101 Pérolas do enem

The Jesuits in North America in the Seventeenth Century

The World I Live In

The Stoic Philosophers

Cat Training: The Definitive Step By Step Guide to Training Your Cat Positively, With Minimal Effort

Dialogues Concerning Natural Religion

Poetry has always been in the Kazakh blood, and Galym Mutanov is one of the newly independent nation’s leading poets, a shining light in the Kazakh literary world. In the range of his poetry, Mutanov truly captures the essence of the Kazakh spirit – from the tough and ageless traditions of the wild steppe to moments of tender intimacy. The measured Islamic wisdom and deep sense of morality so intrinsic to Kazakh life of old shines through in verse after verse. The figure of Abai, the 19th century visionary, the deeply spiritual poet of the steppe, looms large over Kazakh poetry. Mutanov takes up the challenge that Abai threw down – to create verse that is both steeped in the Kazakh tradition of oral verse yet rises to a new clarity and spirituality relevant today. Mutanov wrote originally in Kazakh, but many Kazakhs speak only Russian. So his poems were translated into Russian by leading poets Vladimir Buryazev and M. Adibaeva. It is these Russian versions that provided the source for John Farndon’s translations with Olga Nakston for this collection. Galym Mutanov is not only a poet but something of a polymath. He is a hugely distinguished academic, with over 400 scientific papers to his credit, and currently rector of al-Farabi Kazakh National University in Alma-Ata. In 2013, his achievements were recognized in France by the award of a Chevalier L'Ordre des Palmes académiques.

Die Geburt der Trag?die: Versuch einer Selbstkritik

Το βιβλ?ο αυτ? περι?χει: Τη ποιητικ? συλλογ? του Μεν?λαου Καραγκι?ζη, ?Ελληνικ? Πο?ηση?.Αποσπ?σματα απ? δυο υπ?ροχα βιβλ?α:?Φιλολογικο? περ?πατοι?, του Κωστ? Μπαστι?, Εκδ?σει? Καστανι?τη, 1999, ?Γι?ργο? Σαραντ?ρη? ο Μελλο?μενο??, τη? Ολυμπ?α? Καρ?γιωργα?, Εκδ?σει? Δ?αυλο?, 1995, καθ?? κι ?να πο?ημα του Μεν?λαου Καραγκι?ζη ει? μν?μην του Σαραντ?ρη: ?Το Σχ?μα?. Το πο?ημα του Μεν?λαου Καραγκι?ζη, ?Παν?ρχαια Φ?δια? εμπνευσμ?νο απ? τη μετ?φραση στα Ελληνικ? του ποι?ματο? του William B. Yeats, ?A Crazed Girl?.Το πο?ημα του Μεν?λαου Καραγκι?ζη με τ?τλο: ?Σκιρτο?ν οι Φλ?βε?? εμπνευσμ?νο απ’ το πο?ημα του Οδυσσ?α Ελ?τη, ?Οι Κλεψ?δρε? του Αγν?στου, α?.Δυο ποι?ματα του Μεν?λαου Καραγκι?ζη με τ?τλου? ?Ξ?λινο Κορμ?? και ?Ο Πυρωμ?νο? ?γγελο?? εμπνευσμ?να απ? δυο ποι?ματα του Γι?ργου Σεφ?ρη: ?Ο Γυρισμ?? του Ξενιτεμ?νου? και ?Les Anges Sont Blancs?.Αποσπ?σματα απ’ την ?ξοχη και συγκινητικ? εισαγωγ? του John Lehmann στο βιβλ?ο: ?Δημ?τριο? Καπεταν?κη?, Μυθολογ?α του Ωρα?ου, Δοκ?μια και Ποι?ματα?, Εκδ?σει? Χ?ρβε?, 1988.Δυο ποι?ματα του Μεν?λαου Καραγκι?ζη με τ?τλου? ?Ο Λ?ζαρο?? (?πω? και τη μετ?φρασ? του στα Αγγλικ? απ’ τον Δημ?τρη Καλαποθ?κη) και ?Σα? Λυπ?μαι? εμπνευσμ?να απ? δυο ποι?ματα του Δημ?τριου Καπεταν?κη: ?Ο Λ?ζαρο?? και ?Τα νησι? τη? Ελλ?δα?. Δυο ποι?ματα του Μεν?λαου Καραγκι?ζη με τ?τλου? ?Αψηφ?ντα?? και ?Ε?ναι Τ?τοιε? οι Μ?ρε?? εμπνευσμ?να απ? δυο ποι?ματα του Κωνσταντ?νου Τσ?τσου: ?Το Σκληρ? Νησ?? και ?Σιωπ??.Το πο?ημα του Μεν?λαου Καραγκι?ζη με τ?τλο: ?Τραγωδ?α=Τρ?γω+ωδ?, Ουχ? ? Τρ?γων Ωδ? ? Επ? Τρ?γω Ωδ?? εμπνευσμ?νο απ’ το δοκ?μιο του Αντ?νη Κρητικο?: ?Τραγικ? εκ του Τρ?γω, ?τραγον, Δωρικ?? Τ?πο? του Τρ?γω?.Αποσπ?σματα απ’ τον πρ?λογο του Κωνσταντ?νου Τσ?τσου απ’ το βιβλ?ο του: ?Ποι?ματα του Κωνσταντ?νου Τσ?τσου?, Εκδ?σει? των Φ?λων, 1973.Βιογραφικ? στοιχε?α για την Ολυμπ?α Καρ?γιωργα και τον Γι?ννη Μπαστι?. Αποσπ?σματα απ’ το κεφ?λαιο ?Οι Φιλολογικο? περ?πατοι του Μπαστι?, 1930-1932?, απ’ το βιβλ?ο του Γι?ννη Μπαστι? ?Κωστ?? Μπαστι??, Δημοσιογραφ?α-Θ?ατρο-Λογοτεχν?α?, Εκδ?σει? Καστανι?τη, 2005.

Beyond Good and Evil

The story follows a young man named Dayne mirroring author's own life experiences in bohemian art scene of emerging Parisian impressionism. These true confessions are often described as the most significant documents of the passionate revolt of English literature against the Victorian tradition. It is in a sense the history of an epoch. It represents one of the great discoveries of English literature —the discovery of human nature.

This book is merely a personal narrative, and not a pretentious history or a philosophical dissertation. It is a record of several years of variegated vagabondizing, and its object is rather to help the resting reader while away an idle hour than afflict him with metaphysics, or goad him with science. Still, there is information in the volume; information concerning an interesting episode in the history of the Far West, about which no books have been written by persons who were on the ground in person, and saw the happenings of the time with their own eyes. I allude to the rise, growth and culmination of the silver-mining fever in Nevada -a curious episode, in some respects; the only one, of its peculiar kind, that has occurred in the land; and the only one, indeed, that is likely to occur in it.Yes, take it all around, there is quite a good deal of information in the book. I regret this very much; but really it could not be helped: information appears to stew out of me naturally, like the precious ottar of roses out of the otter. Sometimes it has seemed to me that I would give worlds if I could retain my facts; but it cannot be. The more I calk up the sources, and the tighter I get, the more I leak wisdom. Therefore, I can only claim indulgence at the hands of the reader, not justification. THE AUTHOR."My brother had just been appointed Secretary of Nevada Territory--?an office of such majesty that it concentrated in itself the duties and dignities of Treasurer, Comptroller, Secretary of State, and Acting Governor in the Governor's absence. A salary of eighteen hundred dollars a year and the title of "Mr. Secretary," gave to the great position an air of wild and imposing grandeur. I was young and ignorant, and I envied my brother. I coveted his distinction and his financial splendor, but particularly and especially the long, strange journey he was going to make, and the curious new world he was going to explore. He was going to travel! I never had been away from home, and that word "travel" had a seductive charm for me. Pretty soon he would be hundreds and hundreds of miles away on the great plains and deserts, and among the mountains of the Far West, and would see buffaloes and Indians, and prairie dogs, and antelopes, and have all kinds of adventures, and may be get hanged or scalped, and have ever such a fine time, and write home and tell us all about it, and be a hero. And he would see the gold mines and the silver mines, and maybe go about of an afternoon when his work was done, and pick up two or three pailfuls of shining slugs, and nuggets of gold and silver on the hillside. And by and by he would become very rich, and return home by sea, and be able to talk as calmly about San Francisco and the ocean, and "the isthmus" as if it was nothing of any consequence to have seen those marvels face to face. What I suffered in contemplating his happiness, pen cannot describe. And so, when he offered me, in cold blood, the sublime position of private secretary under him, it appeared to me that the heavens and the earth passed away, and the firmament was rolled together as a scroll! I had nothing more to desire. My contentment was complete.At the end of an hour or two I was ready for the journey. Not much packing up was necessary, because we were going in the overland stage from the Missouri frontier to Nevada, and passengers were only allowed a small quantity of baggage apiece. There was no Pacific railroad in those fine times of ten or twelve years ago--?not a single rail of it. I only proposed to stay in Nevada three months--?I had no thought of staying longer than that. I meant to see all I could that was new and strange, and then hurry home to business. I little thought that I would not see the end of that three-month pleasure excursion for six or seven uncommonly long years!

Ezek a versek azoknak szólnak, akik úgy érzik, hogy életük felett a gondok hullámai készülnek ?sszecsapni. Szürke hétk?znapokban k?nnyen keseredünk el, vagy csüggedünk, ha nehezen j?nnek a sikerek, ha kevés a pozitív visszajelzés. Legyen szó pénzr?l, egészségr?l, kapcsolatokról, vagy a boldogságról. Néhány lélekemel? gondolat segíthet felfedezni a benned rejl? er?t, a kiaknázatlan er?forrásokat, amik képesek éreztetni veled, hogy olyan életet élsz, amilyet szeretnél és hogy senkivel nem cserélnél! M?nich Krisztina tapasztalta, hogy a szeretetnek és a hitnek hatalmas ereje van. Meger?sít benne, hogy a helyes úton jársz, gyógyít, inspirál és felemel. Verseivel és az Angyalokkal együtt szeretne biztatást, reményt nyújtani.

Két férfi les egy ablakot, felbukkan-e ott Mengele. ?znak-fáznak a hajnali harmatban, étlen-szomjan. Egyikük fogával tépné szét az anyja gyilkosát. A másik azt gondolja, nem érdemes elfogni egy rémalakot.?Isten Igéje elavult, az ?rd?g nyilvánította ki az új tízparancsolatot. Ahol az állt, hogy szeresd felebarátodat, ahogy akarnád, hogy téged szeressenek, ott ezt írta: Mit tehetsz felebarátoddal? Használd, vagy ?ld meg. ?s a parancs megfert?zte a világot.??gy valójában nem egy eszement orvost, hanem légiónyi ?rd?g?t kellene elfogniuk. Nincs választásuk, egyet tehetnek: megpróbálhatják egymást szeretni.Er?teljes, szuggesztív, remek Mengele-regény. - F?ldes Anna, ?let és IrodalomEgyszer? eszk?z?kkel, vaslogikával építkez? regény. - Berkes Erzsébet, Múlt és J?v?Kivételesen becses és szép k?nyv. - Vári Gy?rgyMik?zben olvastam, nem ment ki a fejemb?l, hogy Auschwitzra az els? atombomba válaszolt, így hát[] azzal a tudással kell élnünk, hogy néhány gombnyomással az egész F?ld Auschwitzcá alakítható át. - E?rsi István ?

An essay. According to Wikipedia: "Oscar Fingal O'Flahertie Wills Wilde (1854 - 1900) was an Irish playwright, novelist, poet, and author of short stories. Known for his barbed wit, he was one of the most successful playwrights of late Victorian London, and one of the greatest celebrities of his day. As the result of a famous trial, he suffered a dramatic downfall and was imprisoned for two years of hard labour after being convicted of the offence of 'gross indecency.'"

Anthropology and theory of myths and myth-making. According to Wikipedia: "Andrew Lang (March 31, 1844, Selkirk - July 20, 1912, Banchory, Kincardineshire) was a prolific Scots man of letters. He was a poet, novelist, and literary critic, and contributor to anthropology. He now is best known as the collector of folk and fairy tales."

Biography. According to Wikipedia: "Edward Sylvester Ellis (April 11, 1840 – June 20, 1916) was an American author who was born in Ohio and died at Cliff Island, Maine. Ellis was a teacher, school administrator, and journalist, but his most notable work was that that he performed as author of hundreds of dime novels that he produced under his name and a number of noms de plume. Notable works by Ellis include The Huge Hunter, or the Steam Man of the Prairies and Seth Jones, or the Captives of the Frontier. Internationally, Edward S. Ellis is probably best known for his Deerhunter novels widely read by young boys up to the 1950s (together with works by James Fenimore Cooper and Karl May). In the mid-1880s, after a fiction-writing career of some thirty years, Ellis eventually turned his pen to more serious works of biography, history, and persuasive writing."

Azt mondják, egy zuhanó gépen nincs ateista. Azt hiszem, k?rül?ttem is mindenki a maga istenét szólongatta. Már a bal szárnyból is sivító hang hallatszott. Lehet, hogy ezek életem utolsó percei? A bosnyák asszony megragadta a karomat. – Nem akarok meghalni – suttogta. – Még én sem – mondtam neki, és mosolyt er?ltettem az arcomra. – ?gy terveztem, hogy nyolcvannyolc évig élek. Hátrad?ltem az ülésen, és nagy leveg?t vettem. Az élettel nem voltam valami nagy virtuóz, nézzük, mit tudok kezdeni a halállal! Figyeltem a saját félelmemet, ahogy j?tt és ment, ha beszívtam és kifújtam a leveg?t, úgy, ahogy a guru tanította. Talán abnormálisan hangzik, de kezdtem magam jól érezni. Mindig kíváncsi voltam, milyen lesz, hát tessék. Most megtudom. Pedig eszemben sem volt Indiába menni, eszemben sem volt megint a megfoghatatlannal kerget?zni, nem kerestem misztikus kalandot. Az utóbbi id?ben folyton úton voltam – pihenni akartam kicsit. A városnév csak egy cím volt a naptáramban, nem készültem bel?le. Arepül?útra tartogattam az útik?nyvet, de elaludtam. Halvány fogalmam sem volt, hogy ahová tartok, a világ egyik leghíresebb spirituális helye, ahová a f?ldgolyó minden pontjáról zarándokolnak emberek, és sokan haza sem mennek t?bbé. Fogva tartja ?ket egy ismeretlen er?, amelyszétdúl mindent, mint a rossz gyerek a homokvárat, ?sszet?r és porrá morzsol, hogy aztán a masszából gyúrjon valami újat, ami sokkal er?sebb lesz, mint amilyen el?tte volt.

Megfizethetetlen cím? k?nyvében Robert K. Wittman, az FBI M?kincsvédelmi Egységének alapítója el?sz?r rántja le a leplet figyelemre méltó karrierjér?l, A Thomas Crown-üggyel verseng?, ám a valós életben is megt?rtént nemzetk?zi thrillert kínálva. A The Wall Street Journal ?él? legendának” nevezte. A The London Times szerint ? ?a világ leghíresebb m?kincsnyomozója”. Wittman a megfizethetetlen m?kincsek és régiségek visszaszerzése m?g?tt rejl? t?rténetekkel kápráztatja el az olvasót. Beépített ügyn?kként általában fegyvertelenül szeg?d?tt m?kincstolvajok, csalók és feketepiaci keresked?k nyomába. Zsákmányainak változatossága egyedülálló. K?rbeutazta a világot, hogy megmentse Rockwell és Rembrandt, Pissarro, Monet és Picasso festményeit, gyakran titokban, a tengerentúli, külf?ldi kormányok szeszélyeire is tekintettel dolgozva. A Wittman által elfogott m?kincstolvajok és csalók k?z?tt van gazdag és szegény, eszes és ostoba, szervezett b?n?z? és kétségbeesett magányos farkas. Arról a csempészr?l, aki egy 6. századi, elrabolt kincset hozott neki, kiderült, hogy magas rangú diplomata. Az értékbecsl?, aki háborús h?s?k leszármazottjaitól lopta el azok családi ?r?kségét, egy ügyes, arisztokrata szélhámos volt. A múzeumi gondnok, aki George Washington hajfürtjeit tulajdonította el, csak egy kis pluszpénzt szeretett volna keresni. Az FBI számításai szerint Wittman t?bb száz millió dollár érték? m?kincset és régiséget mentett meg. Szerinte azonban a statisztika nem fontos, hiszen ki tudná eld?nteni, hogy mi ér t?bbet: egy Rembrandt-?narckép vagy egy a hadat megjárt amerikai zászló? Mindkett? megfizethetetlen.

Classic collection of essays about fishing in Scotland. It begins: "These papers do not boast of great sport. They are truthful, not like the tales some fishers tell. They should appeal to many sympathies. There is no false modesty in the confidence with which I esteem myself a duffer, at fishing. Some men are born duffers; others, unlike persons of genius, become so by an infinite capacity for not taking pains. Others, again, among whom I would rank myself, combine both these elements of incompetence. Nature, that made me enthusiastically fond of fishing, gave me thumbs for fingers, short-sighted eyes, indolence, carelessness, and a temper which (usually sweet and angelic) is goaded to madness by the laws of matter and of gravitation."

The classic essays. According to Wikipedia: "Henry David Thoreau (1817 – 1862) was an American author, naturalist, transcendentalist, tax resister, development critic, surveyor, stage writer and philosopher. He is best known for his book Walden, a reflection upon simple living in natural surroundings, and his essay, Civil Disobedience, an argument for individual resistance to civil government in moral opposition to an unjust state. Thoreau's books, articles, essays, journals, and poetry total over 20 volumes. Among his lasting contributions were his writings on natural history and philosophy, where he anticipated the methods and findings of ecology and environmental history, two sources of modern day environmentalism...Thoreau is sometimes cited as an individualist anarchist as well as an inspiration to anarchists. Though Civil Disobedience calls for improving rather than abolishing government – "I ask for, not at once no government, but at once a better government" – the direction of this improvement aims at anarchism: “‘That government is best which governs not at all;’ and when men are prepared for it, that will be the kind of government which they will have.”