Comandorul Sablin are ca subiect principal activitatea fostului ofi?er al Marinei Ruse Imperiale reflectat? ?n dosarele Siguran?ei ?i ale Securit??ii. Documentele publicate sub egida Institutului de Istorie ?George Bari?iu“ al Academiei Rom?ne acoper? perioada interbelic? ?i cea postbelic?. Nikolai Vasilievici Sablin a activat pe vasul ?arului Nikolai al II-lea al Rusiei, ??tandart“, iar dup? 1918 – ca ?ef al Cifrului Statului Major al Flotei Militare din Marea Baltic?. ?n Rom?nia a fost reprezentant al Marelui Duce Kiril Vladimirovici, pre?edinte al filialei Uniunii Militare Navale Ruse, vicepre?edinte al Societ??ii de Ajutor a Fo?tilor Combatan?i Ru?i de pe Frontul Rom?n, director al ziarului Golos Buharesta, a participat la r?zboiul antisovietic.Din nota agentului Securit??ii ?Alexandru Popescu“, casa ?Paula“, 19 octombrie 1956:?Urmare notelor anterioare referitoare la emigrantul rus, fost reprezentant pentru Rom?nia al organiza?iei emigran?ilor ru?i Mi?carea Monarhist? Rus?, ?inut ?n observa?ie, comunic:Despre leg?tura lui Sablin N. cu organele informative militare rom?ne ?nainte de 23 august 1944 am auzit din timpul vechiului meu serviciu, ?ns? nu am avut preciziuni. ?n prezent semnalez urm?toarele:Dup? cum s-a comunicat prin nota din 10 octombrie a.c., ?n ziua de 4 octombrie a.c., Sablin Nikolai a f?cut o vizit? lui Baikov Andrei (str. Sl?ve?ti 3), c?nd s-a discutat cu acesta chestiunea cu pensia lui Sablin N., sistat?.?n timpul convorbirii (am asistat ?n camer? ?i eu) Sablin N. a povestit c? el s-a ?nt?lnit cu un fost colonel rom?n (numele n-am putut re?ine) pe care Sablin N. l-a cunoscut ?nainte de 23 august 1944 ?i cu care a avut ni?te leg?turi.Sablin N. a spus c? el sper? c? la cererea lui acest colonel va ajuta lui ?n chestia pensiei sale, deoarece el ?n trecut a colaborat cu acesta ?n domeniul informativ, privitor la URSS. Sablin Nikolai a specificat c? acest material el c?p?ta de la fratele s?u Sablin Eugen, din Londra (Sablin Eugen ?n ultimul an al regimului ?arist a fost ministrul Rusiei ?n Anglia, iar apoi a fost conduc?torul emigra?iei ruse din Londra ?i unul din activi?tii principali din Mi?carea Monarhist? Rus?).“

So?ia mea, pe c?te cred, mi-a fost Cinstit?. Poate acum e necinstit?. Te cred om drept… dar nu mi-e dovedit? P?rerea despre ea ?i despre tine. Avea un nume f?r? de ru?ine ?i chipul ei cu al Dianei sem?na. Cum pot s? cred c? s-ar putea schimba Deodat? ?ntr un chip ?ntunecat, Cum este acel cu care-s ?nzestrat? By the world, I think my wife be honest and think she is not; I think that thou art just and think thou art not. I’ll have some proof. Her name, that was as fresh As Dian’s visage, is now begrimed and black As mine own face

„Într-o pres? care nu prea mai pune pre? pe reportaje, Liliana Nicolae persevereaz? cu inteligen?? ?i har. La radio ?i în Dilema veche, subiectele ?i cuvintele ei bine m?surate reconstituie lumea din frînturi, în toat? normalitatea ei. Ascultate sau citite, reportajele sale ne pun pe gînduri în fa?a Vie?ii pe care, gr?bi?i, uit?m uneori s-o contempl?m ori s-o în?elegem.“ – Mircea Vasilescu (Dilema veche)

National Book Critics Circle Award 2005 pentru carte de nonfic?iune. Premiul pentru Pace Erich-Maria-Remarque, 2001 Carte interzis? ?n Bielorusia ?Explozia reactorului num?rul 4 va deveni cel mai mare dezastru nuclear civil din istoria omenirii. Zona este o realitate ?n toat? monstruozitatea ei. La fel ca ?n cartea SF a fra?ilor Struga?ki, Picnic la marginea drumului, Zona este un infern pe p?m?nt, guvernat de propriile legi. Aici danseaz? lumini deasupra c?mpului, praful ridicat de v?nt are culori ciudate, se nasc copii cu muta?ii genetice, popula?ia a fost evacuat?, regiunea, interzis? ?i p?zit? de patrule militare, dar oameni stranii ?i-au f?cut din Zon? locul ?n care tr?iesc. Ei sunt C?l?uzele reale ?n Zona reactorului de la Cernob?l.“ – Ion M. Ioni?? C?nd fra?ii Arkadi ?i Boris Struga?ki publicau ?n 1972 celebrul lor roman SF Picnic la marginea drumului, nu ?i-ar fi putut imagina, nici ?n cele mai negre vise, c? Zona descris? ?n roman va deveni realitate paisprezece ani mai t?rziu, ?n ?ara lor, URSS. Conform ideologiei oficiale, Zona nu avea cum s? apar? ?n patria sovietelor. Doar URSS construia cele mai sigure reactoare nucleare din lume care ?ar fi putut fi instalate chiar ?n Pia?a Ro?ie, at?t de fiabile erau“. Nu a fost a?a. Pe 26 aprilie 1986, lumea avea s? intre ?n epoca Cernob?l. Explozia reactorului num?rul patru va deveni cel mai mare dezastru nuclear civil din istoria omenirii. Zona este o realitate ?n toat? monstruozitatea ei. La fel ca ?n cartea SF a fra?ilor Struga?ki, Zona este un infern pe p?m?nt, guvernat de propriile legi. Aici lumini danseaz? deasupra c?mpului, praful ridicat de v?nt are culori ciudate, se nasc copii cu muta?ii genetice, popula?ia a fost evacuat?, regiunea, interzis? ?i p?zit? de patrule militare, dar oameni stranii ?i-au f?cut din Zon? locul ?n care tr?iesc. ?O istorie oral? mi?c?toare a catastrofei din 1986 de la reactorul nuclear de la Cernob?l, ?n care curajul fatalist ?i stoic este dublat de un umor incredibil de negru. Jurnalista rus? Svetlana Aleksievici a ?nregistrat o serie de m?rturii pe care le-a prezentat sub forma unor ?monologuri?, ?n stil romanesc, care zugr?vesc imaginea vie a atmosferei generale de nemul?umire de la sf?r?itul perioadei comuniste, ?n care liderilor de partid agresivi, propagandei paranoice ?i mobiliz?rilor haotice li se opun sarcasmul deprimant, g?ndurile amare ?i abuzul de votc?. Rezultatul este o radiografie de neuitat a sufletului rus.“ – Publishers Weekly

THE PRINCE was written by Niccolo' Machiavelli in the 1500s. It has continued to be a best seller in many languages. Presently, it is translated into modern English, with illustrations by Benjamin Martinez and an Introduction by Adolph Cso.The Prince is a classic book that explores the attainment, maintenance, and utilization of political power in the western world. Machiavelli wrote The Prince to demonstrate his skill in the art of the state, presenting advice on how a prince might acquire and hold power. Machiavelli defended the notion of rule by force rather than by law. Accordingly, The Prince seems to rationalize a number of actions done solely to perpetuate power. It is an examination of power-its attainment, development, and successful use.

i corbul, croncnind, a rguit, Vestind c sorii fost au aruncai! Venii! Venii! Voi, duhuri, ce vegheai Pe gndurile morii, crunta zee! i m nvai s nu mai fiu femeie! M umplei, de la cretet pn’ la tlpi Cu o rutate nenduplecat! The raven himself is hoarse That croaks the fatal entrance of Duncan Under my battlements. Come, you spirits That tend on mortal thoughts, unsex me here, And fill me from the crown to the toe top full Of direst cruelty!

Mit jelent az, hogy széls?jobboldal? Kikkel szimpatizálnak és mit képviselnek az újhungaristák? Mit jelképez a 88-as szám? Miféle ideológia áll a széls?jobboldali irányzatok hátterében? Mikor és miért válnak sikeressé a radikálisok? K?tetünk ezeken a kérdéseken kívül arra is választ ad, hogy melyek voltak a magyar széls?jobboldali mozgalmak megszületésének hazai el?zményei, külf?ldi szellemi el?képei és testvérmozgalmai. Mindemellett rávilágít a széls?jobboldaliság kritériumaira az irányzat 1919-es születését?l napjainkig, és feltárja a széls?jobboldali szubkultúrák változatos, markáns ismertet?jegyeit. A Jobbik és a Magyar Gárda tevékenységéig ível? áttekintés azt is megmutatja, milyen sokszín? jelenség a magyarországi széls?jobboldal, pontosabban az a radikális politikai mozgalmakat t?m?rít? gy?jt?fogalom, amelyet ma így szokás nevezni. A szerz?, PAKSA RUDOLF 1981-ben született Ajkán, az ELTE-n doktorált t?rténelemb?l és 2009 októberét?l az MTA T?rténettudományi Intézetének a munkatársa. ?rdekl?dési területe a modern kori magyar t?rténelem; kutatásai súlypontja a 19–20. századi historiográfia, a régi E?tv?s Collegium, valamint a Horthy-kori széls?jobboldali irányzatok.

Fire?te c?, de la schimbarea de paradigm? numit? apari?ia genurilor rock ?i folk (precedate de jazz, dar mai cu seam? de blues... ?i ?n m?sur? cov?r?itoare de explozia beat!), ?n Rom?nia comunist? (?ncerc?nd mereu s? fie sincron? cu voga occidental?), lucrurile n-au fost tocmai roz. Unii chiar se bat ?n piept c? de la ei ?ncoace se poate vorbi de...; al?ii (implica?i direct) sunt sc?rbi?i de ceea ce se ?nt?mpl?, mai cu seam? ?n lipsa unei istorii oficiale ?i documentate, ?i ??i v?d de treab?. ?n era net/Wikipedia, oricine se poate da ?n stamb?, se poate lua la tr?nt? (sub pav?za anonimatului, implicit a nesim?irii) cu orice; cum anticipa parc? Andy Warhol, a venit vremea ?n care oricine va fi fost vedet? 15 minute.Dar au existat ?i vedete reale, grei ai genurilor a?a-zis u?oare, mon?tri sacri! Celor acum ?n umbr? (cite?te underground) le este dedicat acest volum. M?rturii orale puse cap la cap despre aceia care au trecut ?i – iat? – se ?ntorc ?n Clubul Arhitecturii. Dac? un Cenaclu ?Flac?ra“, la ?nceput genial ?n scopuri, a fost mai apoi r?st?lm?cit ideologic ?i impus aproape cu for?a p?n? la implozie, clubul – recte pivni?a – din strada Bl?nari nr. 14 a rezistat peste decenii intrinsec; pe temelia solidificat? de la o zi la alta, de la un artist la altul, de la o bere la alta... Din student ?n student (dar nu numai prin ei), ?tafeta a tot fost preluat? de genera?iile care s-au perindat, iar ast?zi ne-am trezit cu o ?ntreag? istorie care apas? pe funda?iile cl?dirii vechi..., dar f?r? bulin? ro?ie! Nu, Club A nu va c?dea, a?a cum va exista ?n continuare ?i Casa Studen?ilor din Bucure?ti (ca ?i cele din Timi?oara, Ia?i, Cluj...), ?i Radioul, ?i Televiziunea, ?i Electrecordul...Din cuprins: Amintiri ? Clubul de pariuri muzicale sau Cu... v?nt ?nainte... din pupa! ? A fost o dat?... din 1969 ? Primul Festival Na?ional de Muzic? Pop ?Club A“ (16–22 decembrie 1969) ? Ro?u ?i Negru ? Romanticii ? Chromatic Grup ? Sideral (Modal Quartet) ? Olympic ‘64 ? Phoenix ? Coral... ?i Adrian Ivani?chi ? Al doilea Festival Na?ional de Muzic? Pop ?Club A“ (10–17 mai 1971) ? Modern Grup ? Metronom ? Mondial ? Timi?oara, la vest de Rom?nia ? Carusel ? Post-scriptum la al doilea festival ? Folk ?n Club A ? Mihai Munteanu ?Michone“ ? Dorin Liviu Zaharia ?Chubby“ ? Mircea ?Ciocu“ Vintil? ? Florian ?Mo?u“ Pitti? ? Doru St?nculescu ? Sorin Minghiat ? Dan Oprina ?i Mircea Valeriu Popa ? Nicu Vladimir ? Marcela Saftiuc ? Adriana Ausch ? Anda C?lug?reanu ? Zoia Alecu ? Catena ? FFN ? Valeriu Sterian (?i Compania de Sunet) ? Mircea Bodolan ? Curtea Veche nr. 43 ? Al treilea Festival ?Club A“ (5–8 iunie 1979) ? Metropol ? Academica ? Experimental Q ? Modal Q ? Mircea Florian (din Transilvania) ? Al patrulea Festival ?Club A“ (16–19 martie 1981) ? Dan Andrei Aldea ?i Sfinx ? Pro Musica ? Accent ? Redivivus ? Basorelief ? Gramophon/Post Scriptum ?i... Mircea Baniciu ? Semnal M ? Sorin Chifiriuc ?i Domino/Roata ? Grup ‘74 ? Club A – 15 ani (12–17 martie 1984) ? Nicu Alifantis ? Iris ? Liviu Tudan & Ro?u ?i Negru ? Al cincilea Festival ?Club A“ (28 februarie–1 martie 1990) ? Compact ? Holograf ? Celelalte Cuvinte ? Gala ?Club A – 30 de ani“ (18 iunie 1999)?/ ?Club A – 34 de ani“ (4 iunie 2003) ? Sfinx (Experience) ? Alexandru Andrie? ? Cargo ? Timpuri Noi ? Sfatul ?b?tr?nilor“ ? Al ?aptelea Festival ?Club A“ (13–18 mai 2011) ? Imagini ?necenzurate“

Ac?iunea informativ? Nichita Smochin? reprezint? rezultatul cercet?rii ?n Arhiva CNSAS.Documentele publicate sub egida Institutului de Istorie ?George Bari?iu“ al Academiei Rom?ne au ca subiect urm?rirea informativ? a lui Nichita Smochin? de c?tre Securitate ?n perioada 1952-1962. Dup? abandonarea Rom?niei ?n sfera de influen?? sovietic?, activitatea academic?, publicistic? ?i umanitar?, desf??urat? ?n perioada interbelic? ?i ?n timpul celui de al Doilea R?zboi Mondial, dar mai ales calitatea de consilier al mare?alului Ion Antonescu, l-au plasat pe cel mai important militant pentru afirmarea spiritului rom?nesc ?n Transnistria ?n fruntea listei du?manilor URSS.FragmentDin nota privind ?nt?lnirea agentului ?Speran?a“ cu Nichita Smochin?: ?n ziua de 17 octombrie 1952, informatorul ?Speran?a“, sub pretextul c? vrea s? primeasc? lec?ii de limba rus? ?n scris, s-a dus la Smochin? Nichita, din str. N. Golescu nr. 14. La intrare ?Speran?a“ a fost ?nt?mpinat? de fiica lui Smochin?, care nu prea vroia s? o primeasc? ?n?untru. Dup? ce a fost primit? ?n?untru, a venit ?i Smochin?, cu care a ?nceput discu?ia. Din discu?ii a rezultat c? Smochin? ?n prezent traduce din limba rus? ?n limba rom?n? diferite c?r?i, pe care le prime?te de la o redac?ie din apropiere de locuin?a sa. A mai rezultat c? el, p?n? ?n anul 1938, a locuit ?n Ia?i, dup? care s-a mutat ?n Bucure?ti. Este v?duv, locuie?te ?mpreun? cu fiica sa, ginerele s?u ?i un nepot. Este o fire ?nchis?, necomunicativ?, ?ns? fa?? de ?Speran?a“ s-a ar?tat foarte binevoitor, mai ales v?z?nd c? ?tie la perfec?ie s? vorbeasc? limba rus?. Toat? conversa?ia a fost dus? ?n limba rus?. Sursa: ?Speran?a“. Valoarea: serioas?. Nota biroului: S-au trasat instruc?iuni informatorului s? se mai duc? la Smochin? ?i s? primeasc? lec?ii ?n scris, iar deocamdat? s? nu deschid? discu?ia despre trecutul s?u, pentru a putea c?p?ta ?ncrederea lui Smochin?, iar la a treia vedere s? deschid? discu?ia. Nota superiorului: ?S? se urm?reasc? ?n continuare ac?iunea lui Smochin?, p?n? vom primi noi dispozi?iuni de la Cabinet. Informatorului s? i se dea bani pentru a pl?ti medita?ia pe care o prime?te de la Smochin? (ss)“.

UNGV?RY KRISZTI?N és TABAJDI G?BOR rendhagyó útikalauza a 20. század politikai diktatúrái és legmegrázóbb t?rténelmi eseményei mentén veszi lajstromba Budapest emlékeit. A szerz?páros olyan f?városi helyszíneket mutat be olvasóinak, amelyek jobbára ismeretlenek a turisták el?tt, a városlakók számára pedig már a félmúlt homályába vesznek. A fiatal kutatók budapesti sétáin feltárulnak az 1919-es Tanácsk?ztársaság és az azt k?vet? fehérterror, a német megszállás, a nyilas rémuralom és a zsidóüld?zés, a világháborús f?város, a szovjet megszállás és a Rákosi-diktatúra, az 1956-os forradalom és szabadságharc, végül a Kádár-korszak elfeledett vagy épp szándékosan titokban tartott t?rténeti helyszínei és emlékhelyei. Az egyes t?rténelmi eseményekhez k?thet? szobrok és m?emlékek kapcsán a szerz?k múlt és jelen emlékezetpolitikai t?rekvéseit is áttekintik. A t?rténészpáros kíméletlen és fájdalmas ?szinteséggel mutat rá: a múlt századi véres diktatúrák emlékei jel?letlenül bár, de ma is ott kísértenek a f?város utcáin – ideje lenne hát mindenkinek megismerni ?ket. UNGV?RY KRISZTI?N 1969-ben született Budapesten. Tanulmányait az ELTE BTK t?rténelem-német szakán végezte. Budapest ostromát feldolgozó doktori disszertációja k?nyv formájában is megjelent, és számos hazai, illetve külf?ldi kiadást megélt. 2001-t?l az 1956-os Intézet tudományos munkatársa, t?bb nemzetk?zi tudományos testület tagja. Kutatási területe a 20. század politika- és hadt?rténete, a széls?jobb mozgalmak, valamint az állambiztonság t?rténete. TABAJDI G?BOR 1980-ban született Budapesten. Az ELTE B?lcsészettudományi Karán t?rténelmet, politikaelméletet és filozófiát tanult. Jelenleg az Országos Széchényi K?nyvtár 1956-os Intézetének munkatársa. Eddig f?ként a 20. századi Magyarország politikat?rténetével kapcsolatos publikációi jelentek meg. F? kutatási területei: a magyar állambiztonsági szervek, illetve a pártállami rendszer m?k?désének t?rténete. A fiatal kutatókat t?m?rít? ?Fehér Hollók” munkacsoport koordinátora.

Rejtély, amelyet másfél száz éve próbálnak írók, irodalomt?rténészek, színházi szakemberek, esztéták, filozófusok megfejteni. Mese? ?rgirus királyfi és Tündér Ilona csodásan valószer?tlen t?rténete számtalan változatban létezik a magyar népmesekincsben, s olasz k?zvetít? forrásokon át g?r?g, s?t egyiptomi gy?kerekig nyúlik vissza az aranyalmát term? fa s a két szerelmes t?rténete. Szerelmi románc? Nem fontos a kor, a táj, a t?rténelmi háttér, csak az érzelmeiben egymásba gabalyodott két ember – itt és most: Csongor és Tünde – lángolása, viharzása, minden eléjük tornyosuló akadályt leromboló akarása, szerelmi szárnyalása. Színdarab? Karakteres, jó szerepek – ?rd?g?k, boszorkányok, b?lcsek, ledérek – forgataga zegzugos cselekmény, váratlan fordulatok, lehet?ség mindenféle színpadi csoda semmi nem korlátozva megvalósítására: sok alakra bomló, egy személybe olvadó boszorkány, leveg?ben r?pk?d?, láthatatlanná váló ?rd?gfiak, f?ld mélyér?l szemünk láttára kiemelked?, fényárban úszó tündérpalota. Minden pillanatban tátva maradhat a szánk. Filozófiai traktátus? ?letutak: Kalmáré a kincs, Fejedelemé a hatalom, Tudósé a b?lcsesség; Csongoré a szerelem. A kincs elpereg, a hatalom elkopik, a tudás semmivé porlad. A szerelem ?r?k. Drámai k?ltemény? ?jfélt?l éjfélig élünk: hajnalodik, felragyog az ég, dél van, alkonyodik, beesteledik, már f?lénk borul az éjszaka. Reményekkel telten, harcra készen kezdjük hajnalban, küszk?dünk reggel, boldogok vagyunk délben, szorongunk alkonyatkor, s?tétedéskor belenyugszunk az elmúlásba. De másnap újra f?lkel a nap. V?r?smarty Mihály 1830-ban fejezte be m?vét, a cím alá azt írta: színjáték ?t felvonásban. Már csak boldogan sajgó, rejtve rejtett szomorú emlék szívében reménytelen szerelme, Perczel Etelka. Mindennapi életében legf?képpen arra büszke, hogy sok kínnal keletkezett nagy m?vét, a Zalán futását a várva várt nemzeti eposzként ünneplik. Tagja az éppen szület? Magyar Tudományos Akadémiának, a legismertebb, legfontosabb szépirodalmi és m?vészeti lapok ?dolgozótársa”, szívét melenget? jóérzés: Széchenyi István a barátja. Igaz, a pénztárcája t?bbnyire lapos, gyakran kínosan lapos, de ismert és népszer? ember. Harminc éves. Férfi. Kincse nincs, hatalomra nem vágyik, a tudásról azt gondolja: valójában senki nem tudja, mennyit ér s mire jó. De Csongor boldog, amikor megpillantja Tündét, boldog, amikor át?leli, boldog, amikor elveszíti, mert hiszi, tudja: nem ?r?kre veszítette el. Küzd, harcol, verekszik: keresi a boldogságot. S boldog, amikor embert próbáló kalandok után végre megtalálja Tündét, s f?ldi létükben ?r?kre ?sszeforrnak. Csongor és Tünde számára a szerelem a kincs, a hatalom, a tudás. El nem veszíthet? kincs, ?r?kre er?t adó hatalom, b?lcsességgé párlódott tudás. ?gy lesznek halandók halhatatlanok. ?s másnap újra f?lkel a nap.

Drag? cititorule,Dac? te-ai uitat ieri mai mult de dou? ore la televizor ?i nu po?i f?r? asta, las? cartea asta jos.Dac? vrei s? fii de acord cu cineva, cu oricine, nu e?ti omul meu.Dac? m? ?tii din tinere?e ?i crezi c? sunt b?iatul care se b?lb?ia la prompter, dai banii degeaba.Dac? vrei s? dai cadou cartea asta unui prieten, nu mai bine ?i iei o sticl? de vin? Eu nu ?tiu s? ame?esc a?a bine.?n general, recomand cartea doar c?torva oameni.Cei care vor s? afle cum am ajuns s? tr?im, iubim, alegem ?n social media.Dar mai ales celor care cred c? a scrie poate schimba ceva.P.S. Poate.Doar c? trebuie s? scriem cu to?ii ?n acela?i timp.Despre asta e Share! Despre for?a social media, cel mai bun amplificator de idei pe care ?l ?tiu.?ntr-un fel, dac? stai s? te g?nde?ti, ?i tu ai scris-o.

Mindannyian tudjuk még, mit jelentett az ?tvenes években, ha valakir?l azt mondták: ?elvitte egy fekete autó”, ahogy a ma emberének nem csengenek ismeretlenül az ?VO vagy az ?VH bet?szavak sem. Ezt hallva mindenki tudja: a kommunista diktatúráról, és annak legfontosabb eszk?zér?l, a politikai rend?rségr?l van szó. M?LLER ROLF k?nyve e szervezet t?rténetét dolgozza fel. A második világháború végét?l az 1956-os forradalomig kalauzolja el az olvasót, mik?zben számos k?zszájon forgó fogalmat tisztáz. Sorra veszi a kül?nb?z? elnevezések alatt m?k?d? titkos nyomozó szerveket, az átalakítások m?g?tt meghúzódó okokat. Elbeszéli az államvédelem évekig els? számú vezet?jének, Péter Gábornak az élett?rténetét, bemutatja kevésbé ismert riválisát, segít?it, és pozíciójának ?r?k?seit. Szemléletes példákat hoz a Rákosi Mátyás és sz?kebb k?re által gyakorolt ?kézi irányításra”, amelynek során még a felejthetetlen helsinki olimpia és a magyar-angol labdarúgó mérk?zés is el?kerül. A k?tetb?l természetesen nem maradhatnak ki az ügyn?k?k és a besúgók sem: a hálózat m?k?désén és a titkos technikákon túl az érdekl?d? megismerheti azt is, hogy kikb?l szervezték a hivatásos állományt, bepillanthat mindennapjaikba, és végigjárhatja azokat a helyszíneket, amelyek valamilyen módon a magyar politikai rend?rség legs?tétebb évtizedéhez k?t?dtek. Müller Rolf 1974-ben született Kaposváron. A Kossuth Lajos Tudományegyetem b?lcsészkarán végzett t?rténelem-politológia szakon. 1998-tól a T?rténeti Hivatalnak, 2033 óta jogutódjának, az ?llambiztonsági Szolgálatok T?rténeti Levéltárának munkatársa. Alapító szerkeszt?je a Betekint? cím? internetes folyóiratnak, t?bb éven át a lap f?szerkeszt?je. 2007-ben védte meg doktori disszertációját. 2011 szeptemberét?l a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai-?szt?ndíjasa. Kutatási területe az 1945 és 1990 k?z?tt m?k?d? magyar politikai rend?rség t?rténete, illetve a fényképek és az emlékezet kapcsolata.

Publica?ii, documente, scrisori ?i fotografii?n anul 1920, ?ntr-o lupt? inegal? cu trupele bol?evice, ?n fruntea Brig?zii a 2-a de Mitraliere a Armatei Na?ionale Ucrainene, locotenent-colonelul Hnat Porohivski s-a retras pe malul drept al Nistrului. Participant la Primul R?zboi Mondial, lider al emigran?ilor ucraineni care s-au salvat din fostul Imperiu Rus ?n Rom?nia, ?n anul 1931 absolv? ?coala Superioar? de ?tiin?e Administrative din Bucure?ti, iar ?n 1940 devine comisar al guvernului ucrainean ?n exil pentru statele balcanice.Din anul 1930 lucreaz? pentru Serviciul Secret de Informa?ii al Armatei Rom?ne, sub numele conspirativ Ciobanu, loialitatea sa fiind determinat? nu doar de orientarea antisovietic?, dar ?i de ospitalitatea oferit?. Lu?nd parte la lupte din primele zile ale r?zboiului rom?no-sovietic, sub numele conspirativ Dobrescu, ?n calitate de ofi?er superior al Agenturii Frontului de Est, a condus Biroul de Studii, Documentare ?i Centralizare.Volumul reprezint? un prim pas de recuperare a memoriei celui c?ruia i se datoreaz?, ?n mare parte, renumele de care s-a bucurat emigra?ia politic? ucrainean? din Rom?nia, rezisten?a acesteia ?n fa?a asaltului de distrugere ?i divizare, men?inerea pozi?iei de ostilitate fa?? de comunism ?i de imperialism.

1920-ban a magyar t?rténelem egyik legsúlyosabb krízise érkezett el. Nem csupán a t?rténelmi Magyarország és hagyományos vezet? rétegei találtattak k?nny?nek: 1918 és 1919 forradalmaival együtt elbuktak a radikális reformokat szorgalmazó baloldali pártok is. K?zel hat év háborús pusztítás után gazdasági, szociális, külpolitikai és m?vel?dési problémák sokasága halmozódott fel. Ekkor született meg a fiatal értelmiség reform iránt elk?telezett részéb?l a magyar népi mozgalom. Az ? t?rténetükr?l szól ez a k?nyv. A magyar népi mozgalomról meglep?en keveset tud a jelenkor emlékezete, és ismereteink jó része is leginkább félreértésekb?l és el?ítéletekb?l táplálkozik. A népi mozgalom elitjéhez tartozók – Németh Lászlótól és Illyés Gyulától kezdve Veres Péteren és Kovács Imrén át egészen Bibó Istvánig – megpróbáltak választ találni a Trianon utáni Magyarország legéget?bb kérdéseire, méghozzá nem a hagyományos ideológiák mentén, hanem egy általuk ?harmadik útnak” nevezett eszmeiség jegyében. Papp István k?tete – amely harminc év óta az els? modern szemlélet? ?sszefoglalása a témának – els?sorban azt kívánja bemutatni, hogyan és miért született meg a népi mozgalom, illetve hogy legfontosabb tagjai milyen elgondolásokat fogalmaztak meg, és milyen reformokat láttak szükségesnek 1945 el?tt és után.

Documentele publicate sub egida Institutului de Istorie ?George Bari?iu“ al Academiei Rom?ne au fost structurate ?n dou? p?r?i: Emigra?ia albgardist? ?i Biserica Rus? din Bucure?ti. Prima parte cuprinde r?spunsul direc?iilor regionale la Ordinul Direc?iei Generale a Securit??ii Statului nr. 354/81558 privind albgardi?tii din raza acestora de competen??, iar cea de a doua – materiale ale Direc?iei Regionale a Securit??ii Bucure?ti despre personalul, emigran?ii ?i refugia?ii care frecventeaz? Biserica Rus?. Sursele relev? destinul, starea de spirit ?i material? a fo?tilor membri ai armatelor ruse ?i ucrainene stabili?i ?n Rom?nia, supravie?uitori ai celor dou? r?zboaie mondiale, liderii fiind deja aresta?i.Din sinteza informativ? a Direc?iei Regionale a Securit??ii Bac?u din 27 octombrie 1951:??n urma ac?iunilor contrarevolu?ionare desf??urate ?n t?n?rul Stat Sovietic de c?tre bandele conduse de Denikin, Kerenski ?i Vranghel, bande ce au fost distruse de c?tre t?n?ra Armat? Ro?ie Sovietic? ?i alungate peste grani?ele Statului Sovietic, ?i ?n ?ar? la noi au venit o serie de elemente ce au f?cut parte din aceste armate, care ?i-au stabilit domiciliul ?n diferite ora?e ale ??rii noastre, unde sub regimul burghezo-mo?ieresc ce se afla ?n acel timp la c?rma ??rii noastre au g?sit azil ?i ocrotire.Astfel ?i ?n regiunea Bac?u din aceste elemente identificate p?n? ?n prezent sunt ?n num?r de 6 persoane, ?i anume: Mateevski Konstantin, ?n prezent domiciliat ?n Piatra-Neam?, de profesie electrician ?i mecanic, angajat ?n aceast? func?ie la Sovromlemn Piatra-Neam?; Petrovski Vasile, fost colonel de artilerie ?i avia?ie ?n armata alb? a lui Vranghel, ?n prezent domiciliat ?n Piatra-Neam?, fiind angajat ca magazioner la fabrica Bistri?a din Piatra-Neam?; Galini?cenko Alexandru, domiciliat ?n Piatra-Neam?, f?r? ocupa?ie, ?n prezent fiind b?tr?n; Kazimirov Mark, de profesie ?ofer angajat ?n aceast? calitate la fabrica ?Reconstruc?ia“ Piatra-Neam?, fost ofi?er ?n Armata Alb? ucrainean?, ?n prezent lucreaz? ca t?mplar, ?i Babici Ifrim, fost ofi?er ?n armata lui Vranghel, actualmente domiciliat ?n comuna Tarc?u, raionul Piatra-Neam?, cu serviciul la Sovromlemn.?n leg?tur? cu susnumi?ii trebuie s? ar?t?m c? dac? ?n trecut existau unele rela?ii de prietenie ?ntre d?n?ii, ?nt?lniri ?n care ??i reaminteau cu pl?cere de trecutul lor, ast?zi, fiind elemente b?tr?ne, nu se mai observ? aceste leg?turi, mai ales c? majoritatea sunt c?s?tori?i cu cet??ence rom?ne ?i parte dintre d?n?ii au chiar ?i copii.De asemeni, din cele cunoscute de noi rezult? c? ace?tia nu ?ntre?in leg?turi prin coresponden?? cu str?in?tatea ?i nici cu elementele dubioase ?i du?m?noase din locurile unde tr?iesc ei. S-a putut constata c? aceste elemente sunt extrem de fricoase ca nu cumva s? vin? o dispozi?ie care s?-i pun? ?n situa?ia s? se ?ntoarc? ?n URSS, obliga?i. Comentarii ?n acest gen au fost extrem de multe ?n r?ndurile lor, ?n special ?ntre anii 1945-1946, c?nd ei credeau sigur c? vor fi evacua?i din ?ara noastr? ?i trimi?i ?n Uniunea Sovietic?. Totu?i ?i ?n prezent, de?i b?tr?ni, exist? ?i ?n r?ndurile lor unele comentarii ?i nemul?umiri, pe care ?ns? ?i le arat? ?n anturajul restr?ns pe care eventual ?l au.“

1974-ben az Emmanuelle meghódította a francia mozikat, és r?vid id?n belül az egész világon hatalmas sikert aratott. A korabeli plakátokról egy húsz év k?rüli, r?vid hajú, félmeztelen szépség nézett kihívóan egy fonott karosszékéb?l. Ekkor még senki sem sejtette, hogy SYLVIA KRISTEL, ez az akkor még ismeretlen holland lány hamarosan a szexuális forradalom egyik emblematikus alakjává válik. A hírnévt?l és a sikert?l megrészegült színészn? egy csapásra a nemzetk?zi filmvilág ünnepelt sztárja lett, azonban nem kapott elég id?t, hogy feldolgozza a hirtelen j?tt népszer?séget, sem pedig a gyermekkorában ?t ért sérelmeket. A sztárok fény?z? és gondtalan életét élte, udvarlók seregei hevertek a lába el?tt, bejáratos volt a legcsillogóbb hollywoodi fogadásokra. Magánéletében azonban már k?zel sem volt ilyen szerencsés. Házasságai zátonyra futottak, a sorozatos sorscsapások és a múlt démonai el?l az alkoholba és drogokba menekült. Kicsapongásainak végül egy súlyos betegség vetett véget. Visszaemlékezéseiben ?szintén tárja elénk egy olyan asszony felemel? és megrendít? t?rténetét, akinek nem csak meztelen teste érdemel figyelmet.

Volumul top t – festivalul rezisten?ei rock (re)aduce ?n discu?ie istoria celui mai important festival rock al Rom?niei. Ap?rut ?n seria STRATONE, cu Nelu Stratone coordonator, volumul beneficiaz? de un cuv?nt introductiv semnat de Gabi Gombo? plus o potfa?? de Florin-Silviu Ursulescu, doi grei ai istoriei rockului rom?nesc ?i prieteni ai festivalului. Structura este una cumva istoricizant?: un palmares al edi?iilor, un amplu interiviu cu Cornel Constantinescu, Tolea Po?tovei ?i Florin Artene, trei dintre artizanii organizatori, un capitol dedicat scenei rock buzoiene, impresii ale participan?ilor la festival, interviuri realizate de-a lungul timpului ?n caietele program. Ve?i reg?si ?i multe fotografii din edi?iile top t. Cartea-document este ?i o pledoarie pentru revenirea festivalului ?n circuitul na?ional, editura Casa de pariuri literare propun?nd ?n noiembrie 2016, la t?rgul Gaudeamus, un stand personalizat al festivalului.

A Kádár-kori titkosszolgálatok m?k?dése a rendszerváltás óta mind a mai napig a magyar k?zélet egyik meghatározó és kibeszéletlen témájának számít. Az 1962-ben új m?k?dési kereteket kialakító egykori szervezet legismertebb részlege – els?sorban egyes k?zéleti szerepl?k utóbb leleplez?d? ügyn?kmúltja miatt – a bels? elhárítással foglalkozó III/III. Csoportf?n?kség lett. E részleg tényleges tevékenysége ugyanakkor ma is csak t?redékesen ismert, mik?zben továbbra is számtalan félreértés, legenda és mítosz él a III/III-mal kapcsolatban. TABAJDI G?BOR k?tete az elmúlt évek kutatási eredményeinek felhasználásával a pártállami titkosszolgálatok, azon belül is a bels?reakció-elhárítás m?k?désének átfogó krónikáját adja. A k?nyv az események id?rendi tárgyalása során a sok esetben félrevezet? ügyn?kt?rténetek helyett magára a szervezetre helyezi hangsúlyt, így a jól dokumentálható, konkrét esetek kapcsán a bels? elhárítás nagyszabású akciói mellett a III/III-asok mindennapjait befolyásoló egyéb hatásokat is igyekszik bemutatni, a pártutasítások fogadtatásától kezdve a szabadid?s tevékenységeken át egészen az állomány társadalmi helyzetéig. Az egyes szócikkekhez tartozó események arra is rávilágítanak, hogy a ?létez? szocializmus” világában milyen hétk?znapi tevékenységi formák válhattak politikai kérdéssé, és melyek voltak azok, amelyek a hatalom megtorló intézkedéseit kiváltották. A szócikkekkel párhuzamosan futó k?zt?rténeti kronológia és a kor hangulatát megidéz? dokumentumok ugyanakkor eddig kevésbé érzékelt ?sszefüggéseket is megvilágítanak. A Budapest a diktatúrák árnyékában cím? nagy siker? t?rténelmi útikalauz szerz?je új néz?pontból, a III/III szervezeti oldaláról láttatja e sz?k három évtized t?rténéseit, és ennek k?sz?nhet?en az olvasó el?tt oldalról oldalra feltárul a pártállami Magyarország titkos t?rténete. A Kádár-kori titkosszolgálatok m?k?dése a rendszerváltás óta mind a mai napig a magyar k?zélet egyik meghatározó és kibeszéletlen témájának számít. Az 1962-ben új m?k?dési kereteket kialakító egykori szervezet legismertebb részlege – els?sorban egyes k?zéleti szerepl?k utóbb leleplez?d? ügyn?kmúltja miatt – a bels? elhárítással foglalkozó III/III. Csoportf?n?kség lett. E részleg tényleges tevékenysége ugyanakkor ma is csak t?redékesen ismert, mik?zben továbbra is számtalan félreértés, legenda és mítosz él a III/III-mal kapcsolatban. TABAJDI G?BOR k?tete az elmúlt évek kutatási eredményeinek felhasználásával a pártállami titkosszolgálatok, azon belül is a bels?reakció-elhárítás m?k?désének átfogó krónikáját adja. A k?nyv az események id?rendi tárgyalása során a sok esetben félrevezet? ügyn?kt?rténetek helyett magára a szervezetre helyezi hangsúlyt, így a jól dokumentálható, konkrét esetek kapcsán a bels? elhárítás nagyszabású akciói mellett a III/III-asok mindennapjait befolyásoló egyéb hatásokat is igyekszik bemutatni, a pártutasítások fogadtatásától kezdve a szabadid?s tevékenységeken át egészen az állomány társadalmi helyzetéig. Az egyes szócikkekhez tartozó események arra is rávilágítanak, hogy a ?létez? szocializmus” világában milyen hétk?znapi tevékenységi formák válhattak politikai kérdéssé, és melyek voltak azok, amelyek a hatalom megtorló intézkedéseit kiváltották. A szócikkekkel párhuzamosan futó k?zt?rténeti kronológia és a kor hangulatát megidéz? dokumentumok ugyanakkor eddig kevésbé érzékelt ?sszefüggéseket is megvilágítanak. A Budapest a diktatúrák árnyékában cím? nagy siker? t?rténelmi útikalauz szerz?je új néz?pontból, a III/III szervezeti oldaláról láttatja e sz?k három évtized t?rténéseit, és ennek k?sz?nhet?en az olvasó el?tt oldalról oldalra feltárul a pártállami Magyarország titkos t?rténete.

Antológiánk magyar zsidó t?rténelemr?l szóló tanulmányok gy?jteménye. ?sszeállításunk azonban mind témájában, mind módszertanában kül?nb?zik az eddig megszokott ábrázolástól. A magyar (azaz a t?rténelmi Magyar Királyság területén él?) zsidóságot a t?rténetírók leginkább a modern eszmékhez lelkesen csatlakozó és asszimilációra t?rekv? k?z?sségként ábrázolták, amelyet csupán az antiszemitizmus id?szakos fellángolásai akadályoztak meg végs? céljuk elérésében. Sokszor még az is el?fordult, hogy a magyar zsidókat a legsikeresebben asszimilálódott európai zsidóságként jellemezték, ami már nyilvánvaló túlzás. Valójában a magyar zsidóság sajátos jellege sokkal inkább a jelent?s létszámú ortodox réteg határozott asszimiláció-ellenességéb?l fakadt. Az itt k?tetbe gy?jt?tt ?t tanulmány a magyar ortodoxia t?rténetével, ezzel a mostanáig igen kevés figyelemre méltatott területtel foglalkozik.

A magyar k?nyvkiadás legnagyobb adósságainak egyike ez a k?nyv. A világ t?bb országában a holokausztirodalom egyik legjelent?sebb remekm?veként tartják számon, Magyarországon 1982-ben jelent meg utoljára.Zsolt Béla, nagyváradi író, újságíró, a zsidót?rvények után nem folytathatta a pályáját. Munkaszolgálatra Ukrajnába került, az út onnan haza, majd a váradi gettóba, kés?bb Bergen-Belsenbe vezetett, egészen a szabadulásig.Zsolt Béla regénye nem artisztikus memoár. Vad, olykor az elviselhet?ség határáig kegyetlen és ?szinte visszaemlékezés, felzaklató olvasmány.Az olykor egymás kínjának is ?rül? társairól. Az elmebajig kegyetlen, egyszersmind a megtorlástól retteg? csend?r?kr?l. ?rulásról, kétségbeesésr?l, az újra és újra feltámadó hamis reményr?l, és mindennek okáról és céljáról: a zsidók kifosztásáról.Aki elolvassa a Kilenc koffert, megérti, miért nem tud a rémálomból eszmélni sok európai ország azóta sem.Zsolt Béla feleségének egész családja odaveszett, k?ztük az a Heyman ?va, akinek gettónaplója megjelent már t?bb nyelven, magyarul Piros bicikli címen.