Volumul Marianei Damian reconstituie via?a celui mai iubit poet latin, Publius Ovidius Naso, ?n contextul istoric, politic ?i cultural al perioadei lui Augustus. Cartea este o radiografie am?nun?it? a fr?m?nt?rilor poetului roman ?n urma exil?rii sale la marginea imperiului, pe malul M?rii Negre, invit?ndu-i pe cititori la o relectur? a operei ovidiene din perspectiva motivelor ?nstr?in?rii, singur?t??ii ?i nostalgiei.

Annyit már most nyugodtan elmondhatok, hogy akárcsak A n? cím? k?nyvnél - amely alapjában véve nem csupán a n?r?l szólt -, menet k?zben már itt is tudtam, láttam, hogy ez a k?nyv sem tisztán csak a férfiról fog szólni. Szerettem volna sok mindent beletenni a férfiasság kérdésér?l, a b?ntudat megoldásának az elkezdésér?l, a gyászról, halálról, búcsúról, elengedésr?l, virágokról, ?nmagamról. Tényleg sok mindent. Válaszokat egy sor kérdésre. Felvetéseket a pasikkal kapcsolatosan. Hogy például "miért élt a párom nyolc hónapig egy másik csajjal párhuzamos életet mellettem, mik?zben azt bizonygatta, hogy mennyire szerelmes belém?" A minap kaptam egy ilyen e-mailt! ?pp karácsonykor robbant szét a dolog... Amikor ez a k?nyv készült, k?rbetelefonáltam egy csomó pasit, akit ismerek. A tinédzserekt?l kezdve az ?tvenesekig valamennyiüknek ugyanazt a kérdést tettem fel: mit?l érzik magukat férfinak. A kérdésre, hogy mit?l érzik magukat férfinak, a pasik egy jelent?s része azt felelte, hogy ezen ?k még soha nem gondolkodtak, és ez a kérdés eléggé meglepetésszer?en érte ?ket... Holott a n?k esetében az utóbbi ?t-tíz év másról sem szólt, mint hogy definiálják, mi az, hogy n?... ?gy t?nik, ezek olyan dolgok, amelyekr?l a pasik általában nem beszélnek. Vagy csak nagyon felületesen. Magáról a férfilétr?l... Azért nem, mert "ez teljesen magától értet?d?", hogy az illet? férfi. Fel sem merül, hogy ezt bármi megkérd?jelezhetné..."

E textul pe baza cruia am fcut spectacolul Habemus bebe, n primvara lui 2014, mpreun cu soul meu, regizorul Robert Blan. Iniial nu-l voiam publicat, apoi m-am rzgndit, publicarea i d o via textului pe care scena nu i-o poate da (i invers cred c e la fel de valabil). Non Stress Test va fi un poem mai lung, pe o tem care nu a fost i nici nu este la mod: maternitatea. E nsoit i de un set de fotografii, sper s fie o carte mito. i de data asta m-am jucat cu limitele genului: o variant a textului a aprut deja n traducere (n bulgar i n maghiar) ca text de teatru”. (Elena Vldreanu)

Mikszáth Kálmán A Noszty fiú esete Tóth Marival cím?, 1908-ban megjelent regényének alap?tletét hírlapi szenzáció szolgáltatta: a századfordulón egy milliomos bácskai polgár leányát megsz?ktette egy dzsentri fiatalember. Miután az ifjú h?lgyet ily módon ?kompromittálták”, az apa látszatra beleegyezett a házasságba, az esküv? napján azonban külf?ldre küldte leányát, s a hozományvadász hoppon maradt. Az ilyen néven nem létez?, de nagyon is valóságos Bontó vármegyében (ahova Mikszáth szerint ?a francia forradalom szele még mostanáig sem fujt be") él?, szerteágazó rokoni kapcsolatokkal rendelkez? Noszty család egy szépremény? sarja, Feri is hozományvadászatra indul. Ez a "vidám, k?nnyelm?, eleven, pompás lovas és nagy kártyás” ifjú ember el?bb nyalka huszár hadnagyként egy dúsgazdag felvidéki polgárlány kezét akarja elnyerni, ám egy váltóhamisítás miatt el kell t?nnie a színr?l. Másodjára az Amerikából multimilliomosként hazatért Tóth Mihály leányára veti ki a horgot. A dologba be van avatva a Noszty család ?sszes ?regasszonya, akik sz?vik-fonják a szálakat: minden részletében kimunkált haditervet készítenek, kül?n?s tekintettel arra, hogy Tóth Mari gyanakvó természet?, s az a r?geszméje, hogy mindenki csak vagyonáért akarja feleségül venni. Már majdnem sikerül nyélbe ütni a dolgot, amikor a véletlen – amely eddig mindig segítségükre volt – k?zbeszól: Feri egykori ezredparancsnoka leleplezi a k?nnyelm?, s?t a becstelenségt?l sem visszariadó fiatalember múltját. S most, hogy a család praktikái cs?d?t mondtak, Feri is a ?kompromittálás” bevált módszeréhez nyúl. A dzsentrivilág íratlan t?rvényei szerint immár szabad az út a milliókhoz. Tóth Mihály, a kemény gerinc? polgár azonban k?zbelép, úgy véli, itt az ideje, hogy szakítson ?ezzel a korhadt elvi tétellel…”

Peter Pan, or The Boy Who Wouldn't Grow Up and Peter and Wendy are the stage play and novel (respectively) which tell the story of Peter Pan, a mischievous little boy who can fly, and his adventures on the island of Neverland with Wendy Darling and her brothers, the fairy Tinker Bell, the Lost Boys, the Indian princess Tiger Lily, and the pirate Captain Hook. The story was written by Scottish playwright and novelist J. M. Barrie, inspired by his friendship with the Llewelyn-Davies family.

Ap?rut ?n 1897 ?i tradus pentru prima dat? ?n limba rom?n?, romanul Zile ?i nop?i ??i are r?d?cinile ?n experien?a de soldat a lui Jarry ?nsu?i. Conflictul dintre o inteligen?? aleas? ?i abrutizanta disciplin? militar?, absurdul ?i grotescul caz?rmilor ?i al spitalelor militare se ?mbin? aici cu evocarea fratelui absent – un adev?rat dublu al eroului -, pasiunea pentru heraldic? sau deliciile unui dezm?? ha?i?in. Satira, de care nu scap? nici lumea militar?, nici cea intelectual-artistic?, se las? atenuat? de lirism ?i jocuri de limbaj. Iar ?ntr-unul dintre capitole ??i face apari?ia chiar ?i conceptul de patafizic?.

Ki ne vágyna rá, hogy szeressék, elfogadják és megbecsüljék? Ki ne tenne meg bármit ezekért az értékekért? Bels? Nóra új k?nyve Utak egymáshoz cím? el?z? munkájának folytatása egy teljesen új néz?pontból: a k?nyv a ?szeret?” fogalmáról, lelki és párkapcsolati jelent?ségér?l szól. A k?nyv egyik állítása, hogy ha megismerjük és elfogadjuk a szeret?i viszonyrendszer m?k?dését, talán még élni is tudunk benne. Hiszen van úgy, hogy már nincsen út egymáshoz, hogy eltévedtünk, vagy már nem is keressük azt az utat, csak egy másikat, hogy ?sszet?rt életünk, lelkivilágunk mozaikjait újból egybeillesszük… Intimitás, érzelmek, lelki k?zelség: a hosszú távú kapcsolatokban gyakran nem éppen ezek halnak el? Pedig nélkülük szinte biztos az unalom, a megszokottság monotóniája és a boldogtalan hétk?znapok. Ilyenkor léphet be ?az a bizonyos harmadik”. A szerz? anélkül beszél a szeret?r?l, hogy pálcát t?rne f?l?tte, és inkább azt igyekszik feltárni, párkapcsolataink mely szakaszában bukkanhat fel, és milyen típusú hiányokra lehet gyógyír. Azt sem mellékes tudni, mikor szinte szükségszer?ség a megjelenése, milyen jelekb?l k?vetkeztethetünk egy ?harmadik” jelenlétére, mikor rombol, és mely esetekben lehet akár épít? a szeret?sdi.

Gabriela Crean scrie poezie cu gnoz dedesubt. Faptul a fost remarcat nc de la prima sa carte, iar modul acesta de a construi a rmas nu constant, ci neschimbat, chiar dac unele accente s-au mai mutat. Gnoza, tradus apocrif, nu e ns dect schela unei viziuni de intensitate paroxistic. Important cu adevrat e suflul imaginativ, dezlnuirea spasmatic a imaginaiei i ritmul frenetic n care sublimele se topesc n grotesc sau imnoidele se revrs n apostrofe. Gabriela Crean vede lumea oximoronic, n coincidene stupefiante i radicale, n care gramatica sacrelor nu se mai poate distinge de cea a infernalelor. Modului ei de a traduce juisarea vizionar n sarcasme i febra celest n repulsii violente i s-ar potrivi conceptul de profanare al lui Giorgio Agamben. Asta dac poezia n-ar face altceva dect filosofia; dar cum face, Gabriela Crean scrie cu o exasperare exuberant i cu o arden vitriolat despre cel mai inconfortabil mod de a fi n lume: sub un imperativ atroce.“ – Al. Cistelecan

Lehet házunk a hegytet?n, men? kocsink a garázsban, drága holmikkal telet?m?tt gardróbunk, de mindez mit sem ér, ha nincs kivel megosztani az élményeinket. Van, aki hamar megtalálja élete párját, mások csak hosszú barangolás, megannyi kanyar után. Olykor nehéz, igen. Hinni, várni, szeretni, csalódni, talpra állni, és újra bízni. De eszünkbe ne jusson sajnálni az olykor keser? tapasztalatok egyetlen percét sem, hiszen minden rossz a javunkat szolgálja – már ha levonjuk a megfelel? tanulságot a t?rténtekb?l. Akár így, akár úgy, el?sz?r ismerkedjünk meg ?nmagunkkal, és ha tisztán látunk, biztosan észrevesszük azt a jókép? idegent, aki már alig várja, hogy megszólíthasson. Na, és ekkor beindul a móka, elindul k?z?s utunk. Addig pedig nincs más dolgunk, mint alaposan felkészülni a témából: Mit?l vonzó egy n? a pasik szemében? Mit hangsúlyoznak a férfiak ismerkedéskor? Miért fontos az els? randi? Tényleg édesapánk arcát keressünk a partnerünkben? Most akkor a hasonló a hasonlónak ?rül, vagy az ellentétek vonzzák egymást? Fogós kérdések, ugye? MEGYERI ZSUZSA D?RA párkapcsolati kisokosa a pszichológia t?rténetének legizgalmasabb kísérleteit, legérdekesebb kutatásait és felismeréseit gy?jti egy csokorba. Az eredmények szórakoztató és t?rténetekben b?velked? bemutatásával segít, hogy mi magunk is levonhassuk a ránk vonatkozó k?vetkeztetéseket, és az els? randitól a gyerekvállalásig a legt?bb nehéz helyzetet csillagos ?t?sre oldjuk meg – hiszen az élet párban szép!

Ore de diminea?? ?ntr-o nou? edi?ie. F?r? ?ndoial? un eveniment. Este cartea care arunc? ?n aer bariera dintre pacostea proletcultist? ?i dreptul elementar de a g?ndi ?i a scrie liber. Cu discre?ie dar f?r? mil? prietenul meu Platon reu?e?te s? p?trund? natura uman? ?i s? simt? r?ul acolo unde nimeni n-ar fi crezut c? se poate ascunde. Ore de diminea?? este o carte despre timpul care i-a fost lui dat. Cartea asta vine din trecut dar apar?ine ?n aceea?i m?sur? prezentului ?i, poate, timpurilor care vor veni. O carte pentru cei ce nu scot din context prezentul pe care nu ei l-au ales. ?n aceia?i m?sur?, un text pentru cei (pu?ini?!) ?n stare s? priceap? c? a trimite ca pe o cer?etoare hoa?? istoria la tribunal este, dac? nu demagogie, atunci o prostie incurabil?. Citi?i Ore de diminea??. Scris? ?i tiparit? ?n anii '70. Este cartea unui autor de seam?. G. B?l?i???

Iat?, ?n cuvintele Aurei Christi, curg?nd abundent, din surse ascunse, fluidul vivifiant al poeziei, s? nu ne temem de retorica majusculelor, al marii Poezii. (Nicolae Balot?) Aura Christi a uimit critica de specialitate prin ample volute metaforice, calde, ?ndr?zne?e, abord?nd, ?n c?teva volume, printr-o splendid? frond?, clasicul sonet poetic ?i dovedind o excelent? st?p?nire a limbii, a mijloacelor specifice, ?ntr-o liric? a medita?iei grave, ad?nci, exprimat? ?n metafore, ?n care modernitatea ?i sensibilitatea secolului se confund?, cu vigoare clar?, de o marcat? originalitate, tumultuos ?i muzical aproape, ?ntr-o subtil? rezonan?? eufonic?, cu trimiteri, accente ?i imagini simbolice, cu marele torent al liricii europene de ?nalt nivel, de la Rimbaud ?i Baudelaire, la Rilke ?i Blaga. ?i, ?nc? odat?, la ?vetaieva ?i Nichita St?nescu. (Nicolae Breban) M? auzi tu, oare, ?nstr?inato? Am citit poeziile tale la ceas de sear?, pe o teras?, av?nd ?n fa?? colinele Ierusalimului. Eu nu sunt un bun comentator de poezie, cei care au scris despre poezia ta te-au ?prins“ foarte bine, ai for??, un sim? rar al tragicului ?i antene pentru transcenden??… (Leon Volovici) Ignor?nd retorica unei poezii postmoderniste intolerante, metonimice – baliz?ndu-se ?n criteriul retoricului, un trop ajunge, iat?, s? impun? un model poetic – Aura Christi continu? s? ofere un osp?? metaforic. Psalmul coexist? cu viziunea aspr?, expresionist?. Universul ?i limbajul au torsiuni tragice, ?n nara?iuni poematice deopotriv? fruste ?i fabuloase, cvasimitice. Moartea e o prezen?? familiar?, ca privirea ?i olfac?ia ?ns??i. Mitul e prezent ca joc automodelator. Calea spre mit ajunge o traversare a suferin?ei. (Marian Victor Buciu) A scrie c?derea apocaliptic? nu e u?or. E un merit al Aurei Christi faptul de a g?si singura solu?ie la aceast? c?dere fatal?, dat? din pornire: cel care o scrie o ?i ?opre?te“, ?incit?nd rigoarea/ celui din urm? frig“. Doar un fel de zeu al poeziei, o divinitate descoperit? cu greu, con?tient? de destr?marea mitului, poate s? impun? din nou mitul: instituirea ?mai viului“ este cu putin?? doar datorit? mor?ii. ?nvierea nu e posibil? dec?t datorit? ei. Sensul celei mai mari dintre taine se dezleag?, astfel, paradoxal, prin r?sturnarea negativit??ii generale a sensului. (...) Descoperirea f?cut? de poet? este c? realul ?nsu?i are origine poetic? (nu real?!), prin c?derea ?n ?emisfera cealalt?“, de parc? Dante ?nsu?i ar fi acum reeditat ?n alt? semantic?: ?Ah, calul e fiu al pega?ilor dintotdeauna“. Fiin?ele existente ??i au ob?r?ia ?n himere, iar realitatea ia fiin?? din metafor?. (...) Alt? ?descoperire“ poetic?: ?ntreg mitul temporal al omenirii poate fi ranversat. (…) Iat?, deci, cum se poate recupera mitul ?ntr-o epoc? ?n care toat? lumea postmodern? a visat la demitizare ?i dez-iluzionare pentru a se apropia de realul ca atare. (?tefania Mincu)

Toate popoarele sunt preocupate de identitatea lor, dar la rom?ni aceast? chestiune a ?mbr?cat forme speciale. Rom?nii, locuitori p?n? ?n epoca modern? ?n dou? principate autonome supuse Por?ii Otomane ?i r?vnite de mul?i al?i vecini, dar tr?itori ?i ?n vaste provincii ocupate de unguri, de austrieci, de ru?i ?i de turci, pierdu?i ?n mijlocul at?tor str?ini rapace, s-au ?ntrebat, parc? mai mult dec?t al?ii, de unde vin ?i cine sunt ei. P?n? la urm? ?ns?, toate popoarele mici, lovite de soart? ?i l?sate la cheremul celor mari, au asemenea preocup?ri, transformate uneori ?n adev?rate obsesii. (Ioan-Aurel Pop)

Experienele extracorporale reprezint un subiect fierbinte n zilele noastre i Anthony Peake a acoperit pe larg diversele domenii de cercetare care pot, cel puin, s ne ajute s nelegem acest fenomen neobinuit. Este prima carte care prinde n plasa ei visele, amanismul, gndirea oriental i fizica cuantic, fenomenele extracorporale fiind tema spre care converg toate.“ – Stanely Krippner, coautor al crii Personal MythologyUnul dintre cele mai mari mistere ale experienei umane este senzaia prsirii propriului corp i a descoperirii unui alt nivel al realitii. n cartea de fa Anthony Peake sugereaz c visul lucid, experienele extracorporale, vizualizarea la distan i cltoriile astrale constituie, toate, elemente ale aceluiai fenomen, un fenomen care poate da omenirii o idee despre un univers care este cu mult mai complex dect ne-am fi putut imagina vreodat. Peake face o trecere n revist a acestui subiect fascinant i apoi, folosind descoperirile recente din domeniul neurologiei, studiului contiinei i fizicii cuantice, sugereaz un nou model foarte provocator al interaciunii percepiei omului cu realitatea“.

Interven?ii de natur? extraterestr? ?n armat?, guvernare ?i tehnologiePrezen?a extraterestr? pe P?m?nt este tot mai extins? ?i, pe m?sur? ce intr?m ?n Era V?rs?torului, va fi recunoscut? oficial, produc?nd ?oc ?i o nevoie stringent? de a ?n?elege schimb?rile sociale ?i tehnologice cauzate de ?fra?ii“ no?tri din spa?iu. O carte de c?p?t?i ?n ceea ce prive?te progresele uimitoare pe care le va ?nregistra omenirea pe plan ?tiin?ific ?i spiritual ?n anii urm?tori, acest compendiu exploreaz? influen?a extratere?trilor asupra istoriei noastre trecute ?i prezente.Cartea relateaz? pove?ti despre r?piri ?i ?nt?lniri cu extratere?trii, ridic? problema tehnologiilor inexplicabile, de origine extrap?m?ntean?, folosite ?n domeniul public ?i militar, precum ?i a dispozitivelor antigravita?ie, analizeaz? exopolitica (influen?a prezen?ei extraterestre asupra politicii), Stargate-ul din Irak, Proiectul Hibrid de ?ncruci?are rasial?, leg?turile nazi?tilor cu OZN-urile ?i baza lor subteran? secret? din Antarctica, t?inuirea de c?tre guvernul american a ac?iunilor extraterestre, printre care cazul Roswell, ?i transformarea declan?at? de cometa Hale-Bopp. Volumul cuprinde interviuri cu speciali?ti afla?i ?n prima linie a mi?c?rii New Science derivat? din ?tiin?a extraterestr?.

Autorul c?r?ii Conversa?ii cu Dumnezeu – Cartea 2 din seria Conversa?ii cu omenirea?98% dintre oameni ??i petrec 98% din timp cu lucruri lipsite de importan??.“ ...a?a ?ncepe cea mai recent? carte a lui Neale Donald Walsch, care ne ?nva?? c? aceast? imens? pierdere de vreme duce la at?tea vie?i pline de triste?e ?i zbucium, ?i lumea ?ns??i pare s? se afle mereu ?n pragul unui dezastru.Nimeni nu este de vin?, spune autorul, pentru aceast? stare de fapt. Pur ?i simplu, nu ne-am spus sau nu ne-am g?ndit la ceea ce conteaz? – sau, dac? la ?ntreb?rile noastre despre ceea ce conteaz? s-a r?spuns, r?spunsurile pe care le-am dat n-au fost potrivite.Acum ?ns?, afirm? Walsch, specia uman? prime?te o invita?ie de la Via?? ?ns??i, sub forma unei schimb?ri energetice palpabile, ce se petrece ?n 2012 ?i dup? aceea, o invita?ie de a pune ?ntrebarea ?ntr-un mod direct – iar oamenii de pretutindeni pot sim?i acest lucru.Walsch ne spune c? vie?ile noastre nu trebuie s? fie o serie de crize de ?ngrijor?ri ?i de dificult??i, implic?nd banii, rela?iile, s?n?tatea sau familia, ?i nici lumea larg? nu trebuie s? fie un loc al unui dezastru permanent.Singurul lucru care conteaz? ne ofer? o formul?, elegant? prin simplitatea sa, ce va ?nnobila de ?ndat? via?a celor ce o ?mbr??i?eaz? – ?i care poate schimba ?ntreaga lume.

Suntem f?cu?i s? fim ferici?i! Programul ?n patru pa?i pentru fericire de lung? durat?Cu to?ii am tr?it, ?ntr-un moment sau altul al vie?ii noastre, un sentiment de fericire extatic?, de euforie provocat? de simpla senza?ie de a fi viu.Te-ai ?ntrebat vreodat? de ce aceast? stare este at?t de rar? ?i de efemer??R?spunsul este c? nu trebuie s? fie a?a!Toate afirma?iile, g?ndirea pozitiv?, terapia prin dialog ?i produsele farmaceutice din lume nu vor fi de ajuns ca s? ne fac? ferici?i a?a cum am fost crea?i s? fim, afirm? renumi?ii psihologi clinicieni dr. George Pratt ?i dr. Peter Lambrou. Asta deoarece abord?rile sus-men?ionate nu reu?esc s? valorifice un al treilea aspect al organismului uman, unul care construie?te o punte peste golul dintre minte ?i corp: bioc?mpul.Combin?nd ?ase decenii de experien?? clinic? ?i cercet?ri de ultim? or?, autorii au dezvoltat un program revolu?ionar cu ajutorul c?ruia ??i vei redescoperi fericirea ?nn?scut? ?n patru pa?i simpli ?i demonstra?i clinic.Programul conceput de Pratt ?i Lambrou a schimbat deja vie?ile a peste 45 000 de clien?i, printre care s-au num?rat sportivi profesioni?ti, conduc?tori ai unor firme de top ?i celebrit??i. Con?in?nd toate instrumentele bazate pe ?tiin?? ?i sfaturile necesare pentru a putea s? devii mai concentrat, mai puternic ?i mai ?mplinit, Codul fericirii ??i va schimba via?a.?Una dintre marile descoperiri ale secolului XX a fost conexiunea intim? dintre corp, minte ?i spirit. Doctorii Pratt ?i Lambrou au f?cut o munc? de pionierat, transform?nd aceast? descoperire ?n tehnici care func?ioneaz?. Dac? vre?i s? ave?i parte de mai mult? fericire ?i ?mplinire, citi?i Codul fericirii. V-ar putea schimba via?a.“ – Dr. Larry dossey, autorul c?r?ilor Puterea premoni?iilor ?i Cuvinte t?m?duitoare (Editura Lifestyle Publishing)

A Nagy Kaland cím? valóságshow?folytatódik; a F?ldk?zi-tenger partvidékén nem csak a hullámok csapnak ?ssze. Arabella és mindenre elszánt játékostársai már új helyszíneken küzdenek a nyereményért. A m?sor szervez?i úgy d?ntenek: a víz mellett a szárazf?ld?n is meg kell állniuk a helyüket. Az érzelmek felkorbácsolódnak, a játék eldurvul. Arabella és társai küzdelme a végéhez k?zeledik... A nem várt helyzetek nem várt érzelmeket váltanak ki a szerepl?kb?l. Vajon a szerelem vagy az intrika játssza majd a f?szerepet? BORB?S EDINA els? regénye 2013 nyarának meglepetés sikerk?nyve volt, gyorsan sokak kedvence lett. A második részben még t?bb szenvedély, szex és izgalom vár Arabellára és az olvasóra.

Aer ?n iarb? este o poezie a ciclicit??ii. Anotimpuri ?i anotimpuri ale inimii. Toposuri ?i loca?uri ale refugiului ?n bucurii simple. Regenerarea prin elemente g?site ?n col?urile altor inimi. O poezie filmic?. O dinamic? cinematic? a cuvintelor ?i a surprizelor prinse de suflet ?i redate ?n pixelii colora?i ai fericirilor nea?teptate. Aer ?n iarb? este ?i ?n ?note de mare“ ?i ?n ?prim?vara la cheie“ un ciclu care mimeaz? numai aparent dicteul automat. Aer ?n iarb? este momentul c?nd treci pe strad? ?i scapi de lume, este spa?iul gol dintre cuvintele care ??i rostesc via?a ca s? dea propulsie maxim?.?Cu totul remarcabil? este, ?n poemele lui Mihai Vieru, capacitatea autorului de a descoperi, ?n spatele spectacolului cotidian, prezen?a miraculosului, a misterului, c?teodat? feeric, alt?dat? terifiant. Poetul e un spirit fantast, ?nzestrat cu ni?te antene extrem de sensibile la partea de umbr? a existen?ei, ?i un vizionar apt s? surprind? spectacularul banalului ?i s? transforme, a?a cum ??i dorea pe vremuri Rimbaud, o fabric? oarecare ?ntr-o moschee.“ (Octavian Soviany)

Milyen lenne egy regénye, ha Rejt? Jen? napjainkban írná meg? Talán ilyen: Csodálatos dolog egy ?r?kség! F?leg akkor, ha van kinek átadni. De ha nincs, az sem baj. Egy tévútra tévedt magánnyomozó, és egy nyugdíjazás címén félreállított detektív csatasorba áll az ?r?k?s felkutatásával megbízott lelkes ifjú titánnal, hogy végül - egy észbontóan észbontó n?vel kiegészülve - gy?kerestül felforgassák a világ ellen sz?vetkez? b?n?s elemek életét. K?nyvünk h?sei - vérfarkas és vámpír rokonok híján - súlyosan sebezhet?k, legyen szó akár szerelemr?l, akár egyszer? ólomgolyókról, nem laknak koporsóban, és a napvilágnál sem porladnak el hideglel?s sikoltozás k?zepette. Jól bánnak a szavakkal, tudnak kávézaccból jósolni, és kis szerencsével bármit képesek túlélni, ami nem halálos. Figyelem! A k?nyv klasszikusokat is feldolgozó író tollából került ki, ezért nyomokban mondanivalót is tartalmazhat. Kizárólag olvasni tudóknak!

Am nceput s scriu pentru c aa am simit chemarea. E la fel ca preoia: devii pstor de suflete pentru c ai trimitere de sus, de la Tata. Aa s-a croit i destinul meu. Probabil c obria mea flticenean e de vin. n acest loc binecuvntat am crescut i am primit educaie. colile, dasclii, istoria literar a oraului – nesat de nume mari i sonore, care au trecut i trit pe aici – mi-au creat creuzetul. Mai departe a trebuit s muncesc singur, ca un rob, pe aceast plantaie plin ochi de litere, cuvinte i fraze. Aa am fost, sunt i voi rmne: un ego ce intersecteaz anii pe orizontal i vertical, aducndu-mi i eu, la rndul meu, contribuia pe care un ora minunat, numit Flticeni, mi-o cere. Mark Twain spunea: Dou zile sunt importante n viaa unui om: ziua n care s-a nscut i ziua n care a aflat de ce. Tu, cititorule, ai aflat” (Romulus Andriescu)

M-am n?scut ?n F?lticeni, unde am urmat cursurile gimnaziale ?i liceale la Colegiul Na?ional ?Nicolae Gane”. Apoi, ?n Ia?i, am urmat cursurile ?nv???m?ntului superior ?i am absolvit dou? facult??i, una cu profil tehnic, iar alta cu profil non-tehnic. De peste 23 de ani tr?iesc ?n Ia?i, pe care l-am iubit din momentul ?n care am cobor?t din trenul care m? aducea din ora?ul natal. Am ?tiut de pe atunci c? voi r?m?ne aici. Aici m-am maturizat, am iubit ?i ur?t deopotriv?, aici am cunoscut pentru prima dat? sentimentul minunat de a fi tat?.