Voltak olyan korok, amikor az azonos nem?ek szerelme elfogadott volt. Vajon hogy lehet, hogy most, a 21. században mégse tudunk mit kezdeni ezzel a dologgal? Miért van az, hogy sokan még ma is csak a kül?nbségeket akarják látni, legyen szó akár vallásról, b?rszínr?l vagy szexuális orientációról? Sokan óvtak attól, hogy megírjam ezt a k?nyvet. Azt mondták, nem olyan világban élünk, hogy ilyenekr?l beszélni lehessen. ?n mégis azt hiszem, hogy az emberi érzéseknek, az emberi életek tanulságainak, az ember drámáinak, dilemmáinak és ?r?meinek mindig és mindenkor helye van, mert talán ezek a legfontosabbak az életben. Remélem, hogy ez a k?nyv sokaknak jelent majd segítséget, kapaszkodót és ad er?t, hogy mindenb?l, a legnehezebb élethelyzetekb?l is van kiút. Fenntartásokkal vettem kezembe ezt a k?nyvet. Nem szeretem a klikkesedést, és vallom, hogy akkor lesz majd jó világ, ha nem kell olyan k?nyveknek születnie, mint ez a mostani. De sajnos még kell. ?rz?dik a hangomban a sértettség? Talán én is sebzett vagyok? Nem tagadom. Nem egyszer? mindennap úgy kimenni az utcára, hogy legalább egyszer ne azt halljad: ?Ott j?n az a buzi a tévéb?l!” ?n mégis mindenkinek azt tanácsolom, hogy inkább ugorjon ?ssze a gyomra egy beszólástól, minthogy egész életében ?k?lbe szoruljon a fel nem vállalt élete miatt… Amikor elkezdtem olvasni ezeket az interjúkat, beszippantott, s?t beindított a sok kül?nb?z? hang. Egyre inkább úgy éreztem, hogy az egész rólam szól. Mondatok, gondolatok, apák, anyák, hülye helyzetek, szorongások, szépségek, a vágy titokzatos tárgyai, szex, szemétség, szerelem, szatíra… Heterók, biszexek, melegek és egyéb állatfajták egyaránt megtalálják a saját mondataikat ezekben a sztorikban korra, nemre való tekintet nélkül. Leny?g?z?, hogy megismételhetetlen életeink mennyire ?sszeforrnak a t?bbiek sorsával, mások t?rténetével. Ez villanyozott fel igazán! Mert eszembe jutott az els? ?barin?m” az oviból, meg az ?ikern?vérem” a gimib?l, akivel csókolóztam, és megrémültem, mert tudtam, hogy egészen másra gondolunk csók k?zben. ?s bevillant a torna?lt?z?, ahol hideg verejtékben für?dtem k?vér kisfiúként, mik?zben a nyolcadikos srácok el?ttünk ?lt?ztek át, és disznó vicceket mesélve r?h?gtek. ?s persze el?bújt az emlékeim k?zül a jelenet, amikor Spanyolországba k?lt?ztem, és apám a gyorsforgalmi úton a reptér felé megkérdezte, hogy akkor végül is meleg vagyok-e. ?s persze az anyámnak írt levél Madridból, mert neki mégis inkább tartoztam ezzel a vallomással. Aztán az els? látogatásom a picike melegbárban, biológiak?nyvemmel a kezemben – másnap az ?t?sért feleltem… Meg a nagy csalódásom a ?legjobb barátomban”, akivel a gimiben el?sz?r lefeküdtem. ?s persze eszembe jutott a ?nagy szerelem”, ami ugyanúgy nem tudott normális lenni, ahogy az egész életem sem az. Ugye, hogy ezek a helyzetek nagyjából mindenki életébe behelyettesíthet?k? A melegek csak annyiból ?mások”, amennyiben a t?bbiek annak akarják tekinteni ?ket. Ez a k?nyv azért fontos, mert mindenki megtalálhatja benne azt, ami róla szól. Lakatos Márk

Rónai Egon nagy siker? m?sorának legérdekesebb beszélgetéseib?l szerkesztett k?tetet. Vendégei a magyar kulturális, gazdasági és politikai élet legjavából kerültek ki. Az elgondolkodtató interjúkkal most k?nyv alakban találkozhat az olvasó.  ?… remekül tudok élni, mert nagyon boldog tudok lenni, ha kisüt a nap… De ahogy múlik az id?, változik, mert tudja, jól vagyunk megteremtve. Fiatalon még sokkal k?nnyebben átlépünk tragédiákat… Ilyenkor meg már sokkal jobban nyomaszt az emberi szenvedés. Hihetetlen, hogy mit tudunk kitalálni egymás ellen!”/ T?r?csik Mari/?A kapitalista piacgazdaságban nincs teljes foglalkoztatás, az a szocializmusban volt, amikor a kapun belüli munkanélküliség formájában eltüntették a kapun kívüli munkanélküliséget. Teljesen értelmetlen azzal a tudatot torzítani, és az embereket ilyen értelemben butítani, hogy teljes lesz a foglalkoztatás.”/ Bokros Lajos/?Rengeteg telefonviccet meg egyebeket csináltam, szeretem az életben is a váratlan helyzeteket, ilyen pánik szituációkban elég jól viselkedem. Azt szoktam mondani, hogy velem koccanni autóval, az egy mámor a másiknak. Mert én r?h?gve szállok ki, nem ordítok, hogy maga barom.” /Szilágyi János/?Más id?k voltak, az igaz. 2002-t?l t?rt el valami ebben az országban. 2002-ben, amikor nagyon sokad magammal felültem oda a tribünre, Orbán Viktor beszéde m?gé, akkor ez nagyon érdekes hatással volt a k?rnyezetemre.” /Kovács ’Kokó’ István/  Rónai Egon újságíró, televíziós-rádiós m?sorvezet?. Ahogy mondja, 50 éves, de 60 éve van a szakmában: 15 év az írott sajtóban, 25 a rádiózásban, 20 a televízióban. Pályafutását a Népsportnál kezdte, azután a rádiózás k?vetkezett, a Magyar Rádió, majd a Danubius Rádió, amelynek alapító tagja, kés?bb program- és hírigazgatója volt. Vezette a Budapest Rádiót és a PontFM Rádiót. 2000-ben bábáskodott a Sport1 TV indulásánál is, ahol aztán egy évtizedet t?lt?tt. Ezután csábította el jelenlegi munkahelye, az ATV. Ezek mellett másfél évtizeden át tanította a rádiós utánpótlást, k?zben 12 éven át reklámügyn?kséget is vezetett. Az ATV-ben a Start! cím?, reggeli politikai magazin mellett Csatt címmel vitam?sort vezet. A k?tet beszélgetéseinek az alapja a 2011 óta minden héten - jelenleg is - jelentkez? portrém?sora, a Húzós.

Sok nevem volt már. T?bb mint amennyit meg tudnék jegyezni. A k?vetkez? nevemet még nem ismerem, a mostanit már rég elfeledtem. Már nem érdekel, ki voltam, s mit tettem. Voltak k?ztük h?stettek, jó dolgok, melyekre jó érzés visszagondolni, de még t?bb volt, amire nem vagyok büszke. Tettem dolgokat parancsra - akármelyik oldal is utasított -, és tettem dolgokat, hogy védjem magam... T?lem nem aludt nyugodtan a rend?rség, és t?lem rettegett az alvilág. A legkeresettebb b?n?z?k top 100-as listájának el?kel? harmadik helyét foglaltam el. Az igazságszolgáltatás kényes "végrehajtó" rését t?mtem be. Sok mindenre büszke vagyok, és még t?bbt?l fog el a hányinger. Nehéz volt, de végül felkerült az i-re a pont. Teljesítette feladatomat, megpihenhetek végre. Végeztem mindennel és mindenkivel. Ez életem utolsó napjainak t?rténete...

1588-ban vagyunk. A spanyol Armada megtámadni készül Angliát, a nemrégiben megkoronázott Erzsébet királyn? maga mellé veszi kegyencét, Robert Dudleyt, gyerekkori szerelmét, akit?l gyermeke fogan. A trón?r?k?s, Arthur Dudley, egy viharos éjszakán, titokban j?n a világra, majd egy vadászmajorban nevelkedik, anélkül, hogy sejtelme lenne arról, kicsoda is ? valójában. Nevel?apja csak halálos ágyánál árulja el igazi származását. Arthur Dudley harcol a holland-spanyol háborúban, megismeri az igaz szerelem boldogságát és szenvedéseit, a halálát várja a spanyol inkvizíció b?rt?nében, míg végül sikerül megmenekülnie és eljutnia gyerekkori példaképéhez, Robin Dudleyhoz és imádott királyn?jéhez, I. Erzsébethez, akiknek be kell bizonyítania, hogy a vérszerinti fiuk. A t?rténészeket régóta foglalkoztatja az a kérdés, hogy vajon I. Erzsébet és Robert Dudley hosszú éveken át tartó szerelmi kapcsolatából született-e gyermek. Bizonyos források emlegetnek egy Arthur Dudley nev? fiatalembert, aki csak feln?tt korában bukkant fel az angol királyi udvarban.

El?sz?r futni tanítanak meg. Ez mindennek az alapja minden hadseregben szerte a világon. Megtanulsz futni, megtanulod bírni. Hegynek fel-le. Futsz erd?ben, tó- és folyóparton, futsz sportpályán. Együtt a szakasszal, és amikor valaki nem bírja és lemarad, nyomod a fekv?támaszt. Majd ha megérkezett, újra futsz.Ha már tudsz futni, van mire építeni a t?bbit. Megtanítanak, hogy bánj a fegyverrel, hogyan élesítsd a gránátot, vezess harcjárm?vet és telepíts m?szaki akadályt. De arra nem tanítanak meg, hogy amikor évekkel kés?bb a háború után, emlékeidt?l verejtékben úszva egyedül ébredsz jéghideg ágyadban, azt hogyan dolgozd fel. Amikor olyan s?tét az éj hajnali háromkor, hogy még az utcáról besz?r?d? lámpa fénye se hoz világosságot, amikor már rég kialudt az a mécses, amit a halott bajtársaid emlékére gyújtasz minden este. Akkor hiába tanítottak meg futni. Amikor arra ébredsz, hogy skorpiók vannak az ágyadban, és hallod az ellenség suttogását, mintha csak méterekre lennének t?led a l?vészárokban. Amikor minden olyan csendes, hogy már mar ez a hangtalanság. Akkor már nincs hova futnod. ?vek után rád?bbensz, hogy meg kell állnod és szembenézned a múltaddal. Mindennel, amit tettél, vagy nem tettél. ?n, mintha gyóntam volna, megírtam ezt a k?nyvet. Elszámoltam magammal, mert megtanultam egy fontos dolgot: a lelkedért csak te felelsz! Ezt senkinek se tanították meg. Erre nekünk kellett ráj?nnünk.

Sokan és sokféleképpen megelevenítették már a világirodalomban Jeanne D'Arc alakját. Volt, aki a szentet, isten kiválasztottját, más a francia nemzeti h?st, s volt, aki az álnokul t?rbe ejtett tiszta és er?s fiatal lányt látta és ábrázolta benne. Mark Twain magyarul most el?sz?r megjelen? m?vében az egyszer? kis parasztlányt idézi meg, akinek ereje népével való ?sszeforrottságából fakad. Az író nem szól k?zvetlenül olvasóihoz, a t?rténetet egy ?megigézett” kortárs szájába adja, aki Jeanne D'Arc gyermekkori játszótársa, majd diadalmas útján írnoka, apródja volt. A szemtanú emlékiratában emberi k?zelségb?l, meghitten ?r?kíti meg a nagyszer? francia lányt: kutatja, keresi egyénisége és cselekedetei titkait, s a kedves egyszer?ség glóriáját fonja Jeanne D'Arc alakja és élete k?ré.

Egy vicces, olykor megható szerelmes k?nyvet tart a kezében az olvasó. A t?rténetekb?l megtudhatjuk, hányféleképpen lehet n?ként csalódni úgy, hogy annak még a távoli Amerikában, a Szex és New York-sorozat hazájában is híre menjen. S miért a sok koppanás? Mert az ember lánya gyakran minden szerencse és f?leg ?nismeret híján halászgat a zavarosban. Ilyenkor bizony el?fordul, hogy a kiszemelt férfi nem éppen álmaink hercege, csak mi képzeltük róla, hogy ? a nagy ?. Ismer?s a szituáció? Fel a fejjel, azaz talpra, és indulás tovább! A végállomás csakis a boldogság lehet. ?…az el?szoba fel?l kulcsz?rgés hallatszott, majd nevetés harsant, amire vékonyka hang felelt. Egy n? és egy gyerek léphetett be a lakásba. Zoltán egész testében lemerevedett, majd odasúgta Helgának: – Ez Rozi a fiammal. Egy nappal el?bb hazahozta. A francba! Bújj el gyorsan, nehogy meglásson, kül?nben kikaparja a szemedet. Menj ki az erkélyre, én majd behúzom a s?tétít? függ?nyt. – Neked barátn?d van? – tátotta el a száját Helga. – Exbarátn?m, de nem hagy békét. Minden n?t elüld?z mell?lem. Na, menj már ki! Helgának azonban esze ágában sem volt az erkélyen kuksolni, amíg az ismeretlen n? el nem hagyja a terepet. Nekid?lt a konyhapultnak, karjait keresztbe fonta. – T?lem aztán megláthat – mondta kimérten. – ?n nem félek senkit?l, és senki el?l nem fogok bujkálni. – Ha neked esik, magadra vess – vetette oda a férfi idegesen. – ?n el?re szóltam.”

Az el?kel? bentlakásos iskola borostyánnal borított falai k?z?tt korrupció, botrány és egy ?sszeesküvés baljós hálózata rejt?zik. Az Amerikából j?tt Raven Stone-nak felt?nik, hogy valami nagyon nem stimmel. El?sz?r is ott vannak a titokzatos elt?nések. Aztán a tanárok hazugságai. ?s most pedig a halálos fenyegetések... A nyugtalanító t?rténéseket csak tovább bonyolítja a rejtélyes Kieran Storm felt?nése, akinek nemcsak az agya penge, de a teste is d?gleszt?. Raven érzi, hogy beleszeret a fiúba, de megbízhat olyasvalakiben, akir?l szinte semmit sem tud?

avagy a szeretet, a megbocsátás és a szabadság ereje T?rténet egy anyáról, akinek szívéhez k?zelebb állt egyik fia, mint a másik, és b?ntudata halála után sem hagyta nyugodni. T?rténet egy fiúról, akit édesanyja nem akart a világra hozni, akinek a magány volt a legh?ségesebb társa, s akinek szíve k?vé dermedt a háború borzalmaiban. T?rténet egy lányról, aki tudta, mekkora er?vel bír a szeretet, és tudta, hogyan kell megszelídíteni, újrahangolni egy elgy?t?rt szívet. T?rténet egy n?r?l, aki háta m?g?tt hagyta a nyugati világot, hogy megtalálja, ami a legfontosabb az életben: ?nmagát. Az egymásba fonódó t?rténetekb?l egyetlen regény kerekedik, mely izgalmas emberi sorsokról mesél, mik?zben bemutatja Burma babonákkal, ugyanakkor b?lcsességgel átsz?tt kultúráját, és felnyitja szemünket egy olyan világra, melyben a szeretet, a megbocsátás és a szabadság jelentik az igazi hatalmat.

A 2005-ben megjelent, s egy évvel második kiadásban is napvilágot látott Kijárat az Adriára cím? nagysiker? regénye, és a 2007-ben k?z?nség elé került, napjaink bájolkodó lányregényei ellen íródó Spanyol menyasszony cím? k?tete után most is egy h?lggyel, a politikával is kokettáló m?vészlélek, a Hitler-imádó, a Vezért és megalomániás világát teljes odaadással fotografáló és filmez? Riefenstahllal (is) foglalkozó regénnyel jelentkezik a Vajdaságban él? Lovas Ildikó. Legújabb regénye filmszer?en perg?, rendkívül gazdag és az olvasót mindvégig feszültségben tartó olvasmány. Akár egy igazi, vérb? krimi. ?Fekete és fehér, elefántként ezt a két színt ismerem. Persze, az élet nem fekete és fehér, a dolgok benne nem ilyenek. Nem a vagy-vagyok uralkodnak, hanem az ések, ezzel együtt a belenyugvás, belet?r?dés, b?lcs elfogadás. Az ezzel való szembesülés engem rendkívül kés?n ért utol. Pontosan akkor, amikor megláttam a hullát, akit az iskola padlásán találtak, megláttam, mik?zben szállították volna el, lecsúszott róla az anyag, amivel beborították. Azóta t?lt?m a mindennapjaimat az élettel. Együtt t?lt?m a napokat az élettel, nem a sajátommal, arról már régen letettem. Másokéival, pillanataikkal, hangulataikkal, reményeikkel, váratlan hangulatváltozásaikkal, de kül?n?sen a halálukkal, kül?nb?z? halálnemekkel, ?ngyilkosságokkal és er?szakos halálokkal, anyagyilkos és politikai merényl? életével és az általa okozott halállal, akár egy kukkoló, kívülálló, magányos szemlél?, akinek az ?r?mb?l a mosoly látványa jut, a bánatból a tekintet távolsága, az érzésb?l a lehet?ség, a soha meg nem valósuló” – olvashatjuk A kis kavics egyik elbeszél?jének vallomását, miért kezdett nyomozni egy bácskai kisvárosban, amikor egy hullát találtak az iskola padlásán. S ez a sokrét?, krimiszer? nyomozás hogyan találkozik Leni Riefenstahl, a híres német filmrendez?n? sorsával, aki m?vészetével kiszolgálta a náci rendszert – nos, ez a k?nyvnek csak az egyik rejtélye.

Lambrecht Kálmán k?nyve ma is lebilincsel? stílusban és tudományt?rténeti korrektséggel mutatja be ezen csodálatos tudomány kialakulását és fejl?dését, tárja elénk nagy alakjainak eredményeit. Mégsem száraz adatfelsorolás ez a k?nyv, hanem izgalmas utazás, ahol a tárgy ellenére az ember, a kutató, a gyarló tudós áll a k?zéppontban. Megismerjük vívódásait, harcát az anyaggal, tévedéseit és csatáit hasonló lelk? vetélytársaikkal. Az ?svilági élet tehát igencsak evilági szellemeken keresztül jutott el oda, hogy aJurassic park megszülethetett. K?vessük ezt a t?bb évszázados fejl?dést egy magával ragadó tollú ismeretterjeszt? vezetésében. Lehet, hogy néhány k?vetkeztetése ma már nem állja meg a helyét, ám ez mit sem von le abból az értékb?l, amit stílusa és tudományt?rténeti ?sszefoglalója ma is jelent. Izgalmas olvasmány egy ma igen népszer? tudomány kezdeteir?l.

Az 1922-ben Kolozsvárott született és 2007-ben Budapest elhunyt Polcz Alainet szinte az egész ország tisztelte és szerette. F?zzünk ?r?mmel! cím? k?nyve megírására élettapasztalata és mértéktartásra ?szt?nz? b?lcsessége sarkallta. A kilencvenes évek derekán jutott arra az elhatározásra, hogy gasztronómiai ismeretein túl csokorba gy?jti azokat a mindennapi étek bebiztosításához szükséges ismereteit is, amelyeket hasznosnak tartott megosztani barátaival, ismer?seivel. A k?nyvet Kisorosziban kezdte el írni, ahol férjével, Mész?ly Miklóssal t?lt?tte kivált nyári napjait, de bárhol járt is, sehol sem szégyellte azonnal feljegyezni azt, amit k?tetéhez érdemleges észrevtételnek tartott.

Heyman ?vát 1944-ben, Nagyváradon hurcolták el?bb gettóba, majd Auschwitzba, ahol személyesen Mengele küldte a halálba. Tizenhárom éves volt. Titkos naplóját édesanyja találta meg, aki k?nyvvé formálta, és kiadta. ?gy lett ?va naplója a holokauszt egyik legmegrázóbb dokumentuma. Az olykor érezhet? anyai beavatkozástól a napló még drámaibb, még megrázóbb lett, f?ként, mert tudjuk: a megjelenés után ?va édesanyja mély depresszióba esett, majd ?ngyilkos lett. A napló azóta megjelent angolul, héberül, néhány évvel ezel?tti, ?va lányom cím?, magyar kiadása után pedig németül, franciául, spanyolul és baszk nyelven is.  "Pedig, kis naplóm, én nem akarok meghalni, én még akkor is élni akarok, ha egyedül az egész k?rzetb?l csak én maradhatnék itt. ?n egy pincében, vagy egy padláson, vagy bármilyen lyukban is kivárnám a háború végét, én, kis naplóm, még a kancsi csend?rt?l, aki elvitte a lisztet t?lünk, még attól is hagynám magam megcsókolni, csak ne ?ljenek meg, csak hagyjanak élni!"A család elhurcolásáról Zsolt Béla: Kilenc koffer c. k?nyvében írt, melyet "Az emberi becstelenség krónikája" - ként tart számon a The Observer.

T?bb mint egy év tel el azóta, hogy hazaértem. Akik kívülr?l néznek, aligha észlelnek kül?n?sebb változást. De nekem már csak k?d?sen rémlik egy n?, aki egykor én voltam, aki mindig felhúzva tartotta a vállát a feszültségt?l, mert másoknak akart megfelelni. Két hónappal hazatértem után eladtam elegáns, nagypolgári lakásomat, és bek?lt?ztem egy kisebbe, szerényebbe. Az autómat lecseréltem egy olcsóbb, alacsonyabb fogyasztásúra. Az addig igénybe vett szolgáltatások nagy részét lemondtam, megváltam a k?ltséges biztosítások t?bbségét?l, a giga-csomagoktól, az ilyen-olyan el?fizetésekt?l, és egy lényegesen egyszer?bb életvitelre rendezkedtem be. A ruháimat is kiválogattam, a felesleget elajándékoztam vagy áruba bocsátottam. Az maradt csak meg, és mindenb?l csak annyi, amire valóban szükségem van. Olykor gyertyával világítok, órákig bámulom, hogyan táncol a láng a s?tétben. Vagy ücs?rg?k a teraszon, és nézem az égboltot, amelynek addig ismeretlen szépségeit az ?ton fedeztem csak fel… Amíg ezt a boldogságot nem éltem át, elképzelni sem tudtam, hogy egyszer úgy fogom gondolni: ha mindenemet elveszíteném, akkor is maradna egy csomó dolog, ami boldoggá tesz. Látom a k?rnyezetemben él?ket, amint fáradtan hajszolnak valamit, amit már megnevezni sem tudok, annyira távolinak t?nik, hogy magam is így éltem. Nem tehetek t?bbet értük, mint hogy elmondom a magam t?rténetét, amely így kezd?dik: van esély! Csak a békességnek el?bb helyet kell készíteni, kell egy nagytakarítás. Amíg a beidegz?dések, el?ítéletek foglalják a helyet, addig a cs?nd nem ver tanyát odabent. Pedig ahhoz, hogy meghalljam a saját hangomat, cs?ndre volt szükség. Ilyen az életem a Camino után.

Veszély, titok és autós üld?zés. Izgalmak, nyomok és jóbarátok. Csápy, e bogaras James Bond-kaland f?h?se megpróbálja legjobb cimboráival felg?ngy?líteni a rejtélyeket, melyekb?l a Nagy T?lgy?n akad szép számmal. Vajon hol lehet a polgármester lánya, aki elt?nt a Tiltott Zóna mélyén? A repül? autó tényleg létezik vagy csak erdei legenda? A T?lgyet milyen titokzatos betegség rágja? ?s ami mindennél fontosabb: ki vagy mi állhat ezek m?g?tt a felettébb fura események m?g?tt? Lehet, hogy minden mindennel ?sszefügg?

Hirtelen végigpergett bennem az elmúlt hónapok minden t?rténése legalább olyan komolysággal, mintha életem utolsó pillanatának moziját néztem volna. Az a sorsszer?ség, az a magával ragadó er? rémisztett meg, amely egészen idáig repített bejáratott hamiltoni mindennapjaimból. Miért van az, hogy az ember számtalanszor érzi a veszélyt, mégsem tesz ellene semmit? T. G. Oaks, a kanadai kertészeti vállalkozó és felesége minden erejükkel és elhatározásukkal vetik bele magukat hihetetlen k?rülmények k?z?tt meg?r?k?lt balatoni kúriájuk felújításba és hisznek abban, egy szezon alatt nemcsak t?kéletes állapotú, vendégseregek fogadására alkalmas palotát építenek, hanem sikeres borászati vállalkozásukat is be tudják indítani. ?, a boldog tudatlanok! - mondanánk hóbortosnak t?n? ?tleteikre, ha nem ismernénk már jól a k?nnyelm?ségében is csalhatatlan ?szt?n? házaspárt. Az édesvízi mediterrán életformába, a sz?l?ültetvényekbe és a varázslatos Balatonba és természetesen, a nekik új otthont adó falu lakóiba egy életre beleszeret? T. G. és Fran?oise számára finoman szólva sem indulnak z?kken?mentesen a dolgok: nemcsak az egyre jobban elmérgesed? szomszédi háborúskodással és a kúria k?rüli felújítási hercehurcával, hanem Oaks bogaras édesapjának hazak?lt?ztetésével is meggy?lik a bajuk. ?m minden nehézség ellenére Oaksék szép lassan ráébrednek, hogy a Fenséges Rommal nemcsak új otthonra, hanem egy szép, nagy családra is szert tettek.Tóth Gábor ?kos háromk?tetesre tervezett sorozatának második részében újra elmerülhetünk a semmi mással nem ?sszetéveszthet?, igazi balatoni mediterrán vidék hangulatában és életérzésében.

Ethel, a fiatal francia grafikusn? úgy tudja, hogy zsidó származású. Egy furcsa véletlennek k?sz?nhet?en felfedezi, hogy családja t?rténetébe kitalált szálak sz?v?dtek. Minden jel arra mutat, hogy nagymamája, a mindenkinél jobban szeretett Marie, akire egész identitását felépítette, hazudott neki. Vajon azért, hogy érdekesebb életet kreáljon magának, mint amilyen a sajátja volt, vagy más, ennél titokzatosabb okokból? Ethel lázasan kutatni kezd, de nagyanyja, aki válaszolhatna kérdéseire, Alzheimer-kórral küszk?dik, és már meg sem ismeri Csillagot, ahogy unokáját szólította magyarul. Az ?nmagával, a szerelemmel és párkapcsolataival is vívódó Ethel nyomozása során egymásba forduló sorst?rténetek bontakoznak ki üld?ztetéssel, háborúval, elnyomással, meneküléssel, a ?sehova tartozás” gy?trelmeivel, családi titkokkal, szenvedélyekkel, szerelmekkel és árulásokkal. A Csillag egy hazugság t?rténete, amely máshova vezet, mint gondolnánk... Clara Royer els? regényét magyar származású nagymamájának ajánlja, aki gy?kereit?l rég elszakadva, távolra vet?dve az ?hazától, Csillagomnak szólította unokáját, pedig már elfelejtett magyarul. Marie alakját ? ihlette a 2011-ben magyar címmel megjelent k?nyvben, amellyel a fiatal szerz? berobbant a kortárs francia irodalomba, és a megindító t?rténet mesesz?vésével, sajátosan új nyelvhasználatával elismer? kritikai visszhangot vívott ki. Clara Royer egyetemi oktató, kutatási területe a két világháború k?z?tti magyar irodalom.

Zoey trendi kávézót vezet egy amerikai kisvárosban, és nemcsak kávé-, de kapcsolatfügg? is. Amikor élete szerelme lelép egy fiatal sz?kével, aki ráadásul gyereket vár t?le, Zoey ?sszeomlik. Ilyenkor csak a barátok segíthetnek… akik rábeszélik – némi er?szak árán –, hogy t?lts?n el egy pihentet? hetet a Zen Pillanatában, Mexikóban, ahelyett hogy otthon búslakodna. Zoey a repül?n felfedezi exbarátja hasonmását, akivel ugyanaz az úti céljuk. A hotel pedig mindent nyújt, csak nem ?nfeledt kikapcsolódást. Se mobil, se internet, nincs kávézás, koktélozás vagy masszázs, helyette hajnali jóga a t?z? napon, meditáció minden mennyiségben és egészséges ételek – módjával. ?m ott a ragyogó fehér homokos tengerpart a pálmafákkal és az újonnan megismert sármos pasi, így Zoey talpra áll, hogy bebizonyítsa, nem csak a mandulás kapucsínók világában lehet boldog (vagy éppen boldogtalan) az ember. Mi t?bb, egy ?rült ?tlett?l vezérelve olyan lépésre szánja el magát, ami új értelmet ad életének, és ami meglehet?sen kínos helyzetbe hozza a családja el?tt… ?Számomra ez a regény nyarat csempészett a télbe, a kapucsínó illata kísért el a mexikói tengerpartra, és olyan érzésem támadt, mintha Zoey csetlés-botlását egy pálmafa alól figyelném a türkizkék tenger homokos partján... Megszerettem Zoey-t, akinek t?rténete egzotikus, szellemes és fordulatos.” Fej?s ?va

Demagóg, ?rült, gazember? Népvezér, próféta, mártír? E két véglet k?z?tt ingadozott Szálasi Ferenc megítélése kortársai szemében. Az utókor azonban k?zel sem ilyen megosztott személyét illet?en, Szálasi a 20. századi magyar t?rténelem talán legelutasítottabb alakja. K?tetünkben arra keressük a választ, miként vált azzá. Miért lépett egyáltalán a politika színpadára otthagyva ezzel a biztos karriert kínáló katonaságot? Milyen célok vezették? Mit gondolt és mit tett politikusként? Szálasi életútjának állomásairól számos egykori dokumentum vall, ami lehet?séget ad, hogy t?bb, olykor lényegesen eltér? néz?pontokból vizsgálhassuk ugyanazt az eseményt. K?nyvünkben megkíséreljük a sok esetben részrehajló – vagy éppen elfogult – kortársak írásai alapján áttekinteni Szálasi életútját: a katonáét, az ideológusét, a politikusét – gyermekkorától egészen haláláig. Végül pedig azt is bemutatjuk, miként viszonyul hozzá az utókor. A k?tetet életrajzi kronológia, válogatott bibliográfia, valamint térképek teszik teljessé. PAKSA RUDOLF 1981-ben született Ajkán, az ELTE-n doktorált t?rténelemb?l és 2009 októberét?l az MTA BTK T?rténettudományi Intézetének a munkatársa. ?rdekl?dési területe a modern kori magyar t?rténelem; kutatásai súlypontja a 19–20. századi historiográfia, a régi E?tv?s Collegium, valamint a Horthy-kori széls?jobboldali irányzatok.

A ferencvárosi labdarúgókat kihívja egy mérk?zésre a windsoriak híres csapata. Hogy biztosak legyenek a sikerben, elraboltatják D?rm?g? D?m?t?rt, a gólveszélyes csatárt. A neves focista - Lohinai, a titkosrend?r és H?r?mp? bátya segítségével - mégis pályára léphet, hogy gy?zelemre vezesse a ferencvárosiak csapatát.

A The New York Times No.1 bestsellerében egy manhattani baleseti sebészt a kisfia szeme láttára ?lnek meg egy játszótéren. ?t év elteltével a gyilkos még mindig szabadlábon van… Amikor Laurie Moran férjét brutálisan meggyilkolták, csak a hároméves Timmy látta az édesapja gyilkosának arcát. Az átható kék szempár még ?t évvel kés?bb is kísérti álmában Timmyt. Laurie-t még nagyobb félelem nyomasztja – a gyilkos fenyegetése, amelyet odakiáltott a fiának, mik?zben elmenekült a helyszínr?l: ?Mondd meg anyádnak, ? lesz a k?vetkez?, utána pedig te j?ssz…” ?s az asszonynak most ismét gyilkossággal van dolga, ezúttal egy megt?rtént, de megoldatlan b?nügyekkel foglalkozó tévésorozat producereként. A sorozat els? részében egy n? húsz évvel korábbi, felderítetlenül maradt meggyilkolása a téma. Az élénk társasági életet él? asszonyt a friss diplomás lánya tiszteletére rendezett gála után megfojtva találták az ágyában. A nagy port kavaró gyilkosság országszerte szerepelt a hírekben, így Laurie biztos benne, hogy az ügy – a maga pazar k?rnyezetében és az akkori éjszaka vendégeinek k?zrem?k?désével – sikerre viszi majd a m?sort. ?m amikor megkezdik a forgatást Betsy azóta elhidegült barátaival, világossá válik, hogy valamennyiüknek titkai vannak – kinek kisebbek, kinek nagyobbak. ?s k?zben ráj?vünk, hogy az átható kék szempár még mindig figyel… ?Bízzunk Mary Higgins Clarkban: tudja, hogyan kell halálra rémiszteni bennünket.” -?THE NEW YORK TIMES A gyanú árnyékában sorozat k?vetekez? része A Hamupip?ke-gyilkosság címmel fog megjelenni.