Eseuri ?i cronici teatrale structurate simultan ?n dou? planuri, ?nc?t se reconstituie panorama artei spectacolului ?n Rom?nia ?i par?ial ?n lume, ?n perioada 1993-2003, ?i se realizeaz? o privire din unghiul zilei de azi a artei dramatice, ?n evolu?ia ei, de la antici la contemporani.

sszevissza csereberéldik egy ikerpár, lóvátesznek egy felfuvalkodott trtett, tmérdek móka, dal, vidámság szvi át két, nagy nehezen egymásra találó szerelmespár trténetét. Oly' darab ez, amint a kznség szeret, kíván, óhajt – ami nektek kell”, mondta Szász Károly errl a vígjátékról, amelynek már a címe is jókedvre derít.

A Hamlet (1601), talán legismertebb, legt?bbet játszott m?ve Shakespeare-nek. K?zéppontjában az élet kínálta, s mindenkiben f?lmerül? kérdés áll: "Lenni vagy - nem lenni?", és ha lenni - hogyan? Mi az emberi cselekvés végs? határa a vélt vagy valós hiba, netán b?n helyrehozatalához? Egyáltalán van-e igazi létezés, s ha van, az mennyire lehet veszélyes a létez?re? Vívódó, t?preng? alkotás a dráma, miként a f?szerepl? maga. Hamlet késleltetett bosszúját hosszas ?nmarcangoló kérdéselvetések, bizonyságkéresésék el?zik meg. Végül igazságot szolgáltat, de ? is belepusztul. T?rni vagy ellenszegülni? A reneszánsz ember dilemmája ?r?kérvény?! Mert a cselekvés erk?lcsileg legvitathatóbb pontja az emberi élet kioltása. Van-e joga valakinek - ha oka van is - ?lni? K?vetkezmények nélkül semmi sem vállalható, kül?n?sen nem a pusztítás. De van-e joga az embernek vélt vagy valós igaza tudatában nem cselekedni, nem vállalni a tett kockázatát? Mennyire tartozunk felel?sséggel a külvilág és saját lelkiismeretünk el?tt? Hamlet tettével válaszol a kérdésekre, ám az egész dráma nem ad egyértelm? feleletet. Nem is adhat. Remekm?vek; géniuszok és a természet sajátossága a talányosság... Nem beszélve arról, hogy a mindennapok kisebb-nagyobb d?ntéseit mindenkinek magának kell meghoznia.

„Într-o pres? care nu prea mai pune pre? pe reportaje, Liliana Nicolae persevereaz? cu inteligen?? ?i har. La radio ?i în Dilema veche, subiectele ?i cuvintele ei bine m?surate reconstituie lumea din frînturi, în toat? normalitatea ei. Ascultate sau citite, reportajele sale ne pun pe gînduri în fa?a Vie?ii pe care, gr?bi?i, uit?m uneori s-o contempl?m ori s-o în?elegem.“ – Mircea Vasilescu (Dilema veche)

A meg?zvegyült Szilvai professzornak az a terve, hogy a gyámsága alá tartozó unoka?ccséhez feleségül adja titokban nevelt gyámleányát, Mariskát. A fiú k?zben a professzor tudta nélkül Liliomfi néven vándorszínésznek áll, és meghódítja Mariska szívét. A professzor ellenzi a házasságot, éppen attól a férfit?l félti a lányt, akihez egyébként feleségül szeretné adni. Liliomfi pedig azt hiszi, hogy a nagybátyja hitvesének akarja Mariskát. A h? barát és színésztárs, Szellemfi segít Szilvai megtévesztésében, Liliomfinak adva ki magát. Egy másik - társadalmi kül?nbségek miatti - reménytelennek látszó szerelem (Gyuri, a pincér és Erzsi, a gazdag Kányai fogadós uram lánya) t?rténete ?sszefonódik Liliomfi és Mariska sorsával.

Comandorul Sablin are ca subiect principal activitatea fostului ofi?er al Marinei Ruse Imperiale reflectat? ?n dosarele Siguran?ei ?i ale Securit??ii. Documentele publicate sub egida Institutului de Istorie ?George Bari?iu“ al Academiei Rom?ne acoper? perioada interbelic? ?i cea postbelic?. Nikolai Vasilievici Sablin a activat pe vasul ?arului Nikolai al II-lea al Rusiei, ??tandart“, iar dup? 1918 – ca ?ef al Cifrului Statului Major al Flotei Militare din Marea Baltic?. ?n Rom?nia a fost reprezentant al Marelui Duce Kiril Vladimirovici, pre?edinte al filialei Uniunii Militare Navale Ruse, vicepre?edinte al Societ??ii de Ajutor a Fo?tilor Combatan?i Ru?i de pe Frontul Rom?n, director al ziarului Golos Buharesta, a participat la r?zboiul antisovietic.Din nota agentului Securit??ii ?Alexandru Popescu“, casa ?Paula“, 19 octombrie 1956:?Urmare notelor anterioare referitoare la emigrantul rus, fost reprezentant pentru Rom?nia al organiza?iei emigran?ilor ru?i Mi?carea Monarhist? Rus?, ?inut ?n observa?ie, comunic:Despre leg?tura lui Sablin N. cu organele informative militare rom?ne ?nainte de 23 august 1944 am auzit din timpul vechiului meu serviciu, ?ns? nu am avut preciziuni. ?n prezent semnalez urm?toarele:Dup? cum s-a comunicat prin nota din 10 octombrie a.c., ?n ziua de 4 octombrie a.c., Sablin Nikolai a f?cut o vizit? lui Baikov Andrei (str. Sl?ve?ti 3), c?nd s-a discutat cu acesta chestiunea cu pensia lui Sablin N., sistat?.?n timpul convorbirii (am asistat ?n camer? ?i eu) Sablin N. a povestit c? el s-a ?nt?lnit cu un fost colonel rom?n (numele n-am putut re?ine) pe care Sablin N. l-a cunoscut ?nainte de 23 august 1944 ?i cu care a avut ni?te leg?turi.Sablin N. a spus c? el sper? c? la cererea lui acest colonel va ajuta lui ?n chestia pensiei sale, deoarece el ?n trecut a colaborat cu acesta ?n domeniul informativ, privitor la URSS. Sablin Nikolai a specificat c? acest material el c?p?ta de la fratele s?u Sablin Eugen, din Londra (Sablin Eugen ?n ultimul an al regimului ?arist a fost ministrul Rusiei ?n Anglia, iar apoi a fost conduc?torul emigra?iei ruse din Londra ?i unul din activi?tii principali din Mi?carea Monarhist? Rus?).“

Fire?te c?, de la schimbarea de paradigm? numit? apari?ia genurilor rock ?i folk (precedate de jazz, dar mai cu seam? de blues... ?i ?n m?sur? cov?r?itoare de explozia beat!), ?n Rom?nia comunist? (?ncerc?nd mereu s? fie sincron? cu voga occidental?), lucrurile n-au fost tocmai roz. Unii chiar se bat ?n piept c? de la ei ?ncoace se poate vorbi de...; al?ii (implica?i direct) sunt sc?rbi?i de ceea ce se ?nt?mpl?, mai cu seam? ?n lipsa unei istorii oficiale ?i documentate, ?i ??i v?d de treab?. ?n era net/Wikipedia, oricine se poate da ?n stamb?, se poate lua la tr?nt? (sub pav?za anonimatului, implicit a nesim?irii) cu orice; cum anticipa parc? Andy Warhol, a venit vremea ?n care oricine va fi fost vedet? 15 minute.Dar au existat ?i vedete reale, grei ai genurilor a?a-zis u?oare, mon?tri sacri! Celor acum ?n umbr? (cite?te underground) le este dedicat acest volum. M?rturii orale puse cap la cap despre aceia care au trecut ?i – iat? – se ?ntorc ?n Clubul Arhitecturii. Dac? un Cenaclu ?Flac?ra“, la ?nceput genial ?n scopuri, a fost mai apoi r?st?lm?cit ideologic ?i impus aproape cu for?a p?n? la implozie, clubul – recte pivni?a – din strada Bl?nari nr. 14 a rezistat peste decenii intrinsec; pe temelia solidificat? de la o zi la alta, de la un artist la altul, de la o bere la alta... Din student ?n student (dar nu numai prin ei), ?tafeta a tot fost preluat? de genera?iile care s-au perindat, iar ast?zi ne-am trezit cu o ?ntreag? istorie care apas? pe funda?iile cl?dirii vechi..., dar f?r? bulin? ro?ie! Nu, Club A nu va c?dea, a?a cum va exista ?n continuare ?i Casa Studen?ilor din Bucure?ti (ca ?i cele din Timi?oara, Ia?i, Cluj...), ?i Radioul, ?i Televiziunea, ?i Electrecordul...Din cuprins: Amintiri ? Clubul de pariuri muzicale sau Cu... v?nt ?nainte... din pupa! ? A fost o dat?... din 1969 ? Primul Festival Na?ional de Muzic? Pop ?Club A“ (16–22 decembrie 1969) ? Ro?u ?i Negru ? Romanticii ? Chromatic Grup ? Sideral (Modal Quartet) ? Olympic ‘64 ? Phoenix ? Coral... ?i Adrian Ivani?chi ? Al doilea Festival Na?ional de Muzic? Pop ?Club A“ (10–17 mai 1971) ? Modern Grup ? Metronom ? Mondial ? Timi?oara, la vest de Rom?nia ? Carusel ? Post-scriptum la al doilea festival ? Folk ?n Club A ? Mihai Munteanu ?Michone“ ? Dorin Liviu Zaharia ?Chubby“ ? Mircea ?Ciocu“ Vintil? ? Florian ?Mo?u“ Pitti? ? Doru St?nculescu ? Sorin Minghiat ? Dan Oprina ?i Mircea Valeriu Popa ? Nicu Vladimir ? Marcela Saftiuc ? Adriana Ausch ? Anda C?lug?reanu ? Zoia Alecu ? Catena ? FFN ? Valeriu Sterian (?i Compania de Sunet) ? Mircea Bodolan ? Curtea Veche nr. 43 ? Al treilea Festival ?Club A“ (5–8 iunie 1979) ? Metropol ? Academica ? Experimental Q ? Modal Q ? Mircea Florian (din Transilvania) ? Al patrulea Festival ?Club A“ (16–19 martie 1981) ? Dan Andrei Aldea ?i Sfinx ? Pro Musica ? Accent ? Redivivus ? Basorelief ? Gramophon/Post Scriptum ?i... Mircea Baniciu ? Semnal M ? Sorin Chifiriuc ?i Domino/Roata ? Grup ‘74 ? Club A – 15 ani (12–17 martie 1984) ? Nicu Alifantis ? Iris ? Liviu Tudan & Ro?u ?i Negru ? Al cincilea Festival ?Club A“ (28 februarie–1 martie 1990) ? Compact ? Holograf ? Celelalte Cuvinte ? Gala ?Club A – 30 de ani“ (18 iunie 1999)?/ ?Club A – 34 de ani“ (4 iunie 2003) ? Sfinx (Experience) ? Alexandru Andrie? ? Cargo ? Timpuri Noi ? Sfatul ?b?tr?nilor“ ? Al ?aptelea Festival ?Club A“ (13–18 mai 2011) ? Imagini ?necenzurate“

Ilie Badescu, sociologul care a redeschis dezbaterea privind puterea si importanta pe care o are spiritul si desavarsirea fiintei si societatii, in lucrarea de fata ne vorbeste despre forta invataturilor precum si despre devierile prin care sunt propagate in lume falsele invataturi.

Rejtély, amelyet másfél száz éve próbálnak írók, irodalomt?rténészek, színházi szakemberek, esztéták, filozófusok megfejteni. Mese? ?rgirus királyfi és Tündér Ilona csodásan valószer?tlen t?rténete számtalan változatban létezik a magyar népmesekincsben, s olasz k?zvetít? forrásokon át g?r?g, s?t egyiptomi gy?kerekig nyúlik vissza az aranyalmát term? fa s a két szerelmes t?rténete. Szerelmi románc? Nem fontos a kor, a táj, a t?rténelmi háttér, csak az érzelmeiben egymásba gabalyodott két ember – itt és most: Csongor és Tünde – lángolása, viharzása, minden eléjük tornyosuló akadályt leromboló akarása, szerelmi szárnyalása. Színdarab? Karakteres, jó szerepek – ?rd?g?k, boszorkányok, b?lcsek, ledérek – forgataga zegzugos cselekmény, váratlan fordulatok, lehet?ség mindenféle színpadi csoda semmi nem korlátozva megvalósítására: sok alakra bomló, egy személybe olvadó boszorkány, leveg?ben r?pk?d?, láthatatlanná váló ?rd?gfiak, f?ld mélyér?l szemünk láttára kiemelked?, fényárban úszó tündérpalota. Minden pillanatban tátva maradhat a szánk. Filozófiai traktátus? ?letutak: Kalmáré a kincs, Fejedelemé a hatalom, Tudósé a b?lcsesség; Csongoré a szerelem. A kincs elpereg, a hatalom elkopik, a tudás semmivé porlad. A szerelem ?r?k. Drámai k?ltemény? ?jfélt?l éjfélig élünk: hajnalodik, felragyog az ég, dél van, alkonyodik, beesteledik, már f?lénk borul az éjszaka. Reményekkel telten, harcra készen kezdjük hajnalban, küszk?dünk reggel, boldogok vagyunk délben, szorongunk alkonyatkor, s?tétedéskor belenyugszunk az elmúlásba. De másnap újra f?lkel a nap. V?r?smarty Mihály 1830-ban fejezte be m?vét, a cím alá azt írta: színjáték ?t felvonásban. Már csak boldogan sajgó, rejtve rejtett szomorú emlék szívében reménytelen szerelme, Perczel Etelka. Mindennapi életében legf?képpen arra büszke, hogy sok kínnal keletkezett nagy m?vét, a Zalán futását a várva várt nemzeti eposzként ünneplik. Tagja az éppen szület? Magyar Tudományos Akadémiának, a legismertebb, legfontosabb szépirodalmi és m?vészeti lapok ?dolgozótársa”, szívét melenget? jóérzés: Széchenyi István a barátja. Igaz, a pénztárcája t?bbnyire lapos, gyakran kínosan lapos, de ismert és népszer? ember. Harminc éves. Férfi. Kincse nincs, hatalomra nem vágyik, a tudásról azt gondolja: valójában senki nem tudja, mennyit ér s mire jó. De Csongor boldog, amikor megpillantja Tündét, boldog, amikor át?leli, boldog, amikor elveszíti, mert hiszi, tudja: nem ?r?kre veszítette el. Küzd, harcol, verekszik: keresi a boldogságot. S boldog, amikor embert próbáló kalandok után végre megtalálja Tündét, s f?ldi létükben ?r?kre ?sszeforrnak. Csongor és Tünde számára a szerelem a kincs, a hatalom, a tudás. El nem veszíthet? kincs, ?r?kre er?t adó hatalom, b?lcsességgé párlódott tudás. ?gy lesznek halandók halhatatlanok. ?s másnap újra f?lkel a nap.

Vera Maria Rosenberg a fost, probabil, cea mai important? femeie spion din al Doilea R?zboi Mondial. N?scut? ?n 1908 la Gala?i, a emigrat ?n Marea Britanie ?n 1933, fiind recrutat? ?n tinere?e de serviciile de informa?ii britanice. Ulterior ?i-a schimbat numele, pentru a-?i ascunde originea evreiasc?, iar dup? stabilirea ?n Marea Britanie a participat la nenum?rate misiuni secrete, ajung?nd ?n fruntea SOE, serviciul de opera?iuni speciale creat de Winston Churchill. Agen?ii ei au participat la nenum?rate opera?iuni vitale, inclusiv la preg?tirea debarc?rii ?n Normandia. ?n 1987, Fran?ois Mitterand i-a acordat Legiunea de Onoare, pentru aportul ei la eliberarea Fran?ei. Dup? r?zboi, Vera Atkins s-a retras ?ntr-un sat din Anglia, unde a r?mas p?n? la moarte, ?n 2000. Via?a i-a fost ?nconjurat? de mister, ?i pu?ini au ?tiut cine este cu adev?rat. Biografia lui Sarah Helm dezv?luie secretele celei despre care Ian Fleming, creatorul celebrului James Bond, spunea ??n adev?rata lume a spionilor, Vera Atkins a fost ?eful.“

i corbul, croncnind, a rguit, Vestind c sorii fost au aruncai! Venii! Venii! Voi, duhuri, ce vegheai Pe gndurile morii, crunta zee! i m nvai s nu mai fiu femeie! M umplei, de la cretet pn’ la tlpi Cu o rutate nenduplecat! The raven himself is hoarse That croaks the fatal entrance of Duncan Under my battlements. Come, you spirits That tend on mortal thoughts, unsex me here, And fill me from the crown to the toe top full Of direst cruelty!

n condiiile n care cmpul teoriilor cosmopolite contemporane se afl ntr-o permanent expansiune, lucrarea urmrete maniera n care aceast paradigm a cosmopolitismului, care nu este lipsit de anumite tensiuni i controverse, poate fi aplicat i n analiza tiinelor politice, n general, i a teoriei politice, n special. Nivelurile de analiz se refer la principiile fundamentale, noile concepte i ipotezele formulate i soluiile propuse n cadrul cosmopolitismului.

Dincolo de miza succesului ?colar (examenul de Evaluare Na?ional? fiind un prag important pentru fiecare elev), studiul limbii ?i al literaturii rom?ne trebuie s? r?m?n?, ?n gimnaziu, o experien?? cultural? pertinent? ?i interesant?, care s? implice imagina?ia, gustul estetic, nevoia de autointerogare ?i de comunicare. Respect?nd programa specific?, structura oficial? a subiectelor ?i maniera de formulare a sarcinilor de lucru stabilite de Ministerul Educa?iei, volumul ??i propune s? nuan?eze preg?tirea continu? ?i sistematic? pentru Evaluarea Na?ional?, intervenind cu fi?e teoretice esen?ializate, teme de portofoliu, modele ?i sugestii de rezolvare, r?spunsuri selective ?i o cons istent? baterie de teste de antrenament. De asemenea, cartea are ?n vedere, prin selec?ia textelor (clasice sau contemporane, din autori celebri sau mai pu?in cunoscu?i ?n anii de gimnaziu), redescoperirea ?n adolescentul de 14?15 ani a cititorului pasionat sau m?car avizat, dornic s???i sus?in? punctele de vedere, s???i l?rgeasc? orizontul cultural ?i s? descopere, dincolo de informa?ii, reguli, canoane, adev?ratele provoc?ri, ierarhii, idoli, ca form? de acomodare cu specificul ?i noile problematici ale orelor de limba ?i literatura rom?n? din clasa a IX?a de liceu.

Eseurile cuprinse ?n aceast? carte au ?n comun c?teva teme care m-au preocupat: ra?ionalitatea, valorile ?i libertatea. O parte din articole au ap?rut ?n diferite publica?ii, altele au v?zut lumina tiparului prin aceast? carte. Am ?ncercat s? aduc ?n con?tiin?a public? c??iva g?nditori rom?ni importan?i ?n spa?iul cultural rom?nesc ?i l?sa?i ?n umbra uit?rii. Opera acestora e realizat? ?n bun? parte ?n perioada interbelic?, ?ntr-un climat de libertate, f?r? presiuni ideologice sau de alt? natur?, fiind rezultatul for?ei intelectuale ?i al culturii personale. Dup? 1946 regimul comunist a ?ngr?dit progresiv libert??ile politice, a ?ncercat s? distrug? tradi?iile culturale a?a-zis burgheze, exercit?nd o represiune asupra intelectualit??ii ?i a creatorilor de opere. Domeniul ?tiin?elor sociale a fost afectat de o cenzur? inchizitorial?, pun?ndu-se la index autori ?i opere considerate periculoase pentru societatea rom?neasc? ?i ideologia marxist?.

Hard Times – For These Times (commonly known as "Hard Times") is the tenth novel by Charles Dickens, first published in 1854. The book appraises English society and highlights the social and economic pressures of the times. Hard Times is unusual in several respects. It is by far the shortest of Dickens' novels, barely a quarter of the length of those written immediately before and after it. Also, unlike all but one of his other novels, Hard Times has neither a preface nor illustrations. Moreover, it is his only novel not to have scenes set in London. Instead the story is set in the fictitious Victorian industrial Coketown, a generic Northern English mill-town, in some ways similar to Manchester, though smaller. Coketown may be partially based on 19th-century Preston. One of Dickens's reasons for writing Hard Times was that sales of his weekly periodical, Household Words, were low, and it was hoped the novel's publication in instalments would boost circulation – as indeed proved to be the case. Since publication it has received a mixed response from critics. Critics such as George Bernard Shaw and Thomas Macaulay have mainly focused on Dickens's treatment of trade unions and his post–Industrial Revolution pessimism regarding the divide between capitalist mill owners and undervalued workers during the Victorian era. F. R. Leavis, a great admirer of the book, included it—but not Dickens' work as a whole—as part of his Great Tradition of English novels. ***‘Now, what I want is, Facts. Teach these boys and girls nothing but Facts. Facts alone are wanted in life. Plant nothing else, and root out everything else. You can only form the minds of reasoning animals upon Facts: nothing else will ever be of any service to them. This is the principle on which I bring up my own children, and this is the principle on which I bring up these children. Stick to Facts, sir!’ ? ?The scene was a plain, bare, monotonous vault of a school-room, and the speaker’s square forefinger emphasized his observations by underscoring every sentence with a line on the schoolmaster’s sleeve. The emphasis was helped by the speaker’s square wall of a forehead, which had his eyebrows for its base, while his eyes found commodious cellarage in two dark caves, overshadowed by the wall. The emphasis was helped by the speaker’s mouth, which was wide, thin, and hard set. The emphasis was helped by the speaker’s voice, which was inflexible, dry, and dictatorial. The emphasis was helped by the speaker’s hair, which bristled on the skirts of his bald head, a plantation of firs to keep the wind from its shining surface, all covered with knobs, like the crust of a plum pie, as if the head had scarcely warehouse-room for the hard facts stored inside. The speaker’s obstinate carriage, square coat, square legs, square shoulders,—nay, his very neckcloth, trained to take him by the throat with an unaccommodating grasp, like a stubborn fact, as it was,—all helped the emphasis. ‘In this life, we want nothing but Facts, sir; nothing but Facts!’The speaker, and the schoolmaster, and the third grown person present, all backed a little, and swept with their eyes the inclined plane of little vessels then and there arranged in order, ready to have imperial gallons of facts poured into them until they were full to the brim.

Cea dinti monografie care ofer o imagine cuprinztoare asupra receptrii literaturii romne n Cehia, cartea de fa este o incursiune n diversele etape ale totalitarismului comunist: stalinismul integral, perioada dezgheului, anii aizeci (cu transformrile din jurul Primverii de la Praga), urmai de perioada de normalizare care se ntinde pn la momentul Revoluiei de Catifea. Ineditul acestei lucrri este dat i de explorarea manifestrii unor opere i a unor personaliti literare romneti (precum Mircea Eliade, Constantin Virgil Gheorghiu sau Petru Dumitriu) n zona literar ceh prohibit din anii supui studiului, mai precis n publicaiile din exil i n revistele de tip samizdat. Cititorului i este oferit un tablou amplu asupra autorilor romni receptai cu predilecie de ctre cehi sub comunism i asupra tendinelor manifestate de romnitii cehi (coloana vertebral a procesului receptrii), de criticii literari i de recenzeni. Cartea definete o epoc n istoria raporturilor culturale dintre romni i cehi, dou popoare legate de un trecut adeseori comun i de o prietenie sincer.“ – Profesor dr. Mihai Mitu

Avangardismul rom?nesc r?m?ne a fi unul dintre curentele literare cele mai controversate ?i, ?n ultima instanta – ne demonstreaza aceasta monografie – cele mai putin cunoscute. Monografia abunda ?n informa?ii, aspecte, ?nt?mpl?ri, evenimente, mai pu?in sau deloc cunoscute. Cartea se adreseaz? elevilor, studen?ilor, precum ?i publicului larg de cititori.

Demagóg, ?rült, gazember? Népvezér, próféta, mártír? E két véglet k?z?tt ingadozott Szálasi Ferenc megítélése kortársai szemében. Az utókor azonban k?zel sem ilyen megosztott személyét illet?en, Szálasi a 20. századi magyar t?rténelem talán legelutasítottabb alakja. K?tetünkben arra keressük a választ, miként vált azzá. Miért lépett egyáltalán a politika színpadára otthagyva ezzel a biztos karriert kínáló katonaságot? Milyen célok vezették? Mit gondolt és mit tett politikusként? Szálasi életútjának állomásairól számos egykori dokumentum vall, ami lehet?séget ad, hogy t?bb, olykor lényegesen eltér? néz?pontokból vizsgálhassuk ugyanazt az eseményt. K?nyvünkben megkíséreljük a sok esetben részrehajló – vagy éppen elfogult – kortársak írásai alapján áttekinteni Szálasi életútját: a katonáét, az ideológusét, a politikusét – gyermekkorától egészen haláláig. Végül pedig azt is bemutatjuk, miként viszonyul hozzá az utókor. A k?tetet életrajzi kronológia, válogatott bibliográfia, valamint térképek teszik teljessé. PAKSA RUDOLF 1981-ben született Ajkán, az ELTE-n doktorált t?rténelemb?l és 2009 októberét?l az MTA BTK T?rténettudományi Intézetének a munkatársa. ?rdekl?dési területe a modern kori magyar t?rténelem; kutatásai súlypontja a 19–20. századi historiográfia, a régi E?tv?s Collegium, valamint a Horthy-kori széls?jobboldali irányzatok.

Alexander Pope's verse translation (rhyming couplets). With 28 illustrations by John Flaxman. According to Wikipedia: "Homer is a legendary ancient Greek epic poet, traditionally said to be the author of the epic poems the Iliad and the Odyssey. The ancient Greeks generally believed that Homer was a historical individual, but modern scholars are skeptical: no reliable biographical information has been handed down from classical antiquity, and the poems themselves manifestly represent the culmination of many centuries of oral story-telling and a well-developed "formulaic" system of poetic composition. According to Martin West, "Homer" is "not the name of a historical poet, but a fictitious or constructed name." The poems are now widely regarded as the culmination of a long tradition of orally composed poetry, but the way in which they reached their final written form, and the role that an individual poet, or poets, played in this process is disputed... Alexander Pope (21 May 1688 – 30 May 1744) was an 18th-century English poet, best known for his satirical verse and for his translation of Homer. Famous for his use of the heroic couplet, he is the third-most frequently quoted writer in The Oxford Dictionary of Quotations, after Shakespeare and Tennyson... John Flaxman R.A. (6 July 1755 – 7 December 1826) was a British sculptor and draughtsman, and a leading figure in British and European Neoclassicism. Early in his career he worked as a modeller for Josiah Wedgwood's pottery. He spent several years in Rome, where he produced his first book illustrations. He was a prolific maker of funerary monuments."

Byron's classic narrative poem. According to Wikipedia: "George Gordon Byron, later Noel, 6th Baron Byron FRS (1788 – 1824) was a British poet and a leading figure in Romanticism. Amongst Byron's best-known works are the brief poems When We Two Parted, She Walks in Beauty, and So, we'll go no more a roving, in addition to the narrative poems Childe Harold's Pilgrimage and Don Juan. He is regarded as one of the greatest European poets and remains widely read and influential, both in the English-speaking world and beyond. Byron's fame rests not only on his writings but also on his life, which featured extravagant living, numerous love affairs, debts, separation, and marital exploits. He was famously described by Lady Caroline Lamb as "mad, bad, and dangerous to know". Byron served as a regional leader of Italy's revolutionary organization, the Carbonari, in its struggle against Austria. He later traveled to fight against the Ottoman Empire in the Greek War of Independence, for which Greeks revere him as a national hero. He died from a fever in Messolonghi in Greece."

First published in 1878. Chapters cover: Bach, Handel, Gluck, Haydn, Mozart, Beethoven, Schubert, Schumann, Chopin, Web, Mendelssohn, and Wagner.