Publica?ii, documente, scrisori ?i fotografii?n anul 1920, ?ntr-o lupt? inegal? cu trupele bol?evice, ?n fruntea Brig?zii a 2-a de Mitraliere a Armatei Na?ionale Ucrainene, locotenent-colonelul Hnat Porohivski s-a retras pe malul drept al Nistrului. Participant la Primul R?zboi Mondial, lider al emigran?ilor ucraineni care s-au salvat din fostul Imperiu Rus ?n Rom?nia, ?n anul 1931 absolv? ?coala Superioar? de ?tiin?e Administrative din Bucure?ti, iar ?n 1940 devine comisar al guvernului ucrainean ?n exil pentru statele balcanice.Din anul 1930 lucreaz? pentru Serviciul Secret de Informa?ii al Armatei Rom?ne, sub numele conspirativ Ciobanu, loialitatea sa fiind determinat? nu doar de orientarea antisovietic?, dar ?i de ospitalitatea oferit?. Lu?nd parte la lupte din primele zile ale r?zboiului rom?no-sovietic, sub numele conspirativ Dobrescu, ?n calitate de ofi?er superior al Agenturii Frontului de Est, a condus Biroul de Studii, Documentare ?i Centralizare.Volumul reprezint? un prim pas de recuperare a memoriei celui c?ruia i se datoreaz?, ?n mare parte, renumele de care s-a bucurat emigra?ia politic? ucrainean? din Rom?nia, rezisten?a acesteia ?n fa?a asaltului de distrugere ?i divizare, men?inerea pozi?iei de ostilitate fa?? de comunism ?i de imperialism.

1920-ban a magyar t?rténelem egyik legsúlyosabb krízise érkezett el. Nem csupán a t?rténelmi Magyarország és hagyományos vezet? rétegei találtattak k?nny?nek: 1918 és 1919 forradalmaival együtt elbuktak a radikális reformokat szorgalmazó baloldali pártok is. K?zel hat év háborús pusztítás után gazdasági, szociális, külpolitikai és m?vel?dési problémák sokasága halmozódott fel. Ekkor született meg a fiatal értelmiség reform iránt elk?telezett részéb?l a magyar népi mozgalom. Az ? t?rténetükr?l szól ez a k?nyv. A magyar népi mozgalomról meglep?en keveset tud a jelenkor emlékezete, és ismereteink jó része is leginkább félreértésekb?l és el?ítéletekb?l táplálkozik. A népi mozgalom elitjéhez tartozók – Németh Lászlótól és Illyés Gyulától kezdve Veres Péteren és Kovács Imrén át egészen Bibó Istvánig – megpróbáltak választ találni a Trianon utáni Magyarország legéget?bb kérdéseire, méghozzá nem a hagyományos ideológiák mentén, hanem egy általuk ?harmadik útnak” nevezett eszmeiség jegyében. Papp István k?tete – amely harminc év óta az els? modern szemlélet? ?sszefoglalása a témának – els?sorban azt kívánja bemutatni, hogyan és miért született meg a népi mozgalom, illetve hogy legfontosabb tagjai milyen elgondolásokat fogalmaztak meg, és milyen reformokat láttak szükségesnek 1945 el?tt és után.

Documentele publicate sub egida Institutului de Istorie ?George Bari?iu“ al Academiei Rom?ne au fost structurate ?n dou? p?r?i: Emigra?ia albgardist? ?i Biserica Rus? din Bucure?ti. Prima parte cuprinde r?spunsul direc?iilor regionale la Ordinul Direc?iei Generale a Securit??ii Statului nr. 354/81558 privind albgardi?tii din raza acestora de competen??, iar cea de a doua – materiale ale Direc?iei Regionale a Securit??ii Bucure?ti despre personalul, emigran?ii ?i refugia?ii care frecventeaz? Biserica Rus?. Sursele relev? destinul, starea de spirit ?i material? a fo?tilor membri ai armatelor ruse ?i ucrainene stabili?i ?n Rom?nia, supravie?uitori ai celor dou? r?zboaie mondiale, liderii fiind deja aresta?i.Din sinteza informativ? a Direc?iei Regionale a Securit??ii Bac?u din 27 octombrie 1951:??n urma ac?iunilor contrarevolu?ionare desf??urate ?n t?n?rul Stat Sovietic de c?tre bandele conduse de Denikin, Kerenski ?i Vranghel, bande ce au fost distruse de c?tre t?n?ra Armat? Ro?ie Sovietic? ?i alungate peste grani?ele Statului Sovietic, ?i ?n ?ar? la noi au venit o serie de elemente ce au f?cut parte din aceste armate, care ?i-au stabilit domiciliul ?n diferite ora?e ale ??rii noastre, unde sub regimul burghezo-mo?ieresc ce se afla ?n acel timp la c?rma ??rii noastre au g?sit azil ?i ocrotire.Astfel ?i ?n regiunea Bac?u din aceste elemente identificate p?n? ?n prezent sunt ?n num?r de 6 persoane, ?i anume: Mateevski Konstantin, ?n prezent domiciliat ?n Piatra-Neam?, de profesie electrician ?i mecanic, angajat ?n aceast? func?ie la Sovromlemn Piatra-Neam?; Petrovski Vasile, fost colonel de artilerie ?i avia?ie ?n armata alb? a lui Vranghel, ?n prezent domiciliat ?n Piatra-Neam?, fiind angajat ca magazioner la fabrica Bistri?a din Piatra-Neam?; Galini?cenko Alexandru, domiciliat ?n Piatra-Neam?, f?r? ocupa?ie, ?n prezent fiind b?tr?n; Kazimirov Mark, de profesie ?ofer angajat ?n aceast? calitate la fabrica ?Reconstruc?ia“ Piatra-Neam?, fost ofi?er ?n Armata Alb? ucrainean?, ?n prezent lucreaz? ca t?mplar, ?i Babici Ifrim, fost ofi?er ?n armata lui Vranghel, actualmente domiciliat ?n comuna Tarc?u, raionul Piatra-Neam?, cu serviciul la Sovromlemn.?n leg?tur? cu susnumi?ii trebuie s? ar?t?m c? dac? ?n trecut existau unele rela?ii de prietenie ?ntre d?n?ii, ?nt?lniri ?n care ??i reaminteau cu pl?cere de trecutul lor, ast?zi, fiind elemente b?tr?ne, nu se mai observ? aceste leg?turi, mai ales c? majoritatea sunt c?s?tori?i cu cet??ence rom?ne ?i parte dintre d?n?ii au chiar ?i copii.De asemeni, din cele cunoscute de noi rezult? c? ace?tia nu ?ntre?in leg?turi prin coresponden?? cu str?in?tatea ?i nici cu elementele dubioase ?i du?m?noase din locurile unde tr?iesc ei. S-a putut constata c? aceste elemente sunt extrem de fricoase ca nu cumva s? vin? o dispozi?ie care s?-i pun? ?n situa?ia s? se ?ntoarc? ?n URSS, obliga?i. Comentarii ?n acest gen au fost extrem de multe ?n r?ndurile lor, ?n special ?ntre anii 1945-1946, c?nd ei credeau sigur c? vor fi evacua?i din ?ara noastr? ?i trimi?i ?n Uniunea Sovietic?. Totu?i ?i ?n prezent, de?i b?tr?ni, exist? ?i ?n r?ndurile lor unele comentarii ?i nemul?umiri, pe care ?ns? ?i le arat? ?n anturajul restr?ns pe care eventual ?l au.“

1974-ben az Emmanuelle meghódította a francia mozikat, és r?vid id?n belül az egész világon hatalmas sikert aratott. A korabeli plakátokról egy húsz év k?rüli, r?vid hajú, félmeztelen szépség nézett kihívóan egy fonott karosszékéb?l. Ekkor még senki sem sejtette, hogy SYLVIA KRISTEL, ez az akkor még ismeretlen holland lány hamarosan a szexuális forradalom egyik emblematikus alakjává válik. A hírnévt?l és a sikert?l megrészegült színészn? egy csapásra a nemzetk?zi filmvilág ünnepelt sztárja lett, azonban nem kapott elég id?t, hogy feldolgozza a hirtelen j?tt népszer?séget, sem pedig a gyermekkorában ?t ért sérelmeket. A sztárok fény?z? és gondtalan életét élte, udvarlók seregei hevertek a lába el?tt, bejáratos volt a legcsillogóbb hollywoodi fogadásokra. Magánéletében azonban már k?zel sem volt ilyen szerencsés. Házasságai zátonyra futottak, a sorozatos sorscsapások és a múlt démonai el?l az alkoholba és drogokba menekült. Kicsapongásainak végül egy súlyos betegség vetett véget. Visszaemlékezéseiben ?szintén tárja elénk egy olyan asszony felemel? és megrendít? t?rténetét, akinek nem csak meztelen teste érdemel figyelmet.

Volumul top t – festivalul rezisten?ei rock (re)aduce ?n discu?ie istoria celui mai important festival rock al Rom?niei. Ap?rut ?n seria STRATONE, cu Nelu Stratone coordonator, volumul beneficiaz? de un cuv?nt introductiv semnat de Gabi Gombo? plus o potfa?? de Florin-Silviu Ursulescu, doi grei ai istoriei rockului rom?nesc ?i prieteni ai festivalului. Structura este una cumva istoricizant?: un palmares al edi?iilor, un amplu interiviu cu Cornel Constantinescu, Tolea Po?tovei ?i Florin Artene, trei dintre artizanii organizatori, un capitol dedicat scenei rock buzoiene, impresii ale participan?ilor la festival, interviuri realizate de-a lungul timpului ?n caietele program. Ve?i reg?si ?i multe fotografii din edi?iile top t. Cartea-document este ?i o pledoarie pentru revenirea festivalului ?n circuitul na?ional, editura Casa de pariuri literare propun?nd ?n noiembrie 2016, la t?rgul Gaudeamus, un stand personalizat al festivalului.

A Kádár-kori titkosszolgálatok m?k?dése a rendszerváltás óta mind a mai napig a magyar k?zélet egyik meghatározó és kibeszéletlen témájának számít. Az 1962-ben új m?k?dési kereteket kialakító egykori szervezet legismertebb részlege – els?sorban egyes k?zéleti szerepl?k utóbb leleplez?d? ügyn?kmúltja miatt – a bels? elhárítással foglalkozó III/III. Csoportf?n?kség lett. E részleg tényleges tevékenysége ugyanakkor ma is csak t?redékesen ismert, mik?zben továbbra is számtalan félreértés, legenda és mítosz él a III/III-mal kapcsolatban. TABAJDI G?BOR k?tete az elmúlt évek kutatási eredményeinek felhasználásával a pártállami titkosszolgálatok, azon belül is a bels?reakció-elhárítás m?k?désének átfogó krónikáját adja. A k?nyv az események id?rendi tárgyalása során a sok esetben félrevezet? ügyn?kt?rténetek helyett magára a szervezetre helyezi hangsúlyt, így a jól dokumentálható, konkrét esetek kapcsán a bels? elhárítás nagyszabású akciói mellett a III/III-asok mindennapjait befolyásoló egyéb hatásokat is igyekszik bemutatni, a pártutasítások fogadtatásától kezdve a szabadid?s tevékenységeken át egészen az állomány társadalmi helyzetéig. Az egyes szócikkekhez tartozó események arra is rávilágítanak, hogy a ?létez? szocializmus” világában milyen hétk?znapi tevékenységi formák válhattak politikai kérdéssé, és melyek voltak azok, amelyek a hatalom megtorló intézkedéseit kiváltották. A szócikkekkel párhuzamosan futó k?zt?rténeti kronológia és a kor hangulatát megidéz? dokumentumok ugyanakkor eddig kevésbé érzékelt ?sszefüggéseket is megvilágítanak. A Budapest a diktatúrák árnyékában cím? nagy siker? t?rténelmi útikalauz szerz?je új néz?pontból, a III/III szervezeti oldaláról láttatja e sz?k három évtized t?rténéseit, és ennek k?sz?nhet?en az olvasó el?tt oldalról oldalra feltárul a pártállami Magyarország titkos t?rténete. A Kádár-kori titkosszolgálatok m?k?dése a rendszerváltás óta mind a mai napig a magyar k?zélet egyik meghatározó és kibeszéletlen témájának számít. Az 1962-ben új m?k?dési kereteket kialakító egykori szervezet legismertebb részlege – els?sorban egyes k?zéleti szerepl?k utóbb leleplez?d? ügyn?kmúltja miatt – a bels? elhárítással foglalkozó III/III. Csoportf?n?kség lett. E részleg tényleges tevékenysége ugyanakkor ma is csak t?redékesen ismert, mik?zben továbbra is számtalan félreértés, legenda és mítosz él a III/III-mal kapcsolatban. TABAJDI G?BOR k?tete az elmúlt évek kutatási eredményeinek felhasználásával a pártállami titkosszolgálatok, azon belül is a bels?reakció-elhárítás m?k?désének átfogó krónikáját adja. A k?nyv az események id?rendi tárgyalása során a sok esetben félrevezet? ügyn?kt?rténetek helyett magára a szervezetre helyezi hangsúlyt, így a jól dokumentálható, konkrét esetek kapcsán a bels? elhárítás nagyszabású akciói mellett a III/III-asok mindennapjait befolyásoló egyéb hatásokat is igyekszik bemutatni, a pártutasítások fogadtatásától kezdve a szabadid?s tevékenységeken át egészen az állomány társadalmi helyzetéig. Az egyes szócikkekhez tartozó események arra is rávilágítanak, hogy a ?létez? szocializmus” világában milyen hétk?znapi tevékenységi formák válhattak politikai kérdéssé, és melyek voltak azok, amelyek a hatalom megtorló intézkedéseit kiváltották. A szócikkekkel párhuzamosan futó k?zt?rténeti kronológia és a kor hangulatát megidéz? dokumentumok ugyanakkor eddig kevésbé érzékelt ?sszefüggéseket is megvilágítanak. A Budapest a diktatúrák árnyékában cím? nagy siker? t?rténelmi útikalauz szerz?je új néz?pontból, a III/III szervezeti oldaláról láttatja e sz?k három évtized t?rténéseit, és ennek k?sz?nhet?en az olvasó el?tt oldalról oldalra feltárul a pártállami Magyarország titkos t?rténete.

Antológiánk magyar zsidó t?rténelemr?l szóló tanulmányok gy?jteménye. ?sszeállításunk azonban mind témájában, mind módszertanában kül?nb?zik az eddig megszokott ábrázolástól. A magyar (azaz a t?rténelmi Magyar Királyság területén él?) zsidóságot a t?rténetírók leginkább a modern eszmékhez lelkesen csatlakozó és asszimilációra t?rekv? k?z?sségként ábrázolták, amelyet csupán az antiszemitizmus id?szakos fellángolásai akadályoztak meg végs? céljuk elérésében. Sokszor még az is el?fordult, hogy a magyar zsidókat a legsikeresebben asszimilálódott európai zsidóságként jellemezték, ami már nyilvánvaló túlzás. Valójában a magyar zsidóság sajátos jellege sokkal inkább a jelent?s létszámú ortodox réteg határozott asszimiláció-ellenességéb?l fakadt. Az itt k?tetbe gy?jt?tt ?t tanulmány a magyar ortodoxia t?rténetével, ezzel a mostanáig igen kevés figyelemre méltatott területtel foglalkozik.

A magyar k?nyvkiadás legnagyobb adósságainak egyike ez a k?nyv. A világ t?bb országában a holokausztirodalom egyik legjelent?sebb remekm?veként tartják számon, Magyarországon 1982-ben jelent meg utoljára.Zsolt Béla, nagyváradi író, újságíró, a zsidót?rvények után nem folytathatta a pályáját. Munkaszolgálatra Ukrajnába került, az út onnan haza, majd a váradi gettóba, kés?bb Bergen-Belsenbe vezetett, egészen a szabadulásig.Zsolt Béla regénye nem artisztikus memoár. Vad, olykor az elviselhet?ség határáig kegyetlen és ?szinte visszaemlékezés, felzaklató olvasmány.Az olykor egymás kínjának is ?rül? társairól. Az elmebajig kegyetlen, egyszersmind a megtorlástól retteg? csend?r?kr?l. ?rulásról, kétségbeesésr?l, az újra és újra feltámadó hamis reményr?l, és mindennek okáról és céljáról: a zsidók kifosztásáról.Aki elolvassa a Kilenc koffert, megérti, miért nem tud a rémálomból eszmélni sok európai ország azóta sem.Zsolt Béla feleségének egész családja odaveszett, k?ztük az a Heyman ?va, akinek gettónaplója megjelent már t?bb nyelven, magyarul Piros bicikli címen.

K?ztudott, hogy a pártállami diktatúra idején minden jobboldali gondolat eredend?en üld?zend?nek számított. De vajon hogyan élték túl a hagyományos politikai felosztás szerint jobboldalinak tekintett személyek és mozgalmak a Rákosi-, majd a Kádár-rendszer üld?ztetéseit? Kik választották az évtizedekre szóló, csendes ?alámerülést”, és kik azok, akik továbbra is aktívan képviselték korábbi eszméiket? ?s vajon a rendelkezésünkre álló dokumentumok alapján meg lehet-e kül?nb?ztetni a jobboldalhoz k?thet? valós társadalmi jelenségeket az állambiztonság konstruált ügyeit?l? Az UNGV?RY KRISZTI?N által szerkesztett tanulmányk?tet a Kádár-rendszer állambiztonsága szempontjából ?jobboldalinak” tekintett hagyomány és gondolkodás, illetve az ezt képvisel? csoportok 1945 és 1990 k?z?tti t?rténetéb?l ad reprezentatív válogatást. Mivel e meglehet?sen széles – a progresszív konzervatív eszmét?l a kisgazdákon át az egyetemi szervezkedésekig és a radikális széls?jobboldali mozgalmakig terjed? – politikai paletta szerepl?i és nézetei a kommunista és államszocialista diktatúra idején egyként ?ellenségesnek” min?sültek, a k?tet tanulmányai mindenekel?tt az állambiztonsági iratok feldolgozására épülnek. Az ?sszeállítás áttekintést nyújt az olvasónak a belügyminisztérium ?jobboldali” ellenségképér?l, részletesen tárgyalja a prominens kisgazda és kereszténydemokrata politikusok sorsát, illetve nyomon k?veti a háború el?tti széls?jobboldalhoz k?thet? mozgalmak utóéletét is. E hiánypótló k?tet kit?n? írásai nem csupán arra világítanak rá, hogy a jobboldali hagyományok hogyan élték túl búvópatakszer?en a háborút k?vet? fél évszázadot, de a ma jobboldalinak tekintett attit?d?ket és mentalitásokat is jobban érthet?vé teszik.

Indezirabilii, publicat sub egida Institutului de Istorie ?George Bari?iu“ al Academiei Rom?ne, scoate la lumin? informa?ii pu?in cunoscute despre exodul etnicilor evrei, rom?ni, ru?i ?i ucraineni din URSS ?n Rom?nia.Cauzele, mijloacele emigr?rii, reac?ia autorit??ilor, a popula?iei autohtone ?i a organiza?iilor interna?ionale, fenomenele conexe sunt relevate ?n contextul profundelor transform?ri sociale ?i politice din perioada 1919-1939. Prezentarea unor texte scrise de ?i despre emigran?i ofer? detalii asupra atrocit??ilor comise de regimul sovietic, a modului ?n care au fost percepu?i ?i a celui ?n care au perceput indezirabilii statul na?ional unitar rom?n.Fragment din subsec?iunea ?Trecerea Nistrului ?n ambele sensuri: motive ?i consecin?e“Unul din efectele masacrelor de la Nistru din lunile februarie-martie 1932 ?i ale noului val de refugia?i din RASS Moldoveneasc? asupra opiniei publice din Rom?nia a constat ?n exprimarea pozi?iei fa?? de evenimentele tragice ?n publica?ii. Jurnali?tii ?i cercet?torii nu s-au limitat la analiza evenimentelor, ci au publicat o serie ?ntreag? de materiale despre istoria regiunii transnistrene ?i a rom?nilor de acolo. De exemplu, potrivit lui Pamfil ?eicaru, amplificarea represiunilor din URSS reprezenta unul din aspectele luptei ?mpotriva tradi?iei (familia, p?m?ntul, religia), iar rom?nii transnistreni – un bastion de ?nd?r?tnic? rezisten?? a tradi?iei. ?n fapt, purificarea regiunii transnistrene, echivala cu desfiin?area pseudo-autonomiei moldovene?ti, iar dispari?ia entit??ii intra ?n linia necesit??ilor de via?? ale centraliz?rii Moscovei, trec?nd peste particularit??ile provinciale. Motivele extermin?rii sunt rezumate ?n finalul analizei: ?Moldovenii n-au fost buni, n-au slujit scopurilor pentru care li se d?duse chiar ?i titlul de Republic? Moldoveneasc?, dispari?ia lor a ap?rut ca o porunc? nivelatoare a standardului na?ional conceput de Stalin. ?i de pe p?m?nturile unde tr?iesc de veacuri, de pe malurile Nistrului, sunt porni?i ?n dep?rt?rile pustii ?i ?nghe?ate ale Siberiei. Drumul lung ?i greu, foamea, bolile, le va tot ?mpu?ina num?rul, p?n? ce nu va mai r?m?ne niciunul din neamul blestemat al moldovenilor, ace?ti ?nd?r?tnici adversari ai uniformiz?rii staliniste. De-a lungul Rusiei ro?ii (tot at?t de milostiv? ca ?i Rusia ?arist?) mormintele lor vor ?nsemna drumul crucific?rii moldave. ?i ieri ?i azi Pohod na Sibir! Numai imbecilii ??i ?nchipuie c? esen?a na?iilor se schimb? prin revolu?ii“. La 23 martie 1932, sub impresia cazurilor, individuale sau de grup, aproape zilnice, de ?mpu?care a ??ranilor rom?ni care ?ncercau s? p?trund? din Transnistria ?n Rom?nia, Pamfil ?eicaru dezvolta ideea de standardizare spiritual? prin represiune masiv?, exterminatorie, ?ntr-un articol cu accente directe antiminoritare ?i indirecte antiguvernamentale. Raportat la incapacitatea sau imposibilitatea opririi crimelor de la frontiera sovieto-rom?n?, directorul Curentului propunea efectuarea unui schimb de popula?ie cu URSS, mediat de Societatea Na?iunilor: ?[…] exact ?n propor?ia numeric? a moldovenilor de peste Nistru ce ni s-ar trimite, am expedia comuni?ti ruteni, oameni converti?i ce nu ar mai necesita at?ta trud? uciga?? c?te sunt constr?nse autorit??ile sovietice s? fac?“. O critic? explicit? viza rolul activ pe care ar fi trebuit s?-l joace Societatea Na?iunilor: ?Un mijloc foarte simplu de a curma un asasinat, un semn de prezen?? uman? a institu?iei de asisten?? a popoarelor, de activ? prezen?? a Societ??ii Na?iunilor“. Trebuie men?ionat ?ns? faptul c?, ?ntr-un articol ulterior, se consemna sprijinul acordat de A. ?ulghin, reprezentantul ucrainean la Geneva, delega?iei Rom?niei, care a cerut condamnarea masacrelor de la Nistru ?n format multilateral. Mai mult dec?t at?t, putem observa c? ucrainenii sunt men?iona?i pe l?ng? etnicii rom?ni ca victime ale atrocit??ilor: ?Masacrele s-au repetat, ??ranii au fost ?mpu?ca?i f?r? mil?, rom?ni ?i ucraineni laolalt?“.

Maszumé hétk?znapi kamaszlány a 60-as évek Iránjában. Iskolába menet meglát egy fiatalembert, akivel egymásba szeretnek. Maszumé bátyjai megtalálják ártatlan levelezésüket, húgukat megverik, majd máshoz kényszerítik feleségül. A lánynak fel kell adnia álmait, és el kell indulnia egy g?r?ngy?s úton, melyet a sors rendelt neki. Az ?tven évet fel?lel? regény a hazáját jól ismer? szerz? szemével k?veti végig Irán viharos t?rténelmét: a 60-as évek a sah elnyomó uralma alatt, majd az iszlám forradalom, mely visszahozta Iránba a k?zépkort, az iraki–iráni háború. A regényt, mely az utóbbi évtized legnagyobb bestsellere lett Iránban, kétszer is betiltották, azonban nem politikai tartalma miatt, hanem mert egy olyan független és er?s n? sorsát állítja példaképül, aki a sorscsapások és nehézségek ellenére sosem adja fel a reményt, s bár csendesen, mégis határozottan tiltakozik társadalmának elnyomó hagyományai ellen. Parinoush Saniee szociológus és pszichológus, t?bb regény szerz?je. A sors k?nyve els? regénye, melyet t?bb nyelvre fordítottak le, Olaszországban elnyerte a Boccaccio-díjat, Németországban bestseller lett. Az iráni írón? 1949-ben született, férjnél van, két fia külf?ld?n él.

In The Beginner's American History, D. H. Montgomery provides a wide-ranging and authoritative history of America, capturing in a compact space the full story of our nation. The Beginner's American History offers an illuminating account of politics, diplomacy, and war as well as the full spectrum of social, cultural, and scientific developments that shaped our country.?Illustrated, Maps, Full-Page Illustrations. Contents start with Columbus, last chapter is Since the Civil War. Some of the other contents: Captian Sutter, General Sam Houston, General Andrew Jackson, General George Rogers Clark and lots more.

Az álomszer?en meseszép hangulat hirtelen féltékenységi dührohammá változik, rémálommá: a szicíliai király barátját, Polixenést és feleségét (Hermione) házasságt?réssel vádolva küldi a halálba, el?bbi csupán Camillo h?ségének k?sz?nhet?en menekülhet el. Apollo jóslata sem tudja meggy?zni Leontest képzetei hamisságáról, csupán a sz?rny? látvány – szerettei holtteste – ébreszti fel zavaros állapotából. Már kés?, egyetlen utódját, a fattyúnak vélt csecsem?t távoli partokon hagyta sorsára. A t?rténetbe sok év múltán kapcsolódunk bele újra, Perdita – a csecsem?, akit megtalált fiával együtt (Mufurc) nevelt egy pásztor – felcseperedett, és mindenkit elámít vélt származását meghazudtoló szépsége, nemessége. Florizel királyfi beleszeret, és elhagyja érte apja, Polixenes királyi udvarát. A király, a h? Camillóval együtt, álruhában meglesi a pásztorok ünnepét, és haraggal veszi tudomásul fia vonzódását egy egyszer? pásztorlány iránt. Camillo, aki ráj?n Perdita kilétére, a fiatalokat Szicíliába küldi, ahol Leontes tárt karokkal fogadja elveszettnek hitt lányát, és Hermione szobra életre kel. A megbocsájtás, a feloldás pillanata lehetne ez, ha a t?rténetet mindvégig mozgató figura nem g?rdítené a néz?tér és a színpad k?zé az áttetsz?ség, a látomás, az álomszer?ség tüllfügg?nyét. ?s számunkra nem marad más, csupán a feloldatlanság feszültsége.

E tündérjátékról úgy tartják, egy f?úri esküv? alkalmából íródott. Err?l szól maga a darab is, a szerelemr?l, a házasságról, a szenvedélyr?l, az akadályok legy?zésér?l. A Szentivánéj egyetlen hatalmas nászéjszaka. Puck, a csúfondáros apród, aki miatt kit?r a háborúság a tündérkirály és tündérkirályn? k?z?tt, minden kerget?z?, egymást ?z? szerelmesnek jelképe lehet, akik szüntelen váltakozásban gerjednek egyért s taszítják el a másikat. Mintha a való életben is Puck gonosz varázslatára fordulna meg minden, majd jótékony varázslatára az éj végére valahogy mégis ?sszerendez?djék. Tündéri álomvilág cívódással, féltéssel, ellenállhatatlan vágyakkal.

William Shakespeare egyik legnagyobb m?ve a Macbeth, a hatalomvágytól megszállott gyenge ember drámája. Macbethnek egyszer azt j?vend?lik, hogy király lesz. Felesége ?szt?nzésére és segítségével, hogy beteljesedjék a jóslat, álmában meg?lik a náluk vendégesked? királyt. Tettüket a leitatott ?r?kre fogják, akiknek nincs is idejük tiltakozásra a hamis vád ellen, mert Macbeth sz?rny? ?felindultságában” meg?li ?ket. A hatalmat, a rangot azonban nem tudják élvezni…

T?rténik Olivér házában, Frigyes herceg udvarában, valamint az Ardeni-erd?ben – vélhet?leg Franciaországban. Egy nagy erej? vitéz, miként nálunk majd Toldi, legy?z egy bajnokot. Bár testvére ármánya miatt meg kellett volna halnia a párviadalban, mégis az ? homlokára kerül a gy?ztesnek kijáró koszorú. ?s ezzel kezdetét veszi vessz?futása. El?bb csak bátyja, majd uralkodója haragja el?l, utóbb egyenest a szám?zetésbe. Vigaszul csupán egy mosoly, egy fehér lánykézb?l kapott amulett és ?reg szolgája sírig h? ragaszkodása szolgál. ?m az ardeni erd? mélyén további barátokra, igaz szerelemre, és el?z?tt hercegének birodalmára talál.

Demagóg, ?rült, gazember? Népvezér, próféta, mártír? E két véglet k?z?tt ingadozott Szálasi Ferenc megítélése kortársai szemében. Az utókor azonban k?zel sem ilyen megosztott személyét illet?en, Szálasi a 20. századi magyar t?rténelem talán legelutasítottabb alakja. K?tetünkben arra keressük a választ, miként vált azzá. Miért lépett egyáltalán a politika színpadára otthagyva ezzel a biztos karriert kínáló katonaságot? Milyen célok vezették? Mit gondolt és mit tett politikusként? Szálasi életútjának állomásairól számos egykori dokumentum vall, ami lehet?séget ad, hogy t?bb, olykor lényegesen eltér? néz?pontokból vizsgálhassuk ugyanazt az eseményt. K?nyvünkben megkíséreljük a sok esetben részrehajló – vagy éppen elfogult – kortársak írásai alapján áttekinteni Szálasi életútját: a katonáét, az ideológusét, a politikusét – gyermekkorától egészen haláláig. Végül pedig azt is bemutatjuk, miként viszonyul hozzá az utókor. A k?tetet életrajzi kronológia, válogatott bibliográfia, valamint térképek teszik teljessé. PAKSA RUDOLF 1981-ben született Ajkán, az ELTE-n doktorált t?rténelemb?l és 2009 októberét?l az MTA BTK T?rténettudományi Intézetének a munkatársa. ?rdekl?dési területe a modern kori magyar t?rténelem; kutatásai súlypontja a 19–20. századi historiográfia, a régi E?tv?s Collegium, valamint a Horthy-kori széls?jobboldali irányzatok.

1944. május k?zepét?l sz?k két hónap leforgása alatt a magyar csend?r?k, rend?r?k és hivatalnokok hatékony k?zrem?k?désével t?bb mint 430 ezer, zsidónak min?sített magyar állampolgárt deportáltak. Túlnyomó t?bbségüket Auschwitz-Birkenauba vitték és meg?lték. Vajon az események milyen láncolata vezetett ehhez a holokauszt t?rténetében is példátlan méret? és gyorsaságú akcióhoz? Hol határoztak a magyarországi ?végs? megoldásról”? Berlinben vagy Budapesten? Kik, mikor és milyen k?rülmények k?z?tt hoztak végs? d?ntést a magyar zsidók deportálásáról? K?D?R G?BOR és V?GI ZOLT?N az etnikai tisztogatásokat és népirtásokat, valamint a világháborús német és magyar d?ntéshozatali mechanizmust elemezve keres válaszokat a kérdésekre. ?gy vélik, hogy a tragédia hátterében két er?, két szándék találkozása állt. Az egyik a német népirtási program volt, amelynek gy?kerei Hitler és a nácik radikális antiszemitizmusában, fajhigiéniai és etnopolitikai elképzeléseiben lelhet?k fel. A másik pedig az a mára szinte elfelejtett magyar t?rténeti attit?d, amely évszázadok óta az ?idegennek” tekintett népcsoportok beolvasztására, kiszorítására és el?zésére t?rekedett, és amely rabul ejtette a hazai fajvéd?k és a politikai elit gondolkodását. A t?rténészpáros szerint 1944-ben e két t?rekvést leginkább megszemélyesít? szerepl?k, a német Adolf Eichmann és a magyar Endre László végzetes találkozása radikalizálta tovább azt a folyamatot, amely az európai zsidóüld?zés egyik leggyilkosabb d?ntéséhez vezetett.

A Hamlet (1601), talán legismertebb, legt?bbet játszott m?ve Shakespeare-nek. K?zéppontjában az élet kínálta, s mindenkiben f?lmerül? kérdés áll: "Lenni vagy - nem lenni?", és ha lenni - hogyan? Mi az emberi cselekvés végs? határa a vélt vagy valós hiba, netán b?n helyrehozatalához? Egyáltalán van-e igazi létezés, s ha van, az mennyire lehet veszélyes a létez?re? Vívódó, t?preng? alkotás a dráma, miként a f?szerepl? maga. Hamlet késleltetett bosszúját hosszas ?nmarcangoló kérdéselvetések, bizonyságkéresésék el?zik meg. Végül igazságot szolgáltat, de ? is belepusztul. T?rni vagy ellenszegülni? A reneszánsz ember dilemmája ?r?kérvény?! Mert a cselekvés erk?lcsileg legvitathatóbb pontja az emberi élet kioltása. Van-e joga valakinek - ha oka van is - ?lni? K?vetkezmények nélkül semmi sem vállalható, kül?n?sen nem a pusztítás. De van-e joga az embernek vélt vagy valós igaza tudatában nem cselekedni, nem vállalni a tett kockázatát? Mennyire tartozunk felel?sséggel a külvilág és saját lelkiismeretünk el?tt? Hamlet tettével válaszol a kérdésekre, ám az egész dráma nem ad egyértelm? feleletet. Nem is adhat. Remekm?vek; géniuszok és a természet sajátossága a talányosság... Nem beszélve arról, hogy a mindennapok kisebb-nagyobb d?ntéseit mindenkinek magának kell meghoznia.

sszevissza csereberéldik egy ikerpár, lóvátesznek egy felfuvalkodott trtett, tmérdek móka, dal, vidámság szvi át két, nagy nehezen egymásra találó szerelmespár trténetét. Oly' darab ez, amint a kznség szeret, kíván, óhajt – ami nektek kell”, mondta Szász Károly errl a vígjátékról, amelynek már a címe is jókedvre derít.

Kijárat az Adriára cím? nagysiker? munkája után Lovas Ildikó újabb regénye a mai divatos n?irodalommal száll szembe, a test, az érzékiség nyelvét nem radikalizálja tovább, hanem ?visszavesz” bel?le, mivel rendkívüli tudatossággal újra és újra az ártatlanság nyelvén akar szólni. A Spanyol menyasszony az erotikus krimi és a klasszikus lányregény mesteri ?tv?zete. A regény két síkon játszódik, az egyik az én-elbeszél? kiskamaszkoráig vezet vissza, míg a másik a neves orvos-író Csáth Géza feleségének, Jónás Olgának az utolsó napját beszéli el, abból próbálja megfejteni az író és felesége kegyetlenül túlf?t?tt, és tragédiába torkolló kapcsolatát.