Lengyel Luca huszonkét éves sikeres fotómodell, hónapokra el?re betáblázva, telefonjában a világ legjobb divatfotósainak száma, bejárása van a legtrendibb helyekre, és minden vágya, hogy Londonban teljesedjen ki az élete. Aztán – snitt. Egy végzetes éjszakán motorbalesetet szenved, és a csillogás, az álom ezer darabra t?rik. Hat év éber kóma után csodával határos módon magához tér, de a múlt homályban marad. Mi t?rtént azon az éjszakán? Hová lett a fiú, aki a motort vezette, és akit a szerelmének hitt? Baleset volt, vagy gyilkossági kísérlet? Emlékei útveszt?jében Luca csak lassan és bizonytalanul lépked a fény felé, egykori barátoktól, vélt jótev?kt?l és kiismerhetetlen rosszakaróktól k?rülvéve, mik?zben az ezer darabra t?rt tük?rben már semmi sem az, aminek látszik. Hol van az a pont, ahol még mindent újrakezdhetünk? Ragaszkodjunk-e a régi álmokhoz, vagy álmodjunk inkább újakat? Fej?s ?va a Helló, Londonban is kül?nleges és megismételhetetlen kalandra hívja olvasóit, a regény egy olyan n? titokzatos világát eleveníti meg, akinek újra kellett tanulnia a vágyat, a félelmet, a bizalmat, a szerelmet – és az egész életet.

Un b?ie?el singuratic ?i f?r? prieteni Un b?rbat secretos care a petrecut ani de zile ?ncerc?nd s? transforme metalele ?n aur Unul dintre cele mai mari genii ale tuturor timpurilor Toate cele de mai sus! ? Afl? mai multe despre adev?ratul Isaac Newton ?n aceast? biografie amuzant? ?i minunat ilustrat?!

This book contains instructions for camping and walking in the wilderness.As an infantryman with the Union Army, John M. Gould marched and camped in an organized group for several years. He wrote down what he knew, and the result is a book that shows you how to camp and how to organize yourself when you go camping.

2195-re a F?ld egy ?sszefügg?, elnéptelenedett sivataggá válik. Csupán egyetlen élhet? menedék marad, a falakkal k?rülvett Város. Ez az utolsó éden csak a kiválasztottak számára maga a f?ldi paradicsom. A társadalmat alkotó emberek születésükt?l fogva szegények vagy gazdagok csoportjába tartoznak és a két osztály k?z?tt nincs átjárás. Az irányítás 12 zsarnok kezében van. A Város vezet?i id?r?l-id?re halálos játékokat szerveznek, ahol bárki porondra kerülhet, akarata ellenére is. Ana Andropov egy fiatal, kül?nc újságíró, aki a mocsok és a hihetetlen luxus éles ellentétében és a kegyetlen t?rvények káoszában próbál egy ?nkényesen igazságot szolgáltató, gyilkos fantom nyomára bukkanni. Ahol az ember embernek farkasa, létezhet-e még kegyelem és k?ny?rület? Meddig uralkodhatnak még gazdag kevesek szegény sokakon? Kegyetlenségre lehet válasz az er?szak? Vannak még ?nzetlenek és szerelmesek? ?s valaha választ kapunk vajon ezekre a kérdésekre? Talán a 13. napon...

Initial value.~~Am citit o statistic? din care reie?ea c? procentul de pelerini rom?ni pe Camino de Santiago este de 0,04%. A fost momentul ?n care s-a n?scut ideea acestei c?r?i din dorin?a de a dezv?lui faptul c? exist? ?n lume un Drum pe care miracolul este la el acas?, un Drum pe care trebuie s? ai mare grij? ce-?i dore?ti, pentru c? acolo visele se materializeaz? cu mare repeziciune. Drumul reg?sirii de sine, Drumul care ??i ofer? privilegiul de a deveni varianta ta cea mai bun?. Cei ?apte milioane de pa?i f?cu?i mi-au revelat faptul c? ?n via?? nu exist? gre?eli, doar JOCUL ?n care ?n?elegi c? e?ti Lumin? ?i ?ntuneric. El Camino de Santiago sau Drumul Sf?ntului Iacob este o rut? legendar? de pelerinaj ce porne?te din Saint Jean Pied de Port ?i se termin? ?n Santiago de Compostela, ora? din nord-vestul Spaniei. ?nsum?nd o lungime de aproximativ 800 de km, Drumul c?l?uze?te pelerinul c?tre catedrala din Santiago ?n care ??i doarme somnul de veci apostolul iubirii, Sf?ntul Iacob. Po?i str?bate drumul pe jos, cu bicicleta sau c?lare, po?i s?-l parcurgi singur sau ?n compania cuiva. Urm?nd s?ge?ile galbene, care ??i indic? direc?ia de mers, vei fi c?l?uzit c?tre un loc magic: Sinele t?u.Buen Camino!

Indezirabilii, publicat sub egida Institutului de Istorie ?George Bari?iu“ al Academiei Rom?ne, scoate la lumin? informa?ii pu?in cunoscute despre exodul etnicilor evrei, rom?ni, ru?i ?i ucraineni din URSS ?n Rom?nia.Cauzele, mijloacele emigr?rii, reac?ia autorit??ilor, a popula?iei autohtone ?i a organiza?iilor interna?ionale, fenomenele conexe sunt relevate ?n contextul profundelor transform?ri sociale ?i politice din perioada 1919-1939. Prezentarea unor texte scrise de ?i despre emigran?i ofer? detalii asupra atrocit??ilor comise de regimul sovietic, a modului ?n care au fost percepu?i ?i a celui ?n care au perceput indezirabilii statul na?ional unitar rom?n.Fragment din subsec?iunea ?Trecerea Nistrului ?n ambele sensuri: motive ?i consecin?e“Unul din efectele masacrelor de la Nistru din lunile februarie-martie 1932 ?i ale noului val de refugia?i din RASS Moldoveneasc? asupra opiniei publice din Rom?nia a constat ?n exprimarea pozi?iei fa?? de evenimentele tragice ?n publica?ii. Jurnali?tii ?i cercet?torii nu s-au limitat la analiza evenimentelor, ci au publicat o serie ?ntreag? de materiale despre istoria regiunii transnistrene ?i a rom?nilor de acolo. De exemplu, potrivit lui Pamfil ?eicaru, amplificarea represiunilor din URSS reprezenta unul din aspectele luptei ?mpotriva tradi?iei (familia, p?m?ntul, religia), iar rom?nii transnistreni – un bastion de ?nd?r?tnic? rezisten?? a tradi?iei. ?n fapt, purificarea regiunii transnistrene, echivala cu desfiin?area pseudo-autonomiei moldovene?ti, iar dispari?ia entit??ii intra ?n linia necesit??ilor de via?? ale centraliz?rii Moscovei, trec?nd peste particularit??ile provinciale. Motivele extermin?rii sunt rezumate ?n finalul analizei: ?Moldovenii n-au fost buni, n-au slujit scopurilor pentru care li se d?duse chiar ?i titlul de Republic? Moldoveneasc?, dispari?ia lor a ap?rut ca o porunc? nivelatoare a standardului na?ional conceput de Stalin. ?i de pe p?m?nturile unde tr?iesc de veacuri, de pe malurile Nistrului, sunt porni?i ?n dep?rt?rile pustii ?i ?nghe?ate ale Siberiei. Drumul lung ?i greu, foamea, bolile, le va tot ?mpu?ina num?rul, p?n? ce nu va mai r?m?ne niciunul din neamul blestemat al moldovenilor, ace?ti ?nd?r?tnici adversari ai uniformiz?rii staliniste. De-a lungul Rusiei ro?ii (tot at?t de milostiv? ca ?i Rusia ?arist?) mormintele lor vor ?nsemna drumul crucific?rii moldave. ?i ieri ?i azi Pohod na Sibir! Numai imbecilii ??i ?nchipuie c? esen?a na?iilor se schimb? prin revolu?ii“. La 23 martie 1932, sub impresia cazurilor, individuale sau de grup, aproape zilnice, de ?mpu?care a ??ranilor rom?ni care ?ncercau s? p?trund? din Transnistria ?n Rom?nia, Pamfil ?eicaru dezvolta ideea de standardizare spiritual? prin represiune masiv?, exterminatorie, ?ntr-un articol cu accente directe antiminoritare ?i indirecte antiguvernamentale. Raportat la incapacitatea sau imposibilitatea opririi crimelor de la frontiera sovieto-rom?n?, directorul Curentului propunea efectuarea unui schimb de popula?ie cu URSS, mediat de Societatea Na?iunilor: ?[…] exact ?n propor?ia numeric? a moldovenilor de peste Nistru ce ni s-ar trimite, am expedia comuni?ti ruteni, oameni converti?i ce nu ar mai necesita at?ta trud? uciga?? c?te sunt constr?nse autorit??ile sovietice s? fac?“. O critic? explicit? viza rolul activ pe care ar fi trebuit s?-l joace Societatea Na?iunilor: ?Un mijloc foarte simplu de a curma un asasinat, un semn de prezen?? uman? a institu?iei de asisten?? a popoarelor, de activ? prezen?? a Societ??ii Na?iunilor“. Trebuie men?ionat ?ns? faptul c?, ?ntr-un articol ulterior, se consemna sprijinul acordat de A. ?ulghin, reprezentantul ucrainean la Geneva, delega?iei Rom?niei, care a cerut condamnarea masacrelor de la Nistru ?n format multilateral. Mai mult dec?t at?t, putem observa c? ucrainenii sunt men?iona?i pe l?ng? etnicii rom?ni ca victime ale atrocit??ilor: ?Masacrele s-au repetat, ??ranii au fost ?mpu?ca?i f?r? mil?, rom?ni ?i ucraineni laolalt?“.

A királyok kora lejárt – és én fojtottam vérbe.” Tamás tábornagy királyellenes puccsa korrupt arisztokratákat küldtt a guillotine alá, és éhezket juttatott kenyérhez. Egyúttal azonban háborút provokált a Kilenc Nemzetekkel, és bels támadásokat a királyh fanatikusok részérl. Kzben Tamás állítólagos szvetségesei, az Egyház, a munkások szakszervezete és a zsoldoscsapatok kztt kapzsi hatalmi harcok trnek ki.Kifogyva a lehetségekbl, Tamás saját félelmetes lpormágusi képességei mellett csak kevés bizalmasára támaszkodhat. Kzülük leginkább saját elhidegült fiára, a megkeseredett Tánielre, aki briliáns lvész és lpormágus, és Adamatra, egy nyugdíjazott rendrfelügyelre, akinek hségét zsarolással teszik próbára.A küls és bels ellenség szorításában vergdve, felersdnek a rémült suttogások pusztításról és halálról, és a fldre visszatér egykori istenekrl. Persze, ezek csupán babonás vén parasztok legendái – modern, tanult emberek már nem hisznek az ilyesmiben. Pedig talán jobban tennék…

Encyclopaedia Britannica is a well-known general encyclopedia that has been published since the 18th century. There were 15 print editions; the current edition is electronic.Encyclopaedia Britannica was developed during the encyclopaedia's transition from a British to an American publication.

Poe a világ egyik legismertebb és legnagyobb hatású elbeszél?je, ?A holló” cím?, magyarra is t?bbsz?r lefordított k?ltemény szerz?je. Novellái k?z?tt megtalálhatjuk a fantasztikus irodalom, a detektívt?rténet, a lélektani rémt?rténet szinte minden alaptípusát. K?tetünk ezekb?l az írásaiból ad válogatást.

Dragoste i moarte, altceva nu exist pe lume! i spune la un moment dat, ntr-o scen simbolic, Fane, fostul pucria, lui Ivan, fostul revoluionar. ntre aceste dou tensiuni se zbate toat lumea fr ideal a mahalalei care-i accept destinul fr revolt i fr lamentaii. n mahala se iubete repede i se moare uor. Pe ct de fragil e viaa, pe att de crud e moartea; oricine e gata s se sinucid din disperare sau s omoare din furie, supus unei obscure fataliti. Roman de mediu i de atmosfer, populat cu personaje ct se poate de pitoreti, predispuse la promiscuitate moral i conduse de o sexualitate primar, mixnd permanent nostalgicul cu grotescul, idilicul cu misticul i patetismul cu sordidul, scris n limbajul colorat de secol XIX, Maidanul cu dragoste este o tragic i trivial epopee balcanic suburban, ivit din confesiunea melancolic trzie a unui Peter Pan de mahala.“ – Marius Chivu

Szeretetlenségemb?l eredend?en születtek ezek a versek, k?ltemények, sz?sszenetek. Fiammal és nevel? Mamámmal való kapcsolatom, gyerekkoromban elvesztett szüleim okozta hiány, illetve Isten keresése ihlette k?lteményeim életérzésekr?l, maradandó és magával ragadó pillanatokról szólnak. Emlékeimet, érzéseimet lírikus formában szeretném átadni a világnak, és egy csepp szépséget vinni az emberek mindennapjaiba e versekkel. ,,Az Isten és ember k?zt járhatatlan úton vonszolom magam, megyek, és várom, hogy felzúgnak hátam m?g?tt az útépít? buldózerek!" ,,Kiszámított, modern világunk egetostromló t?zfalán szárnyaszegetten ül a lélek, didereg és sírdogál."

Sch?pflin Aladár: HAJNALI BESZ?LGET?SEK LUKITS MILOSSAL Nagy Endre k?nyve - Genius-kiadás Aki ismeri Nagy Endrét, az tudja, hogy a színpadon és az íróasztalon kívül is mindig azt csinálja, amivel hírnevét és népszer?ségét szerezte: konferál. Akármilyen társaságban, ha átveszi a szót, akármilyen témáról, azonnal magától ?mlik bel?le a konferánsz, sorra pattognak ki bel?le az ?tletek, mindig készre formálva, ?szt?nszer? ?konomiával, k?zvetlenül, találóan, mindig azzal érve el a hatást, hogy nem érezni hatásra számítottságukat. Okossága, irónikus derüje, fesztelensége mindig meg tudja nyerni a figyel?ket, lényéb?l valami szimpátia árad, amely kedvessé, kellemessé teszi k?rül?tte a leveg?t s fel tud frissíteni bármily bágyadt társaságot. Szerencsés ember, nincs nála kül?nbség hivatás és magán-passzió, mesterség és pihenés k?z?tt, azzal szórakozik, ami a kenyere és azzal keresi kenyerét, ami szórakozása. Ha akármilyen beszélgetését klubban, kávéházban, vonaton, privát-társaságban lesztenografálnák, elolvasva is kész konferánsz volna mindegyik. Ez fordítva is így van. ha írását elmondaná, ahogy az új k?nyvében található arckép-vázlatok egyikét-másikát fel is olvasta Nyugat-estéken Budapesten és vidéken, - ezek legfeljebb abban kül?nb?znének él?szóval való beszélgetéseit?l, hogy valamivel k?t?ttebb a formájuk. Nem tudok senkit, akinek írása annyira azonos volna a beszélgetésével. Teljesen k?zvetlen és friss, nyoma sincs benne a szándékoltságnak, nem érezteti semmivel, hogy amit ír, az irodalom, másvalami, mint az él?beszéd. A mondatai fínoman vannak modulálva, az ?tletei célba találnak, de akkor is ilyenek, ha csak elmondja ?ket. Az írásában épúgy nincs betanultság, mint a társalgásában. Igazán biztos az ember benne, hogy írás k?zben magától j?n bel?le szó, ?tlet, epigramma, anekdota. Mikszáth mondta egyszer, hogy nem író az, akinek a tolla nem diktál. Ha Nagy Endre emlékezéseit olvasom, mindig azt érzem, hogy a tolla diktálta neki azt, amit elmond. Jókairól van egy hosszabb ?beszélgetése?. Tulajdonképen Lukits Milos beszél; tudjuk, hogy ez alatt a dalmata hangzású álnév alatt a nekünk, akik ismertük, feledhetetlen Cholnoky Viktor értend?. Nem lehet megállapítani, bizonyára maga Nagy Endre se tudná megállapítani, mi ezekb?l a megállapításokból csakugyan Cholnokyé és mi az ?vé, - a kett? nyilván ?sszeolvadt az emlékezetben. Mind a ketten Jókai igézete alatt éltek, mert mind a ketten az írói m?vészet csúcspontjának érezték azt, ami Jókai lényege: az elbeszélnitudás ritka és rejtelmes adományát. Ezzel szemben úgy érezték, semmit sem jelent mindaz az ellenvetés, akármennyire igaz, amit a Gyulai-iskola felhozott Jókai ellen. A karakterei igazság nélkül valók, írásmódja sokszor hanyag, mindenféle más emberi és írói hibája van, de a fantáziája valódi csoda, mesélni tüneményesen tud, tehát lángész. A lángésznek pedig nincs hibája, minden foltja semmis a napfényéhez képest. A mai fiatalabb nemzedék talán már nem is érti ezt a Jókai-imádatot. Nagy Endre írása dokumentum arról, hogy a régebbiek, akik még érezték az él? Jókai személyes varázsát, a legnagyobb hatást, amit író valaha elért Magyarországon, minek és milyennek látták ?t. A beszélgetések egyes részei lek?thetik az irodalom-kutató figyelmét is, mint például az a párhuzam Jókai és Balzac k?z?tt, amely megmagyarázza, mért lett Jókaiból az, ami. De még mást is mondanak ezek a beszélgetések. Megmutatnak valamit abból a szellemb?l, amely még a háború el?tti évtizedben is megvolt az írók k?z?tt, amikor egész éjszakákat el tudtak beszélgetni irodalmi dolgokról; egymás írásairól, ideáljaikról és rajongani tudtak egy kedvükre való íróért. Furcsa, cigarettafüst?s, alkoholos éjszakák voltak ezek, de akik átvirrasztották, azokban még volt hit az irodalomban. Móricz Zsigmond és elhúnyt felesége, Bródy Sándor, Ujházy Ede, E?tv?s Károly, Gárdonyi Géza alakjainak frissen odavetett, elmés sziluettképei is feltünnek Nagy Endre k?nyvében. Biztos szemmel tudja meglátni azokat a jellemvonásokat, amelyek egy-egy alaknak a kontúrját adják, azokat az anekdotákat, melyekbe bele van s?rítve egyéniségük. Ezeknek a k?nnyed vázlatoknak éppen az igénytelenségük adja meg az értékét. Kevesebb pretenziót támasztanak, mint amennyit kielégítenek, - ami bizony nem nagyon gyakori írói érdem.

Nemzeti t?rténelmünk dics?séges helyszíne az egri vár, amelynek 1552-es ostroma során kétezer hazaszeret? ember gy?zedelmeskedett kétszázezer k?ny?rtelen idegen támadó felett. Hiába a múló id?, Bornemissza Gerg?ék legendája minduntalan b?vk?rébe vonja az épp feln?vekv? nemzedékeket. ?m az Egri csillagok nem csupán a magyar emberek kedvenc olvasmánya: Gárdonyi Géza is a legjobb m?vének tartotta a sodró lendület? regényt. A Manó K?nyvek Klassz!-sorozatában Nógrádi Gergely az eredeti cselekményt k?vetve, ám r?videbb formában meséli újra a klasszikus irodalom gy?ngyszemeit, azzal a céllal, hogy a remekm?vek a mai fiatalok számára is érthet? és szerethet? olvasmányok legyenek. Ugyanakkor a kiadó nemcsak a nagy nemzeti legendák megismertetéséért, de az értékes írói ?r?kség megóvásáért is síkra száll: a sorozat k?teteit számos, az eredeti regényekb?l kiemelt sz?vegrészlet gazdagítja.

Maszumé hétk?znapi kamaszlány a 60-as évek Iránjában. Iskolába menet meglát egy fiatalembert, akivel egymásba szeretnek. Maszumé bátyjai megtalálják ártatlan levelezésüket, húgukat megverik, majd máshoz kényszerítik feleségül. A lánynak fel kell adnia álmait, és el kell indulnia egy g?r?ngy?s úton, melyet a sors rendelt neki. Az ?tven évet fel?lel? regény a hazáját jól ismer? szerz? szemével k?veti végig Irán viharos t?rténelmét: a 60-as évek a sah elnyomó uralma alatt, majd az iszlám forradalom, mely visszahozta Iránba a k?zépkort, az iraki–iráni háború. A regényt, mely az utóbbi évtized legnagyobb bestsellere lett Iránban, kétszer is betiltották, azonban nem politikai tartalma miatt, hanem mert egy olyan független és er?s n? sorsát állítja példaképül, aki a sorscsapások és nehézségek ellenére sosem adja fel a reményt, s bár csendesen, mégis határozottan tiltakozik társadalmának elnyomó hagyományai ellen. Parinoush Saniee szociológus és pszichológus, t?bb regény szerz?je. A sors k?nyve els? regénye, melyet t?bb nyelvre fordítottak le, Olaszországban elnyerte a Boccaccio-díjat, Németországban bestseller lett. Az iráni írón? 1949-ben született, férjnél van, két fia külf?ld?n él.

This brilliant edition of a timeless story is sure to become the favorite of a generation. Readers young and old will be enchanted by the illustrations of W. H. Thwaite. This is a picture book to treasure.Once upon a time, a rich merchant lived with his daughter. He loved the girl for her beautiful face and her sweet heart. But after his wife died, he decided to marry a second time, and his new wife was selfish and cruel. She had two daughters of her own who were just like her. . . .

Jókai Mór, a nemzet mesemondója mélyen hitt a forradalomban. Részt vett a 12 pont megfogalmazásában, és 1848. március 15-én este ott volt a Nemzeti Színház ünnepi el?adásán. Más aligha írhatta volna hát meg a hazaszeretet legnagyobb magyar regényét, A k?szív? ember fiait. A Manó K?nyvek Klassz!-sorozatában Nógrádi Gergely az eredeti cselekményt k?vetve, ám r?videbb formában meséli újra a klasszikus irodalom gy?ngyszemeit, azzal a céllal, hogy a remekm?vek a mai fiatalok számára is érthet? és szerethet? olvasmányok legyenek. Ugyanakkor a kiadó nemcsak a nagy nemzeti legendák megismertetéséért, de az értékes írói ?r?kség megóvásáért is síkra száll: a sorozat k?teteit számos, az eredeti regényekb?l kiemelt sz?vegrészlet gazdagítja.

A 16. század végén Kandahár tartomány távoli szegletében téli hóvihar tombol. Egy nomád sátorban egy kislány látja meg a napvilágot ezen a zord napon. A Marunissza nevet kapja, melynek jelentése "N?k ragyogó napja". A kislány a mogul császári udvarban nevelkedik, és amikor nyolcévesen el?sz?r megpillantja Dzsahángír császárt, elhatározza, hogy egy nap a felesége lesz. ?lma t?bb mint húsz év múlva válik valóra, amikor egy boldogtalan házasság után végre ?r?k h?séget esküdhet annak a férfinak, akit mindig is szeretett, és huszadik feleségként bek?lt?zhet a pazar császári hárembe. Hála a férfinak, aki megszállottan szerette, az immár Núr Dzsahán nevet visel? fiatal császárné képes volt lerázni magáról a hagyomány béklyóit, és ugyan a fátyol m?gül, de a 17. századi India befolyásos uralkodójává válni. Marunissza pénzt veretett, idegen országokkal kereskedett, pártolta a m?vészeteket, számos császári kert és síremlék, k?ztük a Tádzs Mahal építését engedélyezte, s ezek máig hirdetik hatalmát.

Figyelt, mesélt és jelentett. Tudta, hogy a Téli Palotában a falnak is füle van. Varvara éles eszének és jó megfigyel?képességének k?sz?nhet?en került II. Erzsébet cárn? szolgálatába. Nemcsak a kémkedés m?vészetét tanulta meg, hanem azt is, legyen résen és várjon a nagy lehet?ségre. ?s a nagy lehet?ség meg is érkezett az anhalt-zerbsti hercegn?, Zsófia személyében, akit a cárn? azért hozatott az udvarba, hogy hozzáadja unoka?ccséhez. A fiatal lánynak csak egy bizalmasa lesz, Varvara, aki bár h?ségesen szolgálja a cárn?t, sokat segít Zsófiának az orosz udvari életbe való beilleszkedésben, a lelki fájdalmak elviselésében, a rosszindulatú pletykák távoltartásában, s végül a trónra jutásban. Zsófia áttér az ortodox hitre és új nevet is kap: Katalin lesz, a majdani II. Nagy Katalin, Oroszország leger?teljesebb és legbefolyásosabb cárn?je, aki uralkodásának ideje alatt megreformálta a t?rvényeket, politikai befolyást szerzett Oroszországnak, fellendítette az építészetet, támogatta a m?vészeteket és az oktatást.

Idén kétszáznegyven éves. Talapzaton álló szobor, arcéle nemes, mosolya egy múltbéli mindentudó b?lcsé, aki meg nem értett lángészb?l lett az id?k során mindenki kedvencévé és el?képévé. Az én t?rténetem nem ?róla szól... hanem egy huszonegy éves fiúról, aki tépel?d?tt, szorongott, hibát hibára halmozott. Aki néha elviselhetetlen volt. K?teked?, ny?g?s, sért?dékeny, túlzottan ?nérzetes, nemt?r?d?m, ?sszeférhetetlen. A ?libertas optima rerum” jelentése ?szabadság mindenek felett”. ? ezt kereste mindenütt, leginkább élete eme sorsfordító fél évében – az egyén, az alkotó, a haza, az emberiség szabadságát. T?rténet egy fiúról, akinek fájdalmas és küzdelmes utat kellett megtennie ahhoz, hogy talapzaton álló szobor legyen bel?le. T?rténet Róla, akit mindannyian ismerünk.

A f?ld szimbolizálja az ?r?k k?rforgást, a születést és a halált, ám aki elárulja azt, és hamis illúziókkal kecsegtet? gazdagság alá rendeli az életét, menthetetlenül elvész. A szegény parasztember, Vang Lung élete tele van viszontagságokkal, kemény munkával keresi meg a mindennapi betev?jét, s bár sokat nélkül?zik, mégis mindenekfelett szereti a f?ldjét. Egy napon kincsre lel, s ez egy csapásra megváltoztatja az életét. A szegény emberb?l gazdag f?ldbirtokos lesz. De vajon a gazdagsággal együtt jár a boldogság is? A regény betekintést nyújt a száz évvel ezel?tti Kína vidéki életébe és egy hanyatlásnak indult arisztokrata család végnapjaiba. ?m a k?nyv igazi ereje abban rejlik, hogy az emberi élet jelent?ségét és tragédiáját vetíti elénk, amit a f?ldkerekség minden részében és minden idejében átélt és át is él az emberiség. Pearl S. Buck e regénye 1938-ban irodalmi Nobel-díjat és Pulitzer-?díjat kapott. A k?tet a 40-es években jelent meg el?sz?r magyarul, ?Az édes anyaf?ld” címmel. Ezúttal új fordításban, hiánytalan tartalommal élvezheti az olvasó.

Moby-Dick is a novel by Herman Melville, in which an eerily compelling madman is pursuing an unholy war against a creature as vast and dangerous and unknowable as the sea itself. But more than just a novel of adventure, more than an encyclopedia of whaling lore and legend, Moby-Dick is a haunting, mesmerizing, and important social commentary populated with several of the most unforgettable and enduring characters in literature. Written with wonderfully redemptive humor, Moby-Dick is a profound and timeless inquiry into character, faith, and the nature of perception.