本书集中了维特根斯坦从1930年重回剑桥从事哲学工作到1946年这段时间的主要思想精华，包含了他所处理的大部分哲学话题。 《哲学研究》主要是从语言角度手处理哲学问题的，这些杂驳的哲学问题包括：词语和命题的意义是什么？什么是理解和意谓？逻辑和语言的关系是什么？数学到底有没有基础？人的意识状态该如何得到表达？是否存在一种私人语言？意向性的本质是什么？…… 维特根斯坦以一种崭新的方式为这些古老的哲学问题给出了自己的解答，其紧张的思想分析和逼问创了一种名为“日常语言分析”的哲学派别。

本书集中了维特根斯坦从1930年重回剑桥从事哲学工作到1946年这段时间的主要思想精华，包含了他所处理的大部分哲学话题。 《哲学研究》主要是从语言角度手处理哲学问题的，这些杂驳的哲学问题包括：词语和命题的意义是什么？什么是理解和意谓？逻辑和语言的关系是什么？数学到底有没有基础？人的意识状态该如何得到表达？是否存在一种私人语言？意向性的本质是什么？…… 维特根斯坦以一种崭新的方式为这些古老的哲学问题给出了自己的解答，其紧张的思想分析和逼问创了一种名为“日常语言分析”的哲学派别。

维特根斯坦的《哲学研究》是一本晦涩然而又十分重要的哲学著作，它集中了维特根斯坦长期哲学思考的成果，也是他细心编辑、编排过的一本书。 为了方便广大读者阅读和理解《哲学研究》，本书力图逐句逐段地解释该书中的难，厘清段与段之间的逻辑关系，给出维特根斯坦的运思过程，帮助读者弄清楚主题之间的过渡。同时，本书还力图帮助读者区分“维特根斯坦自己”和“对话者”，呈现二者的对话过程，并对维特根斯坦的前后期哲学作出述评。

纵横家始祖，兵家法宝。 ??? 《鬼谷子》是人类文明 “轴心时代”产生的一部奇书，其思想内容十分丰富，涵盖了哲学、政治学、军事学、心理学、社会学、文学、情报学等多种学科，是一部可以被广泛解读的著作。《鬼谷子》提出了“捭阖”、“反应”、“内揵”、“飞箝”、“忤合”、“揣摩”等游说和谋略的原则和技巧，对纵横家学说的理论构建做出了重要贡献。它提供的智慧与谋略至今仍对现实生活中的方方面面有着指导意义。

本书是明代著名理学家和政治家王守仁（即王阳明）著作的结集。此次整理，是以《四部丛刊》影印之明隆庆谢氏刻本为底本进行点校，参校他本。?? 全书38卷，具体包括：首编语录三卷，为《传习录》，附以《朱子晚年定论》，乃守仁在时，其门人徐爱所辑，而钱德洪删订之者。次为文录五卷，皆杂文；次为别录十卷，乃奏疏公移之类。次外集七卷，为诗及杂文。次续编六卷，则文录所遗，搜辑续刊者。后附以年谱五卷，世德纪二卷。???? 本书是研究王阳明哲学思想和事功史迹的重要、基本的资料。

本书简要辑录了儒学四书原著中论述为人处世的基本道德和伦理的主要内容，并用白话直译。为了原汁原味地保留儒学原著的本意，也为了节约篇幅，本书不注释，不分析，不评，完全由读者自己阅读和领会原著的原意，并身体力行。本书简明扼要，便于携带，可置案头、床头，茶余饭后，随时随地可以检阅。

《尼采传》以时间为线围绕尼采和亲友们的大量往来信件以及亲友们对尼采的回忆行整理，对尼采自出生到去世的整个生命过程行了细致而又精准的描述。本书所依据的大多为*手资料，具有相当高的可信度，是一本较为权威的尼采传记，向我们展现出了一个听从内心召唤的真正思想者特立独行的一生。

立学、立言之著 ?立德、立身之典《传习录》是王阳明的问答语录和论学书信集，是一部儒家简明而有代表性的哲学著作。包含了王阳明的主要哲学思想，是研究王阳明思想及心学发展的重要资料。《传习录》不但全面阐述了王阳明的思想，同时还体现了他辩证的授课方法，以及生动活泼、善于用譬、常带机锋的语言艺术。因此该书一经问世，便受到了士人的推崇。

《论语》以语录体记述了孔子及其弟子的言行，是中国儒家文化的本源，被儒家学派尊奉为圭臬。自西汉以来，《论语》所表述的孔子学说，被迅速传播，其影响遍及政治、经济、思想、文化、教育、伦理道德等各个领域，成为中国传统文化的一大标志。是我国古代儒家经典著作之一，是首创语录之体。南宋时，朱熹将它与《孟子》《大学》《中庸》合称为“四书”。

《菜根谭》文字简练，对仗工整，博大精深，耐人寻味，通俗易懂，雅俗共赏；寥寥几句道出人生玄机，只言片语指明生存之道。它告诫读书人“道乃公正无私，学当随事警惕”；它提醒为官者“为官公廉。居家恕俭”。人生在世，“心善而子孙盛，根固而枝叶荣”，“清浊并包，善恶兼容”，“超然天地之外，不名利之中”，因为“人生一傀儡”，只有如此，才能“自控便超然”。

立德修身的恒言警句为学立业的至理名言《小窗幽记》为陈眉公所著的修身处世格言，条条都是人生的回味和处世的领悟，体现了儒家修身、齐家、治国、平天下的积极人生态度，又兼容了佛家超凡脱俗和道家清静无为的智慧，历来被称为修身养性、提升自我修养的佳作。

智慧中的智慧 ?预测学中的行为学《周易》是群经之首，是经典中之经典，哲学中之哲学，谋略中之谋略。从《周易》中，哲学家看到辩证思维，史学家看到历史兴衰，政治家看到治世方略，军事家可参悟兵法，企业家亦可从中找到经营的方法，同样，芸芸众生也可将其视为为人处世、提高修养的不二法宝。 本书将《周易》的六十四卦分别予以详细解读，每卦独立自成一体，各节皆有原文、译文、启示，每卦之后附有中外著名事例，以期抛砖引玉之效。 《周易》一书作为中国早熟的思想文化体系，它在中国传统思想文化中的重要地位，已为世所公认。《周易》被称为六经之首，就是一种证明。

时下，世界上掀起了一股学习老子的热潮，老子的《道德经》也因此风靡全球。据调查：在德国，几乎每个家庭都备有一本德文版《道德经》；在日本，《道德经》成为企业管理者的案头藏书，用以指导自己企业的经营和管理；在美国，一家出版公司竟花13万美元的天价得仅有5000字的《道德经》的英文版权；更值得一提的是，美国学者蒲克明声称：“《道德经》肯定会成为未来社会家喻户晓的一部书。”由此可见《道德经》已跨出国门走向了世界。

《大学》原本是《礼记》中的一篇。宋代人把它从《礼记》中抽出来，与《论语》《孟子》《中庸》相配合，便成了“四书”之一，是讨论古代教育理论的重要著作，宗旨在于弘扬光明正大的品德，在于让百姓仁爱敦睦、明理向善。

《中庸》乃儒家经典之一，是有关人生哲学之书，是修己用世的*道德标准，是指导人们行人生时间的理论教科书。中庸》的核心是中庸之道，即忠恕之道，其行为准则是：“君惠臣忠”“父慈子孝”“夫义妇顺”“兄友弟恭”“朋友有信”，从而达到“中庸”的和谐境界。

One of the greatest works of philosophy, political theory, and literature ever produced, Plato’s Republic has shaped Western thought for thousands of years, and remains as relevant today as when it was written during the fourth century B.C.Republic begins by posing a central question: "What is justice, and why should we be just, especially when the wicked often seem happier and more successful?" For Plato, the answer lies with the ways people, groups, and institutions organize and behave. A brilliant inquiry into the problems of constructing the perfect state, and the roles education, the arts, family, and religion should play in our lives, Republic employs picturesque settings, sharply outlined characters, and conversational dialogue to drive home the philosopher’s often provocative arguments.Highly regarded as one of the most accurate renderings of Plato's Republic that has yet been published, this widely acclaimed work is the first strictly literal translation of a timeless classic. This Special Collector's Edition includes a new introduction by Prof. Colin Kant, PH.D, a noted Platonian and Socratic scholar.

Cartea de fa??, pe care cititorul o ?ine acum ?n m?n?, reprezint? o form? – literar vorbind, foarte complex?, fiindc? ea evolueaz? pe mai multe voci narative, dintre care doar unele ?i apar?in ?n mod direct autoarei – de exorcism. Geniul inimii e r?spunsul unui poet la o experien?? personal? plenitudinar?, ?n care bucuria ?i suferin?a se ?ntrep?trund reciproc pentru a exprima, ?mpreun? ?i tensionat, starea de gra?ie. Exist? o voce a experien?ei biografice ?n aceast? carte scris? febril, o alta de martor sau de participant la istorie, tot a?a cum exist? o voce a puterii ?i una a victimei. Deasupra tuturor st?, ?ns?, nu neap?rat triumf?toare, dar lucid-cerebral?, chemarea celor dou? credin?e pentru care merit? s? tr?ie?ti ?i s?-?i rememorezi via?a atunci c?nd ai ajuns cu ea la r?sp?ntie: credin?a ?n cultura modelelor care te-au precedat ?i credin?a deloc ingenu?, ci ivit? din cunoa?tere, ?n sacralitatea profund? a celor tr?ite ?i ?n transcenden??. (?tefan Borbély) A considera un text drept ?carte a ilumin?rilor mele“ ?i a a?eza ca titlu al primei p?r?i a volumului sintagma Povestea subteranei ne plaseaz? sub semnul aproape imposibil al drumului c?tre Sine, al cuprinderii, al denud?rii ?i al efortului de a ?n?elege un obiect al c?rui adev?r se va afla ?ntotdeauna ?n proximitatea pe?terii lui Platon. E un demers perpetuat, dar niciodat? epuizat ?i aproape exclus din plasma comunic?rii, care – ?n situa?ia ?romanului“ Aurei Christi – nu are coresponden?e, nu se apropie de experien?a budhist?, nici de prerogativele ocultismului de New Age, ci ne aduce ?n vecin?tatea ?ndemnului de pe frontispiciul templului lui Apollo din Delphi, preluat apoi, ca solu?ie ?ntre a fi ?i a p?rea, de c?tre Socrate: ?Cunoa?te-te pe tine ?nsu?i!“. Po?i ?nt?lni, pe acest drum, ?i acel daimonion care a str?juit g?ndirea aceluia?i ?n?elept atenian ca alt? fa?? a ?subteranelor“ fiin?ei, acolo unde lumina se ?ngem?neaz? cu ?ntunericul, stare ?poetizat?“ de Goethe, dar pr?bu?it? ?n tragic de Dostoievski. E o cobor?re spre ?n?elegere prin cuprindere ?i, implicit, prin atingerea nelimitatului. (Mircea Braga) Cartea Aurei Christi Geniul inimii pare o st?nc? masiv?, singuratic?, ?ntr-un peisaj ?mioritic“. Geniul inimii are originalitate ?i for??. Prima parte e liric?, a doua (?ntr-un fel) – o comedie negru-satiric?, a treia – predominant epic-narativ?. Prima parte este excelent?; mi-am ?nsemnat un num?r de poezii memorabile. A doua, ?n centrul ei mai ales, are sec?iuni, pasaje extrem de interesant-pl?cute-amuzante, ?n pofida tonului, uneori, foiletonistic. A treia e impresionant? ?n ansamblu, armonios-coerent?, de o sinceritate sf??ietoare. ?n tot volumul, istoricul, religiosul, subiectivul se leag? foarte frumos ?ntre ele. Nu-mi plac laudele la adresa lui Nietzsche! De fapt, cum se leag? acest autor de Biblie, de Evanghelii?! Aura Christi poate fi m?ndr? de o realizare major?, cu totul original?. Probabil, nu l-a citit pe romanticul britanic Wordsworth; dar el e cel care a scris (sau a ?nceput s? scrie) o memorabil? autobiografie ?n versuri. Pu?ini l-au continuat. Am putea spune c? Aura se num?r? printre cei pu?ini. (Virgil Nemoianu)

O parte dintre noi au tr?it vremuri grele pe care uneori le mai vis?m, le povestim sau despre care scriem ?nc?, f?r? patima cumplit? care i-a cuprins pe profitorii de atunci, care ?i ast?zi ne fac r?u, ?i chiar mai r?u dec?t ?pe vremea aceea“, cum se zice. E drept c? noi am prev?zut-o ?ntr-un fel sau altul, spun?nd-o celor care se-ncumetau s? ne asculte, f?r? preten?ia, Doamne, fere?te!, de a ne considera ?i disiden?i, cum o f?cur? cei men?iona?i mai sus. Previziunile noastre s-au bazat pe o anume cunoa?tere a mersului istoriei, care, cum se ?tie, se tot repet?, cu mici deosebiri, fire?te. Oricum, ceva cuno?tin?e de economie politic? nu ne stric? nici ?n zilele noastre, pentru a ne da seama de jocul frecvent al trecerii de la economia politic? la politica economic? ?i, mai ales, al trecerilor de la un sistem sau or?nduire economic? la alta ?i invers, cum le-am tr?it noi: de la capitalism la socialism ?i viceversa. Ca un fel de ciud??enie, au r?mas considera?iunile despre noul eon sau noua er? (New Age) ale filosofului din Lancr?m, mai ales c? acestea s-au realizat abia dup? c?derea comunismului, pe care n-o mai prev?zuse Blaga. (Alexandru Surdu) Eseuri filosofice de acela?i autor 1. Voca?ii filosofice rom?ne?ti, Editura Aca?de?miei Rom?ne, Bucure?ti, 1995, 216 p.; edi??ia a II-a, Editura Ardealul, T?rgu-Mure?, 2003, 206 p. 2. Confluen?e cultural-filosofice, Editura Pai?de?ia, Bucure?ti, 2002, 219 p. 3. M?rturiile anamnezei, Editura Paideia, Bu?cu?re?ti, 2004, 193 p. 4. Comentarii la rostirea filosofic?, Editura Kron-Art, Bra?ov, 2009, 186 p. 5. Izvoare de filosofie rom?neasc?, Editura Biblioteca Bucure?tilor, Bucure?ti, 2010, 171 p.; edi?ia a II-a, Editura Renaissance, Bucu?re?ti, 2011, 161 p. 6. A sufletului rom?nesc cinstire, Editura Re?naissance, Bucure?ti, 2011, 197 p. 7. Pietre de poticnire, Editura Ardealul, T?r?gu-Mure?, 2014, 179 p.

Elveink nem tudnak olyan szilárdak lenni, mint naiv pillanatainkban gondolnánk, mert világunkat az érzelmek, az értelem és a hit folyton változó egyensúlya tartja ?ssze. Az ember hajlamos nagy titkokat sejteni ott, ahol egyszer?en csak nagyobb er?k m?k?dnek, mint amiket uralni tud. Azonnal a nagy titkot keresi, amikor kiemelked? tehetségekkel találkozik, amikor a hit alapvet? kérdéseit firtatja, amikor a saját érzelmeit vizsgálja, és akkor is, amikor a tudomány eszk?zeivel igyekszik mélyebben megérteni a világot. Pedig: ?A nagy titok az, hogy nincs titok”. ?j k?nyvében Mér? László az elvek, az érzelmek, a hit és a tudomány erejét valamint korlátait járja k?rül. A csattanós, “?tperces” esszék felvillantják a témák kül?nféle arcait a mindennapi életben, a hosszabbak pedig bemutatják, mit tett mindehhez a modern pszichológia.

Valamikor a muzsika egyszer volt, szerény és tiszteletreméltó, ma cicomás lett és zrzavaros, méltóságát és értékét veszített, gyalázatos iparrá süllyedt.” Mikor volt a muzsika egyszer, szerény és tiszteletreméltó, és vajon milyen úton-módon veszítette el méltóságát és értékét Meg tudjuk határozni, hogy melyek a zene zrzavaros és cicomás stíluselemei Tudjuk-e, hogy hogyan és miért süllyedt a zene gyalázatos iparrá Végül, de nem utolsósorban fel tudjuk-e mérni annak jelentségét, hogy a fenti idézet a 6. századból származik, a nagy keresztény gondolkodó, Boethiusz tollából E knyv a zene és a kereszténység hagyományosan feszültségektl terhelt kapcsolatát vizsgálja, a valamikor” és a ma” szakrális zenéjének tükrében. A szerz szándéka, hogy a zene a dicséret és magasztalás eszkze, és ne a feszültségek állandó forrása legyen a keresztény egyházak és gyülekezetek életében. BOLYKI LSZL 1994-ben szerezte mvész-tanári diplomáját a budapesti Zeneakadémián. A Bolyki Brothers énekegyüttes, a Budapesti Fesztiválzenekar és az Erkel Ferenc Kamarazenekar tagjaként rendszeresen fllép Európa, Amerika és zsia legjelentsebb zenei kzpontjaiban. Spirituális szemlélet lelkigondozó, párkapcsolati és nismereti témákra szakosodott tréner, a Kegyelem és kalmárszellem cím ktet szerzje.

Egy kétségtelenül szellemes megjegyzés szerint a cím csak akkor fedheti le pontosan a k?nyv tartalmát, ha bet?r?l bet?re megegyezik vele. Valami hasonló mondható a fülsz?vegekr?l is (biztos Boegesnek is tetszene ez a gondolat), és ennek megfelel?en meg sem kísérlem néhány mondatban ?sszefoglalni, hogy mir?l lesz szó. Ehelyett inkább el?sz?r is azt emelem ki, hogy a címnek megfelel?en mir?l nem: például nem magáról Borgesr?l, a 20. század egyik legjelent?sebb argentin írójáról. Hanem inkább arról, hogy a novelláival kapcsolatban milyen, az irodalomtól olyakor látszólag meglehet?sen távol álló kérdések merülhetnek fel kezdve azon, hogy az általa leírt bábeli k?nyvtár valóban olyan teljes és mindenre kiterjed?-e, miként azt Borges sugallja; folytatva azon, hogy van-e egyáltalán értelme felvetni, hogy milyen lenne, ha valaki t?kéletes emlékezettel rendelkezne (nincs). Meg, hogy elképzelhet?-e, nem pedig, hogy létezik vagy legalább lehetséges-e egy olyan pont vagy térrész: egy olyan Alef, amelyen keresztül egyszerre láthatunk mindent. ?s így tovább egészen addig, hogy mit mondhatunk az irodalomkritikáról, az irodalmi zsánerek létrej?ttér?l meg elt?nésér?l vagy éppen az irodalmi halhatatlanságról – ismét csak mint elméleti problémáról. Azaz végs? soron persze mégiscsak egyfajta bolyongás ez a borgesi k?nyvtában, illetve bizonyos, legalább hipotetikusan lehetséges és az irodalomhoz így vagy úgy kapcsolódó kérdések fázisterében még akkor is, ha a fentebbiekben, miként a figyelmes olvasó már észre vehette, éppen azt tettem, amir?l korábban azt sejttettem, hogy nem fogom: néhány példa említésével próbáltam utalni rá, hogy mir?l szól az egész. De talán ez sincs igazi ellentmondásban azzal a megk?zelítéssel, amit ez a k?nyv sugall. Galántai Zoltán tudományt?rténész és író. Korábbi k?nyvei az eClassicnál: K?nyvkett?. A k?nyv, az írás és az irodalom j?v?jér?l (2013) http://eclassic.xyz/shop/bemutato/konyvketto-a-konyv-az-iras-es-az-irodalom-jovojerol/ Monoverzumok. Kozmosz, t?rvény, tudomány (2016) http://eclassic.xyz/shop/szabadpolc/monoverzumok/