MINDEN LEZ?RUL ITT ?S MOST... AZ ELFEK ?TKELTEK A NIDWALDENEN. A J?V? K?T TOLVAJ KEZ?BEN VAN. ?Láttam nagy utazás. Tízen mennek. A n?, akinél a fény, ? vezet. Az út a f?ld gyomrába és kétségbeesésbe visz. A holtak hangja vezérli léptedet. Visszamész id?ben. Háromezer éves háború kezd?dik újra. A hideg b?rt?nébe zár világot, halál fenyeget embereket, és neked d?ntést kell hoznod...!" ?mígyen jósolta Fan Irlanu, az Oudorro falu tenkin látóasszonya. A Riyria t?rténete ezzel elérkezett a befejezéséhez. A Trónbitorlókban tetten ért két tolvaj ?sszes sorsfordító kalandja ehhez a pillanathoz vezetett el. Háromezer év múltán itt az id?, hogy Novron ?r?k?se végre beteljesítse sorsát.

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz. Szerelmek és félreértések klasszikus meséje a XVIII. századvégi Angliából. Az ?t Bennet n?vér élete a férjkeresés jegyében zajlik: anyjuk megszállottan próbálja biztosítani számukra a megnyugtató j?v?t valami pénzes – és lehet?leg rangos – férfiú mellett. Csakhogy a jó esz? és éles nyelv? Elizabeth szélesebb perspektívákban gondolkozik, és ebben apja is támogatja ?t. Amikor Mr. Bingley, a módos agglegény bek?lt?zik az egyik szomszédos birtokra, felbolydul a Bennet-ház élete. A férfi el?kel? londoni barátai és a vidékre vezényelt nyalka, ifjú katonatisztek k?zt bizonyára számos udvarlója akad majd a lányoknak. A legid?sebb lány, a der?s és gy?ny?r? Jane úgy t?nik, meghódítja Mr. Bingley szívét. Ami Lizzie-t illeti, ? megismerkedik a jókép?, és látszólag igencsak d?lyf?s Mr. Darcyval, és máris kezd?dik a nemek ádáz csatája. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Elizabeth nem várt házassági ajánlatot kap a Bennet-vagyont ?r?kl? unokatestvért?l, és amikor Mr. Bingely váratlanul Londonba távozik, magára hagyva a kétségbeesett Jane-t, Lizzie Mr. Darcyt teszi felel?ssé a szakításért. ?m egy Lydiával kapcsolatos családi válsághelyzet hamarosan ráébreszti h?sn?nket arra, hogy mindvégig balul ítélte meg ezt a büszke férfit… Eredeti hangú, máig modern, magával ragadó t?rténet, melyben magunkra ismerhetünk.

“I don’t think I was expecting to read a children’s book with so much concentration, and I also have to admit, with such great pleasure. However, I don’t think this means that I’m entering my second childhood. Leaving aside the fact that the book is well written - putting it purely and simply, I was gripped by the ingenuity of the characters, and by the exciting nature of their experiences. I am glad this first volume is not actually the last, and that we are talking about an entire cycle which is far from its end. You are now about to read the first volume in the cycle of ‘A Frog’s Heart’, while I have already read the second one and I’m preparing for the reading of the third. So I have a serious motive for wanting to encounter the same freshness as I read the rest of it. I do not know what exactly drove the author towards children’s literature, but two things seem clear to me. Firstly, that he has all the gifts of imagination and expression necessary for this genre, so he has an indisputable leaning towards it. Secondly, that he fell upon a genre which has been a stepchild, in our literature, for a good few decades. In recent years, the genre has had a presence for its readers, mainly through translations and re-editing, with original works being immensely rare, if not almost absent. I am glad that, among the few who sought to fill this gap, there is an author so visibly gifted. He is an author who, besides the gifts of imagination and expression already mentioned, has another gift which I consider to be essential – he knows how to introduce that moral dimension without which literature for children cannot be conceived, but he never falls into merely preaching. The moral thesis emerges from the happenings, dialogues and meditations of the characters. This seems to me, as I’ve already mentioned, essential. Nothing drives a child – or even a grown-up – further away from the ethical dimension than a moralising lecture. As far as I know, these stories will be presented to the public in several formulae – as richly illustrated volumes, as comic strips, and – if I understood it correctly – as animated cartoons. This is excellent – since our way of perception differs both according to our ages and according to our personalities; and it is very good to be reached through the means best suited to us. I would not like to conclude before wishing the readers a pleasant read, irrespective of their age and the form of the story for which they’ve opted – book, comic strips, etc. I would also like to wish great energy to the author, so that he can make us glad with as many adventures as possible of his ingenious and charming characters. Had anyone told me, before reading this book, that fleas, rats and even silkworms would seem cute creatures to me, I would have said he didn’t know what he was talking about! Once again, have a pleasant read!“ – Liviu Antonesei

Lengyel Luca huszonkét éves sikeres fotómodell, hónapokra el?re betáblázva, telefonjában a világ legjobb divatfotósainak száma, bejárása van a legtrendibb helyekre, és minden vágya, hogy Londonban teljesedjen ki az élete. Aztán – snitt. Egy végzetes éjszakán motorbalesetet szenved, és a csillogás, az álom ezer darabra t?rik. Hat év éber kóma után csodával határos módon magához tér, de a múlt homályban marad. Mi t?rtént azon az éjszakán? Hová lett a fiú, aki a motort vezette, és akit a szerelmének hitt? Baleset volt, vagy gyilkossági kísérlet? Emlékei útveszt?jében Luca csak lassan és bizonytalanul lépked a fény felé, egykori barátoktól, vélt jótev?kt?l és kiismerhetetlen rosszakaróktól k?rülvéve, mik?zben az ezer darabra t?rt tük?rben már semmi sem az, aminek látszik. Hol van az a pont, ahol még mindent újrakezdhetünk? Ragaszkodjunk-e a régi álmokhoz, vagy álmodjunk inkább újakat? Fej?s ?va a Helló, Londonban is kül?nleges és megismételhetetlen kalandra hívja olvasóit, a regény egy olyan n? titokzatos világát eleveníti meg, akinek újra kellett tanulnia a vágyat, a félelmet, a bizalmat, a szerelmet – és az egész életet.

2195-re a F?ld egy ?sszefügg?, elnéptelenedett sivataggá válik. Csupán egyetlen élhet? menedék marad, a falakkal k?rülvett Város. Ez az utolsó éden csak a kiválasztottak számára maga a f?ldi paradicsom. A társadalmat alkotó emberek születésükt?l fogva szegények vagy gazdagok csoportjába tartoznak és a két osztály k?z?tt nincs átjárás. Az irányítás 12 zsarnok kezében van. A Város vezet?i id?r?l-id?re halálos játékokat szerveznek, ahol bárki porondra kerülhet, akarata ellenére is. Ana Andropov egy fiatal, kül?nc újságíró, aki a mocsok és a hihetetlen luxus éles ellentétében és a kegyetlen t?rvények káoszában próbál egy ?nkényesen igazságot szolgáltató, gyilkos fantom nyomára bukkanni. Ahol az ember embernek farkasa, létezhet-e még kegyelem és k?ny?rület? Meddig uralkodhatnak még gazdag kevesek szegény sokakon? Kegyetlenségre lehet válasz az er?szak? Vannak még ?nzetlenek és szerelmesek? ?s valaha választ kapunk vajon ezekre a kérdésekre? Talán a 13. napon...

A királyok kora lejárt – és én fojtottam vérbe.” Tamás tábornagy királyellenes puccsa korrupt arisztokratákat küldtt a guillotine alá, és éhezket juttatott kenyérhez. Egyúttal azonban háborút provokált a Kilenc Nemzetekkel, és bels támadásokat a királyh fanatikusok részérl. Kzben Tamás állítólagos szvetségesei, az Egyház, a munkások szakszervezete és a zsoldoscsapatok kztt kapzsi hatalmi harcok trnek ki.Kifogyva a lehetségekbl, Tamás saját félelmetes lpormágusi képességei mellett csak kevés bizalmasára támaszkodhat. Kzülük leginkább saját elhidegült fiára, a megkeseredett Tánielre, aki briliáns lvész és lpormágus, és Adamatra, egy nyugdíjazott rendrfelügyelre, akinek hségét zsarolással teszik próbára.A küls és bels ellenség szorításában vergdve, felersdnek a rémült suttogások pusztításról és halálról, és a fldre visszatér egykori istenekrl. Persze, ezek csupán babonás vén parasztok legendái – modern, tanult emberek már nem hisznek az ilyesmiben. Pedig talán jobban tennék…

Poe a világ egyik legismertebb és legnagyobb hatású elbeszél?je, ?A holló” cím?, magyarra is t?bbsz?r lefordított k?ltemény szerz?je. Novellái k?z?tt megtalálhatjuk a fantasztikus irodalom, a detektívt?rténet, a lélektani rémt?rténet szinte minden alaptípusát. K?tetünk ezekb?l az írásaiból ad válogatást.

Dragoste i moarte, altceva nu exist pe lume! i spune la un moment dat, ntr-o scen simbolic, Fane, fostul pucria, lui Ivan, fostul revoluionar. ntre aceste dou tensiuni se zbate toat lumea fr ideal a mahalalei care-i accept destinul fr revolt i fr lamentaii. n mahala se iubete repede i se moare uor. Pe ct de fragil e viaa, pe att de crud e moartea; oricine e gata s se sinucid din disperare sau s omoare din furie, supus unei obscure fataliti. Roman de mediu i de atmosfer, populat cu personaje ct se poate de pitoreti, predispuse la promiscuitate moral i conduse de o sexualitate primar, mixnd permanent nostalgicul cu grotescul, idilicul cu misticul i patetismul cu sordidul, scris n limbajul colorat de secol XIX, Maidanul cu dragoste este o tragic i trivial epopee balcanic suburban, ivit din confesiunea melancolic trzie a unui Peter Pan de mahala.“ – Marius Chivu

Sch?pflin Aladár: HAJNALI BESZ?LGET?SEK LUKITS MILOSSAL Nagy Endre k?nyve - Genius-kiadás Aki ismeri Nagy Endrét, az tudja, hogy a színpadon és az íróasztalon kívül is mindig azt csinálja, amivel hírnevét és népszer?ségét szerezte: konferál. Akármilyen társaságban, ha átveszi a szót, akármilyen témáról, azonnal magától ?mlik bel?le a konferánsz, sorra pattognak ki bel?le az ?tletek, mindig készre formálva, ?szt?nszer? ?konomiával, k?zvetlenül, találóan, mindig azzal érve el a hatást, hogy nem érezni hatásra számítottságukat. Okossága, irónikus derüje, fesztelensége mindig meg tudja nyerni a figyel?ket, lényéb?l valami szimpátia árad, amely kedvessé, kellemessé teszi k?rül?tte a leveg?t s fel tud frissíteni bármily bágyadt társaságot. Szerencsés ember, nincs nála kül?nbség hivatás és magán-passzió, mesterség és pihenés k?z?tt, azzal szórakozik, ami a kenyere és azzal keresi kenyerét, ami szórakozása. Ha akármilyen beszélgetését klubban, kávéházban, vonaton, privát-társaságban lesztenografálnák, elolvasva is kész konferánsz volna mindegyik. Ez fordítva is így van. ha írását elmondaná, ahogy az új k?nyvében található arckép-vázlatok egyikét-másikát fel is olvasta Nyugat-estéken Budapesten és vidéken, - ezek legfeljebb abban kül?nb?znének él?szóval való beszélgetéseit?l, hogy valamivel k?t?ttebb a formájuk. Nem tudok senkit, akinek írása annyira azonos volna a beszélgetésével. Teljesen k?zvetlen és friss, nyoma sincs benne a szándékoltságnak, nem érezteti semmivel, hogy amit ír, az irodalom, másvalami, mint az él?beszéd. A mondatai fínoman vannak modulálva, az ?tletei célba találnak, de akkor is ilyenek, ha csak elmondja ?ket. Az írásában épúgy nincs betanultság, mint a társalgásában. Igazán biztos az ember benne, hogy írás k?zben magától j?n bel?le szó, ?tlet, epigramma, anekdota. Mikszáth mondta egyszer, hogy nem író az, akinek a tolla nem diktál. Ha Nagy Endre emlékezéseit olvasom, mindig azt érzem, hogy a tolla diktálta neki azt, amit elmond. Jókairól van egy hosszabb ?beszélgetése?. Tulajdonképen Lukits Milos beszél; tudjuk, hogy ez alatt a dalmata hangzású álnév alatt a nekünk, akik ismertük, feledhetetlen Cholnoky Viktor értend?. Nem lehet megállapítani, bizonyára maga Nagy Endre se tudná megállapítani, mi ezekb?l a megállapításokból csakugyan Cholnokyé és mi az ?vé, - a kett? nyilván ?sszeolvadt az emlékezetben. Mind a ketten Jókai igézete alatt éltek, mert mind a ketten az írói m?vészet csúcspontjának érezték azt, ami Jókai lényege: az elbeszélnitudás ritka és rejtelmes adományát. Ezzel szemben úgy érezték, semmit sem jelent mindaz az ellenvetés, akármennyire igaz, amit a Gyulai-iskola felhozott Jókai ellen. A karakterei igazság nélkül valók, írásmódja sokszor hanyag, mindenféle más emberi és írói hibája van, de a fantáziája valódi csoda, mesélni tüneményesen tud, tehát lángész. A lángésznek pedig nincs hibája, minden foltja semmis a napfényéhez képest. A mai fiatalabb nemzedék talán már nem is érti ezt a Jókai-imádatot. Nagy Endre írása dokumentum arról, hogy a régebbiek, akik még érezték az él? Jókai személyes varázsát, a legnagyobb hatást, amit író valaha elért Magyarországon, minek és milyennek látták ?t. A beszélgetések egyes részei lek?thetik az irodalom-kutató figyelmét is, mint például az a párhuzam Jókai és Balzac k?z?tt, amely megmagyarázza, mért lett Jókaiból az, ami. De még mást is mondanak ezek a beszélgetések. Megmutatnak valamit abból a szellemb?l, amely még a háború el?tti évtizedben is megvolt az írók k?z?tt, amikor egész éjszakákat el tudtak beszélgetni irodalmi dolgokról; egymás írásairól, ideáljaikról és rajongani tudtak egy kedvükre való íróért. Furcsa, cigarettafüst?s, alkoholos éjszakák voltak ezek, de akik átvirrasztották, azokban még volt hit az irodalomban. Móricz Zsigmond és elhúnyt felesége, Bródy Sándor, Ujházy Ede, E?tv?s Károly, Gárdonyi Géza alakjainak frissen odavetett, elmés sziluettképei is feltünnek Nagy Endre k?nyvében. Biztos szemmel tudja meglátni azokat a jellemvonásokat, amelyek egy-egy alaknak a kontúrját adják, azokat az anekdotákat, melyekbe bele van s?rítve egyéniségük. Ezeknek a k?nnyed vázlatoknak éppen az igénytelenségük adja meg az értékét. Kevesebb pretenziót támasztanak, mint amennyit kielégítenek, - ami bizony nem nagyon gyakori írói érdem.

Szeretetlenségemb?l eredend?en születtek ezek a versek, k?ltemények, sz?sszenetek. Fiammal és nevel? Mamámmal való kapcsolatom, gyerekkoromban elvesztett szüleim okozta hiány, illetve Isten keresése ihlette k?lteményeim életérzésekr?l, maradandó és magával ragadó pillanatokról szólnak. Emlékeimet, érzéseimet lírikus formában szeretném átadni a világnak, és egy csepp szépséget vinni az emberek mindennapjaiba e versekkel. ,,Az Isten és ember k?zt járhatatlan úton vonszolom magam, megyek, és várom, hogy felzúgnak hátam m?g?tt az útépít? buldózerek!" ,,Kiszámított, modern világunk egetostromló t?zfalán szárnyaszegetten ül a lélek, didereg és sírdogál."

Nemzeti t?rténelmünk dics?séges helyszíne az egri vár, amelynek 1552-es ostroma során kétezer hazaszeret? ember gy?zedelmeskedett kétszázezer k?ny?rtelen idegen támadó felett. Hiába a múló id?, Bornemissza Gerg?ék legendája minduntalan b?vk?rébe vonja az épp feln?vekv? nemzedékeket. ?m az Egri csillagok nem csupán a magyar emberek kedvenc olvasmánya: Gárdonyi Géza is a legjobb m?vének tartotta a sodró lendület? regényt. A Manó K?nyvek Klassz!-sorozatában Nógrádi Gergely az eredeti cselekményt k?vetve, ám r?videbb formában meséli újra a klasszikus irodalom gy?ngyszemeit, azzal a céllal, hogy a remekm?vek a mai fiatalok számára is érthet? és szerethet? olvasmányok legyenek. Ugyanakkor a kiadó nemcsak a nagy nemzeti legendák megismertetéséért, de az értékes írói ?r?kség megóvásáért is síkra száll: a sorozat k?teteit számos, az eredeti regényekb?l kiemelt sz?vegrészlet gazdagítja.

This brilliant edition of a timeless story is sure to become the favorite of a generation. Readers young and old will be enchanted by the illustrations of W. H. Thwaite. This is a picture book to treasure.Once upon a time, a rich merchant lived with his daughter. He loved the girl for her beautiful face and her sweet heart. But after his wife died, he decided to marry a second time, and his new wife was selfish and cruel. She had two daughters of her own who were just like her. . . .

Jókai Mór, a nemzet mesemondója mélyen hitt a forradalomban. Részt vett a 12 pont megfogalmazásában, és 1848. március 15-én este ott volt a Nemzeti Színház ünnepi el?adásán. Más aligha írhatta volna hát meg a hazaszeretet legnagyobb magyar regényét, A k?szív? ember fiait. A Manó K?nyvek Klassz!-sorozatában Nógrádi Gergely az eredeti cselekményt k?vetve, ám r?videbb formában meséli újra a klasszikus irodalom gy?ngyszemeit, azzal a céllal, hogy a remekm?vek a mai fiatalok számára is érthet? és szerethet? olvasmányok legyenek. Ugyanakkor a kiadó nemcsak a nagy nemzeti legendák megismertetéséért, de az értékes írói ?r?kség megóvásáért is síkra száll: a sorozat k?teteit számos, az eredeti regényekb?l kiemelt sz?vegrészlet gazdagítja.

A 16. század végén Kandahár tartomány távoli szegletében téli hóvihar tombol. Egy nomád sátorban egy kislány látja meg a napvilágot ezen a zord napon. A Marunissza nevet kapja, melynek jelentése "N?k ragyogó napja". A kislány a mogul császári udvarban nevelkedik, és amikor nyolcévesen el?sz?r megpillantja Dzsahángír császárt, elhatározza, hogy egy nap a felesége lesz. ?lma t?bb mint húsz év múlva válik valóra, amikor egy boldogtalan házasság után végre ?r?k h?séget esküdhet annak a férfinak, akit mindig is szeretett, és huszadik feleségként bek?lt?zhet a pazar császári hárembe. Hála a férfinak, aki megszállottan szerette, az immár Núr Dzsahán nevet visel? fiatal császárné képes volt lerázni magáról a hagyomány béklyóit, és ugyan a fátyol m?gül, de a 17. századi India befolyásos uralkodójává válni. Marunissza pénzt veretett, idegen országokkal kereskedett, pártolta a m?vészeteket, számos császári kert és síremlék, k?ztük a Tádzs Mahal építését engedélyezte, s ezek máig hirdetik hatalmát.

Figyelt, mesélt és jelentett. Tudta, hogy a Téli Palotában a falnak is füle van. Varvara éles eszének és jó megfigyel?képességének k?sz?nhet?en került II. Erzsébet cárn? szolgálatába. Nemcsak a kémkedés m?vészetét tanulta meg, hanem azt is, legyen résen és várjon a nagy lehet?ségre. ?s a nagy lehet?ség meg is érkezett az anhalt-zerbsti hercegn?, Zsófia személyében, akit a cárn? azért hozatott az udvarba, hogy hozzáadja unoka?ccséhez. A fiatal lánynak csak egy bizalmasa lesz, Varvara, aki bár h?ségesen szolgálja a cárn?t, sokat segít Zsófiának az orosz udvari életbe való beilleszkedésben, a lelki fájdalmak elviselésében, a rosszindulatú pletykák távoltartásában, s végül a trónra jutásban. Zsófia áttér az ortodox hitre és új nevet is kap: Katalin lesz, a majdani II. Nagy Katalin, Oroszország leger?teljesebb és legbefolyásosabb cárn?je, aki uralkodásának ideje alatt megreformálta a t?rvényeket, politikai befolyást szerzett Oroszországnak, fellendítette az építészetet, támogatta a m?vészeteket és az oktatást.

Idén kétszáznegyven éves. Talapzaton álló szobor, arcéle nemes, mosolya egy múltbéli mindentudó b?lcsé, aki meg nem értett lángészb?l lett az id?k során mindenki kedvencévé és el?képévé. Az én t?rténetem nem ?róla szól... hanem egy huszonegy éves fiúról, aki tépel?d?tt, szorongott, hibát hibára halmozott. Aki néha elviselhetetlen volt. K?teked?, ny?g?s, sért?dékeny, túlzottan ?nérzetes, nemt?r?d?m, ?sszeférhetetlen. A ?libertas optima rerum” jelentése ?szabadság mindenek felett”. ? ezt kereste mindenütt, leginkább élete eme sorsfordító fél évében – az egyén, az alkotó, a haza, az emberiség szabadságát. T?rténet egy fiúról, akinek fájdalmas és küzdelmes utat kellett megtennie ahhoz, hogy talapzaton álló szobor legyen bel?le. T?rténet Róla, akit mindannyian ismerünk.

A f?ld szimbolizálja az ?r?k k?rforgást, a születést és a halált, ám aki elárulja azt, és hamis illúziókkal kecsegtet? gazdagság alá rendeli az életét, menthetetlenül elvész. A szegény parasztember, Vang Lung élete tele van viszontagságokkal, kemény munkával keresi meg a mindennapi betev?jét, s bár sokat nélkül?zik, mégis mindenekfelett szereti a f?ldjét. Egy napon kincsre lel, s ez egy csapásra megváltoztatja az életét. A szegény emberb?l gazdag f?ldbirtokos lesz. De vajon a gazdagsággal együtt jár a boldogság is? A regény betekintést nyújt a száz évvel ezel?tti Kína vidéki életébe és egy hanyatlásnak indult arisztokrata család végnapjaiba. ?m a k?nyv igazi ereje abban rejlik, hogy az emberi élet jelent?ségét és tragédiáját vetíti elénk, amit a f?ldkerekség minden részében és minden idejében átélt és át is él az emberiség. Pearl S. Buck e regénye 1938-ban irodalmi Nobel-díjat és Pulitzer-?díjat kapott. A k?tet a 40-es években jelent meg el?sz?r magyarul, ?Az édes anyaf?ld” címmel. Ezúttal új fordításban, hiánytalan tartalommal élvezheti az olvasó.

Moby-Dick is a novel by Herman Melville, in which an eerily compelling madman is pursuing an unholy war against a creature as vast and dangerous and unknowable as the sea itself. But more than just a novel of adventure, more than an encyclopedia of whaling lore and legend, Moby-Dick is a haunting, mesmerizing, and important social commentary populated with several of the most unforgettable and enduring characters in literature. Written with wonderfully redemptive humor, Moby-Dick is a profound and timeless inquiry into character, faith, and the nature of perception.

Agatha Mistery épp egy izgalmas krimit készül megnézni patinás otthonának vetít?termében, amikor unokatestvére, az es?t?l csuromvizes Larry beront hozzá. ?j vizsgafeladattal bízta meg a Sólyomszem Detektíviskola, és tudja jól, Agatha nélkül esélye sincs, hogy megoldja a rejtélyt. Ezúttal Indiába kell utazniuk - meg kell találniuk a híres és roppant értékes bengáliai gy?ngy?t, ami titokzatos módon elt?nt Káli istenn? templomából. Ráadásul a szentély ?rének is nyoma veszett, csak egy akadozó hangfelvételt hagyott maga után. Az ifjú nyomozókat most is elkíséri Mr. Kent, a komornyik, és Watson, a macska.

Tanara Oriana moare intr-un accident, chiar in ziua nuntii ei. Pentru oricine, acesta ar parea sfarsitul. Nu si pentru ea. Se intoarce ca recuperator de suflete, insa nu la vechea viata si familie, pentru care trebuie sa ramana moarta, ci la una cu totul noua. Rasfatul si confortul, considerate garantate mai inainte, se duc acum pe Apa Sambetei. Va trebui sa lupte pentru a-i salva pe ceilalti, dar si pe sine. Apar noi prieteni, noi dusmani si… prima iubire? Exista viata dupa moarte? Unii vor spune ca da, altii ca nu. Dar exista un raspuns la care cu siguranta nu v-ati gandit. Exista recuperatorii de suflete. Smulsi din existentele lor, sunt aruncati in altele, neintrebati de nimeni, fara sa li se ceara acceptul. Trebuie doar sa se supuna legilor celor de Dincolo. Iar unii aleg razvratirea…In volumul 2, relatia ei cu Marc, dar si cu ingerii, se aprofundeaza si o determina sa reevalueze tot ce simtea fata de fiecare dintre ei.Aventura se inteteste, atragand cititorul intr-un vartej din care nu mai poate, si nu mai vrea, sa iasa.

Virág harminc elmúlt, de sem az álommeló, sem az álomotthon, sem az álompasi nem akar valósággá válni. ?nbizalma, optimizmusa mégis t?retlen. Pedig van kivel ?sszemérnie magát. Alig pár évvel id?sebb n?vére, Judit már régen révbe ért. Jókép? férj, három gyerek, anyagi gondokról nem is hallott, de még rettenetes f?n?k sem igyekszik pokollá tenni az életét. Aztán váratlanul Juditot elhagyja a férje egy fiatalabb n? miatt... Hogyan tud újra magára találni a n?vér? ?s hogyan tud ebben segítségére lenni a kelekótya húg? Talán els? lépésként azzal, hogy pici albérletébe k?lt?zteti n?vérét a z?r?s kamaszlánnyal, az iskolát kezd? k?zéps?vel, és az épp járni tanuló egy éves unoka?ccsel. ?s míg a két testvér azon van, hogy Judit szívét ?sszeragasszák, Virág élete is a feje tetejére áll.