Edi?ie ?ngrijit? de Mircea A. Diaconu.Traian Chelariu apar?ine grupului tinerilor scriitori afirma?i ?n Cern?u?ii anilor ’30, a c?ror maturitate creatoare a fost distrus? de instaurarea comunismului ?n Rom?nia. Cu un doctorat ?n psihologie, cu burse de studiu la Paris ?i Roma, redactor-?ef al ?Universului Literar", se remarcase ?ntre r?zboaie ?i prin volumele sale de poezii ?i de eseuri filozofice. Dup? 1945, este exclus din ?nv???m?ntul superior, o vreme nu lucreaz? nic?ieri, apoi este angajat muncitor la deratizare, pentru a fi reintegrat, t?rziu, ?n ?nv???m?ntul superior, ca lector, la Institutul de ?nv???m?nt Superior care se ?nfiin?ase la Suceava ?n 1964. Avea sa moar? doar peste doi ani. De?i cu recomand?ri de la Vianu, Perpessicius, Tudor Arghezi ?i al?ii, nu reu?e?te s? fie reprimit ?n Uniunea Scriitorilor.

Edi?ie ?ngrijit? de Mircea A. Diaconu.Respectiva edi?ie ?n dou? volume Zilele ?i umbra mea ?ntrune?te pentru prima data ?n istoria culturii rom?ne, edi?ia integral? a disputatului jurnal al lui Traian Chelariu.Jurnalul din anii ’30, inedit ?n cea mai mare m?sura, este interesant din mai multe puncte de vedere. Pe de o parte, el ?nregistreaz? minu?ios atmosfera din mediul intelectual din Cernau?ii perioadei interbelice. Via?a universitar?, disputele tinerilor scriitori, ?ncercarea de a impune coordonate rom?ne?ti lumii culturale, toate acestea sunt minu?ios radiografiate ?n cele zece caiete manuscris. ?n jurnal, sunt reproduse scrisori trimise sau primite de la Ion Nistor, ministru ?n mai multe legislaturi, de la Mircea Streinul, tumultuosul coleg de genera?ie, de la alte figuri importante ale locului. Pe de alt? parte, g?sim aici reperele form?rii unui intelectual ale c?rui valori s?nt focalizate de necesitatea unei deveniri culturale. Viziunea stoic? pe care Traian Chelariu o ?ntruchipeaz? ?n anii ’50 este fundamentat? pe experien?a unei tinere?i angajate pe traiectul asum?rii culturii. ?n plus, jurnalul cuprinde experien?a studiilor sale la ?coala Rom?n? de la Paris ?i la Roma, fiind ?i din acest punct de vedere un document.

Cartea este rezultatul unor studii aprofundate intreprinse de autoare ?n domeniul stilurilor de via?? contemporane, rom?ne?ti dar ?i din alte p?r?i ale lumii. Cercetarea acestora a fost f?cut? intensiv mai ales ?n ultimii zece ani. La baza acestor texte stau, ?n primul r?nd, interven?iile hebdomadare ale autoarei la emisiunea Tenta?ii culturale de la Radio Rom?nia Cultural. Evident, ?n transformarea unor ?pastile“ radiofonice ?ntr-un volum de eseuri ?nchegate, structurate tematic ?i revizuite stilistic a fost parcurs? o cale lung?. Din bogata tematic? a lucr?rii, men?ion?m: ?ocurile cotidianului; pierderile pe care le implica adaptarea; cum au schimbat telefoanele mobile fa?a lumii; civiliza?ia str?zii (ieri ?i azi); cultura ?n autobuz; la bibliotec?, prin biblioteci; ?n pia??, la coada, la doctor; ?n c?l?torie, din c?l?torii; prin ora?e mari ?i mici; despre comis-voiajori, despre bac?i?; nun?i, botezuri, funeralii... Cartea este scrisa ?ntr-un stil simplu, accesibil ?i ludic. Se adreseaz? speciali?tilor ?n istorie social?, antropologie, psihologie de mas?, reform? social?, dar ?i publicului cultivat, ?n general.

Az út, ami hazavisz. Akik túlélték a halál pillanatát, azt mondják, pár másodperc alatt lepereg a szemük el?tt az életük. De csak ott, az utolsó pillanatban kristályosodik ki a lényeg, ám akkor általában már kés?. ?n negyven napot kaptam a sorstól, hogy végignézzem életem filmjét - még id?ben. Mint amikor a s?tétben váratlanul felkapcsolják a villanyt... Megismerhettem a lényeget... Zarándoklatra indultam, fájdalmas vezeklés lett bel?le. Egy olyan ?b?nért", amit nem is tudtam, hogy elk?vettem. Amit itt leírtam, nem a képzelet szüleménye. Legyalogoltam a nyolcszáz kilométert, és átéltem minden pillanatát. Remegtem a d?bbenett?l, amikor kézzel foghatóvá vált a csoda, és sírtam a zavarodottságtól, amikor nem értettem, mi t?rténik velem. Ha más meséli, amit ott átéltem, azt mondom, túl színes a fantáziája.

Babits Mihály remekbe szabott válogatása és ezek m?fordításai 1947-ben jelent meg az Officina Kiadó gondozásában. Az Erato példás munka, mely hozza az eredeti nyelv? változatot, legyen az g?r?g, latin, olasz, francia, vagy angol nyelv?. Manapság az a generáció, mely egyként képes a digitális világban eligazodni és g?r?g, vagy latin nyelven olvasni és érteni, megszámlálhatóan kicsiny lélekszámú. Ezért úgy d?nt?ttünk, hogy elhagyjuk az eredeti változatban megtalálható g?r?g és latin nyelv? verseket és csak Babits magyar nyelv? m?fordítását k?z?ljük abban a sorrendben, ahogy az egykori k?tet oldalain megjelentek. Reméljük, hogy a digitális világ szerelemre, lírára fogékony és olvasni kedvel? lakói értékelik vállalkozásunkat. Jó olvasást, és felr?ppen? szerelmes sóhajokat kívánunk.

Rónai Egon nagy siker? m?sorának legérdekesebb beszélgetéseib?l szerkesztett k?tetet. Vendégei a magyar kulturális, gazdasági és politikai élet legjavából kerültek ki. Az elgondolkodtató interjúkkal most k?nyv alakban találkozhat az olvasó.  ?… remekül tudok élni, mert nagyon boldog tudok lenni, ha kisüt a nap… De ahogy múlik az id?, változik, mert tudja, jól vagyunk megteremtve. Fiatalon még sokkal k?nnyebben átlépünk tragédiákat… Ilyenkor meg már sokkal jobban nyomaszt az emberi szenvedés. Hihetetlen, hogy mit tudunk kitalálni egymás ellen!”/ T?r?csik Mari/?A kapitalista piacgazdaságban nincs teljes foglalkoztatás, az a szocializmusban volt, amikor a kapun belüli munkanélküliség formájában eltüntették a kapun kívüli munkanélküliséget. Teljesen értelmetlen azzal a tudatot torzítani, és az embereket ilyen értelemben butítani, hogy teljes lesz a foglalkoztatás.”/ Bokros Lajos/?Rengeteg telefonviccet meg egyebeket csináltam, szeretem az életben is a váratlan helyzeteket, ilyen pánik szituációkban elég jól viselkedem. Azt szoktam mondani, hogy velem koccanni autóval, az egy mámor a másiknak. Mert én r?h?gve szállok ki, nem ordítok, hogy maga barom.” /Szilágyi János/?Más id?k voltak, az igaz. 2002-t?l t?rt el valami ebben az országban. 2002-ben, amikor nagyon sokad magammal felültem oda a tribünre, Orbán Viktor beszéde m?gé, akkor ez nagyon érdekes hatással volt a k?rnyezetemre.” /Kovács ’Kokó’ István/  Rónai Egon újságíró, televíziós-rádiós m?sorvezet?. Ahogy mondja, 50 éves, de 60 éve van a szakmában: 15 év az írott sajtóban, 25 a rádiózásban, 20 a televízióban. Pályafutását a Népsportnál kezdte, azután a rádiózás k?vetkezett, a Magyar Rádió, majd a Danubius Rádió, amelynek alapító tagja, kés?bb program- és hírigazgatója volt. Vezette a Budapest Rádiót és a PontFM Rádiót. 2000-ben bábáskodott a Sport1 TV indulásánál is, ahol aztán egy évtizedet t?lt?tt. Ezután csábította el jelenlegi munkahelye, az ATV. Ezek mellett másfél évtizeden át tanította a rádiós utánpótlást, k?zben 12 éven át reklámügyn?kséget is vezetett. Az ATV-ben a Start! cím?, reggeli politikai magazin mellett Csatt címmel vitam?sort vezet. A k?tet beszélgetéseinek az alapja a 2011 óta minden héten - jelenleg is - jelentkez? portrém?sora, a Húzós.

This book is merely a personal narrative, and not a pretentious history or a philosophical dissertation. It is a record of several years of variegated vagabondizing, and its object is rather to help the resting reader while away an idle hour than afflict him with metaphysics, or goad him with science. Still, there is information in the volume; information concerning an interesting episode in the history of the Far West, about which no books have been written by persons who were on the ground in person, and saw the happenings of the time with their own eyes. I allude to the rise, growth and culmination of the silver-mining fever in Nevada -a curious episode, in some respects; the only one, of its peculiar kind, that has occurred in the land; and the only one, indeed, that is likely to occur in it.Yes, take it all around, there is quite a good deal of information in the book. I regret this very much; but really it could not be helped: information appears to stew out of me naturally, like the precious ottar of roses out of the otter. Sometimes it has seemed to me that I would give worlds if I could retain my facts; but it cannot be. The more I calk up the sources, and the tighter I get, the more I leak wisdom. Therefore, I can only claim indulgence at the hands of the reader, not justification. THE AUTHOR."My brother had just been appointed Secretary of Nevada Territory--?an office of such majesty that it concentrated in itself the duties and dignities of Treasurer, Comptroller, Secretary of State, and Acting Governor in the Governor's absence. A salary of eighteen hundred dollars a year and the title of "Mr. Secretary," gave to the great position an air of wild and imposing grandeur. I was young and ignorant, and I envied my brother. I coveted his distinction and his financial splendor, but particularly and especially the long, strange journey he was going to make, and the curious new world he was going to explore. He was going to travel! I never had been away from home, and that word "travel" had a seductive charm for me. Pretty soon he would be hundreds and hundreds of miles away on the great plains and deserts, and among the mountains of the Far West, and would see buffaloes and Indians, and prairie dogs, and antelopes, and have all kinds of adventures, and may be get hanged or scalped, and have ever such a fine time, and write home and tell us all about it, and be a hero. And he would see the gold mines and the silver mines, and maybe go about of an afternoon when his work was done, and pick up two or three pailfuls of shining slugs, and nuggets of gold and silver on the hillside. And by and by he would become very rich, and return home by sea, and be able to talk as calmly about San Francisco and the ocean, and "the isthmus" as if it was nothing of any consequence to have seen those marvels face to face. What I suffered in contemplating his happiness, pen cannot describe. And so, when he offered me, in cold blood, the sublime position of private secretary under him, it appeared to me that the heavens and the earth passed away, and the firmament was rolled together as a scroll! I had nothing more to desire. My contentment was complete.At the end of an hour or two I was ready for the journey. Not much packing up was necessary, because we were going in the overland stage from the Missouri frontier to Nevada, and passengers were only allowed a small quantity of baggage apiece. There was no Pacific railroad in those fine times of ten or twelve years ago--?not a single rail of it. I only proposed to stay in Nevada three months--?I had no thought of staying longer than that. I meant to see all I could that was new and strange, and then hurry home to business. I little thought that I would not see the end of that three-month pleasure excursion for six or seven uncommonly long years!

Mayer Antal (1938-2008) magyar-t?rténelem szakos tanár a 2000-es évek elején jegyezte le emlékiratait. A k?nyvének gerincét alkotó családt?rténet szigorúan véve csak tíz év (1938-1948) esményeit ?r?kíti meg, ám kicsiben megtalálhatók benne mindazon események, amelyek a 20. században egy magyarországi, majd vajdasági német családot sújthattak: két világháború, asszimiláció, disszimiláció, a család kettészakadása ideológiák mentén, kollektív b?n?sség elvének alkalmazása, népirtás, el?zés, menekülés, majd a semmib?l t?rtén? újrakezdés. A szerz? – aki a leírtaknak részben szemtanúja volt, részben szóban meg?rz?tt hagyományokat jegyzett le –? mindezen eseményeket a kisgyermek szemével, de az az azóta eltelt sok évtized tapasztalatával ábrázolja, így azok számára is átélhet?vé teszi, akik szül?f?ldje, a bácskai régió t?rténetében kevésbé jártasak. A Mayer család 20. századi t?rténete sok szempontból sajátos, mégis tipikus bácskai sors; a t?rténet f?h?sei a (a szül?k és nagyszül?k) inkább elszenved?i, mintsem alakítói voltak annak. Sorsukon keresztül az olvasó betekintést nyerhet egy sajátos soknemzetiség? régió (a Bácska), két, a család életében meghatározó település (Bezdán és Bátmonostor), valamint a a Trianon után Jugoszláviába került bácskai németség világába is. A családt?rténet mellett a k?tet néhány kisebb írást is tartalmaz; ezek egy része a feln?tt korában tanítóként, majd tanárként dolgozó szerz? helyt?rténeti érdekl?dését mutatják, más része pedig saját, illetve családja t?rténetének a viszszaemékezésben nem tárgyalt szakaszához kapcsolódik. Az olvasó tájékozódását b?séges jegyzetanyag is segíti.

O carte savuroas?, foarte bine conturat? din prezent, un pamflet fin, sustinut de o ironie muscatoare.?Arti?tii sunt firi complicate ca un motor Peugeot. Pentru ei asta este o virtute. Respir? pe nas ?i cred c? numai ei pot a?a, pentru c? am ?nv??at din lecturi c? limba scoas? e dizgra?ioas?“, scrie Octavian D?rm?nescu despre artist ?i, implicit ?i despre sine. Iar despre pamflet ?n sine: ?pamfletul este o ?int? ?n mi?care, o pas?re de ?nalt? altitudine. Pamfletul se scrie sp?lat pe m?ini ?i cu creioane foarte ascu?ite. De ce? Pentru c? pamfletul trebuie s? fie discret“.?C?nd ai combustia ?i voca?ia de pilot de curse a lui D?rm?nescu ?i nu e?ti obi?nuit s? ape?i pe fr?n? ?nainte de curb?, mai ales c?nd e noroi pe jos (ce-i drept, noroi rom?nesc, patriotic), e greu s? nu scapi din c?nd ?n c?nd volanul ?i s? ie?i ni?el ?n decor. Din acest motiv, e cinstit s? spun firilor mai sensibile c? D?rm?nescu trebuie ?judecat? nu doar prin prisma celor scrise, ci mai ales prin prisma motivelor pe care le are atunci c?nd – de exemplu – afirm?, funebru, c? ?Toat? istoria valahilor nu este altceva dec?t o cronic? cuminte a unui popor prea fricos pentru a se revolta pentru mai bine?. – Silviu Man, actor ?i publicist

Heyman ?vát 1944-ben, Nagyváradon hurcolták el?bb gettóba, majd Auschwitzba, ahol személyesen Mengele küldte a halálba. Tizenhárom éves volt. Titkos naplóját édesanyja találta meg, aki k?nyvvé formálta, és kiadta. ?gy lett ?va naplója a holokauszt egyik legmegrázóbb dokumentuma. Az olykor érezhet? anyai beavatkozástól a napló még drámaibb, még megrázóbb lett, f?ként, mert tudjuk: a megjelenés után ?va édesanyja mély depresszióba esett, majd ?ngyilkos lett. A napló azóta megjelent angolul, héberül, néhány évvel ezel?tti, ?va lányom cím?, magyar kiadása után pedig németül, franciául, spanyolul és baszk nyelven is.  "Pedig, kis naplóm, én nem akarok meghalni, én még akkor is élni akarok, ha egyedül az egész k?rzetb?l csak én maradhatnék itt. ?n egy pincében, vagy egy padláson, vagy bármilyen lyukban is kivárnám a háború végét, én, kis naplóm, még a kancsi csend?rt?l, aki elvitte a lisztet t?lünk, még attól is hagynám magam megcsókolni, csak ne ?ljenek meg, csak hagyjanak élni!"A család elhurcolásáról Zsolt Béla: Kilenc koffer c. k?nyvében írt, melyet "Az emberi becstelenség krónikája" - ként tart számon a The Observer.

Vladimir Dr?ghia ni se confeseaz? cu toat? sinceritatea ?ntr-un volum de poeme care c?nt?re?te exact 21 de grame, ?n care dulcea cucut? ??i des?v?r?e?te efectele ?n simbioz? cu cele mai ale noastre cuvinte. Sunt ni?te note t?rzii din b?t?i de inimi vii, prin care autorul creioneaz? convingerea absolut? care, de altfel, d? titlul c?r?ii.?Omul ?sta cu p?tr??ele pe burtic? are ?nc? for?a unui copil ne?lefuit. Aia pe care noi to?i am pierdut-o acum mult? vreme. Sper ca placheta asta de versuri s? ?ncap? pe m?inile unui editor de treab?. S-o fac? mic?-mic?, s?-ncap? ?n buzunarul de la piept. Acolo, ?n dreptul inimii. Whatever. Po?i s-o bagi ?i-n buzunarul de la blugi. Pe buca st?ng?. S-o mai sco?i din c?nd ?n c?nd ?i s?-?i speli ochii de praf cu o lacrima stupid?.“ – Florin Piersic Junior

E poate ciudat s spun despre o carte ca asta c e o plcere, dar e o plcere. E cu boala i da, e cu moartea, i nu-i vine s-o citeti pn cnd ncepi s-o citeti i ncep s te prind sarcasmele, luciditatea, melancolia tioas, simul luptei i profesionismul poetului; iadul organelor i-a ascuit lui Geacr instinctele i toat energia i s-a strns n minte ca un pumn care lovete, i nu numai s se apere, s atace.Din fericire, cartea e nu numai iad, e i revenirea printre cei vii; doar c ei n-au nicio idee ce nseamn s trieti: cafeaua de diminea/ dup atta timp/ e ca solveig (peer gynt).“ – Dan Sociu

13 interviuri de: Alexandru Vakulovski / deschide.md Dumitru Crudu / Europa Liber? Veronica D. Niculescu / zilesinopti.ro Diana Iepure / revistalaplic.md Sorin-Mihai Grad & Ormeny Francisc / EgoPhobia Ioana Vighi / hyperliteratura.ro Andra Rotaru / luceafarul.ro Amelia St?nescu / Zona Literar? Jovi Ene / filme-carti.ro Nicolae Baldovin / muzaholic.ro Aurelia Borzin / Ziarul Na?ional C?t?lin Stanciu / Merg ?n Bra?ov un cristian / Observator cultural Nu mai ?in minte care a fost primul interviu publicat, dar ?tiu sigur c? primul interviu nescris a fost jucat cu tata, adic? el se juca cu noi, ?nv???ndu-ne ce e o poezie, poveste, proz?, ce e un interviu. (Mihail Vakulovski)

Pornind de la un interviul luat de un cristian ?i publicat ?n Observator cultural, B?tr?ne?ea ucenicului alchimist (titlu generat de volumul de debut al lui O. Soviany, Tinere?ea b?tr?nului alchimist) este un amplu dialog despre literatur? ?i asumarea ei, o revizitare a c?r?ilor scrise, dar ?i o pledoarie pentru via?a din afara scrisului.

Volumul reune?te interviuri din 1997 (Pana mea), 2008 (chat cu scriitori rom?ni – Observator cultural), 2010 (Rom?nia literar?), un chestionar, un dialog inedit (2016) ?i extrase din dou? din documentarele ?n care autoarea a fost prezent? (Aici Nora Iuga ?i Nino al meu). ?n cazul Norei, c?r?ile nu s?nt totul ?i, a?a cum nu avem prea multe exemple literare actuale, omul ?ncununeaz? opera. De-aceea ne-am permis s-o coment?m ?mpreun? ?n dialoguri mai vechi sau mai noi, ?n filme documentare ?i-ntr-un blog audio, pentru a mai trage de timp cu Operele complete. (un cristian)

Mindenkinél elérkezik egyszer az az id?pont az életében, hogy visszatekint. Ez nálam akkor érkezett el, amikor is bet?lt?ttem azt a bizonyos ?tvenet. Mindig jó tanuló voltam, így nem az ?t?ssel kezd?d? szám volt a sért?n mérvadó számomra. Inkább azon gondolkodtam, elmélkedtem, hogy ennyi évb?l már kell tudni levonni tanulságokat. Nehogy újra és újra elk?vessem ugyan azokat a hibákat. Hisz én nem egy mókuskerékben vagyok, ugye? Rengeteg mindent sikerült meg és átélnem, megértenem és értelmeznem. Ezekb?l szeretnék egy-egy csokrot átnyújtani olvasásra, vagy mondhatnám azt is, tanulságul. Imádom a verseket, sokszor úgy ébredek reggel, hogy csak úgy tolonganak a gondolataimban a szavak és mondatok elegye arra várva, hogy ki és leírjam ?ket. Pontosan én sem tudom honnan is j?nnek, ki is küldte, küldi nekem, de biztosan céllal teszi azt! A versek és a novellák, az elbeszélések adják a k?nyvem szivárványos sokszín?ségét, a n?i lélek érzékenységével és érzékiségével egyetemben. Szeretem látni az emberek arcán azt a kül?n?s mosolyt, amikor verseket olvasva, annak érzelemvilága ?ssze?lelkezik az ? lelkükkel. Engedjük, hagyjuk, merjünk mosolyogni!

Ez Jay Dobyns története, azé a szövetségi ügynöké, aki els?ként férk?zött be a törvényen kívüli Hells Angels Motorcycle Club legbels?bb köreibe. A 21 hónapon át tartó akció kis híján az életébe került, és majdnem ráment a családja és az ép esze is. Kezd? ügynökként mellbe l?tték, úgy vásárolta a gépfegyvereket, mint más a tejet, 160 km/órás sebességgel száguldozott az autópályán, illetve részt vett a Hells Angels és halálos ellensége, a Mongols klub között kitört háborúban. Ez csak pár olyan esemény, amit Dobyns felidéz ebben a lélegzetelállító, els? olvasatra hihetetlennek t?n?, de az els?t?l az utolsó szóig igaz történetben. Dobyns nem titkolja el szívszorító kalandjának egyetlen részletét sem. A motorostalálkozókon és a klubházakban rendezett bulikon, a közös motorozások és verekedések alatt összebarátkozik k?kemény motorosokkal, a metamfetamintól hajtott n?ikkel, fegyvermániásokkal, pszichopata sittesekkel, és még a Mocskos Pár nev? elitklub tagjaival is, akik a Hells Angels nevében különösen kegyetlen, er?szakos b?ncselekményeket követtek el. Az er?sen ?rzött bulikon olyan legendás Hells Angels-tagokkal találkozik, mint Chuck Zito, Johnny Angel vagy a motorosklubok keresztapája, Ralph „Sonny" Barger. A beilleszkedéshez mindkét karját teletetováltatja, hogy a tiszteletüket kivívja, megfogadja, hogy bebizonyítja: k?kemény gyilkos. A legnehezebb azonban a rákényszerített kett?s élet: h?séges felesége és szeret? gyermekei, valamint a motoros lét között ?rl?dik. Megfogadja, hogy ? lesz az els? olyan szövetségi ügynök, akit a Hells Angels teljes jogú tagjának választanak, és beférk?zik a klub áthatolhatatlannak hitt legbels?bb köreibe. Ezért nagy árat kénytelen fizetni: a cél érdekében olyan mélyre alámerül ebbe a veszélyes világba, hogy kis híján elveszti önmagát, de kénytelen rádöbbenni, hogy miközben ? beépült a klubba, az is beépült az ? életébe, és amennyire a Hells Angels tagjai sem csak kifejezetten rosszak, ? sem csak jó. A Donnie Brasco maffiába való beépülésére emlékeztet? története mindenki szemét felnyitja a motorosbandák zárt, titokzatos világára. Ilyen messzire Hunter S. Thompson korszakalkotó munkája óta nem jutott senki a Hells Angelsszel. A könyvb?l mindent megtudunk arról a leny?göz?en veszélyes, de egyben vonzó bajtársiasságról, a nihilizmusról, a gy?löletr?l és megfélemlítésr?l, valamint a tagok között valóban létez? testvéri szeretetr?l, ami az egyetlen, t?sgyökeres amerikai b?nszövetkezetet jelképezi.

Nóra fels? k?zéposztálybeli, k?zépkorú n?, fiatalabbra lecserélt feleség, aki valamikor egy jó házasság reményében feladta ígéretes karrierjét. Az egész életét a férje k?ré építette fel, és csak a válás után szembesül azzal, hogy amíg ? az aranykalitkában üld?gélt, a világ k?rül?tte teljesen megváltozott. A férje a cégein keresztül minden pénzüket kimentette a k?z?sb?l, a lánya Londonba k?lt?zik, Nóra teljesen magára marad. Nem kap munkát, és a férfiak is úgy néznek át rajta, mint az ablaküvegen. Igazságtalan harc megvívására kényszerül az id? ellen, hiszen kultúránkban az évek múlásához leértékel?dés társul. Az ?regedéssel együtt járó elmagányosodás pedig – akár a nátha vagy az influenza – az élet természetes velejárójaként van jelen az életünkben. A t?rténtek után azonnal új társat kezd keresni, társkeres? oldalon regisztrál, ezáltal megalázó helyzetek sokaságának kitéve magát, melyeket a fiatal n?kre vadászó, macsó férfiaktól kell elszenvednie. Talajvesztett és elkeseredett, úgy érzi, minden és mindenki azt sugallja, t?r?dj?n bele, hogy vége, és kezdje el a visszaszámlálást. Mígnem egy reggel arra ébred, hogy…Nóra t?rténetéhez hasonlóak nap mint nap százával keresztezik utunkat, ám az ?vé azért lehet iránymutató, mert felismeri: az életkor nem az élet egyre meredekebb és egyre síkosabb lejt?je, hanem akár a felemelkedés természetes folyamata is lehet. Csupán d?ntés kérdése, melyik irány érvényesül.

G?LV?LGYI J?NOS k?tetében az olvasó átfogó képet kaphat a népszer? komikus színész egész életpályájáról, a gyerekkori indíttatásoktól kezdve a sorsfordító Ki mit tud?-on át egészen a jelent?sebb színpadi alakításokig és a paródiák kulisszatitkaiig. Gálv?lgyi k?nyve egyben f?hajtás a nagy mesterek és példaképek el?tt is. T?lük idézünk most: ?Egy jó whisky, egy finom szivar és ez a k?nyv. Mi kellhet még?” Winston Churchill ??n a hazám szolgálatáért adtam fel a színészetet. Gálv?lgyi színészként szolgálja hazáját. Ha ide születik, ma ? lenne az Egyesült ?llamok eln?ke.” Ronald Reagan ?Amikor esténként forgatók?nyvet írtam és elfáradtam, letettem a tollat. Ezt a k?nyvet nem tudtam letenni.” Charlie Chaplin ?Elfogulatlanul mondom: a Rómeó és Júlia, az Othello és a Sok h?hó semmiért után a legjobb k?nyv, amit valaha olvastam. William Shakespeare ?Gálv?lgyi egy arany ember.” Jókai Mór ?El?ítéletekkel vettem kezembe ezt a k?nyvet. Aztán mosolyogtam, majd kacagtam.” Teréz anya ?Most sajnálom igazán, hogy Kennedyt ismertem, de Gálv?lgyit sajnos nem.” Marilyn Monroe ?Aki ezt a k?nyvet nem olvassa, legyen az az ? tragédiája.” Madách Imre ?Nem tudtam, hogy kétszáz oldal is elég egy remekm?h?z.” Lev Tolsztoj

Un b?iat pe nume Bobby Zimmerman din Hibbing, statul MinnesotaUn c?nt?re? folk din Greenwich Village ?n anii ‘60Un autor c?ruia i s-a decernat ?n 2016 Premiul Nobel pentru Literatur?Toate cele de mai sus! Afl? mai multe despre adev?ratul Bob Dylan ?n aceast? biografie amuzant? ?i minunat ilustrat?!

　　李尔王年老之际，算把国家分给三个女儿。为了满足虚荣心，他让女儿们表达如何爱戴他的。大女儿和二女儿刻意讨好，只有三女儿朴实而真诚地表达了感情，却遭到李尔王的误解而被驱逐出宫。然而得到王国后，两个女儿态度大变，把李尔王和随从葛罗斯特赶出宫。李尔王伤心的时候遇到了一个圣徒并向她倾诉了对小女儿的歉意和想念，不想圣徒正是小女儿，她早已原谅了父亲。葛罗斯特之前听信了小儿子爱德蒙的谗言，赶走了大儿子爱德伽。为了得到王位，爱德蒙不惜陷害自己的父亲和哥哥。与此同时，李尔王的大女儿和小女儿都爱上了为了得到王位陷害父亲与哥哥的爱德蒙。*终，李尔王等人被抓，爱德蒙发布秘密处死的口令。爱德伽与爱德蒙决斗并杀死了埃德蒙。而高纳里尔与里根也已经死去。李尔王崩溃了......