„Greu este s? fii bun“. A?a suna verdictul unui filozof presocratic la care m? încruntam abitir pe la 20 de ani. Acum, la 60, dup? ce am înv??at de la aceia?i în?elep?i c? „to?i oamenii sunt r?i“, dar c? „nu trebuie s?-i judeci“, nu m? mai gr?besc cu încruntarea. Doar zâmbesc pu?in ofilit, în dulce resemnare. Cu un astfel de zâmbet – trist, admirativ, îng?duitor ?i comp?timitor totodat? – trebuie întâmpinat (?i f?r? îndoial? iertat) Tomas H., personajul axial din romanul Cameliei Cavadia. Destinat fericirii, dar e?uat lamentabil. Vinovat inocent ?i egofil culpabil. ?i totu?i înseninat, dureros de triumf?tor în final, dup? ce altruismul învinge mizantropia, iar d?ruirea de sine absolv? vinov??ia. În fond, ce ar fi vina f?r? isp??ire? Un roman despre povara fericirii (chiar a?a!) ?i chinul permanent al demonicului de a surpa – prin patologia patimii oarbe – iubirea curat?, armonia conjugal?, farmecul divin al copil?riei ?i nobila condi?ie de p?rinte. Un debut surprinz?tor prin precizia arhitecturii narative ?i siguran?a rotirii caruselului cu multe ?i subtile rela?ii psihologice. În plus, îmbucur?tor prin op?iunea preponderent moral?, într-o vreme dominat? de anarhie, relativism ?i etic? în r?sp?r. – Dan C. Mih?ilescu ?„De când m? ?tiu am vrut s? devin scriitoare. PR de meserie, am scris pove?tile altora, dar mi-am dat seama c? am în?untrul meu propriile pove?ti care a?teapt? s? le dau via??. Tot ceea ce am f?cut pîn? acum a roit în jurul cuvintelor. Prin prisma meseriei mele, am scris sute de comunicate, am luat zeci de interviuri, m-am trezit cu zeci de fraze construite-n cap ?i am adormit cu altele bâzâindu-mi în ureche. Am hot?rât ca e timpul s?-mi urmez visul ?i s? devin ceea ce m-am sim?it mereu.“ – Camelia Cavadia

Istoriile excentricit??ii din Logica elefan?ilor adopt? tonul comentariului pe dou? voci, simul?nd (?i stimul?nd) un canon care dubleaz?, prin reluare, recuperarea detaliului ca fiind princip(i)al. Fiziologiile devin ilustre, consecven?a ??i expune abera?ia, apetitul pentru trecut este inevitabil patologic, iar neao?ismele curente rezoneaz?, fire?te, cu globalizarea. ?ntr-o logic? elefantin?, inteligen?a are a se v?di, chiar gigantesc, ?n nimicnicia ?faptului divers“. Supraabunden?a concentr?rii miniaturale exacerbeaz? efectele ?ngurgit?rii unei mu?te ori ale studierii timpului liber al felinelor de cas?. Lenjeria intim? necesit? un tratament aristocratic, iar ?njur?tura ?i b?taia se sacralizeaz? ?ntr-un univers ?n care guvernarea p?r?se?te modelul pastoral pentru recursul la structuri galinacee. Textele lui Ciprian V?lcan ?i ale Danei Percec (sur)prind acest nesa? cu care lumea ?ns??i pare a-?i exprimenta limitele, n?ucit? parc? de proliferarea propriilor excese.

Elveink nem tudnak olyan szilárdak lenni, mint naiv pillanatainkban gondolnánk, mert világunkat az érzelmek, az értelem és a hit folyton változó egyensúlya tartja ?ssze. Az ember hajlamos nagy titkokat sejteni ott, ahol egyszer?en csak nagyobb er?k m?k?dnek, mint amiket uralni tud. Azonnal a nagy titkot keresi, amikor kiemelked? tehetségekkel találkozik, amikor a hit alapvet? kérdéseit firtatja, amikor a saját érzelmeit vizsgálja, és akkor is, amikor a tudomány eszk?zeivel igyekszik mélyebben megérteni a világot. Pedig: ?A nagy titok az, hogy nincs titok”. ?j k?nyvében Mér? László az elvek, az érzelmek, a hit és a tudomány erejét valamint korlátait járja k?rül. A csattanós, “?tperces” esszék felvillantják a témák kül?nféle arcait a mindennapi életben, a hosszabbak pedig bemutatják, mit tett mindehhez a modern pszichológia.

Cum a fost ?nceputul, de unde ?i de ce a venit Universul la fiin??? Cine a creat, de fapt, via?a pe P?m?nt ?i cum va fi Sf?r?itul? Ce se ?nt?mpl? atunci c?nd murim ?i unde ajungem dup? aceea? ?i, la urma urmei, ce contur trebuie s?-i d?m vie?ii noastre dac? Dumnezeu nu exist?? Miturile ?i speran?ele noastre ofer? r?spunsuri convenabile, dar periculoase, la aceste ?ntreb?ri ?ntruc?t ?ntre?in iluzii care ne sporesc, ?n realitate, angoasa ?i la?itatea. Avem, totu?i, o alternativ?: apelul la metodele ?i descoperirile ?tiin?ei pentru a repune lucrurile ?i problemele ?n contextul din care au fost decupate din ignoran?? sau din r?utate. Despre via?? ?i moarte reabiliteaz? acest tip de demers ?ntr-un periplu scris cu umor, dar ?i cu seriozitate, cu elegan??, dar ?i cu duio?ie.

Publicat? ini?ial, ?n prima edi?ie ?n 1785, cu titlul Grundlegung zur Metaphysik der Sitten, este una dintre cele mai influente crea?ii din ?ntreaga oper? filosofic? a lui Immanuel Kant ?i, totodat?, un reper ?n istoria filosofiei universale. Lucrarea filosofului german cuprinde o prefa??, trei sec?iuni – Trecerea de la cunoa?terea ra?ional? comun? a moravurilor la aceea filosofic?, Trecerea de la ?n?elepciunea moral? popular? la metafizica moravurilor, Trecerea de la metafizica moravurilor la critica ra?iunii pure practice – ?i o remarc? final?, precedate de nota traduc?torului, Valentin Mure?an. ?n prefa??, Kant pledeaz? pentru o metafizic? a moravurilor ?i discut? despre metodologia pe care a folosit-o. El porne?te de la ?mp?r?irea filosofiei grece?ti ?n fizic?, etic? ?i logic?. ?n prima sec?iune, dup? cum ?i titlul sugereaz?, se face trecerea de la forma cunoa?terii comune privind moravurile la cea filosofic?. El discut?, printre altele, despre voin?a bun? ?i datorie. ?n sec?iunea a doua se aprofundeaz? problema imperativelor. ?n ultima sec?iune, Kant discut? despre voin??, libertate. De fapt, cea de-a treia sec?iune reprezint? punctul de pornire de la care Kant a dezvoltat Critica ra?iunii practice, publicat? ?n 1788.

Despre guvernarea reprezentativ” este o carte plin de surprize i sugestii despre bunele practici ale guvernrii, care nu trebuie s lipseasc din bibliotecile celor preocupai de zona politicii. Volumul de fa a vzut prima dat lumina tiparului n 1861 i reunete principiile la care a lucrat filosoful britanic John Stuart Mill n cea mai mare parte a vieii sale. Aceast lucrare publicat la mijlocul secolului al XIX-lea i pstreaz prospeimea i relevana pn astzi, cnd suntem tot mai aproape de a ncheia a doua decad a secolului XXI. n primul rnd, pentru c imagineaz pn n cele mai mici detalii acel model politic pe care l numim democraia reprezentativ”. Winston Churchill spunea despre acesta c este prost, dar e cel mai bun dintre cele pe care le-a inventat omenirea”. John Stuart Mill i descrie organizarea, detaliaz rolul instituiilor, felul n care sunt alei sau numii demnitarii i explic atribuiile fiecruia. Pune n eviden atu-urile, dar i vulnerabilitile guvernrii reprezentative, comparnd-o cu alte sisteme politice din vremea sa. n final, ajunge la o concluzie foarte asemntoare cu cea a premierului britanic din secolul urmtor. Colecia IN NUCE reunete fragmente venic verzi” din cultura omenirii, mpletind discursuri din art, literatur, tiine sociale i religie. Dincolo de renumele autorilor i de valoarea titlurilor pentru fiecare domeniu n parte, acestea sunt pilde ale nelepciunii universale din toate vremurile. De acelasi autor: Utilitarismul

S?rmanul Nietzsche, ?bestia blond?“, a avut ?i el parte de crucificare. Multor profe?i ?i m?ntuitori li se ?nt?mpl? asta: eventual ?i ?n timpul vie?ii, ?i dup? moarte. Nietzsche, r?zvr?titul ?mpotriva legilor celor vechi, ?ntemeietorul orgolios al noii sale ?religii“, a trebuit s? suporte ?i el toate e?ecurile ?i r?st?lm?cirile posibile, ba chiar ?i punerea terifiant? ?n practic? a unora dintre ideile lui, care nici nu mai erau ale lui ?i, ?ndeob?te, nu mai erau idei…?Viclenia ra?iunii“, implicit a istoriei, o descrisese Hegel, unul dintre cei mul?i pe care Nietzsche nu-i agrea. Dincoace de istorie ?i chiar dincolo de ea, r?m?n c?r?ile. Omul n-a fost s? fie m?ntuit de Nietzsche. C?r?ile lui vor d?inui printre oameni: pentru oameni.

La acest ?nceput de secol XXI, ?n ?ntreaga lume se intensific? studierea problemelor fundamentale, eterne, ca via?a ?i moartea, rostul vie?ii, originile ?i destina?iile noastre ultime, c?t ?i ?ntrebarea cu privire la existen?a de dup? moarte. Cartea examineaz? filosofia de via?? a budismului Nichiren ?n lumina ideilor de ultim? or? despre via?? ?i moarte, de?i cuprinderea exhaustiv? ?ntr?un singur volum a unei probleme at?t de vaste este imposibil?. Budismul Nichiren ofer? oamenilor mijloacele de a??i transforma destinele prin ?nf?ptuirea propriei revolu?ii umane individuale ?i dezv?luie calea spre pace ?i fericire.

Cartea este o culegere de eseuri pe teme de istorie literar?, istoria ideilor ?i probleme generale de estetica artelor, toate acestea fiind abordate dintr-un accentuat unghi filozofic ?i ?tiin?ific deopotriv?.

innd seama de multiplele referiri la istorie, ct i de importana i relevana perspectivei temporal-istorice pentru orice alt tem, ajungem firesc la cardinalitatea istoriei n discursul lui Emil Cioran. n noianul tuturor temelor sale obsesive, istoria este o mega-tem, aflat n puternice raporturi cu celelalte. Aderena i entuziasmul pentru studiul problemelor de filosofia istoriei le gsim mrturisite nc de la nceputul traseului, n cteva scrisori ctre Bucur incu din anii ‘30. n acele scrisori vorbete de pasiune, de gndire spontan i personal, de adaptare natural asupra domeniului, i se arat ncredinat c, alturi de problemele de filosofia culturii i antropologiei filosofice, problemele de filosofia istoriei nu pot concepe c lea prsi vreodat. Dintre multiplele justificri ulterioare – opuse ca atitudine fa de cele din perioada iniial, dar care marcheaz aceeai aderen –, s punem dou n corelaie, scrise n ani apropiai, n care preocuparea pentru istorie este descris prin stri de dependen: slbiciune, sete, patim.“ – Ioan Costea

Egy kétségtelenül szellemes megjegyzés szerint a cím csak akkor fedheti le pontosan a k?nyv tartalmát, ha bet?r?l bet?re megegyezik vele. Valami hasonló mondható a fülsz?vegekr?l is (biztos Boegesnek is tetszene ez a gondolat), és ennek megfelel?en meg sem kísérlem néhány mondatban ?sszefoglalni, hogy mir?l lesz szó. Ehelyett inkább el?sz?r is azt emelem ki, hogy a címnek megfelel?en mir?l nem: például nem magáról Borgesr?l, a 20. század egyik legjelent?sebb argentin írójáról. Hanem inkább arról, hogy a novelláival kapcsolatban milyen, az irodalomtól olyakor látszólag meglehet?sen távol álló kérdések merülhetnek fel kezdve azon, hogy az általa leírt bábeli k?nyvtár valóban olyan teljes és mindenre kiterjed?-e, miként azt Borges sugallja; folytatva azon, hogy van-e egyáltalán értelme felvetni, hogy milyen lenne, ha valaki t?kéletes emlékezettel rendelkezne (nincs). Meg, hogy elképzelhet?-e, nem pedig, hogy létezik vagy legalább lehetséges-e egy olyan pont vagy térrész: egy olyan Alef, amelyen keresztül egyszerre láthatunk mindent. ?s így tovább egészen addig, hogy mit mondhatunk az irodalomkritikáról, az irodalmi zsánerek létrej?ttér?l meg elt?nésér?l vagy éppen az irodalmi halhatatlanságról – ismét csak mint elméleti problémáról. Azaz végs? soron persze mégiscsak egyfajta bolyongás ez a borgesi k?nyvtában, illetve bizonyos, legalább hipotetikusan lehetséges és az irodalomhoz így vagy úgy kapcsolódó kérdések fázisterében még akkor is, ha a fentebbiekben, miként a figyelmes olvasó már észre vehette, éppen azt tettem, amir?l korábban azt sejttettem, hogy nem fogom: néhány példa említésével próbáltam utalni rá, hogy mir?l szól az egész. De talán ez sincs igazi ellentmondásban azzal a megk?zelítéssel, amit ez a k?nyv sugall. Galántai Zoltán tudományt?rténész és író. Korábbi k?nyvei az eClassicnál: K?nyvkett?. A k?nyv, az írás és az irodalom j?v?jér?l (2013) http://eclassic.xyz/shop/bemutato/konyvketto-a-konyv-az-iras-es-az-irodalom-jovojerol/ Monoverzumok. Kozmosz, t?rvény, tudomány (2016) http://eclassic.xyz/shop/szabadpolc/monoverzumok/

Kitab?n ba?l?ca vasf? olarak, Antik Yunan polisinden günümüze uzanan yolda, ?ocuk ve gen? yeti?tirmenin kamusal ve insan? ?nemini ortaya koyarken, fizik?, ahl?k? ve kültürel y?nleriyle bir bütün olarak e?itim felsefesi üzerine kaleme al?nm?? en temel eserlerden biri olmas? g?sterilebilir… ?Bu noktada, Rousseau’nun, “Tüm yazd?klar?m i?inde en iyi eserim” diye takdim etti?i?Emile’in 1762’de yay?nland???nda lanetlenip, 30 y?l sonra, Frans?z Devrimi’nin ?ncüleri i?in Frans?z milli e?itiminin ilham kayna?? addedildi?i dikkate al?nd???nda, Kant’?n e?itim üzerine sarf etti?i s?zlerin tarihsel ve toplumsal ba?lam? da ortaya ??kar. 18.yüzy?l?n ortalar?ndan 19.yüzy?l?n ba?lar?na dek ge?en bir ?mürlük sürede k?ta Avrupas? büyük bir do?umun sanc?lar?yla sars?lmaktad?r. ?ncesi ve sonras? diye tarihi ikiye ay?ran ?ifte Devrim (Sanayi ve Frans?z Devrimi) büyük bir zihinsel d?nü?üme yol a?mak üzeredir. Kant’? büyüten, ya da büyüklü?üne ayr?ca de?er katan bir unsur da, onun i?te bu ?a??n insan? olmas?d?r. ?Kant, 1806’daki Jena Sava??n? ve Napoleon i?galinin Alman milleti üzerinde yaratt??? ?ok ve deh?eti g?remeden vefat etse de, Wilhelm von Humboldt gibi e?itim reformcular? arac?l???yla Prusya (genel itibar?yla da Alman) e?itim sistemi i?in ne denli ?nemli bir yol a?t???n? tüm kitap boyunca seziyor gibidir. Bununla birlikte Kant’?nE?itim ?zerine’si, milli dilde ibadet edip, okumay? yazmay? te?vik eden Luhterci gelene?in Pietizmle kendini yenilemi? ve Büyük Frederich taraf?ndan te?vik edilmi? olan e?itim anlay???n?n olgunla?ma ?a??n?n da bir ürünüdür. Bu sebeple, kitab?n tamam?na h?kim olan motif, Ayd?nlanmac? bir “i?sel ?zgürle?im” ve “ruhan? terbiye” aras?nda kurulmas? gereken büyük dengedir. ? ? ?Bu arka plan? dikkate alarak, ?imdi kitaba biraz daha yak?ndan bakabiliriz… E?itim ?zerine, memleketin sayg?n ?evirmenlerinden biri olan Ahmet Aydo?an’?n sunu? ve ?ns?züyle ba?l?yor. ?stü kapal? fakat sitem dolu bir de?erlendirme yaz?s? olan “’Sapere Aude!’ Diye ??kt?k Yola”, Kant’a s?zü teslim etmeden evvel, 30 sayfada, Kant’?n dü?ünce dünyas?ndan ne denli uzakta kald???m?z?n ele?tirisini yap?yor. Bu arada, kitab?n ortaya ??k?? ?yküsüne de 22.sayfada a??klay?c? bir notla yer veriliyor. K?ningsberg ?niversitesi’nde muhtelif zamanlarda verilen dersler i?in haz?rlanan notlardan derlendi?i anla??lan?E?itim ?zerine, modern Türk?e’nin bir felsefe dili olamamas?n?n da etkisiyle, ?e?itli dipnotlar arac?l???yla kavramlar?n ve kelimelerin daha anla??l?r k?l?nd??? bir h?lde okura sunuluyor. ? “?nsan E?itilmesi Gereken Bir Varl?kt?r”: ? ?Kant, dü?üncelerini temellendirdi?i giri? sayfalar?nda insan?n e?itime muhta? ten varl?k oldu?u ger?e?inden hareket ediyor ve insan?n ancak e?itimle insan olabilece?ini dile getiriyor. (s.35) E?itime y?nelik bu yakla??m, Kant’?n idealizm felsefesinin ger?ekle?mesine giden yolu a?an anahtarlardan biri say?labilir.? ? ???NDEK?LER: ? KANT'IN YA?AMI…KANT'A G?RE AYDINLANMA NED?R?AHLAKIN METAF?Z???…KANT VE E??T?M ?ZER?NE….KANT VE TANRIKANT IN ELE?T?REL FELSEFES?KANT’IN ELE?T?REL FELSEFES?NE PLATON VE PARMEN?DES?N KATKILARI Kritisizm Nedir? KANT FELSEFES?N?N TEMEL KAVRAMLARIKANT’IN KURAMSAL METAF?Z?K ELE?T?R?S? HAKKINDAK? D???NCELER?..I. KANT'IN LE?BN?Z- WOLFF VE HUME'UN FELSEFELER?NE Y?NEL?K ELE?T?R?S?II. KANT'TA METAF?Z?K B?LG?N?N OLANA?I: METAF?Z?K OLANAKLI MIDIR?SONU?LARKANT’IN D?NYA YURTTA?LI?I AMACINA Y?NEL?K GENEL B?R TAR?H D???NCES?KANT’?I EBED? BARI?” D???NCES?S?YAS? HAKLARDA TEOR? VE PRAT?K ?L??K?S? ?ZER?NEK?RESELLE?EN SORUNLAR KAR?ISINDA KANT ET???UNUTULMAZ KANT S?ZLER?…..

A partir de uma sugest?o de Gilles Deleuze e Félix Guattari – a de que todos os filósofos ocidentais terminaram construindo, no interregno do seu pensamento, personagens conceituais, uma espécie de assinatura do filósofo – este livro objetiva identificar esse tra?o a partir da obra de Michel Foucault. A tese em quest?o é que este autor n?o se enquadra em uma imagem única, como a do Juiz em Kant, ou a do sedutor em Kierkegaard, mas em uma imagem híbrida e triádica, fazendo coro com muitos filósofos chamados de transversais e que se instalaram no horizonte de filosofias chamadas de pós-estruturalistas, como Deleuze.

Magyarázatok a Srimad-Bhagavatam tizedik éneke harminckettedik fejezetének 16-22. versáhez, az el?z? acaryák írásai alapján. A Na pāraye ’ham három része ?rī K???a, ?rī Caitanya Mahāprabhu és ?rīmatī Rādhārā?ī szeretetét mutatja be. Szeretetük egy-egy hatalmas folyóként h?mp?ly?g a prema óceánja felé. ?cāryáink kegyéb?l a bhakták megérinthetik ennek az óceánnak a partját, s néhány cseppnyi nektárt megízlelhetnek bel?le.

        本书在伯特兰·罗素的经典著作《西方哲学简史》的结构框架下，广泛吸取其他学界名家的研究成果，精选84位哲学家及其观，用近200幅思维导图与图表，将复杂晦涩的西方哲学图像化，以超图解的手法为你展现西方哲学的发展演，带你探索西方文明的本质与内核。         为什么柏拉图的《理想国》能长居西方高校书单榜首？怎样的哲学思想推了西方现代化程？为何以理性文明著称的欧洲会爆发两次世界大战？         英国著名哲学家、诺贝尔文学奖获得者伯特兰·罗素认为，想要了解一个时代或民族，必须了解其哲学，只有这样才能真正洞悉历史的发展。

哲学一直给人一种远在云端的感觉，对于很多人来说，读不读哲学对生活没有多少影响。但其实，这种高高在上的哲学是被经院化和学科化了的，是对哲学原来面貌的*扭曲！ 七格说，哲学与我们的距离并不遥远。哲学家可以很有趣，哲学可以很辛辣，哲学与我们的生活息息相关，可以启发我们从不同的角度看待生活中的问题。 《脑洞大的哲学简史（*部分：八世纪前）》带你认识48位哲学大师的前世今生，风趣幽默的观剖析，独具一格的人物短评，各类学科与哲学的激情碰撞，让你畅游哲学海洋，重塑不一样的哲学态度！

有些事物，永不消逝，暴力即属此类。 暴力性表达并非现代性的标志。暴力只是变化多端而已，其表现形式随社会局势而变。如今，它回到皮下、交际之下、毛细和神经元的领域，呈现出微观物理学的形态；这种形态的存在，无需在统治或敌对关系中的那种否定或排斥性。 它从可见转为无形，从粗野蛮横转为沉思内省，从正面直转为病毒性感染。暴力起作用的方式不是公然袭，而是蔓延传染。 作者在本书中首次揭示了暴力事件的变形记，从君权和血亲等前现代社会的斩首，经由现代规训社会的畸变，*终到了今天绩效社会和倦怠社会的抑郁。 ------------- 韩炳哲作品系列（见识城邦出品）（已出齐） 《精神政治学》（2019年3月） Psychopolitik 《爱欲之死》（2019年3月） Agonie des Eros 《在群中》（2019年3月） Im Schwarm 《他者的消失》（2019年6月） Die Austreibung des Anderen 《倦怠社会》（2019年6月） Müdigkeitsgesellschaft 《娱乐何为》（2019年6月） Gute Unterhaltung 《暴力拓扑学》（2019年10月） Topologie der Gewalt 《透明社会》（2019年10月） Transparenzgesellschaft 《美的救赎》（2019年10月） Die Errettung des Sch?nen

      《中国哲学史大纲》为胡适所作，是中国学者运用现代学术方法系统研究中国古代哲学史的*部著作。它的出版被视为中国哲学史学科建立的标志。它所获得的赞誉无以复加，不但被视为一本划时代的著作，而且被誉为五四新文化运动的一个积极成果，是中国思想史研究的山之作，为胡适的学术地位奠定了一块不可撼动的基石。

南怀瑾先生曾于1982年在台北十方书院讲授《列子》，至2009年在庙港太湖大学堂完成补讲，经弟子友人整理而成《列子臆说》三册。南先生在讲述时，由《列子》里的故事发挥出去，涉猎广阔，见解精深，不仅表达了他对达尔文化论、立身处世之道、孝道、道德和智慧的认识，而且反映了他对时势、缘遇、名利、公私的看法，涵盖了他的人生哲学、政治哲学、历史哲学，体现了他对东西方文化的融会贯通和弘扬中国传统文化的深心。

我们要了解传统文化，首先必须了解儒家的学术思想。要讲儒家的思想，首先便要研究孔孟的学术。要讲孔子的思想学术，必须先要了解《论语》。《论语》是一部记载孔子言语行事的重要儒家经典，相关章句注疏累代不绝。南怀瑾先生曾于1962年至1975年间三次讲述《论语》。第三次讲记结集出版时，南先生定名为“别裁”，意谓其讲述是个人所见，别裁于正宗儒者经学之外。南先生认为历来对《论语》的讲解，错误之处，屡见不鲜，主要问题在于所讲的义理不对，内容的讲法不合科学。他讲述《论语》，“别裁于正宗儒者经学之外”，重在“乎其内、出乎其外地体验”。

儒家代表作之一的《大学》,与《中庸》、《论语》、《孟子》合称“四书”。但我们现在通常看到的《大学》是二程及朱熹对原本《大学》改编、注解而成的。南先生认为《大学》原文本来就是儒家追求“内圣外王”之道的集中表述，逻辑严密，文气通顺，粲然可观，不必加以篡改。为了向大众揭示原本《大学》短短千余字中所包含的微言大义，先生特依据西汉小戴所传曾子《大学》原经，对其本旨重新加以阐释，内容包括《大学》的价值，七证（知、止、定、静、安、虑、得）的修养工夫，“格物”至“正心”的内圣（明）之学，“修身”至“治国”的外王（用）之学，内外兼修之道，齐家、治国、平天下的历史教训，王朝更替与儒学的演化，中外文化的反思与前景，等等，旁征博引，融会古今，取精用宏，妙语连珠。《大学》原文仅千余字，而此“微言”约有四十万字，讲解之详尽、涵盖有关学养之广阔不言而喻。