跟随小川糸，走一间间炊烟蒸腾、充满声响的厨房，料理口的瞬间，森林动物的呼吸声、鱼鳍摆动洋流的海潮味儿、舒爽山风带来的葡萄香气彷佛都能瞬间你的感官…… 每一篇短文，每一种美食，都是作家和料理人写给料理之神的信件，希望可以得到自然和料理之神的馈赠。 触摸食材、嗅闻气味时，食材会告诉你料理它们/棒的方法，这是极为感性、难以言喻的感动，那是地球的讯息，是来自大地的味道，那是料理之神的声音。

"At any rate, she only wanted to be good and seen as good as “Good!” sounds. She yearned to be a good daughter, a good sister, a good wife, a good mother, a good daughter-in-law, a good member of the family and a good member in this society. But there was no good friend in her dictionary, because she didn’t have one. Accordingly, she was not in any social circle. She occupied very little space, and her world was a poor function in an ancient machine. "

    当我们受挫的时候，是否怀疑过自己能不能成功；当我们成功的时候，是否思考过自己能不能做得更好；当我们迷茫的时候，又有没有想过自己为什么要做这件事？自我实现的渴望激励人们不断去探索高峰、探索人性能到达的境界。     在这本书里，马斯洛深度探讨了自我实现与超越、男性和女性的认知、教育的目标和意义以及社会与个人的协同作用。他颠覆性地提出了超越性动机，带你领悟自我实现的高峰体验。     现代生活中工作和教育的压力，让人们渐渐失去对于自我实现的自主性，厌烦情绪膨胀，工作和学习自然难以取得令人满意的结果。马斯洛所提出的以兴趣、爱好为代表的心理动机，对人类自我实现的意义却远超所有人的想象，是时候把自主权重新掌握在自己手里了，人性能到达的境界，取决于你想到达的境界。

      关于人类自己，我们有着太多的好奇。为什么人会有欲望？是什么动机促使我们挑战这样或是那样的困难？动机总是一个一个，好像无休无止，自我实现真的可以被满足吗？甚至，我们还会想知道，我们可以成为什么，我们想要成为什么？      这些对自我行为与心理的探索，对内在人性的疑问和剖析，在这本《动机与人格》里已经行了充分的表述。当代伟大的心理学家、人本心理学的奠基人马斯洛在书中提出了许多精彩的观，详细探讨了自我实现这个概念，创造性地提出了人本心理学科学观的理论、需要层次论、元动机理论、心理治疗理论、高峰体验理论等重要观，以解答我们对人性的疑问，帮助我们从心理动机的角度，了解个人自我实现的需求。      实现内在动机的关键，在于认清内心自我实现的需求，抵御外部力量的裹挟。简单来说，就是只要你想，你就可以活出你自己想要成为的样子。

Ця книга — ман?фест про те, як, зрештою, припинити виконувати вказ?вки ?згори?, узяти ?н?ц?ативу у сво? руки ? почати робити те, чого хочете саме ви. Це заклик побороти св?й перв?сний страх перед незв?даним ? заявити про себе, запустити новий проект, узятися за справд? важливу ? ц?каву справу. Часто люди мають усе необх?дне для досягнення усп?ху, проте не наважуються зробити перший крок. Автор перекону?: не можна чекати, поки доля сама обере вас ? вкаже правильний шлях, сл?д д?яти! Варто лише почати ? не боятися невдач — хтозна, яка з ваших ?дей урешт? вт?литься у щось ген?альне. У цьому можете не сумн?ватися — автор б?льше десяти св?тових бестселер?в точно зна?, що потр?бно для усп?ху.

Щороку ми д?зна?мося дедал? б?льше нових сл?в у галуз? економ?ки, комп’ютерних технолог?й ? маркетингу, натом?сть невпинно убож?? наш лексикон у сфер? етики й морал?. Дев?д Брукс б’? на сполох: очевидно, що сучасне сусп?льство у гонитв? за новац?ями нехту? усталеними етичними принципами, втрача? моральн? стимули й ?деали, руйну? св?й духовний стрижень. ?ДНК особистост?? про те, як переглянути власн? пр?оритети ? зосередитися на внутр?шн?х чеснотах. Вона покаже, як деяким людям вдалося проторувати шлях до сильного характеру ? стати г?дною особист?стю. ?хн? ?стор?? стануть для читача певними ор??нтирами у пошуках власно? стратег?? гартування характеру, допоможуть п?знати себе, в?днайти душевну гармон?ю ? щастя.

…mi hajtja a géniuszokat? Szeretnéd tudni, mit tanulhatsz a t?rténelem nagyjaitól, hogy a legt?bbet hozd ki magadból? Ha igen, vár rád egy kaland. Sean Patrick k?nyve hatalmas sikert aratott a tengerentúlon. Ha elolvasod, tizenegy bámulatos elme életébe pillanthatsz be. Megtudhatod, mi hajtotta ?ket, és hogyan alakította az életüket egy-egy jellemz? tulajdonság. Látni fogod t?bbek k?z?tt, hogyan indult útjára Walt Disney stúdiója, miként vált egy karddal játszó kisfiúból a hódító Nagy Sándor, vagy hogyan lett Nikola Tesla a megannyi nehézség ellenére az elektromosság atyja. A kiválóság nem adottság, hanem egy út, amire Te is ráléphetsz. Mondj ?IGEN!”-t a saját kalandodra, és ébreszd fel a benned rejl? géniuszt!

Segítség a h?tleneknek, segítség a szeret?knek és segítség a megcsaltaknak. A k?tet szerz?je, Gelsei Bernadett szeret?ként maga is volt ilyen helyzetben, és pszichológusként is rendszeresen ad tanácsot azoknak, akik szerelmi háromsz?gbe kerültek. A k?nyvb?l jobban megérheted a társas hármas más résztvev?inek néz?pontját, és kitalálhatod, mit tegyél, ha valahogy szerelmi háromsz?gbe jutottál.

Amikor egyszer csak azzal szembesülsz, hogy elkap egy mindenféle tünetekkel járó rosszullét, még fogalmad sincs róla, hogy valami olyasmi veszi kezdetét, ami hónapokra, évekre vagy akár évtizedekre is meghatározza majd az életedet. Csak id? kérdése és a rohamok megismétl?dnek, egyre gyakoribbá válnak, szép lassan úrrá lesznek rajtad és átveszik a hatalmat a sorsod felett. El?sz?r még te magad sem hiszed el, hogy mindez veled t?rténik. Valami, amir?l azt mondják pánik(betegség), egy sz?rny? fenevad, rád talált, utolért, beléd bújt, a részed lett és pokollá akarja tenni vagy már azzá is tette az életedet. Ett?l kezdve ugyanis nem te parancsolsz neki, hanem ? neked. Nem tudsz elbújni vagy elmenekülni el?le, mert ott van benned, a saját testedben és a lelkedben. Ha ?r?kre meg akarsz szabadulni t?le, egy életre szóló feladat vár rád, talán életed legnagyobb kihívása ez. Mindenekel?tt el kell d?ntened, hogy képes vagy rá és tudnod kell, hogy valami nagy változásra van szükséged. Ha el akarod felejteni mindazt a sok szomorúságot, kellemetlenséget, fájdalmat és rosszat, amire ezen túl még csak emlékezni sem akarsz, meg kell változnod. A változáshoz semmi másra nincs szükséged, csakis ?nmagadra. Ha úgy d?ntesz, te vagy az er?sebb és legy?z?d minden mutációjával együtt, tudnod kell az el?tted álló út nemcsak hosszú és magányos, de meglehet?sen nehéz, és gy?trelmes lesz, sok ?nfegyelmet és alázatot kíván majd. De cserébe ígérem, talán sok-sokévnyi sikertelen próbálkozás után, az alagút végén te is meglátod a fényt. A fény felé haladva egyre határozottabban látod majd a megoldást, élvezed a sikert, legy?z?d a korlátaidat, és újra kinyílik számodra a világ. Amikor a magamfajta szerencse fia, rátalál a saját pokolból kivezet? útjára, egy id? után egyre világosabban látja, merre kell mennie, és mit kell tennie nemcsak hogy saját magát, de sorstársait is gy?zelemre segítse. Csakis így nyerhet értelmet az életében miden szenvedés, zsákutca vagy kanyar… Szóljon hát ez a k?nyv segítségül mindazoknak, akik velem együtt megjárták a pánik, ama legmélységesebb bugyrait, amit leggonoszabb ellenségeimnek sem kívánnék, ha egyáltalán lennének ilyenek!

Milyen az igazi férfi? Milyen az igazi, hiteles férfi? ?s hogyan válhat valaki azzá? El?bb-utóbb minden kamasz fiú szembe találja magát ezzel a kérdéssel, majd a problémával, hogy magára hagyatottan bolyong a feln?tté válás r?g?s útján. Hiányoznak a hiteles apai minták, mik?zben alig-alig lát túl a reklámok, a férfimagazinok, a tévém?sorok, a pornófilmek fogyasztásra buzdító, kaotikus világán. F?RFI cím? k?nyvében Dr. Csernus Imre a feln?tt olvasókat igyekezett ráébreszteni, hogyan változtathatnak az életük?n, ha nem jó irányba haladnak. A k?tet ifjúsági, srácoknak szóló kiadása, melyet kezében tart az olvasó, a 14?20 év k?z?tti korosztálynak szolgál útmutatóul. A szerz? sorra veszi mindazon problémákat, amelyekkel manapság egy fiatal fiúnak meg kell küzdenie, legyen szó a szüleihez f?z?d? kapcsolatáról, a lányokról, a szexr?l, a drogokról, a barátairól, a tanulásról, az autókról, a pénzr?l, az okostelefonokról, a média sugallta példaképekr?l vagy a Facebookról. Hogyan tanulhatnak meg hallgatni az érzéseikre? Hogyan vállalhatnak felel?sséget sorsukért? Hogyan válhat bel?lük boldog, ?nmagukhoz h? feln?tt? Dr. Csernus Imre ebben a k?nyvében sem a leveg?be beszél: tanácsai olykor mellbevágóak és provokatívak, de mindig elgondolkodtatóak. Ha van hozzá fülünk, egy ?szintébb, kiegyensúlyozottabb élet kialakításához adnak kulcsot. Dr. Csernus Imre pszichiáter Bevállalja? cím? szókimondó m?sorával robbant be a k?ztudatba. ?vekig kezelt súlyos drogfügg?ket, manapság rendelései mellett el?adásokat tart, és borászkodik. Ez a k?tete A F?RFI cím? sikerk?nyvének b?vített és a fiatalabb korosztály számára átdolgozott változata.

Jedan od najboljih psihoterapeuta i pisaca Jorge Bucay u knjizi 20 koraka prema naprijed iznova pokazuje da su velike mudrosti jednostavne, ali i da ih moramo prije svega otkriti u samima sebi. O ?injenicama koje nas ?ine boljima, otvorenijima i sretnijima Bucay pi?e tako da ?itatelj shvati da ih mora prona?i u sebi i za sebe. U svakom koraku nalazi se i poneka pri?a koja plasti?no ocrtava ?to taj korak za nas kao pojedinca zna?i. Bucay ne pi?e naputke za samopomo?, on ne daje recept za sre?u i uspjeh, nego kao vrhunski ge?talter tra?i od ?itatelja da se aktivno uklju?i, da sam bude taj koji ?e pred sobom otvoriti vrata, prije?i put ?ivota i odlu?iti kako ?e taj put izgledati. 20 koraka prema naprijed po?etak je putovanja prema boljem, sigurnijem i sretnijem ja, prema shva?anju svojih potreba i ?elja. U 20 koraka prema naprijed Jorge Bucay postavlja smjerokaze, a svoj put svatko treba prona?i sam.

Чи уявляли ви колись ?себе ?деального?? А що зробили для того, щоб таким стати? Можливо, ви хот?ли присвятити час р?дним або прочитати фахову книжку, але вже п?втори години гра?те в ?гри на смартфон?. Давно мр?яли схуднути, але не можете встояти перед запахом т?стечок. Середовище пост?йно в?двол?ка? нас в?д мети так званими тригерами — ароматами, ?аджетами та ?ншими др?бницями. Як ?перемкнутися? з? спокуси на бажану д?ю, а пот?м перетворити це в звичку, розпов?сть автор книжки Маршалл ?олдсм?т.

n voltam a legautentikusabb rock and roll fej a nyolcvanas években” – állítja magáról Dénes József, ismertebb nevén Dnci, a pesti underground fenegyereke. Dolgozott nyomdai segédmunkásként, ltzrként és knyvárusként is, de elssorban mégiscsak gitáros volt. Számára a zene jelentette az életet. m amikor érezte, hogy kzeledik az utolsó dal, lecsavarta az ersítt, és befelé kezdett fülelni. s írt egy knyvet. A hetvenes-nyolcvanas évek jassznyelvén, prédikátori éleslátással az igazán lényeges dolgokról. A gyógyszerezs korszakról, a Kassák klubos bandákról és a Hit Gyülekezetében eltlttt éveirl. A Sváb- és a Szabadság-hegyrl, Amszterdamról, Nagy-Britanniáról, és arról, milyen jó volt mégis mindig visszatérni a golyóluggatta, málló ferencvárosi falak kzé. Arról, milyen érzés volt bekerülni a pasarétiek” zenekarába, és miképp ismerkedett meg a szakállas szürkeállománnyal”. Arról, mi trténik, ha egy férfi úgy istenigazából beleszeret egy nbe, és micsoda, ha a n már nem szereti tbbé. Legfképpen pedig arról, képes-e beilleszkedni egy rk kívülálló bármilyen kzsségbe, vagy kilkdik, mint a br alá fúródó szálka Lehetünk-e egy életen át szkésben Hogy mennyire ismerjük fel a kztünk él zsenit, dntse el a hálás utókor. Víg Mihály Dnci, a zeneszerz, a gitárvirtuóz. Az echte ferencvárosi pestisrác. Az érz, intellektuális hajlamú keres, a mosókonyhai levegj munkássorról. Dnci, az egyetlen, aki kzülünk akkor igazán zenélni tudott, akitl magam is tanulgattam. Dnci, a barát. Az intézeti múlt mély sebei miatt néha másokon is sebeket ejtett, mégse lehetett rá hosszan haragudni. Végül tán ez a kihordhatatlan fájdalom rántotta vissza t ugyanabba a spirálba, amibl a ’80-as években már egyszer kiszabadult. Dnci, akinek a fél-háromnegyed árvaság szántotta át lelkét. Az éhez-szomjazó, aki meglep értelmi képességeivel kitrni készült hátterébl. Dnci, akit a rácsok újra maguk mgé zártak. Megtudtam, hogy végül mégse menthetetlenül. Az utolsó pillanatban szíve még kifért a résen, hogy befogadja Magyarország fltt az ég. Mert megvan írva: Aki az r nevét segítségül hívja, az megmenekül.” Pajor Tamás Dnci a barátom volt. Minden mondatából kihallom tudásszomjas, érzékeny, megszállott, esend, karcos hangját. Mint amikor Bachot játszott konokul a gitárján, a Mester u. 46-ban, a gangra nyíló konyhában az intézetbl frissen szabadult fiú. Pontos, tiszta, szép, szinte, kíméletlen. Egy korszak lenyomata. Forgách András

Jung’a g?re i? dünyam?za y?nelik de ?e?itli yap?lar?m?z vard?r. Her insanda hem di?ili?e ait bir?davran???ve hissedi? yap?s?( ki buna “anima” ad?n? vermi?tir) hem de erkekli?e ait bir yap? (“animus”) vard?r. Ona g?re bu iki yap? aras?ndaki dengeye ait sorunlar cinsel kimlik bozukluklar?ndan,??ki?ilik?bozukluklar?na dek ?ok farkl? psikiyatrik bozukluklara yol a?abilmektedir.?Bunlar?n en alt?nda ise, “kendilik” dedi?imiz as?l bizim i?imizdeki??z?olarak dü?ünülebilecek olan, rüyalar?m?zda farkl?la?arak ortaya ??kan adeta yerkürenin merkezindeki ma?ma katman? gibi enerjik bir yap? vard?r. ????NDEK?LER ?Carl Gustav Jung’un Ya?am ?yküsü?B?R?NC? B?L?M:?JUNG PS?KOLOJ?S?NE G?R??ANAL?T?K PS?KOLOJ?Bilin? ve Bilin?d???n?n ??leviKi?ilik Kuram?Psikoterapi SüreciJung’un psikoloji-psikiyatri bilimine yapt??? katk?larBilincin ?ne ??k???Bilincin ??levleri??levlerin y?netimi:Psikolojik tipler &?Dünyaya y?nelik tutumlar:D??ad?nüklük??e d?nüklükBilin?d???: Ki?isel ve Kolektif Bilin?d???Bilin? ve bilin?d??? ili?kisi:Jung ve E?zamanl?l?kE?zamanl?l?k –Jung’un Ger?ekli?e Yan?t?G?LGE KAVRAMI VE JUNG.. ? ?K?NC? B?L?M: FREUD VE JUNG ARASINDAK? FARKLAR Edebiyat Konusunda Freud ve Jung'un Yakla??mlar?n?n K?yaslanmas?FREUD VE JUNG DA PS?KANAL?Z VE D?N..Edebiyat Konusunda Freud Ve Jung'un Yakla??mlar?n?n K?yaslanmas?PS?KANAL?Z VE D?NPS?KANAL?ZDE R?YA YORUMU FREUD VE JUNG.. ? ???NC? B?L?M: JUNG VE D?RT ARKET?P.. ? D?RD?NC? B?L?M: JUNG VE PS?KANAL?T?K KURAM JUNG PS?KOLOJ?S?NE A?T BAZI KAVRAMLARKollektif Bilin?alt?nda bulunan belli ba?l? arketipler:K???L???N GEL???M?YA?AM D?NEMLER???LEVLERR?YALAR VE S?MGELERJUNG TERAP?S?PS?KOTERAP?DE S?MGELER?N KULLANIMIR?YALAR VE S?MGELERR?YALAR VE YORUMLARELE?T?R?LER G?R??LERArketip Kavram? ve Marka Ki?ilikleriStratejik A??dan Marka Ki?ilikleriJung'a G?re Ki?ilik Yap?s?Ki?isel Bilin?alt? ? BE??NC? B?L?M: Analitik Psikoloji Temel ?lke ve Kavramlar CARL GUSTAV JUNG'da,?E?zamanl?l?k –Jung’un Ger?ekli?e Yan?t?TEOR?ArketiplerAnne ArketipiManaG?lgePersonaAnima ve animusDi?er arketipler?nsan akl?n?n dinamikleriBenlikE?zamanl?l?k ? ALTINCI B?L?M: JUNG ?ZER?NE KISA B?R ?NCELEME Arketip Kavramlar?Eril Arketipler:Di?il Arketipler:K?tüler:As?l Mesele:?Carl Gustav Jung ve Analitik Psikoloji (?zet ve Kar??la?t?rma) ? YED?NC? B?L?M: CARL GUSTAV JUNG VE PS?KOLOJ? YEN? B?R D?NEM “B?L?N?ALTININ ??Z?M?”Carl Jung'un Astroloji Hakk?ndaki?S?ylemleriJUNG’ DAN BAZI S?ZLER: ? SEK?Z?NC? B?L?M: SONU?LAR .. ? DOKUZUNCU B?L?M: JUNG PS?KOLOJ?S?NE A?T BAZI KAVRAMLAR K???L???N GEL???M??nsan akl?n?n dinamikleriBenlikE?zamanl?l?kHayvan Davran??lar?na Psikolojik Yakla??mlar?nsan Davran??lar?n?n Anla??lmas?nda Bir Yakla??m: Psikoanalitik KuramFreud ve Evrimsel Biyoloji: Psikanalitik Kuram'?n Ele?tirisiFELSEFEN?N PS?KANAL?Z ?ZER?NE ETK?LER?…B?L?N?DI?ININ KARANLIK YANIJUNG’A G?RE C?NSELL???N ??LEV?…Komplekslerin TipolojisiLibido Ve ?tkiler ve YükseltilmesiLibidonun Dinami?iFreud’dan Sonra Libido

Adler i?in Freud’dan ayr?ld?ktan sonraki y?llar olduk?a üretken ge?mi?tir. Bireysel psikoloji derne?i h?zla büyümü? ve Adler ?nemli yay?mlar yay?mlam??t?r. Bu süre i?inde olduk?a geli?tirdi?i kuram?na “Bireysel Psikoloji” ad?n? vermi?tir. Adler de Freud gibi 1. Dünya sava??ndan ?nemli ?l?üde etkilenir. Bu s?rada ciddi ekonomik s?k?nt?lar ya?aman?n yan?nda Adler kuram?nda da kimi ?nemli de?i?ikliklere gitmi?tir. Sosyal ilgi ve merhametin insandaki motivasyonunun k??e ta?lar? olabilece?ini belirtmi?tir.? Bu kitapta , moden psikolojinin kurucular?ndan birisi olan Alfred Adler'in tüm moden psikoloji ?al??malar?n?n bir ?zetini ve hayat hikayesini bulacaks?n?z.. ?Adler kendi g?rü?lerini ?ok daha iyi yans?taca??n? dü?ündü?ü “Bireysel Psikoloji” ismini se?ti. Freud ve Adler’in birbirleriyle anla?amaman?n tek nedeni fikir ayr?l?klar? de?ildi. Bu antla?mazl???n ve ayr?l???n tek nedeni de birbirlerini sevmemeleriydi. Ki?ilikleri bak?m?ndan pek birbirlerine benzemiyorlard?. Bu antla?mazl?klar ve ayr?l?ktan sonra Freud ve Adler aras?ndaki ili?ki birbirlerine kar?? olduk?a sert bir tutum i?inde kald?lar. Freud’un Adler’e olan ?fkesi hi? dinmemi? ve Adler’in ?lümü haberini ald???nda bu habere üzülen bir arkada??na “Senin Adler’e duydu?un sempatiyi anl?yorum. Viyana’n?n k?yünde do?mu? Yahudi ?ocuk i?in Aberdeen’de ?lmek duyulmam?? bir ba?ar? ve onun ne kadar ileri gitti?inin kan?t?d?r. Dünya, psikanalize kar?? ??kma hizmetinden ?türü onu ger?ekten zengin bir bi?imde ?düllendirdi” diyerek kar??l?k vermi?tir. Adler i?in Freud’dan ayr?ld?ktan sonraki y?llar olduk?a üretken ge?mi?tir. Bireysel psikoloji derne?i h?zla büyümü? ve Adler ?nemli yay?mlar yay?mlam??t?r. Bu süre i?inde olduk?a geli?tirdi?i kuram?na “Bireysel Psikoloji” ad?n? vermi?tir.

Elváltunk, magunkra maradtunk, esetleg soha nem is volt stabil kapcsolatunk? Egy társra vágyunk, de ez hiú ábrándnak t?nik a kizsigerel? munka, a gyerekek és a mindennapi, apróbb-nagyobb ny?g?k mellett, hiszen már az is eredmény, ha id?ben elvonszolhatjuk magunkat az ágyig? Egyáltalán: lehetünk még boldogok, vagy most j?n a feketeleves, és a legokosabb, ha azzal vigasztaljuk magunkat: az egyedüllét nem más, mint az élet más területein elért siker ára? Biztos, hogy nincs más megoldás? Dr. Bels? Nóra gyakorló pszichiáter, aki nap mint nap találkozik magányos és elkeseredett n?kkel, férfiakkal. Sosem kés? cím? k?nyvében határozottan állítja: nincs az az életkor és élethelyzet, amelyben ne volna választási lehet?ségünk. A szerz? generációról generációra haladva elemzi korunk legéget?bb emberi problémáit. Hogyan dolgozzuk fel csalódásainkat? Fellobbanhat-e még a t?z két ember k?z?tt, ha már csak alig-alig pislákolnak érzelmeik? Mit válasszunk, ha a mérleg egyik serpeny?jébe egy új és váratlan szerelem, a másikba viszont biztonságot adó és mit sem sejt? családunk kerül? Nem kínos-e negyvenen túl az interneten keresni partnert? ?s az ?r?k dilemma: karrier vagy család? A Sosem kés? hiteles, valóságból k?lcs?nz?tt példái arra biztatnak, hogy negyven felett is merjünk az ?szt?neinkre hallgatni, és használjuk er?forrásainkat, megszerzett b?lcsességünket. Dr. Bels? Nóra a gyógyító munka mellett kutató és oktató is. Szakterületei a depresszió és más hangulatzavarok, a pánik, de behatóan foglalkozik kifejezetten n?ket érint? problémákkal, mint amilyen a szülés utáni, illetve a változókori depresszió és szorongás.

Londonba k?lt?znél? London a második legnagyobb magyar város, tartja mostanában a k?zkelet? mondás. Rengetegen indulnak útnak, és mindenki egy segít? társra vágyik. Ez a k?nyv segítségedre lehet már indulás el?tt is, és akkor is, amikor elkezded az új életedet. Hogyan találjunk szállást Londonban, és mire vigyázzunk? Hogyan kell angol ?néletrajzot írni, és hol érdemes állást keresni? Milyen feltételei vannak a brit állampolgárságnak? Hogyan lehet céget alapítani Angliában? ?s általában milyen is az élet Londonban bevándorlóként, és mire kell figyelni? zaniszló ?gi t?bb mint 10 éve k?lt?z?tt Anglia f?városába, hogy kipróbálja magát angol nyelvterületen is. Azóta sok minden t?rtént vele, de végre igazi londoninak mondhatja magát, aki szép karriert futott be. K?nyvében azoknak próbál segíteni, akiknek már csak egy utolsó ?szt?nz? szó hiányzik, hogy belevágjanak életük legizgalmasabb kalandjába, de azoknak is szól, akik már belevágtak, de kicsit elakadtak és kell egy kis segítség, vagy egy t?rténet, amelyb?l láthatja, hogy másnak is vannak és voltak nehézségei, de túl lehet rajtuk lépni, és igenis sikeresek tudnak lenni a magyarok külf?ld?n is. Ha ezt magaddal viszed, sikerrel járhatsz.

Bir psikanalist olmas? sebebiyle Fromm, dü?ünce te-mellerini ?nemli derecede Freud dü?üncesi üzerine oturtmu?tur. Ancak Freud’un ortaya koydu?u klasik psikanalizi kendine g?re yorumlam??, analizlerinde kültürel ve sosyal fakt?rleri, etkin bi?imde kullanm??t?r. Freud’un temel kavramlar?, Fromm dü?üncesinde de ?nemli bir yer i?gal etmi?tir. O, bu kavramlar? aynen kullanmakla birlikte, Freud’un eksik b?rakt??? y?nlerini, analitik bir ?ekilde ortaya koymaya ?al??m??t?r.     ???NDEK?LER  Eric Fromm'un Ki?ilik Kuram? FROMM’a G?RE E??TL?K. ??güdüler ve ?nsan Tutkular? PS?KANAL?Z?N BUNALIMI.SEVG? KURAMISEVG? NESNELER? SEVG? VE ?A?DA? BATI TOPLUMUNDA SEVG?N?N ??K???.SEVG?N?N UYGULANMASI   ?nsan sevmeyi ??renerek yeniden di?er insanlarla birle?ir ya da toplumun otoritesine uyarak güven kazanabilir. ?nsan?n ?eli?kisi; hem do?an?n bir par?as? olmas? hem de ondan kopuk olmas?; hem insan hem de hayvan olmas?ndan kaynaklan?r. Hayvan olarak doyurulmas? gereken fizyolojik ?zellikleri vard?r. ?nsan olaraksa ak?l yürütebilir, benli?inin bilincindedir. ?nsan?n psi?esini anlaman?n yolu onun var olu?undan kaynaklanan gereksinimlerini ??zümleyebilmeye dayal?d?r  ?nsan?n var olu?undan kaynaklanan gereksinimler: 1. ?li?ki Gereksinimi; ?nsan, insan olma u?runa do?adan kopmu?tur. ?yleyse do?a ile olan birincil beraberli?inden kopmu?tur. Hayvan do?a ile ba? edebilecek güce sahiptir. Oysa insan imgeleme ve dü?ünce gücüne sahip olup do?a ile yak?n ve ba??ml?l??a dayanan ili?kisini yitirmi?tir. ?nsan?n kendi ili?kilerini kurabilmesi i?in büyük bir ?aba harcamas? gerekir. Doyum sa?layabilmesi i?in de üremeye y?nelik bir sevgiye ihtiyac? vard?r. Bu tür bir sevgi ise kar??l?kl? sorumluluk, sayg?, ?zen ve anlay?? gerektirir.  2. A?k?n Olma Gereksinimi; ?nsan a?k?n olmaya zorlan?r ?ünkü hayvans? do?as?n?n üstüne ??kmak, herhangi bir varl?k olmak yerine yarat?c? bir varl?k olmak gereksinimindedir. ?nsan?n yarat?c? dürtüleri engellendi?i zaman y?k?c? olur. Sevgi ve nefret kar??t dürtüler de?ildir. ?kisi de insan?n hayvan do?as?n? a?abilme ?abas?ndan kaynaklan?r. Hayvan ne sevebilir ne de nefret edebilir. Oysa insan hem sevebilir em de nefret edebilir.  3. ?nsan do?al k?kenini arar; ?nsan dünyan?n tamamlay?c? bir par?as? oldu?unu ve bir yere ait oldu?unu hissetmek ister. ?ocukken anne-babas?na ait hisseder. Ancak geli?tik?e bu duygunun ortadan kalkmas? gerekir. (Yoksa tehlikeli sonu?lar do?urabilir. ) ?nsan kendisine en fazla doyum sa?layan ve en sa?l?kl? ait olma duygular?n? di?er insanlarla dost?a duygular ya?ayarak sa?lar.  4. Ki?isel bir kimli?e sahip olmak ister; Bazen birey yarat?c? gücünü kullanarak amac?na ula?amaz. O zaman bir grup ya da bir ba?kas? ile ?zde?le?erek farkl?l?k kazanabilir. B?yle durumlarda kimlik duygusu birisi olmaktan de?il, birine it olmaktan kaynaklan?r.  5. Her birey bir ba?vuru ?er?evesine ihtiya? duyar; Asl?nda bireyin i?inde ya?ad??? dünyay? tutarl? bir bi?imde alg?layabilmesini sa?lar. ?er?eve mant?kl? ya da mant?ks?z olabilir. ?lk ba?vuru ?er?evesi, ailesidir.   Fromm’a g?re bu gereksinimler insana ?zgüdür, hayvanlarda bulunmaz. Ayr?ca bu gereksinimler insanlar?n belirtmeleri g?zlenerek anla??lmaz. Asl?nda bu gereksinimler insan?n evrimi boyunca insan?n do?as?nda olu?mu?tur. Bu gereksinimlerin belirtilmesi, insan?n i?sel yetilerini tan?ma yollar? bireyin i?inde ya?ad??? toplumun düzenlemeleri taraf?ndan belirlenir.   

Looking back to those days of old, ere the gate shut behind me, I can see now that to children with a proper equipment of parents these things would have worn a different aspect. But to those whose nearest were aunts and uncles, a special attitude of mind may be allowed. They treated us, indeed, with kindness enough as to the needs of the flesh, but after that with indifference (an indifference, as I recognise, the result of a certain stupidity), and therewith the commonplace conviction that your child is merely animal. At a very early age I remember realising in a quite impersonal and kindly way the existence of that stupidity, and its tremendous influence in the world; while there grew up in me, as in the parallel case of Caliban upon Setebos, a vague sense of a ruling power, wilful and freakish, and prone to the practice of vagaries--"just choosing so:" as, for instance, the giving of authority over us to these hopeless and incapable creatures, when it might far more reasonably have been given to ourselves over them. These elders, our betters by a trick of chance, commanded no respect, but only a certain blend of envy--of their good luck--and pity--for their inability to make use of it. Indeed, it was one of the most hopeless features in their character (when we troubled ourselves to waste a thought on them: which wasn't often) that, having absolute licence to indulge in the pleasures of life, they could get no good of it. They might dabble in the pond all day, hunt the chickens, climb trees in the most uncompromising Sunday clothes; they were free to issue forth and buy gunpowder in the full eye of the sun--free to fire cannons and explode mines on the lawn: yet they never did any one of these things. No irresistible Energy haled them to church o' Sundays; yet they went there regularly of their own accord, though they betrayed no greater delight in the experience than ourselves. On the whole, the existence of these Olympians seemed to be entirely void of interests, even as their movements were confined and slow, and their habits stereotyped and senseless. To anything but appearances they were blind. For them the orchard (a place elf-haunted, wonderful!) simply produced so many apples and cherries: or it didn't, when the failures of Nature were not infrequently ascribed to us. They never set foot within fir-wood or hazel-copse, nor dreamt of the marvels hid therein. The mysterious sources--sources as of old Nile--that fed the duck-pond had no magic for them. They were unaware of Indians, nor recked they anything of bisons or of pirates (with pistols!), though the whole place swarmed with such portents. They cared not about exploring for robbers' caves, nor digging for hidden treasure. Perhaps, indeed, it was one of their best qualities that they spent the greater part of their time stuffily indoors. To be sure, there was an exception in the curate, who would receive unblenching the information that the meadow beyond the orchard was a prairie studded with herds of buffalo, which it was our delight, moccasined and tomahawked, to ride down with those whoops that announce the scenting of blood. He neither laughed nor sneered, as the Olympians would have done; but possessed of a serious idiosyncrasy, he would contribute such lots of valuable suggestion as to the pursuit of this particular sort of big game that, as it seemed to us, his mature age and eminent position could scarce have been attained without a practical knowledge of the creature in its native lair. Then, too, he was always ready to constitute himself a hostile army or a band of marauding Indians on the shortest possible notice: in brief, a distinctly able man, with talents, so far as we could judge, immensely above the majority. I trust he is a bishop by this time,--he had all the necessary qualifications, as we knew.These strange folk had visitors sometimes,--stiff and colourless Olympians like themselves, equally without vital interests and intelligent pursuits: emerging out of the clouds, and passing away again to drag on an aimless existence somewhere out of our ken. Then brute force was pitilessly applied. We were captured, washed, and forced into clean collars: silently submitting, as was our wont, with more contempt than anger. Anon, with unctuous hair and faces stiffened in a conventional grin, we sat and listened to the usual platitudes. How could reasonable people spend their precious time so? That was ever our wonder as we bounded forth at last--to the old clay-pit to make pots, or to hunt bears among the hazels. It was incessant matter for amazement how these Olympians would talk over our heads--during meals, for instance--of this or the other social or political inanity, under the delusion that these pale phantasms of reality were among the importances of life. We illuminati, eating silently, our heads full of plans and conspiracies, could have told them what real life was. We had just left it outside

Schopenhauer, bir yanda insan zihninin u?a?? olacak denli bedene ya da fiziksel organizmaya ba??ml? oldu?una y?nelik savunusuyla, ?bür yanda isten? ile tutkular?n ?o?unlukla us yoluyla bast?r?l?p ?arp?t?ld???na y?nelik saptamas?yla, Freudcu ruh??zümleme kuram?n? da ?ncelemeyi ba?arm??t?r. Schopenhauer’a g?re “yeter neden ilkesi”nin bütün tasar?mlar?n (ya da g?rüngülerin) kendisine uymak zorunda oldu?u d?rt temel bi?imi vard?r. Schopenhauer, yeter neden ilkesinin k?künü olu?turan bu d?rt temel bi?imi s?ras?yla,? (?) “olu?”; (??) “varolma”; (???) “bilme”; (?v) “eyleme” olarak belirlemi?tir. ??Schopenhauer’in Jeana üniversitesinde doktora tezi olarak sundu?u “Yeter Neden ilkesinin D?rt Sa?akl? K?kü, 1813″ ba?l?kl? ?al??mas?, pek ?ok bak?mdan ya?am?n?n ilerleyen y?llar?nda verece?i felsefe yap?tlar?n?n temelini ‘olu?turmas?yla olduk?a ?nemlidir. Tezin temel sav?, Kant’?n “g?rüngüler (pheinomenon) dünyas?”na kar??l?k gelen “tasar?mlar dünyas?”n?n bütünüyle “yeter neden ilkesi”nce y?netildi?idir. Bu ilkeye g?re, olanakl? bütün nesneler, hem ?teki nesnelerce belirlendikleri hem de kendileri d???ndaki bütün ?teki nesneleri belirledikleri zorunlu bir ili?ki i?inde bulunmaktad?rlar. Dolay?s?yla, her bilin? nesnesi ancak ?teki nesnelerle ili?kisi do?rultusunda a??klanabilirdir. Bu noktada Schopenhauer, ancak bu durumu ba?tan benimsemek ko?uluyla, Kant’?n tan?mlad??? anlamda dünyaya ili?kin birtak?m zorunlu sentetik a priori do?rular?n bilinmesinin olanakl? oldu?u saptamas?nda bulunur. ? ?Schopenhauer, tasar?mlar aras?ndaki bu zorunlu ili?ki türlerinden, §? “olu?”ta nedensellik ilkesi diye de bilinen neden sonu? ili?kisini; §? “varolma”da uzam-zaman ili?kisini; §? “bilme”de ?ncül-sonu? aras?ndaki kavramsal ili?kiyi; §? “eyleme” de eylem-itki ili?kisini temellendirmektedir. ? ????NDEK?LER: ? SHOPENAUER’?N HAYATI ve ?ALI?MALARIA?KIN METAF?Z??? ?ZER?NE?L?M VE ?L?M KORKUSU ?ZER?NE…SHOPENHAUER’IN AHLAK FELSEFES?AHLAKSHOPENHAUER VE KADINLARSHOPENHAUER VE M?Z?K…?STEN? VE TASARIM OLARAK D?NYAYA?AM B?LGEL??? ?ZER?NE AFOR?ZMALAR?L?M ?ZER?NE..SANAT ?ZER?NE..SHOPENHAUER VE D?N ?ZER?NE…SHOPENHAUER’IN C?NNET & C?NAYET FELSEFES?Nietzsche ve Schopenhauer :Hayat?n De?eriSchopenhauer ve H?ristiyanl?k?Ele?tirisi?lk Günah DoktriniHristiyan Ahlak?H?ristiyani ??retilerin Yaratt??? ?eli?kiler:H?ristiyan ??retilerin ?Ahlak ?zerindeki Olumsuz EtkileriH?ristiyanlar Mevcut Olan Ac?lar? ?o?u Zaman Daha da Art?rmaktalar:H?ristiyanl?k ?lüm Korkusunun ?stesinden GelmiyorTarihi Olaylar ile ?rülmü? Yak?n Ba?lant? ve Tarihsel DogmaH?ristiyanl?kta Hayvanlara Kar?? Tutunulan Tav?rSCHOPENHAURDEN ?ZL? S?ZLER…?

Версальские привидения Призрак Распутина Проклятый автомобиль Франца Фердинанда Призрак Белого дома Духи московского метро и др. Есть ли жизнь за гранью смерти и какая она Этот вопрос люди задают себе тысячи лет. В этой книге вы узнаете о гостях из другого мира, прочитаете истории о загробной жизни от людей, переживших клиническую смерть, познакомитесь с современными методиками изучения привидений. Поймете, что делать, если слышите голоса, видите во сне умерших, наблюдаете странные явления. А еще вас ждут удивительные рассказы о привидениях английских замков, призраках питерских мостов, полтергейсте и др. Versal'skie prividenija Prizrak Rasputina Prokljatyj avtomobil' Franca Ferdinanda Prizrak Belogo doma Duhi moskovskogo metro i dr. Est' li zhizn' za gran'ju smerti i kakaja ona Jetot vopros ljudi zadajut sebe tysjachi let. V jetoj knige vy uznaete o gostjah iz drugogo mira, prochitaete istorii o zagrobnoj zhizni ot ljudej, perezhivshih klinicheskuju smert', poznakomites' s sovremennymi metodikami izuchenija prividenij. Pojmete, chto delat', esli slyshite golosa, vidite vo sne umershih, nabljudaete strannye javlenija. A eshhe vas zhdut udivitel'nye rasskazy o prividenijah anglijskih zamkov, prizrakah piterskih mostov, poltergejste i dr.