tudja, milyen a legkisebb pontnak lenni, és ezt nem felejti el, akkor ember tud maradni kés?bb is. […] De híresnek lenni, meg ismertnek lenni, azért az, bizonyos emberi szempontból, akár csapda is lehet. ?s akár maga alá is temetheti az embert.” Kaáli Nagy Géza: ?…a medd?ség egy betegség, egy népbetegség. [...] Ezek a gyermektelen párok kegyetlen lelkiállapotban vannak amiatt, hogy nem lehet gyerekük, szenvednek. Na, most ezekben az egyébként is küszk?d? emberekben, legyenek hív?k vagy nem hív?k, b?ntudatot ébreszteni, minimálisan szólva, nem szerencsés dolog.” Karinthy Márton: ?…életem meghatározó figurája volt apám. Olyan valaki, akivel mind szembesülni, mind harcolni, mind legy?zni, mind túlhaladni, mind egyáltalán túlélni, az mind program volt. Elég er?s egyéniség volt, ahogy mindig mondta, nemcsak a nagyapád van itt szellemében, hanem én is itt vagyok él?súlyban.” Pásztory Dóra: ?Egyszer?en idegesített, hogy van, amit nem tudok megcsinálni, és magamnak akartam bebizonyítani, hogy márpedig meg tudom csinálni. […] A hajgumizás volt ilyen… Emiatt megn?vesztettem a hajamat, hogy kikísérletezzem, ezt hogyan tudom megoldani. ?s sikerült, begumiztam, aztán levágattam. A probléma megoldódott.” Sas József: ??n fél?s vagyok, de ha fontosnak tartok valamit, akkor nem. Egyébként azok félnek igazán, akik a humortól is félnek.”

A ?Védtelen város” elnevezés? irodalmi és fotópályázatot 2015 szeptemberében indította útjára az Underground Kiadó szerkeszt?sége. A beérkezett m?vekb?l állt ?ssze ez a válogatás. Kett?s célunk volt. Egyrészt terepet adni szépíróknak és fotósoknak, hogy végzettségt?l, kortól, minden címkét?l függetlenül, csupán a m?vészetcsinálás ?r?méért alkothassanak. Másrészt olyan tematikát akartunk k?rbejárni, amely sokaknak sokfélét jelent. ?gy teremtettünk meg egy városi kaleidoszkópot, egy életb?l merített, mégis fiktív teret, amely folyamatosan változik – a szemlél?t?l függ?en. /a szerkeszt?: Sós Dóra/

ADY – Magyar – angol kétnyelv? kiadás – Hungarian-English bilingual edition Kocsi-út az éjszakában Milyen csonka ma a Hold, Az éj milyen sivatag, néma, Milyen szomoru vagyok én ma, Milyen csonka ma a Hold. Minden Egész elt?r?tt, Minden láng csak részekben lobban, Minden szerelem darabokban, Minden Egész elt?r?tt. Fut velem egy rossz szekér, Utána mintha jaj-szó szállna, Félig mély cs?nd és félig lárma, Fut velem egy rossz szekér. Ride in the night How broken’s today the Moon, And how dismal and mute is this night, Today I am how sad and not blithe, How broken’s today the Moon. All the Wholes are broken now, And all the flames flare up in small parts, And all the loves are broken in hearts, All the Wholes are broken now. Bad cart is running with me, As if a cry of pain would there sound, Profound’s the still and partly din’s round, Bad cart is running with me.

rülk, hogy úgy dntttél, belenézel a knyvembe. Tudod, ez az hely, ahol a szerzk ismert emberektl idéznek arról, hogy milyen nagyszer ez a knyv. De én ezt nem igazán szeretem. Olcsó trükknek tartom, ami csak arra jó, hogy bepalizza az embereket. Nem hiszek benne. Te ennél úgyis okosabb vagy, és szebb úgysem dlnél be. Nagyon tetszik a blúzod jól megy a knyvemhez! ELLEN DEGENERES Imádom, ahogy fogod ezt a knyvet. Látszik, hogy erre születtél Vedd meg és el se engedd! ELLEN DEGENERES Tudod, mi tetszik nekem a legjobban benned Az, hogy így egymásra találtunk. Na meg a szemed! ELLEN DEGENERES Te vagy a legkedvesebb olvasóm! Minden idk abszolút kedvence. De psszt... meg ne mondd a tbbieknek! ELLEN DEGENERES

A k?tet egy sajátos életutat bejárt embert mutat be, aki harminc év, bányában végzett munka után d?nt?tt úgy, hogy életét nagy szerelmének, a festészetnek szenteli. ?gy érezte, b?n lenne Isten adta tehetségét veszni hagyni, és nem hívni fel az emberek figyelmét az olykor rejt?zk?d?, máskor mulandó szépre rohanó világunkban. Ebben az érzésben osztozhat az album olvasója, aki végignézi Sziklai Károly festményeit és elolvassa Jenes Gyula portréját a naiv fest?r?l.

vóhely, Wekerle, zsidók a vonaton, Csévharaszt, cserevilág, május elseje, tanoncotthon, Szabad Nép-félórák, VIT, munkássors, Vica, harckocsiezred, DISZ, proli esküv, nkényes lakásfoglalás, sámlis televíziónézések, irodalmi élet, koda, hétvégi telek, panelház.Egy mélyen megélt, 20. századi magántrténelem, amelyben sokan osztoztak.

Az általános igazságok rendszerint csak okkal-móddal igazak.” Fiatal kltk versei hangzanak el itt néhány perc múlva. Fiatal kltk” ...vajon lehet-e klt más, mint fiatal Fiatalság és kltészet lényegszeren sszetartozik a dolgok rk rendjében, aki igazán fiatal, egy kissé mindig klt, és aki igazán klt, mindig fiatal marad - írta Szerb Antal 1941. december 3-án, majd két hét múlva elhangzik a rádióban is Gobbi Hilda és Szendr József kzremkdésével. Az adás nem egyedi eset volt, Szerb 1934 és 1938 kztt számos eladás anyagát állította ssze Cs. Szabó László kérésére, aki a Magyar Rádió irodalmi osztályát vezette. A jelen ktet külnlegessége abban rejlik, hogy a hagyatékban fellelt Rádióeladások dosszié anyagát kzli, a benne lév gépiratok fotójával együtt. Némely írás elzménye megjelent a Nyugat hasábjain, más jegyzet posztumusz ktetekben újabb vagy rvidebb változatban, van téma, amelyik regényben kszn vissza, de mindezek együtt elssorban az író nagyobb lélegzet alkotásainak keletkezésére világítanak rá. A rádiós tárcákban Szerb kitn elemz, stílusa magával ragadó, meglátásai, sszegzései igazi kuriózumolvasatai irodalomnak, kzéletnek, íróknak és hseiknek. A mindssze tucatnyi gépiratból is árad a szerz lenygz tudása, elemz világképe és az a szinte csak rá jellemz elegancia, ahogy az irodalmi témák kztt játszi knnyedséggel átjár. A képes melléklet regénytredéket, stílusparódiákat tartalmaz, és tovább ersíti az ismert vagy kevésbé ismert tényt, hogy Szerb Antal hagyatékában van még mit keresni, rendszerezni és kutatni.

A fordító huszon?t amerikai k?lt? ?sszesen százegy versét válogatta kétnyelv? antológiába. Olyan k?lt?k verseit, akik kortársaink a második ezredforduló tájékán. Igyekezett színes képet kapni – és mutatni – a magyar irodalomkedvel?knek híres k?lt?k változatos egyéniségér?l, témájuk kavalkádjáról.A versfordítás ?r?k dilemmája: mennyire legyen szolgai, mennyire legyen szabad. Jelen k?tet fordítójának célja az arany k?zépút megtartása volt, ellenállni a parttalan átk?ltés csábításának. A maga valójában mutatni meg az amerikai k?ltészet tartalmi és formai sokszín?ségét. Három-négy vers egy-egy k?lt?t?l, szellemi kóstoló, néhány felvillantott gondolat, kép, hangulat – távolról sem életm?vek, vagy korszakos k?tetek bemutatásának igényével.A fordító azzal az ambícióval hízeleg magának, hogy férfi mivoltának dacára képes hitelesen tolmácsolni a szebbik nem érzéseit is.A versek kedvel?it szólítja meg ez az ?sszeállítás, egyben hasznos – és remélhet?leg élvezetes – kirándulásra vezetheti azokat, akik az angol nyelvvel ismerkednek, vagy foglalkoznak. ?Amerikás magyarjaink” is haszonnal vehetik kézbe. Nekik és gyermekeiknek a magyar szókincset segíthet ?rizni és gyarapítani. The translator has selected, for inclusion in this anthology, a total of one hundred and one poems written by twenty five American poets at about the turn of the last century. These tr anslations are intended to convey the color and personality of each poet for Hungarian readers, while still respecting and preserving the essential style of each poet — and while also avoiding the temptation to rewrite.American poetry has so much diversity of form and content that a translator has to attempt, for each individual poet, to include representative works that express unique tastes, thoughts, images and humors, in acceptance of the fact that comprehensive treatment of each poet is not reasonably within reach in this volume.A sincere effort has been made to faithfully present the work of a number of American women, at least as well as a mere man can do.Throughout, the chosen works all reflect an overriding purpose of fur-thering a love of poetry while also serving as an effective tool for learning English. Hungarians abroad, and their families, it is hoped, will also find that this anthology will help them to increase and broaden the vocabulary of their native language.

Gondolatok a k?nyvtárban

Júlia 489. (Mondj igent a szerelemre!)

Karbonát-szedimentológia

Romana 584. (Csak azért is esküv?!)