K?ztudott, hogy a pártállami diktatúra idején minden jobboldali gondolat eredend?en üld?zend?nek számított. De vajon hogyan élték túl a hagyományos politikai felosztás szerint jobboldalinak tekintett személyek és mozgalmak a Rákosi-, majd a Kádár-rendszer üld?ztetéseit? Kik választották az évtizedekre szóló, csendes ?alámerülést”, és kik azok, akik továbbra is aktívan képviselték korábbi eszméiket? ?s vajon a rendelkezésünkre álló dokumentumok alapján meg lehet-e kül?nb?ztetni a jobboldalhoz k?thet? valós társadalmi jelenségeket az állambiztonság konstruált ügyeit?l? Az UNGV?RY KRISZTI?N által szerkesztett tanulmányk?tet a Kádár-rendszer állambiztonsága szempontjából ?jobboldalinak” tekintett hagyomány és gondolkodás, illetve az ezt képvisel? csoportok 1945 és 1990 k?z?tti t?rténetéb?l ad reprezentatív válogatást. Mivel e meglehet?sen széles – a progresszív konzervatív eszmét?l a kisgazdákon át az egyetemi szervezkedésekig és a radikális széls?jobboldali mozgalmakig terjed? – politikai paletta szerepl?i és nézetei a kommunista és államszocialista diktatúra idején egyként ?ellenségesnek” min?sültek, a k?tet tanulmányai mindenekel?tt az állambiztonsági iratok feldolgozására épülnek. Az ?sszeállítás áttekintést nyújt az olvasónak a belügyminisztérium ?jobboldali” ellenségképér?l, részletesen tárgyalja a prominens kisgazda és kereszténydemokrata politikusok sorsát, illetve nyomon k?veti a háború el?tti széls?jobboldalhoz k?thet? mozgalmak utóéletét is. E hiánypótló k?tet kit?n? írásai nem csupán arra világítanak rá, hogy a jobboldali hagyományok hogyan élték túl búvópatakszer?en a háborút k?vet? fél évszázadot, de a ma jobboldalinak tekintett attit?d?ket és mentalitásokat is jobban érthet?vé teszik.

Indezirabilii, publicat sub egida Institutului de Istorie ?George Bari?iu“ al Academiei Rom?ne, scoate la lumin? informa?ii pu?in cunoscute despre exodul etnicilor evrei, rom?ni, ru?i ?i ucraineni din URSS ?n Rom?nia.Cauzele, mijloacele emigr?rii, reac?ia autorit??ilor, a popula?iei autohtone ?i a organiza?iilor interna?ionale, fenomenele conexe sunt relevate ?n contextul profundelor transform?ri sociale ?i politice din perioada 1919-1939. Prezentarea unor texte scrise de ?i despre emigran?i ofer? detalii asupra atrocit??ilor comise de regimul sovietic, a modului ?n care au fost percepu?i ?i a celui ?n care au perceput indezirabilii statul na?ional unitar rom?n.Fragment din subsec?iunea ?Trecerea Nistrului ?n ambele sensuri: motive ?i consecin?e“Unul din efectele masacrelor de la Nistru din lunile februarie-martie 1932 ?i ale noului val de refugia?i din RASS Moldoveneasc? asupra opiniei publice din Rom?nia a constat ?n exprimarea pozi?iei fa?? de evenimentele tragice ?n publica?ii. Jurnali?tii ?i cercet?torii nu s-au limitat la analiza evenimentelor, ci au publicat o serie ?ntreag? de materiale despre istoria regiunii transnistrene ?i a rom?nilor de acolo. De exemplu, potrivit lui Pamfil ?eicaru, amplificarea represiunilor din URSS reprezenta unul din aspectele luptei ?mpotriva tradi?iei (familia, p?m?ntul, religia), iar rom?nii transnistreni – un bastion de ?nd?r?tnic? rezisten?? a tradi?iei. ?n fapt, purificarea regiunii transnistrene, echivala cu desfiin?area pseudo-autonomiei moldovene?ti, iar dispari?ia entit??ii intra ?n linia necesit??ilor de via?? ale centraliz?rii Moscovei, trec?nd peste particularit??ile provinciale. Motivele extermin?rii sunt rezumate ?n finalul analizei: ?Moldovenii n-au fost buni, n-au slujit scopurilor pentru care li se d?duse chiar ?i titlul de Republic? Moldoveneasc?, dispari?ia lor a ap?rut ca o porunc? nivelatoare a standardului na?ional conceput de Stalin. ?i de pe p?m?nturile unde tr?iesc de veacuri, de pe malurile Nistrului, sunt porni?i ?n dep?rt?rile pustii ?i ?nghe?ate ale Siberiei. Drumul lung ?i greu, foamea, bolile, le va tot ?mpu?ina num?rul, p?n? ce nu va mai r?m?ne niciunul din neamul blestemat al moldovenilor, ace?ti ?nd?r?tnici adversari ai uniformiz?rii staliniste. De-a lungul Rusiei ro?ii (tot at?t de milostiv? ca ?i Rusia ?arist?) mormintele lor vor ?nsemna drumul crucific?rii moldave. ?i ieri ?i azi Pohod na Sibir! Numai imbecilii ??i ?nchipuie c? esen?a na?iilor se schimb? prin revolu?ii“. La 23 martie 1932, sub impresia cazurilor, individuale sau de grup, aproape zilnice, de ?mpu?care a ??ranilor rom?ni care ?ncercau s? p?trund? din Transnistria ?n Rom?nia, Pamfil ?eicaru dezvolta ideea de standardizare spiritual? prin represiune masiv?, exterminatorie, ?ntr-un articol cu accente directe antiminoritare ?i indirecte antiguvernamentale. Raportat la incapacitatea sau imposibilitatea opririi crimelor de la frontiera sovieto-rom?n?, directorul Curentului propunea efectuarea unui schimb de popula?ie cu URSS, mediat de Societatea Na?iunilor: ?[…] exact ?n propor?ia numeric? a moldovenilor de peste Nistru ce ni s-ar trimite, am expedia comuni?ti ruteni, oameni converti?i ce nu ar mai necesita at?ta trud? uciga?? c?te sunt constr?nse autorit??ile sovietice s? fac?“. O critic? explicit? viza rolul activ pe care ar fi trebuit s?-l joace Societatea Na?iunilor: ?Un mijloc foarte simplu de a curma un asasinat, un semn de prezen?? uman? a institu?iei de asisten?? a popoarelor, de activ? prezen?? a Societ??ii Na?iunilor“. Trebuie men?ionat ?ns? faptul c?, ?ntr-un articol ulterior, se consemna sprijinul acordat de A. ?ulghin, reprezentantul ucrainean la Geneva, delega?iei Rom?niei, care a cerut condamnarea masacrelor de la Nistru ?n format multilateral. Mai mult dec?t at?t, putem observa c? ucrainenii sunt men?iona?i pe l?ng? etnicii rom?ni ca victime ale atrocit??ilor: ?Masacrele s-au repetat, ??ranii au fost ?mpu?ca?i f?r? mil?, rom?ni ?i ucraineni laolalt?“.

Maszumé hétk?znapi kamaszlány a 60-as évek Iránjában. Iskolába menet meglát egy fiatalembert, akivel egymásba szeretnek. Maszumé bátyjai megtalálják ártatlan levelezésüket, húgukat megverik, majd máshoz kényszerítik feleségül. A lánynak fel kell adnia álmait, és el kell indulnia egy g?r?ngy?s úton, melyet a sors rendelt neki. Az ?tven évet fel?lel? regény a hazáját jól ismer? szerz? szemével k?veti végig Irán viharos t?rténelmét: a 60-as évek a sah elnyomó uralma alatt, majd az iszlám forradalom, mely visszahozta Iránba a k?zépkort, az iraki–iráni háború. A regényt, mely az utóbbi évtized legnagyobb bestsellere lett Iránban, kétszer is betiltották, azonban nem politikai tartalma miatt, hanem mert egy olyan független és er?s n? sorsát állítja példaképül, aki a sorscsapások és nehézségek ellenére sosem adja fel a reményt, s bár csendesen, mégis határozottan tiltakozik társadalmának elnyomó hagyományai ellen. Parinoush Saniee szociológus és pszichológus, t?bb regény szerz?je. A sors k?nyve els? regénye, melyet t?bb nyelvre fordítottak le, Olaszországban elnyerte a Boccaccio-díjat, Németországban bestseller lett. Az iráni írón? 1949-ben született, férjnél van, két fia külf?ld?n él.

In The Beginner's American History, D. H. Montgomery provides a wide-ranging and authoritative history of America, capturing in a compact space the full story of our nation. The Beginner's American History offers an illuminating account of politics, diplomacy, and war as well as the full spectrum of social, cultural, and scientific developments that shaped our country.?Illustrated, Maps, Full-Page Illustrations. Contents start with Columbus, last chapter is Since the Civil War. Some of the other contents: Captian Sutter, General Sam Houston, General Andrew Jackson, General George Rogers Clark and lots more.

Az álomszer?en meseszép hangulat hirtelen féltékenységi dührohammá változik, rémálommá: a szicíliai király barátját, Polixenést és feleségét (Hermione) házasságt?réssel vádolva küldi a halálba, el?bbi csupán Camillo h?ségének k?sz?nhet?en menekülhet el. Apollo jóslata sem tudja meggy?zni Leontest képzetei hamisságáról, csupán a sz?rny? látvány – szerettei holtteste – ébreszti fel zavaros állapotából. Már kés?, egyetlen utódját, a fattyúnak vélt csecsem?t távoli partokon hagyta sorsára. A t?rténetbe sok év múltán kapcsolódunk bele újra, Perdita – a csecsem?, akit megtalált fiával együtt (Mufurc) nevelt egy pásztor – felcseperedett, és mindenkit elámít vélt származását meghazudtoló szépsége, nemessége. Florizel királyfi beleszeret, és elhagyja érte apja, Polixenes királyi udvarát. A király, a h? Camillóval együtt, álruhában meglesi a pásztorok ünnepét, és haraggal veszi tudomásul fia vonzódását egy egyszer? pásztorlány iránt. Camillo, aki ráj?n Perdita kilétére, a fiatalokat Szicíliába küldi, ahol Leontes tárt karokkal fogadja elveszettnek hitt lányát, és Hermione szobra életre kel. A megbocsájtás, a feloldás pillanata lehetne ez, ha a t?rténetet mindvégig mozgató figura nem g?rdítené a néz?tér és a színpad k?zé az áttetsz?ség, a látomás, az álomszer?ség tüllfügg?nyét. ?s számunkra nem marad más, csupán a feloldatlanság feszültsége.

E tündérjátékról úgy tartják, egy f?úri esküv? alkalmából íródott. Err?l szól maga a darab is, a szerelemr?l, a házasságról, a szenvedélyr?l, az akadályok legy?zésér?l. A Szentivánéj egyetlen hatalmas nászéjszaka. Puck, a csúfondáros apród, aki miatt kit?r a háborúság a tündérkirály és tündérkirályn? k?z?tt, minden kerget?z?, egymást ?z? szerelmesnek jelképe lehet, akik szüntelen váltakozásban gerjednek egyért s taszítják el a másikat. Mintha a való életben is Puck gonosz varázslatára fordulna meg minden, majd jótékony varázslatára az éj végére valahogy mégis ?sszerendez?djék. Tündéri álomvilág cívódással, féltéssel, ellenállhatatlan vágyakkal.

William Shakespeare egyik legnagyobb m?ve a Macbeth, a hatalomvágytól megszállott gyenge ember drámája. Macbethnek egyszer azt j?vend?lik, hogy király lesz. Felesége ?szt?nzésére és segítségével, hogy beteljesedjék a jóslat, álmában meg?lik a náluk vendégesked? királyt. Tettüket a leitatott ?r?kre fogják, akiknek nincs is idejük tiltakozásra a hamis vád ellen, mert Macbeth sz?rny? ?felindultságában” meg?li ?ket. A hatalmat, a rangot azonban nem tudják élvezni…

T?rténik Olivér házában, Frigyes herceg udvarában, valamint az Ardeni-erd?ben – vélhet?leg Franciaországban. Egy nagy erej? vitéz, miként nálunk majd Toldi, legy?z egy bajnokot. Bár testvére ármánya miatt meg kellett volna halnia a párviadalban, mégis az ? homlokára kerül a gy?ztesnek kijáró koszorú. ?s ezzel kezdetét veszi vessz?futása. El?bb csak bátyja, majd uralkodója haragja el?l, utóbb egyenest a szám?zetésbe. Vigaszul csupán egy mosoly, egy fehér lánykézb?l kapott amulett és ?reg szolgája sírig h? ragaszkodása szolgál. ?m az ardeni erd? mélyén további barátokra, igaz szerelemre, és el?z?tt hercegének birodalmára talál.

Demagóg, ?rült, gazember? Népvezér, próféta, mártír? E két véglet k?z?tt ingadozott Szálasi Ferenc megítélése kortársai szemében. Az utókor azonban k?zel sem ilyen megosztott személyét illet?en, Szálasi a 20. századi magyar t?rténelem talán legelutasítottabb alakja. K?tetünkben arra keressük a választ, miként vált azzá. Miért lépett egyáltalán a politika színpadára otthagyva ezzel a biztos karriert kínáló katonaságot? Milyen célok vezették? Mit gondolt és mit tett politikusként? Szálasi életútjának állomásairól számos egykori dokumentum vall, ami lehet?séget ad, hogy t?bb, olykor lényegesen eltér? néz?pontokból vizsgálhassuk ugyanazt az eseményt. K?nyvünkben megkíséreljük a sok esetben részrehajló – vagy éppen elfogult – kortársak írásai alapján áttekinteni Szálasi életútját: a katonáét, az ideológusét, a politikusét – gyermekkorától egészen haláláig. Végül pedig azt is bemutatjuk, miként viszonyul hozzá az utókor. A k?tetet életrajzi kronológia, válogatott bibliográfia, valamint térképek teszik teljessé. PAKSA RUDOLF 1981-ben született Ajkán, az ELTE-n doktorált t?rténelemb?l és 2009 októberét?l az MTA BTK T?rténettudományi Intézetének a munkatársa. ?rdekl?dési területe a modern kori magyar t?rténelem; kutatásai súlypontja a 19–20. századi historiográfia, a régi E?tv?s Collegium, valamint a Horthy-kori széls?jobboldali irányzatok.

1944. május k?zepét?l sz?k két hónap leforgása alatt a magyar csend?r?k, rend?r?k és hivatalnokok hatékony k?zrem?k?désével t?bb mint 430 ezer, zsidónak min?sített magyar állampolgárt deportáltak. Túlnyomó t?bbségüket Auschwitz-Birkenauba vitték és meg?lték. Vajon az események milyen láncolata vezetett ehhez a holokauszt t?rténetében is példátlan méret? és gyorsaságú akcióhoz? Hol határoztak a magyarországi ?végs? megoldásról”? Berlinben vagy Budapesten? Kik, mikor és milyen k?rülmények k?z?tt hoztak végs? d?ntést a magyar zsidók deportálásáról? K?D?R G?BOR és V?GI ZOLT?N az etnikai tisztogatásokat és népirtásokat, valamint a világháborús német és magyar d?ntéshozatali mechanizmust elemezve keres válaszokat a kérdésekre. ?gy vélik, hogy a tragédia hátterében két er?, két szándék találkozása állt. Az egyik a német népirtási program volt, amelynek gy?kerei Hitler és a nácik radikális antiszemitizmusában, fajhigiéniai és etnopolitikai elképzeléseiben lelhet?k fel. A másik pedig az a mára szinte elfelejtett magyar t?rténeti attit?d, amely évszázadok óta az ?idegennek” tekintett népcsoportok beolvasztására, kiszorítására és el?zésére t?rekedett, és amely rabul ejtette a hazai fajvéd?k és a politikai elit gondolkodását. A t?rténészpáros szerint 1944-ben e két t?rekvést leginkább megszemélyesít? szerepl?k, a német Adolf Eichmann és a magyar Endre László végzetes találkozása radikalizálta tovább azt a folyamatot, amely az európai zsidóüld?zés egyik leggyilkosabb d?ntéséhez vezetett.

A Hamlet (1601), talán legismertebb, legt?bbet játszott m?ve Shakespeare-nek. K?zéppontjában az élet kínálta, s mindenkiben f?lmerül? kérdés áll: "Lenni vagy - nem lenni?", és ha lenni - hogyan? Mi az emberi cselekvés végs? határa a vélt vagy valós hiba, netán b?n helyrehozatalához? Egyáltalán van-e igazi létezés, s ha van, az mennyire lehet veszélyes a létez?re? Vívódó, t?preng? alkotás a dráma, miként a f?szerepl? maga. Hamlet késleltetett bosszúját hosszas ?nmarcangoló kérdéselvetések, bizonyságkéresésék el?zik meg. Végül igazságot szolgáltat, de ? is belepusztul. T?rni vagy ellenszegülni? A reneszánsz ember dilemmája ?r?kérvény?! Mert a cselekvés erk?lcsileg legvitathatóbb pontja az emberi élet kioltása. Van-e joga valakinek - ha oka van is - ?lni? K?vetkezmények nélkül semmi sem vállalható, kül?n?sen nem a pusztítás. De van-e joga az embernek vélt vagy valós igaza tudatában nem cselekedni, nem vállalni a tett kockázatát? Mennyire tartozunk felel?sséggel a külvilág és saját lelkiismeretünk el?tt? Hamlet tettével válaszol a kérdésekre, ám az egész dráma nem ad egyértelm? feleletet. Nem is adhat. Remekm?vek; géniuszok és a természet sajátossága a talányosság... Nem beszélve arról, hogy a mindennapok kisebb-nagyobb d?ntéseit mindenkinek magának kell meghoznia.

sszevissza csereberéldik egy ikerpár, lóvátesznek egy felfuvalkodott trtett, tmérdek móka, dal, vidámság szvi át két, nagy nehezen egymásra találó szerelmespár trténetét. Oly' darab ez, amint a kznség szeret, kíván, óhajt – ami nektek kell”, mondta Szász Károly errl a vígjátékról, amelynek már a címe is jókedvre derít.

Kijárat az Adriára cím? nagysiker? munkája után Lovas Ildikó újabb regénye a mai divatos n?irodalommal száll szembe, a test, az érzékiség nyelvét nem radikalizálja tovább, hanem ?visszavesz” bel?le, mivel rendkívüli tudatossággal újra és újra az ártatlanság nyelvén akar szólni. A Spanyol menyasszony az erotikus krimi és a klasszikus lányregény mesteri ?tv?zete. A regény két síkon játszódik, az egyik az én-elbeszél? kiskamaszkoráig vezet vissza, míg a másik a neves orvos-író Csáth Géza feleségének, Jónás Olgának az utolsó napját beszéli el, abból próbálja megfejteni az író és felesége kegyetlenül túlf?t?tt, és tragédiába torkolló kapcsolatát.

Meddig él velünk a kommunista diktatúra emléke? ?s mit kezdjünk vele, ha már nem tudjuk elfelejteni? – így fogalmazhatók meg r?viden Kukorelly Endre Rom cím? k?nyvének alapkérdései. Pontosabb volna egyes szám els? személyben kérdezni, hiszen a k?nyv mindvégig így és innen beszél k?z?s t?rténetünkr?l: már ezzel elhárítva a hamis k?z?sségiség mítoszait és nyomasztó beszédmódjait. Ironikusan, ?nironikusan rákérdez arra, amit ma a térség legszívesebben elfelejtene, illetve amir?l kínzóan ostoba ?nigazoló t?rténeteket gyárt. Kukorelly Endre kikezdi ezt a fárasztó, ?nigazoló retorikát, ám a k?nyv beszél?je nem áltatja az olvasót, hogy ? kívülálló lenne, aki már akkor is átlátott a szitán. Nem, csak éppen meg?rizte ízlését és humorát, ami talán elég ahhoz, hogy hitelesen beszélhessen az ízléstelenség és kedélytelenség világáról. Ami nem csak a múlt.?

A meg?zvegyült Szilvai professzornak az a terve, hogy a gyámsága alá tartozó unoka?ccséhez feleségül adja titokban nevelt gyámleányát, Mariskát. A fiú k?zben a professzor tudta nélkül Liliomfi néven vándorszínésznek áll, és meghódítja Mariska szívét. A professzor ellenzi a házasságot, éppen attól a férfit?l félti a lányt, akihez egyébként feleségül szeretné adni. Liliomfi pedig azt hiszi, hogy a nagybátyja hitvesének akarja Mariskát. A h? barát és színésztárs, Szellemfi segít Szilvai megtévesztésében, Liliomfinak adva ki magát. Egy másik - társadalmi kül?nbségek miatti - reménytelennek látszó szerelem (Gyuri, a pincér és Erzsi, a gazdag Kányai fogadós uram lánya) t?rténete ?sszefonódik Liliomfi és Mariska sorsával.

Milyen állambiztonsági kockázatokat rejtett magában egy futball-világbajnokság? Vajon miért volt olyan fontos a titkosszolgálat számára Puskás, hogy még a hatvanas évek végén is érkeztek róla jelentések? Valóban kiváltságos klubként kezelte a rendszer Kádár kedvenc csapatát, a Vasast? A politikai rend?rség szempontjából miért voltak kiemelten veszélyesek a Ferencváros mérk?zései? ?s vajon mi igaz abból, hogy a magyar válogatott nem nyerhetett a Szovjetunió ellen? ?s egyáltalán: miért érdekelte mindez az állambiztonságot? TAK?CS TIBOR k?nyvéb?l kiderül, hogy a sport, így a futball egyre fokozódó állambiztonsági ellen?rzését mindenekel?tt a kiszélesed? nemzetk?zi kapcsolatok indokolták, de egyes sportvezet?ket, játékosokat és szurkolókat is folyamatosan megfigyelés alatt tartottak. Ezzel együtt a kádári politikai rend?rség olykor maga sem tudta pontosan, mi dolga a labdarúgás k?rül – ilyenkor aztán m?k?désbe lépett az állambiztonsági paranoia, amely egy egyszer? szurkolói megnyilvánulásban is ?ellenséges tevékenységet” szimatolt. A t?rténész arra vállalkozik, hogy bemutassa: milyen tevékenységet végzett a Kádár-korszak állambiztonsága a legnagyobb t?megeket vonzó t?megsport, a labdarúgás k?rül. Futball és állambiztonság kapcsolatáról kül?nb?z?, néha párhuzamosan futó, olykor egymást metsz? t?rténeteken keresztül ad átfogó képet, mik?zben felvázolja az 1956 utáni állami sportirányítási rendszer és a politikai rend?rség m?k?désének f?bb vonásait és jellemz?it is. TAK?CS TIBOR Nyíregyházán született 1974-ben. A Kossuth Lajos Tudományegyetem B?lcsészettudományi Karán diplomázott 1997-ben. Ezt k?vet?en doktori ?szt?ndíjas volt, majd a nyíregyházi levéltárban dolgozott. 2002-t?l a T?rténeti Hivatal, illetve utódintézménye, az ?llambiztonsági Szolgálatok T?rténeti Levéltára munkatársa. 2005-ben a Debreceni Egyetemen doktori címet szerzett. F? kutatási területe az 1945 utáni magyar t?rténelem, kül?n?s tekintettel a politikai rend?rség m?k?désére

Apokrif evangélium vagy egyszer? imak?nyv? Hamisítvány vagy hiteles t?rténeti emlék? Elfeledett írás vagy szuperbiztos kód, esetleg mesterséges nyelv? Magyar, román, szanszkrit, latin, netalán t?r?k? A Rohonci kódex hírnevét kül?n?s kett?sség jellemzi: helyet kapott a világt?rténelem megfejtetlen írásainak illusztris társaságában, mik?zben a legutóbbi id?kig komoly kísérlet nem t?rtént rejtélyes jeleinek elolvasására. L?NG BENEDEK k?nyve egy izgalmas nyomozás t?rténete, amelyet a szerz? e Budapesten ?rz?tt, titokzatos és gazdagon illusztrált kódex megfejtése érdekében folytatott. A fiatal tudományt?rténész minden részletre kiterjed?, alapos vizsgálata során az olvasó beavatást nyerhet a máig megfejtetlen, rejtélyes k?nyvek világába, a titkosírások és a kódok t?rténetébe, valamint a rejtjelfejtés hagyományos és modern módszereibe is. Láng Benedek 1974-ben született Budapesten. T?rténészként végzett az ELTE b?lcsészkarán, jelenleg a Budapesti M?szaki és Gazdaságtudományi Egyetemen oktat humán és társadalomtudományi tárgyakat. Kutatóként az elfogadott és elutasított tudomány határterületei érdeklik mind t?rténeti, mind elméleti szempontból. Ez utóbbi kérdésk?rr?l t?bb k?nyve is megjelent. Budapesten él, n?s, két gyermek apja.

Kádár János és a nevével fémjelzett korszak megítélése napjainkig élesen megosztja a magyar k?zvéleményt. Ennek egyik ered?je az a hatvanas évek elején meghirdetett ?sz?vetségi politika”, amely egy újfajta kiegyezés reményében együttm?k?d?k, ?társutasok” megnyerésével igyekezett alkut k?tni a magyar társadalommal. Az ennek érdekében hozott politikai, gazdasági intézkedések a t?rténeti elemzések révén mára jól ismertek. Kádár hatalomtechnikai t?rekvéseinek mélyebb rétegei, személyes dimenziói azonban részben még ma is feltáratlanok. Kik voltak azok, akikkel a pártállami vezet?k a megújuló hatalomgyakorlási mód jegyében párbeszédet kezdtek? Milyen korábbi mintákat hasznosított az MSZMP ?sz?vetségi politikájának” kialakítása során? Milyen út vezetett addig, amíg az 1956-os forradalom leverése után ?t évvel elhangozhatott a kádárizmus jelszava, a bibliai mondást kifordító ?aki nincs ellenünk, az velünk van” mottó? TABAJDI G?BOR legújabb k?tete a ?kádárizmus” hatalomtechnikai módszereinek kialakulását mutatja be, és azt a hatalom birtokosai, a magyar kommunisták, illetve Kádár János politikája fel?l értelmezi. ?tfogó elemzéséhez a r?vid és hosszú távú, kül-, illetve belpolitikai folyamatok bemutatása mellett eddig nem publikált titkosszolgálati dokumentumokat is felhasznál.

Are you a fan of world-famous folk rock band Mumford ＆ Sons? Do you want to know everything there is to know about the multi-instrumentalist Grammy-award-winning chart-toppers? If so, then this is the book for you.Contained within are over one hundred amazing facts about everything from how the band got together to facts about Marcus Mumford's amazing talents, awards the band have won, their singles, albums and much, much more. Get the facts you want quick!

101 Amazing Benedict Cumberbatch Facts

Three writings taken from 'Celebrated Crimes', a series of essays on famous criminals and crimes by the author of 'The Count of Monte Cristo' and 'The Three Musketeers', Alexandre Dumas.