n noiembrie 2011 i n lunile ce au urmat, mpreun cu un grup entuziast de oameni, dintre care doi investitori i doi directori ai companiei holding am pus bazele unei noi companii de IT, numit F-Startup.Am considerat important s pstrez n acest jurnal amintirea vie a evenimentelor trite, pentru ca i alii s beneficieze de pe urma experienei noastre. Anumite ntmplri le-am inut ascunse, din motive profesionale, ns acum m simt ndatorat s le scot la lumin. Voi, cei care suntei nceptori, putei considera acest jurnal confesiunea mea i sper c, dup ce vei citi povestea, vei nelege mai bine ce a mers prost i de ce.n momentul n care compania a dat faliment, m-am considerat responsabil pentru eecul colectiv. Totui cred c eforturile noastre nu au fost n van, deoarece am ctigat cu toii o lecie valoroas de via i o prietenie frumoas.n final, pot spune doar att: v urez succes n ncercrile voastre viitoare!

J. R. Ward, aki a Fekete T?r Testvériséggel a New York Times listavezet? szerz?je lett, új, leny?g?z? sorozat els? k?tetével jelentkezik. A t?rténetfolyamban egy vagyonos és kitüntetett helyzet? déli család folyamatosan változó viszonyai k?zé pillanthatunk be - titkok, csalások és botrányok tárulnak fel... A Bradford-dinasztia generációk óta uralkodik a bourbon f?városában. Vagyonuk tiszteletet és kiváltságos helyzetet biztosít számukra, és életük a kasztrendszer szigorúan lefektetett szabályai szerint zajlik g?g?sen terpeszked? udvarházukban, Easterlyben. Az emeleten él a család, tetteiket a látszat alapján hatalmas vagyonuk és kit?n? ízlésük vezérli. A f?ldszinten pedig a személyzet fáradhatatlanul azon dolgozik, hogy fenntartsa a kifogástalan Bradford-illúziót. Ez a két szint sosem keveredhet... ?m Lizzie King, Easterly f?kertésze, megszegi ezt a szabályt, és ezzel kis híján t?nkreteszi az életét. Kezdett?l tudja, hogy nem lehet jó vége, mégis beleszeret Tulane-be, a bourbondinasztia fekete bárányába. Fájdalmas szakításuk is csak azt bizonyítja a számára, hogy nem véletlenül tiltakozott az érzései ellen. Amikor két év távollét után Tulane hazatér, magával hozza a múlt árnyait, és senki sem vonhatja ki magát a k?vetkezmények alól: sem Tulane gy?ny?r? és kegyetlen felesége; sem legid?sebb bátyja, akinek a keser?sége és embergy?l?lete szinte határtalan; sem a Bradford család feje, akinek az erk?lcs semmit sem jelent, és múltjában sz?rny? titkok rejt?znek. Ahogy az üzleti és érzelmi feszültségek egyre fokozódnak a családon belül, Easterly lakóinak élete visszafordíthatatlanul megváltozik. Az eseményeket csak a legravaszabbak élhetik túl. A K?nyvjelz? magazin 2015. novemberi számában megjelent cikk: Vér dupla whiskeyvel

A New York Times bestseller életrajzírójának, J. Randy Taraborrellinek minden részletet felvillantó, briliánsan megírt k?tete nem egyszer?en a legsikeresebb popsztárok egyikének, Beyoncénak az életrajza. Bepillantás egy olyan világba, ahová szinte mindenki vágyik, de csak nagyon kevesen juthatnak el; az amerikai show-business világába. A végtelenül tehetséges Beyoncé Knowles már nyolcéves korában ebben a világban él, gyerek szépségversenyek és tehetségkutató vetélked?k résztvev?je. Egy pillanatra sem szakad el a színpadtól, és tizenhat évesen a Destiny's Child énekeseként már világsztár. Ontja a slágereket, 2014-ben a Forbes magazin szerint a világ leggazdagabb és legkeresettebb sztárja, az ? fényképével jelenik meg a híres Time magazin. Ez a k?nyv megmutatja a sikereket, de az emberfeletti er?feszítést is, az ?r?k?s harcot az érvényesülésért, az áskálódásokat, pletykákat; beszámol viharos és vad szerelmér?l a híres rapperrel, Jay-Z-vel, a csalódásokról és a meghatározó pillanatokról. ?s mik?zben olvassuk ezt a nyílt, olykor szívszorító, olykor felemel? beszámolót, ?r?kre megváltozik a véleményünk Beyoncéról és a távoli és csillogó show-businessr?l. A szerz?r?l J. Randy Taraborrelli a New York Times bestseller szerz?je, írt már k?nyvet Michael Jacksonról, Marilyn Monroe-ról, Madonnáról, és a Kennedy famíliáról is. K?ztiszteletben álló író, újságíró, a szórakoztatóipar jó nev? és állandó szerepl?je, és jó néhány televízióm?sor, k?ztük a Today, a Good Morning America, a CBS This Morning, az Entertainment Tonight és a CNN Headline News s?r?n felt?n? vendégszerepl?je.

The more I know of the world, the more am I convinced that I shall never see a man whom I can really love. I require so much!'Marianne Dashwood wears her heart on her sleeve, and when she falls in love with the dashing but unsuitable John Willoughby she ignores her sister Elinor's warning that her impulsive behaviour leaves her open to gossip and innuendo. Meanwhile Elinor, always sensitive to social convention, is struggling to conceal her own romantic disappointment, even from those closest to her. Through their parallel experience of love—and its threatened loss—the sisters learn that sense must mix with sensibility if they are to find personal happiness in a society where status and money govern the rules of love.This edition includes explanatory notes, textual variants between the first and second editions, and Tony Tanner's introduction to the original Penguin Classic edition.

„Doamna se întinde, suspin?, închide ochii. Corpul ei nu mai e decât o istorie, o ma?in?rie familiar?, dar str?in? viitorului. Str?in?, mai ales, speran?elor care, spre propria?i uimire, î?i mai g?sesc ad?post în ea. Nu pentru c? ar fi gata s? se abandoneze unei dorin?e noi, ci mai degrab? fiindc? dorin?a de a exista pentru altul, nevoia fizic? de a fi ?inut? ?i strâns? în bra?e de un b?rbat, continu? s? tr?iasc? într?un col? al con?tiin?ei ei, ca o amintire neglijat?, ca rochia de sear? albastr? de culoarea nop?ii care nu i se mai potrive?te ?i pe care n?o va mai purta niciodat?, dar se înc?p??âneaz? s? o p?streze în fundul unui dulap, protejat? cu grij? de o hus? din plastic, pentru orice eventualitate“ (Portretul reginei).

n doar opt ani, Peggy Guggenheim a schimbat faa artei secolului XX; iar viaa sa, cea public i cea privat, a fost la fel de radical precum colecia pe care a deinut o. --The IndependentPatroan a artelor nc din anii 1930, Peggy Guggenheim ne ofer, ntr un autoportret plin de sinceritate, o perspectiv din interior asupra nceputului artei moderne, fcnd mrturisiri revelatoare despre familia sa bogat i excentric, despre relaiile sale personale i oferindu ne portrete adesea surprinztoare ale artitilor nii.Confesiunile unei dependente de art imortalizeaz un capitol nsemnat din istoria artei moderne, precum i personalitatea uneia dintre cele mai fervente susintoare a ei.Ar trebui s ne mulumim, deocamdat, cu ceea ce a produs secolul XX — Picasso, Matisse, Mondrian, Kandinsky, Klee, Léger, Braque, Gris, Ernst, Miró, Brncui, Arp, Giacometti, Lipchitz, Calder, Pevsner, Moore i Pollock. Astzi este vremea colecionrii, nu a creaiei.Haidei cel puin s conservm i s le oferim oamenilor toate marile comori pe care le avem. -- Peggy Guggenheimntlnirea cu frumosul ne modific. Arta, n toate formele ei de exprimare, ne vorbete despre frumuseea acestei lumi, indiferent ct de sublim sau atroce este ea.Prin Colecia StArt pe care o inaugureaz odat cu apariia Confesiunilor lui Peggy Guggenheim, Editura Pandora M i propune s familiarizeze cititorii cu arta modern a secolului XX i cu fabuloasa lume din spatele cortinelor care ascund de multe ori poveti extraordinare i viziuni inedite. Colecia StArt este un loc de ntlnire ntre cei care au curiozitatea de a citi viaa prin alt fel de lentile dect cele obinuite i cei mai importani actori ai scenei de art, fie c este vorba despre artiti, curatori, galeriti, colecionari, critici sau istorici.

Mi, szegény magyarok, alázatosan, kóválygó lélekkel barangoltunk e csudák k?z?tt, és rajongásunkban éppúgy nem éreztük nyomorult kis szobánk fülledtségét, mindennapi pomme-frite-ünk margarinb?zét, mint ahogy az ?rj?ng? dervis nem érzi a sz?ges ostort. Ennek a Párizsnak csak a hív? alázatával lehetett a k?zelébe férk?zni, és ezzel mi b?ven f?lszereltük magunkat, miel?tt meghódítására elindultunk. Persze hogy mindezek f?l?tt ott volt az a másik Párizs is, restaurant-jaival, bárjaival, revüszínházaival, mondain találkozóhelyeivel, lófuttatásaival, kit?n?en képzett pincéreivel, lakájaival, kerít?ivel. Bezzeg ez a másik Párizs nem k?vetelt alázatot látogatóitól, s?t ?nmaga ereszkedett fél térdre mindenki el?tt, aki bármilyen egzotikus ország bankóját meglobogtatta.

Minden, amit a showbusiness világáról hittél hiúság, gy?l?let, féltékenység, korrupció, drog, alkohol, hangos sikerek és zajos bukások - igaz! Persze, speciális, magyar módon Bárdos András k?nyvében keveredik elképzelt és valódi világ: nehezen azonosítható figurák, nevük?n nevezett, mindenki által ismert szerepl?kkel. Megt?rtént helyzetek a fikcióval.Olyan kíméletlen ?szinteséggel, ugyanakkor megért? együttérzéssel mutatja be a hazai showbusinesst, a hírességek világát, a bulvárt, a politikát, és mindezek ?sszefonódását, hogy az olvasó a végén már azt sem tudja eld?nteni: sírjon vagy nevessen inkább.De a szerz? d?nt. Jóíz?en kineveti a k?zeget, s?t, a t?rténet során fel-felt?n? ?nmagát is.

Twenty-seven-year old Anne Elliot is Austen's most adult heroine. Eight years before the story proper begins, she is happily betrothed to a naval officer, Frederick Wentworth, but she precipitously breaks off the engagement when persuaded by her friend Lady Russell that such a match is unworthy. The breakup produces in Anne a deep and long-lasting regret. When later Wentworth returns from sea a rich and successful captain, he finds Anne's family on the brink of financial ruin and his own sister a tenant in Kellynch Hall, the Elliot estate. All the tension of the novel revolves around one question: Will Anne and Wentworth be reunited in their love?Jane Austen once compared her writing to painting on a little bit of ivory, 2 inches square. Readers of Persuasion will discover that neither her skill for delicate, ironic observations on social custom, love, and marriage nor her ability to apply a sharp focus lens to English manners and morals has deserted her in her final finished work.

Cizme – 1940. Doi militari de carier?, unul nazist, unul nu, r?vnesc onoruri rezervate scriitorilor. Sunt siguri c? le vor ob?ine, c? vor intra cu cizmele lor butuc?noase ?ntr-un s?la? al muzelor, primul baz?ndu-se pe contextul politic, al doilea pe autoritarismul lui. Rob? – La Academia Brazilian? de Litere totul e dup? model fran?uzesc, ?ncep?nd cu sediul, palatul Micul Trianon din Rio de Janeiro. Cei patruzeci de nemuritori poart? un costum de gal? somptuos, rob? cu fireturi aurite ?i o spad?. Dar nu de spad? se folosesc ei atunci c?nd trebuie s? se apere, ci de limba bine ascu?it?! Se pricep foarte bine, chiar ?i la 80 de ani, s? manevreze cu viclenie cuvinte care ustur?, spintec?, ucid de-a binelea. C?ma?a de noapte – Diafan?, transparent?, ?esut? din lumina r?s?ritului, c?ma?a aceasta metaforic? e singurul ve?m?nt care o acoper? pe iubita poetului ?n versurile lui. Iar versurile ?i aduc autorului un binemeritat loc printre nemuritori. Numai c? ?i nemurirea aceasta e metaforic?. Dup? moartea poetului Ant?nio Bruno, la Micul Trianon se declan?eaz? un mic r?zboi. Militarii care asediaz? palatul sunt respin?i cu brio de b?tr?nii academicieni versa?i ?n dueluri verbale ?i literare, cu ajutorul a patru muze mai mult sau mai pu?in suave, fostele amante ale lui Bruno. Cizme, rob?, c?ma?a de noapte e un foc de artificii, o juc?rie ingenioas?, o fabul? pentru aprinderea speran?ei, o bagatel? ?nc?nt?toare. Cine-ar mai ?ndr?zni, dup? ce o cite?te, s? calce cu cizmele pline de noroi voalurile trandafirii ale poeziei? Sau poalele robelor solemne ale unor vulpoi b?tr?ni?

S? cite?ti o carte, s? parcurgi pagin? dup? pagin? un volum de benzi desenate, chiar s? urm?re?ti un film, seam?n? foarte mult cu aventura str?baterii unui drum. C?nd cartea are mai multe volume, c?nd o mul?ime de pove?ti secundare se ?ntretaie cu povestea principal?, drumul pare pe deasupra unul plin de peripe?ii, pentru c? ai de str?b?tut cale lung?, fiind ?nconjurat de peisaje miraculoase, ai de f?cut ocoluri surprinz?toare, trebuie s?-?i por?i pa?ii peste poduri ?i viaducte. Este chiar situa?ia ciclului de fa??, al Inimii de broscu??, despre care m? conving tot mai mult c? este scris ?pentru toate v?rstele“, adic? pentru bunici, p?rin?i ?i copii deopotriv?. Volumul al II-lea, Primii pa?i spre maturitate introduce ?ntr-un mod cu totul impresionant elemente mitologice, ce ?in de cre?tinismul primitiv ?i folcloric – unele, de p?g?nism – altele, ?n aceast? poveste cumva ?realist?“, chiar dac? scris? ?n cheia fantasticului ?i a miraculosului. Pentru cititor, indiferent de v?rst?, lectura acestor volume sunt cu siguran?? o desf?tare. Pentru cititorul t?n?r, foarte t?n?r, pentru cel care ?nc? nu cite?te, ci i se cite?te, este ?ns? ?i un fel ?carte de ?nv???tur?“, prin intermediul c?reia ??i poate explica ?i ceea ce trece de primul strat al recept?rii sau poate lua contact cu dimensiunea etic? a existen?ei noastre ?n lume.

Din petice surprinz?tor de diferite, ca nuan?? ?i lucr?tur?, Dincolo de ferestre este o p?tur? multicolor? de pove?ti care pe mul?i ?i va ?nc?lzi. Jongl?nd cu emo?ii ?i st?ri, cu situa?ii ?i detalii, scriind despre orori ?i splendori, st?p?n? deja pe acest nou teritoriu, Irina Georgescu debuteaz? – deloc nea?teptat – cu un volum remarcabil. - Veronica D. Niculescu O colec?ie de dou?zeci ?i dou? de fic?iuni cu miez de magie, montate la limita dintre real ?i fantastic, av?nd ca numitor comun misterul ?i suspansul. ?n spatele pove?tilor se ascund ?ngerii. Ei s?nt pe urmele de?inutului care ?ncearc? s? evadeze din realitatea absurd? a unui penitenciar circular, f?r? ie?ire (?Encarcerado“), sau ale surorilor care scap? de atacatori datorit? muzicii (?Radio“). ?ngerii ?l privesc pe b?rbatul orb care, m?cinat de gelozie, ??i caut? rivalul ?n propria cas? (??ntuneric“) ?i afl? c? locatarii unei sc?ri de bloc s?nt alunga?i de farmecele unei vr?jitoare (?Rebound“). Surprinse ?n momentele cele mai vulnerabile, unele personaje ??i pierd capul – socrul sedus de cuscr? sare pe fereastr? sub privirile ginerelui (?Père Tinel“), b?iatul care g?se?te un pe?te auriu ?n para du?ului ??i pune o dorin?? neinspirat? (?Un tip f?r? noroc“), iar pendula vr?jit?, care d? verdicte la sf?r?itul proceselor, ?l pune ?n ?ncurc?tur? pe judec?tor (?Pendula lui Costic?“). Dincolo de Ferestre vorbe?te despre fragilitatea realit??ii, de limitele ei permeabile ?i de faptul c?, odat? traversat? aceast? barier?, lucrurile nu mai s?nt ce p?reau a fi. (Irina Georgescu Groza)

Primul meu interviu cu Florian Lungu s-a consumat la sf?r?itul anului 1994, ?n c?m?ru?a sa de la cap?tul etajului IV din Radio, acolo unde cutiile cu benzile de magnetofon st?teau mai s? cad? peste el, printre ness-uri ?i ?ig?ri. Ideea era s? apar? ?n revista ?Panoramic Radio-TV” ?n jur de 5 ianuarie, c?nd e n?scut. ?i aceast? carte trebuia s? apar? pe 5 ianuarie 2016, dar n-a fost s? fie; ?ns? mai bine mai t?rziu… ?n fine, au trecut peste 20 de ani, eu am avut privilegiul – ca redactor TVR – s?-l intervievez ?nc? de multe ori, s? realizez chiar o emisiune la TVR Cultural, vreo doi ani, numit? ?Jazz Restitutio”, ?ntr-un studiou improvizat la Mo?u acas? – el antama invitatul, ?l aducea acolo, noi filmam dialogul dintre cei doi ?i ad?ugam imaginile de ilustra?ie, deopotriv? arhiv? ?i evenimente recente. Am tr?it momente inedite al?turi de candidul ?i glume?ul jazzman ?i jazzolog (de?i de c?nd se ?tie a luat aceast? muzic? ?n serios c?t i-a stat lui ?n putin??, ba ?i ?n exces, ceea ce i-a afectat s?n?tatea grav ?n mai multe r?nduri). Nu se pot uita bancurile lui Mo?u de la G?r?na, spuse pe marea scen?, ca ?i modul ?n care prezint? el sponsorii festivalului, martori sunt spectatorii (cu zecile de mii) de la fiecare edi?ie. ?n particular, eu p?strez mai multe amintiri: o tab?r? de jazz de la Jup?ne?ti, primul interviu filmat ?n care mi-a vorbit de Richard Oschanitzky, prima lui ?nt?lnire cu Alexander B?l?nescu (aranjat? de noi la un hotel, atunci c?nd muzicianul a lansat ?n concert discul ?Maria T”), dialogul s?u cu Johnny R?ducanu filmat ?n Club A pentru emisiunea ?Remix”, ori acela cu marele pianist Jancy Korossy, acas? la Mo?u, pentru ?Jazz Restitutio”… (Doru Ionescu)

Jól megírt, vicces és megható - Observer Az elejétl a végéig élvezetes... egy új Roald Dahl - The Times Egy újabb külnleges és nagyon vicces trténet David Walliamstl! Jocónak számos oka van rá, hogy boldog legyen. Egész pontosan milliárdnyi oka. Bizony, Jocó gazdag. Nagyon, nagyon gazdag. Van saját tekepályája, saját mozija, és még fkomornyika is, aki mellesleg egy orángután. a legvagyonosabb tizenkét éves az egész világon! De Jocó boldogtalan. Hogy miért Mert rengeteg pénze van, viszont egyetlen barátja sincs. Aztán mégis jn valaki, aki Jocót Jocó miatt szereti, nem a pénzéért. Csak az a baj, hogy Jocó már megtanulta: ahol megjelenik a pénz van, ott semmi sem az, aminek látszik. A legfontosabb dolgok nem kerülnek semmibe - mondják, és ha Jocó nem vigyáz, most mindent elveszíthet...

Mit jelent az, hogy széls?jobboldal? Kikkel szimpatizálnak és mit képviselnek az újhungaristák? Mit jelképez a 88-as szám? Miféle ideológia áll a széls?jobboldali irányzatok hátterében? Mikor és miért válnak sikeressé a radikálisok? K?tetünk ezeken a kérdéseken kívül arra is választ ad, hogy melyek voltak a magyar széls?jobboldali mozgalmak megszületésének hazai el?zményei, külf?ldi szellemi el?képei és testvérmozgalmai. Mindemellett rávilágít a széls?jobboldaliság kritériumaira az irányzat 1919-es születését?l napjainkig, és feltárja a széls?jobboldali szubkultúrák változatos, markáns ismertet?jegyeit. A Jobbik és a Magyar Gárda tevékenységéig ível? áttekintés azt is megmutatja, milyen sokszín? jelenség a magyarországi széls?jobboldal, pontosabban az a radikális politikai mozgalmakat t?m?rít? gy?jt?fogalom, amelyet ma így szokás nevezni. A szerz?, PAKSA RUDOLF 1981-ben született Ajkán, az ELTE-n doktorált t?rténelemb?l és 2009 októberét?l az MTA T?rténettudományi Intézetének a munkatársa. ?rdekl?dési területe a modern kori magyar t?rténelem; kutatásai súlypontja a 19–20. századi historiográfia, a régi E?tv?s Collegium, valamint a Horthy-kori széls?jobboldali irányzatok.

Folose?te cea mai mare for?? a propriei vie?i! Inima uman? este o crea?ie plin? de minuni ?i deosebit de complex?, cu un spectru larg de abilit??i neimaginate p?n? acum. Ea de?ine printre altele o inteligen?? proprie ?i o capacitate de percep?ie unic?, ce dep??e?te cu mult sim?urile umane obi?nuite. Noi putem accesa ?i utiliza aceste for?e, le putem aduce ?n echilibru cu propriul mental, descoperind ?n felul acesta cele mai bune solu?ii pentru orice problem? cu care ne confrunt?m. Ruediger Schache, autor a numeroase bestseller-uri, a conceput ?n acest sens 4 ?ntreb?ri cheie pline de ?n?elepciune. Cel care le va utiliza nu va descoperi doar r?spunsuri, ci ?i calea spre poten?ialul s?u cel mai ?nalt.

"A lányok még viharosabban nevettek. Kelepei azonban t?prengve szítta a fogát. Azon gondolkodott, mi lenne, ha csakugyan idek?lt?zne? Lelki szeme el?tt egész csomó dolog jelent meg. A jó koszt, a dunyhás ágy, amellyel talán minden együtt jár, ingyen, ami a Háznak specialitása, ha az ember itt lakik helyben."

H. C. Andersen mesék kicsiknek es nagyoknak!

Fire?te c?, de la schimbarea de paradigm? numit? apari?ia genurilor rock ?i folk (precedate de jazz, dar mai cu seam? de blues... ?i ?n m?sur? cov?r?itoare de explozia beat!), ?n Rom?nia comunist? (?ncerc?nd mereu s? fie sincron? cu voga occidental?), lucrurile n-au fost tocmai roz. Unii chiar se bat ?n piept c? de la ei ?ncoace se poate vorbi de...; al?ii (implica?i direct) sunt sc?rbi?i de ceea ce se ?nt?mpl?, mai cu seam? ?n lipsa unei istorii oficiale ?i documentate, ?i ??i v?d de treab?. ?n era net/Wikipedia, oricine se poate da ?n stamb?, se poate lua la tr?nt? (sub pav?za anonimatului, implicit a nesim?irii) cu orice; cum anticipa parc? Andy Warhol, a venit vremea ?n care oricine va fi fost vedet? 15 minute.Dar au existat ?i vedete reale, grei ai genurilor a?a-zis u?oare, mon?tri sacri! Celor acum ?n umbr? (cite?te underground) le este dedicat acest volum. M?rturii orale puse cap la cap despre aceia care au trecut ?i – iat? – se ?ntorc ?n Clubul Arhitecturii. Dac? un Cenaclu ?Flac?ra“, la ?nceput genial ?n scopuri, a fost mai apoi r?st?lm?cit ideologic ?i impus aproape cu for?a p?n? la implozie, clubul – recte pivni?a – din strada Bl?nari nr. 14 a rezistat peste decenii intrinsec; pe temelia solidificat? de la o zi la alta, de la un artist la altul, de la o bere la alta... Din student ?n student (dar nu numai prin ei), ?tafeta a tot fost preluat? de genera?iile care s-au perindat, iar ast?zi ne-am trezit cu o ?ntreag? istorie care apas? pe funda?iile cl?dirii vechi..., dar f?r? bulin? ro?ie! Nu, Club A nu va c?dea, a?a cum va exista ?n continuare ?i Casa Studen?ilor din Bucure?ti (ca ?i cele din Timi?oara, Ia?i, Cluj...), ?i Radioul, ?i Televiziunea, ?i Electrecordul...Din cuprins: Amintiri ? Clubul de pariuri muzicale sau Cu... v?nt ?nainte... din pupa! ? A fost o dat?... din 1969 ? Primul Festival Na?ional de Muzic? Pop ?Club A“ (16–22 decembrie 1969) ? Ro?u ?i Negru ? Romanticii ? Chromatic Grup ? Sideral (Modal Quartet) ? Olympic ‘64 ? Phoenix ? Coral... ?i Adrian Ivani?chi ? Al doilea Festival Na?ional de Muzic? Pop ?Club A“ (10–17 mai 1971) ? Modern Grup ? Metronom ? Mondial ? Timi?oara, la vest de Rom?nia ? Carusel ? Post-scriptum la al doilea festival ? Folk ?n Club A ? Mihai Munteanu ?Michone“ ? Dorin Liviu Zaharia ?Chubby“ ? Mircea ?Ciocu“ Vintil? ? Florian ?Mo?u“ Pitti? ? Doru St?nculescu ? Sorin Minghiat ? Dan Oprina ?i Mircea Valeriu Popa ? Nicu Vladimir ? Marcela Saftiuc ? Adriana Ausch ? Anda C?lug?reanu ? Zoia Alecu ? Catena ? FFN ? Valeriu Sterian (?i Compania de Sunet) ? Mircea Bodolan ? Curtea Veche nr. 43 ? Al treilea Festival ?Club A“ (5–8 iunie 1979) ? Metropol ? Academica ? Experimental Q ? Modal Q ? Mircea Florian (din Transilvania) ? Al patrulea Festival ?Club A“ (16–19 martie 1981) ? Dan Andrei Aldea ?i Sfinx ? Pro Musica ? Accent ? Redivivus ? Basorelief ? Gramophon/Post Scriptum ?i... Mircea Baniciu ? Semnal M ? Sorin Chifiriuc ?i Domino/Roata ? Grup ‘74 ? Club A – 15 ani (12–17 martie 1984) ? Nicu Alifantis ? Iris ? Liviu Tudan & Ro?u ?i Negru ? Al cincilea Festival ?Club A“ (28 februarie–1 martie 1990) ? Compact ? Holograf ? Celelalte Cuvinte ? Gala ?Club A – 30 de ani“ (18 iunie 1999)?/ ?Club A – 34 de ani“ (4 iunie 2003) ? Sfinx (Experience) ? Alexandru Andrie? ? Cargo ? Timpuri Noi ? Sfatul ?b?tr?nilor“ ? Al ?aptelea Festival ?Club A“ (13–18 mai 2011) ? Imagini ?necenzurate“

Dinah Maria Mulock was a talented author and poet. Among several of her children's classics are "The Adventures of a Brownie", followed by the world famous tale,"The Little Lame Prince".Yes, he was the most beautiful Prince that ever was born. Of course, being a prince, people said that; but it was true besides. The Prince's christening was to be a grand affair. By six in the morning all the royal household had dressed itself in its very best; and then the little Prince was dressed in his best -his magnificent christening- robe; which proceeding his Royal Highness did not like at all, but kicked and screamed like any common baby. In truth, though very few knew the Prince in coming to the chapel had met with a slight disaster. His nurse - not his ordinary one, but the state nurse-maid - an elegant and fashionable young lady of rank, whose duty it was to carry him to and from the chapel, had been so occupied in arranging her train with one hand, while she held the baby with the other, that she stumbled and let him fall, just at the foot of the marble staircase. To be sure, she contrived to pick him up again the next minute; and the accident was so slight it seemed hardly worth speaking of. Consequently nobody did speak of it. The baby had turned deadly pale, but did not cry, so no person a step or two behind could discover anything wrong; afterward, even if he had moaned, the silver trumpets were loud enough to drown his voice. It would have been a pity to let anything trouble such a day of felicity.

Savuroas?, amuzant? ?i minunat ilustrat?!?The TimesVia?a e o aventur?. Orice e posibil – cu voin?? ?i noroc, cu un morcov proasp?t, un nas umed ?i un dram de curaj nebun!Shylo a fost mereu cel mai firav ?i mai t?cut dintre to?i fr??iorii lui, care n-au sc?pat nicio ocazie de a r?de de el. Dar atunci c?nd d? peste o band? de ?obolani ?i aude din ?nt?mplare despre un complot diabolic ?mpotriva Reginei, va fi datoria lui s?-i g?seasc? pe Iepurii Regali din Londra, ca s?-l ajute s? salveze situa?ia.Va putea oare cel mai mic dintre iepura?i s? se dovedeasc? a fi cel mai mare dintre eroi??