Hard Times – For These Times (commonly known as "Hard Times") is the tenth novel by Charles Dickens, first published in 1854. The book appraises English society and highlights the social and economic pressures of the times. Hard Times is unusual in several respects. It is by far the shortest of Dickens' novels, barely a quarter of the length of those written immediately before and after it. Also, unlike all but one of his other novels, Hard Times has neither a preface nor illustrations. Moreover, it is his only novel not to have scenes set in London. Instead the story is set in the fictitious Victorian industrial Coketown, a generic Northern English mill-town, in some ways similar to Manchester, though smaller. Coketown may be partially based on 19th-century Preston. One of Dickens's reasons for writing Hard Times was that sales of his weekly periodical, Household Words, were low, and it was hoped the novel's publication in instalments would boost circulation – as indeed proved to be the case. Since publication it has received a mixed response from critics. Critics such as George Bernard Shaw and Thomas Macaulay have mainly focused on Dickens's treatment of trade unions and his post–Industrial Revolution pessimism regarding the divide between capitalist mill owners and undervalued workers during the Victorian era. F. R. Leavis, a great admirer of the book, included it—but not Dickens' work as a whole—as part of his Great Tradition of English novels. ***‘Now, what I want is, Facts. Teach these boys and girls nothing but Facts. Facts alone are wanted in life. Plant nothing else, and root out everything else. You can only form the minds of reasoning animals upon Facts: nothing else will ever be of any service to them. This is the principle on which I bring up my own children, and this is the principle on which I bring up these children. Stick to Facts, sir!’ ? ?The scene was a plain, bare, monotonous vault of a school-room, and the speaker’s square forefinger emphasized his observations by underscoring every sentence with a line on the schoolmaster’s sleeve. The emphasis was helped by the speaker’s square wall of a forehead, which had his eyebrows for its base, while his eyes found commodious cellarage in two dark caves, overshadowed by the wall. The emphasis was helped by the speaker’s mouth, which was wide, thin, and hard set. The emphasis was helped by the speaker’s voice, which was inflexible, dry, and dictatorial. The emphasis was helped by the speaker’s hair, which bristled on the skirts of his bald head, a plantation of firs to keep the wind from its shining surface, all covered with knobs, like the crust of a plum pie, as if the head had scarcely warehouse-room for the hard facts stored inside. The speaker’s obstinate carriage, square coat, square legs, square shoulders,—nay, his very neckcloth, trained to take him by the throat with an unaccommodating grasp, like a stubborn fact, as it was,—all helped the emphasis. ‘In this life, we want nothing but Facts, sir; nothing but Facts!’The speaker, and the schoolmaster, and the third grown person present, all backed a little, and swept with their eyes the inclined plane of little vessels then and there arranged in order, ready to have imperial gallons of facts poured into them until they were full to the brim.

Exila?i este singura pies? scris? de Joyce, unde ??i face manifest?, prin regulile speciei, predilec?ia pentru m??tile puse fiec?rui personaj. Citit? ca o trecere ?n ordine cronologic? de la Portret al artistului ?n tinere?e la Ulise, piesa con?ine m?rci clare ale obsesiilor scriitorului ?i urme vizibile ale experien?ei omului James Joyce. Rela?iile de dragoste, parentale sau de prietenie sunt cele care dezechilibreaz? personajele, exilul temporar ?n Italia fiind doar o alt? form? a ?nstr?in?rii din Irlanda natal?.

A sorozat és ami m?g?tte van I. Szulejmán szultán 1494-ben született, és 1566-ban Szigetvár alatt vesztette életét. 1520-tól haláláig az Oszmán Birodalom ikonikus uralkodójaként hódított. A magyar t?rténelmet ismer?k biztosan nem rajongtak érte soha. Miután 2013-ban az egyik kereskedelmi csatorna megvásárolta az életér?l szóló Szulejmán cím? sorozatot, a szultán negatív megítélése sokat változott. A néz?k megkedvelték a Halit Ergen? által alakított Fényességest. A sorozatban ábrázolt t?rténelmi események, személyek azonban nem minden esetben egyeznek a valósággal. Ezt az alkotók is megjegyzik: a m? t?rténelmi ihletés? - ami nem azonos a t?rténelmi h?séggel. R. Kelényi Angelika tisztázza a valós t?rténelmi eseményeket. ?sszegy?jt?tt érdekességeken keresztül oszlatja el a félreértéseket, mik?zben szórakoztatja az olvasót.

William Shakespeare egyik legnagyobb m?ve a Macbeth, a hatalomvágytól megszállott gyenge ember drámája. Macbethnek egyszer azt j?vend?lik, hogy király lesz. Felesége ?szt?nzésére és segítségével, hogy beteljesedjék a jóslat, álmában meg?lik a náluk vendégesked? királyt. Tettüket a leitatott ?r?kre fogják, akiknek nincs is idejük tiltakozásra a hamis vád ellen, mert Macbeth sz?rny? ?felindultságában” meg?li ?ket. A hatalmat, a rangot azonban nem tudják élvezni…

Az álomszer?en meseszép hangulat hirtelen féltékenységi dührohammá változik, rémálommá: a szicíliai király barátját, Polixenést és feleségét (Hermione) házasságt?réssel vádolva küldi a halálba, el?bbi csupán Camillo h?ségének k?sz?nhet?en menekülhet el. Apollo jóslata sem tudja meggy?zni Leontest képzetei hamisságáról, csupán a sz?rny? látvány – szerettei holtteste – ébreszti fel zavaros állapotából. Már kés?, egyetlen utódját, a fattyúnak vélt csecsem?t távoli partokon hagyta sorsára. A t?rténetbe sok év múltán kapcsolódunk bele újra, Perdita – a csecsem?, akit megtalált fiával együtt (Mufurc) nevelt egy pásztor – felcseperedett, és mindenkit elámít vélt származását meghazudtoló szépsége, nemessége. Florizel királyfi beleszeret, és elhagyja érte apja, Polixenes királyi udvarát. A király, a h? Camillóval együtt, álruhában meglesi a pásztorok ünnepét, és haraggal veszi tudomásul fia vonzódását egy egyszer? pásztorlány iránt. Camillo, aki ráj?n Perdita kilétére, a fiatalokat Szicíliába küldi, ahol Leontes tárt karokkal fogadja elveszettnek hitt lányát, és Hermione szobra életre kel. A megbocsájtás, a feloldás pillanata lehetne ez, ha a t?rténetet mindvégig mozgató figura nem g?rdítené a néz?tér és a színpad k?zé az áttetsz?ség, a látomás, az álomszer?ség tüllfügg?nyét. ?s számunkra nem marad más, csupán a feloldatlanság feszültsége.

Milyen lenyomatot hagyott bennünk 1956? T?rténelem alulnézetb?l, avagy családi emlékek, személyes t?rténetek az ominózus ?szr?l, ami után minden más lett. Hogyan lesz egy 17 éves gyárimunkás fiúból néhány nap leforgása alatt forradalmár? Mi t?rtént Erdélyben 56-ban? Mikor eszmél rá a hatéves kislány, hogy a nagyapja Magyarország legfontosabb embere? Hogyan él tovább az, akinek a menyasszonya ?r?kre elhagyta az országot? Hogyan válik a távoli kultúrából érkez? idegen október 23. szellemiségét átérz? emberré? Ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre válaszol t?bbek k?z?tt Horgas Eszter, Varga Miklós, Kiss Zoltán Zéro, Tordai Teri, Vámos Miklós, Bornai Tibor és sokan mások. A kül?n?s, szívszorító vagy kalandos emlékekb?l megismerhetjük az ezerarcú forradalom néhány emberi mozzanatát. Naszvadi Judith családi érintettsége okán is kezdte el feltenni a kérdéseket el?bb sz?kebb, majd tágabb k?rnyezetében. A 60. évfordulóra így, ezekb?l az interjúkból állt ?ssze A mi '56-unk.

E tündérjátékról úgy tartják, egy f?úri esküv? alkalmából íródott. Err?l szól maga a darab is, a szerelemr?l, a házasságról, a szenvedélyr?l, az akadályok legy?zésér?l. A Szentivánéj egyetlen hatalmas nászéjszaka. Puck, a csúfondáros apród, aki miatt kit?r a háborúság a tündérkirály és tündérkirályn? k?z?tt, minden kerget?z?, egymást ?z? szerelmesnek jelképe lehet, akik szüntelen váltakozásban gerjednek egyért s taszítják el a másikat. Mintha a való életben is Puck gonosz varázslatára fordulna meg minden, majd jótékony varázslatára az éj végére valahogy mégis ?sszerendez?djék. Tündéri álomvilág cívódással, féltéssel, ellenállhatatlan vágyakkal.

Gustáv Murín? k?nyvében a vad és zabolátlan kilencvenes évekbe kalauzolja el az olvasót, abba az id?be, amikor a volt szocialista államoknak azzal kellett szembesülniük, hogy a demokratizálódás bizony t?rvényszer?en magával hozza a komolyabb szervezett b?n?z?i csoportok megjelenését is. Az államapparátus fenekén tojáshéj, a b?n?z?k zsebében pedig a fegyver és a pénz. Kicsoda valójában Jozef Rohá?, a profi, akihez a legvéresebb merényletek k?t?dnek Szlovákiában és Magyarországon egyaránt? Mi k?ze van a magyar b?rt?nbüntetését t?lt? Eva Reze?ovának a kassai gengszterekhez? Hogyan t?nt el 114 vagonnyi olaj Pozsony és Budapest k?z?tt? Mi k?ti ?ssze Magyarországot az újkori t?rténelem legvéresebb maffialeszámolásával? Ki szervezte meg a szlovák k?ztársasági eln?k fiának elrablását? Ki ne emlékezne a vadkeletre? Ezek a csoportok nem ismertek határokat, így a szlovák és a magyar alvilág számos ponton és ügyben kapcsolódhatott egymáshoz. Ezekb?l a t?rténetekb?l kiderül, hogyan. T?rténetek, amelyek egyszer véget érnek. A b?n azonban marad, itt jár k?ztünk továbbra is.

Drag? cititorule,Dac? te-ai uitat ieri mai mult de dou? ore la televizor ?i nu po?i f?r? asta, las? cartea asta jos.Dac? vrei s? fii de acord cu cineva, cu oricine, nu e?ti omul meu.Dac? m? ?tii din tinere?e ?i crezi c? sunt b?iatul care se b?lb?ia la prompter, dai banii degeaba.Dac? vrei s? dai cadou cartea asta unui prieten, nu mai bine ?i iei o sticl? de vin? Eu nu ?tiu s? ame?esc a?a bine.?n general, recomand cartea doar c?torva oameni.Cei care vor s? afle cum am ajuns s? tr?im, iubim, alegem ?n social media.Dar mai ales celor care cred c? a scrie poate schimba ceva.P.S. Poate.Doar c? trebuie s? scriem cu to?ii ?n acela?i timp.Despre asta e Share! Despre for?a social media, cel mai bun amplificator de idei pe care ?l ?tiu.?ntr-un fel, dac? stai s? te g?nde?ti, ?i tu ai scris-o.

1920-ban a magyar t?rténelem egyik legsúlyosabb krízise érkezett el. Nem csupán a t?rténelmi Magyarország és hagyományos vezet? rétegei találtattak k?nny?nek: 1918 és 1919 forradalmaival együtt elbuktak a radikális reformokat szorgalmazó baloldali pártok is. K?zel hat év háborús pusztítás után gazdasági, szociális, külpolitikai és m?vel?dési problémák sokasága halmozódott fel. Ekkor született meg a fiatal értelmiség reform iránt elk?telezett részéb?l a magyar népi mozgalom. Az ? t?rténetükr?l szól ez a k?nyv. A magyar népi mozgalomról meglep?en keveset tud a jelenkor emlékezete, és ismereteink jó része is leginkább félreértésekb?l és el?ítéletekb?l táplálkozik. A népi mozgalom elitjéhez tartozók – Németh Lászlótól és Illyés Gyulától kezdve Veres Péteren és Kovács Imrén át egészen Bibó Istvánig – megpróbáltak választ találni a Trianon utáni Magyarország legéget?bb kérdéseire, méghozzá nem a hagyományos ideológiák mentén, hanem egy általuk ?harmadik útnak” nevezett eszmeiség jegyében. Papp István k?tete – amely harminc év óta az els? modern szemlélet? ?sszefoglalása a témának – els?sorban azt kívánja bemutatni, hogyan és miért született meg a népi mozgalom, illetve hogy legfontosabb tagjai milyen elgondolásokat fogalmaztak meg, és milyen reformokat láttak szükségesnek 1945 el?tt és után.

Fic??o brasileira no século XXI é um livro instigante. De leitura agradável e de interesse amplo, debru?a-se, com competência e inventividade, sobre oito escritores brasileiros contempor?neos, consagrados e premiados. O que n?o é pouco em uma tradi??o como a nossa, em que n?o se encontram muitos estudiosos de literatura que encarem o contempor?neo e consigam discuti-lo de forma a dialogar, n?o apenas com o estudioso e o especialista como também com o leitor comum interessado em literatura. Adriana Lunardi, Alberto Martins, Luiz Ruffato, Michel Laub, Milton Hatoum, Nelson de Oliveira, Ricardo Lísias e Rodrigo Lacerda encontram, por meio da leitura que deles fazem os autores deste livro, novos olhares para suas obras. E, nestes novos olhares, há um convite para novos leitores e leituras renovadas.

Okupiv?i na jednome mjestu najzanimljivija imena lijeve politi?ke misli od Slovenije do Bugarske, s naglaskom na zemlje biv?e Jugoslavije, filozofi? i aktivisti Sre?ko Horvat i Igor ?tiks pred njih su stavili zadatak da napi?u tekstove o situaciji danas i ovdje, prije svega na Balkanu. ?etrnaest autora, od mladih filozofskih nada do svjetski priznatih imena, u svojim esejima pokazuje koliko je po?ast neoliberalizma u sprezi s politi?ko-mafija?kim klanovima i krupnim kapitalom razjela sve one pozitivne tekovine koje je ostavilo socijalisti?ko naslje?e. Bez sentimenta i nostalgije prema pro?lim vremenima, Dobro do?li u pustinju postsocijalizma najzanimljivija je i najaktualnija knjiga o suvre?menom trenutku. Ona je nezaobilazna studija za svakoga tko ?eli ozbiljnije shvatiti ?to nam se i za?to doga?a u vremenima duboke krize.

O livro apresenta uma abordagem sobre como foram construídos os saberes inerentes à medicina e ao hospital na Sociedade Moderna. Mostra, historicamente, como foi estabelecido o poder e as práticas médico-hospitalares. A obra apresenta o discurso das institui??es dominantes sobre o modelo assistencial, como também revela a realidade pragmática do acesso efetivo ao direito social à saúde, que, formalmente, foi expresso como uma necessidade básica traduzida em mínimos sociais, como condi??o legítima de dignidade da pessoa humana. A relev?ncia desse estudo é em virtude de sua especial significa??o nas diversas áreas das Ciências Humanas e Sociais, ao nutrir o debate sobre a temática do Direito à Saúde nas inst?ncias do Poder Público, bem como ao introduzi-la na agenda das profiss?es relacionadas com o campo da saúde, aprofundando suas dimens?es de transdisciplinariedade e transversalidade.

No caso da episteme comunicacional pode-se dizer que a mesma vem-se constituindo na historicidade de conceitos chave e de hipóteses clássicas que têm nutrido o pensamento teórico e a pesquisa empírica do campo. Pensando a episteme comunicacional trata disso, ou seja, do objeto comunica??o em sua trajetória por fazer-se, a qual, ao acumular-se, permite a renova??o do que foi pensado a seu respeito e a prospec??o de novos pontos de vista.

A színházi kulisszák sok titkot rejtenek. Minden el?adás valódi küzdelem a sikerért, amiért nem csak a színészek, de a m?szak is megdolgozik. Honnan tudja a súgó, hogy mikor szorul a színész a segítségére? Miként lehet az asszisztens a rendez? igazi társa? Milyen egy igazi gyors?lt?zés? Mi t?rténik, ha nem sül el id?ben egy kelléknek használt fegyver? Hogyan varázsolják át pillanatok alatt a színpadképet a díszít?k? Milyen módszerekkel dolgoznak a koreográfusok? Mi jelenti az igazi kihívást az ügyel?k számára? Miért is van szükség annyi lámpára a színházban? Ez a k?nyv most egy kül?nleges utazásra hív a színházi kulisszák m?gé, amelyben ?lt?ztet?k, díszít?k, kellékesek, súgók, rendez?asszisztensek, világosítók, hangosítók, koreográfusok és ügyel?k mesélnek arról, hogy mi is t?rténik a függ?ny m?g?tt, amit már a reflektorok sem világítanak meg.Lovász-Horváth Nikolett, amellett, hogy az ARTIQ Kulturális Magazinba ír színikritikákat, hosszú évek óta dolgozik néz?téri munkatársként az egyik népszer? belvárosi színházban. Számára a színház nem munkahely, hanem maga a szerelem. Az? évek alatt pedig nemcsak a néz?i szokásokat ismerte meg, de a kulisszák m?gé is volt alkalma bepillantani.

“When everyone had had plenty to eat and drink they called for the gladiators. The moment anyone’s throat was cut, they clapped their hands in pleasure. And it sometimes even turned out that someone had specified in their will that the most beautiful women he had purchased were to fight each other….” – Athenaeus, The Learned Banqueters With their origins as blood rites staged at the funerals of rich aristocrats, gladiatorial combat is one of the defining images of ancient Rome. For more than 600 years, people flocked to arenas to watch these highly trained warriors participate in a blood-soaked spectacle that was part sport, part theatre and part cold-blooded murder. Gladiatorial contests were a spectacular dramatization of the Roman emperor’s formidable power. Gladiator looks at life and service in the Roman arenas from the origins of the games in the third century BCE through to the demise of the games in the fifth century CE. It explores the lives of the prisoners of war, criminals, slaves and volunteers who became gladiators, their training, and the more than 20 types of gladiator they could become, fighting with different types of weapons. From Spartacus’s slave revolt to the real Emperor Commodius who liked to play at being a gladiator, from female gladiators to the great combats involving hundreds of exotic animals, Gladiator is a colourful, accessible study of the ancient world’s famous warrior entertainers.

Little more than ten years ago drones were barely used, but now more than 50 countries have them in service and they are not only changing how wars are fought but how crops are sprayed, how underwater pipelines are monitored and even how sports events are filmed. If it’s too risky to send a manned aircraft to survey the intensity of a hurricane or a combat zone, or too costly for conservation wardens to chart the movement of wildlife, drones can be used. Used for reconnaissance work and mapping as well as launching missiles, drones can fly autonomously or be controlled by remote control. Peering into a volcano about to erupt, checking how fast a forest fire is spreading, exploring the wreck of a sunken ship, charting your enemy’s position and taking out a military target—these are just some of the uses of drones today. From drones the size of a fingertip to drones that can carry soldiers, from single rotorcraft to multi-rotorcraft to propeller craft drones, Drones expertly examines these complex vehicles, which are not only very different from manned aircraft, but also very different from each other. Illustrated with more than 220 colour photographs and artworks, Drones is an exciting, accessibly written work about the latest in military and civilian aviation technology.

Othello

Anthony Van Dyck: Annotated Artworks

Poems

Tako da