Inchizi?ia spaniol?, poate cea mai temut? institu?ie din istoria omenirii, a fost ?nfiin?at? ?n 1478 de Regii Catolici, Ferdinand ?i Isabella, ?i abolit? abia ?n 1834, odat? cu R?zboaiele Napoleoniene. Spre deosebire de Inchizi?ia medieval? din restul Europei, cea din Spania ?i Portugalia s-a r?sp?ndit ?n coloniile iberice din Asia, Africa ?i America de Sud, ajung?nd s? terorizeze, timp de peste trei secole, nu mai pu?in de patru continente.Care au fost ?ns? motivele ?nfiin??rii ei? De ce provoca at?ta team?? Cine erau victimele torturate ?i arse ?n autodafeuri? Toby Green readuce la via?? aceast? perioad? a istoriei cu ajutorul uria?ei arhive inchizitoriale p?strate ?i prezint? nenum?rate cazuri judecate de Sf?ntul Oficiu, de la arhiepiscopi la oameni obi?nui?i, victime inocente ale unui sistem diabolic. De?i ?nsp?im?nt?toare, aceste pove?ti sunt un exemplu al rezisten?ei spiritului uman ?n fa?a absurdului ?i a r?ului. Toby Green ne dezv?luie mecanismele prin care pot ap?rea persecu?ia ?i teroarea, dar ?i felul ?n care pot fi evitate. Inchizi?ia este un avertisment venit din trecut, o lec?ie a istoriei pentru noi to?i!

Mein Kampf ist eine politisch-ideologische Programmschrift Adolf Hitlers. Sie erschien in zwei Teilen. Hitler stellte darin seinen Werdegang zum Politiker und seine Weltanschauung dar. Das Buch enthalt Hitlers Autobiografie, ist in der Hauptsache aber eine zweckgerichtete Kampf- und Propagandaschrift, die zum Neuaufbau der NSDAP als zentral gelenkter Partei unter Hitlers Fuhrung dienen sollte.??Der erste Band entstand in Hitlers Haftzeit 1924 und wurde erstmals am 18. Juli 1925, der zweite am 11. Dezember 1926 veroffentlicht. Vor allem der erste Band wurde bis 1932 in der Weimarer Republik zu einem viel diskutierten Bestseller.??Hitler schrieb 1924 den ersten Teil von Mein Kampf wahrend seiner Festungshaft in der Haftanstalt Landsberg in Landsberg am Lech. Er soll den Text seinem spateren Stellvertreter Rudolf HeB diktiert haben. Neuere Erkenntnisse weisen darauf hin, dass Hitler den Text selbst auf einer Reiseschreibmaschine tippte. Winifred Wagner berichtete, Hitler "massenhaft Schreibpapier" nach Landsberg geschickt zu haben.??Ursprunglich sollte das Buch Viereinhalb Jahre [des Kampfes] gegen Luge, Dummheit und Feigheit heiBen. Nach der vorzeitigen Haftentlassung im Dezember 1924 diktierte Hitler den starker programmatisch ausgelegten zweiten Teil von Mein Kampf seinem Gefolgsmann Max Amann, Direktor des Franz-Eher-Verlags. Amann und Hitler zogen sich im Sommer 1925 in das (daher spater so genannte) Kampfhausl des Pensionswirts Bruno Buchner auf dem Obersalzberg (nahe dem spateren Berghof) zuruck, um das Manuskript zu tippen.??Im Juli 1925 erschien der erste Band, im Dezember 1926 der zweite. Bis 1930 vertrieb der Verlag Mein Kampf in zwei groBformatigen Banden zum Preis von zunachst je 12, ab 1928 14 Reichsmark.??Der Originaltext erlebte in seiner zwanzigjahrigen Editionsgeschichte von 1925 bis 1945 zahlreiche Anderungen und Erweiterungen. Der Text der spaten Ausgaben aus den 1940er Jahren ist nur bedingt in direkten Bezug zu setzen mit Hitlers publizistischer und politischer Positionierung Mitte der 1920er. ??Im Herbst 2006 tauchten in Munchen funf Manuskript- und achtzehn Entwurfsseiten zu Hitlers Buch auf, die er vor dessen Veroffentlichung im Fruhjahr und im Sommer 1924 wahrend seiner Festungshaft in Landsberg verfasst hatte. Der Vergleich mit der spateren Endfassung ermoglichte der Hitlerforschung Ruckschlusse zur Entwicklung von Hitlers Weltbild und Agitationsweise.??Der erste und der zweite Band erschienen in einer Erstauflage von je 10.000 Exemplaren. Die NSDAP finanzierte sich ganz wesentlich uber den eigenen Parteiverlag, an dem auch Hitler personlich beteiligt war. Von der einbandigen Volksausgabe wurden bis Januar 1933 287.000 Exemplare zum Preis von je 12 RM durch den Zentralverlag der NSDAP (Franz Eher Nachfolger) verkauft. ??Hitler erhielt pro verkauftem Buch 10 Prozent Tantiemen. Die folgende einbandige Ausgabe kostete 8 RM ("Volksausgabe", ab 1930)...

This is the final book in the No Mistakes Grammar series, so be prepared to learn. We cover a lot of territory in this book. Things like: count nouns (data and media), linking verbs, comma usage, hyphenation, sayings and proverbs, appositives, more mispronunciations, words from other languages, and more. There should be enough in here to keep you busy for a while. And I guarantee it will improve your grammar in an easy-to-understand style. ?

Pe 1 mai 1915, c?nd Primul R?zboi Mondial intra ?n cea de a zecea sa lun?, un transoceanic de linie luxos, la fel de bogat decorat ca un conac englezesc de ?ar?, pleca din New York cu destina?ia Liverpool, av?nd la bord un num?r record de copii. ?n r?ndurile pasagerilor domnea o surprinz?toare stare de bun? dispozi?ie, de?i Germania declarase c? apele din jurul Marii Britanii constituiau o zon? de r?zboi. Luni de zile, submarinele germane sem?naser? teroarea ?n Atlanticul de Nord. Dar Lusitania era unul dintre marile transatlantice ale epocii, cel mai rapid vapor de linie aflat ?n serviciu, iar c?pitanul ei, William Thomas Turner, avea o ?ncredere de nestr?mutat ?n regulile stricte ale r?zboiului purtat de gentlemani, care feriser?, vreme de un secol, vasele civile de orice atac. Este o poveste pe care mul?i dintre noi cred c? o cunosc, f?r? a o ?ti cu adev?rat, iar Erik Larson ne-o readuce ?n aten?ie plin? de suspans, schimb?nd rolurile ?ntre v?n?tor ?i v?nat, ?n timp ce descrie un tablou mai general al Americii la apogeul Erei Progresului. Plin? de str?lucire ?i de emo?ie, Siajul mor?ii aduce la via?? o distribu?ie de personaje evocatoare, de la faimosul librar din Boston Charles Lauriat, la pioniera din domeniul arhitecturii Theodate Pope ?i la pre?edintele Woodrow Wilson, un om sufocat de suferin?? ?i ?ngrozit de perspectiva unui r?zboi mondial. Siajul mor?ii surprinde drama pur? ?i puterea emo?ional? a unui dezastru ale c?rui detalii intime ?i ?n?eles real riscau s? r?m?n? pierdute ?n negurile istoriei.

Societatea deschis? contra societ??ii deschise. Societatea rom?neasc? ?ntre utopie ?i realitate este o carte de analiz? profund? ?i complex?, ce ?i-a ales ca obiect de studiu cea mai important? paradigm? sociopolitic? a postmodernit??ii, ?mpreun? cu realit??ile concrete ce se configureaz? ?n jurul acesteia. O paradigm? care ?i-a propus s? schimbe fa?a lumii, sens ?n care, de mai bine de 25 de ani o putem observa manifest?ndu-se pe multiple coordonate ?i ?n planul realit??ilor sociale ?i politice autohtone, pe care, de altfel, autorul le radiografiaz? extrem de atent, cu ochiul, mintea ?i bagajul de cuno?tin?e proprii specialistului, dar ?i cu sufletul ?i con?tiin?a celui care apar?ine societ??ii rom?ne?ti. Cartea de fa?? este, ?n acela?i timp, ?i despre societatea deschis?, dar ?i despre trecutul, prezentul ?i viitorul prefigurat lumii ?n aceast? paradigm?, c?t ?i despre evolu?ia societ??ii rom?ne?ti ca parte integrant? a acestei lumi. Ea surprinde ?i problematizeaz? o multitudine de aspecte ?in?nd at?t de natura intrinsec? a conceptului de societate deschis?, c?t ?i de schimb?rile pe care implementarea acestui concept ca realitate social? le presupune ?i le antreneaz? ?n societ??ile contemporane. Prin aceasta, ea se recomand? ca o lectur? util?, provocatoare ?i, totodat?, revelatoare tuturor celor preocupa?i de c?mpul ?tiin?elor sociale ?i politice, dar ?i celor interesa?i s? ?n?eleag? ceva ?n plus din sistemul cauzalit??ilor profunde care influen?eaz? mersul lumii, ?n general, ?i al societ??ii rom?ne?ti, ?n particular. (Maria Voinea)

La fel ca ?i precedentele romane ale lui Emil Ra?iu – reactualiz?ri ale marilor noastre mituri – romanul Turnul col?ei... are o tem? major?, anume existen?a problematic? a omului ca fiin?? situat? ?ntre timp ?i eternitate, ?ntre clip? ?i ve?nicie. Dilema major? a vie?ii este ?ndoita fa?? a realit??ii, perceput? prin sim?uri ca etern? trecere ?i fragmentare ?n lucruri, ?n timp ce prin cuget – prin filosofia eleat? a lui Parmenide, Pitagora, Platon ?i a altora – ea este unitate ve?nic? a Fiin?ei, trecerea fiind doar o iluzie a sim?urilor noastre. Omul este prins la mijloc, ?ntre vreme ?i ve?nicie, o soart? pu?in de invidiat...Aceast? existen?? a omului ?ntre clip? ?i ve?nicie, ?n permanent? confruntare cu eternitatea, este nodul central al ontologiei, reflectat? ?n romanul de fa?? prin eroii acestuia, ?ncep?nd cu dasc?lul de la Academia de la Sf?ntul Sava, Mihai Ciubo?el, cu ipostazele sale, adev?rate avataruri, care sintetizeaz? contrariile, ajung?nd p?n? ?n timpurile noastre (secolul XXI), definite ale neo-fanariotismului ?i ale supu?eniei servile la noi centre de putere.Romanul str?bate prin eroii s?i trei sute de ani de istorie, de la Sf?ntul Martir Constantin Br?ncoveanu la Eminescu p?n? ?n vremurile noastre, ?ncheindu-se cu optimism ?i m?rturisind, ?n ciuda tuturor greut??ilor, credin?a ?n victoria final? a luminii ?i adev?rului neamului rom?nesc.

“THE TEMPEST” is Shakespeare's last book. The story Prospero relates is that he is the rightful Duke of Milan and that his younger brother, Antonio, betrayed him, seizing his title and property. Twelve years earlier, Prospero and Miranda were put out to sea in little more than a raft. Miraculously, they both survived and arrived safely on this island, where Prospero learned to control the magic that he now uses to manipulate everyone on the island. Upon his arrival, Prospero rescued a sprite, Ariel, who had been imprisoned by the witch Sycorax. Ariel wishes to be free and his freedom has been promised within two days.??The last inhabitant of the island is the child of Sycorax and the devil: Caliban, whom Prospero has enslaved. Caliban is a natural man, uncivilized and wishing only to have his island returned to him to that he can live alone in peace.??Soon the royal party from the ship is cast ashore and separated into three groups. The king's son, Ferdinand, is brought to Prospero, where he sees Miranda, and the two fall instantly in love. Meanwhile, Alonso, the king of Naples, and the rest of his party have come ashore on another part of the island. Alonso fears that Ferdinand is dead and grieves for the loss of his son. Antonio, Prospero's younger brother, has also been washed ashore with the king's younger brother, Sebastian. ??Antonio easily convinces Sebastian that Sebastian should murder his brother and seize the throne for himself. This plot to murder Alonso is similar to Antonio's plot against his own brother, Prospero, 12 years earlier.??Another part of the royal party — the court jester and the butler — has also come ashore. Trinculo and Stefano each stumble upon Caliban, and each immediately sees a way to make money by exhibiting Caliban as a monster recovered from this uninhabited island. Stefano has come ashore in a wine cask, and soon Caliban, Trinculo, and Stefano are drunk. While drinking, Caliban hatches a plot to murder Prospero and enrolls his two new acquaintances as accomplices. Ariel is listening, however, and reports the plot to Prospero.??Next, Prospero stages a masque to celebrate the young couple's betrothal, with goddesses and nymphs entertaining the couple with singing and dancing. While Ferdinand and Miranda have been celebrating their love, Alonso and the rest of the royal party have been searching for the king's son. Exhausted from the search and with the king despairing of ever seeing his son alive, Prospero has ghosts and an imaginary banquet brought before the king's party. A god-like voice accuses Antonio, Alonso, and Sebastian of their sins, and the banquet vanishes. The men are all frightened, and Alonso, Antonio, and Sebastian run away.??Prospero punishes Caliban, Trinculo, and Stefano with a run through a briar patch and swim in a scummy pond. Having accomplished what he set out to do, Prospero has the king's party brought in. Prospero is clothed as the rightful Duke of Milan, and when the spell has been removed, Alonso rejects all claims to Prospero's dukedom and apologizes for his mistakes. Within moments, Prospero reunites the king with his son, Ferdinand. Alonso is especially pleased to learn of Miranda's existence and that Ferdinand will marry her.?Prospero then turns to his brother, Antonio, who offers no regrets or apology for his perfidy. ??Nevertheless, Prospero promises not to punish Antonio as a traitor. When Caliban is brought in, Caliban tells Prospero that he has learned his lesson. His two co-conspirators, Trinculo and Stefano, will be punished by the king. Soon, the entire party retires to Prospero's cell to celebrate and await their departure home. Only Prospero is left on stage.??In a final speech, Prospero tells the audience that only with their applause will he be able to leave the island with the rest of the party. Prospero leaves the stage to the audience's applause.

Today the women at the festival are going to kill me for insulting them!' This bold statement by Euripides is the absurd premise upon which the whole play depends. The women are incensed by his plays' portrayal of the female sex as mad, murderous, and sexually depraved, and they are using the festival of the Thesmophoria (an annual fertility celebration dedicated to Demeter) as an opportunity to debate a suitable choice of revenge.

Cea dinti monografie care ofer o imagine cuprinztoare asupra receptrii literaturii romne n Cehia, cartea de fa este o incursiune n diversele etape ale totalitarismului comunist: stalinismul integral, perioada dezgheului, anii aizeci (cu transformrile din jurul Primverii de la Praga), urmai de perioada de normalizare care se ntinde pn la momentul Revoluiei de Catifea. Ineditul acestei lucrri este dat i de explorarea manifestrii unor opere i a unor personaliti literare romneti (precum Mircea Eliade, Constantin Virgil Gheorghiu sau Petru Dumitriu) n zona literar ceh prohibit din anii supui studiului, mai precis n publicaiile din exil i n revistele de tip samizdat. Cititorului i este oferit un tablou amplu asupra autorilor romni receptai cu predilecie de ctre cehi sub comunism i asupra tendinelor manifestate de romnitii cehi (coloana vertebral a procesului receptrii), de criticii literari i de recenzeni. Cartea definete o epoc n istoria raporturilor culturale dintre romni i cehi, dou popoare legate de un trecut adeseori comun i de o prietenie sincer.“ – Profesor dr. Mihai Mitu

Un periplu documentat prin lumea artelor plastice contemporane, un model de analiz? a fenomenului plastic actual, extrem de viu ?i incitant, ba chiar provoc?tor, ?n ciuda multiplelor probleme ridicate de tranzi?ia autohton?.

Eseurile cuprinse ?n aceast? carte au ?n comun c?teva teme care m-au preocupat: ra?ionalitatea, valorile ?i libertatea. O parte din articole au ap?rut ?n diferite publica?ii, altele au v?zut lumina tiparului prin aceast? carte. Am ?ncercat s? aduc ?n con?tiin?a public? c??iva g?nditori rom?ni importan?i ?n spa?iul cultural rom?nesc ?i l?sa?i ?n umbra uit?rii. Opera acestora e realizat? ?n bun? parte ?n perioada interbelic?, ?ntr-un climat de libertate, f?r? presiuni ideologice sau de alt? natur?, fiind rezultatul for?ei intelectuale ?i al culturii personale. Dup? 1946 regimul comunist a ?ngr?dit progresiv libert??ile politice, a ?ncercat s? distrug? tradi?iile culturale a?a-zis burgheze, exercit?nd o represiune asupra intelectualit??ii ?i a creatorilor de opere. Domeniul ?tiin?elor sociale a fost afectat de o cenzur? inchizitorial?, pun?ndu-se la index autori ?i opere considerate periculoase pentru societatea rom?neasc? ?i ideologia marxist?.

n condiiile n care cmpul teoriilor cosmopolite contemporane se afl ntr-o permanent expansiune, lucrarea urmrete maniera n care aceast paradigm a cosmopolitismului, care nu este lipsit de anumite tensiuni i controverse, poate fi aplicat i n analiza tiinelor politice, n general, i a teoriei politice, n special. Nivelurile de analiz se refer la principiile fundamentale, noile concepte i ipotezele formulate i soluiile propuse n cadrul cosmopolitismului.

Dincolo de miza succesului ?colar (examenul de Evaluare Na?ional? fiind un prag important pentru fiecare elev), studiul limbii ?i al literaturii rom?ne trebuie s? r?m?n?, ?n gimnaziu, o experien?? cultural? pertinent? ?i interesant?, care s? implice imagina?ia, gustul estetic, nevoia de autointerogare ?i de comunicare. Respect?nd programa specific?, structura oficial? a subiectelor ?i maniera de formulare a sarcinilor de lucru stabilite de Ministerul Educa?iei, volumul ??i propune s? nuan?eze preg?tirea continu? ?i sistematic? pentru Evaluarea Na?ional?, intervenind cu fi?e teoretice esen?ializate, teme de portofoliu, modele ?i sugestii de rezolvare, r?spunsuri selective ?i o cons istent? baterie de teste de antrenament. De asemenea, cartea are ?n vedere, prin selec?ia textelor (clasice sau contemporane, din autori celebri sau mai pu?in cunoscu?i ?n anii de gimnaziu), redescoperirea ?n adolescentul de 14?15 ani a cititorului pasionat sau m?car avizat, dornic s???i sus?in? punctele de vedere, s???i l?rgeasc? orizontul cultural ?i s? descopere, dincolo de informa?ii, reguli, canoane, adev?ratele provoc?ri, ierarhii, idoli, ca form? de acomodare cu specificul ?i noile problematici ale orelor de limba ?i literatura rom?n? din clasa a IX?a de liceu.

Hamlet is commonly regarded as one of the greatest plays ever written. Drawing on Danish chronicles and the Elizabethan vogue for revenge tragedy, Shakespeare created a play that is at once a philosophic treatise, a family drama, and a supernatural thriller. In the wake of his father’s death, Prince Hamlet finds that his Uncle Claudius has swiftly taken the throne and married his mother, Queen Gertrude. The ghost of the dead king then appears and charges Claudius with ‘murder most foul.’ Hamlet is called to revenge his father’s death: but will he be able to act before it is too late?

Avangardismul rom?nesc r?m?ne a fi unul dintre curentele literare cele mai controversate ?i, ?n ultima instanta – ne demonstreaza aceasta monografie – cele mai putin cunoscute. Monografia abunda ?n informa?ii, aspecte, ?nt?mpl?ri, evenimente, mai pu?in sau deloc cunoscute. Cartea se adreseaz? elevilor, studen?ilor, precum ?i publicului larg de cititori.

Cartea abordeaz? o tem? important?, care nu a f?cut obiectul unei cercet?ri distincte ?n istoriografia rom?neasc?, mai ales perioada 1948-1955. Autorul a analizat evolu?ia elitei politice na?ional-??r?niste ?i na?ional-liberale ?n ?ntreg intervalul 1945-1955 … Ponderea cea mai mare o ocup? activitatea represiv? a guvernan?ilor care, ?n anii 1947-1950, au desf??urat o ampl? ac?iune de arestare a tuturor adversarilor regimului … Urm?rind simultan, potrivit criteriului cronologic, ?ntregul tablou al situa?iei interna?ionale, al activit??ii guvernamentale, al vie?ii interne a partidelor analizate, al ac?iunii liderilor politici etc … lucrarea se dovede?te a fi temeinic documentat? ?i realmente original?.

Lucrarea vizeaz? o tem? de actualitate – brandul de ora?, oferind un cadru teoretic al acestui nou concept de marketing, completat de o parte aplicativ? divers?, care ?i-a propus s? identifice ?i s? completeze eforturile autorit??ilor locale ?n aceast? direc?ie.

Rejtély, amelyet másfél száz éve próbálnak írók, irodalomt?rténészek, színházi szakemberek, esztéták, filozófusok megfejteni. Mese? ?rgirus királyfi és Tündér Ilona csodásan valószer?tlen t?rténete számtalan változatban létezik a magyar népmesekincsben, s olasz k?zvetít? forrásokon át g?r?g, s?t egyiptomi gy?kerekig nyúlik vissza az aranyalmát term? fa s a két szerelmes t?rténete. Szerelmi románc? Nem fontos a kor, a táj, a t?rténelmi háttér, csak az érzelmeiben egymásba gabalyodott két ember – itt és most: Csongor és Tünde – lángolása, viharzása, minden eléjük tornyosuló akadályt leromboló akarása, szerelmi szárnyalása. Színdarab? Karakteres, jó szerepek – ?rd?g?k, boszorkányok, b?lcsek, ledérek – forgataga zegzugos cselekmény, váratlan fordulatok, lehet?ség mindenféle színpadi csoda semmi nem korlátozva megvalósítására: sok alakra bomló, egy személybe olvadó boszorkány, leveg?ben r?pk?d?, láthatatlanná váló ?rd?gfiak, f?ld mélyér?l szemünk láttára kiemelked?, fényárban úszó tündérpalota. Minden pillanatban tátva maradhat a szánk. Filozófiai traktátus? ?letutak: Kalmáré a kincs, Fejedelemé a hatalom, Tudósé a b?lcsesség; Csongoré a szerelem. A kincs elpereg, a hatalom elkopik, a tudás semmivé porlad. A szerelem ?r?k. Drámai k?ltemény? ?jfélt?l éjfélig élünk: hajnalodik, felragyog az ég, dél van, alkonyodik, beesteledik, már f?lénk borul az éjszaka. Reményekkel telten, harcra készen kezdjük hajnalban, küszk?dünk reggel, boldogok vagyunk délben, szorongunk alkonyatkor, s?tétedéskor belenyugszunk az elmúlásba. De másnap újra f?lkel a nap. V?r?smarty Mihály 1830-ban fejezte be m?vét, a cím alá azt írta: színjáték ?t felvonásban. Már csak boldogan sajgó, rejtve rejtett szomorú emlék szívében reménytelen szerelme, Perczel Etelka. Mindennapi életében legf?képpen arra büszke, hogy sok kínnal keletkezett nagy m?vét, a Zalán futását a várva várt nemzeti eposzként ünneplik. Tagja az éppen szület? Magyar Tudományos Akadémiának, a legismertebb, legfontosabb szépirodalmi és m?vészeti lapok ?dolgozótársa”, szívét melenget? jóérzés: Széchenyi István a barátja. Igaz, a pénztárcája t?bbnyire lapos, gyakran kínosan lapos, de ismert és népszer? ember. Harminc éves. Férfi. Kincse nincs, hatalomra nem vágyik, a tudásról azt gondolja: valójában senki nem tudja, mennyit ér s mire jó. De Csongor boldog, amikor megpillantja Tündét, boldog, amikor át?leli, boldog, amikor elveszíti, mert hiszi, tudja: nem ?r?kre veszítette el. Küzd, harcol, verekszik: keresi a boldogságot. S boldog, amikor embert próbáló kalandok után végre megtalálja Tündét, s f?ldi létükben ?r?kre ?sszeforrnak. Csongor és Tünde számára a szerelem a kincs, a hatalom, a tudás. El nem veszíthet? kincs, ?r?kre er?t adó hatalom, b?lcsességgé párlódott tudás. ?gy lesznek halandók halhatatlanok. ?s másnap újra f?lkel a nap.

A Hamlet (1601), talán legismertebb, legt?bbet játszott m?ve Shakespeare-nek. K?zéppontjában az élet kínálta, s mindenkiben f?lmerül? kérdés áll: "Lenni vagy - nem lenni?", és ha lenni - hogyan? Mi az emberi cselekvés végs? határa a vélt vagy valós hiba, netán b?n helyrehozatalához? Egyáltalán van-e igazi létezés, s ha van, az mennyire lehet veszélyes a létez?re? Vívódó, t?preng? alkotás a dráma, miként a f?szerepl? maga. Hamlet késleltetett bosszúját hosszas ?nmarcangoló kérdéselvetések, bizonyságkéresésék el?zik meg. Végül igazságot szolgáltat, de ? is belepusztul. T?rni vagy ellenszegülni? A reneszánsz ember dilemmája ?r?kérvény?! Mert a cselekvés erk?lcsileg legvitathatóbb pontja az emberi élet kioltása. Van-e joga valakinek - ha oka van is - ?lni? K?vetkezmények nélkül semmi sem vállalható, kül?n?sen nem a pusztítás. De van-e joga az embernek vélt vagy valós igaza tudatában nem cselekedni, nem vállalni a tett kockázatát? Mennyire tartozunk felel?sséggel a külvilág és saját lelkiismeretünk el?tt? Hamlet tettével válaszol a kérdésekre, ám az egész dráma nem ad egyértelm? feleletet. Nem is adhat. Remekm?vek; géniuszok és a természet sajátossága a talányosság... Nem beszélve arról, hogy a mindennapok kisebb-nagyobb d?ntéseit mindenkinek magának kell meghoznia.

„Într-o pres? care nu prea mai pune pre? pe reportaje, Liliana Nicolae persevereaz? cu inteligen?? ?i har. La radio ?i în Dilema veche, subiectele ?i cuvintele ei bine m?surate reconstituie lumea din frînturi, în toat? normalitatea ei. Ascultate sau citite, reportajele sale ne pun pe gînduri în fa?a Vie?ii pe care, gr?bi?i, uit?m uneori s-o contempl?m ori s-o în?elegem.“ – Mircea Vasilescu (Dilema veche)

A meg?zvegyült Szilvai professzornak az a terve, hogy a gyámsága alá tartozó unoka?ccséhez feleségül adja titokban nevelt gyámleányát, Mariskát. A fiú k?zben a professzor tudta nélkül Liliomfi néven vándorszínésznek áll, és meghódítja Mariska szívét. A professzor ellenzi a házasságot, éppen attól a férfit?l félti a lányt, akihez egyébként feleségül szeretné adni. Liliomfi pedig azt hiszi, hogy a nagybátyja hitvesének akarja Mariskát. A h? barát és színésztárs, Szellemfi segít Szilvai megtévesztésében, Liliomfinak adva ki magát. Egy másik - társadalmi kül?nbségek miatti - reménytelennek látszó szerelem (Gyuri, a pincér és Erzsi, a gazdag Kányai fogadós uram lánya) t?rténete ?sszefonódik Liliomfi és Mariska sorsával.